Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-12-29 / 52. szám
Evangélikus Élet T996. december 29. [ä|5] |fe GYERMEKEKNEK Jg, FIATALOKNAK Míg mindenről megfeletkezve másztam fölfelé, nem féltem gseppet sem. De ott fönt egyszerre csak megtántorodtam. Lenéztem, és remegni kezdett a lábom. Hiszen össze is törhetem magam! De jó volt hallani apa biztató hangját: „Ne félj, én itt vagyok veled! Ha baj van, elkaplak!” Megfogtam felém nyújtott kezét, és újra biztonságban éreztem magam. Ugye a te kezedbe is mindig belekapaszkodhatok, Istenem!? MI VAN A SZÍVEDBEN? A szívünk a legbensőbb, de legfontosabb szervünk. A szívünk cseréli ki az elhasznált vért életadó friss vérre. Ha a szívünk megáll, vége az életünknek. De nemcsak testünk táplálója, hanem lelki életünknek is központja, a lelkűnknek is lakóhelye. Mennyi minden lakhat a szívünkben! Lakhat benne irigység. Bizony ezzel volt tele József testvéreinek a szíve, és a farizeusok szíve is Jézussal szemben. Irigyelték, hogy Jézus különb, mint ők. De mi volt József testvéreinek szívében, amikor kútba dobták és eladták rabszolgának? Bizony, gyűlölet volt. Mi volt a fáraó szívében, amikor Isten 10 csapással sújtotta, mégsem változott meg, nem engedett Istennek sem? Keménység, konokság, elbizakodottság. Mi volt Nabukodonozor szívében, amikor felállíttatta szobrát, és megparancsolta, hogy boruljanak le előtte és imádják? Gőg, istentelenség. Sok rossz lakhat a szívetekben. Lehet hitetlenség, elkeseredés, szomorúság, kétségbeesés, engedetlenség, harag. Van olyan gyerek, hiába beszélnek vele, hiába büntetik, verik, nem lehet a jóra tanítani, olyan konok, megátalkodott szívű. Úgy is mondjuk, keményszívű. Aki nem tud megindulni más baján, azt mondjuk, kőszívű. Azért vagytok rosszak, mert a szívetekben van a rossz. Azért nem tudtok mások lenni, mert tele van vele a szívetek. Ugye jobb volna, ha a jóval volna tele a szívetek? Milyen jó, ha azt tudjátok mondani: tele van a szívem örömmel! Ugye az volna jó, ha a barátok, testvérek szíve tele volna szeretettel egymás iránt? Ugye, az volna jó, ha az emberek olyan irgalmas szívűek lennének, mint az irgalmas samaritánus, aki nem hagyta ott az úton a megsebesített embert, hanem segített rajta? Ugye jó volna, ha olyan hit volna a szívetekben, mint a kis Dávidéban volt, aki nem félt a Góliáttól sem, mert Istenben bízott? Milyen jó volna, ha olyan engedelmesség volna szívetekben, mint a kis Sámuelben volt, aki háromszor is felkelt ágyából és odament Eli paphoz, mert hallotta, hogy hívta, és annak ellenére, hogy azt mondta neki, menj vissza, nem hívtalak! Szívünkben vagy a rossz, vagy a jó lakik. Ha a rossz, akkor a Sátán lakóhelye, ha a jó, akkor Isten 'Lelke lakik benne. Ha látjátok, hogy sok rossz van a szívetekben, akkor kérhetitek Istent, tisztítsa meg. Dávid szívében is nemcsak hit volt, később paráznaság, gyilkosság töltötte be szívét. Amikor ezt meglátta, kérte Istent; Tiszta szívet adjon neki, bocsássa meg vétkét. Új szívet is tud adni Isten. Akinek nagyon rossz a szíve, nem lehet meggyógyítani, kicserélik a szívét, új szívet adnak neki. Nem tudsz megváltozni, a rosszat, rossz szíved megújítani, Isten ki tudja cserélni a szívedet, új szívet ad. Milyen adakozó ember lett a kapzsi vámszedő Mátéból! Tfeljesen új szívet kapott Jézustól. A te szívedet is ki tudja cserélni Jézus. Ha O van a szívedben, kiűzi a rosszat, megtisztítja szívedet. Nagy Ilona .• 15 *n • / Jy f/y •«ft /// Kösd .. = M *a —"\*í 5 II '{V össze!- y f .. *• -0) * *' Ha összekötöd • a* ~ j» <* az 1-től 46-ig meg•n r számozott ponto«•« „ kát, kiegészül a •*> a 'i most még töredé? a „■ kés kép. Tüdod-e melyik bibliai történetből ábrázol egy jelenetet? Humorzsák Három vásáros fogadóimat tett, hogy hasznukból a „Szentírás szavai szerint" juttatnak Istennek. A vásár után mindhármuknak szép bevétele maradt.-Adjátok meg Istennek, ami az Istené - szólt az első, és nyeresége felét a templomban hagyta.- Isten nem az aranyat, hanem a szívet nézi - ezekkel a szavakkal szórta a perselybe az aprópénzt a második vásáros. A harmadik így szólt:- Istenem! Én nem tudok ilyen szép bibliai idézeteket. Mást ajánlok Döntsd el te, mennyi pénzre van szükséged! Ami neked kell, tartsd magadnál, a többit engedd lehullani nekem! - Ezzel feldobta az összes pénzt a levegőbe. A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyünk, Petőfi u. 359. Öcsi ott áll az ajtóban, és tág- ranyílt szemmel nézi Nagyapa és Petra munkáját: „ledíszítik” a karácsonyfát. Nem bánja különösebben, tudja ő is, hogy elmúltak az ünnepek, a meleg lakásban hullnak a fenyőtűk azok pedig szúrnak tapasztalta a saját cipőjében. A dobozokban minden helyükre kerül, a csillogó díszek kis harangok szalmacsillagok végül Nagyapa óvatosan vatta közé rakja a Betlehem köré állított alakokat. Először a bölcseket - úgyis mondják hogy „háromkirályok" -, azoknak díszes ruhájuk volt, egyiknek óriási turbán a fején, a másiknak valami koronaféle, a harmadiknak övig ér a szakálla... a teve púpjáról zöld takaró redőzik lefelé, a kötőféNe tedd el! két fekete legényke tartja. Azután a pásztorok következnek egyikük lehajol, másik összekulcsolja a kezét, a harmadiknak pici bárány van a karján. A bankákat Petra csavarja selyempapírba, úgy kerülnek egymás mellé. Végül a szép világoskék köpenyes Mária következik majd József, aki így, hogy elvették a jászol mellől, gömyedtnek látszik mert nincs ott, ami fölé hajolt... Amikor a jászolban fekvő glóriás kisdedet veszik kézbe, Öcsi hirtelen megszólal:- Azt ne tedd el! Petra mondaná, hogy jövő karácsonykor újra ott lesz a fenyőfa alatt, de Nagyapa int neki:- Hadd mondja meg Öcsi, mit akar vele?- Nem játszani akarok - mondja a kisfiú csendesen -, csak látni akarom! Hogy mindig eszembe jusson, hogy énértem is született! hogy szeret engem, és én is szedetem... ...milyen csend tud lenni néha a szobában! Csak a papír zizzen, ahogyan Nagyapa félreteszi, majd unokája kezébe adja a jászolt a Kisdeddel együtt:- Tessék Öcsi, nem teszem el! Legyen nálad! Vigyázz rá nagyon! - majd azt mondta még: -Azután később, amikor már nem kell látnod ahhoz, hogy eszedbe jusson, amikor a Gyermekből a te számodra is Megváltó lett, jusson eszedbe, amit most mondtál: „ne tedd el!” Válogatás a Balatonszárszó II. (1996) konferencián meghirdetett dalnokversenyre benyújtott pályázatokból: Másnap este 1. Nem volt fény, amely tovább vezet, csak egy árny. . Utam homályba tűnt, sötét vett körül. És a végtelen hatalmú üresség sírt. Bennem összetört mindent itt legbelül. Ki áll mellettem, ki érzi bánatom, ha a legmélyebb gyász vesz körül? Ki szól hozzám, ki félt majd, ha álmodom, ha nélküled ébredek föl? 2. Nincs már reggel, mely téged köszönt, hogyha várod. Meleg kezével nem érint úgy a szél. Minden reményünk szertefoszlik, mert itt tél lett. És a megfagyott félelem újra él. Ki áll mellettem, ki érzi bánatom, ha a legmélyebb gyász vesz körül? Ki szól hozzám, ki félt majd, ha álmodom, ha nélküled ébredek föl? 3. Ki mutat olyan sírt, amely üres lehet? Ki tud könnyet törölni az arcunkról? Hajnalt ébresztő hír ölel át, szorít át. Ő élettel győzi le a halált. O áll mellettem, ő érzi bánatom, ha a legmélyebb gyász vesz körül. O szól hozzám, ő félt majd, ha álmodom, ha ijedten ébrednék föl.- Mit ünnepelünk karácsonykor?- Az Úr Jézus születésnapját... de neki jobb mint■ a földi gyerekeknek.- Miért?- Mert neki két napig tart a születésnapja! *- Csilla, hol született Jézus?- Betlehemben.- Melyik ország területén van?- Palesztina.- Mit tudsz még róla?- Hát... hogy egy fejkendős bácsi a vezetője! *- Piroska, milyen jelenség tűnt fel az égen Jézus születésekor?-A betlehemi csillag.- És kik látták meg először? Csend.- Kint voltak a mezőn... birkákat őriztek... hogy hívjuk őket?- Juhászok! Az angyal válaszol Ha szolgálsz, egy vagy VELE, s akkor szabad vagy. Nincs súly, nincs idő, se mérték, se mennyiség. Bár tudnátok szolgálni!- A nap sohasem láthatja sugarait, de holdjai visszaverik. Gondold meg, hogy a nap is csak hold! És mindenek az O fényét verik vissza.- BENNÜNK SZEMLÉLI ÖNMAGÁT. Legyetek hát tiszta tükrök! A homályos, repedezett tükröt eldobják, mert haszontalan. VESSÉTEK EL A MAGOT! MAGVETŐK VAGYTOK ÉS MAGOK. ÖNMAGÁT VETI A MAGVETŐ.- A sárkány feje porba hull. A napba öltözött Asszony GYERMEKET szül és fölemeltetik. Sok víz zúg alant, de neki szárny adatik, sasszámy, mely egeket hasít. FELHÍVÁS A Magyar Lutheránus Értelmiségi Társaság (MALET) néhány áldozatkész tagja létrehozta a Magyar Evangélikus Kultúra Alapítványt azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson az evangélikus általános és középiskoláknak, támogassa az evangélikus kollégiumokat, különösen az újra indított Luther Otthont, hogy segítse a szórvány gyülekezeteket, kapcsolatot teremtsen külföldi evangélikus gyülekezetekkel, támogassa az evangélikus médiákat és a Magyar Lutheránus Értelmiségi Társaságot. Mindezekre tekintettel az Alapítvány kuratóriuma azzal a kéréssel fordul az evangélikus hívőkhöz és az Alapítvány céljaival egyetértő, azokat támogatni kívánó gyülekezetekhez, intézményekhez, szervezetekhez és vállalkozásokhoz, hogy lehetőségeikhez mérten adományaikkal anyagilag is támogassák az Alapítványt. Az Alapítvány székhelye: 1133 Budapest, Kárpát u. 33. (Dr. Pongrácz László címén). Az adományok az OTP Bank Rt. XIII. kerületi fiókja (1136 Budapest, Tátra u. 10.) által kezelt 11713005 20419840 számú számlára fizethetők be. Az Alapítvány javára történt befizetések jogszabályban meghatározott mértékű adókedvezményt élveznek az alábbiak szerint:- Magánszemély által alapítványi célra befizetett összeg 30 százaléka vonható le az adóból. A befizetésről a Kuratórium igazolást ad. Az Alapítvány Kuratóriuma Remport Elek emlékezete Megjelent Bruckner Győzőnek a miskolci jogakadémiáról szóló tanulmánya A fasori öregdiákok emlékezetében ma is elevenen él „Elek Bácsi”, aki nemrég múlt százéves és életével a klasszikus tanártípust valósította meg. Nekem tanárom volt, majd kollégám és végül igaz jó barátom, de mindhárom arca ugyanazt a szeretetet sugározta. A Dunántúl szülötte volt, szűkebben Kemenesaljáé, a magyar evangélikusság egyik csodálatos központjáé. Szülőfaluja Alsóság bizonyos mértékig az iskolázást is meghatározta, mert Sopron vonzáskörzetéhez tartozott, így szellemi fejlődésére az evangélikus iskolák egyik leg- kiválóbbja hatott, az az iskola, amely évszázadok óta nevelte a magyar hazának a művelt evangélikus értelmiség legkiválóbbjait. Egyetemi éveit a budapesti Tudományegyetemen végezte az Eötvös Collegium tagjaként. Az itteni élet szervesen folytatta az eddigi tanulmányok útját, mert a Collegium az akkori körülmények között maximálisan biztosította a szabad szellemi fejlődést, a tudományos elmélyülést és a nevelő munkára való felkészülést. A Collegiumból kikerülő tanárok országszerte a magyar nevelésügy lelkes apostolai lettek Magyar-la- tin-görög szakos tanári oklevelének megszerzése után a háborús frontszolgálat következett, ahol a bronz vitézsé- gi érem, a bronz Signum Laudis és a Károly csapatkereszt tulajdonosa lett. Már ekkor bebizonyította, hogy a háború kegyetlen körülményei között is meg lehet valósítani a keresztyén humanizmus értékrendjét. 1921-től helyettesítette Bőhm Dezsőt, majd 1923-ban Bőhm Dezső örökébe is lépett és ettől kezdve kisebb kényszerű megszakításokkal végig (az iskola 1952. évi megszűnéséig) a Fasor egyik legformátumosabb tanára volt. Mi volt tanári egyéniségének a varázsa? Talán első helyen kell megemlíteni széles körű műveltségét, amit a jó paphoz hasonlóan haláláig hallatlan fiatalos érdeklődéssel folyamatosan gyarapítóit, és ez a műveltség minden mesterkéletlenség nélkül áradt belőle tanítványai felé. Jól emlékszem, hogy milyen örömet okozott, ha ő jött be valamely órán helyettesíteni, mert tudtuk, hogy igazi szellemi élvezetben lesz részünk, ahogy legfrissebb olvasmányai alapján egy-egy szeletét az irodalomnak bemutatja. A műveltség mellett a megértés, a más helyzetének az átélése volt egyik legcsodálatosabb tulajdonsága. Ez tette lehetővé, hogy a diák belső vívódásait is fel tudta fogni, de ez mutatkozott meg akkor is, amikor a második világháborúban zsidó munkaszolgálatosok parancsnokságát kellett ellátni mint tartalékos tisztnek A beosztottakra leselkedő veszedelmeket el tudta hárítani és embereit meg tudta védeni. Remport Elek nemcsak tanár volt, hanem költő is. Vathy Elek néven jelentek meg versei. Ezeknek igen változatos volt a palettája. Voltak alkalmi megemlékezések - alig volt olyan tanári alkalom, ahol egy-egy kedves vers meg ne szólalt volna -, komoly irodalmi gondolatok de az igazi mély vallásosság is gyakran szólalt meg őszinte hangon költeményeiben. Éveken keresztül szerkesztette az Ijjú Évek című evangélikus ifjúsági lapot és - jól emlékszem, hogy milyen örömmel vártuk megjelenését és olvashattuk a folytatásos tréfás írásokat is. Közéleti tevékenységéről sem szabad megfeledkeznünk Aktív szerepet vállalt az Országos Evangélikus Tanáregyesületben. Itt előadásokat tartott, irodalmi alkotásait ismertette és egy időszakon keresztül ő volt az egyesület jegyzője is. Ez a társadalmi munka eredményezte, hogy rengeteget járta az országot, irodalmi és művészeti előadásokat tartva. Tudományos cikkei a Protestáns Szemlében jelentek meg. Ezen a sokszínű életpályán azonban mindig átsüt Elek Bácsi, az igazi tanár. Órá a tanári mivolt volt a legjellemzőbb. Akik őt ismerték ma is a szeretetet sugárzó meleg tanári tekintetét idézik fel, és ez a tekintet ma is üzenetet hordoz, az igaz emberség üzenetét! Gyapay Gábor Miskolc megyei jogú város, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár és a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara a millecentenárium emlékére közös kiadványként jelentette meg Bruckner Győző: „A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949” (Miskolc, 1996, 228 1.) s egyházunk levéltáránál letétbe helyezett több, mint ezer oldalas kéziratból a miskolci jogakadémiával behatóan foglalkozó részt. Ez a munka összecseng Novák István egyetemi magántanárnak 1941-ben megjelent: „Az epeijesi-miskolci jogászifjúság diákélete” címen megjelent hatalmas munkájával, így szinte magától értődő volt, hogy ő rendezze sajtó alá Bruckner Győzőnek ezt a tudományos precizitással és szakszerű pontossággal megírt alapvető munkáját, melyhez Stipta István jogtörténész professzor írt szakavatott bevezetőt, melynek során Bruckner Győző tevékenységét, személyes szerepét, kitűnő szervezőkészségét is hűen megrajzolta. A közel harminc fejezetből álló tanulmánynak csak egy- egy jelentős eseménnyel foglalkozó részét tudjuk kiemelni ebben a szűkreszabott ismertetésben. A bevezető fejezet az 1667-ben Thököly Imre és a felsőmagyarországi rendek által alapított jogelőddel: az eperjesi kollégium történetével foglalkozik. Az új csehszlovák állam nem kívánta a magyarnyelvű jogászképzést továbbra is fenntartani, így a jogakadémia - ez elsősorban Mikiér Károly dékán és Geduly Henrik püspök érdeme - Miskolcra menekült és 1919. március 15-én elkezdhette működését. Az 1923-ban hivatalába lépett új dékánnak: Bruckner Győzőnek számos nehézséggel kellett megküzdenie. Mindjárt a következő évben azonban sikerült a jogakadémia anyagi helyzetét Miskolc városával kötött szerződéssel - amelyben a város a főiskola fenntartásához három tanszék fenntartásával jelentősen hozzájárult -, biztos alapokra helyezni. Sok nehézséget kellett azonban leküzdeni a kultuszkormányzatnak a jogakadémiák felszámolására irányuló törekvéseivel szemben, ahol a három egyházi jellegű jogakadémia vállvetve harcolt az egyházi autonómiát sértő törekvések ellen. Bruckner Győző ennek kapcsán Söderblom Náthán uppsalai érseket és Hindeburg elnököt is mozgósította az egyház jogainak védelme érdekében. Külön fejezet foglalkozik a jogakadémia 30-as évekre tehető „virágkorával”, amelynek alapját az biztosította, hogy a jogakadémiai rendes tanárrá történő választás feltétele az egyetemi magántanárság megszerzése volt, amely még az egyetemi tanárságnál sem volt feltétel. Szinte valamennyi jogakadémiai tanár egyetemi katedrához jutott és ezzel és széles körű irodalmi munkásságával öregbítette a jogakadémia jó hírnevét. Csak néhány nevet említek: Schneller Károly, Surányi-Unger Tivadar, Sztehlo Zoltán, Szontagh Vilmos, Hacker Ervin. Zsedényi Bélát 1944-ben az ideiglenes nemzet- gyűlés elnökévé választották és börtönben fejezte be életét, miután koncepciós perben életfogytiglanra ítélték. Külön fejezet foglalkozik a jogakadémiai tanárok tudományos és kulturális, valamint az egyház szolgálatában végzett tevékenységével Ez utóbbi fejezet nemcsak a zsinat munkájában és az egyház kormányzatában való szerepvállalásról szól, hanem részletes tájékoztatást nyújt az egyházjogi szemináriumnak 1924-től egyre inkább kiteljesedő munkásságáról, köztük a számtalan kiadványról. Mivel az 1934—37. évi zsinat a jogakadémiának a jogi oktatás kapcsán központi feladatává tette az evangélikus egyházjog művelését - amely egyedül a miskolci jogakadémián történt — a jogakadémia ezen a téren is egyedülálló teljesítményt tudott felmutatni. Á tanulmány részletesen foglalkozik az 1945 utáni reformtervekkel, majd a jogakadémia államosításával és utána egy éven keresztül állami intézményként működésével és 1949. aug. 30-val történt végleges megszüntetésével. A nagy ívű munka ezekkel a sorokkal végződik: Kultúrintézményeink sorából tehát eltűnt az az iskolatípus, amely nemzeti kultúránkban mélyre gyökerezett, egyházunk világi vezetői nagyrészének egyházjogi tudást adott és mint felekezeti jogakadémia egyházunk önkormányzatának igazi pártfogója és az evangélikus egyházjognak hazánkban egyetlen tudományos műhelye volt. ” Mivel Miskolcon 1949-ben, a jogi karokon pedig 1950- ben az egyházjog oktatása megszűnt, el kell gondolkoznunk, miként lehetne ezt az immárom közel ötven éve fennálló hiányosságot pótolni. Arra aligha gondolhatunk, hogy katolikus, vagy református példák alapján evangélikus jogi kar felállítására kerüljön sor, de talán meg lehetne a lehetőséget találni, hogy a jövő év őszén Újpesten induló Károli Gáspár református jogi karon az egyházjog oktatása keretében az evangélikus egyházjog újra szóhoz jusson. Ennek időszerűségét és szükséges voltát a zsinaton szerzett tapasztalatok is mindenben alátámasztják. Dr. Bólératzky Loránd
