Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-11-24 / 47. szám
Zsinati Híradó 1996. november 24. Az egyházi közoktatási törvény módosításáról A zsinat - a 6. sz. Nevelési-Oktatási Bizottság előterjesztése alapján - 1996. október 12-én módosította az 1993. február 20-án elfogadott és életbe léptetett Törvény a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről és a hitoktatásról című törvényt. 1992-93-ban sürgető volt a feladat: egymás után indultak evangélikus iskoláink, a hitoktatás kérdését is szükséges volt tisztázni, hiszen az 1966-os zsinat - érthetően - nem foglalkozott e kérdésekkel. Már a törvény megalkotásakor látszott, hogy még a jelenleg működő zsinatnak felül kell vizsgálnia a törvényt, hiszen akkor volt átalakulófélben az állami közoktatás, hiányzott a megfelelő törvényes háttér, ugyanakkora saját törvényünk használhatósága is csak a gyakorlatban igazolódott. 1996 nyarán elkészült a - most már véglegesnek látszó - állami közoktatási törvény, s a gyakorlat is visszajelezte, mi az, amit változtatnunk szükséges a jó rend érdekében. Az eredeti törvényről elmondható, hogy összességében jól szolgálta az intézmények működését, szabályai, rendelkezései segítették a fenntartói feladatok ellátását. Ennek ellenére tartalmi és szerkezeti téren is szükség volt a módosításra, a tisztázatlan kérdések rendezésére és a készülő zsinati törvénykönyvhöz való igazodásra. Néhány gondolat a módosításról: 1. A bizottság javaslatára a zsinat úgy döntött, hogy szétválasztja a közoktatás és a hitoktatás kérdését, és a hitoktatásról szóló fejezet önálló törvényként kerül be a törvénykönyvbe. 2. Ugyancsak döntést igényelt az a kérdés, hogy a jelenleg érvényes törvényben részletesen kidolgozott szabályzatok maradjanak törvényi szinten, vagy országos szabályrendeletként kerüljenek kihirdetésre. A zsinat döntése alapján a szabályzatok a törvény részei maradnak 3. Szükséges volt kiegészíteni a törvényt egy újabb fejezettel, mely a tanulók és a szülők jogait és kötelességeit tartalmazza. Ezzel a kérdéssel az állami törvény is sokat foglalkozik s az intézmények is jól használhatják mindennapi munkájukban. 4. Szabályozta a módosítás az intézményekben főállású evangélikus hittantanárok/hitoktatók jogait és kötelességeit, szigorította az igazgatói kinevezés feltételeit, valamint a pedagógusok kötelességeit az egyházi törvények betartása terén. Ezek a kiegészítések a gyakorlat során váltak szükségessé. 5. Tisztázta a zsinat a fenntartó önkormányzati testületek jogkörét és hatáskörét is. Eszerint az alapítás, összevonás, megszüntetés a fenntartó, illetve országos közgyűlés hatásköre, míg a működtetéssel, az intézmények irányításával, felügyeletével kapcsolatos feladatok a presbitériumok hatáskörébe kerültek. 6. A törvény egységes értelmezése és használhatósága érdekében szerkezeti változás is történt, az igazgatótanácsokról szóló paragrafusok értelemszerűen a III. fejezetbe kerültek E témában az igazgatótanács összetételében is történt változás, tisztáztuk a hatásköröket a megbízó presbitérium és az igazgatótanács között. 7. A szövegben előforduló ellentmondásokat, stiláris hibákat menet közben javítottuk A módosított törvényt a zsinat plenáris ülése név szerinti szavazással elfogadta, alkalmazását 1997. január 1. napjától rendelte el Reményeink szerint a módosított törvény jól szolgálja a továbbiakban a fenntartók és intézményeink munkáját, segít eligazodni nevelési-oktatási, szervezeti, munkaügyi és egyéb kérdésekben. A bizottság nevében köszönöm mindazok segítségét, akik javaslataikkal, tanácsaikkal segítették munkánkat. Jancsó Kálmánná a bizottság elnöke TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIRŐL L FEJEZET Általános rendelkezések 1§ A Magyarországi Evangélikus Egyház az évszázados gyakorlatnak, hívei igényének és A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv. 17. §-ának megfelelően az állami közoktatási törvényben elismert közoktatási intézményeket alapíthat és tarthat fenn. _ 2. § Az evangélikus egyház közoktatási intézményei: 1. óvodák 2. alapfokú nevelési-oktatási intézmények 3. középfokú nevelési-oktatási intézmények 4. diákotthonok 5. speciális nevelési-oktatási intézmények A felsőoktatási intézményekről külön törvény rendelkezik. 3. § 1. Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá,- evangélikus tanulóit egyhazunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá,- a más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, a lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével is nevelje.- Minden tanulóját az érvényes állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási célkitűzésnek megfelelően oktassa, és az egyes iskolatípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki. 2. A hitoktatás az egyházi iskolák tanterveinek szerves részét alkotja, és beépül az intézmény munkarendjébe. 3. A hitoktatás az egyházi iskolákba felvett tanulók részére kötelező. Ettől, helyi sajátosságokat figyelembe véve, el lehet térni Ilyen esetekben az intézmény a szervezeti és működési szabályzatban állapítja meg a hitoktatás helyi rendjét E szabályzatban szükséges rögzíteni a más felekezetű tanulók hitoktatásával kapcsolatos kérdéseket is. II. FEJEZET Közoktatási intézmények alapítása, megszüntetése, átengedése Bármelyik evangélikus önkormányzat joga, hogy közoktatási intézményt alapítson és tartson fenn azzal a feltétellel, ha- a megalapítandó intézmény szervezete az egyházi és állami jogszabályoknak megfelel,- rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint érvényes közoktatási megállapodással,- működését az illetékes egyházi önkormányzat közgyűlése és az illetékes köz- igazgatási hatóság engedélyezi,- az alapító önkormányzati testület az intézmény fenntartásával járó kötelezettségeinek eleget tud tenni. Az alapító - fenntartó testület felelőssége az, hogy - saját erejéből vagy más források bevonásával - gondoskodjék az iskola működésének anyagi feltételeiről, legalább azon a szinten, amelyen az azonos feladatkört ellátó, azonos képesítést nyújtó állami, ill. önkormányzati közoktatási intézmények működnek. I 5. § 1. Óvoda, alsó fokú oktatási intézmény és diákotthon alapítását a közvetlen felettes, középfokú, valamint speciális nevelési-oktatási intézmény és diákotthon alapítását az országos közgyűlés hagyja jóvá. 2. Közoktatási intézményeket az egyházi önkormányzati szervek közösen, egyesült erővel is alapíthatnak és tarthatnak fenn. A fenntartó testületek az intézmény működtetésével kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben rögzítik. Ezen szerződés érvényességéhez a közvetlenül a szerződő felek fölött álló, valamint az országos közgyűlés jóváhagyása is szükséges. , 6. § Közoktatási intézmények alapítása és fenntartása érdekében az evangélikus egyház önkormányzati testületéi más egyházzal, állami és világi hatósággal, jogi és magánszeméllyel is köthetnek szerződést. A szerződésben meg kell nevezni, mely testület gyakorolja az intézmény felügyeletét. Az intézmény akkor jogosult az evangélikus elnevezés használatára, ha a felügyelő testület az evangélikus egyház valamelyik önkormányzati szerve vagy az általa választott testület. A jelen törvények előírásai az ilyen - közös alapítású és fenntartású - intézményekre is érvényesek. Ezen szerződések érvényességéhez az országos közgyűlés jóváhagyása is szükséges 7. § Az evangélikus egyház bármelyik szintű illetékes önkormányzatának közgyűlése az intézmény működésképtelensége esetén kezdeményezheti az intézmény működésének beszüntetését, teljes vagy részleges átadását, más intézményekhez csatlakozását Ezekre az esetekre vonatkozó szerződést csak az országos közgyűlés jóváhagyásával lehet megkötni. IE. FEJEZET A közoktatási intézmények irányítása és felügyelete 8. § A fenntartók az intézmények működtetésére, a nevelési-oktatási kérdésekre vonatkozó hatáskörüket presbitériumaikon keresztül gyakorolják. 9. § Minden közoktatási intézményt fenntartó egyházi önkormányzat presbitériuma bizottságot szervez - óvodák esetében óvodai bizottságot, alsó, középfokú és speciális nevelési-oktatási intézmények, valamint diákotthonok esetében igazgatótanácsot, amely az intézmény irányításával és felügyeletével kapcsolatos feladatait e törvény 10-12. §-ában meghatározott rendben és hatáskörrel látja e|. 10. § Az igazgatótanács 1. Az igazgatótanács az intézményt közvetlenül irányító és segítő választott testület. Tevékenységével elősegíti az intézmény rendeltetésszerű működését, gyakorolja a fenntartó önkormányzati testület által ráruházott jogokat, közvetítő szerepet tölt be az intézmény, a felhasználók (szülők, tanulók) és a fenntartó között. 2. Az igazgatótanács megválasztásáról a fenntartó egyházi önkormányzat presbitériuma gondoskodik. Az igazgatótanács megbízása négy évre szól. A tagokat a kiküldő szervek választják meg úgy, hogy az igazgatótanács névsorát jóváhagyásra a presbitérium ülésén még a régi igazgatótanács mandátumának lejárta előtt elő lehessen terjeszteni. 3. Az igazgatótanács tagjai: (1) a fenntartó egyház presbitériumának 2-^3 tagja (az egyik képviselő lelkész) (2) az intézmény vezetője és két főállású, határozatlan időre kinevezett, elsősorban evangélikus pedagógus, a nevelőtestület választása alapján (3) (Országos egyház által fenntartott intézmények esetében) az illetékes egyházkerület és az intézmény vonzáskörzetébe tartozó egyházmegyék 1-1 lelkészi és 1-1 nemlelkészi képviselője (4) a területileg illetékes egyházközség egy lelkészi és egy nemlelkészi képviselője (5) a közvetlen felettes egyházi önkormányzati testület képviselője (6) a tanulók szüleinek képviselője (7) középiskolában az intézmény tanulóinak (diákönkormányzat) képviseletében egy- a diákok által választott - tanár Tágok lehetnek még (a fenntartó presbitérium javaslata alapján): (1) az intézmény gazdasági vezetője (2) az intézmény volt növendékeinek képviselője (3) más, az intézmény tevékenységét hathatósan segítő személy (alapítványi képviselő, az állami, települési önkormányzat képviselője, jogász, építész stb.) 4. Az intézmény sajátos jellege szerint és indokolt esetben ettől eltérő összetételben is megszervezheti az igazgatótanácsot, de azt a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az igazgatótanács ügyrendjében szabályozni kell. 5. Az igazgatótanács megalakulása után elkészíti ügyrendjét, megválasztja az elnököt. (Az intézmény vezetője és a pedagógusok nem választhatók meg elnöki tisztségre.) Az ügyrendet a fenntartó önkormányzat presbitériuma hagyja jóvá. 11. § Az igazgatótanács az intézmény közvetlen segítésére saját tagjai közül 3-5 tagú intézőbizottságot hozhat létre. Feladata az igazgatótanács ülései között közvetlen operatív feladatok ellátása, az igazgatótanács döntéseinek előkészítése, i; on - ;« , A fenntatfő egyházi ön-,, kormányzat presbitériuma hagyja jóvá. Az intézőbizottságnak hivatalból tagja a fenntartó képviseletében a lelkész, az - intézmény részéről az intézményvezető. 12. § Az igazgatótanács feladatai és hatásköre 1. Gyakorolja a fenntartó által ráruházott jogokat az intézmény fölött. 2. Az intézményvezető megbízásánál lefolytatja a pályázati eljárást, és a vezető személyét illetően javaslattevő jogköre van. 3. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője fölött, annak első fokú egyházi fegyelmi hatósága. 4. Jóváhagyja az intézmény házirendjét és éves munkarendjét Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét egyetértő javaslatával felteijeszti a fenntartó egyházi önkormányzat presbitériumának. 5. Megtárgyalja és véleményezi az intézmény éves - országos egyházi gazdasági vezetéssel egyeztetett - költségvetését, zárszámadását, s azt jóváhagyásra elő- teijeszti a fenntartó egyházi önkormányzatnak. 6. Az intézmény személyi ügyeiben (álláshelyek kiírása, pályázatok, kinevezések, bérügyek stb.) egyetértési jogköre van. 7. Figyelemmel kíséri az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, különös tekintettel az egyházi nevelés helyzetére. 8. Segíti az intézményt az igényes nevelő-oktató munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében. 9. Kezdeményezheti az intézményi struktúra átalakítását, fejlesztését, ehhez megteremtheti a feltételeket. 10. Képviseli az intézmény érdekeit a fenntartó egyházi önkormányzati testület és az országos egyházi főhatóság előtt. 11. Támogatja az iskola külső kapcsolatainak kialakítását. 12. Másodfokon dönt az intézmény dolgozóinak fegyelmi ügyeiben. 13. Kivizsgálja az intézményvezetői vagy nevelőtestületi döntésekkel kapcsolatos panaszokat és állást foglal ezekben az ügyekben. 14. Rendszeresen tájékoztatja a megbízó egyházi önkormányzati testületet az intézmény helyzetéről, az igazgatótanács munkájáról beszámolót készít. 13. § A közoktatási intézmények gazdasági és szakmai felügyeletének rendjét az országos közgyűlés szabályrendeletben rögzíti. Kiépíti fokozatok szerint az egyházi felügyelet szervezetét. 14. § Az intézmények feletti főhatósági jogosítványokat az országos közgyűlés gyakorolja az országos nevelési-oktatási bizottság szakértői közreműködésével. Az országos nevelési-oktatási bizottság tagjait az országos közgyűlés választja, ügyelve arra, hogy a bizottságban minden intézménytípus képviselve legyen. Az országos nevelési-oktatási bizottság ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az országos közgyűlés szabályrendeletben a hatáskörébe utal. IV. FEJEZET A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések 15. § Az evangélikus közoktatási intézményekben a pedagógusokat főállású munka- viszonyban - határozatlan és határozott idejű, ill. teljes és részfoglalkozású, mellékfoglalkozású, másodállású, valamint megbízásos munkaviszonyban lehet alkalmazni. 16. § A főállású pedagógusok nyilvános pályázat útján történő alkalmazásáról - a tantestület véleményének meghallgatásával - az illető intézményt irányító óvodai igazgatótanács dönt, és velük az intézményvezető mint munkáltató szerződést köt. Az alkalmazás egyéb módozatait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza 17. § 1. Pedagógusnak evangélikus és református vallású, elkötelezett keresztyén, erkölcsileg feddhetetlen, egyházhoz hű jelöltet lehet megválasztani, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik, és a munkakörével kapcsolatos feladatok ellátására alkalmas. Amennyiben a pályázati szakaszban nincs megfelelő evangélikus és református jelentkező, úgy megfelelő minősítésű, más felekezetű pedagógus is felvehető, ha vállalja az intézmény szellemiségét és értékrendjét. 2. A pedagógus hivatali és magánéletében egyházához és a magyar hazához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával és rendezett családi életmódjával mutasson példát tanítványainak és környezetének. 3. Az intézményben a munkavállalói szerződésben rögzíteni kell, hogy az e paragrafusban, valamint az intézmény alapító okiratában, szervezeti és működési szabályzatában, pedagógiai programjában foglaltak megszegése fegyelmi vétség. 18. § Az evangélikus nevelési-oktatási intézmény főállású hittantanára, hitoktatója a nevelőtestület te(jes jogú tagja. Felette a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Alkalmazásához és felmentéséhez az illetékes egyházi önkormányzat presbitériumának hozzájárulása szükséges. A hittantanárnak, hitoktatónak valláserkölcsi-hitéleti kérdésben javaslattevő és véleményezési joga van. Az igazgató mellett elsősorban az ő kötelessége az intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása. 19. § Az evangélikus közoktatási intézményekben működő pedagógusok illetménye nem lehet kevesebb a közalkalmazotti törvényben előírt juttatásoknál. 20. § Az egyes intézménytípusokra előírt képesítési feltételeket a mindenkor érvényben lévő közoktatási törvény úja elő. A hitoktatók, hittantanárok képesítési feltételeit a hitoktatásról szóló törvénycikk tartalmazza. 21. § A pedagógusok jogai és kötelezettségei 1. A pedagógus joga, hogy ........ ... ............. ->... az iskolában elfogadott tanterv és pedagógiai program alapján megválassza a tananyagot, a tanítás módszereit és eszközeit,.. .< , •>...... •niDumum- egyházi, szakmai testületek, egyesületek, kamarák, érdekvédelmi szervezetek tagja legyen, képviselőként részt vehessen a helyi, regionális és országos egyházi és közoktatással foglalkozó testületek munkájában,- részt vegyen szervezett továbbképzésben. 2. A pedagógusok joga és egyben kötelessége, hogy- irányítsa és értékelje a tanulók munkáját,- minősítse tudásukat. 3. A pedagógus kötelessége, hogy- a rábízott tanítványokat keresztyén szellemben nevelje, fejlődésüket figyelemmel kíséije és elősegítse, ismereteiket gyarapítsa, pozitív erkölcsi vonásaikat fejlessze, értékes jellembeli tulajdonságaikat erősítse, készítse fel őket önálló keresztyén életre,- tiszteletben tartsa az általános emberi jogokat, beleértve a gyermekek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat,- az egyházi előírásokat, az intézmény tanulmányi és munkarendjét megtartsa, szakmai és pedagógiai felkészültségét állandóan fejlessze,- a tanulók szüleivel a szükséges kapcsolatot fenntartsa. A pedagógusok munkájára vonatkozó részletesebb rendelkezéseket az adott intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. V. FEJEZET A tanuló és a szülő joga és kötelessége 22. § 1. A tanuló joga és kötelessége a) A tanuló joga, hogy- az egyházi közoktatási intézmények hagyományaihoz és svelleméhez méltó, igényes, személyre szóló testi, lelki és szellemi nevelésben és oktatásban részesükön,- emberi méltóságát, személyiségi jogait, családi, gyülekezeti és baráti kapcsolatait tiszteletben tartsák,- véleményét és javaslatait — elsősorban a diákönkormányzaton keresztül érvényesíthesse. b) A tanuló kötelessége, hogy- egyháza, hazája, iskolája törvényeit és rendelkezéseit, hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartsa, és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjék,- képességeit fejlessze, és ismereteit legjobb tudása szerint gyarapítsa,- tiszteletet, megbecsülést tanúsítson egyháza, nemzete, hazája, szülei, nevelői, iskolatársai és az intézmény valamennyi dolgozója iránt,- rendszeresen részt vegyen az intézmény közösségi életében, az iskolai és gyülekezeti istentiszteleti alkalmakon,- óvja környezetét, sqát és társai testi épségét 23. § 2. A szülő joga és kötelessége a) A szülő joga, hogy- megismerje az intézmény pedagógiai programját, tantervét és házirendjét,- rendszeres tájékoztatást kapjon a gyermekét érintő kérdésekről, tanulmányi előmeneteléről,-javaslataival segítse az intézmény jobb működését, és részt vegyen a szülői közösség vagy az igazgatótanács munkájában. b) A szülő kötelessége, hogy . ,r™xSxa. gyermeke rcnd«eres iskolába járását, elősegítse szellemi, testi, lelki fejlődését,- elfogadja az intézmény keresztyén értékrendjét, s gyermeke nevelésével példamutató módon együttműködjék az iskolával,- lehetőségei szerint vállaljon részt az intézmény feladatainak megoldásában. A közoktatási intczmcnyck működésére vo~ natkozó általános szabályok Az evangélikus közoktatási intézmény (a továbbiakban: intézmény) önálló jogi személy, amely egy vagy több nevelési-oktatási egységből (óvoda, alap- és középfokú iskola, diákotthon, speciális nevelési-oktatási intézmény) állhat rőtében téSó fÄ e,Szkö.zf '^ " a fenntartó által elfogadott költségvetés keretében - ónálló felelősséggel és elszámolási kötelezettséggel gazdálkodik. (Folytatás a 3. oldalon)
