Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-07-28 / 30. szám
Zsinati '1 Híradó Az Evangélikus Élet 61. évfolyama 30. számának zsinati melléklete 1996. JÚLIUS 28. A ZSINAT HUSZONKETTEDIK ÜLÉSSZAKA: 1996. JÚNIUS 28-30 EZ TÖRTÉNT A 22. ÜLÉSSZAKON £ 22- ülésszak háromnapos volt, 16 üléssel. Megnyitó áhítatot dr. Meskó László tartott Fii 5,7 alapján. Alább fe(/es szövegét közöljük. Az egyes üléseken dr. Reuss András és dr. Frenkl Róbert elnökölt. ,?PlJend előtt ismertette az elnök dr. Koczor Zoltán alelnök bejelentését, mely szerint lemond alelnöki tisz- téről. A zsinat a bejelentést elfogadta, jelölteket állított és megejtette a szavazást. Három jelölt kapott több- Galli István, Schulek Mátyás és Thumay Béla. Közülük a zsinat alelnökké Galli István zsinati tagot választotta meg. Ugyancsak szükség volt a Zászkaliczky Péter lemondásával és a zsinat munkájából kiválásával kapcsolatosan a 3. sz. bizottság elnöki tisztének betöltésére. Erre a tisztre három jelölt volt: dr. Koczor Zoltán, Bárdossy Tibor és Kiss Miklós. A zsinat nagy többséggel dr. Koczor Zoltánt választotta meg a 3. sz. bizottság elnökének, és jegyzőkönyvben mondott köszönetét a távozó Zászkaliczky Péternek önzetlen és nagyméretű munkásságáért. Helyére Kertész Géza lelkészt hívták be. A zsinati ülésszak eredménye két új törvény megszavazása volt. Jó előkészítés után a részletes vitában elfogadták ,yAz egyház háztartásáról” szóló törvényt (előadója dr. Horváth József volt) és <yA tájékoztatási eszközökről” szóló törvényt (előadója Gáncs Péter volt). A további üléseken a területi beosztás egyházmegyei vonatkozásait, majd az egyházkerületi vonatkozásokat tárgyalták. Az egyházmegyék kialakítására nézve született egy tervezet, melyet lapunkban közzéteszünk és elhatározták, hogy az egyházmegyei elnökségnek levél kíséretében megküldik, széles körű hozzászólás lehetőségére. A tervezetet és a levelet is közreadjuk. Az egyházkerületek kialakításánál a két- illetve háromkerületes megoldás részleteit tárgyalta a zsinat, majd szavazás során úgy alakult a zsinat állásfoglalása, hogy tulajdonképpen egyik változat sem kapta meg a többséget, tehát gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy újra kell kezdeni a megoldások keresését. Szóba került az a javaslat is, melyet a „háromszintes” egyházkormányzásról korábban adott be Gáncs Péter és Smidéliusz Zoltán zsinati tag. Ennek kifejtését is meg kell kezdeni A zsinat most úgy döntött, hogy mindaddig amíg a kerületek kérdése el nem dől, érvényben marad a jelenlegi kétkerületes kormányzás. Az is lehetséges, hogy a hátralévő idő kevésnek bizonyul e kérdés eldöntésére, akkor a zsinat a következő ciklusra megválasztott zsinatnak adja tovább ezt a témát. Részleteket a közölt cikkben találhatunk Az egyház szervezete témában az országos egyház szervezetéről folytatott megbeszélést a zsinat. Döntést nem hozott, mivel a harmadik napon nagyrészben határozatképtelen volt. Erről a kérdésről is részletes cikket találunk a 4. oldalon. A vasárnapi istentiszteletet a fasori gyülekezettel együtt tartották meg. Smidéliusz Zoltán somogy-zalai esperes prédikált. Igehirdetésének szövegét ugyancsak a 4. oldalon találjuk meg. A 22. ülésszak után voltak, akik drámainak ítélték a helyzetet. Bizonyára nem az. Kívülről nézők szeretnék úgy látni a zsinatot, hogy az nem „kis parlament”, ahol pártok és ellenzékiek állnak szemben és ütköztetnek véleményt. Ez a szavazás figyelmeztet arra, hogy a zsinaton az egyház van jelen, hogy testvérként kell a kérdésekhez hozzáállni és maximális toleranciára, elhordozóképességre van szükségük a zsinati atyáknak A következő - 23. ülésszak -1996. október 11-12-13-án lesz. TÖRVÉNY AZ EGYHÁZ HÁZTARTÁSÁRÓL Dr. Meskó László megnyitó áhítata Fii 2,5 Akaratlanul is felvetődik a kérdés: ebből a Pál apostoli intésből az emberiség mit tett magáévá? Közel két évezred elmúltával a mai, 20. századi civilizált, kulturált, a technika csodáit felmutató ember élete mit tükröz? Dúló háborúkat, ártatlan emberek millióinak elpusztulásával. Szinte minden szomszédos népek közötti feszültséget. Növekvő terrorizmust, a pénz hatalmát, és sorolhatnánk az egyre félelmetesebbé váló társadalmi élet jellemzőit. A kultúrában is nagyon sok a torzulás. Gyakori például, hogy a televízióban bemutatott filmekben nem múlik el egy perc öldöklés, veszekedés vagy hasonló, jóra nevelést nem szolgáló jelenet bemutatása nélkül. A technika fejlődésében is - nagyon sajnálatos -, de a pusztítás eszközeinek a tökéletesítése a mérvadó! Hová jutsz el így emberiség? Persze a sok rossz meUett külön ki kell emelni: Isten nem feledkezik meg azokról, akik őt keresik és szeretik. Nagyon szűk emberi közösségekben élik át és igyekeznek megtartani az emberek azokat az intelmeket, amelyeket az apostol az emberek és a gyülekezet lelkésze lelkére kötött. Vagy úgy érezzük, hogy mindenben jó úton halad századunk fejlődése? Milyen érzület jellemzi emberiségünk, társadalmunk, népünk, és benne az egyházak népeinek lelkületét? Mit írna Pál apostol a ma népeinek, gyülekezeteinek? Az apostol intelmei nekünk, zsinatunk közösségeinek is szólnak és aktuálisak. Isten szolgálatára, egyházunk jövőjét megalapozó törvények megalkotására kaptunk megbízatást a gyülekezetek bizalmából. E megbízatással járó lelkiismereti kötelességeket minden zsinati testvérünk maga érzi át. Tbdjuk, hogy nemcsak a megbízatásnak, de a Mindenhatónak is felelősséggel tartozunk. E kötelezettség tiszta lelkiismerettel való ellátásaihoz Isten kegyelme, Szendéikének bölcsessége adhat segítséget. A jó munkának alapfeltétele, hogy hitben, szeretetben együtt legyünk. Nagyon sajnálatos, hogy az elmúlt zsinati évek során nem csak idősek, betegek mondták le a zsinati munkában való részvételüket, hanem egyesek egyéb okból is. Bizony, jó lenne ilyen jellegű döntést megelőzően többször is átgondolni küldetésünk feladatait, és mérlegelni: ez az egyetien helyes választás, amit lelkiismeretem szerint tehetek? Fájó érzés bárki zsinati tag akármilyen okból történő kiválása. Az elmúlt időszakban megalkotott törvényeink életbeléptetésével rájöhettünk arra, hogy a jónak ítélt elképzeléseink milyen hamar vál- (Folytatás a 2. oldalon) Preambulum A Magyarországi Evangélikus Egyház háztartását Isten gondviselő szeretetére alapozza, anyagi erejét az evangélium hirdetésére és a szeretet gyakorlására fordítja. Hívei az egyházat hitből és egyházszeretetből tartják fenn. Anyagi hozzájárulásuk is segíti az egyházat küldetésének betöltésében. A MEE valamennyi önkormányzati egységének és intézményének önálló háztartása van, tehát a maga terhét hordozza. Ugyanakkor hordozza a többiek terhét is, anyagilag is segítve a nála gyengébbeket és az egyház egészének szolgálatát. I -silót iWTWt S\ Vsamawn ssvsvv vsv\ L FEJEZET A Általános rendelkezések 1. § Az egyházközségek, az egyházmegyék, az egyházkerületek az országos egyház és ezek minden önálló képviselettel rendelkező szervezete vagyonával, a világi és egyházi törvények keretei között önállóan rendelkezik. A vagyon fenntartásáról, a bevételek előteremtéséről, a gazdálkodásról, és ezek ellenőrzéséről a kölcsönös teherviselés elvének érvényesítése mellett szabadon és felelősséggel dönt. 2. § 1) Az egyház minden önálló szervezettel rendelkező szervezeti egysége köteles ingó- és ingatlan vagyonát számon tartani és azokban a változásokat folyamatosan átvezetni. 2) A vagyon nyilvántartására leltárt kell készíteni. A vagyon nyilvántartás alapján- az ingatlan vagyont négyévenként,- az ingó vagyont évenként leltározni kell. 3) Az egyház minden önállóan gazdálkodó szervezetének évenként az összes bevételt és kiadást részletesen tartalmazó költségvetést és zárszámadást kell készíteni. Az éves költségvetést és zárszámadást - a realitás és a teljesség ellenőrzése után - a közgyűlés vagy a szervezet legfőbb testületé hagyja jóvá. 4) A Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzati testületéi számvevőszék útján gondoskodnak saját háztartásuk belső ellenőrzéséről és alávetik magukat a felsőbb egyházi ellenőrzésnek. 5) Az egyházi számvevőszék jogosult a hatáskörébe tartozó szervezetek könyveit, vagy számadását megvizsgálni. A vizsgálat eredményeit a számvevőszék az intézkedésre jogosult egyházi testület elé terjeszti. 3. § Az egyház tagjai anyagilag hozzájárulnak egyházközségük fenntartásához. Minden egyházközség anyagilag hozzájárul a felsőbb önkormányzati szintek működéséhez, a gazdaságilag erőtlen egyházközségek támogatásához és az egyházi intézmények fenntartásához. 4. § Az egyházi szervezetek által alapított vagy az egyház tagjai által egyházi célok megvalósítására létrehozott alapítványok számontartását és tevékenységük összehangolását a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma országos alapítványi bizottság útján segíti. II. FEJEZET Az egyházközség gazdálkodása 5. § Az egyházközség vagyonleltárát kettő példányban az egyházközség elnöksége állítja össze. A vagyonleltárt a presbitérium hagyja jóvá. A jóváhagyott vagyonleltár egy példányát az egyházközség, a másik példányt pedig az egyházmegye őrzi. 6. § Az egyházközség az éves bevételeit és kiadását tartalmazó költségvetést és zárszámadást a presbitérium előteijesztése alapján a képviselő- testület vagy a közgyűlés hagyja jóvá. 7. § 1) Az egyházközség az egyéb törvények által előírt keretek között vagyont szerezhet, elidegeníthet, új építkezéseket végezhet, épületeket alakíthat át. Jogosult továbbá olyan kölcsönök felvételére, amelyek törlesztőképességével arányban állnak. 2) Az egyházközség ingatlan vagyonának elidegenítéséhez, vagy törlesztőképességet meghaladó hitel felvételéhez az egyházmegye jóváhagyása szükséges. 3) Az egyházmegyei ingatlanvagyon feletti ilyen irányú rendelkezéshez az egyházkerületi presbitérium, az egyházkerületi ingatlanvagyon feletti ugyanilyen rendelkezéshez pedig az országos presbitérium jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás ugyanezen rendje vonatkozik a törlesztőképességet meghaladó hitel felvételére is. 8.§ ' 1) Az egyházközségbevételi forrásai: !" a) Az egyházközség vagyonának hozama vagy jövedelme b) Az egyházfénntartási hozzájárulás ej Adományok, perselypénzek d) Más egyházi szervtől kapott normatív támogatások e) Egyéb bevételek 2) Az egyházközség rendkívüli bevételi forrásai: a) Az egyházközségi tagok meghatározott céladományai b) Más egyházi szervezettől kapott meghatározott célú támogatások c) Egyházi javak elidegenítéséből származó jövedelem 3) Az egyházközség költségvetésének egyensúlyban kell lennie. 9. § Az egyházközség költségvetési előirányzatába a személyi és dologi kiadásokat kell felvenni. 10. § 1) Az egyház fenntartási hozzájárulás fizetésének rendjére és mértékére az Országos Egyház közgyűlése, illetve az egyházmegye közgyűlése ajánlásokat adhat A hozzájárulás alsó határa - irányelvként - a nettó jövedelem 1%-a. 2) Az egyházközség - ajánlások alapulvételével - maga határozza meg az egyházfenntartási hozzájárulás kívánatos mértékét, melynél figyelembe veszi tagjainak jövedelmi és anyagi viszonyait 3) Az egyházközség közegyházi támogatásban - általában - csak akkor részesülhet, ha egyházközségi tagjainak áldozatvállalása legalább eléri a hozzájárulás alsó határát. 11. § Az egyházfenntartási hozzájárulás beszedéséért a gondnok és a pénztáros felel. A felügyelő és a számvevőszék ellenőrzi a pénzkezelést és felel az ellenőrzés elmulasztásából származó károkért 12. § Az egyházi számvevőszék jogosult a hatáskörébe tartozó szervezetek könyveit vagy számadását megvizsgálni. A vizsgálat eredményeit a számvevőszék az intézkedésre jogosult egyházi testület elé teijeszti. Hl. FEJEZET Az egyházmegye háztartása 13. § 1) Az egyházmegye vagyoni és pénzügyi természetű ügyeinek előkészítésére gazdasági bizottságot alakíthat. A bizottság négy tagból áll, melynek legalább egyik tagja lelkész. A világi tagok egyikének lehetőleg felsőfokú gazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel kell rendelkeznie. 2) A gazdasági bizottság döntéselőkészítő jogkörrel rendelkezik. Ezen jogkörön belül:- önállóan teijeszthet bármely ügyet a presbitérium elé, mely az egyházmegye vagyonkezelési körébe, vagy háztartásába tartozik.- a presbitérium vagy a közgyűlés napirendjén szereplő háztartási, gazdasági ügyeket előzetesen véleményezni köteles. 14. § 1) Az egyházmegye bevételi forrásai: a) az előző évi - szabad kezelésű - költségvetési maradvány, b) az egyházmegye vagyonának hozama vagy jövedelme, c) az egyházközségek rendszeres évi hozzújárulásai, d) az országos egyháztól - meghatározott elvek és szempontok alapján - kapott támogatások, e) egyéb jövedelmek. 2) Az országos presbitérium az egyházmegye 14. § (1) bek. d) pontja szerinti támogatást évenként az alábbi szempontok alapján teijeszti elő a közgyűlésnek: (Folytatás a 2. oldalon) A filippi gyülekezet sajátos összetételű eltérő gondokkal, nehézségekkel, hitükért tusakodó közösség volt. Egyeseket az uralkodás vágya, másokat a szeretetlenség kerített hatalmába, szembefordultak egymással. Hiábavalónak tűnt az apostol intése: „...a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igaz megértéssel, hogy megítélhessétek, mi a helyes!” (9. versből). Ennek ellenére a gyülekezetben egyre jobban eltávolodtak az evangéliumtól, hiányzott a szeretet egysége, egymás között ellentétek támadtak, és tévtanításokról is hallani lehetett. A felolvasott igében Pál apostol Jézus Krisztusra mutat: - ,„Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt!” Milyen indulat volt Jézusban? - tehetjük fel a kérdést! Gondoljunk vissza az elmúlt vasárnap igehirde- tési alapigéjére (Jn 8,1-11). Az olajfák negyén lévő Jézushoz az írástudók és farizeusok odavezettek egy paráznaságon ért asszonyt. „Mester, ezt az asszonyt házasságtörés közben tetten értük Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát Te mit mondasz?” Jézus nem szólt, majd további faggatásra mondta: >yAÍd büntelen közületek, az vesse rá először a követ. ” Thdjuk jól: mindnyájan elvonultak, csak Jézus és az asszony maradt egyedül. „Én nem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” Ez volt a büntelen Jézus ítelete! Leírható? - Le tudnám én írni? -, hogy a Pilátus elé állított, a keresztet hordozó, és a kereszten szenvedő, ártatlan Jézus milyen alázattal, türelemmel viselte el szenvedéseit értünk, bűnös emberekért, hogy mindazoknak, akik hisznek benne, megváltója legyen? Lett volna hatalma arra, hogy a szenvedéseit elkerülje? Igen, de nem tette meg! Pál apostol erre az érzületre, erre a krisztusi életrendbe illeszkedésre inti a filippibelieket. Egymás terhét hordozzátok, eggyek legyetek az egymást szolgáló szeretetben, annak cselekedeteit végezzétek, aki arra elhívott titeket, halálig vállalt engedelmességgel.
