Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-09-29 / 39. szám
budapesti evangélikus templomok 20. A mátyásföldi evangélikus templom Története A Mátyásföldi evangélikus fiókegyházat a gyülekezetalapító Blat- niczky Pál szervezte meg. A Cinko- tai Gyülekezeti Ház építésével egyidejűleg, 1943 tavaszán kezdett temploma építéséhez. A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületétől ajándékba kapott telek elcserélése adott lehetőséget arra, hogy az ún. Erzsébet ligetben, a nyaralótelep legszebb helyén építhesse fel templomát. A 200 lelkes fiókegyház tagjainak adományaiból biztosították a templom felépülését. Tervezője Sándy Gyula, legtöbb XX. századi (különösen Pest környéki) evangélikus templom építőjének egyik utolsó temploma volt ez. 1944 őszén még csak fala és a tetőzete készült el. Hiányoztak az ablakok, ajtók, padlózat, belső berendezés is. Székely stílusú mennyezete azonban helyen volt már, amikor a háború vihara Mátyásföldet elérte. A szemben lévő házat földig leromboló 9°mba a templom pótolhatatlan értékű kazettás mennyezetét sértetlenül hagyta. A háború befejezése után a fiókegyház tagjai a templomot igyekeztek mielőbb használható állapotba hozni. Elkészült az asztalos- munka. 1949. május 22-én az évek óta otthont adó református templomtól búcsút véve, tartották meg az első istentiszteletet. 1956. november 4-től Erzsébet liget épületegyüttese a szovjet főparancsnokságé lett, tiszti lakások céljára. A templomot az 1960-as évekig nem használhatták, tönkrement, ablakait betörték. Végül az egyházközség lebontatta, s egy, az akkori Tanácstól kapott új telekre szállíttatta át. Ifi. dr. Kotsis Iván tervei alapján Hevesi László kivitelezésében, nagyrészt külső segítséggel, egy kisebb, csak szélességében azonos méretű templom épült fel helyette, melyhez az eredeti épület tégláit, tetőszerkezetét és fakazettás mennyezetének jelentős részét használták fel. 1964. december 13-án szentelte fel Káldy Zoltán püspök. Leírása Az új templom alaprajza nyolc-, szögletű, de ez téglalap alakú belsejében csak az oltártérben' érzékelhető. A régi torony négy fiatornyával eltűnt. A tető kúpcserepekkel, közepén lévő kis huszártornya horganylemezzel borított. Két oldalfalát 3-3 hosszú ablak, a másik kettőt négy lizéna tagolja. Kazettás betétű tölgyfa kapuja fölött vaskereszt. A templombelső azonos a régi temploméval, eredeti jellegét tükrözi. Hossza 4 m-rel rövidebb, ezért a mennyezet néhány sor kazettája nem került helyére: ezeket az ismétlődőkből vették el. A keresztirányban megmaradt 9 sor kazetta ma is a templom főékessége, melyet Scholz Erik festőművesz tervezett és festett meg. Az 1 m x 80 cm méretű kazettabetétek sakktábla elrendezésben, magyaros motívumokat és Ó- és Újszövetségi eseményekre utaló, őskeresztyén szimbólumokká vált képeket hordoznak. Felújításukat Szita István festőművész-lelkész végezte. A belső berendezés asztalos- munkáit Osztroluczky János mester készítette tölgyfából, a padok és a szószék szintén tölgyfából készültek. A szószék mellvédjén faragott Luther-rózsa. Az oltáron a lépcsős talapzatból kiemelkedő monumentális tölgyfakeresztet még 1944-ben ajándékozta Blat- niczky Pál esperes lelkész emlékére családja. Lingl Károly asztalos- mester munkája. A kis karzaton a régi harmonium. A falakon a kovácsoltvas lámpákat Krisztus-mo- nogramm díszíti. Kovács Mária Látogatás Japán protestánsoknál A mesés szépségű Japánban tett látogatásom alkalmából a mienkétől teljesen eltérő világgal ismerkedtem meg. Talán a táj varázsa is hozzájárul ahhoz, hogy a japán emberek közelebb állnak a természethez, kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak nálunk Természetszeretetük emberszeretetté teljesül ki. Közismert udvariasságuk a segítő szeretet megnyilvánulása. A japánok hagyományos vallása a természetimádó sintoizmus. Idővel azonban az indiai eredetű buddhizmus hatása alá kerültek Az ősi japán buddhista szentélyek az építészet csodái. Idegenforgalmi látványosságként ezrek látogatják Méghozzá japán szokások szerint csalas cipő nélkül. Vallásosságukhoz hozzátartozik a tisztaság. Erkölcsi értelemben is. Talán ebből következik a más vallások iránt gyakorolt türelmük, sőt megértésük A meggyőződéses buddhista szülők nem ítélik el keresztyénné lett gyermeküket, és nem igyekeznek visszacsalogatni saját vallásukhoz. Japánban töltött napjaim során kedves buddhista, eszperantista vendéglátóim készségesen kísértek el a keresztyén templomokba, és nemcsak vezettek az ismeretlen városokban, hanem még tolmácsolással is segítettek, ha az angol nyelv „megszűkült”. A szépséges, száznyolcvanezer lakosú, csodás parkokkal ékesített Takaokában presbiteriánus templomot látogathattam meg vasárnap. Ez náluk munkanap. Figyelmesen adtak angol nyelvű Bibliát, hogy értsem miről folyik az istentisztelet. Máté evangéliumának 5. részéből a 16. vers szolgált a gyermekistentisztelet igéjeként. A lelkész rajzos magyarázatát a hegyről és a fénylő világosságról a sok kisgyerek tátott szájjal és tágra nyílt szemmel figyelte, látható gyönyörűséggel. Az ezután következő felnőtt istentisztelet alatt a gyerekekkel jól felszerelt külön teremben foglalkozott egy tanár. Olvasgattak, játszottak életkoruknak megfelelően. A könyvek között sok életrajzot láttam: Lutherét, Albert Schweitzeréi is, de akadtak me- sekönyvek is szép számmal. Az ötvenfőnyi ' gyülekezetből 25-30 hívő jelent meg a felnőttek számára szóló istentiszteleten. Az Apostolok Cselekedetei 5. részből Saulus megtérését választották alapigeként. Itt is sokat énekeltek har- móniumkísérettel. Az énekeskönyvük, vagy ahogyan ők mondják: a „himnuszok” kottája olyan, mint a mienk, csak a szövege japán. Több számunkra is ismert dallam fordul elő a könyvben. Az istentisztelet után a lelkész bemutatott az egybegyűlteknek, mint vendéget. Japán szokás szerint kedvesen mosolyogva megtapsolták a messziről jött idegent. Igen kedvesen fogadtak ajoyamai protestáns templomban is. Ok metodisták voltak A külföldi, főként amerikai és európai egyházak támogatták a metodista gyülekezetei, azért, hogy a demokratizálódást elősegítsék ebben a távol-keleti országban. A legnagyobb örömöt a tokiói evangélikus gyülekezetben tett látogatás jelentette számomra. Szóhasználatukban az evangélikus mellé mindig odateszik a lutheránust is. Az első evangélikus istentiszteletet 1893. április 2-án, húsvétkor tartották Japánban, egy, az ország déli részén fekvő városban, Sagában. 1898-ban hatvan hívő alakította meg a japán evangélikus egyházat Kumamotóban. Ez a város lett a japán emngélikusság központja. 1909-ben dán és finn misszionáriu- ■ sok közreműködésével itt indult még a lelkészképzés Japánban. A nagyobb városokban: Tokióban, Kohóban és Osakában is megalakultak az egyházközségek Kumamotóban emberbaráti intézményeket is létrehoztak. 1990-től 1995-ig öt éven át ünnepségsorozatokkal emlékeztek a japán evangélikus egyház alapításának századik évfordulójára. Ennek kiemelkedő eseménye volt 1993. augusztus 7-től 9-ig Kumamotóban a baráti evangélikus egyházak részvételével rendezett ünnepség. Az amerikai, finn, dán, német és svéd evangélikus egyházzal ma is igen élénk a testvéri kapcsolatuk Szép volna, ha a magyar evangélikus egyház is kapcsolatokat építene a ma már 21 794 lelket számláló, 138 tagegyházból álló, szépen fejlődő japán egyházzal. Dr. Berényi Zsuzsanna Agnes LELKÉSZAVATÁSOK EGYHÁZUNKBAN (2) Mai számunkban újabb négy lelkészavatásról számolunk be. A Déli Egyházkerület újonnan szolgálatba álló végzett teológusait D. dr. Harmati Béla püspök különböző templomokban és gyülekezetek közösségében indította el a szolgálat útjára. Evangélikus Élet 1996. szeptember 29. BUDAPEST-CINKOTA Az igehirdetés textusát a jelölt választotta: Róm 1,16 versét. „Nem szégyellem a Krisztus evangéliumát. .. ” Benne van egy ember vallomása, küldetése, sorsa. Egyházunkban drága a Krisztus evangéliuma. Miközben sokféle feladata van az egyháznak - iskolák, diakónia, szellemi és anyagi ügyek -, mégis a prioritás az evangéliumé, mert ez az „út, igazság és élet”! Megtérésre hívunk ezzel az evangéliummal, mely a szeretetet, üdvösségünket, javunkat és békességünket szolgálja. Nem lehet elfelejteni, hogy az evangélium hirdetője számára is erőforrás az evangélium. Ezt mindig hirdetnünk kell, - nem leszel munka nélkül, mert Isten országában nincs munkanélküliség. Kedves jelenet volt az avatás végén a gyülekezet tagjainak, fiataloknak kis üdvözlő műsora, jelezve, hogy ilyen gyülekezeti közösségből indulhat el útjára Bátovszky Gábor. Nagyon meghitt családi kör volt együtt a gyülekezet. A felavatott lelkész nagymamája boldogan kulcsolta kezét hálaadásra és egyre csak annak örült, megérhette ezt a napot, amikor unokáját lelkésszé avatták. Az édesapa a gyülekezet felügyelője is egyben. így a család példát is mutatott abban, hogy akik, mint nem lelkészek szolgálnak egy-egy gyülekezetben, azzal is sokat tehetnek, ha utódaikban az egyház számára szolgákat nevelnek és adnak az evangélium hirdetésére. BARCS Kicsiny szórvány a barcsi gyülekezet, létszámuk alig száz, de augusztus 25-én, vasárnap délután szinte valamennyien ott szorongtak - más érdeklődőkkel együtt - a templomban és kertjében, hogy együtt könyörögjenek és áldják Istent, Haga Éva lelkésszé avatásán. Tóth-Szöllős Mihály BUDAPEST-ZUGLÓ Két lelkészjelölt állt a zuglói templom oltára előtt augusztus 24-én: Sefcsik Zoltán és Smidéliusz Gábor. A templomot megtöltő gyülekezet, közöttük szülők, rokonság és számos lelkésztárs előtt tették le a lelké- szi esküt, miután Isten igéjével erősödtek meg. A liturgiában segítő dr. Szabó Lajos professzor és Zász- kaliczky Pál igazgató volt. A püspök igehirdetésének textusa Jer 1,7 és következő versei voltak. Fiatal prófétának szólt Isten szava éppúgy, mint most két fiatal, szolgálatába induló lelkésznek. Mindkettőjüknek van egy sajátos területe, melyen munkálkodni szeretnek: a zene és az irodalom. A kultúra fegyvereivel is lehet az evangéliumot hirdetni. Kísértés az ezerféle között megtalálni az egy szükségeset... de ezt a prioritást meg kell találni. Az első feladat: Krisztusra mutatni! Ne felejtsétek el Krisztust! Menjetek és szóljatok! De először hallgassatok reá. Mindketten nagy szórványé gyülekezetbe mentek: Pécs és környéke, Balatonboglár és környéke hatalmas terület, de ne a kilométereket nézzétek. Az embereket keressétek- az emberekhez forduljatok! Különösen is keressétek a gyermekeket! Egy ígéretet is kaptok: Ne félj! Veled leszek! Ha áldásban lesz részetek - azért lesz, hogy ne csüggedjetek; ha kudarcok érnek, azért, hogy el ne bizakodjatok! Sokáig együtt beszélgetett a gyülekezet az új lelkészekkel. Leendő gyülekezetükből is jöttek, akik ismerkedni akartak és szeretettel adták az útravalót az eddigi diáktársak, szülők és barátok. A püspök Ézs 42,3 versét választotta alapigéül, az útmutatóbeli heti igét. Nem tudjuk* volt-e már ebben a gyülekezetben lelkészavatás. Az' bizonyos, hogy most az Úr szírié előtt éz a gyülekezet felajánlja Haga Évát az Úr szolgálatára. Mindnyájan együtt, vagyunk az egyház, mi mindannyian isten szolgái vagyunk. Ezen a gyülekezeten az is látszik, hogy jó az Isten hozzád, sokan szeretnek, a családodon túl is. Az ép nádszál a jó, a mécses akkor jó, ha ég. Ellenkező esetben mire jó mindkettő? Isten szeretete Isten szolgálatára visz. Ä gyülekezetben - ahová kerülsz - sok üyen megrepedt nádszálélet van. Isten mindenkit hív és visszahív, nem tilt ki senkit sem. Ezt a kegyelmet kell hirdetned és gyakorolnod. Magad élete is, szolgálatod is fsten színe előtt, kegyelemben folyjon. Hirdesd a törvényt megtérésre és a kegyelemmel bé- kíts embereket Istennel és egymással. A gyülekezet fiataljai köszöntötték az új lelkészt. Nagyon találó volt Túrmezei Erzsébet költeménye, az Ancilla Domini, mely ez alkalomból a szolgálatba indulót erősítette abban, hogy maradjon mindig „az Úr szolgálóleánya”. Ugyanazon a napon az esti órákban az ősi cinkotai templom oltára előtt állt meg az egykori faluban - ma Budapest XVI. kerületében - született Bátovszky Gá- bor-felavatá6a alkalmából. A gyülekezet számos tagja vallotta rokonának a jövendő lelkészt és ez a családgyülekezet nagy örömmel vette, hogy 30 év után újra van „közülük való” lelkész egyházunkban. Azon a 30 évvel előbbi avatáson éppen a gyülekezet mostani lelkészét, Blatniczky Jánost indították szolgálatába, aki most dr. Cserháti Sándor professzorral együtt a püspök mellett a liturgiában segédkezett. Megemlékezés - vagy uj kezdet? Millecentenáriumi megyei ünnepség a névadó nógrádi várban A Börzsöny hegység lábai előtt, de mégis évszázados felkiáltó jelként magasodik, a mintegy 1500 lelkes község büszkesége a nógrádi vár. E festőién szemet gyönyörködtető tájékon él az a maroknyi nép, amelynek szorgalma és vendégszeretete az egész megyében jól ismert. Augusztus 18-án, a millecentenári- um évében hazánk 1100 éves születése napját, a jelenlévő vendégsereg és a falu apraja-nagyja együtt ünnepelte. Ezen a neves napon a lelkek közös tenni akarásának eredményeként, Nógrád megye történelmi egyházainak, valamint az egész megyére kiterjedő társadalmi és egyéni összefogással a helyi Önkormányzat és Piroska János polgármester koordinációjával a vároldalban Millecentenáriumi Emlékparkot alakítottak ki. Középen a történelmi és Qsonka Magyarország kőbe vésett domborműve hirdeti a viharos 1100 évet. Körülötte a 7 vezér Kopjafája áll. Az ünnepi szónokok hite szerint az emlékmű és a lobogó a hazát szerző Istennek szóló halát, a honszerete- tet, és az összefogást hívatott jelképezni. Az Úristen áldását mint méltó koronát, a három történelmi felekezet képviselői: Keszthelyi Ferenc váci püspök, Kalácska Béla Nógrád megye esperese, valamint Molnár Zsigmond szokolyai lelkipásztor tette fel az ünnepségre, az ökumené szellemében. A tiszteletadást színvonalas irodalmi és zenei műsor, valamint népviseletbe öltözött gyermekek és a cserkészek csapata színesítette. Augusztus 18-án, Nógrádon bebizonyosodott, hogy a szeretet lobogó lángja, a szellemi és anyagi áldozatkészség, valamint az akaraterő valóban nagy dolgokra képes a XX. század végi élemye- dett Magyarországon is. E sorok írója nem csak mint tudósító, hanem mint ott szolgáló lelkész és magyar is jelen volt ezen az eseményen, és gondolkozni akart a nemzet jövőjéről. Egy kép jelent meg lelki szemei előtt: látta, amint a hét vezér izmos kaijának ereit megnyitva, a hűség és szeretet vérét csurgatják a kehelybe és egymást megbecsülve mindent megtesznek azért, hogy e hazában boldog legyen a magyar. E történelmi kép epy csaknem 2000 esztendővel ezelőtt történt vérszerzddésre hívja fel figyelmünket. Ez a vérszerződés a Golgotái Keresztfán történt. Krisztus Úrunk vére folyt ott alá, az Újszövetségé, amelyből részesülve, örök életünk van. Vezérre van tehát szükségünk. A ma magyarságának Krisztust kell követni, JÉZUSHOZ kell hűségesnek lenni, mert csak Őbenne, Ővele és Őáltala maradhatunk meg igaz emberként, megújult népként az örökségül kapott áldott hazában. A kérdés csak az, hogy Muhi, Mohács, Világos és Thanon vesztesége után, végre felébredve, akarunk-e a megemlékezés és megható ünneplés mellett, az Igaz Vezérre figyelve a hétköznapokban is, Istenünket és hazánkat az evangélium szellemében az értékmegőrzés és felemelkedés ldmunkálásáért mindhalálig szolgálni? Szókéné Bakay Beatrix Eltűnt gyalogutak Talán már az öregek sem emlékeznek rá, hogy volt valamikor a főváros határán egy furcsa nevű helyiérdekű vasút. Budapest-Újpest-Rákospalota között: a B-Ú-R. Volt egy állomása: Nádastó, senki sem tudta megmondani, miről kapta a nevét, mert sem nád, sem tó nem volt a környéken.- Valamikor lehetett! - vélték az idősebbek- Akkor hova lett? - makacskodtam.-Eltűnt... Ezen aztán törhettem a fejem: eltűnhet egy kulcs, egy radír, de egy tó? Náddal együtt... ? Nádastó állomás már Rákosszentmihály közelében volt. Ezek a Rákosok képezték a következő problémát: bár hallottam, hogy valaha az egész terület Rákos mezeje volt, mégis, hol és mikor lehetett annyi rák, hogy több község is arról kapta a nevét (-palota, keresztúr, -liget, - falva stb.) Sőt a Rákos-patak is, amelynek már víz is alig van a medrében, nemhogy rák... De hát nem is a rákokról akartam beszélni, hanem azokról a kis gyalogútokról, amelyek a BÚR-vasút mellett vezettek, legtöbbször akácfák alatt... azokon a Ids gyalogútokon lehetett jól kerékpározni, vagy gyalogolni, és beszélgetni közben. Az én gyermekkoromban sokkal többet gyalogoltak az emberek Azután fölépítették Újpalotát. Még jó, hogy megmaradt egy-két kis régi utca, a régi házakkal. Legtöbbjére ugyan takaros második szint került, voltak azonban olyanok is, amelyeken mintha megálltvolna az idő... Az egyikbe sokat jártam valamikor. Tambura szólt benne, sók dal, nevetés hangzott, fiatalok voltunk, egyszer máktortát ettünk egy születésnapon... Jó társasjátékokat ismertünk és... - egy kicsit mindegyikünk félt a szigorú, kissé erős hangú mamától... - aki ma már kilencven fölött él... Meglátogatom, ha lehet, hogy elmondhassa: „Nem jó már ilyen kortársak nélkül élni... ” De nem foghat el a szomorúság mert egy csöngetéssel betoppan a Jelen. A lelkipásztor személyében, aki sietősen köszön, narancsot ad a nagymamának de nem pá- tyolgatja, ugyanúgy szól hozzá, mint a többiekhez:- Meglátogattam Cs. D.-t a kórházban. Nincs jobban, de hazaviszik mert nincs szüksége különösebb orvosi ellátásra, ápolásra sem. Az unokahúga ellátja őt rendesen, a lakás is elég nagy, csak hát... - az unokahúg dolgozik ha rendbe tette, megfőzte az ebédjét, elmegy. A beteg egész délelőtt egyedül lenne otthon. Meg kellene melegíteni az ebédet, beszélgetni vele egy kicsit, adjanak tanácsot, hogyan szervezzük meg? Nevek hangzanak el, jegyzetlapra kerülnek időpontok kérdőjelek amelyek majd egyeztetéssel eltűnnek A lelkész kéri, ha lehet, férfi testvérek menjenek inkább, akik esetleg föl is tudják emelni...- És akik közel laknak... - vélem hangosan, mire elmosolyodik- Az nem fontos éppen! Akkora távolságok itt nincsenek amennyit ne tudnánk megtenni beteg testvérünkért! És jók az utak! Egy pillanatra még fölvillan előttem az úgy elsiratott gyalogút, de ki törődik már azzal, amikor itt, a lakótelepek sokat emlegetett szomszédtalan közönye mellett, azért a beteg látogatására - még jók az utak! Lukátsi Vilma HETI KÖNYVAJÁNLATUNK Jörg Zink: A megújuló Tízparancsolat 180,- Ft Fischl Vilmos: Missziós lelkülettel 254,- Ft Veöreös Imre: Az Újszövetség színgazdagsága 785,- Ft Hernád Tibor: Istenes magyar népmesék... 220,- Ft Kaphatók a Sajtóosztály Könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.). Ezeken kívül oltári gyertyák, ostya, lelkészeknek táblácska, levelezőlapok, igés jelzők és tollak, más ajándékok is kaphatók
