Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1997-08-24 / 34. szám

Evangélikus Élet 62. ÉVFOLYAM 34. SZÁM 1997. AUGUSZTUS 24. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI TIZENHARMADIK VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA:40 FT Szolgálni akarok az emberek között. Nem tagadással. Nem hallgatással. Hanem vallástétellel! Ordass Lajos A TARTALOMBÓL " ....HOGY SZÓT ÉRTSÜNK EGYMÁSSAL’ A SOPRONI LUTHER SZÖVETSÉG KÜLFÖLDI ÚTJA HITVALLÁS ÉS HÁLAADÁS SZEPETNEKEN Szentlélek, vagy Szent Szellem? A kis és új egyházak által ki­adott iratokban olvassuk ezt az új meghatározást a Szentháromság harmadik személyére: Szent Szel­lem. Meg is indokolják, hogy miért teszik: „a görögben itt a pneuma szó van, amit aztán latinra a spin- tus szóval, németre a Geist szóval fordítanak. Tehát nekünk is a szel­lem szót kell használni!” Elég ez az indoklás egy közösen elfogadott fogalom megváltoztatásához? Ak­kor értjük jól a görög kifejezést, ha külföldi példát követünk, vagy ha a magyar megfelelő jelentésű fogal­mat megkeressük? Ha csak arra fi­gyelünk, hogy a latin-angol-német fordításokban több mint 10 kifeje­zést találunk külön-külön ennek az egy görög szónak a kifejezésére, érezzük, itt nagyobb a kérdés, mint amit egy mondattal el lehetne in­tézni. A jó fordítás azt jelenti, hogy mindig ugyanazzal a szóval fordí­tom az idegen szót? Mi magya­rok különbséget teszünk a szere­tet és szerelem szó között, a latin, az angol, a német nyelv ezt nem tudja megtenni, erre a két foga­lomra nekik csak egy szavuk van. Nekik nincs . szavuk a nővér-húgom fogalompárra sem, csak lánytestvért tudnak monda­ni. A szöveg összefüggésére kell tehát figyelni és ugyanazt a szót hol szeretetnek (szülői szeretet), hol szerelemnek (szerelmes levél) fordítani. Most vizsgáljuk meg közelebb­ről, hogy Károli Gáspár miért nem használta a pneuma görög szó for­dítására a szellem szót, és miért nem beszél Szent Szellemről? A fe­lelet megdöbbentően egyszerű: a magyar nyelvben akkor még nem létezett ez a szó: szellem. Csak a múlt évszázadban, a nyelvújítások idején alkotta meg Kazinczy Fe­renc 1810-ben a szél szóból (Bárczi: Magyar szófejtő szótár). O nem a görög pneuma szó fogalmát akarta lefordítani, ezért nem is ta­láljuk a Magyar Értelmező Kéziszó­tárban a Szellem szó magyarázatá­nál a pneuma görög szót. Az eddig használt lélek szóban, ami az em­ber anyagtalan (immateriális) ré­szét jelenti, Kazinczy megkülön­böztette az emberhez kapcsolódó oldalt: ezt nevezte szellem­nek és meghagyta a transzcen­denshez (Istenhez) csatlakozó rész nevét léleknek. Ezért használjuk magyarban a szellem szóval kapcsolatban: szel­lemes ember, szellemtudományok, az emberi szellem diadala, gyűlö­let szelleme, szellemjárás, szellem­vasút, szellemkép, szellemóriás, szellemtörténet stb. A magyar nyelv tehát tudatosan nem a görög fogalmat használja, ezért nem fordítja le a pszicholó­gus, pszichiáter szavakat szó szerint magyarra. A pszühé = lélek görög szó van bennük, s ezért azokat lel­késznek kellene fordítani, vagy a pszichiátriát, az idegklinikát lélek- kórháznak. Ebbe a tudatos magyar megkü­lönböztetésbe belekeverni a Szentleiket és az emberi oldalhoz csatolni a Szent Szellem fogalmá­val, vétkezés a magyar nyelv ellen. A mai világban ugyan sokfelé ta­pasztaljuk, hogy próbálják nyel­vünket „nemzetközivé” tenni, ami­kor minduntalan idegen szavakat kevernek a magyar beszédbe, és idegen gondolkodásmódot hasz­nálnak - figyeljük csak meg a ke­reskedők cégtábláit s a hirdetése­ket -, de mi ne tegyük ezt. Ne tor­zítsuk magyar nyelvünket egyházi- lag is Szent Szellem használatával, és ne hivatkozzunk tévesen a Bib­liára. Missura Tibor FIATALOK ÁLLNAK BE A SORBA Lelkészavatások 2. 1997. július 27-e. Borongós nyári nap. A templom­padokon nyitott énekeskönyvek, mellettük itt is, ott is egy-egy szál bazsalikom. Fűszeres illatuk kellemesen betölti a levegőt. Gazdáik útközben szakíthatták le, mint a többi vasárnapon, most is. Az oltártérben vi­deokamerák, vakuk villanása, a padsorokban áhítatos csend. Ünnepel a nyíregyházi gyülekezet: három fris­sen végzett, fiatal teológus tesz lelkészi esküt, s áll az Úr szolgálatába. A kezdőének alatt arra gondolok: milyen csodálatosak Isten útjai, s hogy az Ő elhívása visszavonhatatlan (Róm 11,29). Urunk megszólít, emberhalásszá választ. Ezen a vasárnapon Joób Máté, Krska Mária és Szmolár Attila tett vallást hitéről: „Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!” D. Szebik Imre püspök, Dr. Reuss András rektor és Bozorády Zoltán esperes végezte a lelkészavató isten- tisztelet szolgálatát. Az igehirdetés textusa 2Thessz 3,3-5. Pál apostol gondolatai különösen is aktuálisak a lelkészi pályán induló fiatalok számára, hiszen Krisztus követésének mikéntjét, a papi szolgálat sajá­tos koordináta-rendszerét fogalmazza meg: „Hűséges az Úr, aki megerősít titeket, és megőriz a gonosztól. Bi­zalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrende­lünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni... ” Bizalom és engedelmesség: kulcsszavak, egy életen át tartó „program”, az alap azonban, amelyre mindez építhető: az Úr hűsége. Akit Ő elhív, azt fel is hasz­nálja, akit felhasznál, azt megerősíti és megőrzi, ha mi hűtlenkedünk is: 0 hű marad. A Lutheránus Világszövetség közelmúltban befeje­ződött hongkongi nagygyűlése kapcsán rámutatott: a találkozó résztvevőinek közös meggyőződése, hogy van jövője az evangélikus tradíciónak. Egyházunk lel­készei naponként találkoznak elhagyatottságtól szen­vedő idősekkel, megüresedett lelkű ifjakkal. A közöt­tük végzett szolgálat titka „az értetek való imádkozás” (2Thessz 3,1). Az imádság: erőátvitel. Az egyház bizalommal fordul fiatal lelkészei felé, s amiben mindnyájan egyek vagyunk: az engedelmes­ség Jézus Krisztusnak, elhívó és kiküldő Urunknak. Mindhárom avatandó teológus más-más módon, de szorosan kötődik a nyíregyházi gyülekezethez. Joób Máté vezetékneve bizonyára ismerősen cseng a szabolcsi evangélikusok számára, hiszen Máté nagy­apja, Joób Olivér mai napig áldott emlékű, az idősebb hívek körében szeretettel emlegetett lelkésze volt a gyülekezetnek. Joób Máté, aki a debreceni gyüleke­zet ifjúságából érkezett a Teológiára, már nem ismer­hette meg nagyapját, de mint azt az avatás után el­mondta, nagyon boldog és hálás Istennek azért, hogy abból a templomból indulhat el lelkészi pályájára, ahol egykor nagyapja hirdette az igét. Krska Mária egyaránt otthon van Tótkomlóson, ahol a szülői ház áll, valamint Nyíregyházán és Buda­pesten. Már diplomásként iratkozott be az Akadé­miára, magyar-könyvtár szakon végzett a nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Innen hívta el az Úr, s teoló­gus évei alatt is itt, ebben a gyülekezetben kapott erőt, biztatást, itt töltekezett. Szabadjon egy szemé­lyes emléket is feljegyeznem: a mindig vidám, kedves, segítőkész Marcsi a zárószigorlat nem éppen könnyű heteiben is töretlen optimizmusáról tett bizonyságot e sorok írójával folytatott naponkénti, „vizsgalázban égő” telefonbeszélgetéseiben... Szmolár Attilát jól ismerik a nyíregyházi hívek. Atti­la e város szülötte, s kisgyermekkorától kezdve aktív tagja a gyülekezetnek: a gyermekbibliakör, a konfir­manduscsoport, később az ifjúsági órák szorgalmas látogatója, teológusként pedig vezetője lett. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára az avatás, Attila megjegyezte: óriási öröm, hogy abban a templomban avatják, ahová gyermekkora óta jár, s felszentelt lel­készként most már az oltár másik oldalán állva is szol­gálhatja Istent. Hűség bizalom, imádság. Ennek jegyében indult út­nak Marcsi, Máté és Attila. A cikkíró, volt évfolyam-, s immár lelkésztársaira kéri Isten áldását! KSháti Dorottya A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG HONGKONGBAN MEGVÁLASZTOTT ÚJ TANÁCSTAGJAI 1997-2004 Elnök: Christian KRAUSE püspök (Németország, Braunschweig) Tanácstagok: H. George ANDERSON püspök (USA) Thombjörn ARNASAN lelkész (Izland) Ipendra BORGOARY (India) Abrash DINSA (Etiópia) Doreen DLAMINI (Dél-Afrika) Julius FILO (elnök-püspök, Szlovákia) Ermina FREYTAG (Németország, Észak-Elbai Tartományi Egyház) Mette GEIL lelkész (Dánia) Emst-Christian GERHOLD lelkész (Ausztria) Robert GOYEK DAGA lelkész (Kamerun) Emanuel GRANISON lelkész (USA) K. G. HAM MAR érsek (Svédország) Béla HARMATI püspök-elnök (Magyarország) Renata HINRICHS (Lengyelország) Eero HUOVINEN lelkész (Finnország) Julia ILONGA (Namíbia) Parmata ISHAYA (Nigéria) Mary I. JANSSEN VAN RAAY (Hollandia) Dorothea JETTER (Németország, Württemberg! Tartományi Egyház) Jaan KHVIT érsek (Észtország) Huberte KIRCHHEIM lelkész (Brazília) Prasanna KU MARI lelkész (India) Banjob KUSAWADEE lelkész (Thaiföld) Ilse LABADIE (Surinam) LAM Tak Ho lelkész (Hongkong) Wolfgang LINDNER (Németország, Thüringiai Tartományi Egyház) Sigrun MOGEDAL lelkész (Norvégia) Samson MUSHEMBA püspök (Tanzánia) Susan NAGLE lelkész (USA) Anne-Maria NDANGA-TOUE (Közép-Afrikai Evangélikus Egyház) Zuma Ineyda OJEDA (Kolumbia) Dianha ORTEGA (USA) Ken Phin PANG lelkész (Malaysia) David P. PISO püspök (Pápua Új-Guinea) Benjamin RABENOROLAHY lelkész (Madagaszkár) Philip J. ROBINSON püspök (Botswana) Helle ROSENKVIST (Dánia) Telmor SARTISON püspök (Kanada) Stefan SCHALLER lelkész (Chile) Beate SCHELMAT-VON KIRCHBACH lelkész (Németország, Szász Tartományi Egyház) Hans SCHMIDT szuperintendens (Németország, Hannover) Lydia SIAHAAN (Indonézia, Batak Egyház) Harten SIMANGUNSONG lelkész (Indonézia) Joachim TRACK lelkész (Németország, Bajor Evan­gélikus Egyház) Tamara TATSENKO (Orosz Köztársaság) Tsai Shu Jen WENG TS AI (Tajvan) Mounib A. YOUNAN püspök (Jordánia) A hongkongi nagygyűlés küldötteinek beszámolóját egyik szeptemberi számunkban együtt fogjuk közölni. Az egyház Kínában A LVSZ 9. nagygyűlése Hongkongban sokakban felvetet­te a kérdést: hogyan él az egyház Kínában? Az egyik napon fórumot tartottak a résztvevőknek és bemutatták a kínai egyház helyzetét. Bao Jia-Yuan, a Kínai Egyháztanács főtitkárhelyettese így számolt be helyzetükről: „1979 óta növekszik az egyház Kí­nában és közösségükben nem csupán rendkívüli gazdasági és kulturális vívmányokra törekedtek, hanem megújulást is át­éltek.” Száz év alatt Kínában 70 különböző missziói irányzat mű­ködött és a felszabadulás előtt (1949) alig egymillió keresz­tyén élt közöttük. A misszionáriusok visszavonulása és a nagy társadalmi változások után a protestáns egyházi vezetők arra kényszerültek, hogy új utakat keressenek, az egyházat meg­gyökereztessék a kínai földön, hogy az „idegen test” képzetét megszüntessék és kínai azonosságot nyerjenek. Saját egyházi vezetést, önellátást (anyagi téren) és az evangélium önálló terjesztését (saját igehirdetőkkel) hozta ez magával. Hármas következménye lett ennek a törekvésnek: a külső beavatkozástól való függetlenség, a kínai keresztyének haza­fias nevelése és a protestáns gyülekezetek egységének köve­telménye. A kulturális forradalom idején (1966-1976) az egyházi élet megszakadt. 1979 óta újra növekedés tapasztal­ható. Ezt számokban így jellemezte Bao főtitkárhelyettes: „Kétnaponként átlagosan három templom épül újjá. Durva becslés szerint 12 000 templom áll nyitva, istentiszteletre hívo­gatva, ezek közül 5000 újjáépített. Ezeken felül kb. 20- 25 000 gyülekezési hely található. . A több, mint 10 millió keresztyén lelkigondozásának ellátá­sára jelenleg 17 szemináriumban (ezek közül 12-ben 1992 óta) képeznek ki lelkigondozókat. Ezenkívül az egyes tartományok­ban bibliaiskolák, kiképző centrumok működnek laikusok szá­mára. Ezer teológiai hallgatójuk van az Egyesült Teológiai Sze­mináriumban és 3000 levelezőhallgató képzése is folyik. Sajtómunkájuk is figyelemre méltó. 1994-ben 2,2 millió, 1996-ban 3,3 millió bibliát nyomtattak. Ugyanebben az év­ben új énekeskönyvet is kiadtak. A hongkongki evangélikusok temploma egy magas ház emeletén Ökumenikus és nemzetközi kapcsolataik erősödnek. 1992 óta 203 egyházi delegációt fogadtak és 108 küldöttségük járt külföldön. Hongkong visszatérése hatalmas erőfor­rást jelent és jó lehetőséget a két egyház közössége szá­mára. Az egyházvezetés fiatalítása mellett most sürgős fő­feladatuknak tartják a lelkigondozás erősítését, .mert az „új betérők folyama” következtében fennáll a tanításban való meggyöngülés, idegen tanítások, tévtanok beszűrő- dése. (LWI) T.-----------------------------------------------------g l - \ I. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS TALÁLKOZÓ PROGRAMJA PAKS 1997 Augusztus 23., szombat 9.00 Gyülekezés, regisztráció 10.00 Megnyitó D. dr. Harmati Béla a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök­elnöke Temesi Agnes a Tolna megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke Herczeg József Paks város polgármestere Szabó Vilmos Béla a paksi evangélikus gyülekezet lelkésze 10.30 Nyitó áhítat I.Kor 2,1-5 - Balicza Iván 11.00 Az egyház jövője - előadás dr. Szabóné Mátrai Marianna, dr. Szabó Lajos 13.00 Ebédszünet 15.00 Csoportos beszélgetés 17.00 Áhítat Jn 21,1-17 - Gáncs Péter 18.00 Vacsoraszünet V ______________________________ 19 .00 Fakultatív esti programok Vesperás istentisztelet - R.k. „Makovecz” temp­lom Tfemplomi hangverseny - Evangélikus templom Luther-színdarab - Művelődési ház Térzene - Sárgödör tér Augusztus 24., vasárnap 9.00 Áhítat Kol 1,9-13 - Hafenscher Károly 10.00 A jövő egyháza - referátumok teológus hallgatók - Holecska Anikó, Kendeh Péter, Korányi András, Mesterházy Balázs; ifjúság - Marton lámás; lelkész - Szabó Vilmos Béla; presbiter - Sztruhár András; pedagógus - Jancsó Kálmánná szemével. 11.00 Fórum: kérdések, hozzászólások 12.00 Ebédszünet 14.00 Záró úrvacsorái istentisztelet Jel 1,9-18 - Ribár János ____________________J A LVSZ - új elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents