Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-02-18 / 7. szám

Az Országos Presbitérium december 8-iki ülésének határozatai: 1. Illetmény emelés mértéke 1996. évre. Az infláció mértékét fi­gyelembe véve, az Országos Pres­bitérium javasolja a gyülekezetek­nek, hogy az egyházi alkalmazot­tak illetményét 1996. január 1- jétöl 15%-kal emeljék fel. A neve­lési-oktatási intézményeknél a központi állami rendelkezéseknek megfelelő és az állami költségve­tésből finanszírozott illetmény­emeléseket kell végrehajtani. 2. Az Országos Presbitérium - az Országos Egyházi Elnökség és az Országos Esperesi Értekezlet javaslatára alábbi határozatot hoz­ta: A közegyházi járulékokat 1996. január 1-jétől duplájára kell fel­emelni és az emelés teljes összegét a Nyugdíjosztály támogatására kell fordítani. A befolyó 8 372 000,- Ft összegű járulékot 1996. évre a kö­vetkezőképpen osztja fel: Nyugdíjosztály támogatása 6 072 000,-Ft Déli Egyházkerületnek 812 000,- Ft Északi Egyházkerületnek 738 000,- Ft Központi Szociális Alapi támogatás 750 000,- Ft összesen: 8 372 000,- Ft 3. Az Országos Egyház által - a gyülekezetekben foglalkoztatott nem egyházi munkavállalók után - fizetett TB-járulék különbözet 1996. január l-jétől történő lép­csőzetes megszüntetésére benyúj­tott javaslatot az Országos Presbi­térium elfogadta. (Részletek a kö­vetkező püspöki körlevélben.) 4. Az Országos Presbitérium egyhangúlag felhatalmazta az El­nökséget, hogy csatlakozzék a Ma­gyarországi Egyházak Ökumeni­kus Tanácsának Nyilatkozatához, a szlovák nyelvtörvénnyel kapcso­latban. 5. Az Országos Presbitérium el­fogadta a Magyarországi Evangéli­kus Egyház és a Bajor Evangélikus Egyház testvéregyházi szerződése érvényének 1995 decemberétől 2000 decemberéig történő meg­hosszabbításáról szóló Megállapo­dást, és köszönetét fejezi ki a Ba­jor Evangélikus Egyház testvér­egyházi együttműködéséért. 6. Az Országos Presbitérium el­rendeli, hogy az egyházi ingatla­nokról készüljön regiszter (számí­tógépes feldolgozás) tulajdoni, használati és építészeti szempont­ból. A tulajdonos és a használó kö­zött szerződésben legyen rögzítve a tulajdonjog, a használat és a kar­bantartási felelősség. 7. Az Országos Presbitérium a lelkészi nyugdíjkorhatárt 65 évben állapította meg. 8. Az Országos Presbitérium egyhangú határozattal elfogadta és jóváhagyta az Evangélikus Tfeo- lógiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) Gyakorlati Intézetének felállítását és működési feltételeit. 9. Regionális Egyházmegyei Bí­róságok alakulása: Az Északi Egy­házkerület területén a Borsod-he- vesi, a Hajdú-szabolcsi, a Nógrádi és Budai egyházmegyék, valamint a Győr-soproni, a Vasi, a Veszpré­mi és a Fejér-komáromi egyház­megyék; a Déli Egyházkerület te­rületén a Pesti és a Pest megyei; a Bács-Kiskun, a Csongrád-szolnoki és a két Békés megyei, valamint a Somogy-zalai és a Tolna-baranyai egyházmegyék regionális egyház- megyei bíróságokat alakítottak. Az öt regionális Egyházmegyei Bíróság megalakítását az Orszá­gos Presbitérium egyhangúlag jó­váhagyta. 10. A Gusztáv Adolf Segélyszol­gálat javaslata alapján az Országos Presbitérium a nagyszeretetado- mányt (490 000,- Ft) ellenszava­zat nélkül, egy tartózkodással Esz­tergom részére a templomépítés befejezése céljára, a kisszeretetadományt (390 000,- Ft) egyhangúlag Zalaegerszeg ré­szére ítélte oda. Budapesti evangélikus templomok • A Budapesti Városvédő Egyesület Templomtörténeti Csoportja nevében mutattuk be legutóbb a Deák téri templomot, melynek háromnyelvű leírása (története és művészeti ismertetése) legelső­nek készült el hat évvel ezelőtt, s azóta is ott látható az előcsarnok falán. Most folytatjuk a Fasori Evangélikus templom belsejében (négy nyelven) kifüggesztett leírás ismertetésével. Ha van, aki szeretné, ha temploma ré­szére hasonlót írnánk, írjon, vagy üzenjen a szerkesztőségbe, márciustól jelentkezni fogunk! 2. A Fasori evangélikus templom Története A Pesti Evangélikus Egyház- község Presbitériuma 1901-ben határozta el, hogy a szűknek bi­zonyuló Deák téri főgimnázium mellé a városnak ezen, a Millen­niumi ünnepségekre kiépült ré­szén új iskolát és templomot emel. A végleges tervet Pecz Sa­mu készítette, többek’közöli' a1 szintén műemlékké nyilvánított Szilágyi Dezső téri református templom építésze. Az iskola 1904- ben nyílt meg, a templomot 1905- ben szentelték fel. Leírása Budapest legdíszesebb protes­táns temploma neogótikus stílus­ban épült, az egyetlen, melynek külsején figurális díszítés is van, a kapu fölött Róth Miksa mozaikja, Krisztus és a gyermekek. Érdekes­sége, hogy kereszthajó nélküli, kéthajós. A főhajó arányaiban és stílusjegyeiben a párizsi St. Cha- pelle mintájára készült. Sudár tornya 55 m magas. Gazdag belseje is Pecz Samu tervezése, a francia gótika ihlet­te. A két hajót monumentális oszlop választja el egymástól, az oldalfalakhoz pillérek és vékony oszlopok simulnak, melyeket dús, naturalisztikus bibliai növé­nyi motívumok díszítenek. A padfők díszítése is szőlőfürtök­ből, levelekből álló faragás. A szószék lépcsőkorlátja és az ol­tárt körülvevő korlát carrarai márvány. A templom különös értéke Benczúr Gyula utolsó vallásos tárgyú festménye: a napkeleti bölcsek hŐÓöYa&'Tüzes, ra^o^ó1 színek, a ruhákon magyar népi! motívumok, Mária protestáns madonna glória nélkül. 1913-ban készült el, dús építészeti keretbe helyezték, csúcsán kőből faragott angyalalakkal. A gazdag oltár, a szószék és a keresztelőmedence faragásai Kauser kőfaragó, a me­dence vörösréz, stilizált levelek­kel borított fedője Jancsurák Gusztáv rézműves híres műve. Legnagyobb ablaka, a gót ró­zsaablak a kapu fölött 5 m átmé­rőjű. Róth Miksa üvegablakainak csak nyomai maradtak, elpusz­tultak a háborúban. Az orgonát 1906-ban, a kor legjobb orgona­készítői, a híres pécsi Angster di­nasztia mestere készítette. A templomot teljes belső díszí­tő festéssel 1973-74-ben az egy­ház költségén restaurálták, Ko­vács Géza mester műve. Kovács Mária Evangélikus Elet 1996. február ie. □B Se KÉSZÜLÜNK AZ 1996-OS NŐI VILÁGIMANAPRA Vallás és kultúra Haitin Haiti lakosságának 80%-a ró­mai katolikus. A katolicizmus a spanyol hódítókkal érkezett His­paniola szigetére. Nem azt jelenti ez, hogy a kereszténység mélyeb­ben érintette őket, csupán azt, hogy meg lettek keresztelve! A 18. század elejétől kezdve azután je­zsuiták és dominikánus szerzete­sek dolgoztak a szigeten. A forra­dalom után a Vatikán elítélte a rabszolgaságot, és 1804-ben elis­merte Haitit, mint önálló államot. 1860-ban egyezség jött létre a Va­tikánnal, mikor is a katolikus val­lást államvallássá nyilvánítják. A papság továbbra is franciául beszé­lő külföldi. A bennszülött papság képzése csak a 20. század közepén kezdő­dik a katolikus egyházban. Ettől kezdve ellentétes fejlődés indul meg az egyházon belül. Duvalier elnök elnyerte a püspökök kineve­zésének a jogát, s ezért a papságtól el is várta a hűséget és engedel­mességet a rendszer iránt. A benn­szülött papság azonban egyre kriti­kusabb szemmel nézte a kegyetlen elnyomást. Kis bázisközösségeket alkottak, melyekben közösen ta­nulmányozták a Bibliát az egysze­rű emberekkel, meghallgatták pa­naszaikat, igyekeztek segítségükre lenni. Bírálták a visszaéléseket, programokat szerveztek az írástu­datlanság felszámolására, a „radio ' soleil” adásaival hasznos eligazí­tást adtak a vidék népének. Ezek­ben a közösségekben szolgált a nagy népszerűségnek örvendő szá- leziánus Aristide atya is. Társaival együtt sok üldözésben volt része, elűzték gyülekezetéből is. Az 1990-es elnökválasztáson a nép bi­zalma felé fordult, és 67%-os többséggel őt választották Haiti el­nökévé. Az ellentét a bázisközös­ségek és a hierarchia között ma is fennáll, de az elnök visszahívása óta próbálják a kapcsolatokat új alapokra helyezni. A lakosság 20%-a különböző protestáns felékezetekhez tartó7 ;jjlc A legrégibb éjrlegtekjntéfoe-- sebb a methodista egyház, 20 000 tagot számlál. Az első misszioná­riusok 1817-ben Angliából jöttek. A missziói munkára és a keresz­tyén nevelésre teszik a hangsúlyt. 52 elemi iskolája van az egyház­nak, 32 továbbképző központja, ahol a vidéki lakosságnak próbál­nak korszerű segítséget adni a me­zőgazdaságban, állattenyésztés­ben, kézműiparban. A baptista egyház 1885-ben, az Egyesült Államokból küldte első munkásait. A gyülekezeti munkán túl nekik is van rádióadójuk (radio lumiere), mellyel ők is a vidék el­maradt lakosságának igyekeznek segítséget nyújtani. Pünkösdi gyülekezetek 1905 óta vannak az országban, de terjednek az USA-ból származó különböző karizmatikus mozgalmak is. 1980-ban, a jobb együttmunkál- kodás érdekében alakult meg Haitiban az egyházak ökumenikus tanácsa. Hadd tegyem ehhez hozzá örömmel, amit a genfi lutheránus információs lapban olvastam: 1995. szeptember 4-én megalakult hivatalosan az evangélikus, luthe­ránus egyház Haitin. Az egyház lelkész elnöke Izrael Izidor, és 5 lel­kész pásztorolásával 3200 lutherá­nus él az országban. Népi kultúra, vagy pogány vallás? Haiti népének 90%-a valame­lyik keresztény (keresztyén) fele- kezethez tartozik, elevenen él ben­nük az úgynevezett Vöodoo-hit. Keverednek benne az ősi, nyugat­afrikai törzsi vallási elemek a ke­resztény hit és szertartás elemei­vel. Ennek az ősi hitnek a kutatói elmondják, hogy ez a sokat szen­vedett nép identitását őrzi ebben a vallásban. Az elvesztett haza fájó emlékét, a gyökértelenséget. Ezen keresztül találtak kapcsolatot az új világban a többi nincstelennel, ez által tiltakoztak az idegen, nyugati kultúra ellen, az ország amerikani- zálódása ellen. A Voodoo ismerete kaput nyit az ősi kultúrához, a né­pi művészethez és az irodalomhoz, amely a nép döntő többsége szá­mára szájhagyományt jelent. Az írástudatlan lakosság generációról generációra örökítette tovább az ősi meséket, találós kérdéseket, történeteket. A Voodoo meghatá­rozza a haiti emberek hétköznap­jait, közösséget teremt, tanáccsal segíti őket, papjai kisebb-nagyobb közösségek összetartói, irányítói, sőt gyógyítói is. Az elmúlt századokban a Voodoo-t sokszor egészen megha­misítva mutatták be: okkult babo­nának ítélték, papjait, követőit ül­dözték. Aristide elnök elismerte ennek a vallásnak értékeit és azt a biztonságot, amit népe számára je­lent, a kapcsolatot a múlttal, erő­forrást a jelenben. Ma már szaba­don gyakorolhatják a Voodoo szertartásait. A haiti irodalom ma jórészt külföldön születik. 1960- ban, a diktatúra idején el kellett az íróknak hagyni a szigetet. De ha­zájukról, népükről, a szenvedések­ről írnak; igazságtalanságról, a ter­mészet pusztításáról, a gyilkossá­gokról. Titkos csatornákon a köny­vek visszakerülnek az országba, s erőt ad az otthon maradottaknak, hogy mások is osztoznak szenve­déseikben! Közli: Keveháziné Czégényi Klára Beiktatták hivatalába az osztrák evangélikus egyház új püspökét Ez év január 28-án a bécsi Gusz­táv Adolfról elnevezett evangéli­kus templomban dr. Dieter Knall most nyugalomba vonult püspök iktatta be utódját, Mag. Herwig Sturm korábbi Kärnten és Kelet- Tiroli szuperintendenst. Az osztrák főváros legnagyobb evangélikus temploma a hideg téli idő és a televíziós közvetítés elle­nére is zsúfolásig megtelt. Ünnepi vendégek sokasága te­kintett várakozással a kiemelkedő alkalomra.------Megjelent-a bécsi római katoli­■ kus-érsek, dr. Christoph Schönbom,. Tfiat püspöktarsa és a hazai okú-* méné több képviselője. Az evangé­likusok nagy családjának összetar­tozását,a szomszédos egyház püs­pökének jelenléte juttatta kifeje­zésre. Egyházunkat e sorok írója képviselte, református részről je­len volt dr. Hegedűs Lóránt püspök. Dieter Knall püspökiktató igehir­detésében utalt az új püspök nevére, amely vihart jelent. Kívánta, hogy az Egyház Ura csendesítse le a viharo­kat életében és szolgálatában, ha azok váratlanul keletkeznének. Herwig Sturm prédikációjában 2Péter 1,16-19 alapján szólt az egyház megbízatásáról, amely alapján az evangéliummal adósa a világnak. Ez a küldetés az ige apos­toli továbbadásában nyer folyto­nosságot. Majd a kereszt értelme­zését vázolta, mely mindig Krisztus keresztjére emlékeztet. Ebből megbocsátás, erő és kegyelem árad. De emlékeztet magunk és mások keresztjére is. Az istentiszteleten 16 szolgálat- tevő mondott áldást és imádkozott az új püspökéibe*' *' *a l . Kitüntette, a gyülekezetei jelen- * Térével 'cfr *fliomás Klestil osztrák államelnök, aki az egyháznak a tár­sadalomban végzett szolgálata nél­külözhetetlenségét hangsúlyozta. E helyről - mint azt személyesen is kifejeztük - áldást, erőt és felül­ről való bölcsességet kívánunk Sturm püspök életére és felelős szolgálatára. Azt reméljük, hogy a két szomszédos egyház eddigi jó kapcsolatai tovább erősödnek hí­veink örömére és Urunk dicsősé­gére. D. Szebik Imre ÜNNEPÉLYES TEMPLOMALAPKŐ-LETÉTEL BALATONFÜREDEN 1996. február 17^én, de. 11 órakor. Az istentisztelet helye: Bajcsy-Zsilinszky út Igét hirdet: D. Szebik Imre püspök. Utána szeretetvendégség lesz. Mindenkit szeretettel várnak. Luther halálának helye: a ház Eisleben főterén, a szoba, melyben lakott „FARSANGI IMAHÉT” CSÖMÖRÖN 1996. február 18-tól 25-ig lesz a csömöri gyülekezetben a hagyo­mány szerint „Farsangi imahét”- ként emlegetett böjti előkészítő sorozat. A hét minden estéjén 6 órától lesznek együtt a gyülekezet tagjai, terített asztal mellett a gyülekezeti teremben. Az idei böjti előkészítő soro­zatban február 18-án vasárnap: Roszik Mihály, hétfőn Nagy Zol­tán lelkészek szolgálnak. 20-án kedden Cserháti Sándor teológiai professzor, szerdán Rezessy Mik­lós lelkész, csütörtökön: Túrme­zei Erzsébet diakonissza-költőnő hirdeti az igét. A hét végén pén­teken Brebovszkiné Pintér Márta, szombaton és vasárnap Balikó Zoltán lelkész szolgálataival ér véget a hét. Böjt első vasárnap­ján, február 25-én a délelőtti is­tentiszteleten ugyancsak Balikó Zoltán lelkész szolgál. Isten ál­dását kérjük az Ige hirdetőire és hallgatóira egyáránt. LUTHER: A Kiskáté előszavából Először Tartózkodjék és óvakodjék az igehirdető mindenekelőtt attól, hogy a Tízparancsolat, a Miatyánk, a Hiszekegy, a szentségek stb. szövegét és formáját változtatgassa, hanem vá­lasszon magának egy bizonyos formát, maradjon meg a mellett és azt hasz­nálja évről évre. A fiatalságot és az egyszerű népet ugyanis egyetlen rögzí­tett szöveg és forma szerint kell taní­tani, mert könnyen megzavarodik, ha ma így, egy év múlva meg amúgy tanít­juk, mintha valamit helyre akarnánk igazítani, és ezzel kárbavész minden munkánk és fáradozásunk. Tidták ezt az atyák is, akik egyféle­képpen használták a Miatyánkot, a Hiszekegyet, a Tízparancsolatot. Ezért mi is úgy tanítsuk ezekre a fia­talságot és az egyszerű népet, hogy egyetlen szótagon se változtassunk és ne tanítsunk és emlékeltessünk egyik évben így, másikban amúgy. Válassz hát magadnak olyan formát, amilyet akarsz, de amellett maradj meg mindvégig. Ha pedig tudós és értel­mes emberek előtt beszélsz, akkor ám mutasd meg tudományodat, cifrázd és forgasd a kátérészeket olyan mes­terien, ahogy csak tudod. De a fiatal­ságnál maradj meg egy bizonyos ál­landó forma és mód mellett, lánítsd meg őket először ezekre a kátérészek­re: a Tízparancsolatra, a Hiszekegy­re, a Miatyánkra stb. a szöveg szerint szóról szóra, hogy azt ők is utánad tudják mondani és megtanulják könyv nélkül. Ford.: D. dr. Prőhle Károly LUTHER: Az első parancsolaton fordul meg minden Jól tanuljuk meg tehát az első parancsolatot, hogy lássuk, mennyire nem tűri Isten azt, hogy elbizakodjunk, vagy hogy bíz­zunk bármiféle más dologban. Főként pedig azt kívánja, hogy olyan biztosan reméljünk Tőle minden jót, hogy becsületesen és célegyenest haladjunk előre, és Istentől kapott javainkat csak úgy használjuk, ahogyan a cipész használja munka közben tűjét, ár­ját és fonalát, és azután félreteszi, vagy ahogyan a vendég hasz­nálja a szállást, az eledelt és a fekvőhelyet: tehát csakis ideiglenes szükségletére, mindenki a maga életrendjében Isten rendelése szerint, és semmiképpen ne engedje, hogy bármi is ura vagy ha­mis istene legyen. Legyen ennyi elég az első parancsolatról. Sok szóval kellett ezt kiszíneznünk, mert főként ezen van a hangsúly, hiszen - már előbb is mondtuk -, ha szívünk Istenhez vonzódik, és megtartjuk ezt a parancsolatot, akkor a többi magától adódik. (Nagykáté) Ford. D. dr. Prőhle Károly

Next

/
Thumbnails
Contents