Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1997-04-06 / 14. szám

Evangélikus Élet 1997. április 6. |ftjs GYERMEKEKNEK ' Jg, A FIATALOKNAK „A LÉLEK GYÜMÖLCSEI” Szeretet A teremtett világban a gyümölcstermő fák, különböző gyümölcsöt érlelnek. Gondoltad volna, hogy a Léleknek is vannak gyümölcsei? Ezekről a csodálatos gyümölcsökről a Bibliában, Pál apostol Galatákhoz írt levelében olvashatsz! (Gál 5,22) A Lélek gyümölcseiről lesz szó az elkövetkező hetek­ben. A SZERETET szóról sok minden jut az eszünkbe, mindennap találkozunk vele. Akármilyen természetes dolog, hogy szeretnek bennünket, mi mégsem tudunk úgy viselkedni, hogy mindig szeretetet sugározzunk má­sok felé. Ne keseredjetek el, hogy ez nem mindig sikerül, nek­tek. A világon egyetlen embernek sikerült ezt maradékta­lanul megvalósítania: Jézus Krisztusnak! Hozzá fordul­hattok mindennap, ha úgy érzitek, nem a szeretet tölti be a szíveteket. Bízzatok abban, hogy Ő segít nektek. Számos olyan történetet ismerünk a Bibliából, amely bizonyítja az Ő mindénekfeletti szeretetét. Az Úr Jézus nemcsak a felnőtteket tanította, nemcsak nekik adott példát a szeretetről, hanem a kisgyermekeket is örömmel fogadta, akkor is, ha tanítványai nem nézték jó szemmel azt, hogy sok-sok kisgyermek van Jézus körül. Jézus példának állította a felnőttek elé a gyermekeket, és azt mondta nekik, hogy: „ilyeneké az Isten országa". Jézus nemcsak beszélgetett a gyerekekkel, de volt, aki­nek az életét is visszaadta. Jairus leánya halálos betegen feküdt. Édesapja nagyon szerette őt, és tudta, hogy egye­dül csak Jézus segíthet rajta. Amikor az édesapa megke­reste Jézust, Ő azonnal indult is, hogy segítsen a kislá­nyon. Visszahozta a halálból a szülők egyetlen gyerme­ket'. Mekkora süéréíöt fez?! U^é'étóftekti íS? Ha bájban vagytok is, a ti hívó szavatokat is meghallja az Úr Jézus, és segít, hiszen mindig szeret titeket! Aldcor is, ha rosszat tesztek. Jézus a rossz gyermeket is szereti, de a rosszaság bánatot, szomorúságot okoz neki. Ugyanúgy szeret Ó, mint egy édesapa, akinek a szere- tete akkor sem szűnik meg egyetlen pillanatra sem gyer­meke iránt, amikor esetleg a rosszasága miatt megbünte­ti. A te szívedben harag van néha, ha nem nézheted a kedvenc műsorodat a Tv-ben, vagy nem mehetsz játszani a társaiddal, mert tanulni, vagy segíteni kell a szüleidnek. Ilyenkor gondolj arra, hogy ez a szereteted próbája. Jézus azt mondja a nagy parancsolatban, hogy: Szeresd felebará­todat, mint magadat. Jussanak eszetekbe ezek a szavak, amikor társaitokkal, szüléitekkel szemben nehéz szeretetteljesen viselkedni. Segítenek majd abban, hogy az ütésre emelt kéz simogas­son, a csúnyán megfogalmazott mondat kedves szavakká alakuljon. _ Mindehhez imádságban kérjetek naponta segítséget az Úr Jézustól! Dohár Magdolna De sokan várják unottan, hogy történjen már végre valami! Hogy jöjjön már végre valaki, aki így szól: „Gyere, szükségem van RÁD, a segítségedre, a barátságodra, arra, hogy énhozzám tartozzál.” Munkát kereső felnőttek, társ tálán fiatalok, a játszótér korlátján unottan ücsörgő gyerekek... De sokan tévednek aztán olyan helyre, olyan emberek társaságába, ahol csak kihasználják és tönkreteszik őket Jézusom, te vámszedőknek és halászoknak mondtad: „Gyere, kövess engem!” Követőid életének célt, értelmet is adtál. Lehetnék én is a tanítványod! Ugye te is szeretnéd?! VEDD ÉS OLVASD! Játékos ismerkedés a Bibliával Ma Ézsaiás próféta könyvéhez teszünk fel kérdése­ket. A feladványokat kitalálta és közli: Kollár Imre dunaegyházai olvasónk. Hol találhatók a következő igehelyek? 1. „Mert szóltam, de nem feleltetek, beszéltem, de nem hallgattatok rám.” 2. „Jaj azoknak, aldk korán reggel ital után jár­nak!” 3. „Az oroszlán pedig szalmát eszik, mint a mar­ha.” 4. „Tejszínt és mézet eszik mqjd mindenki, aki megmarad az országban.” 5. „Ne fé(j, mert megváltottalak, neveden szólítot­talak, enyém vagy!” Remélem, megtaláltátok a keresett igehelyeket. A megfejtés a következő: 1. - Ézs 65,12; 2. - Ézs 5,11; 3. - Ézs 11,7; 4. - Ézs 7,22; 5. - Ézs 43,1 Kit rejt a képrejtvény? Humorzsák Bili a kelleténél jobban elpoharazgatott. Hazamenő­ben alig búja eloldani lovát, és hiába próbál a hátára ül­ni, mindig visszacsúszik. Felnéz az égre:- Segíts már rajtam, Uram! Azzal lendületet vesz, de akkorát, hogy átesik a ló há­tán, és ismét a földön találja magát. Bosszúsan újra az égre tekint:- Kértelek, hogy segíts, de ne ennyire! A gyermekrovat készítői stábjának ríme: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyönk, Petőfi u. 359. Nyolcadik parancsolat Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! A parancsolatok, így a Tízparan­csolat is, valamilyen formában ko­ordinálják, igazgatják az embert. Életünk során alkalmanként elénk kerül a Tízparancsolat, amikor is újra és újra szembesülünk azzal, hogy röviden és tömören mit vár tőlünk az Isten. Magam is több­ször találkoztam már a Tízparan­csolattal, és valahogy ez a 8. paran­csolat volt az, ami fölött úgy min­dig átsiklottam. NéütjHde paráz­nálkodj! Ne lopj! Ezek olyan pa­rancsolatok, amelyek fölött az em­ber megáll egy percre és elgondol­kodik - ölés, paráználkodás, lopás. Azonban: „Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” - ez már kicsit hosszú és manapság talán nem is érzi át az ember ennek az egyébként nagyon fontos paran­csolatnak a súlyát. Ez a parancsolat szól az ember becsületéről és jóhíréről, amely­nek ma a XX. században nagy je­lentősége kellene, hogy legyen. Elég, ha megnézzük a politikai pártokat, amelyek egymás becsü­letét próbálják elvenni, és próbál­ják egymást lejáratni. Azonban nem kell ilyen messzire mennünk, mert elég, ha saját egyházunkat, saját gyülekezetünket és saját hét­köznapi környezetünket vizsgál­juk. Vajon egyházunkban nincs-e olyan pillanat, amikor egy egyházi vezetőről, lelkészről vagy éppen gyülekezeti munkatársról rosszat hallunk, vagy rosszat mondunk. Gyülekezetünkben is lehetnek olyan pillanatok, hogy akár a gyü­lekezet lelkészéről, felügyelőjéről vagy presbiteréről hallok vagy ép­pen én mondok valami rosszat, ami lehet, hogy megalapozott, de természetesen az is lehet, hogy megalapozatlan, és csupán rosszul tudok valamit. A hétköznapi éle­tünkben is gyakran előfordul, hogy valami bántót hallunk valakiről, vagy éppen rólunk pletykálnak va­lamit. A „Ne tégy felebarátod ellen ha­mis tanúbizonyságot!” - parancso­lat arra szólít fel minket, hogy fele­barátunk becsületét és tisztességét ne csorbítsuk, hanem azt védjük meg. Abban az esetben, ha tudom, hogy felebarátom vétkezett, és esetleg az őt érő kritikák jogosak, amelyeket hallok másoktól, akkor sincs jogom megítélni felebaráto­mat, mert az már akkor bűnnek számít. Nyilvánosan csak akkor ítélhetek meg valakit (hiszen a bíró is ítél), ha parancsom van az ítélke­zésre és a büntetésre. Luther így fogalmaz a Nagy Kátéban a 8. pa­rancsolat magyarázatánál a plety­káról: „Gonosz nyelviteknek nevez­zük azokat, akik nem állapodnak meg annál, hogy tudnak valamit, ha­nem tovább mennek... elviszik a hí­rét minden zugba, csiklandozzák ve­le egymást és kéjelegnek abban, hogy embertársuk piszkában vájkálhat- nak, mint disznó, amely fetreng és orrával turkál a sárban. ” így folytat­ja tovább: „Ez beleszólás Isten ítéle­tébe és hatáskörébe, ítélkezés és bün­tetés a legkeményebb ítélettel. ” Isten tehát azt válj a tőlünk, aho­gyan azt a Kis Kátéban is tanultuk: hogy felebarátunkat hazugságba ne keverjük, el ne áruljuk, háta mögött meg ne szóljuk, se rossz hírét ne költsük, hanem inkább mentsük őt, jót mondjunk róla, és mindent javá­ra magyarázzunk. ” Hát ez a legne­hezebb! Felebarátunknak, aki eset­leg még a vetélytársunk is ráadá­sul, mindent javára magyarázzunk, és jót mondjunk róla? Ezt már nem. Mondhatnánk egoistán, ma­gunkba fordulva. Még mit nem! Testvérem, aki olvasod ezt az írást! Tüdőm, hogy nehéz, de meg kell tenned. Nem én kérem, ha­nem az Isten. Soha ne felejtsük el azt sem, hogy valakinek a becsüle­tét és hírnevét sokkal könnyebb el­venni, mint visszaadni. Éppen ezért, ha olyan emberekkel talál­kozunk, akik valami rosszat mon­danak felebarátunkról (függetle­nül attól, hogy igazat vagy hamisat mond róla), akkor azonnal fojtsuk el még melegében a pletykát, vagy „hamis tanúzást” úgy, hogy a rá­galmazó - mondja Luther: „bele­piruljon”. Az Isten tőlünk, keresz­tyénektől nagy alázatot kíván, de azt gondolom, hogy amennyiben komolyan kérjük az Isten kegyel­mét, és ezért mindent megteszünk, akkor ellen tudunk állni a Gonosz hatalmának, amely felebarátom elárulására biztat. Adámot és Évát is biztatta az Ördög arra, hogy sza­kítsanak a tiltott gyümölcsből, hi­szen akkor olyanok lesznek, mint az Isten. Szakítottak is és utána az Ördög otthagyta őket. Tfestvérem! Ha Ádámot és Évát otthagyta az Ördög a bűnben, akkor mennyivel inkább fog Téged otthagyni a ha­mis tanúzás bűnében az ítéletkor. A végén viszont meg kell, hogy émlítsem a mi felelősségünket is. Ami azt jelenti, hogy a hozzánk közel állóknak - aki lehet család­tag vagy közeli barát - szólnom kell, mert az az én felelősségem. Mt 18,15 ezt mondja: „Ha vétkezik ellened a te testvéred, menj el és intsd meg négyszemközt”. A mi fel­adatunk tehát az, hogy józanságot és kegyelmet kérve az Istentől az imádságon keresztül, forduljunk oda felebarátunkhoz. Segítsük őt, és bár ez sokszor nehéz, de „min­dent javára magyarázzunk”. Fischl Vilmos V. évf. teológus Vm. (Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!) Szabad lehetsz az igazság képviseletére, nem rablód meg embertársad becsületét Az igazság mellett akkor is lesz bátorságod kiállni, ha ezzel te húzod a rövidebbet. Nem állsz be a pletykálkodók vagy sárdobálók közé, akik mindenkiben csak a rosszat keresik. Távol áll tőled a káröröm. Eszköz lehetsz abban, hogy az újságok ne hazudja­nak, a tévéműsorok ne pocskondiázzanak senkit, s a politikusok őszinték legyenek. Szabad lehetsz a kicsinyes féltékenységtől, ezért szívesen beszélsz mások sikereiről és erényeiről. Nem engeded, hogy lefizessenek téged, a becsületedet nem vásárolhatja meg senki. Igaz ügyért hátrányt is el tudsz viselni, még a szenvedés vállalására is képes leszel. Ha engem szeretsz, szabad lehetsz az igazság képvi­seletére. Az Országos Gyermekbizottságtól kölcsönözhető anyagok- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: Virágvasámaptól Húsvétig- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: Karácsonyi színe­ző- Bibliai Memory (4 éves kortól)- Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő- Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér- Gyurián Edit: Út a felnőttség felé- Johnson Gnanabaranam: Jézusom ma (Indiai költemé­nyek, imádságok, elbeszélések és meditációk egy matemati­katanárból lett lelkésztől.)- Dr. Ross Campbell: Dühöngő Ifjak (Hogyan tereljük mederbe gyermekeink haragját?)- Ablonczy Margit: Útaid, Uram, mutasd meg (Ifjúsági munkaprogram egy esztendőre)- Kinczler Irén: Karácsonyi anyag (versek, történetek)- Börönte Márta: Ószövetségi történetek („Teremtő, Gondviselő Isten”)- Mácz István: Örülj velem! (meditációk az örömről) A kölcsönzés feltételei: - maximális kölcsönzési idő 1 hónap - kéréseiteket személyesen vagy levélben juttassátok el az adott gyülekezet lelkészének meghatalmazásával (Cím: Magyarországi . Evangélikus Egyház, Csocsánszky Marta, 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 117 55 67) I Evangélikus hagyományőrzés J Q(~)/Z szeptember 22-i számunkban tettük JL yyU. közzé az Evangélikus Országos Múze­um millecentenáriumi pályázatát, középiskolákban ta­nuló diákok számára. A pályázat eredményes, sikeres volt. Beérkezett 12 pályamű, és a bírálóbizottság mun­káját elvégezve, 1997. március 15-én a múzeumban d r. Fa b i ny T i b o r, a múzeum igazgatója értékelte a műveket, és kiosztotta a díjakat. A pályázat célja „olyan országos je­lentőségű evangélikus személyi­ségek... felsorolt városok és községek történetéhez fűződő te­vékenységének feldolgozása, akiknek élete vagy életrajza ke­vésbé ismert az egyház- és mű­velődéstörténet körében. Ezzel az evangélikus identitást és a lutheri örökséget szeretnénk éb­ren tartani.” Ajánlották publikálatlan kézira­tok, naplók, visszaemlékezések, családi hagyatékok, gyülekezeti levéltárakban vagy folyóiratokban felkutat­ható adatok feldolgozását. A pályázat kiírásában szere­pelt városok és községek egész sora, mellettük azok a ne­vek, melyek a kutatás körébe eshetnek -így a pályázók bőséges anyagból választhatták témájukat. A díjkiosztásra eljöttek a pályázók - a vidékiek is -, így az értékelésen túl alkalom nyűt a velük való beszélge­tésre. Az eredetileg közölt pályadíjakat a zsűri megoszt­va adta ki, két-két első, második és harmadik díjat. Az első díjasok 25-25 ezer, a második díjasok 15-15 ezer, a harmadik díjasok 10-10 ezer forintot kaptak. Egyik dső díjat D ob a i Krisztina kaposvá­ri gimnazista kapta, aki Dukai Takách Judit életéről ír­ta dolgozatát. Témaválasztásában befolyásolta őt az a tény, hogy apai ágon leszármazottja. Megragadta őt egész személyisége, és az, hogy fiatalon került be az iro­dalmi életbe, de megőrizte helyét mindvégig. Életéből nagy tanulság hogy kötelességét mindennél előbbre tar­totta. A másik első díjat S z á r a z C serge Gitta orosházi gimnazista nyerte el Dolgozatában Tóth Lász­ló egykori orosházi kántortanító életét és munkásságát kutatta, illetve dolgozta fel Választásához hozzájárult az is, hogy Tóth László leánya tanította őt. Eddig fel nem dolgozott adatokat talált róla, akinek hivatástuda­ta és egyházszeretete példaként lehet későbbi nemzedé­kek számára is. Egyike volt azoknak a tanítóknak, akik 1950 után is megmaradtak egyházi szolgálatban. (Ak­kor az államosított iskolák tanítói választhattak a taní­tás vagy az egyházi szolgálat között.) Második díjat kapott pályamunkájára Kovács Judit CelldömölkrőL Nemrég elhunyt neves lelké­szét, Kemenesalja jó ismerőjét, honismereti munkában sokat alkotó Mesterházy Sándort választotta, és igyeke­zett ezt a gazdag lelkészi és egyháztörténeti munkában is helytálló papi egyéniséget kibontani. Ebben a kategóriában a másik díjat Tóth Vik­tória uraiújfalui diák nyerte el Számára természetes volt, hogy Uraiújfalu négy korábbi lelkészének életét, munkáját választotta. Különösen a templomépítő Hrabovszky Györggyel foglalkozott és Döbrentei Lajos munkásságával Nyomtatott müvek alapján is dolgoz­hatott. Kutatása azért is jelentős, mert Berzsenyi- rokonságot ismertet meg. Harmadik díjasok lettek P a p p Nikoletta és C z ö n d ő r Katalin. Előbbi - soproni lakos és licista diák - >yA soproni evangélikus németek kitelepíté­séről (1945-46)” írt. A nemrég fél évszázados évforduló segített a témaválasztásban. Az egyházközség irattárá­ban talált megfelelő anyagot, különösen jól használhat­ta az akkori soproni lelkész, Ziermann Lajos kéziratait, aki nagyon pontosan rögzítette a Potsdami határozat alapján kitelepítésre ítélt néprétegben végzett pásztori munkáját. Kitelepítés előtt megkonfirmálta a fiatalokat, és nagyon nehéz munkát végzett az ittmara- dottak között. Czöndör Katalin solymári lakos, a Deák téri gimnázium növendéke. Vidovszky Béla festő­művészről, képeiről, naturalista ábrázolási módjáról írt. A témaválasztáshoz itt is a rokoni, családi háttér adott segítséget. Elég tetemes gyűjtött anyag került birtokába. Öten kaptak még könyvjutalmat. Közülük figyelemre méltó volt Somogyi Károly (Tab) munkája, aki a korábbi tabi lelkész, a sokak által ismert és komoly missziói munkát véglett J a kus Imre élete pályá­ját dolgozta fel. A díjkiosztáson ott volt Kelemen B élá n é, a zsűri tagja és elmondta, nagyon jó volt látni a pályázó fiatalok lelkesedését a választott téma iránt. Jó képessé­gű diákok vették a fáradságot, hogy témát keressenek és kidolgozzanak, és ez nagyobbrészt sikerült is. Hiányos­ság volt, hogy nem mertek véleményt nyilvánítani. Biz­tatta őket, hogy az egyéni vélemény fontos az ilyen törté­neti munkáknál is. A festészeti témában hiányolta, hogy inkább a témáról kellett volna többet írni, képelemzést adni és több képet lehetett volna elemezni. Általánosságban azért a pályázat sikeréről esett szó. Öröm, hogy egyházi iskoláink növendékei is, de máshol tanuló diákjaink is felfigyeltek a meghirdetésre, és mer­tek vállalkozni Szükség volna évről évre aktuális témák­ról hasonló pályázatokat meghirdetni hiszen az érdek­lődő fiatalokat segíti abban, hogy témát találjanak, ki­fejtsék, kibogozzák a múltai és saját véleményt tudja­nak kialakítani Sinka István ismeretlen sorai I a Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezetben A Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet mindig jól vá­lasztott, szép irodalmi-zenei délutánjai sorában március 16- ■ án Sinka István íróra, költőre emlékeztek. A műsor összeál­lítója és rendezője, Csománé Forgács Emma, az Evangélikus Élet március 9-i számában részletesen beszámolt a tervezett emlékműsorról és a szereplőkről. A nagy érdeklődéssel fo­gadott Sinka-estről egy előre nem tervezett „hozzászólást” említek meg. A hallgatóság körében helyet foglaló Erdélyi Attila kérte, hogy Sinka István néhány sorát felolvashassa. A költő a mélyértelmű sorokat katonatiszt édesapja vendég­könyvébe írta. Mindkét beírás egy találkozás, egy barátság szép és sokatmondó, a költő belső világára is jellemző sorok: „Erdélyi Tibornak, a Katonának, itt Sopronban, egy már- F ciusi estén. Szeretettel Sinka István -1938. március 3.” „Ismét itt jártam és megint jó volt. Nem tudom, miért van, hogy Sopronban jó bort inni, barátok kezét megszorítani. Tálán azért, mert az elmúlt éveket visszaálmodjuk... Hát ál- I modjál Tiborkám - rossz az élet, de az álmodás jó - A Du- I na-táj úgyis rossz katlan, s az álom benne változhatatlan... Sopron, 1943. márc. 28. Sinka István” Sebeiken Pálma lLaí-CcXAM VvcecyUU ViT tu cLuv~v MaLÍaT . TmJ-'h oSImujJLI co-dz<J — ilí aJPvvLcr<Ay<ai-í T* - » (v-iTtAt- otl «JUJ l dLc_ oa s<J­T.

Next

/
Thumbnails
Contents