Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-07-28 / 30. szám

Zsinati '1 Híradó Az Evangélikus Élet 61. évfolyama 30. számának zsinati melléklete 1996. JÚLIUS 28. A ZSINAT HUSZONKETTEDIK ÜLÉSSZAKA: 1996. JÚNIUS 28-30 EZ TÖRTÉNT A 22. ÜLÉSSZAKON £ 22- ülésszak háromnapos volt, 16 üléssel. Megnyitó áhítatot dr. Meskó László tartott Fii 5,7 alapján. Alább fe(/es szövegét közöljük. Az egyes üléseken dr. Reuss András és dr. Frenkl Róbert elnökölt. ,?PlJend előtt ismertette az elnök dr. Koczor Zoltán alelnök bejelentését, mely szerint lemond alelnöki tisz- téről. A zsinat a bejelentést elfogadta, jelölteket állított és megejtette a szavazást. Három jelölt kapott több- Galli István, Schulek Mátyás és Thumay Béla. Közülük a zsinat alelnökké Galli István zsinati tagot választotta meg. Ugyancsak szükség volt a Zászkaliczky Péter lemondásával és a zsinat munkájából kiválásá­val kapcsolatosan a 3. sz. bizottság elnöki tisztének betöltésére. Erre a tisztre három jelölt volt: dr. Koczor Zol­tán, Bárdossy Tibor és Kiss Miklós. A zsinat nagy többséggel dr. Koczor Zoltánt választotta meg a 3. sz. bizott­ság elnökének, és jegyzőkönyvben mondott köszönetét a távozó Zászkaliczky Péternek önzetlen és nagymére­tű munkásságáért. Helyére Kertész Géza lelkészt hívták be. A zsinati ülésszak eredménye két új törvény megszavazása volt. Jó előkészítés után a részletes vitában elfogad­ták ,yAz egyház háztartásáról” szóló törvényt (előadója dr. Horváth József volt) és <yA tájékoztatási eszközökről” szóló törvényt (előadója Gáncs Péter volt). A további üléseken a területi beosztás egyházmegyei vonatkozásait, majd az egyházkerületi vonatkozásokat tárgyalták. Az egyházmegyék kialakítására nézve született egy tervezet, melyet lapunkban közzéteszünk és elhatározták, hogy az egyházmegyei elnökségnek levél kíséretében megküldik, széles körű hozzászólás lehetőségére. A tervezetet és a levelet is közreadjuk. Az egyházkerületek kialakításánál a két- illetve háromkerületes megoldás részleteit tárgyalta a zsinat, majd szavazás során úgy alakult a zsinat állásfoglalása, hogy tulajdonképpen egyik változat sem kapta meg a többsé­get, tehát gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy újra kell kezdeni a megoldások keresését. Szóba került az a javaslat is, melyet a „háromszintes” egyházkormányzásról korábban adott be Gáncs Péter és Smidéliusz Zoltán zsinati tag. Ennek kifejtését is meg kell kezdeni A zsinat most úgy döntött, hogy mindaddig amíg a kerületek kérdése el nem dől, érvényben marad a jelenlegi kétkerületes kormányzás. Az is lehetséges, hogy a hátralévő idő kevésnek bizo­nyul e kérdés eldöntésére, akkor a zsinat a következő ciklusra megválasztott zsinatnak adja tovább ezt a témát. Részleteket a közölt cikkben találhatunk Az egyház szervezete témában az országos egyház szervezetéről folytatott megbeszélést a zsinat. Döntést nem hozott, mivel a harmadik napon nagyrészben határozatképtelen volt. Erről a kérdésről is részletes cikket találunk a 4. oldalon. A vasárnapi istentiszteletet a fasori gyülekezettel együtt tartották meg. Smidéliusz Zoltán somogy-zalai esperes prédikált. Igehirdetésének szövegét ugyancsak a 4. oldalon találjuk meg. A 22. ülésszak után voltak, akik drámainak ítélték a helyzetet. Bizonyára nem az. Kívülről nézők szeretnék úgy látni a zsinatot, hogy az nem „kis parlament”, ahol pártok és ellenzékiek állnak szemben és ütköztetnek véle­ményt. Ez a szavazás figyelmeztet arra, hogy a zsinaton az egyház van jelen, hogy testvérként kell a kérdésekhez hozzáállni és maximális toleranciára, elhordozóképességre van szükségük a zsinati atyáknak A következő - 23. ülésszak -1996. október 11-12-13-án lesz. TÖRVÉNY AZ EGYHÁZ HÁZTARTÁSÁRÓL Dr. Meskó László megnyitó áhítata Fii 2,5 Akaratlanul is felvetődik a kérdés: ebből a Pál apostoli intés­ből az emberiség mit tett magáé­vá? Közel két évezred elmúltával a mai, 20. századi civilizált, kultu­rált, a technika csodáit felmutató ember élete mit tükröz? Dúló háborúkat, ártatlan embe­rek millióinak elpusztulásával. Szinte minden szomszédos né­pek közötti feszültséget. Növekvő terrorizmust, a pénz hatalmát, és sorolhatnánk az egyre félelmetesebbé váló társadalmi élet jellemzőit. A kultúrában is nagyon sok a torzulás. Gyakori például, hogy a televízióban bemutatott filmekben nem múlik el egy perc öldöklés, veszekedés vagy hasonló, jóra ne­velést nem szolgáló jelenet bemu­tatása nélkül. A technika fejlődésében is - na­gyon sajnálatos -, de a pusztítás eszközeinek a tökéletesítése a mérvadó! Hová jutsz el így emberiség? Persze a sok rossz meUett külön ki kell emelni: Isten nem feled­kezik meg azokról, akik őt keresik és szeretik. Nagyon szűk emberi közössé­gekben élik át és igyekeznek meg­tartani az emberek azokat az intel­meket, amelyeket az apostol az emberek és a gyülekezet lelkésze lelkére kötött. Vagy úgy érezzük, hogy minden­ben jó úton halad századunk fejlő­dése? Milyen érzület jellemzi em­beriségünk, társadalmunk, népünk, és benne az egyházak népeinek lelkületét? Mit írna Pál apostol a ma népeinek, gyülekezeteinek? Az apostol intelmei nekünk, zsi­natunk közösségeinek is szólnak és aktuálisak. Isten szolgálatára, egyházunk jövőjét megalapozó törvények megalkotására kaptunk megbíza­tást a gyülekezetek bizalmából. E megbízatással járó lelkiismereti kötelességeket minden zsinati testvérünk maga érzi át. Tbdjuk, hogy nemcsak a megbízatásnak, de a Mindenhatónak is felelősséggel tartozunk. E kötelezettség tiszta lelkiismerettel való ellátásaihoz Is­ten kegyelme, Szendéikének böl­csessége adhat segítséget. A jó munkának alapfeltétele, hogy hit­ben, szeretetben együtt legyünk. Nagyon sajnálatos, hogy az el­múlt zsinati évek során nem csak idősek, betegek mondták le a zsi­nati munkában való részvételüket, hanem egyesek egyéb okból is. Bi­zony, jó lenne ilyen jellegű döntést megelőzően többször is átgondolni küldetésünk feladatait, és mérlegel­ni: ez az egyetien helyes választás, amit lelkiismeretem szerint tehe­tek? Fájó érzés bárki zsinati tag akármilyen okból történő kiválása. Az elmúlt időszakban megalko­tott törvényeink életbeléptetésével rájöhettünk arra, hogy a jónak ítélt elképzeléseink milyen hamar vál- (Folytatás a 2. oldalon) Preambulum A Magyarországi Evangélikus Egyház háztartását Isten gondviselő szeretetére alapozza, anyagi erejét az evangélium hirdetésére és a szere­tet gyakorlására fordítja. Hívei az egyházat hitből és egyházszeretetből tartják fenn. Anyagi hozzájárulásuk is segíti az egyházat küldetésének betöltésében. A MEE valamennyi önkormányzati egységének és intéz­ményének önálló háztartása van, tehát a maga terhét hordozza. Ugyan­akkor hordozza a többiek terhét is, anyagilag is segítve a nála gyengéb­beket és az egyház egészének szolgálatát. I -silót iWTWt S\ Vsamawn ssvsvv vsv\ L FEJEZET A Általános rendelkezések 1. § Az egyházközségek, az egyházmegyék, az egyházkerületek az orszá­gos egyház és ezek minden önálló képviselettel rendelkező szervezete vagyonával, a világi és egyházi törvények keretei között önállóan ren­delkezik. A vagyon fenntartásáról, a bevételek előteremtéséről, a gazdálkodás­ról, és ezek ellenőrzéséről a kölcsönös teherviselés elvének érvényesítése mellett szabadon és felelősséggel dönt. 2. § 1) Az egyház minden önálló szervezettel rendelkező szervezeti egysége köteles ingó- és ingatlan vagyonát számon tartani és azokban a változá­sokat folyamatosan átvezetni. 2) A vagyon nyilvántartására leltárt kell készíteni. A vagyon nyilvántartás alapján- az ingatlan vagyont négyévenként,- az ingó vagyont évenként leltározni kell. 3) Az egyház minden önállóan gazdálkodó szervezetének évenként az összes bevételt és kiadást részletesen tartalmazó költségvetést és zár­számadást kell készíteni. Az éves költségvetést és zárszámadást - a realitás és a teljesség ellen­őrzése után - a közgyűlés vagy a szervezet legfőbb testületé hagyja jóvá. 4) A Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzati testületéi számvevőszék útján gondoskodnak saját háztartásuk belső ellenőrzésé­ről és alávetik magukat a felsőbb egyházi ellenőrzésnek. 5) Az egyházi számvevőszék jogosult a hatáskörébe tartozó szerveze­tek könyveit, vagy számadását megvizsgálni. A vizsgálat eredményeit a számvevőszék az intézkedésre jogosult egy­házi testület elé terjeszti. 3. § Az egyház tagjai anyagilag hozzájárulnak egyházközségük fenntartá­sához. Minden egyházközség anyagilag hozzájárul a felsőbb önkor­mányzati szintek működéséhez, a gazdaságilag erőtlen egyházközségek támogatásához és az egyházi intézmények fenntartásához. 4. § Az egyházi szervezetek által alapított vagy az egyház tagjai által egy­házi célok megvalósítására létrehozott alapítványok számontartását és tevékenységük összehangolását a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma országos alapítványi bizottság útján segíti. II. FEJEZET Az egyházközség gazdálkodása 5. § Az egyházközség vagyonleltárát kettő példányban az egyházközség el­nöksége állítja össze. A vagyonleltárt a presbitérium hagyja jóvá. A jóváhagyott vagyonleltár egy példányát az egyházközség, a másik példányt pedig az egyházmegye őrzi. 6. § Az egyházközség az éves bevételeit és kiadását tartalmazó költségve­tést és zárszámadást a presbitérium előteijesztése alapján a képviselő- testület vagy a közgyűlés hagyja jóvá. 7. § 1) Az egyházközség az egyéb törvények által előírt keretek között va­gyont szerezhet, elidegeníthet, új építkezéseket végezhet, épületeket ala­kíthat át. Jogosult továbbá olyan kölcsönök felvételére, amelyek törlesz­tőképességével arányban állnak. 2) Az egyházközség ingatlan vagyonának elidegenítéséhez, vagy tör­lesztőképességet meghaladó hitel felvételéhez az egyházmegye jóváha­gyása szükséges. 3) Az egyházmegyei ingatlanvagyon feletti ilyen irányú rendelkezés­hez az egyházkerületi presbitérium, az egyházkerületi ingatlanvagyon feletti ugyanilyen rendelkezéshez pedig az országos presbitérium jóvá­hagyása szükséges. A jóváhagyás ugyanezen rendje vonatkozik a törlesz­tőképességet meghaladó hitel felvételére is. 8.§ ' 1) Az egyházközségbevételi forrásai: !" a) Az egyházközség vagyonának hozama vagy jövedelme b) Az egyházfénntartási hozzájárulás ej Adományok, perselypénzek d) Más egyházi szervtől kapott normatív támogatások e) Egyéb bevételek 2) Az egyházközség rendkívüli bevételi forrásai: a) Az egyházközségi tagok meghatározott céladományai b) Más egyházi szervezettől kapott meghatározott célú támogatá­sok c) Egyházi javak elidegenítéséből származó jövedelem 3) Az egyházközség költségvetésének egyensúlyban kell lennie. 9. § Az egyházközség költségvetési előirányzatába a személyi és dologi ki­adásokat kell felvenni. 10. § 1) Az egyház fenntartási hozzájárulás fizetésének rendjére és mérté­kére az Országos Egyház közgyűlése, illetve az egyházmegye közgyűlése ajánlásokat adhat A hozzájárulás alsó határa - irányelvként - a nettó jövedelem 1%-a. 2) Az egyházközség - ajánlások alapulvételével - maga határozza meg az egyházfenntartási hozzájárulás kívánatos mértékét, melynél figye­lembe veszi tagjainak jövedelmi és anyagi viszonyait 3) Az egyházközség közegyházi támogatásban - általában - csak ak­kor részesülhet, ha egyházközségi tagjainak áldozatvállalása legalább eléri a hozzájárulás alsó határát. 11. § Az egyházfenntartási hozzájárulás beszedéséért a gondnok és a pénztáros felel. A felügyelő és a számvevőszék ellenőrzi a pénzkezelést és felel az ellenőrzés elmulasztásából származó károkért 12. § Az egyházi számvevőszék jogosult a hatáskörébe tartozó szervezetek könyveit vagy számadását megvizsgálni. A vizsgálat eredményeit a számvevőszék az intézkedésre jogosult egy­házi testület elé teijeszti. Hl. FEJEZET Az egyházmegye háztartása 13. § 1) Az egyházmegye vagyoni és pénzügyi természetű ügyeinek előké­szítésére gazdasági bizottságot alakíthat. A bizottság négy tagból áll, melynek legalább egyik tagja lelkész. A világi tagok egyikének lehető­leg felsőfokú gazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel kell ren­delkeznie. 2) A gazdasági bizottság döntéselőkészítő jogkörrel rendelkezik. Ezen jogkörön belül:- önállóan teijeszthet bármely ügyet a presbitérium elé, mely az egyházmegye vagyonkezelési körébe, vagy háztartásába tartozik.- a presbitérium vagy a közgyűlés napirendjén szereplő háztartási, gazdasági ügyeket előzetesen véleményezni köteles. 14. § 1) Az egyházmegye bevételi forrásai: a) az előző évi - szabad kezelésű - költségvetési maradvány, b) az egyházmegye vagyonának hozama vagy jövedelme, c) az egyházközségek rendszeres évi hozzújárulásai, d) az országos egyháztól - meghatározott elvek és szempontok alapján - kapott támogatások, e) egyéb jövedelmek. 2) Az országos presbitérium az egyházmegye 14. § (1) bek. d) pontja szerinti támogatást évenként az alábbi szempontok alapján teijeszti elő a közgyűlésnek: (Folytatás a 2. oldalon) A filippi gyülekezet sajátos összetételű eltérő gondokkal, ne­hézségekkel, hitükért tusakodó közösség volt. Egyeseket az uralkodás vágya, másokat a szeretetlenség kerített hatalmába, szembefordultak egy­mással. Hiábavalónak tűnt az apostol intése: „...a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igaz megértéssel, hogy megítélhessé­tek, mi a helyes!” (9. versből). En­nek ellenére a gyülekezetben egy­re jobban eltávolodtak az evangé­liumtól, hiányzott a szeretet egysé­ge, egymás között ellentétek tá­madtak, és tévtanításokról is hal­lani lehetett. A felolvasott igében Pál apostol Jézus Krisztusra mutat: - ,„Az az indulat legyen bennetek, ami Krisz­tus Jézusban is megvolt!” Milyen indulat volt Jézusban? - tehetjük fel a kérdést! Gondoljunk vissza az elmúlt vasárnap igehirde- tési alapigéjére (Jn 8,1-11). Az olajfák negyén lévő Jézushoz az írástudók és farizeusok odavezet­tek egy paráznaságon ért asszonyt. „Mester, ezt az asszonyt házasságtö­rés közben tetten értük Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát Te mit mondasz?” Jézus nem szólt, majd további faggatásra mondta: >yAÍd büntelen közületek, az vesse rá először a követ. ” Thdjuk jól: mind­nyájan elvonultak, csak Jézus és az asszony maradt egyedül. „Én nem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” Ez volt a büntelen Jézus ítelete! Leírható? - Le tudnám én írni? -, hogy a Pilátus elé állított, a ke­resztet hordozó, és a kereszten szenvedő, ártatlan Jézus milyen alázattal, türelemmel viselte el szenvedéseit értünk, bűnös embe­rekért, hogy mindazoknak, akik hisznek benne, megváltója legyen? Lett volna hatalma arra, hogy a szenvedéseit elkerülje? Igen, de nem tette meg! Pál apostol erre az érzületre, erre a krisztusi életrendbe illesz­kedésre inti a filippibelieket. Egy­más terhét hordozzátok, eggyek legyetek az egymást szolgáló sze­retetben, annak cselekedeteit vé­gezzétek, aki arra elhívott titeket, halálig vállalt engedelmességgel.

Next

/
Thumbnails
Contents