Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)
1997-03-23 / 12. szám
Zsinati Híradó iágrr'MARCiüSö^ TÖRVÉNY AZ EGYHÁZ JOGALKOTÁSÁRÓL (Folytatás az 1. oldalról) f) szükség esetén felhívja az illetékes országos egyházkormányzati szervet a hiányzó szabályrendeletek megalkotására, valamint g) határozzon az országos ügyész előteijesztése alapján törvényességi és alkotmányossági kérdésekben, h) ügyeljen az egyházi törvények teljességére. 7. § A zsinat a munkáját hatéves ciklusokban végzi. Plenáris üléseit szükség szerint hívja össze. 11. CÍM: A ZSINAT TAGJAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. § A zsinatnak hivatalbóli és választott tagjai vannak. 9.§ A zsinat tagjai szavazati joggal: (1) hivatalból: az országos egyházi elnökség, valamint az országos ügyész; (2) választás alapján: a) az egyházmegyék küldöttei, éspedig minden egyházmegyéből két-két lel* készi és nemlelkészi küldött, b) az országos egyház küldöttei, éspedig két lelkészi és két nemlelkészi küldött, c) a Teológia Akadémia-Hittudományi Egyetem két tanára, d) az evangélikus közoktatási intézmények négy küldötte. (3) A zsinat tanácskozási jogú tagjai hivatalból: f) az országos egyházi titkár, vagy az őt helyettesítő jogi végzettségű országos irodai tisztviselő, meghívás alapján: g) szakértők. 10. § Az egyházmegye zsinati képviselőit az egyházmegye közgyűlése, az országos egyház zsinati képviselőit az országos egyház közgyűlése, a Teológiai Akadémia-Hittudományi Egyetem zsinati képviselőjét az Egyetemi Thnács választja. A közoktatási intézmények küldöttét az intézmények főállású evangélikus pedagógusai közvetlen szavazással választják. 11. § A zsinati tagságra csak feddhetetlen életű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább öt éve megfelelt. 12. § A zsinati tagot a küldő szerv hat évre választja. A választás alkalmával zsinati tagonként két póttagot is választani kell. A hivatalbóli tag póttagja a tisztsége szerinti helyettese. 13. § A választott zsinati tag és póttagok számára a választó egyházkormányzati szerv elnöksége és jegyzője által aláírt megbízólevelet kell kiállítani. Ihgok és póttagok hiányában a küldő szervek a megüresedett helyekre újakat választanak, az időközi választás érvényessége azonban csak a zsinat megbízatásának idejére szól. A zsinati tagok újraválaszthatók. 14. § (1) A zsinati tagság megszűnik a) a zsinati tag halálával, b) lemondással, melyet a zsinati tag írásban a zsinat elnökségének, valamint a küldő szervnek egyidejűleg bejelent, c) a küldő szerv által történő visszahívással, d) ha megszűnik a zsinati tag azon minősége, mely a tagság feltétele volt, e) jogerőre emelkedett bírói ítélet alapján. (2) Azt a zsinati tagot, aki a zsinat három ülésszakáról kimentés nélkül elmarad, tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 15. § A zsinati póttag a zsinati tagot akadályoztatása esetén egy-egy ülésnapra, a zsinati tagság megszűnése esetén az Ijj választásig helyettesíti. A zsinati póttagok a zsinati tagok helyettesítésekor azok minden jogát gyakorolhatják. A zsinati póttagokat a helyettesítésre a zsinati iroda kéri fel. ffl. CÍM: A ZSINAT SZERVEZETE 16. § A zsinat elnöksége (1) A zsinat elnöksége a zsinat tagjai által a zsinat választott tagjai közül megválasztott egy-egy lelkészi és nemlelkészi elnökből, egy-egy lelkészi és nemlelkészi alelnökből, az országos ügyészből és a szakbizottságok elnökeiből áll. Az elnökség az üléseit szükség szerint tartja. (2) A zsinat elnökségének feladata a) a zsinat munkájának összehangolása, időbeli ütemezése, b) a zsinati ülésszakok összehívása. (3) A lelkészi és nemlelkészi elnökök és alelnökök feladata a) az elnökségi ülések összehívása és levezetése, b) a zsinati ülések megnyitása, levezetése és bezárása, c) a zsinat nevében történő nyilatkozatok megtétele a zsinat döntései szerint. 17. § A zsinat jegyzői (1) A zsinat jegyzői kara a zsinat tagjai által megválasztott három-három lelkészi és nemlelkészi jegyzőből áll. (2) A zsinat jegyzői karának feladata: a) az ülést vezető elnök munkájának segítése, b) a zsinati ülések során a szavazások lebonyolítása, c) a zsinati események ügyrend szerinti dokumentálása. 18. § A zsinati iroda, a zsinati gazda (1) A zsinati iroda a zsinathoz intézett beadványok címzettje. (2) A zsinati gazda és helyettese a zsinat tagjai által megválasztott zsinati tag. (3) A zsinati gazda feladata, hogy: a) gondoskodjék a zsinat tárgyi feltételeiről, b) szervezze a zsinat működéséhez szükséges ügyviteli munkát, a beadványok alapján kezdeményezze az elnökségi ülés összehívását, c) számon tartsa a zsinati ülések határozatképességét, d) irányítsa a zsinati irodát (4) A zsinati gazda és helyettese megbízatása a következő ciklus első ülésszakig tart, amikor az új zsinat megválasztja zsinati gazdiját 19. § A zsinat bizottságai (1) A zsinat szakbizottságokban készíti elő a törvénytervezeteket és az üléseken hozandó döntéseket. A zsinat valamennyi tagja részt vehet valamelyik állandó szakbizottság munkájában. A szakbizottságok vezetőjét a zsinat választja. (2) A zsinat állandó szakbizottságai: a) a jogi, egyházalkotmányi és egyházszervezeti bizottság, amely figyelemmel kíséri az egyházi törvények, valamint a szabályrendeletek és a törvények összhangját, az egyházi törvények korszerűsítését, és előkészíti az egyházi szervezet kérdéseivel kapcsolatos jogszabályokat; b) az egyházi szolgálat bizottsága, amelynek feladata az egyház lelkészi és nemlelkészi szolgálattevők feladataival, az egyház szolgálati területeivel kapcsolatos jogszabályok előkészítése; c) az oktatási bizottság, amelynek feladata az egyház oktatási és nevelési intézményeivel, a hitoktatással, a szolgálatra való felkészítéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítése; (3) A zsinat egyes feladatok előkészítése érdekében időszakos bizottságokat is alakíthat. IV. CÍM: ZSINAT MŰKÖDÉSE 20. § A zsinat a választás utáni alakuló ülésén megválasztja tisztikarát. Az Újonnan megválasztott zsinat az érvényben lévő törvények szerint és az előző zsinat ügyrenúje alapján kezdi meg munkúját, melyet - annak szabályai szerint - szükség szerint módosíthat A zsinati tisztikar megválasztásáig az elnöki tisztet a lelkészi és a nemlelkészi korelnök tölti be, akik a zsinat alakuló ülését a mandátum érvénybe léptét követő 90 napon belüli időpontra összehívják. A mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság feladatait a jegyzői kar megválasztásáig a két-két legfiatalabb lelkészi és nemlelkészi zsinati tag látja el. 21. § A zsinat határozatait az ügyrend szerinti többségi szavazással hozza. A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház törvénykönyvének I. törvényét (A Magyarországi Evangélikus Egyházról általában) és az egyházi jogalkotásról szóló törvényt csak legalább az összes zsinati tag kétharmadának szavazatával módosíthatja. 22. § A zsinati ülésszakokat az elnökség hívja össze. A zsinat plenáris ülésszakát össze kell hívni, ha törvényalkotás szükségessége merül fel. 23. § A teljes (plenáris) ülést a zsinat bármely szakbizottság többségi kezdeményezésére, vagy a zsinati tagok 25%-a által írásbeli kezdeményezésére 60 napon belül össze kell hívni. Ezalatt az illetékes szakbizottság feladata a törvényhozás megfelelő előkészítése. 24. § A zsinat munkúját bizottságokban és teljes (plenáris) üléseken végzi. 25. § A bizottságok üléseiket szükség szerint tartják. 26. § A zsinat tanácskozási és ügyrendjét a zsinat állapítja meg. 27. § A zsinat ülései általánban nyilvánosak, de zárt ülés is elrendelhető. 28. § A zsinat határozatképes, ha az ülésen szavazati jogú tagjainak legalább kétharmada jelen van. 29. § A zsinat által alkotott törvények és az általa hozott határozatok kihirdetésük után lépnek életbe a zsinat elnöksége által meghatározott időpontban. A hatályba lépő jogszabályokat a zsinat a lelkészi és a nemlelkészi elnök aláírásával hitelesítve, az országos elnökség útján megküldi az egyház valamennyi szervezetének és testületének, továbbá megjelenteti az erre alkalmas egyházi sajtótermékekben. 30. § A zsinat költségeit az országos egyház költségvetése viseli. 31. § Ezen törvény - a 9., 16., 19., 22. § kivételével - a mai napon, a 9., 16., 19., 22. § a jelen zsinat befejezésének napján lép életbe. A fenti törvényt a mai napon kihirdetjük: Budapest, 1997. január 18. Dr. Reuss András Dr. Andorka Rudolf a zsinat lelkészi elnöke a zsinat nemlelkészi elnöke A Életbe lépett az egyház jogalkotásáról szóló törvény A zsinat tagjai fáradt pillanataikban egyre gyakrabban emlegetik az egyetlen lehetséges kiutat: majd a következő zsinat megoldja. Tehetik ezt, mivel a következő zsinat nem az egyháztörténelmünkben megszokott 15-25 év múlva fogja elkezdeni munkáját, hanem közvetlenül a most véget érő zsinat mandátuma után. Szükség is lesz a munkájára akkor is, ha új egyházkormányzati alapelvek és új működési módok kerülnek a törvénybe a még hátralévő zsinati ciklus során, mivel egy új rend sok pontosítást igényel, valamint akkor is, ha a szervezeti és működési változások ellehetetlenülnek a jelen zsinat jelenhez ragaszkodó kisebbségén, mivel ekkor az új működési rendet kell az új zsinatnak kidolgoznia, és emészthetővé tennie. Az egyházi választási ciklusokhoz illeszkedő, folyamatosan megválasztott, de a törvényhozói munka szükségessége szerint ülésező zsinat még sokáig nem engedheti meg magának, hogy munka nélkül maradjon. A hiányos törvénykönyv ugyanis jó kibúvó a törvényt nem tisztelők számára, hisz ekkor lehet a legkönnyebben bizonyítani, hogy a törvény még jószándéka esetén sem tartható be. Ezért egy arányos és teljes törvény- könyv kialakítására van szükség. Az egyházi törvényeken persze nem múlhat elsődlegesen az, hogy egyházunk betölti-e küldetését, de sok-sok szeretetlenséget és küldetésbeli akadályt okoz a törvénytisztelet és a törvényesség hiánya, akár gyülekezeti, akár országos egyházkormányzati szinten jelenik ez meg. A törvényesség egyik feltétele - többek között- a „naprakész” törvénykönyv. Ehhez pedig a zsinat felelős működésére lesz szükség még évekig. Fontos feltétele a törvények komolyan vételének, hogy legyen egy testület, melynek feladata a törvényekkel való foglalkozás, a korrekciók megtétele, így munkájával is jelzi a természetes közösségi igényt, a közösen alkotott szabályok betartását a jó rend érdekében. A törvény olyan eszköz, amellyel jobb feltételeket termethetünk a testvéri légkörhöz, a szeretethez, a hatékony és igazságos döntéshozatalhoz, a mások elhivatásához. Ha a törvény által előírt rend, a törvények teljességének és naprakészségének hangoztatása ezekkel együtt sem vonzó valakinek - hisz Jézus is szólt a törvények mindenek felett való emlegetése ellen -, kívánjuk neki azt a jézusi lelkületet, melynek nincs is szüksége a törvényre, hisz betölti azt. A jelenlegi zsinat kisebb vagy nagyobb mértékben nem teljesíti történelmi feladatát. Ha teljes törvény- könyv születik is, már látszanak a hiányok, a kiegészíteni valók. Ha a törvénykönyv csonka marad, mert nem tud a zsinat egy ma szükséges rugalmas, de kiegyenlített közösségi szervezeti rendet törvényként elfogadni, az új rend kidolgozása sürget. A feladatok az új zsinatra várnak. Komoly veszteség lenne, ha az új zsinat nem tudna minőségi küldöttekből állni. Szakszerű, tenni kész, jövőt látó új zsinatra van szükség, melyet nem terhel a jelenlegi zsinati munka sok kudarca, de él annak tapasztalataival, az érvelés szabadságával, a részsikerek örömeivel. Ehhez pedig jól kell küldeni, választani a következő zsinatra. Koczor Zoltán TÖRVÉNY AZ EGYHÁZ HITOKTATÁSÁRÓL 1. § A Magyarországi Evangélikus Egyház Jézus Krisztus missziói parancsa alapján hitoktatói szolgálatot végez gyermekek és felnőttek között. Ezt a szolgálatát- az egyházközségekben,- az evangélikus közoktatási intézményekben, , valamint állami és egyéb nevelési-oktatási intézményekben, ahol ezt a tanulók és a szülők igénylik, végzi. 2. § A hitoktatás rendjét az országos egyházi önkormányzati testület szabály- rendeletben írja elő, amely a hitoktatás tantervéről, tankönyveiről, taneszközeiről, a hitoktatás szakmai feltételeiről és felügyeletéről, valamint költségeinek fedezéséről rendelkezik. 3. § A hitoktatás helyi megszervezése és rendjének kialakítása az illetékes egyházi önkormányzati szerv és az érintett intézmény feladata. 4. § Evangélikus hitoktatást lelkészi oklevéllel vagy hittantanári oklevéllel rendelkező személy minden intézménytípusban, hitoktatói oklevéllel rendelkező személy óvodában és alsó fokú közoktatási intézményben végezhet. Gyülekezeti hitoktatást a fentieken kívül minden olyan gyülekezeti tag végezhet, akit erre a lelkész a presbitériummal egyetértésben felhatalmaz, s aki az országos közgyűlés által kiadott szabályrendelet szerinti képesítéssel rendelkezik. 5. § Az egyházközség, valamint az egyházi közoktatási intézmények szükség szerint hitoktatói vagy hittantanári állást szervezhetnek. Az állás betöltéséhez a gyülekezeti lelkész választására, illetőleg a pedagógusok alkalmazására vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. A hitoktató feladatát munkaviszonyban vagy önkéntes egyházi munkásként végzi. 6. § A főállású hitoktató vagy hittantanár további feladata a tanulók és nevelők lelkigondozása, ifjúsági és iskolai istentiszteletek szervezése, illetve tartása, egyházi ifjúsági szervezetek segítése, szükség esetén konfirmációi előkészítés is, mindez együttműködve az illetékes gyülekezeti lelkésszel és az intézmény nevelőtestületével. Budapest, 1997. január 17. TÖRVÉNY FELKÉSZÍTÉS A KONFIRMÁCIÓRA, ILLETVE A FELNŐTTKERESZTSÉGRE 1. § A Magyarországi Evangélikus Egyház hagyományos rendje szerint a gyülekezetekben konfirmációi felkészítés folyik, melyet konfirmációi vizsga és hitvallástétel, valamint úrvacsorához bocsátás követ. 2. § A konfirmációi felkészítés célja az élő Krisztus-hitre és vallástételre segítés, valamint a gyülekezet életébe való beépítés. 3. § A felkészítés gyülekezeti, kivételesen iskolai keretek között történik, a hitoktatással összehangoltan. 4. § A felkészítést a gyülekezeti lelkész, szükség esetén megbízottja:- más lelkész, vagy- a Magyarországi Evangélikus Egyház által szabályrendeletben elfogadott képesítéssel rendelkező személy végzi. 5. § A felkészítés legkorábban a 12. életévüket betöltött fiatalokkal kezdhető el. Az oktatás rendjét az országos egyházi önkormányzati testület szabályrendeletben úja elő, amely az oktatás tantervéről, tankönyveiről, taneszközeiről, az oktatás szakmai feltételeiről és felügyeletéről, valamint költségeinek fedezéséről rendelkezik. 6. § A felnőtt-keresztségre való felkészítés értelem szerint megfelel a konfirmációi felkészítésnek. A felnőttkeresztségben részesült egyháztag konfirmált- nak tekintendő. 7. § A konfirmáció tényét hivatalos konfirmációi emléklap igazolja, mely a konfirmációi anyakönyv alapján kerül kiállításra. Budapest, 1997. január 18. Üj zsinati tagok bemutatkozása A zsinati tagok akadályoztatása esetén - ha azt előre jelentik a zsinati irodának - behívják az abból a testületből megválasztott póttagot. A 24. és 25. ülésszakon négy új zsinati póttag lépett a távollévő zsinati tag helyére, Ok mutatkoznak be: Fest Attila: 1997. január 17-én először veszek részt a zsinat munkájában. A Nyugat-Békési Egyházmegye képviseletében jöttem, miután Benkő Pál zsinati tagunk megbetegedett, póttagnak választottak meg. Szarvasról érkeztem az Újtemplom egyházközségéből. Szeretném, ha jelenlegi zsinatunk is egyházunk megújulását szolgálná, és továbbra is utat mutatna a krisztusi szeretet útján. Ebbe a munkába szeretnék minden erőmmel bekapcsolódni. Egyúttal köszönöm számomra ezt a nagy megtiszteltetést, hogy részt vehetek a zsinat munkájában, és kérem Isten áldását zsinatunk számára, hogy mindig bölcsen tudjunk dönteni egyházunk fontos kérdéseiben. * Baranka György: Békéscsabán születtem, 1992 óta végzem a lelkészi szolgálatot Gerendáson és Csor- váson, ahol teológiai tanulmányaim előtt kántorizáltam is. Feleségem, Baranka Mária, szintén lelkész, s elsősorban a hitoktatói munkában segít. Egy éve született első gyermekünk. A nehéz terep ellenére, vagy talán éppen ezért, örömmel végezzük munkánkat. Isten kezéből vettük szolgálati helyünket, csakúgy mint magát a lelkészi elhívást. A zsinat utolsó néhány ülésszakán 1997. első félévében - mint póttag veszek részt, Sztojanovics András kondorosi lelkészt helyettesítve. Szeretnék nemcsak a zsinaton, hanem minden más lehetőséget kihasználva egyházunk megújulásán munkálkodni, ami népünk megújulását is eredményezheti.
