Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-09-15 / 37. szám

Evangélikus Elet 61. ÉVFOLYAM 37. SZÁM 1996. SZEPTEMBER 15. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI TIZENÖTÖDIK VASÁRNAP __ ORSZÁG EV ANGÉLIKUS HETILAP ARA:35 FT A keresztyén ember azért él, _________hogy másóknak használjon, s ne az embereket, hanem bűnüket kisebbítse. Ezt pedig nem képes megtenni, ha nem hajlandó másokat elszenvedni s elhordozni gyarlóságaikat. Luther HOGYAN TALÁLKOZOTT A MAGYARSÁG AZ EVANGÉLIUMMAL A TARTALOMBÓL-----­A CSILLAGHEGYI EVANGÉLIKUS IMAHÁZ REMÉNYI JÁNOS EMLÉKÉRE A KERESZTYÉN EMBERNEK ÉLETELEME A KRISTÁLYTISZTA HUMOR A 70 éves pesterzsébeti templom újraszentelése Leleplezték D. Ordass Lajos emléktábláját Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Reményik Sándor erdélyi költő „Csendes csodák” című versének mélyértelmű sorait méltán írhatjuk a pesterzsébeti evangélikus templom 1996. augusztus 19-i újraszentelési ünnepsége alapgondolatául. Ma, amikor a magyarság honra találásának, Kárpát-me­dencei letelepedésének ezeregyszázadik évfordulóján országszerte viszontagságos történelmünkre emléke­zünk - eredményekre és küzdelmekre a fennmaradá­sért folytatott harcokban -, helyet kell adni a kisebb „csodáknak”, eredményeknek is. Egy emberöltő ered­ményeit, értékeit is fel kell mérni, hiszen az ezeregy­száz esztendő történelmének is a mindennapok „ki- csiny csodái” adták meg a teljességét, a történések fo­lyamatát. Az a 70 esztendő is alakító, alkotó része ezeregyszáz éves történelmünknek, mely a pesterzsé­beti evangélikus templom építésétől újraszenteléséig ve­zetett. És ebben a hetven esztendőben voltak nagyon nehéz évtizedek: háborús évek, küzdelmek külső és belső ellenséggel - de a templom áll! A Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség Élnöksége és Presbitériu­ma, sokoldalú lelkésze Győri János Sámuel, a gyüleke­zet sok áldozatot vállaló tagjaival megrendezhette a templom újraszentelése örömteli ünnepségét, melyen D. dr. Harmati Béla püspök hirdette az igét. Az ünnepségen valósult meg a gyülekezet régi ter­ve, hogy D. Ordass Lajos püspök emlékére táblát állít­son. Az emléktáblát - mely dr. Foltin Brúnó evangéli­kus lelkész művészi munkája - Szirmai Zoltán esperes leplezte le: „Nemcsak a távoli múltra, a közelmúltra is emlékeznünk kell. A gyülekezet 70 éves történetére és egyházunk kiemelkedő alakjára, D. Ordass Lajos püs­pökre, akinek ebben a gyülekezetben tett látogatásai - a mostani emléktábla helyén állt szószéken elmondott ige­hirdetései - szinte még élő emlékek, eleven hangok... Kétszer is megszakított püspöki szolgálatának utolsó szószéki szolgálata volt az 1958. júniusi istentisztele­ten... Ezután a hallgatás két évtizede következett... Amiért a legtöbbet szenvedett, egyházi iskoláink elvétele, az ma már Isten kegyelméből ismét fontos szolgálati te­rületünk A Jézus Krisztus Urunkról szóló bizonyságtétel nem halt el, hirdettetik ma is, közöttünk is... Mondjátok majd el, kedves pesterzsébeti testvéreim, gyermekeitek­nek unokáitoknak hogy ki volt az a jézusi tanítvány, akinek a tábla emléket állít. Mondjátok el, hogy miért vállalta a szenvedést, és mire kötelez.minket, mai keresz­tyéneket az ő hűsége, tántoríthatatlan hite, meghallga­tott imádsága...” Az emléktábla leleplezése után a gyülekezet lelké­sze, Győri János Sámuel köszöntötte az egyház mun­kájában jelentős szerepet vállaló, segítőkész gyüleke­zeti tagokat, és a hetvenéves templom történetéről készült videoemlékezéseket adta át. Az ünnepségen megjelent Falvay Jenőnét, a templom első lelkészének özvegyét, és D. Ordass Lajos családját virággal kö­szöntötték. Minden jelenlévő a templomot ábrázoló kedves emléklapot kapott: AZ, ÚRNAK ÁLDÁSA GAZDAGÍT MEG. (Péld 10,22) felírással. A magyar történelemben az 1867-es kiegyezéstől az első világháború végéig tartó időszakot a dualiz­mus korának szokás nevezni, arra utalva, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia kétközpontú állam volt. Ha azonban a dualista korszak meghatározó politikai irányzatát tekintjük, akkor jogosan hívhatjuk ezeket az évtizedeket a liberalizmus idejének. A liberális, az­az szabadelvű eszmék a XIX. század uralkodó gondo­lati áramlataként formálták a kapitalizálódó Európa képét. Magyarországon már a reformkorban, az 1830- as és az 1840-es években egyre népszerűbbé vált a szabadelvűség, de gyakorlati érvényesülésének a bécsi udvar fellépése korlátokat szabott. A kiegyezés után viszont a liberalizmus a hivatalos kormánypolitika szintjére emelkedve, töltött be pozitív szerepet ha­zánkban. Ennek igazolásaként elég arra gondolnunk, hogy Magyarországon ekkor bontakozott ki a tőkés gazdasági fejlődés, jött létre a polgári társadalom, épült ki a modem közigazgatás, jogrendszer és okta­tásügy. A szabadelvű gondolkodók és politikusok célul tűz­ték maguk elé a feudalizmus idején egymással össze­fonódott római katolikus egyház és az állam szétvá­lasztását, valamint a különböző felekezetű polgárok vallási szabadságának biztosítását. így születtek meg 1868-tól kezdődően a liberális egyházpolitikai törvé­nyek, melyek elvben megvalósították az egyházak egyenjogúságát, bár a katolikus egyház a gyakorlat­ban továbbra is megőrizte kiváltságainak egy részét. A magyarországi protestáns egyházak érthető módon támogatták a hátrányos helyzetük megszüntetését ígérő liberális politikai irányzatot, s jeles személyisé­gek sorát adták a szabadelvű tábor erősítésére. A liberalizmus, mint diadalmas korszellem, a refor­máció egyházaira sem maradt hatástalan. A liberális protestáns teológia előkészítője, a teológiai raciona­Már a reformá­ció idején voltak evangélikusok Ta­polcán és környé­kén, feljegyezték Sartorius • Miklós nevét is, aki pász- torolta őket. Azu­tán a háborúk, el- lenreformációs események egy időre homályba borították e kis kö­zösség létezését. Századunk elején találjuk újra nyo­mát a két gyüleke­zetnek. Köveskál központból a re­formátusokat, Kapolcsról az evangélikusokat pásztorolják a lelké­szek. Az ökumené azonban gyakorlat volt közöttük, mert a harmincas években közös templom építését határozták el. Már 1926-ban felvetődött az építés ter­ve, 1929-ben vásároltak megfelelő telket és 1935-ben vágtak bele az építkezésbe. Egy év alatt felépült kalo­taszegi stílusban a templom, melyet Kapi Béla evangé­likus és Megyaszai Vince református püspök szentelt fel. 22 000 pengőt fizettek ki az építtetők. Azóta mindkét felekezet több papja szolgált e kö­zös templomban. Jelenleg a két keszthelyi lelkész jár felváltva istentiszteletek tartására és a gyülekezet összefogására. Nagyné Szeker Éva az evangélikusokat, Kuti Géza a reformátusokat gondozza. A gyülekezet arról is nevezetes, hogy a presbiterek közül helyben sokan vállalják a látogatás, lelkigondozás szolgálatát, mint „aktív laikusok”. Augusztus 18-án, vasárnap emlékeztek meg a temp­lom felszentelésének 60. évfordulójáról. Az ünnepi szolgálatot Smidéliusz Zoltán somogy-zalai esperesünk és Tislér Géza református püspökhelyettes, csopaki lel­kész végezte, aki igehirdetésének alapigéjét Bir 6,1-6,11-16 verseiből vette. Emlékezésre és örvende­* A liberalizmus korában lizmus már az 1700-as évek végétől erőteljesen hatott az evangéliumi hit magyarországi követőire. Evangé­likus részről Kis János, Tessedik Sámuel és Székács Jó­zsef jeleskedett leginkább a felvilágosodás eszmekö­rében gyökerező hittani irányzat terjesztésében. E ki­váló egyházi férfiak olyan őszinte lelkesedéssel hir­dették a tudás és az értelem elmaradottságot felszá­moló és társadalmi haladást elősegítő hatását, hogy közben nem vették észre, milyen veszélyt jelenthet az emberi ész követelményeinek Isten kinyilatkoztatása fölé helyezése. Ugyanebbe a hibába esett a magyar protestánsok között a múlt század hatvanas éveiben jelentkező liberális teológia. Ennek követői a megnövekedett tekintélyű tudo­mányt és a háttérbe szoruló vallást úgy próbálták összhangba hozni, hogy a keresztyénségből mindazt elvetették, ami koruk tudományos ismereteivel ellen­tétben állt. Erre a sorsra jutottak náluk a bibliai cso­dák, a Szentháromság, Jézus feltámadása stb. Jól szemlélteti ezt a felfogást Ballagi Mór, református teo­lógiai tanár véleménye, aki az egész isteni kijelentést gólyameséhez hasonlította, „amelyet a papok a vallá­si tekintetben még éretlen embereknek szoktak me­sélni”. A racionális és a szabadelvű gondolkodás taga­dott minden addigi tekintélyt, ezért a liberális teoló­gia számára a Biblia nem jelentett többet ókori iro­dalmi emléknél, melynek legfőbb értéke a szeretetre és a jóságra, az embertársak tiszteletére nevelés, de nem az eredeti Evangélium. Hiszen a szabadelvű teo­lógusok Krisztus jelentőségét nem az ő megváltói te­vékenységében látták, hanem abban, hogy életével és tanításával erkölcsnemesítő példát adott az emberi­ségnek. Ezzel azonban az emberi tapasztalást megha­ladó jelenségeket elutasító szemléletnek engedve, ép­pen az Újszövetség központi mondanivalóját értel­mezték félre. A liberális hangvételű igehirdetésekből zésre hívta az ünneplő gyülekezetei. Velünk az Isten! - az ő jelenléte nem egyes eseményekkel, hanem az egész úttal mérhető. Örüljünk annak, hogy velünk az Isten, de adjuk is tovább az örömhírt. Ebben jó példát adnak a tapolcaiak, hiszen a két felekezet szépen meg­fér egy fedél alatt. Örüljünk a közös feladatoknak. Fo­gadjuk az evangéliumot: velem az Isten - én pedig tár­sad akarok lenni! Sokan szólaltak fel és köszöntötték a kis gyüleke­zetét. Smidéliusz Zoltán esperes a reformáció alap­igéjére mutatott: kegyelemből tartattatok meg, hit által... Reiner Maurer német lelkész, aki e nyáron á keszthely-hévízi német nyelvű istentiszteletek szol­gálatát végzi, arra a Jézusra mutatott, aki ezt mond­ja: Jöjjetek énhozzám mindnyájan... A város pol­gármestere, Sibak András azt emelte ki, hogy az egymásra találáshoz otthon kell. Megszólaltak a ré­gebben itt szolgált lelkészek, Török Lajos reformá­tus, Horváth József nyugalmazott és Kiss János kapolcsi evangélikus lelkész, valamint Kendek Gusz­táv keszthelyi felügyelő. Dr. Fabiny Tibor professzor tartott előadást az is­tentisztelet után tyA reformáció öröksége” címen. Em­lékeztetett arra, hogy lassan már - 2017-ben - fél év­ezrede lesz annak, hogy a reformáció egyházai a Kár­pát-medencében is helyet találtak. Két fontos ered­ményét látta a reformáció elterjedésének és ez egy­nem a feltámadott Üdvözítő új életre hívó szava szólt a hívőkhöz, hanem egy tiszta lelkületű, ám tragikus véget ért ember élettörténetét ismerhették meg. Nem lennénk azonban tárgyilagosak, ha a hátrányos vonások mellett nem említenénk meg azokat az érté­keket, amelyeket a liberális teológiai felfogás hordo­zott. Ugyanis a Szentírás tudományos vizsgálata magas szintre emelte a teológia művelését. Mivel egyházi kö­rökben egyre döntőbb jelentőséget tulajdonítottak a tudásnak, ezért a szabadelvű korszakban a protestan­tizmus lényegét a tudomány terjesztésében és a nevelés tökéletesítésében látták. Ezekre a feladatokra össz­pontosította figyelmét a kultúrprotestantizmus irány­zata, melynek szellemében színvonalas sajtóterméke­ket jelentettek meg és kulturális egyesületeket hoztak létre. Ilyen volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társa­ság, amelynek választmányi tagjai voltak az evangéli­kus egyház olyan neves liberális alakjai, mint Gyurátz Ferenc, Schneller István és Szlávik Mátyás. A liberális teológia követői azért hagyták el a bib­liai tanok nagy részének hirdetését, mert azt remél­ték, hogy így növelhetik a keresztyén vallás iránt meg­csappant érdeklődést. Kiderült azonban, hogy ez a vá­rakozásuk hiú ábránd. Az egyháztól egyre nagyobb számban eltávolodó embereket nem tudták visszacsá­bítani a templomokba, sőt a hívőkben is növekvő hi­ányérzetet keltettek. Mind általánosabbá vált a vallá­si megújulás igénye, ugyanakkor a szabadelvű teológi­át éles bírálatok érték a hagyományos egyháziasság részéről. A liberális korszak végére kialakult válság­ból a magyar protestantizmust mégsem a régi gyakor­lathoz történő egyszerű visszatérés, hanem az újon­nan jelentkező, a reformáció örökségét megelevenítő egyesületi és belmissziói mozgalmak, majd az első vi­lágháború után kibontakozó ébredés ragadta ki. Dr. Giczi Zsolt ben az örökség: egyik az, hogy a törvényt és az evangéliumot vilá­gosan hirdették mindenkor. A má­sik az anyanyelvi kultúra művelése. E kettős reformá- tori örökség adott mindenkor erőt és tartást. A protes­tánsok a remény­ség apostolai vol­tak és ma is azok­ká kell lenniök. A közgyűlést mintaszerűen le­vezető Szabó Mik­lós felügyelő örömmel köszönte meg a gyülekezet és a vendégek együttérzését. Aki arra jár, jól teszi, ha betekint a templomba. Mindkét felekezet liturgiájára tekintettel vannak. Az oltár két szárnya nyitható és az evangéli­kus istentiszteleten előtűnik a pásztor Jézus alakja. Példamutatóan szép együttmunkálkodást folytat a két gyülekezet. tszm Schelken Pálma AZ EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA 1996. szeptember 20-án, pénteken 1530 órakor tartja TANÉVNYITÓ ISTENTISZTELETÉT ÉS ÜNNEPI ÜLÉSÉT , a Budapest-Zuglói evangélikus templomban (Bp., XIV. Lőcsei út 32.). Az istentisztelet igehirdetői szolgálatát D. SZEBIK IMRE püspök végzi. Az ünnepi ülés rendje: 1. Megnyitás 2. Univ.-Prof. Dr. Karl Schwarz (Bécs) vendég- professzori székfoglaló előadása 3. Az elsőéves hallgatók fogadalomtétele 4. Köztársasági ösztöndíj kihirdetése 5. Végzős hallgatók bizonyítványának átadása 6. Személyi változások bejelentése 7. Köszöntések 8. Himnusz Ünnepünkre szeretettel meghívjuk. Dr. Reuss András rektor SEGEDLELKESZ-KIKULDESEK ES -ÁTHELYEZÉSEK DELI EGYHÁZKERÜLET: Aszódra, szeptember 1-jé- vel, Bonyhádra, augusztus 1-jé- vel, Soltvadkertre szeptember 1- jévei, Búd a pest-Rákos ke re sz­tárra augusztus 1-jével, Pécsre augusztus 15-ével, Balatonboglárra augusztus 15-ével, Láng Pál segédlelkészt Orosházáról Csabacsüdre küldte ki, illet­ve helyezte át a kerület püs­pöke. ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLET: Andorka Esztert Hegedűs Attilát Kelemen Pétert Péter Attilát Sefcsik Zoltánt Smidéliusz Gábort Haga Évát és Szarka Istvánt a Meszlen-Acsád-Nemes- csói gyülekezetbe szeptem­ber 1-jével, Hibán Józsefet Solymár Mónikát Gregersen- Labossa Györgyöt Herczog Csabát Pőcze István segédlelkészt a Csoma-Rábcakapi-Tár- nokréti gyülekezetbe au­gusztus 15-ével, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnáziumba hitoktató-segédlelkésznek augusztus 15-ével, a szombathelyi gyülekezetbe szeptember 1-jével félállásban a Fébé Diako­nissza Egyesület rendelke­zésére bocsátotta szeptem­ber 1-jével, szeptember 1-jétől a ba- konyszombathelyi gyüleke­zetbe helyettesi szolgálatra küldte ki az egyházkerület püspöke. Missura Tibor ny. esperes szeptember 1-jétől a csillaghegy-békásmegyeri gyülekezetben végez helyettes lelkészi szolgálatot. TEMPLOMJUBILEUM TAPOLCÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents