Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1997-06-01 / 22. szám

Evangélikus Élet 1997. június 1. jfts GYERMEKEKNEK FIA T A L O K N A K Volt egyszer egy ember: ki nem állhatta a szép dolgokat. Egyszer egy oázisban járva, fiatal, szemet gyönyörködtető pálmafára akadt. Nagy követ tett a pálma levelei közé, mqjd kaján mosollyal folytat­ta útját. A szegény facsemete megpróbált megszabadulni terhétől. De hiá­ba rázta, az még biztosabban ült a levelek között. Akkor gyökereit próbálta egyre mélyebbre ereszteni, mígnem rátalált a föld alatt bú- vó rejtett forrásra. A mélyből nyert víz és a fentről sugárzó napsü­tés erejével egyre magasabbra emelte a követ. Végül királyi pálmá­vá növekedett. Sok év elteltével a férfi ismét ugyanahhoz az oázishoz érkezett. Kíváncsian kereste a megnyomorított fát. De ugyancsak meglepő­dött, mikor a legszebb pálma lombjai között pillantotta meg a kö­vet. A pálma így szólt a csodálkozó vándorhoz: „Köszönettel tarto­zom neked. A teher, melyet rám helyeztél, megerősített!” Mit jelent Sokat. Egyre többet. Emlékszem, amikor még elfordulja éltem Isten­től, és csak az egyházi ünnepek ide­jén látogattam el a templomba, ke­vésbé figyeltem az Úr szavára. Első­sorban a külsőségeket néztem. Gye­rekfejjel nem is igazán értettem, hogy miért van szükség éneklésre, imádkozásra. Később aztán, amikor angyalbőrbe bújva, a laktanyában elő-elővettem a szüleim kopott Bib­liáját, s egyre többet olvastam az evangéliumokat, gyakran eszembe jutott, hogy a hétköznapokon is meg kellene hallgatni Isten igéjét. számomra az istentisztelet? „Elhatározásomat” néhány hó­nap múltán „tett” követte és sike­rült kapcsolatba kerülnöm Jézus­sal, társammal együtt befogadtam Őt szívembe. Azóta számomra na­gyon fontossá vált az istentisztelet. Amikor nem lehetek ott az alkal­makon, olyan hiányérzet fog el, amit a korábbiakban egyszer sem éreztem. Biztos vagyok benne, hogy sok­szor imádkoztak értem azok, akik révén elindulhattam a keskeny úton, akkor, amikor a kísértő vala­milyen formában el akart gáncsol­ni és meg akart akadályozni ab­ban, hogy aktív tagja lehessek a gyülekezetnek. Biztos \ vagyok benne, hogy imádkoztak értem, mert a hitben még kevésbé megerősödve, nem valószínű, hogy megtudtam volna máradni azon a bizonyos keskeny úton. Mit jelent számomra az isten- tisztelet? A hitben való épülést, lelki kenyeret, szomjoltót, melyet Isten kegyelméből hétről hétre magamhoz vehetek. Gajdács Pál A Az Ur napja A LÉLEK GYÜMÖLCSEI Mértékletesség Már a mérték szó is azt jelenti, hogy valaminek a mennyiségére odafigyelünk. Nézzük, mit jelent ez ne­künk? Akkor érezzük ennek a szónak a valódi jelentését, ha szembeállítjuk vele az ellentétét. Mértékletesség - Mértéktelenség. Tegyük ezt a két szót 1-1 kosárba. Nézzük, mit tehetünk az egyikbe, mit a másikba? Mértéktelenség - nem ismer mértéket, határt, aki mértéktelen. Mindenből rengeteget akar. Ételből, italból, ruhából, játékból, szóval bármi legyen az, csak rengeteg legyen belőle. Na persze, csak a kellemes, jó dolgokból. Úgye ebben szeretné mindenki a mérték- telenséget? Melyik gyerek nem gondol kiskorában ar­ra, hogy a világ összes csokiját, fagyiját, babáját, autó­ját szeretné birtokolni. Gondolom, sok mindent tud­nátok mondani, amiből nem bánnátok, ha olyan sok lenne, hogy életetek végéig sem fogyna el. Sajnos, na­gyon sok felnőtt is tehetne ebbe a kosárba egy csomó mértéktelenséget. Mit is? Például: mértéktelenül sokat dohányzik, eszik, iszik, költi a pénzt számolatlanul stb. Szóval általában az emberek nem a szeretetben, az együttérzésben, a segítségnyújtásban mértéktelenek. Sokkal inkább az önzésben. De ez most már egy csúnyán telerakott nagy kosár. Nézzük, mit tehetünk a másikba? Mértékletesség - Aki mértékletes, az józan, tudja a mértéket. Figyelembe veszi mások érdekeit, fegyel­mezett. Uralkodik az érzelmein, nem erőszakos, nem pggő. A legnehezebb az érzelmekben mértéket tarta­ni, főleg akkor, ha éppen haragszunk. Aki mértékle­tesen él, tudja, hogy mi az elég, mennyi ételre, édes­ségre, játékra van szüksége, és nem akaija önzőén a sokat, a legtöbbet birtokolni valamiből. Bizony nem könnyű dolog betartani a mértéket, ha földi dolgok­ról, tárgyakról van szó. Mégis megéri, higgyétek el. A Szentírás is erre biztat, erre tanít bennünket. Az Úr Jézus tanítványai is józan életű, szorgalmas köve­tői voltak Uruknak. Igyekeztek megtanulni Tőle az állhatatosságot, a mértékletességet. Pál apostol a le­veleiben nagyon sokszor ír a Krisztus-követőknek ar­ról, milyen fontos a mértékletesség a felnőttek életé­ben, hiszen a gyerekek tőlük tanulják el azt a józansá­got, tisztaságot, szelídséget, testvéri szeretetet, amire Urunk mindnyájunkat tanít. Te ezek után, melyik kosárból szeretnél választani? Kérd az Úr Jézust, segítsen ebben is! Révészné Tóth Erzsébet A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyönk, Petőfi n. 359. VEDD ÉS OLVASD! Játékos ismerkedés a Bibliával Jaaaj! Csörr... Tyű, ez a kép alaposan összetört. Ráadásul azt is elfelejtettem, hogy melyik bibliai tör­ténet volt rajta látható. Hídnál nekem segíteni össze­rakni és azonosítani a történetet? GYEREKEK, FIGYELJETEK!- HOL találom Jézus lábnyomát? ■- Merre menjek, hogyan döntsék?- Kell-e beszélnem Jézusról másoknak, vagy elég csendesen éldegélnem?- Mit mondjak, hogy ne legyek nevetséges, de ne is titkoljam el, hogy ismerem Őt és amit tudok róla? Ezekre a kérdésekre szeretnénk VELED EGYÜTT keresni a választ egy EGÉSZ HÉTEN át! Ezért MEGHÍVUNK TÉGED a MISSZIÓI GYERMEKKONFERENCIÁRA, melyet a piliscsabai Béthel Missziói Otthonban tar­tunk augusztus 10. és 15. között. Várunk, ha kérdéseid vannak, ha 10-14 éves vagy, netán kicsit fiatalabb, vagy idősebb. Részvételi díj: 3500 Ft, de ha megrendeled ingye­nes Missziói Magazinunkat és megfejted néhány fel­adványunkat, kedvezményben részesülhetsz. Várjuk jelentkezésedet a következő címen: Mit jelent hát a mi emberi éle­tünkben a hetedik nap, mit meg­szentelünk és az Úrnak ajánlunk? Az ember munkáját a bűn­beesés óta fáradság és veríték ár­nyéka kíséri. Nem a munka a bün­tetésünk tehát, csupán a munka terhe és verítéke. A munka isteni eredete és természete azóta se módosult, csupán elnehezedett munkánk, ahogy értelmünk és ter­mészetünk is elnehezedett. A te­remtés kozmikus ritmusában a he­tedik nap számunkra azóta való­ban megpihenést, pihenőnapot is * * Kérlek, Uram, hogy a szívembe add azt a békét, amely Tőled fakad! Szentlelkedet tőlem meg ne tagadd! Békédet add, Szentlelked add, meg ne tagadd! Kérlek, Uram, adj nekem több erőt! Adj több erőt a próbák előtt! Adj még, Uram, hozzád térni időt, adj több erőt a próbák előtt, hagyj még időt! Kérlek, Uram, adj nekem több hitet! Adj még, Uram, engedelmes szívet! Adj még nekem, Uram, új életet! Adj még hitet, adj új szívet, új életet! Látod, Uram, hiányos életem. Szegény vagyok, ha Te nem vagy velem. Kéréseim, ó, add meg nekem. Jöjj hát velem, fogd a kezem, jó Istenem! Ámen. Evangélikus Külmissziói Egyesület 1085 Budapest, Üllői út 24. * Szilvi és Dani így emlékeznek a tavalyi konferen­ciára: „Nagy élmény volt a Missziói magazin címoldalán a táborunkat látni. Minden este imádkozunk azokért, akikkel együtt voltunk, a Bálint családért Új-Guineá- ban, a marseille-i munkáért. ” „Sokat gondolok barátaimra. Megvagyok én itthon, élek, éldegélek, de várom, hogy jövőre is lesz ilyen tábor. Szívesen elmegyek Szeretlek titeket!!” >yAmióta hittanra járok, azóta várom a találkozást Jé­zussal, tanulok róla, megértem őt. Azt is tudom, mi volt a feladata, miért jött. A táborban megtanultuk, hogy mi is egyáltalán a misszió, különböző missziós társulatok­ról is hallottunk, sok misszióval kapcsolatos játék is volt. A tábor ideje alatt éreztem, hogy Jézus most tényleg velünk van, találkoztam vele. Azóta is segít nekem. örök érvényt a látszólag helyi ügy­nek; heti munkánkat, bármilyen szerény is az, próbáljuk elhelyezni, beleilleszteni az Atya munkájába, cselekvő szeretetébe. Az ünnepnap megszentelése fá­radozásunk megszentelése is kell, hogy legyen, mely a legalantasabb munkát is kozmikus szintre emel­ve, mintegy Isten keze alá játssza. A fáradságos részeket e napon il­leszthetjük vissza a nagy egészbe, az Atya fáradhatatlan ihletébe. Pilinszky János Szög és olqj c. könyvéből: Az Úr napja (részlet) IV. ÖKUMENIKUS IFJÚSÁGI TÁBOR MÁTRAHÁZÁN „...tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,19) Idén nyáron újra rendezünk ökumenikus ifjúsági tábort Mátraházán, a Református Lelkészüdülőben. Mindazokat a 16 évesnél idősebb fiatalokat hívjuk nagy szeretettel, akik szívesen töltenek együtt néhány napot jó levegőn, szívesen beszélgetnek, énekelnek, kirándulnak testvéri társaságban. Az ifjúsági tábor fő témája: A vallási és etnikai hovatartozás következményei. A bevezető előadók a főtémát az érintett egyház szempontjából fejtik ki. Az egyes felekezetek életé­ben különböző hangsúllyal van jelen az etnikai hova­tartozás. Témánk bevezetésére az alábbi előadókat kértük fel:- Magyar Katolikus Egyház: Dr. Legeza József- Magyarországi Református Egyház: Páll László- Magyarországi Evangélikus Egyház: Krahling Dá­niel- Magyarországi Baptista Egyház: Urbán Gedeon- Magyarországi Metodista Egyház: Csemák Erzsé­bet- Magyarországi Szerb Orthodox Egyház: Káplán Pál- Magyar Ortodox Egyház: Magyar István Gyertek velünk! Ismerjük meg egymást jobban - s talán magunkat is! Időpont: augusztus 11., du. 5 óra - 15., du. 2 óra. Jelentkezni a 3500,- Ft-os részvételi hozzájárulás befizetésével, a Magyarországi Egyházak Ökumeni­kus Tanácsa címén: 1026 Budapest, Bimbó u. 127. Tel.: 176-48-47, június 30-ig lehet. A jelentkezőket a részletes programról, az üdülő megközelítéséről és további tudnivalókról írásban tá­jékoztatjuk. jelent. Nemcsak a nyílt isteni pa­rancs, hanem a testünkbe írt ter­mészet is úgy kívánja, hogy e nap­ra lerakjuk szerszámainkat. De az ünnep valódi értelme ez­zel korántsem teljes. A beálló csendben tovább lüktet a világ, s a csönd mélyéről kihalljuk Isten je­lenlétét, örökös működésének „neszét”. A hetedik napon erre kell emlé­keznünk, s ezt kell kihallanunk be­lőle. A hétköznapok fáradságos munkájának a hetedik nap kell, hogy szépséget és értelmet adjon, Zsoltár és gondola Gondolatok egy Vivaldi-lemezről T Ta az Úr nem építi a házat, hiába J. J. fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. A 127. Zsoltárt megéneklő Vival­di -kantátát - Nisi Dominus - nemrég adta ki Michael Chance és a Trevor Pinnock vezette The English Concert előadásában a fennállá­sának 50. évfordulóját ünneplő Archiv Produk­tion. Cölöpökre emelt épületek közt, vízen épült város­ban született a zene ahhoz a zsoltárhoz, mely kősziklára épített házról szól, biztos fundamentumon nyugvó élet­ről, s arról, hogy a létezés középpontjával való kapcsolat az élet minden területére kihat. Konkretizál is a zsoltár, amikor álomról és gyermekáldásról beszél. Az egyház el­sődleges kincsei ezek, s megismerésükhöz századunkban oly mértékben járultak hozzá lélektani iskolák, amilyen mérvű mulasztást követtek el az idők folyamán a kincs eredeti őrzői. A 127. Zsoltár és a Szentírás egyéb vonat­kozó helyei nem hagynak kétséget afelől, az álmok és a gyermekek világa elválaszthatatlan Istentől, s kell-e mondani, hogy a gyermekáldással kapcsolatos sorok lé­nyegének megértését első renden mennyiségi megközelí­téssel könnyen elvétheti az ember. Vivaldi szólókantátája vidám és egyszerű ritomellel kezdődik. Lehetne akár egy versenymű ripienója is, a szólista jókedvű, felszabadult éneke helyén hegedű is szólhatna. Vivaldi szakrális muzsikájának hangszeres és színpadi zenéjével való azonossága utal arra, hogy a pap-zeneszerző az élet minden területét egységesen szemlélte. A Nisi Dominus örömteli kezdete ezen túl azonban még mást is kifejez, nevezetesen azt, hogy a zsoltár kezdő sorai nem negatív értelműek. Isten vilá­gától és saját mélyvilágától messze legtöbbször hiába sürög-forog az ember, akit az efféle megjegyzések rá­adásul csak bosszantanak. A kantáta kezdő tételének könnyed hangvétele a zsoltáros felszabadultságának tükre, aki végül is arról beszél, mint Jézus, mikor azt mondta:Az én Atyám mindezideig mun­kálkodik, én is munkálkodom. A ritomell és az ének egyszerűségében is a létezés középpontjával harmóniába került élet jellemzőjére ismerhetünk Hosszú és nehéz az ide - s az innen tovább - vezető út, ám a tiszta pillanatokban, mikor rálát az ember az élet lényegére, mindent tisztának és egyszerűnek lát - mindaddig míg újra hatalmába nem keríti a centrifugá­lis erő. Vivaldi vonósokkal kísért, halk, sejtelmes muzsikát költött a zsoltár álmos részéhez, s egy tételbe vonta össze a zsoltárt egymástól általában elválasztott két felének utolsó, illetve első szakaszát: De akit az Úr sze­ret, annak álmában is ad eleget. Bi­zony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. Azt hiszem, nem tévedünk, ha ebben az álom és az anyaméhben nö­vekvő gyermek analógiáját látjuk, hiszen fogantatásuk és formálódásuk felfoghatatlan és titokzatos, napfényre kerülve azonban mindkettő hirtelen megfogható és reá­lis lesz. Egyik sincs az ember kezében, de mindkettő ne­ki adatott. Kontemplativ hangvételével a Dicsőség az Atyának... viola d’amore-kísérte áriája a kantáta végén - a megszokott, kitörő örömöt kifejező Glória- tételektől eltérően - ezúttal Lukács evangélista megjegy­zésének szellemében fogant, miszerint is Mária a számá­ra éppen fel nem fogható eseményeket megjegyezte és szívében forgatta. A Miképpen kez­detben volt... kezdetű tétel az első tétel ismétlése, s a visszautalás nemcsak külsőség hiszen a kezdő gondo­lat is csak a kezdetekhez való visszatérés és a határokból a határolatlanba való átlépés által veszíti el negatív, s nyeri el pozitív jelentését a jézusi mondás értelmében: Én vagyok az ajtó: aki rajtam át megy be, üdvözül, bejár és kijár majd, és legelőt talál. Sajnos, a nagy komolyzenei lemeztársaságokat külö­nösképp sújtó gazdasági hullámvölgy miatt az Archiv Produktion nem hosszabbította meg szerződését Pin- nockkal, így ez a lemez hosszú együttműködésük egyik utolsó gyümölcse. Pinnock a régi zenés irányzat egyik legkiemelkedőbb képviselője, aki eleven és izgalmas mu­zsikálásával mindig tud újat mondani, s nem látja szük­ségét annak, hogy ezt meglepő elméletekkel is alátá­massza, mint pályatársai közül egyre többen. A Nisi Dominust kis együttes játssza, de a muzsikusok árnyalt hangsúlyozásának köszönhetően bőven van benne len­dület és nyomaték. Finom akcentusok teszik izgalmassá, filigránságukban is testessé a mű halkabb részeinek szó-, lámáit is. A lemezen Chance felettébb könnyed, dús és h kontratenoroknál ritka módon természetesnek ható éne­kével hallhatjuk még a Salve Reginát és Vivaldi talán legismertebb egyházi művét, a Stab at Matert is. Chance a kifejezés gazdagsága terén sem nyújt keve­sebbet az alternatívát jelentő mezzoszopránoknál, Anne-Sofia von Otternél, Cecilia Bartolinál vagy Monica Groopnál - s ez, az ő kvalitásaikat is­merve, nagy szó. A három vokális müvet egy-egy hang­szeres mű választja el egymástól, melyek egyike ugyan­csak vallásos témájú: a kis H-moll szimfónia A Szent sírhoz címet viseli. A lemez borítóján, ha alaposan szemléljük, gondola körvonalai bontakoznak ki. És ha hagyjuk, gondola­tok körvonalai is. Vivaldi d vízen épült városban kő­sziklára épített házról szóló zsoltárt zenésített meg, s té­ved, aki ellentétet lát a kettőben, mert a tenger mélyebb világunk egyik egyetemes jelképe, s az isteni világot, ahol kiköthet-Ágoston szép mondása szerint meg­nyugodhat - az ember, igazán csak ezen keresztül ismer­hetjük meg. A szárazföld és a tenger határán álló Velen­ce varázsa talán gazdag szimbolikus jelentésének is kö­szönhető. A közeli Tor cello szigete körül már halott a víz, nem éri el a tenger áramlása, s a hajdan virágzó sziget el is néptelenedett, gyönyörű templomán kívül alig áll rajta egy-két piagányos ház. Velencét azonban élő víz mossa. Nem véletlen, hogy a lemezborító gondolá­ja is a négy elemet, s így - a négyes szám jelképes értel­mére a Bibliában is számos példát találunk - a teljessé­get jelképezi: ki van kötve a szárazföldhöz, a tengeren ring felülről perzselő nap süti, s friss tengeri levegő lengi körül. Zay Balázs £

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents