Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-07-05 / 27. szám

2.oldal 1998. JULIUS 5.

Evangélikus Élet

SZENTHÁROMSÁG UTÁNI NEGYEDIK VASÁRNAP

PROFIK A KÖVETÉSBEN LK 6,36-42

Sokan néztük az elmúlt hetekben Labdarúgó Világbajnokságot. Csodáltuk, hogy a profik hogyan küzdenek. Közben sokszor eszembe jutott a két évvel ezelőtti Európa Bajnokság. Roberto Baggio számtalanszor kihúzta a bajból a bukdácsoló olasz csapatot. Utolsó mérkőzésükön büntetőrúgásokra került sor. A döntő rúgás Baggionak jutott. Nekifutott és elhibázta. Hogy mit érzett, azt csak az tudja igazán, aki már megpróbált valamit tökéletesen csinálni.

Jézus követését hasonlíthatjuk a profi sporthoz. „Legyetek irgalmasak, amint Atyátok is irgalmas!” Máté evangéliumában hasonlót olvasunk: „Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes!” Jézus felszólításában meg kell hallanunk határozott igényét: „Legyetek profik az én követésemben!” Valóban létezik profi keresztyénség. Mégpedig abban az értelemben, hogy napjainkat reggeltől estig Jézus követésre hívó szava mozgatja és igazgatja: „Legyetek tökéletesek!”

Milyen kár, hogy nem vagyunk profik! Szánalmas valamit csak félig csinálni vagy csupán beszélni róla, de nem megélni. Szánalmas, de egyben veszélyes is. Nemcsak önmagunkra, hanem másokra is. Egyetlen játékos felkészületlensége, tehetetlensége, lelkesületlensége az egész csapat bukását okozhatja. Az elbukó párt magával ránthatja koalíciós partnerét. Legbensőségesebb emberi kapcsolatainkban is együtt bukunk: magunkkal rántunk másokat vagy mások rántanak magukkal minket. Igaz ez hitünkre, életünkre, üdvösségünkre is: „A vak vezet- heti-e a világtalant? Nem esnek-e mindketten verembe?”

Milyen jó, hogy a Mester felkészít minket! Jézus magasra teszi a mércét. Legalább ő, hiszen mi gyakran olyan igénytelenek vagyunk önmagunkkal szemben. Szálkáról beszél, melyet könnyen észreveszünk mások szemében, miközben sajátunkban ott a gerenda. „Ne ítéljetek!”, „Ne kárhoztassatok!”, „Bocsássatok meg!”, „Adjatok!”. Csupa vádló, túlságosan magas elvárás, melyet nem tudunk teljesíteni. Ki segít?

„A tanítvány nem feljebbvaló mesterénél: aki pedig teljesen felkészült, az lesz olyan, mint mestere. ” A jó edző nemcsak követel, izgul, számonkér a pálya szélén állva, hanem sokat tesz a sikerért. Jézusban ilyen Jó

Eljött hozzánk az üdvösség (320. ének)

Mesterünk van, aki felkészít, hogy pályán maradjunk. Nemcsak úgy, hogy rámutat gyenge pontjainkra. Nemcsak azáltal, hogy példát adott nekünk és meghatározza a helyes „taktikát”, mellyel életünk célhoz ér. Erőt is ad, kedvet is és reménységet is.

Abban reménykedünk, hogy Mesterünk újra meg újra lehetőséget ad nekünk! Olykor a profi is elhibázza. Két évvel ezelőtt Roberto Baggio a döntő büntetőrúgást elhibázta. Most, a világbajnokságon újra játszott és meccseket nyert meg csapatának. Láttam, amint egy tizenegyest biztosan értékesített. Mindezt csak azért tehette, mert mestere bizalmat szavazott neki és újra játszhatott.

Nap mint nap így ad nekünk lehetőséget Jézus, a mi Mesterünk. Igyekezzünk minden erőnket megfeszítve tökéletesen játszani! És adjunk hálát, hogy hibáink, kudarcaink és bukásaink ellenére újrajátszhatunk!

Persze soha se felejtsük el, hogy ez a játék halálosan komoly!

Péter Attila

ÚJ NAP - ÚJ KEGYELEM N

Énekünk szerzője Speratus Pál 1484-ben született. Tanulmányai végeztével katolikus pap lett. 1519-ben Würtzburgban a reformációhoz csatlakozott. 1522-ben meghívták Magyarországra, Pestre prédikátornak. Útközben a bécsi Stephan- dómban igen jó evangélikus prédikációt mondott a házasságról, a papi nőtlenség ellen. Ez a beszéd azonnal kiátkozásához vezetett. Emiatt pesti állását sem foglalhatta el.

További hányattatása során többször kellett menekülnie, végül elfogták és Olmützbe vitték, ott volt 12 évig kemény fogságban, kenyéren és vízen. Az egyházi ítélet: máglyahalál volt. Csak tekintélyes főurak közbenjárása akadályozta meg az ítélet végrehajtását.

Úgy látszik ebben a nehéz időben került kezébe Luther „Jer örvendjünk keresztyének” kezdetű éneke. Ehhez az énekhez csatakozóan írta a fogságban iglói gyülekezetének vigasztaló énekül a szóban forgó éneket „Eljött hozzánk az üdvösség. ” Ebben az énekben tiszta reformátori tanítást adott.

Az ének dallama az első wittenbergi és erfurti énekeskönyvekben egy húsvéti ének mellett szerepel. Ez az ének nagy szerepet játszott az evangélikus tanítás terjesztésében, és így a Luther-énekek tekintélyével vetekszik. Nagyon jól summázza a reformátori tanítás lényegét, különösen a 3. vers:

„ Sóhajtva hordtuk az igát, És a haláltól féltünk;

De Isten elküldte Fiát, Ki emberré lett értünk.

A törvénynek eleget tett,

És a veszélyből kimentett,

Kiengesztelt Istennel. ”

Tosack professzor 1861-ben így méltatja énekünket: Nem igaz, hogy csupán egy „tanköltemény” lenne ez az ének, és nem felelne meg a templomi énekek jellegének. Igaz, hogy másféle lírai tartalom van benne, mint a későbbi énekekben... Nem egy „iskolamester” tanít ebben az énekben, hanem egy olyan lélek szólal meg, amely tele van az evangélium békességével, és az újonnan felfedezett keresztyén igazság üzenetével.

Gáncs Aladár

Egymás terhét hordozzátok: így teljesítitek be a Krisztus törvényét. (Gál 6,2)

VASÁRNAP Az ezt mondta Izsáknak: „A te utódod által nyernek áldást a föld összes népei.” lMóz 26,2.4 (Zsolt 41,1-14, Róm 14,10-13)

Izsák utódait az emberiség története folyamán sokszor üldözték, kivetették maguk közül más nemzetek. Nem tűrték el, hogy - kisebbség lévén - pénzügyi, kereskedelmi hatalomra tettek szert. Ma sem szeretik őket sokan. De mi mindenkor úgy lássuk őket, hogy közülük származik Jézus, Isten képmása, aki nem törekedett földi javakra. O életét adta oda a föld összes népéért, üdvösségünkért.

W /

HÉTFŐ Nc l°P.ÍaU)L ne hazudjatok, és senki ® se csalja meg honfitársát! 3Móz 19,11 (Kol 3,12-17, Jtj 4,1-14)

A világban másként nem lehet előbbre jutni, csak ha lopok, hazudok, csalok - vélik sokan. Aki viszont szívébe zárja Isten igéjét, annak egészen természetessé válik a tiszta, egyenes, becsületes út. /

KEDD Ttteket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre. lPét 1,5 (2Kor 2,5-11, Jn 4,15-26)'

De sok evangélikus testvérünk bizonytalan az üdvössége felől! Pedig csak az Úr Jézus keresztjére, a megváltás tányéré kell gondolnunk, azt kétség nélkül elfogadnunk. Az üdvösséget ugyanis ott készítette el Isten mindazok számára, akik bűneikért cserébe elfogadják az Úr bűnbocsátó szeretetét. E hitüket Isten hatalma őrzi, ezért sincs miért kételkednünk és félnünk.

SZERDA vagy°k 32 Alfa 32 Omega, így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható. Jel 1,8 (Jak

3,13-18, Jn 4,27-38)

Az Alfa és az Omega a görög ABC első és utolsó betűje, mely a teljességet szimbolizálja. Istenünk, az Atya, Fiú, Szentlélek Isten a Teljesség, az Örökkévalóság, a Mindenható Úr. Életünk minden percében érdemes ennek tudatában lennünk, különösen nehéz pillanatainkban.

CSÜTÖRTÖK ^zus '8y imádkozott: „Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való”. Jn 17,14 (lKor 11,20-32, Jn 4,39-42)

Akinek életét betölti Isten igéje, az óhatatlanul mássá lesz. Minden erejével igyekszik Isten akaratát cselekedni, Jézusról bizonyságot tenni, másokat Őhozzá vehetni. A világ embere pedig gyűlöli, ha egy Istennek átadott életű ember cselekedetei, jelenléte, szavai leleplezik bűneit és megtérésre ösztökélik.

PÉNTEK Jézus Krisztus eljött, és békességet hirdetett nektek, a távofiaknak, és békességet a közelieknek. Ef 2,17 (Róm 15,1-7, Jn 4,43-54)

Pál apostol itt a pogányokról, mint távoliakról és a zsidókról, mint közeliekről szól. Az etnikai különbségek - Krisztus békéjénél? elfogadása híján - ma is véres háborúkba torkollhatnak. Ha befogadtuk Krisztust, akkor többé nem helyezzük magunkat senki fölé, sőt testvérként öleljük át egymást. Imádkozzunk és tegyünk többet a keresztyén misszióért, hogy minél több egymással harcoló néphez eljusson Krisztus békéje.

SZOMBAT 8ár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: „Békesség néktek!” Jn 20,26 (Ézs 30,18-20, Jn 5,1-9a)

Sokan örökös elégedetlenségben, hajtásban, irigységben, viszálykodásban élnek. Persze vannak hamis békességben élők is, akik viszonylagos jólétükben, egészségükben bizakodva nem nyugtalankodnak. Stabil, igazi békességet azonban csak Jézus adhat.

Az Ő vére elveszi a bűn terhét, így megbékéltet múltunkkal, jelenünkkel és jövőnkkel, emberekkel, sorsunkkal.

Deméné Gede Erika

Igefények a hétköznapokban:

Az „igazságtalan” Isten!

(Jónás 1-4 rész)

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1998. július 5.

I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. dr. Zsigmondi Árpád; II., Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. (úrv.) Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Gálos Ildikó; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Görög Tibor; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma, Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Városügeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Muntag Andomé; du. 6. Muntag Andomé; VIII., ÜUői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Bolla Árpád; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Bolla Árpád; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Rozsé István; de. 11. (úrv.) Rőzse István; du. 6. Joób Máté; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Joób Máté; Budagyön- gye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Bácskai Károly; de. 11. (úrv.) Bácskai Károly; du.fél 7. Kerekes Titusz; Xni., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Marossy Attila; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Marossy Attila; XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. ; Rákospalota,

XV, Régi Fóti út. 73. (Nagytemplom) de.

10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály

XVI. , Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér. de. 9. (úrv.) Péter Attila; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Péter Attila; Rákosüget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Marschalkó Gyula; Pest- szentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél

11. Lehoczky Endre; Budafok, XXH., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endrefly Géza; Törökbálint, (ref.templom) du. 3. Endreffy Géza;

Istentiszteletek a Balaton partján Balatonakali; ev. templom, de. fél 10; Balatonaliga:(Club Aliga területén) du. 6 óra; Balatonalmádi, Bajcsy Zs. u. 25. du. 4 óra; Balatonboglár, de. 9, Balatonfenyves, du.6; Balatonfüred, ref. fehér templom du.6; Balatonlelle, de fél 11; Felsődörgicse, ev. templom de. 11; Fonyód, du. 4; Hévíz, de. 10 (német), du. fél 5 magyar; Keszthely, de. 10 magyar du. 6 (német); Kőröshegy, du. 3; Mencshely, de. 11; Nemesleányfalu, du. 2; Siófok, de. fél 10 (német) de. 11 (magyar); Szentantalfa, de. háromnegyed 10; Veszprém, Kossuth u. de. 10; Zamárdi, du. 4; Zánka, de. fél 9;

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 4. VASÁRNAPON a liturgikus szín: zöld.

A délelőtti istentisztelet oltári igéje:

Róm 8,18-23;

az igehirdetés alapigéje: Lk 6,36 — 42. HETI ÉNEKEK: 67, 474.

Jónás története az egyik legismertebb „story” a bibliai példatárból. Az esemény annyira gazdag tartalmú, hogy feldolgozására művészeket, költőket, társadalom-tudósokat is inspirált.

A hívő bibliaolvasóra is mélységes benyomást gyakorol! Talán az első ezek közül az a természetes és közvetlen egyszerűség, ahogy Isten szól, beszél prófétájához. Mert Jónás Isten prófétája volt, és mint ilyen: „Isten üzenetének a hirdetője.” Feladatkörébe tartozott, hogy Isten kijelentését továbbítsa az emberekhez. - Ha ebből a szemszögből nézzük, akkor teljesen jogos az isteni utasítás: „Indulj, menj,... prédikálj,...”

Ez a történelemhű valóság. Ám, ha az Igét, a történetnek ezt a részét magunk felé fordítjuk, - máris lélegzet elállító a kérdés: „Beszél velem is az Isten?”- Jónáshoz: „így szólt az Úr igéje: ” Szól hozzám az Isten igéje? - Kapok isteni útmutatást, feladatot, - parancsot, amit teljesítenem kell? Értem, hogy mit mond nekem Isten az igéjében? Ha igen, ez nagy-nagy kegyelem, - mert csak az Isten közelébe, az Isten szeretetének vonzásába

kerülő ember tapasztalhatja meg ennek egyik következményeként, hogy Jdjefontést kap Istentől. Ámulva tapasztalja, - Igéjét olvasva, - hogy beszélni kezd vele, az egyszerű hívővel: a Mindenható Isten! Egyszer csak érteni tudja Isten gondolatait és beleszól az életébe! - Minden újjászületett ember közös élménye ez, - és jele annak, hogy valami új kezdődött, hogy helyreállt az a kapcsolat, ami megszakadt Isten és ember között. - Kimondhatatlan öröme ez a hívő embernek, hogy beszél velem az Atyám, Jézusért, a Szentlélek által. - És ha a megértett igének engedelmeskedik, új, meg új tapasztalata lesz: újra szólt hozzám! Minél több ilyen igét vesz komolyan, annál többet megért. Egyre nagyobb bizonyosság lesz benne az, amiről leginkább szól Isten kijelentése; hogy Jézus az Isten Fia, aki azért jött, hogy segítsen rajtunk, - mert az Isten irgalmas!

Sajnos, - lehet ellenállni is az isteni szónak, kijelentésnek, parancsnak. - Ezt tette Jónás. - Isten Ninivébe küldte, - erre ő az ellenkező irányba menő hajóra szállt és Tarsisba akart menni. - Ez az ember legflagránsabb, legvakmerőbb

magatartása Isten felé! - És - sajnos - milyen általános! - Leginkább jellemzője az Istentől távol élőknek, - de mint látjuk, az Isten emberének is! Ezért emelkedik ki a történetből a legszembetűnőbb és legmegragadóbb hatás, amit a történetből megismerhetünk: Isten érthetetlenül irgalmas magatartása. - Az engedetlenség következményeként jön a büntetés. Életveszélyes vihar a tengeren, mely bajba sodorja Jónással együtt a hajó többi „ártatlan” utasát is! - Ilyenkor szoktuk mondani.: „Hol van az Isten? Miért engedi meg az Isten? hogy tűrheti ezt el Isten igazságossága?” Tényleg igazságtalan az Isten ebben az esetben, ebben a szituációban? - Igen. - Mert irgalmas! - Ha igazságos lett volna, - akkor nem megy utána engedetlen szolgájának és próbálja „fenyítékkel” a jó útra, az O útjára térítgetni, - hanem nyilvánvaló engedetlenségének pillanatában: halállal sújtotta volna. - Ez viszont nem egyedül Jónás élet-kérdése volt, hanem a ninivebeliek életkérdése is. Hiszen, ha az égbekiáltó bűneik miatt haragra lobbanó Isten nem küldi hozzájuk prófétáját, aki meghirdeti nekik Isten haragját, - az ítélet elkerülhetetlen lett volna! - És a történet végén újra ezzel az emberi megállapítással találkozunk, immár Jónás szájából: „igazságtalan az Isten!” - Igazságtalan, mert a szolgája által meghirdetett ítéletet mégsem hajtja végre. Megkönyörül a bűneit megbánó Ninivén, - de ez „rosszul esik Jónásnak és megharagszik.” - Döbbenetes ez az emberi önteltség, - és felfoghatatlan az az isteni Irgalom, - ami nemcsak megmentette Nini vét, hanem érteden prófétájának meg is magyarázza irgalmassága indokát. - Mielőtt végképp ítéletet mondanánk ki Jónás felett,- nézzünk csak magunkba: látjuk-e teljes egészében elveszett és ítéletre méltó voltunk valóságát? - Tudjuk-e, hogy üdvösségünk forrása és eredete teljesen Isten irgalma, - ami az O igazságtalansága, mert bűneinkért nem bennünket ítélt halálra, - hanem: „Krisztus Jézust rendelte engesztelő áldozatul azoknak, akik az ő vérében hisznek. ” (Róm 3,24-25) és „ Őt tette nekünk az Isten... igazsággá.” (lKor 1,30)

Pásztor Jánosné