Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1997-03-02 / 9. szám

Evangélikus Elet 1997. március 2. f*F| GYERMEKEKNEK jg, Jl FIATALOKNA K Böjti jelkepek A Biblia első oldalain olvasha­tunk arról, hogy Adám és Éva nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy ne tartsa be Isten rendelke­zését. A kísértés a kígyó szájából hangzik el: Az, hogy Isten megtil­totta, hogy az ember szakítson az Édenkert közepén álló „jó és rossz tudásának fájáról”, az nem az ember javát szolgálja. Sőt az Is­ten irigységből tiltja meg az oly szép és kívánatos gyümölcs lesza- kítását. A kígyó még azt is elhite­ti, hogy nem lesz semmi rossz kö­vetkezménye annak, ha az ember szakít a gyümölcsből. Sőt „olya­nok lesztek - mondja -, mint az Isten”. Nem csak Ádám és Éva egy­szeri esetéről szól ez a törté­net. Mindannyian nap mint nap halljuk azt a bizonyos kísértő, belső hangot: „Ne félj másként tenni, mint ahogy azt az Isten ké­ri! Vedd csak el azt, ami a másé! Csak azzal törődj, hogy neked mi tetszik, hogy neked mi a jobb...” Bizony, magunktól nem tudunk mindig ellenállni a kísértő hang­nak. A magunk feje, a magunk szíve szerint sokszor inkább a kí­sértésnek engedünk, és a rosszat választjuk. Egyvalaki van ezen a világon, aki a kísértő hangnak ellen tudott állni. Egyvalaki van, aki le tudta győzni a kísértést: Jézus. Ezt a győ­zelmet ábrázolja a „kígyó fejére ta­posó kereszt”, amely jelképen a kí­gyó a kísértés, a kereszt pedig Jé­zus. Böjtben sok helyen találkozha­tunk ezzel a jelképpel is. Emlékez­tessen bennünket arra, hogy ha kí­sértéssel kell küzdenünk, és érez­zük, hogy az győz fölöttünk, Jézus­hoz bátran fordulhatunk imádság­ban segítségért, és ha mégis elbuk­tunk, megbocsátásért. Cs. F. Negyedik parancsolat Tiszteld apádat és anyádat! BIBLIAISMERET ,,Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked.” 5Móz 6,6 Luther egy alkalommal azt mondotta, hogy Isten Igéje előtt csendben kell lennünk. Azt is mondotta azonban, hogy Isten Igéjével szemben nem elég csak csendben szemlélődnünk, hanem dolgoznunk is kell. A Biblia olyan, mint a színpompás virágos mező, me­lyen az Igék a virágok. Ezeket az egyes virágokat cso­korrá vagy szép koszorúvá kell fűznünk a lelkűnkben. Ez a szép koszorú a bibliaismeret. Nagyon jó, ha van bibliaismeretünk a kísértés órái­ban. Amikor a kísértő rosszra akarta csábítani Jézust, Jézus mindig bibliai Igével felelt. Ezeket az Igéket va­lószínűleg még kicsi korában tanulta. A kísértő azon­nal megnémult, amikor az Igét hallotta. Az Ige segí­tette győzelemre Jézust. Te is nagyon sok kísértéssel találkozol majd az életben. Gyűjtsd magadban a Bib­lia Igéit, légy szorgalmas a bibliaismeret koszorújának készítésében, majd meglátod, hogy nagy hasznát ve­szed. A bibliaismeret nagyon jó a bánat óráin. Ha az em­ber bűnbánatra ébred, úgy érzi, hogy nagyon, de na­gyon mélyre süllyed. Szeretne valamibe belekapasz­kodni. Ilyenkor semmi sincs, ami fenntartaná, egye­dül Isten Igéje, Isten ígérete. Ez az egyedüli, amibe belekapaszkodhat, ami erőt ad, hogy a mélységből felemelkedjen. Milyen sok embernek életében jelen­tett menekülést ez az Ige: „Úgy szerette Isten a vilá­got, hogy az ő egyszülött Fiát adta, ha valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Gyűjtsd szorgalmasan a bibliai Igéket, melyek a bánat óráján Isten bűnbocsátó kegyelméről tudnak beszélni neked! Jó a bibliaismeret az élet hétköznapjaiban is. A hét­köznapok olyan egyformák, olyan szegényesek, olyan szürkék lehetnek. Ha ilyenkor eszünkbe jut egy Ige, például ez: „íme, én veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig” - mindjárt ünnepi hangulat lesz úr­rá lelkűnkön. Krisztus velünk akar lenni a hétköz­napok egyhangúságában is - erről megfeledkeztünk. De ha ez az Ige eszünkbe jut, akkor a műhely áhítat helyévé, a kék égbolttal fedett mező pedig templom­má lesz. A bibliaismeret legnagyobb áldását a halál órájá­ban érezzük. Amikor ebből az életből a másik életbe készülünk és indulunk, egy-egy Ige valóságos híddá lehet, mely az örökkévalóságba vezet bennünket. Hány embernek tette könnyűvé haláltusáját ez az Ige: „Még ma velem leszel a paradicsomban.” Gyűjtsd szorgalmasan az Igéket, melyek bátorítják szívedet! Kössed szorgalmasan a koszorút! Joelsson G. A. VEDD ES OLVASD Játékos ismerkedés a Bibliával Ma egy apostoli levelet keresünk, amelynek a cím­zettje egy Gájusz nevű ember. Ha már megtaláltátok a keresett levelet, még azt is jó lenne, ha kiderítené­tek, hogy mivel örvendeztette meg ez a bizonyos Gájusz a levél íróját? Van viszont valaki, aki szomorú­ságra ad okot. Ki az, és mivel szomorítja el az apos­tolt? Ne menj el! Nem mehetsz el. Jobb lenne, ha nem mennél el Ugye, nem akarsz elmenni? Biztosan el akarsz menni? , Ha akarsz, elmehetsz. Elmehetsz. Jó lenne, ha elmennél Menj el! Ne menj el! Ne! Megtiltom! Megtiltom - mert én vagyok az apád. Megpa­rancsolom, hogy ne menj el - mert én vagyok az anyád. Ez az, hatalmi szóval, tekin­téllyel kell gyereket nevelni! így biztosan célhoz ér. Hiszen még az Isten is tiszteletet parancsol a szü­lők iránt. Nemcsak szeretetet, ha­nem tiszteletet is, és a kiskátéi ma­gyarázat szerint ezzel Isten egye­dül a szülőket, ill. az elöljárókat különbözteti meg. Egyedül őket, mint az ő helyetteseit itt a földön. Isten rajtuk keresztül kormányoz és gondoz minket, tehát szüléink bármit mondanak, el kell fogadni. Legyünk bábok tehát? Nem. Valószínűleg nem erről van szó. Ha már így elgondolko­zunk közösen a Dekalógus 4. pa­rancsolatáról, akkor vizsgáljuk meg a másik oldalt is. Amit felté­telezünk, hogy van, hiszen az Úris­ten nem ésszerűtlen dolgokat vár el tőlünk. Luther is így folytatja magyarázatát: Viszont a szülőknek és elöljáróknak is gondolni kell ar­ra, hogy Isten az ő tisztségükbe atyákat és nem zsarnokokat akar ültetni, nem is azért ad nekik tisz­teletet, vagyis hatalmat és rendel­kezési jogot, hogy imádtassák ma­gukat, hanem hogy meggondolják, hogy ők maguk is Istennek tartoz­nak engedelmességgel, és hogy mindenekelőtt szívesen és hűség­gel teljesítsék hivatásukat. Fontos látnunk azt, hogy ez a Mózesnek adott parancsolat hol hangzik el és kinek szól. Azoknak a zsidó embereknek adatott a tör­vény, akik számára rendkívül fon­tosak a családi kötelékek, a tradí­ciók, a nemzetségtáblázatok szá­montartása, az eísőszülöttség je­lentősége stb. Egyszóval nem azt mondom, hogy nekünk, mai embe­reknek nem adatott a törvény, sőt a lényeg se változott, de a körül­mények mindenképpen módosul­tak. Ma már nem divat az „ősök­kel” menni nyaralni, ciki a faterral mutatkozni, hiszen önálló élete van a gyereknek! Le kell nyelnünk a békát, hogy a szülők iránti tisztelet - csak mert szülők - szemlátomást a múlté. A gyereket századokon át arra kény­szerítették, hogy hajoljanak meg a szülői önkény és szemforgatás előtt. Manapság ez nem járható út. Leáldozott a napja a vasfegyelem­nek, a „feltétel nélküli engedel­mességnek” is. Másfelől viszont az engedékenység a szabados értel­mezésében és gyakorlatában sem tűnik járható útnak. Amíg az em­berek gyereket akarnak, és a gye­rekeknek szükségük van szüléikre, tekintélyüknek meg kell maradni. Lényegében ez a következőt jelen­ti: A szülői tekintély a tiszteletre vonatkozik. Minden gyermek mély és kiolthatatlan szükséglete, hogy tisztelje a szüleit. Mindez elenged­hetetlen a biztonságérzethez, ön­becsüléshez. Hiszen az az igény, hogy tiszteljük-becsüljük a szülein­ket, teszi olajozottá emberi kap­csolatainkat. Ez az, ami minden társadalmi és vallásos hagyományt át- meg átjár. Alapvető tehát em­beri mivoltunk, méltóságunk meg­őrzéséhez. A szülők iránti tisztelet nem csupán a gyerekeknek fontos, létérdeke a szülőnek is. Ki kell vív­niuk a tiszteletet, mert csak így fe­lelhetnek meg a feladatnak. Fölös­leges és hiábavaló tehát a „mai fia­talokról” sóhajtozni. A mai gyere­kek semmiben sem különböznek a régiektől. A különbség nem ben­nünk, hanem a társadalomban van, amelybe valamennyien bele- születtünk. De sok szülő el is feledkezik ar­ról, hogy egyáltalán tiszteletet kelthetne. Kétségtelenül nagy ki­hívás ma szülőnek lenni. Nagy ki­hívás, hiszen ennek a tiszteletnek meg kell felelni. Ezt ki kell érde­melni! Mert a szülői státusból már adódik bizonyos mértékig, hogy joga van tiszteletet kapni, viszont kötelessége kiérdemelni. Ebben viszont szükség van a gyerek segítségére is! Hiszen az Is­tentől továbbra is felszólításként kapjuk a 4. parancsolatot. Ez nem kérés, nem esetleges. A gyereknek is észre kell venni, hogy rengeteget lehet tanulni az idősektől. Nem kritikátlanul elfogadni álláspont­jukat, de nem is dacosan elutasíta­ni. Nem lenézni őket hibáik miatt, hanem egészséges tisztelettel néz­ni barázdált arcukba. Szerintem valójában a gyengéd családi szeretetre, illetve a termé­szetes, barátságos elöljárói viszony rendezésére vonatkozik ez a pa­rancsolat. Akkor pedig ha ez megvan, már fel se teszem a kérdést, hogy tisz­teljem-e? Viszont felteszem azt a kérdést, hogy: Elmehetek-e? Kér­lek, nyugodtan. Csak vigyázz ma­gadra! Mesterházy Balázs Szabad lehetsz a gyengéd szeretetre. Nem kell mindent dacosan elutasítanod: szüléidét vagy tanáraidat, a régi szokásokat és hagyományokat. Megértő lehetsz szüleid hibája iránt is, tisztelettel nézhetsz idős emberek barázdált arcába. Szívesen tartózkodsz családod körében, nem kell lenézned az egyszerű rokont sem. Ha engem szeretsz, szabad lehetsz a gyengéd szeretetre. Az Országos Gyermek Bizottságtól kölcsönözhető anyagok „Példabeszédek” Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűkén méri a járandósá­got, mégis ínségbe jut. Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül. A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyünk, Petőfi u. 359. Dr. Gyökössy Endre: Hogyan tartsunk gyerméfebiblíá- ' órát? (Kis módszertan) Bruno és Yvonne Schwengeler: Nevelés - öröm vagy üröm? (Nevelés, de hogyan? Mi lehet a cél?) 1997. április 25-27. között kerül megrende­zésre Kecskeméten a Taizei közösség által szer­vezett országos, ökumenikus ifjúsági találkozó. Célja a hit forrásának közös felfedezése, a re­mény és bizalom megteremtése minden nemze­dék között. Minden fiatalt szeretettel várunk, bővebb információt Kecskeméten a Szt. Család plébánián (6000 Kecskemét, BogoVics köz 5. Tel./fax.: 76/410 321) kaphatnak az érdeklődők. A találkozó előtt a Taizei Testvérek csendesnap­ra híyják a lelkipásztorokat április 24-én 10 órától 25-én estig. Az érdeklődők a csendesnap­ról is a fenti címen kérhetnek információt. 'lO' "■""’- Bottyán János1: Hitünk hősei (,,AkitfSI'e2'a''ícon^^z8í, azok a reformáció első teijesztői”) “’“"-Dr.Sarkadi Nagy Pál: Bibliai arcképéi?'(NÖé/ÁbFáKárti', Jákob, Mózes, Ráháb, Márk, Mária...)- Szecsődi Leó OFM: Karácsonyi játékok-Dr. Teleki Béla: Az Ünneplés Művészete (Hol és hogyan ünnepelünk?)- Falvai Károly: Huszonhét magyar népi játék (6-14 éves lányoknak, fiúknak)- Rónaszegi Miklós: Bohóckodó (háziszínpad, vidám jele­netek)- Pásztorokkal vagyok útban (Ádvent, Karácsony; versek, énekek, történetek, Ids meditációk)- Kindelmann Győző: Betlehem madarai (Karácsonyi mese- és színezőkönyv)- Péter Katalin: Hitújítók és Hitvédők (A vüágtörténelem nagy alakjai; Luther Márton, Kálvin János, Dávid Ferenc...)- Susan Meredith: A világ vallásai- Karácsony fényei Szöveggyűjtemény (Jeles ünnepnapok Adventtői Vízkeresztig; versek, képek, játékok, énekek, tör­ténetek)- Örömhír Kifestő- És teremté az Embert (A Biblia Vüága)- Jézus Története (A Biblia Vüága)- Rolf Jensen: A Mi Karácsonyfánk (Díszítések, ajándé­Hiteles hitvallás Kerek hat évtizednyi küzdelem hitelesítette azt a hit­vallást, amelyik február 6-án délután bontakozott* ki előttünka televízió egyes csatornáján.Asze­retet Istenének tanúja és követe kívánok lenni -foglalta össze élettörténetét Andor ka Rudolf, a Közgazda­ság-tudományi Egyetem rektora, ismert szociológus, akadémikus, egyházunk törvényhozó zsinatának társel­nöke. Eletsorsát magasságok és mélységek jelölik. Apja Franco Spanyolországában volt magyar nagykövet a második világháború előtt. A németek bevonulása után a Gestapo náciellenes magatartása miatt Mauthausen koncentrációs táborába hurcolta. A háború után kiju­tott számára a kommunista üldözésből is, megismerte az AVHAndrássy úti börtönét és a kistarcsai tábort. Ilyen származással háta mögött a fia is csak segéd­munkás lehetett vagy mezőgazdasági munkás Beseny- szögön a kitelepítés után, később pedig egészségre veszé­lyes helyen műanyag-feldolgozó. 1956 után öthavi bör­tönre ítélték röpcédulák terjesztése miatt. Nyelvtudása segítette műszaki fordítási munkákhoz, de onnan is kitették múltja miatt. 1962-től a Statisztikai Hivatalban tudott meghúzódni, tanult, kutatott. 1983- ban a szociológia professzora lett, majd a Közgazdaság- tudományi Egyetem rektorává választották 1991-ben. Vezetése alatt egyetemét az ’európai menedzserképző in­tézetek társaságába hívták meg. Ilyen megtiszteltetés egy országból csak egy intézménynek jár! Sorolhatnánk a díjakat és kitüntetéseket is, tudomá­nyos munkája megbecsülése jeleit, a Széchenyi-díjtól a francia becsületrendig. Micsoda ember- és országpróbáló évek! A mélysége­ket és magasságokat a szülői háztól a saját otthonon át az egyetemi katedráig végigkísérte hitvallása szerint az a jézusi szeretet, amelyik Isten és a másik ember irányába megrajzolódó életrendszerben késztet tevékenységre. Ezen az úton kapott iránymutatást még ifjúkorban a madridi német evangélikus lelkész háborúellenességétől, később pedig a Deák. téri templom áldott emlékű tudós pásztorától, Kékén Andrástól, aki példamutató egységben tudta élni és hirdetni a hitet és tudást, keresz- tyénségünk elméleti-filozófiai és érzelmi-gyakorlati ré­szét. A témát és az embert meglelő, szerencsés kezű és sze­mű televíziós csapat műsora fölveti' a kérdést: Ilyen egy­szerű lenne a vallásszociológiai kutatások számára sok­szor olyan bonyolult rejtélynek tűnő keresztyénség? Andorka professzor számára igen: >yA szerető Isten tanúja és követe kívánok lenni!” Vajon há­nyán mondják vele és élik hasonlóképpen ezt a hitval­lást? Dr. Harmati Béla Emlékezés Wallaszky Pálra Idestova két és fél évszázada született az a tudós, aki elsőként írta meg Magyarország irodalomtörténetét. A neves evangélikus lelkészre, Wallaszky Pálra emlé­kezünk, aki 1742. január 29-én született a Hont megyei Bagyán községben. Földműves szülők gyermeke volt, ki már falujában elsajátította a magyar és a szlovák nyel­vet egyaránt. Az iskolában kitűnő tanulónak bizonyult. Előbb Sel­mecbányán és Rimaszombaton, majd 1757-67 között Pozsonyban végezte tanulmányait. (Közben a német, a latin, a görög és a héber nyelveket sajátította el.) Tudo­mányos érdeklődése már ezekben az években kialakult. A tehetséges ifjúra olyan nagy magyar tudós is felfigyelt, mintBél Mátyás. Az evangélikus egyház segítségével 1767-ben kétéves németországi tanulmányútra ment. Lipcse, Halle, Wit­tenberg és Berlin egyetemein fordult meg. Németországban már könyveket jelentetett meg. Lip­csében látott 1768-ban napvilágot Werbőczyről írott fü­zete. Ugyanitt jelent meg 1769-ben latin nyelvű monog­ráfiája a Mátyás király korabeli magyar irodalomról. 1769-ben tért haza. Egy évtizedig Tótkomlóson volt lelkész. 1780-tól Cinkotán, 1783-tól pedig Jolsván foly­tatta tevékenységét. Ez utóbbi helyen negyven esztendeig működött. Papi hivatását kitűnően egyeztette össze a tudomá­nyos munkával. Már tótkomlósi éveiben felmerült ben­ne a nagy és nemes elgondolás: meg akarta írni Magyar- ország irodalmának történetét. Nem ő volt az első, aki erre vállalkozott. A kiváló tu­dós, Rötarides Mihály (1715-1747) már ki akar­ta dolgozni a magyar irodalom történetét. Nagy művé­nek azonban csak a bevezető fejezete jelenhetett meg nyomtatásban; korai halála megakadályozta a folyta­tásban. Wallaszky elhatározta, hogy véghezviszi azt, amit Rotarides elkezdett. Hosszú évekig tartó munka eredmé­nyeképpen 1785-ben Pozsonyban és Lipcsében látott napvilágot többkötetes latin nyelvű müve. „Magyaror­szág irodalmának áttekintése” - ez a könyv címének magyar fordítása. Wallaszky könyve nemcsak az alkotók névjegyzékét adta meg fianem az irodalom pártfogóiét is. Az „iroda­lom "fogalmát eléggé szélesen értelmezte; teológusok, jo­gászok, orvosok, filozófusok, matematikusok, történé­szek nevei is szerepelnek benne a szépirodalom képvise­lői mellett. Nemcsak a magyar, hanem a más nemzetisé­gű költőket is bemutatta (a szlovákokat bizonyos elfo­gultsággal). Wallaszky Pál érdeme, hogy ő állította össze az első összefoglaló magyar irodalomtörténetet. Munkájának persze vannak hibái is. (így a XVIII. századi magyar költőkkel keveset foglalkozott.) Hibái ellenére könyve komoly érdeklődést keltett. 1808-ban Budán kiadhatta művének új, javított és bővített kiadását. Wallaszky szlovák nyelven is publikált, főként prédi­kációkat. Nevét ezáltal írta be a szlovák irodalomtörté­netbe is. Wallaszky jolsvai lelkészként is igen tisztelt ember volt. Nemcsak nagy tudása miatt becsülték, hanem szép stí­lusáért és segítőkészségéért is. A közeli Rozlozsnyáról időnként felkereste őt egy ifjú diák, Terray Károly. „Szívesen társalgóit, nemcsak egykorútokkal, de fiatalab- bakkal is - emlékezett rá a későbbi jeles pedagógus -, és ha ez utóbbiaknál szellemi tehetséget vett észre, azoknak célszerű fejlesztésére buzdította őket." 1824. szeptember 29-én halt meg Jolsván. Az utókor nem felejtette őt el. XIX. századi méltatói közül kiemel­kedett Terray Károly. Wallaszky Pálról tanulmánya je­lent meg 1868-ban a Magyar Orvosok és Természetvizs­gálók Munkálatai című folyóiratban. A XX. századi publikációk közül pedig Zsilinszky Pá l róla szóló könyve érdemel leginkább figyelmet. Wallaszky Pál lelkészi és tudományos tevékenységével egyházunk tehetséges képviselője volt. Szobrát nemrég avatták fel Tótkomlóson, pályája egyik fontos állomá­sán. Dr. Merényi László kok)- Száz új ötlet, száz új játék (Játékos barkácskönyv; óvo­dásoknak és iskolásoknak)- Színes díszek, szobrocskák: Az AGYAG- Játsszunk Bábszínházát!: BÁBUK- Fantázia, ügyesség, képalkotás: KOLIÁZS- Mit készítsünk Tojáshéjból?: A TOJÁS- Tépés, vágás, ragasztás: A PAPÍR- Gyúrj, formázz, alakíts!: A GYURMA- Színes kövek, kavicsok, gombok: A MOZAIK- Sző, fon, nem takács. Mi az? (Találós kérdések gyere­keknek) .- Varázslatos ORIGAMI (Papírhajtogatás kicsiknek és nagyoknak)- Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv (Karácsony története, játékok, köszöntők, dalok, gondolatok az ajándé­kozásról)- Jézushoz jöjjetek 162 kánon- Bábjátékok - színjátékok (Ichthüsz könyvek I.)- Útmutató gyermekeknek (történetek, játékok, énekek)- MAKETTCSOMAG (20 különböző, bibliai témájú ké­zimunka gyerekeknek; „karácsonytól a nyitott sírig”)- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: Tedd, hogy Lás­sak! (Bartimeus története)- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: Ő az élő Isten, aki megment (Dániel története)- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: A Seregek Urának nevével (Dávid és Góliát)- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: Történet a szeré­téiről (Az irgalmas samaritánus)- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: Isten mindent lát! (Jónás)- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: Gyere Velem, Betlehembe!- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: Kelj fel és járj! (A béna ember meggyógyítása)- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: Egy ifjú hazatér (A tékozló fiú)- Olvasó és színező füzet gyerekeknek: Történet egy föld­művesről (A magvető) * A kölcsönzés feltételei: - maximális kölcsönzési idő 1 hónap- kéréseiket személyesen vagy levélben juttassák el az adott gyülekezet lelkészének meghatalmazásával (Cím: Magyarországi Evangélikus Egyház Csoszánszky Márta, 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 117 55 67)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents