Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-08-11 / 32. szám
budapesti evangélikus templomok _______^ zuglói evangélikus templom * , Története A zuglói evangélikus gyülekezet Iső istentisztelete 1932 karácso- lyán (az Angol utcai fővárosi ele- ni iskola tornatermében) és a Zuglói Templomépítő Egyesület aegalakulása 1935-ben Szuchovsz- y Gyula vallástanár nevéhez fűző- lik. A zuglói városrész evangéli- us gyülekezete 1941-ben vált le a esti egyházközségről és alakította reg hivatalosan az önálló Zuglói '.vangélikus Lelkészkört, ekkor liefe zték ide Scholz Lászlót, a templomépítő” lelkészt. A fővá- ostól kapott telken 1942. október 1-én tartották az ünnepélyes lapkőletételt, mellyel egy időben avatta fel Raffay Sándor püspök a telekre épült szeretetházat is. A gyülekezetnek 1943-ban távoznia kellett az Angol utcai iskolából, s egy éven át az Egressy úti kertészeti iskola szertártermében tartotta istentiszteleteit. 1944-ben elkészült a parókia és a gyülekezeti terem, így alakult ki a mai Bosnyák téri központ. Már 1935-től megindult a gyűjtés a templom céljára, építését azonban kerékbetörte a háború. A főfalak elkészültek, de 1944 és 1948 között megállt a munka. 1944-ben bombatalálat is érte. A károkat rendbehozni, az építkezést folytatni csak 1948 után sikerült, itthoni és külföldi adományok segítségével. 1950-ben a presbitérium és a gyülekezet tagjai 29 szombati „munkadélutánon” saját kezükkel hordták ki a földet a templomból a betonozás előkészítésére, rakták be az oltár lábazati köveit és varázsoltak körös-körül kertet a pusztaságból. A felépült templomban az első istentiszteletet 1950. május 7-én tartották. Leírása A szép kis parkban, az Evangélikus Teológia mögött álló templom a később emelt torony és az oltártér kivételével Münnich Aladár tervei alapján épült fel. A kőből és márványból készült oltárt, szószéket és keresztelőkövet Andrássy Kurta János szobrászművész tervezte 1955-ben. Ő faragta a szószék domborműveit is: középen Jézus, két oldalán a négy evangélista szimbólumaival, valamint az oltár kőfaragásos betéteit, melyek Krisztus keresztről levételét és feltámadását ábrázolják, és a keresztelőkutat, Jézus megkeresztelésének képével. Az ő tervei alapján, a gyülekezet tagjai készítették el 1957-ben a szentély márványmozaik padozatát. Az oltártérben álló, Scholz László lelkész tervezte hatalmas fakeresztet két kis rejtett kerek ablak világítja meg. A templombelső fabetétes, kazettás mennyezete farostlemezből készült, rajta a három legnagyobb ünnep, Karácsony-Nagypéntek-Húsvét szimbólumait a tervező, maga Boros Károly szegezte fel. A tölgyfapadok Kotsis Iván tervei alapján, 1966- ban készültek el. Az üvegablakokat az 1980-as években, Mezősi Eszter tervezte. Az orgona, mely a Szentlelket ábrázolja és a mennyezet szimbólumait kiegészítve, Pünkösdöt jelképezi, a Vesztfáliai Evangélikus Tartományi Egyház ajándéka (1984), s az Aquincumi Orgonaüzem készítette el. Tervezője TYajtler Gábor orgonaművész. A tornyot Tillai Ernő tervezte, 1989-ben készült el. Kovács Mária iÜLMISSZIÓI KÖRKÉP Külmisszió itthon? A külmisszió szó hallatán leg- ibbünknek egzotikus tájak és emerek, őserdő, de mindenképpen gy teljesen új környezet és kultú- i jelenik meg lelki szemei előtt, lég „szakemberek” is csak elvét- 3 gondolnak arra, hogy Magyar- rszágon is lehet KULmissziós tunkát végezni. A nyugat-európai országokban nagyobb számú jelenlét miatt srmészetes a vendégmunkásokkal 5' -diákokkal való együttélés,-az tóbbi években azonban Magyár- rszágon is növekszik a külföldiek :áma a hétköznapi élet minden őrületén. Különösen a nyár az az lőszak, mikor turisták ezreivel ta- ilkozhatunk. Ez nagyszerű lehe- iséget nyújt az utcai evangélizá- óra. Fővárosunkban az idén má- )dszor szerveznek nemzetközi »oportot, hogy az ide érkezőknek ;ten üzenetét közvetítsék. Az TiS (International Fellowship of vangelical Students), melynek [agyar szervezete, a MEKDSz Magyar Evangéliumi Keresztyén •iákszövetség), Európa nagyváraiban nyaranta kéthetes evan- ílizációs programot szervez az kumené szellemében. Budapest- : az idén angol, holland, orosz és émet egyetemisták érkeznek, dk magyar szervezők segítségé- ;1 néhány napos kulturális és lel- i felkészülés után kezdik augusz- is 1-11-ig tartó szolgálatukat. Napközben a kollégiumokat, juth hosteleket járva, meghívó- at osztanak, valamint az utcákon pantomim-előadásokkal, énekléssel hívják fel a járókelők figyelmét az esténként nyitvatartó teaházra. Ezek tervezett programja változatos, de minden esetben evangélium-központú. A kulturális, irodalmi estek, a videofilmek vetítése, a táncház, kirándulás, fórum stb. célja a személyes barátságok kialakítása és ezen keresztül a megváltás üzenetének hiteles továbbadása. Tavaly a Deák téri Evangélikus Gyülekezet klubtermében, az idén a Kelenföldi evangélikus templom Az ózdi evangélikus gyülekezet presbitériumának javaslata alapján az egyházközség közgyűlése a minap megválasztotta új tisztségviselőit a már korábban megüresedett helyekre. A választás eredményeként az ózdi evangélikus egyházközség felügyelője lett Szalay Sándor okleveles üzemmérnök, üzemigazgató. Pénztáros feladatot kapott Németh Mária az ózdi Almási Balogh Pál kórház főgyógyszerésze. Az egyház- község gondnoka pedig Horváth József lett aki „civilben” kisiparos. Az új tisztségviselők beiktatására, eskütételére vasárnapi istentisztelet keretében került sor. Tóth Melinda lelkigyülekezeti termében rendezik meg esténként az összejöveteleket. Az idejüket és pénzüket Isten szolgálatira szentelő diákok legfőbb vágya, hogy az ide érkező turisták, diákok ne csak földrajzi és kulturális, hanem lelki értelemben is megismerhessenek egy új országot. Isten országának ismerete pedig a legértékesebb és legfontosabb tudás, amire az ember itt, a földön szert tehet. pásztor ennek folyamán így fogalmazott:- A gyülekezet választása és a ti döntésetek alapján iktatlak be benneteket a szolgálatba. Öröm tudni és érezni, hogy jó szolgálni Istennek a Jézus Krisztus által. Hálát adunk neki, hogy benneteket ebben a gyülekezetben hitre és szolgálatra juttatott. Ő választott ki benneteket mert szeret titeket és a gyülekezetei. Imádkozunk azért, hogy a feladatot hűséggel és bölcsességgel tudjátok végezni. Bármi jót is tesztek az elkövetkezendő időben ebben a közösségben, az mind a gyülekezet építését szolgálja. ■ Kerékgyártó Mihály Horváth Tünde Új tisztségviselők, új feladatok az ózdi gyülekezet szolgálatában Evangélikus Élet 1996. augusztus 11. LELKÉSZIKTATÁS ŐSAGÁRDON Ünnepe volt megint Agárdnak - ősagárdiasan kifejezve és bizonyára lesz is még idén, mert 210 éves templomát renoválni készül a gyülekezet. A gyülekezet 12. lelkészét hívta meg Szolga Tőkés Sándor, Erdélyből származó, teológiát Budapesten hallgató személyében. Nem lehet elfogultság nélkül szólni, írni - pedig e sorok írója sokszor megtette már - Ősagárd- ról annak, aki ismeri ennek a gyülekezetnek történelmét és népét. Magyar virágzó református gyülekezet él itt a XVI. század második felében - három református lelkésze volt a településnek, Nicletius Boldizsárt pozsonyi vértörvényszék elé idézték -, majd a törökdúlás után újraéledt falu felvidéki szlovák lutheránus családok betelepítésével, az ott élőkkel keveredve evangélikussá válik. Templomától 1718-ban fosztja meg a gyülekezetét gróf Althan váci püspök, de a 67 évig pásztor nélkül maradt nyáj hitét megtartja és 1786-ban - Bilszky János lelkész idejében - mai templomát felépíti. A gyülekezetben szolgálnak, ill. onnan származnak neves személyiségek - Tudományos Akadémia levelező tagja, lelkészek, esperes, püspök - napjainkig. Az iktatás szolgálatát Kalácska Béla, az egyházmegye esperese volt ősagárdi lelkész - végezte 2Tim 4,2-5 alapján. Segítői dr. Cserháti Sándor professzor és Megyaszai László espereshelyettes volt. Az igehirdetésben a többi között arról szólt, hogy a szolgálat során - új lelkész esetében is - nem mi vagyunk a fontosak, hanem a szolgálat Ura. Pál is átadja a stafétabotot a fiatal Timóteusnak, ahogy az itt levő három volt ősagárdi lelkész is megtette. Egyedül a kinyilatkoztatott írásnak (sola scriptura reformátori elve) van tekintélye. A bizonyságtevő apostol élete is ezt igazolja. Ezzel az igével kell előállni alkalmas és alkalmatlan időben, akár biztatunk, akár vigasztalunk, tanítunk vagy éppen feddünk. Vigyázz a nyájra, mert az eszmék szabad áramlása, keleti vallásfilozófiai eszmék és nyugati vallási szekták sötét felhőit sodorta Közép- és Kelet-Európa egére. Rajtunk múlik, hogy a vihar minél kisebb pusztítással vonuljon tovább. A parókia kétszámyú ajtajára néhai Harmati Béla lelkész elhelyezte Józsué hitvallását: „Én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” Ezt cselekedő neves elődeid sorába lépve. Ti pedig szeretett ősagárdiak - fejezte be az esperes - elfogadtátok és egyhangúlag meghívtátok lelkészeteknek Szolga Tőkés Sándort, ezért jó nyája legyetek pásztorotoknak, egymást szeretve, együtt közösen haladjatok a cél felé, amelyre mindnyájan elhivattunk és eleink hite is kötelez. Több mint 20 lelkész igei áldásának szere te tgyűrűje fogta közre a beiktatott lelkészt. Az ősi Confirma (Erősítsd meg Istenünk...) énekhangja valahogy mintha mélyebbről és erősebben hangzott volna az ősagárdi ősi templomban, pár méterre az ótemetőben elpusztított még ősibb templomhelytől. A beiktatott lelkész ÍJn 5,1-5 alapján az újjászületés három összetevőjéről szólt, amely a lelké- szi szolgálat során nélkülözhetetlen. Az első bizonyosság személyes. ,„Aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született.” Nehéz volt megértenem, hogy Isten jelen lehet valakinek a szívében Jézus bűntörlő vére által. Ma már tudom és vallom, de azt is, hogy ezt mindenki megtapasztalhatja. A második bizonyosság a kisugárzott szeretet. Ez a szeretet csak az Istentől született ember jellemzője, az óember ezzel nem rendelkezik. Ez a szeretet a cselekedeteinken keresztül realizálódik, áthatja lényünket és mások felé is kisugárzik. A harmadik bizonyosság külsőleg nyilvánul meg. Ez a tiszta és igaz, példamutató életben mutatkozik meg - a cselekedeteinkben. Isten szeretete betöltötte szívemet - szólt a személyes bizonyság- tétel - megmutatta imádságainkra válaszolva, hogy itt a helyünk és így az Ő kezéből veszem át megbízatásomat. Az ünnepi közgyűlésen a beiktatott lelkészt a többi között köszöntötte Fónagy Miklós református esperes, Agócs István nőtincsi plébános, dr. Cserháti Sándor, a beiktatott lelkész volt professzora, a korábban Ősagárdon szolgáló lelkészek: Szabó István rákospalotai és leánya Tamási Tamásné zuglói, Győri János Sámuel pesterzsébeti lelkész és Kalácska Béla balassagyarmati esperes, Agárdi András polgármester, Tóth András felügyelő és sokan mások. Az ünnepi alkalmat emelte és színesítette Tóth János operaénekes és Tóth András szép éneke és többek versmondása, gyermekek zenei és énekszámai. Nógrádban a fehér asztal a lelki táplálék utáni ünnep folytatása. Ezen a tájon erre úgy is készülnek, igazi biblikus vendégszeretettel, ahol tovább épülnek egymás hite által. Ez most Ősagárdon különösen is hangsúlyos volt. Kalácska Béla ITT A NYÁR! NYARALJUNK!? Az ördög nem alszik! (A nyaralás kísértései) Az ördög nem alszik és nem is megy szabadságra. De együtt megy minden nyaralóval szabadságra. És naponta kísért mesterkedéseivel. Akárcsak Jézust a pusztában. És fontosabbnak tünteti a kenyeret, a jó falatot - mint az Élet Kenyerét, Isten igéjét. És nyomában azt gondolják sokan: nyaralni annyi, mint félretenni az ige kenyerét, elhagyni a csendes perceket, s a templomot csak építészeti, művészeti kuriózumként felkeresni, hogy később elhencegjünk vele: én is láttam, én is voltam ott! Kísért az ördög, s meggondolatlanság, felelőtlenség, könnyelműség jelzi áldozatainak sorát, hullámsírba veszettek, tragikus balesetek, alkoholtól bajbakeveredet- tek, erkölcsi kátyúba süllyedtek szégyene-bánata. A kísértő a nyaralásban is odatárja elénk a földkerekség minden dicsőségét, hatalmát, s megszédít a talmi fény, pompa, a pénz. Becsapja az embert, amikor arra biztat, hogy mindent habzsolj, élvezz, szerezz meg, mintha csak ennyi volna az élet: kiélni magunkat. így kísért meg az önzés, a csak magunkkal való törődés, a közösségtől való elkülönülés, a másik lenézése, lebecsülése, az ördögi egoizmus. Megelégedettség és öröm helyett a mindent kritizáló megszólás,. elégedetlenség, zúgolódás teszi tönkre a szépnek ígérkező napokat és heteket. Nyaralók kísértése lehet a megtévesztő magatartás, hogy többnek, másnak látszódjunk idegenek között, ahol nem ismernek, amikor kikerülünk, talán mint gyermekek, a szülői tekintetek figyelőköréből, a megszokott, ismerős környezetből. Bizony csábít a rossz, a gonosz és megkísért az ördög. Ezért hát Jézus imádsága aktuális marad a nyári szabadságok idején is: „Ne vígy minket a kísértésbe!” Nem felesleges könyörgés ez, hiszen az ördög nem alszik. Igen, az ördög, kedves nyaraló Társaim, nem alszik. De e figyelmeztetés mellett fontosabb a zsoltáros ígéretes bizonyságtevése, a nyaralóknak is szóló örömhír: „Bizony nem szunnyad, nem alszik Izrael örizője, az ÚR” (Zsolt 121,4) Id. Bencze Imre Sóbálvánnyá válva Néha szeretném itthagyni ezt a várost. Ezt az országot, zeretném elvinni belőle a családomat, a barátaimat, és thagyni minden gyengeségével és bűnével együtt. Mert zm érzem jól magamat benne, és mindenki, akit szere- k és tisztelek, rosszul érzi magát itt. El kellene menekülni innen, valahova, ahol több a eretet és kevesebb a gyűlölet. Ahol több a becsület és zm fordul elő annyi becstelenség mint nálunk. El kelne menni innen, mint Lót tette annak idején, amikor z Úr lecsapott Sodomára és Gomorára, és tüzes esővel isztította el a két várost. Lót azonban tisztának bizo- mlt az Egek Ura előtt, aki kimenekítette őt angyalai ál- i a halál elől. Pedig Lót nagyon kedvelte azt a vidéket, ahol lakott, sak közel volt a két bűnös városhoz, és-ha ott marad ő is elpusztul a kénköves esőben. Valamikor egy másik területen legeltették együtt a nyá- kat nagybátyjával, Ábrámmal, aki Isten embere volt. kit az Ur szeretett és kiválasztott arra a feladatra, hogy így nép atyjává legyen. Amikor Ábrám Egyiptom földjéről elvándorolt, új he- et keresett magának. Sőt egy régebbi szálláshelyét vette rtokba ismét, mely Bétel és Aj között terült el. Abban z időben még együtt volt a két rokon. Ábrám és Lót. De csinek bizonyult a hely kettejük számára. Ábrámnak iási vagyona volt. Hatalmas nyájai. De Lót sem volt )kkal szegényebb. Neki is sok juha, marhája és sátra ilt. Pásztoraik között állandó vita támadt, és a szentétű férfiú, Ábrám, a kiválasztott, nem bírta elviselni^ a szályt. De, mert tiszta ember volt, és kedves az Úr előtt, zm használta ki idősebb és tekintélyesebb voltából eredő előnyét, és Lótnák, a fiatal unokaöccsnek ajánlotta fel a választás lehetőségét: „Ne legyen viszály köztem és közied, az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen rokonok vagyunk! Hát nincs előtted az egész ország? Válj el tőlem! Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek. ” (IMóz 13,8-9). Lót elfogadta a tanácsot és körülnézett a vidéken. És talált a Jordán folyó mentén alkalmas helyet, mely megtetszett neki. Mert „olyan volt az, mint az Úr kertje. ” (IMóz 13,10). így vált el egymástól a család két tagja, békességben. Ábrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a Jordán környékén telepedett le, egészen Sodorna határáig. De Sodorna és Gomora lakói bűnösek voltak és megharagudott rájuk az Úr. Ezért - Ábrám könyörgése ellenére - elpusztította a két várost és környékét tüzes esővel. Csak Lótnák és családjának kegyelmezett meg. Elküldte hozzá angyalait férfiak alakjában, akik sürgették őt az isteni ítélet előtt: „ Kelf föl, fogd a feleségedet és itt levő két leányodat, hogy el ne pusztulj a város bűne miatt.” (IMóz 19,15). Lót tétovázott. Akkor, azok a férfiak, akik angyalok voltak, megragadták Lót kezét és a családja tagjainak a kezét és kivonszolták őket a városból. Egy Coár nevű helységbe vezették őket, amelyet az Ur csupán őmiattuk nem rombolt le. Egyetlen feltételt szabott Lótnák Isten: „ Ne n ézz hátra és ne állj meg sehol a környéken!” (IMóz 19,17). Akkor következett be a tragédia. Mert Lót felesége megszegte az isteni parancsot. Szerette azt a vidéket, mely „olyan volt, mint az Úr kertje”. Jól érezte magát ott és sajnálta a pusztulását. Amint férje után lépkedett és hallotta a pusztítás moraját, a kénköves tüzes eső lezúdulásának dübörgő hangjait, összeszorult a szíve. Sajnálta a várost, annak lakóit. A környékét s annak növényzetét, mely dús volt és zöld, és legeltetésre alkalmas. Fájt a szíve az otthona után. És hátranézett. S mivel megszegte a parancsot, sóbálvánnyá változott. Elmenekülnék innen, családommal és barátaimmal együtt. Valahova, ahol még jók az emberek. Ahol nyugodtan lehetne élni, szorongások és bántódások nélkül. Ahol nem venne körül a közöny kegyetlen részvétlensége bennünket. Ahol emberi méltóságban tudnánk élni. Ahonnan nem vándorolna el - lehetőségek híján - a „szürkeállomány”. Ahol elfogadható öregséget érnének meg a munkában megrokkantak. Ahol a családok gond nélkül nevelhetnék egészséges gyermekeiket. S minden fiatalba emberi tartást nevelnének. Szeretnék olyan várost, ahol tiszták az utcák. Nem omlik a vakolat a házak faláról. Szeretnék olyan vidéket, ahol gazdag a föld, s azé, aki érdemes annak birtoklására. Ahol nem pusztulnak az erdők. Nem halnának meg idő előtt az emberek és nem irtanák ki a fiatal fákat. Szeretném, ha hozzám is jönnének angyalok és kézenfogva menekítenének el innen, ahol rosszul érzem magamat. Jó lenne, ha vezetnének családommal és barátaimmal együtt, ki, erről a szeretet nélküli, gyarlóságokkal és vétkekkel terhes helyről. ' „Hát nincs előtted az egész ország?” - kérdezte Ábrám Lótot. „Hát nincs előttünk az egész világ?" - kérdezhetnénk egymástól. De nem tudnék elmenni Innen. Mert szeretem ezt az országot, ártatlan és szorongó népével együtt. Szeretem megváltozott állapotában is. S ha mégis átlépném a határát, örök érvényű búcsúzással, biztosan nem tudnám megállni, hogy vissza ne nézzek rá. És akkor sóbálvánnyá válnék, mint Lót felesége. Maradok tehát itt, ahol nem érzem jól magamat. De ez az én hazám. Ez az én országom. Tenni akarok érte valamit. Erőm szerint, amit tudok. Akkor sem hagynám el, ha pusztító tüzes eső szállna alá. Mint ahogy maradtam akkor is, amikor az öldöklés gyilkos ereje nem az égből sújtott le ránk. Mert számomra és barátaim számára ez a hely most is olyan, mint „az Úr kertje”. Ezért összefogunk érte, az én családom és barátaim, sok más magyar családdal és azok barátaival együtt, hogy megmentsük. Maradok tehát. És várok. Aggódva és szorongva, hogy mi lesz velünk. Figyelve a jövőt. Dermedtem Majdnem sóbálvánnyá válva. Lenhardtné Bertalan Emma
