Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1997-11-02 / 44. szám

Evangélikus Élet 1997. november 2. GYERMEKEKNEK A F I A T A L O K N A \ Jézus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él...!" REFORMÁCIÓ ÜNNEPE A „Kis Biblia” „ Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete le­gyen. ” (János 3,16) A fenti ige talán a legnagyobb örömhírt tudatja ve­lünk az egész Bibliában. Mondhatjuk, hogy amit csak a Biblia adni akar nekünk, az benne van ebben az igé­ben. Luther Márton ezt a mondatot „Kis Bibliának” nevezte, és amikor prédikációt írt róla, az a prédikáció valóságos Istent dicsérő énekké lett. A „Kis Biblia” elmondja nekünk, hogy Isten szeret­te a világot. Nem az van tehát benne, hogy szerette a hibátlan, jó embereket, hanem az, hogy szerette a vi­lágot, s ebben mindnyájan benne vagyunk. Az Isten akármilyen nagy és szent, szerette a sokszor önző, hi­bát hibára halmozó embereket. Luther arról ír, hogy nyugodtak lehetünk afelől, hogy Isten bennünket is szeret, engem is, téged is. Aki szeret valakit, szívesen mutatja meg szeretetét, és szívesen ad ajándékot an­nak, aíkit szeret. A szeretet adni akar. Jézus azért jött közénk, hogy Isten ajándékozó szeretetének a jele le­gyen, a legdrágább, amit kaphatunk. így szerette, így szereti Isten a világot! De Isten nemcsak azért adta ezt az ajándékot, hogy ebből megértsük, mennyire szeret, hanem azért, hogy elfogadjuk Őt, szívünkbe zárjuk szavait, erősödjünk az Ő erejéből, sőt az Ő életéből merítsük az életünket. Nehéz azt megérteni, hogy lehetséges ez. A „Kis Bib­lia ” azt mondja, hogy aki életét hittel Jézuséhoz kapcsol­ja, annak örök életben lesz része. Részese lehet egy olyan életnek, amely soha el nem vész. Mert az Jézus testvére lesz Mondd, nem tanulnád meg a „Kis Bibliát” úgy, hogy soha-soha el ne felejtsd? Joelsson G. A. nyomán ÁLLATI Tudod-e, melyik a legidegesebb víziállat? Hát a KIA-BÁLNA! Játékosságában gátolt monstrum a DO-BALNA. Irtó vagány, zabolázatlan jószág a LÓ­„TUDOD-E...” hogy néz ki a tevenyereg? Már Ábrahám, Izsák és Jákób korából olvashatunk a Bibliában tevék megnyergeléséröl (lMózes 37,25). Sába királynője hatalmas kísérettel, többek között fű­szerekkel megrakott tevékkel érkezett Jeruzsálembe (lKirályok 10,2). A teherhordó tevéken kívül szó van a Bibliában még gyors tevékről is. Általában egy hátas teve óránként 5—6 kilométert tesz meg, és képes napi 8-10 órát is halad­ni egyfolytában. És ezt heteken keresz­tül, minden nap képes megtenni. Egyetlen ló sem képes erre a telje­sítményre. Hogy jól elhelyezhessék a terhet a tevék há­tán, nyergeket is készítettek, sőt a teve nyergének mindkét oldalára egy-egy hosszú rudat is szereltek, melyek segítségével alaposan megnövelték a rakfelü­letet. A tevék nyergeit legtöbbször a sátor nők által la­kott részében helyezték el, mikor leszerszámoztak (lMózes 31,34). BÁLNA. Mindig éhes a ZA-BALN A. Az óceánok leg­népszerűbb frissítője pedig a BÁLNASZÖRP. Óóó! A mai „komoly tudod-e” kérdés egy másik nagytes­tű állathoz kapcsolódik. Tudod-e, melyik állatról, és ,hol ír így a Biblia? „Füveteszik, minta szarvasmarha. Nézd, milyen erős a dereka, milyen kemények testén az izmok! Merev a farka, mint a cédrus, combjának inai egymásba fonódnak Csontjai, mint az érccsövek láb­szárai, mint a vasrudak Isten remekműve ez! Fegyverrel is ellátta alkotója, mégis a hegyek adják táplálékát; mel­lette játszadozik a mező minden vada. Lótuszbokrok alatt hever, nádas és mocsaras rejtekhelyen. Lótuszbok­rok árnyéka borul rá, körülveszik a parti füzek Ha árad is a folyó, nem nyugtalankodik biztonságban van, még ha szájáig ér is a Jordán. El lehet-e fogni szemtől szem­be, lehet-e karikát termi az orrába?” A gyennekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 1052 Budapest, Deák tér 4. Miért veszünk úrvacsorát reformáció ünnepén? Erre a kérdésre csak egy válasz lehetséges: azért veszünk, mert ha nem vennénk, nem is lennénk evangélikusok! Luther reformá- tori munkájának egyik legfonto­sabb fejezetét az úrvacsoráról szó­ló tanítása jelenti. A teljesség igé­nye nélkül nézzünk meg néhány tételt ebből a tanításból: mit mond Luther az úrvacsoráról? Luther szerint az úrvacsora ha­talmas esemény, amelyben személy szerint minket szólít meg Jézus Krisztus igéje: Vegyétek és egyétek! Mintha azt mondaná Jézus - úja Luther -, hogy „íme, te bűnös és kárhozatra méltó ember, merő in­gyen szerétéiből megígérem neked ez igékkel, mielőtt te bármit kiérdemel­nél és kívánnál, minden te bűneid­nek bocsánatját. És hogy eziránt tel­jesen bizonyos légy, odaadom az én testemet és kiontom véremet, és ez ígéretet magával a halállal erősítem meg. Ha pedig ezzel élsz, rólam emklékezzél és ezen én irántad való szeretetemet és kegyelmemet di­csőítsd, magasztald és háláld. ” Istennek ezt a drága kegyelmét nem vehetjük pusztán külsődleges imádással magunkhoz. Luther egyenesen képmutatásnak és csú­folódásnak nevezi azt, ahol hiány­zik a hit az úrvacsora vételekor, így ír erről: „Úgy tisztelik ezzel Urunkat, mint azok akik szenvedé­sei közepette előtte gúnyból letérdel­tek és így szóltak Udvözlégy, zsidók királya! Mert hit híján lehetetlenség, hogy komolyan, szívük szerint cse­lekedjenek mivel pedig nem csele­kednek szívük szerint, bizonyos, hogy megcsúfolják az Istent. Mert szíve szerint senki sem cselekedheti az Isten előtti meghajlást, hajlon- gást, tisztelést, vallást és bármit, ha­csak. minden habozás nélkül nem tekinti az Istent Urának és Atyjának akitől vagyon és lészen minden jó, s aki érdem híján bűntől és gonosztól megvált és megtart. ” r Ha ilyen nagy dolgot jelent az Úr szent vacsorájának vétele, ak­kor minél többször kell vágyakoz­nunk utána és azt gyakran kell ma­gunkhoz vennünk. Luther így biz­tat erre: „Ezt a nagy kincset el ne szalasszuic! ’ Vagyis azok, -akik kérész* - tyének akarnak lenni, készüljenek érdiek dtiMéléridoszentségnek gya-1' kori vételére. Minél gyakrabban tör­ténik ez, annál inkább felmelegszik és megtüzesedik a szív, hogy azután el se hidegüljön. ” Mivel az úrvacsora nem a mi méltó voltunkon alapszik, hanem Isten kegyelmén, ezért csak azok nevezhetők arra méltatlanoknak, akik nem érzik bűnösségüket. Luther arra figyelmeztet: „Ha nem érezzük bűnösségünket, az csak veszedelme­sebbé teszi a bajunkat, mert ez két­ségtelen jele annak, hogy a testünk bélpoklosságban szenved, semmit sem érez, belül mégis dühöng és to­vább marja magát. Mindamellett még ha ennyire elhaltál volna is, higgy legalább a Szentírásnak, amely kimondja rád az ítéletet. És minél kevésbé érzed bűneidet és hibáidat, annál több okod van odajárulni, se­gítséget és orvosságot keresni ” A címben feltett kérdésre egye­dül Luther és a reformáció adhat választ. Ha mi evangélikusoknak valljuk magunkat, akkor nagyon jól kell tudnunk a következőket:- az úrvacsorában személy szerint szólít meg minket Jézus Krisztus;- az úrvacsorát nem vehetjük hit nélkül;- az úrvacsorát minél gyakrab­ban kell magunkhoz vennünk;- az úrvacsorához méltatlanok leszünk, ha nem érezzük át teljes szívünkkel bűnösségünket. Testvérem! Aki éppen ma, Refor­máció ünnepén kaptál választ azokra a kérdéseidre,- amelyek miatt nem érezted eddig, hogy az úrvacsorában Jézus személyesen Téged szólít meg,- amelyek miatt hit nélkül vettél olykor úrvacsorát,- amelyek miatt csak ritkán já­rultál a megterített oltárhoz,- amelyek miatt nem tudtad tel­jes szíveddel átérezni bűnössége­det, ­hallgasd meg majd figyelmesen a Tízparancsolatot, hogy bűneid tel­jes súllyal nehezedjenek Rád. Hallgasd meg majd a szerzési igé­ket, melyekben Jézus személyesen szól Hozzád. Hallgasd meg majd és higgyél a f eloldozásban, bűneid bocsánatában. Azután járulj az úrvacsorái oltárhoz, ne csak Re­formáció ünnepén, hanem min­den adandó alkalommal, hogy el ne szalaszd ezt a nagy kincset, a bűneidből való szabadulás alkal­mát. így gondolj Lutherre, aki vála­szolt kérdésedre. így gondolj Lu­therre, aki majd fél évezred távolából is lelkipásztorod lehet, hiszen sze­mély szerint számodra is hirdeti a Krisztus testével és vérével élés drága és örök ajándékát. T-né Jóakarónk zárt ajtó előtt? „íme, az ajtó előtt állok, és zör­getek...” (Jel 3,20). A szállodá­nak álmos és idős portása volt. Amikor a késő éjszaka érkező vendég a kapuhoz ért, ezt az el­igazítást olvashatta: „Azonnal jövök!” És gyakran megtörtént, hogy a vendégeknek hosszú órá­kat kellett várniuk, amíg kinyílt az ajtó. Sok ember így jár el az Úr Jézus Krisztussal is. Bár hallják szívük ajtaján a kopogtatást, de a beenge­dést halasztgatva ezt a magatartást tanúsítják: „Várjál türelemmel, majd megnyitom az ajtómat!” Va­lójában azonban a drága vendég hiába vár odakint. Egy-egy evan­géliumi szövegű lap, máskor meg egy bizonyságtétel fel-felrázza az ilyeneket. A döntés azonban elma­rad. Pár nap múlva minden fele­désbe megy. Van-e rosszabb annál, mint az ilyen meggondolatlanság és kö­zömbösség a legnagyobb jóaka­rónk iránt és üdvösségünk tekinte­tében így eljárnunk? De kérdés az is, hogy a Megváltó mennyi ideig várakozik még az ajtó előtt? Hosszú évekig? Ki tudhatja azt? Nem csekély a veszélye, hogy végül abbahagyja a kopogtatást! Nem volna jobb ajtót nyitni, még mielőtt késő lenne? „Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!” (Zsid 4,7b) „És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azu­tán pedig ítélet következik” (Zsid 9,27) Az ifjúsági bizottság hírei A HANG című evangélikus országos ifjúsági lap decemberi szá­mát, amely most színes címlappal, sok hírrel, beszámolóval jelenik meg, minden evangélikus fiatal számára el kívánjuk küldeni, ingyene­sen. Ehhez kérjük különösen a lelkészek, iskolákban hitoktatók segít­ségét, hogy azoknak a megkonfirmált fiatalok címét küldjék meg no­vember 15-ig, akiknek szeretnék, hogy a lapot elküldjük. (Ifjúsági Bizottság 1085 Budapest, Üllői út 24.) Az Ifjúsági Bizottság 1998-ban is tervezi az Ifjúsági Munkaprog­ram kiadását. Kérjük, hogy akinek a korábbi évek tapasztalatai alap­ján kérése, vagy ötlete van a füzet tartalmával kapcsolatban, azt jelez­ze az Ifjúsági Bizottságnak (1085 Budapest, Üllői út 24.) A MEVISZ és az Ifjúsági Bizottság 1998-ban két országos progra­mot szervez. Kéijük mindazokat, akik gyülekezeti, vagy egyházme­gyei szinten a jövő évi programok előkészítéséért felelnek - a lehetőségekhez képest - vegyék figyelembe a két dátumot. SZÉLRÓZSA - Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó 1998. jú­lius 22-25. Országos Evangélikus Ifjúsági Csendesnap - Tábortalál­kozó 1998. október 3. * „Az Ur csodásán működik” A Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet kiadásában megjelent dr. Anne-Marie Kool munkájának II. kötete. Ez a kötet a XX. század külmissziójának történetét dolgozza fel 1951-ig. A kötet első feléből ki kell emelnünk azt a kitűnő elemzést, amelyet református vonatkozásban a misszió teo­lógiájának kialakulásáról olvasunk. Aztán jönnek a refor­mátus misszióban végzett munka adatai, elsősorban Molnár Mária külmissziói munkássága. Számunkra is érdekes és sok tanulsággal járó anyagot találunk itt. Persze az evangélikus olvasó számára a következő négy szakasz a legérdekesebb, amely A Magyarhoni Ágostai Hit­Missziológiai Tanulmányok AZ ÚR CSODÁSÁN MŰKÖDIK A magyar protestáns külmissziói mozgalom (1756-1951) 11. kötet * * Dr. Anne-Marie Kool vallású Evangélikus Missziói Egyesület (továbbiakban: MAHEM) történetéről szól 1921-1944-ig. Két és fél évtized története ez. Azé a korszaké, amelyet a ma élő idősebb olvasók már átéltek. Az ügyesen szerkesz­tett könyv stílusát tekintve - a komoly tudományos appará­tus mellett is - rendkívül olvasmányos. Még a misszió és éb­redés történetében járatos olvasó előtt is új összefüggések rajzolódnak ki. Eddig nem ismert összefüggések tárulnak fel, és a már ismert mozaikok egységes képpé állnak össze. Az anyagot végigolvasva azzal a csendes kívánsággal tet­tem le a könyvet, bár lenne ez a könyv is egy új magyar pro­testáns ébredés és missziói lelkűiét egyik elindítója. Nem kétséges, hogy Isten sokféle eszközt tud felhasználni, így egy könyvet is. Példa erre a 30-as években megjelent, a finn „Parasztpróféta” című könyv, Omvala Ágoston életrajzi re­génye, Ruotsalainen Pálról, amelyet Podmaniczky Pál fordí­tott magyarra. Most villantsunk fel néhány kockát Anne-Marie Kool könyvéből, amely filmszerűen pergeti le az evangélikus éb­redés és kűlmisszió történetét. A szerző többször rámutat a magyar-finn kapcsolatok je­lentőségére az evangélikus misszió történetében. Megtud­juk, hogy 1924 januárjában ment ki Podmaniczky Pál és Raffay Sándor Finnországba. Még ugyanezen év nyarán Podmaniczky saját költségén visszatért Finnországba, hogy előadást tartson a „fölébredtek” nagygyűlésén. Felejthetetlen élményt jelentett számára, amikor a kb. 8000főnyi sereg térdre borult, és a magyar nép lelki ébredéséért imádkozott. A kapcso­latok kiépülésében szerepet játszottak a cserediákként itt tanuló finn teológusok Egyikük volt Laitinen Toivo. ő a soproni teo­lógus internátusbán együtt lakott a magyar teológusokkal. Jelentős, hogy egyik útja során megismerkedett Gáncs Ala­dárral, akivel szoros barátság és levelezés alakult ki. Felhívom a figyelmet arra a kitűnő jellemzésre, amelyet a 379. oldalon találunk a finn ébredés gyökereiről Megtud­juk, hogy milyen háttéren alakult ki Ruotsalainen, Laestadius vagy Renquist ébresztő munkája. A MAHEM életében az írott szónál sokkal nagyobb sze­repet játszott az élő szó. Ezért tartottak a 30-as években, sőt évente kétszer is külmissziói konferenciákat. Villantsunk fel egy képet ízelítőül a mezőberényi konferenciáról (1935). „150-en vettek részt a környékről, 3 nap alatt 25 kü­lönböző összejövetelt tartottak, amelyeken 30 előadás és igehirdetés hangzott el. A különböző helyeken tartott al­kalmakon »munkacsapatunk« mintegy 15 ezer emberhez vihette Isten igéjét” - írja egy korabeli beszámoló. - A 311. oldalon érdekes elolvasni Marcsek Jánosné beszámolóját a tahi konferenciákról. Sok lány és fiú talált itt Krisztusban új életet. Ezek képezik a mai protestáns egyházak derékhadát. A 298. oldalon olvassuk: „Gáncs Aladárral új korszak köszöntött be a MAHEM életébe. Az Ev. Misszióegyesü­letben folytatott munkásságának néhány éve alatt nagyszá­mú új kezdeményezés úttörője lett, amelyek mozgalommá nőttek, és új életet, sőt ébredést hoztak az evangélikus egy­ház életébe.” Anne-Marie Kool idézi Gáncs egyik legjellemzőbb mon­datát a misszió kapcsán „Senki sincs önmagáért, és minden­ki másért van. ” A misszionárius olyan hívő, aki „nem szá­molva a saját nyomorúságával, felveszi a másik terhét”. 1932-ben egyik cikkében Gáncs bírálja az angolszász ébre­dést individualista természete miatt. Ennek egészséges kor­rekcióját fedezte fel Luthernél és a württembergi ébredés­ben. Sokat olvashatunk Podmaniczky Pálról is, aki mindenütt szívesen beszélt a külmisszióról, ismertette misszionáriusok életrajzát. Mint soproni teológiai tanár, lakásán tartott bib­liaóráival is nagy hatással volt a teológusokra. - Munkájá­nak gyakorlati gyümölcse volt, amikor a teológusok kette­sével járták az országot missziói előadásokat és vetítéseket tartva. Ihróczy Zoltán 1927 óta győri lelkész... hívására sok misszionárius jött a városba a Lipcsei Misszióból, de benn­szülöttek is jöttek. Ibrmészetesen bőven foglalkozik a könyv Kunst Irén és Kunos Jenő evangélikus misszionáriusok szolgálatával. Anne-Marie Kool így summázza a MAHEM történetét (385. o.): „A finn hatás fő közvetítőcsatornája a Baráti Mozgalom volt, amelyet Gáncs Aladár indított útjára, és amely eredetüeg az evangélikus egyházon belül az evangé­likus lelkipásztorok imaközösségeként működött; célja pe­dig az volt, hogy ébredést támasszon a lelkészek között.” „A két világháború között mindvégig szoros kapcsolat­ban állt a kűlmisszió és az ébredés.” G.A. EVANGÉLIUM SZÍNHÁZ Illyés Gyula: A KÜLÖNC Nincs nagyobb büntetés, mint mikor az Isten elnémul, s nem beszél velünk, hanem a magunk kénye-kedvére ereszt. Inkább büntess döghalállal vagy bármely gonosz be­tegséggel, ami lehetséges a föld kerekén, inkább háborúk torka okádjon átkot ránk - csak el ne hallgass, édes Iste­nünk! S szól az Isten: Kezemet kitártam, úgy kiáltottam: jöj­jetek hozzám, s hallgassatok engem. Ti azonban azt mondtátok: nem tesszük. Küldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, mondván: hallgassatok rájuk. No jó - mi meg majd agyonverjük őket - mondtátok ti. Nesztek hát, itt a Fiam! Ej, feszítsük meg! - feleltétek. Ma is ugyanígy teszünk. Jóllaktunk az Isten igéjével, és beleuntunk. Nem akarunk hallgatni kegyes, hű tanítókat és igehirdetőket, akik minket feddenek, s az Isten igéjét hamisítatlan tisztasággal adják elénk, s abban megtarta­nak, a hamis tant komolysággal kárhoztatják, s attól min­ket híven óvnak. Meg is büntet majd minket is érte az Is­ten. Oh, mennyei Atyánk! Add, hogy igéd fényes napja mellett állhatatosan megmaradjunk. Igen, hogy igédtől el ne essünk, s hamis tanba ne tévedjünk! Udvaros Béla Az Evangélium Színház előadásai a Duna palotában: Illyés Gyula: A különc Dráma 2 részben, 4 képben. Rendező: Udvaros Béla Következő előadások: november 9„ 23., 30. és december 7-én. Az előadások mindig délután 4 órakor kezdődnek.

Next

/
Thumbnails
Contents