Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-01-11 / 2. szám

Evangélikus Élet 1998. JANUÁR 11. 5.oldal (folytatás az 4. oldalról) elborítani látszik. Mindazt az erőt és bátorsá­got, ami az ő útjukhoz szükséges, abból az ígéretből merítik, hogy látni fogják majd Isten dicsőségét önmagukban (vö. Róm 8,18). En­nek az adománynak az első gyümölcseit akkor kapják meg, mikor az egyházi közösségen be­lül kölcsönösen megosztják az életet és ezáltal gazdagodnak. Mindez úgy történik, hogy mint Isten foga­dott gyermekei élnek a szabadság által, me­lyet a Lélek árasztott rájuk. Az ellenségeske­dés közepette ez a keresztények tanúságtétele arról az isteni dicsőségről, mely bennük nö­vekszik. Miközben a keresztények keresik a teljes egységet, igen könnyen összetévesztik bizonytalankodásaikat vagy a feladás kísérté­sét a továbblépés valódi akadályaival. Néha erőtlenséget, vagy zavarodottságot éreznek magukban Krisztus imájára gondolva: „Mind­nyájan legyenek egy”. Mindazonáltal Krisztus imája marad az egységnek és az Isten dicsősé­gének keresésében való elkötelezettségük alapja, és a világ így lesz megváltva. Imádság Köszönjük Urunk, hogy segítségünkre vagy megpróbáltatásainkban. Megszabadítasz minket „ az éjszaka rémeitől és a nappal suha­nó nyíltól", és vezetsz minket útjainkon. Tá­mogatsz bennünket reménnyel, kinyilvánítva számunkra a dicsőség ragyogását, melyet megígértél nekünk. Add meg Urunk, hogy Lelked helyreállítsa bennünk a Te tökéletes képmásodat és hasonlatosságodat, hogy aka­ratod szerint megdicsőülj bennünk, mindörök­ké. ÖTÖDIK NAP „Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett vi­lág együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig. De nemcsak ez a világ, hanem még azok is, akik a Lélek első zsengéjét kapták, mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására. ” (Róm 8,22- 23) (Protestáns fordítás) „A teremtés sóhajtozik és mi magunk is só­hajtozunk”i (Róm 8,22-23) (Katolikus fordí­tás) Ezs 61,1-11 Nem lesz többé siránkozás, az öröm napjai jönnek. Zsolt 104,24-35. Elküldöd Szentlelkedet. Róm 8,14-27 (vagy 18-23). A teremtés vára­kozik. Mt 16,1-4. Nincs jel, csak Jónás jele. Magyarázat Mint Jónás a cet gyomrában, az emberiség kétségek között hányódik. Saját célunk elfo­gadását tesszük kockára folytonosan. Pállal nyugtalanul tapasztaljuk a teremtés jeleit, amint az a megváltásra vár. A keresztények az Urat követve és a Lélek első gyümölcseinek birtokában elkötelezik magukat abban a biztos reményben, hogy minden jóakaratú cselekedet pozitív eredmé­nyét látni fogják. Mindannak a jóakaratú cse­lekedetnek az eredményét, ami az emberiség és az egész teremtés szenvedéseit könnyíteni vagy megszüntetni akarja. Imádság Urunk és Istenünk, Te adtad nekünk a Lélek első gyümölcseit. Segíts, hogy a ránk és az egész teremtésre vonatkozó üdvözítő tervedet megértsük. Szabadíts meg bennünket a kétsé­gektől, melyek bűnre visznek, és add felismer­nünk a feltámadás jeleit. A jeleket, amelyek az embereket valóban megszabadítják és a te­remtéssel való kapcsolatukat megújítják. Urunk, adj nekünk és Egyházadnak olyan új életet, ami teljesen a Te akaratod szerinti. Add nekünk azt az új földel és új eget, melyet meg­hirdettél. HATODIK NAP „Mert üdvösségünk reménységre szól. Vi­szont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység, hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie?" (Róm 8,24) (Protes­táns fordítás) „Mert a reményben megváltattunk" (Róm 8,24) (Katolikus fordítás) Ezs 44,21-26. Az Úr megváltotta Izraelt. Zsolt 136. Átvezette népét a pusztaságon. Róm 8,14-26 (vagy 18-25). Megváltásunk reménybeli. Lk 23,33-49. Ez az ember valóban ártatlan volt. Magyarázat A mindent elveszítés pillanatában a jobb oldali lator Krisztusba helyezte bizalmát, a keresztre feszítettbe. A Golgota drámájában felismerte, hogy fogolytársa a dicsőség kirá­lya, és így ígéretet kapott, hogy hamarosan Is­ten országába lép (Lk 23,39-43). Pál szerint a keresztény remény a bizalmon alapul abban, amit már igaznak ismerünk, de ami még nem teljes: „Mert ki reméli azt, amit lát?” (Róm 8,24). Minden kiengesztelődött keresztény ismeri a jobb oldali lator imáját. Hirdeti az embereknek, akik kétségbeesettek - vagy ami rosszabb, egy­szerűen némák -, hogy a Krisztus átszúrt olda­lából és sebeiből folyó vér a bűnök bocsánatát kínálja a világnak, és azt a lehetőséget, hogy csatlakozzon a hálaadó imához, melynek betel­jesedését ,abban az örök dicséretben találja meg, ami Isten országában történik. Imádság Dicsőség Neked, Istenünk, dicsőség Neked! Dicsőítünk Téged, hálát adunk Neked nagy ir­galmadért. Te vagy az Isten Báránya, Teveszed el a világ bűneit. Te nyitod meg előttünk az Or­szág kapuit, amint megnyitottad a jobb oldali latornak. Példája által reményt adsz nekünk. Vele dicsőítünk Téged, hálát adunk Neked. HETEDIK NAP „ Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlensé­günkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lé­lek esedezik értünk kimondhatatlan fohászko­dással. ” (Róm 8,26) (Protestáns fordítás) „A lélek segít nekünk gyengeségünkben" (Róm 8,26) (Katolikus fordítás) Ezs 42,1-9. Kiárasztom rá Lelkemet, nem roppan majd össze. Zsolt 116 (115), 1-9. Mikor alámerültem, megmentett engem. Róm 8,14-27, 2Kor 1,19-22. Isten az, aki megszilárdít Krisztusban. Jn 16,7-15. A Lélek majd elvezet a teljes igazságra. Magyarázat Az írás az emberi gyengeséggel szembeál­lítja a Lélek tüzét. A test nem használ semmit, a Lélek az, ami éltet, mondja Jézus. Krisztus a szolga, akin a Lélek nyugszik, és aki nem roppan össze, mert Ő nem volt „Igen és Nem”, hanem benne mindig „Igen” van. Is­ten, aki a Lélek pecsétjét adja nekünk, meg­erősít minket ebben a Krisztusban. A Lélek vezet majd minket a teljes igazságra. Általa fölkenve, hitelesítve az ő pecsétjével mon­dunk majd „Ament”. „Igent” fogunk hirdetni, ami mindig „Igen” marad, amikor Isten szólít minket. Az egyes keresztények és egyházak csak a Lélek segítségével megerősítve és Krisztus igéinek igazságán állva lehetnek képesek és kötelesek ma magukat szilárdabban elkötelez­ni az egység útján. Ahhoz járulunk, akinek egyedül vannak örök életet adó igéi, akinek szavai egyedül lélek és élet. Imádság Uram, szavad igazság, és Lelked az igazság teljességére vezet bennünket. Igazságod meg­szabadít minket, ahol a Lélek van, ott szabad­ság lesz: szabadság, mely talpra állít minket, mikor bűneink súlya alatt összeroskadunk, Szabadság, hogy megtegyük az első lépést testvéreink felé, mikor egyházaink falai mögé vagyunk zárva, szabadság, hogy velük együtt induljunk a szabadság örömhírét hirdetni, mi­kor úgy látjuk, hogy valami kiüresített (vö. Fii 2,6). Megszabadítottál bennünket, hogy szabadok legyünk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, és a Lélekben, mindörökre Amen. NYOLCADIK NAP „Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint jár közben a megszenteltekért. ” (Róm 8,27) (Protestáns fordítás) „A Lélek közbenjár a szentekért" (Róm 8,27) (Katolikus fordítás) Ez, 37,1-14. Lehelj ezekre a csontokra, hogy éljenek! Zsolt 84. Semmilyen jót nem tagad meg az Úr azoktól, akik tiszta szívvel élnek. Róm 8,14-27, IThesz 3,11-13. Erősítse meg az Úr szíveteket szentségben. Lk 11,9-13. A menpyei Atya megadja a Szentlelket, azoknak, akik kérik Őt. Magyarázat Olyan világban élünk, ahol mindennap há­borúkról hallunk, erőszakos cselekedetekről és emberek közötti viszályokról. Olyan egy­házakban élünk, melyek nem képesek arra, hogy egy ugyanazon asztal körül találkozza­nak. A keresztény ember csodálkozva kérdez­heti: hogy élhetem Isten akaratát? Hogyan él­hetem Isten szeretetét? Hogyan élhetem már most meg az új élet ígéretét? Belátjuk, hogy gyakorta nem vagyunk eléggé tudatában sem saját tulajdon szükségleteinknek, sem Isten akaratának, és hogy még mindig azt tanuljuk, hogyan is imádkozzunk. Ezért Isten maga ígérte meg, mindazoknak, aki kérik Őt, hogy elküldi nekik közbenjáró Lelkét. A Lélek az, Aki „szentekké” tesz minket. A Lélek vezet minket az életre. Ezért vagyunk a Lélekben egy az Atyával, az Ő szeretetével, melytől semmi nem választhat el bennünket, még a halál sem. Tudatában mindnyájunk közös szükségé­nek, hogy Isten segítségére szorulunk, már egy vagyunk a Lélekben, aki vezet bennünket, hogy kitartsunk az imában az egységért. Imádság Istenünk, nyisd meg szívünket, hogy befo­gadjuk Lelkedet. Nyisd meg szívünket, hogy Lelkeddel együtt imádkozzunk, hogy a Te aka­ratod legyen meg, akaratod értünk, a világért és Egyházadért. Lelked segítségével reméljük, hogy képesek leszünk tökéletesen szeretni Té­ged. Lelked segítségével reméljük, hogy egy leszünk Veled. Lelked segítségével reméljük, hogy egy leszünk a Te Egyházadban. Jöjj, Szentlélek, ne késlekedj! Hagyományőrző karácsonyi ünnepség a soproni Hetvényi Lajos Evangélikus Líceumi Diákotthonban f .71 AZ A£ ÓRAIAK 1 tű. (1945 tavaszán a bombázások romba döntötték az épületét, 1948-ban államo­sították.) Hosszú kényszerszünet után 1993 őszén végre ismét megnyithatta ka­puit a diákotthon. Ez régi hagyománya­ink újjáéledését is jelentette, amelyek közül talán a legfontosabb a karácsony meghitt megünneplése. Ádvent utolsó hetében hangulatos ka­rácsonyi estet tartottunk ebben az évben is, melyen a Berzsenyi Dániel Evangéli­kus Gimnázium igazgatója, tanárai, és lelkészei is velünk ünnepeltek. A kará­csony, Jézus Krisztus születése és a hoz­zákapcsolódó események időződtek fel a műsor szereplőinek előadásában. Ezen közös áhítaton Isten fiának történetét Lukács evangéliumának olvasatát követ­ve idéztük meg. A gyerekek a történetet dramatizálva tették még elevenebbé és élőbbé az Örömhír örök időkre szóló üzenetét (angyali üdvözlet, Szent család öröme, pásztorok hódolata). A diákok kreativitását dicsérte az is, hogy már elő­re elkészítették és díszletként alkalmaz­ták a betlehemi jászolt. A műsorban a hangszeres zene (harmonium, furulya, fuvola) keretként fogta össze az irodalmi részt és a közös énekléseket. A szereplők és az első osztályosokból álló üde hangú kórus egymást váltó fellépése és a gyer­tyafény adta megvilágítás oldott, játékos hangulattal gazdagította az est ünnepé­lyes jellegét. Ünnepélyünket Solymár Mónika lelkésznőnk gondolatai és a kö­zös ima zárta. A jól sikerült est megvalósítása a gye­rekek lelkesedésén túl a kollégium taná­rainak munkáját is dicséri. Molnár Csilla és Patyi Gábor diákotthoni tanárok Az 1993/94-es tanév óta működik újra evangélikus diákotthon Sopronban. In­tézményünk több mint 60 éves múlttal rendelkezik: Hetvényi Lajos líceumi val­lástanár kezdeményezésére 1934 szep­Add nekem, Istenem, a hullámok győztes kitartását, hogy minden visszaléptem is egy újabb előreha­ladás kezdetévé váljon. Add arcomnak a tiszta vizek átlátszó, ragyogó fényét, lelkemnek a habok fehérségét. Tedd világossá életemet, miképpen napodnak sugarait énekelteted és hirdeted a vizek sima tükrén. ISTENES MAGYAR NÉPMESÉK temberében avatták fel a Líceumi Diák­otthont, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium vidéki tanulóinak elhelyezé­sére. A jelenlegi kollégium elődje a törté­nelem viharában nem lehetett hosszú éle­Krisztus Urunk szállást keres Krisztus Urunk elfáradt a vándorlásban, betért egy gazdag emberhez s kért tőle szállást. Az azonban kikergette. Mire Krisztus Urunk átment a szom­szédba a szegény ember­hez, aki szívesen adott ne­ki még vacsorát is. Vacso­ra után elbeszélgettek, majd lefeküdtek. Másnap korán reggel kérte Krisztus Urunk, hogy mutassa meg neki a kamráját, ahol a búzája van. Jézus megnézte és fel­gyújtotta. Felnézett az ég­re s mindjárt tele lett sok tiszta búzával. Mikor a gazdag ember látta, hogy ég a szegény ember háza, örült neki, mert arra gondolt, hogy úgyis tartozik neki a sze­gény ember húsz tallérral, ezért megveszi tőle a le­égett házat. Jézus erre eltűnt. Másnap, amikor a gaz­dag ember átment a szom­szédhoz, hát látja, hogy a szegény embernek sokkal több búzája van, mint ne­ki. Kérte, hogy adja meg neki az adósságát. A sze­gény ember kifizette. A gazdag ember, mikor hazament, felgyújtotta ő „ÁLLATI” Nagytestű kutyafajta a dog. Nálunk ta­lán legismertebb a dogok családjában a dán dog. De természetesen sok más dog­fajta is létezik. Igen vidám természetű házőrző például a BOL-DOG. Könnyen zavarba ejthető fajta a DA-DOG. Igen értelmes, és min­dig naprakész teológiai ismeretekkel rendelkezik a DOG-MA. Jaaaj! Tudod-e, hogy a Prédikátor szerint mi­nél ér többet egy élő kutya? , is a kamráját, hadd legyen neki még több, mint a szegény embernek. Leégett az egész ház s nem maradt neki csak a görbebotja. Ezzel indult a vándorútra. Hernád Tibor gyűjtéséből A gyermekrovat készítőinek címe: Cselovszky Ferenc, 1052 Budapest, Deák tér 4. I------------------------------------------------1 Ifjúsági hétvégéket j tart az EKE Piliscsabán I 1998. január 30 - febru- | I ár I. és február 6-8 kő- i l zött. A férőhelyek kor- l 1 látozott száma miatt 1 j kérjük, hogy csak az j I egyikre jelentkezzetek! j I Érkezés pénteken du. i l 4-6-ig. Díja: 1.600,- Ft. I 1 Jelentkezési cím: Széli l j Réka, 1195 Budapest, j j Nagysándor u. 41. I _______________________________I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents