Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-04-09 / 15. szám

Evangélikus Élet 1995. április 9. Milyen lesz a jövő evangélikus értelmisége?- Beszélgetés dr. Vajda Ferenc fasori igazgatóval ­A maifelgyorsult világban felnövekvő ifjúság már igen korán, szinte az iskola kapujában versenyhelyzetben találja magát. Az utóbbi évek- ben ezért erősen felértékelődött az iskolák szerepe, s egyre nagyobbá válnak a színvonalbeli különbségek közöttük. Ha tetszik, ha nem, számolni kell a ténnyel, hogy egyes gimnáziumokból szinte mindenkit felvesznek egyetemre, másokból viszont alig egy-két diákot. Jóleső érzéssel, jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy a Fasori Gimnázium - lassan felnőve ragyogó múltjához - immár az előbbi csoportba tarto­zik. Az elmúlt tanévben érettségizett diákok több mint 70 százalékát elsőre felvették egyetemre, főiskolára, és várható - a korábbi egy-két év tapasztalatainak megfelelően - hogy egy-két éven belül a többiek­nek is sikerül. Igen nagy a roham minden évben, a jelentkezők száma két-háromszorosa a felvehetőknek. Mostanra már a leendő kis elsősök névsora is összeállt. A „nagy” elsősök, vagyis az ötödikesek - hiszen nyolcosztályos gimnáziumról van szó - már hónapokkal előbb túljutottak a felvételin. A felvételi vizsgák tapasztalatairól beszélgettünk dr. Vajda Ferenc igazgatóval.- Sok boldog gyerek és szülő, de még több szomorú család is kézhez kapta ezekben a napok­ban az eredményt közlő levelet. Az előbbieknek gratulálhatunk, ám az utóbbiak keserűségét is meg lehet érteni...- Bizony, nekünk sem volt jó érzés a többséget elutasítani. Különösen olyankor, amikor egyébként jó képességű gyerek­ről volt szó. így is túlléptük a megengedett kereteket. A két el­ső osztályba tavasszal 171 je­lentkezőből 60-at vettünk fel. A két ötödik osztályba, ahová nyolc általános után jelentkez­hettek, 77 gyerek jutott be, a túl­jelentkezés itt kétszeres volt. Ez azt jelenti, hogy csaknem két­százjelentkezőnek kellett nemet mondanunk. Gyakran olyanok­nak is, akiknek evangélikus ősei, vagy éppen egyházi szószólója volt... Csak a gyerek képességei­re, intellektuális érdeklődésére, eredményeire lehettünk tekin­tettel.- Ez újra felveti az ilyenkor gyakran előkerülő kérdést: evan­gélikus iskola vagy elitiskola a Fasor?- Ha nagyon röviden akar­nék válaszolni: evangélikus elit­iskola. Mint ahogyan mindig is az volt. De ez azért egy kis ma­gyarázatot igényel. Szívből együttéreztem a síró anyákkal, könyörgő nagyapákkal, akik azt bizonygatták, hogy a gyerek nagyon értelmes, csak lámpalá­zas, meg hogy mennyire szeret­nék, ha evangélikus nevelést kapna, ha keresztyén értékren­dű iskolába járhatna... De meg kellett mondanom nékik, hogy senkinek nem tenne jót, ha vala­kit sajnálatból felvennénk. Ez az iskola evangélikus, vagy ahhoz közelálló szellemiségű értelmisé­gieket nevel. Nagyon magas a követelmény, kemény munkát, kitartást és élénk szellemi érdek­lődést kíván meg a diákoktól négy vagy - nemsokára teljeskö- rűen - nyolc éven át. A kegye­lemből felvett gyerek sorozatos frusztrációnak, kudarcnak len­ne kitéve már az első évtől kezd­ve. Volt is már erre példa. A gyengébb tanuló lehúzza tár­sait és a tanár sem tud megfelelő ütemben haladni. Természete­sen, az a kisdiák, aki 10 éves ko­rában még nem mutat különö­sebb intellektuális érdeklődést, még lehet nagyon kedves, jó és értelmes gyerek, de nem szabad nyolcosztályos gimnáziumba erőltetni.- A felvételi vizsgán egyértel­műen megállapítható a gyerek te­hetsége és intellektuális beállí­tottsága?- Úgy gondoljuk, hogy igen. Eleve jó bizonyítvány szükséges, bár ezt szinte mindenki hozza is magával. Az írásbeli feladatok teljesítése és a felvételi beszélge­tés alapján a bizottság - csupa nagy tapasztalatú, gyerekekkel évtizedek óta foglalkozó tanár és lelkész - felelősen dönthet. Mondok egy példát. A beszélge­tés során a gyerek azt mondja, mert nyilván lelkére kötötték otthon, hogy nagyon szeret ol­vasni. Ha mégsem képes megne­vezni kedvenc könyvét, sem hó­napokra visszamenőleg felidéz­ni egy általa elolvasott könyv cí­mét - akkor bizony nyilvánvaló, hogy még nem alkalmas a gim­náziumi tanulmányokra.- Milyen az evangélikus tanu­lók aránya a felvettek között?- A leendő ötödikeseink csaknem 60 százaléka evangéli­kus. A kicsik között rosszabb az arány, csak mintegy egyharmad. Ennek elsősorban az az oka, hogy az ország nagy evangélikus körzeteiből nemigen jelentkez­tek. (Érthető módon a tízéves kis­gyereket még nem szívesen küldi a család kollégiumba.) Az előző­ekben elmondottak alapján nem engedhettünk a színvonalból, fe­lekezeti szempont szerint sem. De a katolikus tanulóink családi hát­terében is mindenhol van evangé­likus kötődés, hiszen tudjuk, sok a vegyes házasság. Egyenlő telje­sítmény esetén pedig mindig az evangélikus jelentkezőt részesí­tettük előnyben. Újlaki Ágnes RÖVID HÍREK - AFRIKÁBÓL MAROKKÓ A salvadori evangélizátor, Gilberto Orelanna és két marokkói keresztyén január 6-án szaba­dult a börtönből, ahol 1 évet töltöttek. Elítélésük oka az volt, hogy muszlimoknak hirdették az evangéliumot. Három másik marokkóit, akik visszavonták hitvallásukat, már korábban kien­gedtek. Orelanna feleségével és két gyermekével két évvel korábban érkezett Marokkóba, ahol a tetuani konzervatóriumban tanított zenét. VESZÉLYES ÁLLAPOTOK SIERRA LEO­NÉBAN Mivel a lázadó katonák egyre nagyobb terüle­tekre terjesztik ki a kaotikus állapotokat, a Uni­ted Brethren in Christ felekezet (USA) valamennyi alkalmazott­ját kivonta a nyugat-afrikai országból, egy kivétellel. Egy ápolónő vállalkozott arra, hogy az országban marad azért, hogy a kap­csolatok ne szakadjanak meg teljesen. melyek, hitébresztő programokkal, filmvetítések­kel, mesedélutánokkal és vasárnapi istentisztele­tekkel vannak összekötve. MALAWI KIHÍVÁSAI A Cambridge-i Világbéke Alapítvány vélemé­nye szerint hatalmas kihívásokkal kell az új de­mokratikus Malawinak szembenéznie. Malawi a Föld nyolcadik legszegényebb országa. A 10 millió lakos közül mindössze félmilliónak van fizetett állása. Az ország fő terményeit, a kukori­cát és a dohányt komoly károsodások érték az elmúlt években, és ez évben sok-sok malawi la­kosnak kell szembenéznie az éhezéssel. Az egész országban mindössze 122 orvos van és nagyon kevés tanár. Az infláció évi 40%, a lakosság minden 20 évben megduplázódik, és egyelőre nem látszik kiút a prob­léma kezelésére. TÜZET FOGOTT A YWAMP HAJÓ Kétséges az Anastasis nevű if­júsági misszió hajó (Youth With A Mission) állapota, miután január 5- én Ghana egyik kikötőjében kigyulladt. A tűz miatt all 695 tonna súlyú hajónak mind a 341 utasát evakuálni kellett. Sze­mélyi sérülés nem történt. BÉKEFOLYAMAT BURUNDIBAN Az elmúlt negyedévben a fajilag megosz­tott, 6 millió lakosú Burundiban 90 egyházi vezető találkozott egy több napos békeszeminá­riumon 13 felekezet és 11 más szervezet képvise­letében. A találkozót a Nemzetközi Biblia Szö­vetség és Afrika Evangéliumi Szövetsége szer­vezte. A delegáltak megegyeztek hároméves program megvalósításában, amelyben mintegy 2,5 millió burundit képeznének ki. Az egyik püs­pök így nyilatkozott: Ha mindazt megvalósíta­nánk, amit Isten e szemináriumon parancsolt nekünk, akkor az egész ország megváltozna. DIGO ÁTTÖRÉS A CB International jelentése szerint a kenyai muszlim Digo törzs hitéletében jelentős áttörés következett be. Az elmúlt évben 32-en keresztel- kedtek meg a mintegy 231 000 létszámú iszlám vallású népcsoport tagjai közül. AZ ÉLET VIZE AFRIKÁBAN Afrika Evangéliumi Szövetsége 1990-ig visz- szanyúló tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az élet vizét könnyebb átadni a kelet-afrikai masz- száj törzsnek akkor, ha vizet biztosító projectek- kel közelednek a törzshöz, ami a letelepedésre is ösztönzi őket. A tervek kútfúrásokat, víztározó- . javításokat, vízvezeték-építéseket tartalmaznak UGANDA ÉS AZ AIDS Ugandában, ahol az átlagos havi jöve­delem 15 USA-dollár (1700 Ft) körül van, egyre több nagymama kerül abba a helyzetbe, hogy árván maradt uno­káit is saját magának kell felnevelnie. Egyes terüle­teken, pl. Masakában a nők 40%-a is fertőzött a gyógyíthatatlan vírussal. Az öregek számára ez azt jelenti, hogy nemcsak hogy őket nincs aki támogassa, hanem a közép korosztály ki­esése miatt még az új generáció nevelése is az ő feladatuk. Sok-sok gyermek az utcára kerül, ahol nagyon könnyen prostituáltakká válnak. Az egyik segélyszervezet dolgozója fogalmazott a követke­zőképpen: A gyermekek szülei AIDS-ben haltak meg, és emiatt nagy valószínűséggel ők is ugyan­úgy fogják végezni. Az én véleményem szerint keresztyéneknek és nem keresztyéneknek egyaránt fel kell készülni ar­ra, hogy a missziói és humanitárius szervezetek nagyon nagy feladatok felé néznek e téren az elkö­vetkezendő 15-25 évben. AFRIKAI BIBLIAFORDÍTÁSOK A világ mintegy 6000 nyelve közül minden har­madikat, tehát körülbelül 2000-et Afrikában be­szélnek. A legfrissebb felmérések szerint eddig eb­ből mintegy 300 nyelvre fordították le a teljes Bib­liát, az Újszövetséget vagy bibliai részleteket össze­sen. Négyszáz nyelvre a fordítás folyamatban van, és ismert, hogy másik négyszáz nyelvre történő fordításra határozottan szükség lesz. Az, hogy az ezen felül maradó nyelvekre kell-e fordítást készíte­ni, még nem dőlt el. Bálint Zoltán és önmagam ellen • • • Gyónó imádságunkból több­nyire kimarad ez a pár szó, pe­dig ezzel eszméltetőbbé, teljeseb­bé lenne bűnvallásunk. Már a fi­lozófus római császár, Marcus Aurelius rájött: „Aki vétkezik, önmaga ellen vétkezik." Istenben nem tehetnek kárt bűneink, fele­barátunkban és saját magunk­ban viszont annál inkább. Ha komiszul vagy „csak” fölényes- kedve bánunk valakivel, netalán kárt okozunk neki, azt az illető több-kevesebb idő alatt talán ki­heverheti. önmagunkon azon­ban egész biztosan torzítunk ez­zel, mert az első káromkodás, durvaság, lopás stb. után már sokkal könnyebben jön a máso­dik meg a tizedik, hiszen meg­tört a jég, kitaposódik a romlás­ba vivő út, a rossz példáról nem is beszélve. Érvényes ez egészen odáig, hogy valaki annyira bele­szeret aranyozott kegyességi maszkjába, hogy az „ránő az ar­cára”, s meggyőződéses farizeus­sá merevíti. Isten szerétéiből parancsol, első­sorban magunknak teszünk szíves­séget, ha engedelmeskedünk neki, s magunkat romboljuk, ha valami .jobbat” akarunk kitalálni. A hí­don nem azért van korlát, hogy bosszantson minket, hanem hogy védjen - nem utolsósorban önma­gunktól, mert valójában minden­kinek önmaga a „legtehetsége­sebb” ellensége. Nem véletlen az a sorrend, amellyel Pál apostol az efezusi gyülekezet vezetőit inti: „ Viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra” (ApCsel 20,28). Nem szívesen bíznánk magunkat olyan sebészre, aki kihagyja a bemosa­kodást, mert neki oly sok a dolga. Az embertársi szeretettel csakis az van összhangban, ha jól szeretjük önmagunkat, s nem vak önzéssel, aminek raffinált kiadásai is van­nak, igékkel és szolgáló pózzal de­korálva, ami mögött titkon lelki uralkodási igény munkál - érde­kes, hogy Pál épp az idézett fél­mondat után céloz ilyesmire. (Ne gondoljuk, hogy efféle csak az úgy­nevezett szektákban fordulhat elő.) Rendeltetésszerűen kell „hasz­nálnunk" önmagunkat, ha kifelé- befelé jót akarunk. Mindenkinek küldetése van, egyéni különböző­ségekkel, ami ellen vét minden uni- formizálási ügyeskedés vagy mani­puláció. Senki ne akarja rásózni másra a saját modelljét: lehet, hogy az neki jó, de máson lötyög, mint a termetes Saul király páncél­ja az ifjú Dávidon (lSám 17,39). A lényeg mindenkor az, hogy csa­ládtól kezdve minden kisebb- nagyobb közösségben megtaláljuk a magunk helyét hitben, remény­ben és szeretetben, s másokat is ehhez segítsünk. Az élet viszonyulási rendszerét úgy is elképzelhetjük, mint egy há­romszöget, amelynek felső pontja Isten, a két alsó pedig az egyén, illetve a környezet. Ha jól akarunk viszonyulni Istenhez, aki maga az Élet, és embertársainkhoz, akikkel kölcsönösen függünk egymástól, akkor ennek egyik fontos feltétele az önmagunk iránti felelősségér­zet. A közösség is akkor jó, ha nem „nyeli le” gyermekeit, hanem fel­nőtté, önállóvá neveli, s nem akar lépten-nyomon gyámkodni fölöt­tük. Amennyire személyes életfelada­tunkat, annak felismerését és ellá­tását kikönyörögjük magunknak, annyira kerekedik egészségessé belső emberünk, s lesz áldássá ke­gyelemből. Ide ilük Weöres Sán­dor fohásza: Vágyam csak ez - más semmi sem: hűségesen munkálni műveden, ahogy parány-erőmmel érthetem. És mást ne adj nekem. Bodrog Miklós Miután az Evangélikus Élet-beli közlést követően az Erős Vár feb­ruári száma is átvette Gáncs Ala­dár: Isten már beleszólt című írá­sát, nem látszik fölöslegesnek né­hány mondatban válaszolni a cikk állítására. Gáncs Aladár szerint az AIDS Isten „figyelmeztetése”, il­letve „Isten világos szava”. Ezt a véleményt félrevezetőnek tartom. Tudom, hogy a „klasszikus” luthe­ri teológia Istene a lelkiismeretben is munkál, a történelemben is for­gatja a kardot. Kérdés azonban, hogy fegyverhasználata emberi lo­gikával követhető-e. Távol legyen a felelősség elmosása: ahol felelős nincs, ott ember sincs. Másrészt Isten világos szavát emlegetni sú­lyos beszéd. A haragvó Isten a vi­lágot ítélet alá vetette; így tartot­ták őseink és mi is ehhez tartjuk magunkat. Nincs okunk arra, hogy ezt az igazságot elhagyjuk, a szóhasználat változhat, de a gon­dolat illetve a tapasztalat lényege megmarad. Kérdés azonban, hogy az AIDS-szérum - hiszen a vírust már régen azonosították. Ellenben kizártnak tartom, hogy az AIDS megjelenése fordulópont lehet a nemi erkölcs történetében - míg a rafinált módszerek elterjedésének talán egyenesen kedvez. Ki-ki ma­ga is tudhatja, hogy az ember talán sohasem annyira találékony, mint amikor rossz szokásait kell megvé­denie. Különösen akkor, amikor ezeket a szokásokat a nemi ösztön sarkantyúzza. Elgondolkoztató, hogy a kór Fekete-Afrikában pusztít a legjob­ban, ahol ártatlan asszonyok és gyerekek milliói kapták meg a fer­tőzést. Mondhatjuk-e, hogy Isten azért áldozza fel őket, mert segíte­ni akar rajtunk? Ezt is mondhat­juk, de hiszen annyi mindent mondhatunk... Az AIDS létéből most adódik egy kockázat, ami olyan, mint a kétszer kettő: nem kell hozzá Is­tent emlegetni. Felelősséget és önuralmat igen. Lutheránusok­ként pedig azt mondhatjuk, hogy az ítélkező, de elrejtőző Isten titkát az AIDS sem töri át. Mányoki János 99 Itt az idő!”- Billy Graham műholdas világevangélizációja ­Ez év március 16. és 18. között került sor a világszerte ismert amerikai igehirde­tő, dr. Billy Graham újabb műholdas evangélizációjára, amelyet az Építők Szakszervezeti Székházának nagy kong­resszusi termében lehetett látni és hallani. Billy Graham munkásságát jól ismer­jük, hiszen mindannyiunk számára emlé­kezetes a Népstadionban tartott 1989. évi evangélizáció, amelyen közel 90 ezer em­ber vett részt. Az igehirdető a televízió, a film, és újabban a műholdas tv közvetítési rend­szert is felhasználja az örömhír terjeszté­sére. Becslések szerint csupán az elmúlt évtized végéig a világon kb. 94 millió em­ber hallhatta evangélizációs igehirdeté­seit. Ebben az évben a Puerto Rico-i San Juan hatalmas sportstadionjából sugá­rozták szét a világ 165, de az újabb közlés szerint 185 országába Isten üzenetét, a megtérésre híva. Hazánkban az evangé­lizációs tv-adást a fővároson kívül még Debrecenben, Pécsett és Székesfehérvá­rott lehetett nézni és hallani, de magyar nyelven folyt a tolmácsolás Kárpátalján is. Egyébként a világ országai közel 3 ezer helyén - stadionokban, templo­mokban, de számos afrikai országban a szabadtéren lehetett látni és hallani az igehirdetést. Az evangélizáció során mindannyiun­kat megtérésre szólított fel. Billy Gra­ham egyik fő vezérelve: vissza a Bibliá­hoz. Szenvedélyes hangon vázolta Mó­zes Isten általi elhívását a zsidó nép ki­szabadítására Egyiptomból a Mózes 2. könyve 3. része alapján. Isten kiválasztó kegyelme azonban Jézus Krisztusban minden nép, minden ember számára megjelent. Ugyancsak szenvedélyes sza­vakkal hirdette a feltámadás és az örök élet üzenetét, annál is inkább, mert ha­marosan Urunk feltámadása ünnepe ér­kezik el! Megrendítő szavakkal tett hitet a békesség mellett. Ma a világnak min­dennél nagyobb szüksége van a békes­ségre! A Krisztus békessége honolt egy tízéves ruandai kislány szivében, amikor a véres polgárháborúban meggyilkolt szülei holtteste mellett azt tudta énekel­ni: Jézus szeret engem, Jézus szeret en­gem! Nem véletlenül hivatkozott az ige­hirdető Ruandára, erre a közelmúltban oly sokat szenvedett országra. Fogadd el az örökéletet - ez volt az evangélizáció kulcsfontosságú mondanivalója! Minden este a budapesti - de gondo­lom más helyszíneken is - imádsággal folytatódott az evangélizáció. Együtt imádkoztuk és vallottuk meg: Elfoga­dom az örökélet ingyenes ajándékát! Az evangélizáció lelki élményét mind­egyik napon a Baptista Egyház Énekka­ra gyönyörű hangversenye is fokozta! Jó hír, hogy a Magyar Televízió egyes csatornája ez év május 14-én, vasárnap délelőtt 11 és 12 óra között egyórás össze­állítást nyújt Billy Graham világméretű evangélizációjáról. így azok is részesül­hetnek a csodálatos lelki élményben, örömhírben, akik személyesen nem tud­tak valamely helyszínen jelen lenni! (A pontos műsorrendet azonban a Rádió és Televízió Újságban célszerű figyelni!) Istennek legyen hála a világméretű evangélizációs igehirdetésért, az öröm­hír tejresztéséért! Kolosváry Bálint Áprilisi könyörgés Uram, add, hogy felejteni tudjunk! Add, hogy megbocsátani tudjunk! Add, hogy emlékezni is tudjunk! Add, hogy ne felejtsük el 1945 tavaszát! A szörnyűségek tavaszát! Amikor az emberek az óvóhelyekre menekültek és a gyermekek a pincékben jöttek a világ­ra. Amikor Sztálin-orgonák világították be az eget, csillagok fényét pótolva, és a felhők ütközésének mennydörgései he­lyett bombával súlyos amerikai és orosz repülőgépek zúgtak felettünk'. Amikor rommá vált egy ország. Add, hogy emlékezzünk a németek által felrobbantott hídjainkra, Illyés Gyulával: „A legszomorúbb látvány ez volt: a betörött gerincű néma hidak a két város között, ahogy feküdtek sorban, mint leölt állatok a bűnben és mocsokban, ők, az ártatlanok.” Add, hogy emlékezni tudjunk a leta­rolt hazára. Az eltiport falvainkra. A rombadőlt városainkra. A megron­gált templomokra, melyek „mint gó­lyák aszályban, komolyan lépegettek telkekre vadászva". (Váci Mihály) Uram, add, hogy ne felejtsük el szét­rombolt iskoláinkat. Elhurcolt papja­inkat. Szétdúlt egyházi közösségeinket. Add, hogy ne felejtsük el azokat a na­pokat, amikor a hűvös böjti szelek ha­lálszagot hoztak. Amikor a harangok zúgása helyett fegyverek ropogtak. Add, hogy sose felejtsük el meggyalá­zott asszonyainkat. Megbecstefenitett, tiszta leányaink hiábavaló jajkiáltásait a megszállás első éjszakáin! Add, hogy ne hulljon ki emlékezetki- hagyásos agyunkból szétszórt otthona­ink egykori látványa! Sem a német ha­láltáborok áldozatai, sem az ország­utakon nyugatra vonuló menekülők sora, sem a megszállás után keletre haj­tott ártatlan hadifoglyok testüket von­szoló, néma menete Add, hogy emlé­kezni tudjunk rájuk. Azokra, akik ha­zajöttek a pokolból, és azokra, akik idegen földben porladtak el. A jeltelen sírokban, pihenést találó esztelenül fel­áldozott katonáinkra. Adj örök nyugodalmat nekik! Adj nyugalmat nekünk, túlélőknek. Uram, add, hogy emlékezzünk az az­után történtekre! Az ártatlanul elítéltek­re. Az elhurcoltakra és a kitelepitettekre. A sorsuk kettészakadásában ártatlan fia­talokra! Add, hogy ne tudjuk felejteni Hortobágyot, Recsket! A börtönöket és intemálótáborokat! Add meg nekünk, Uram, az emlékezés képességét, hogy cselekvéseinkben bölcsek lehessünk! Add vissza megölt lelkeinket! Szelle­münk elvesztett tisztaságát! Add a felejtés kegyelmét! Add a megbocsátás békéjét! Add, Uram, nekünk és gyermeke­inknek a béke reménységét! Add nekünk, Uram az egymás iránti szeretet gyűlöletet oldó erejét! Ámen. Lenhardtné Bertalan Emma Isten ítélete - hiszen egy szörnyű betegség esetében a „figyelmezte­tés” szó szépítés - mennyire vált­ható aprópénzre, konkrét esetek­ben mennyire ragadható meg. A világ harag alá vettetett: ez lehet akár hittétel, akár vallásos tapasz­talás. Isten azonban azzal is bün­tette a világot, hogy haragja nem a - másként becsülendő - jog sza­bályai szerint működik. Ezért lett az ítélő Isten egyszersmind elrejtő­ző Isten. Az AIDS-ben ott van Is­ten haragja, de Isten haragjában nem ad világos szót; az AIDS ese­tében sem. Amikor a világ eseményeiben véljük felismerni a tiszta, egyértel­mű isteni szót, veszélyes útra lé­pünk. Évszázadokon át rettegett, gyógyíthatatlan nemi baj volt a szi­filisz. Ma már gyógyítható, az em­beriség pedig - kisebb-nagyobb pá­nikhullámok közepette-előtte, alat­ta, utána folytatta a kicsapongást. A legvalószínűbbnek látszik, hogy egy-két évtized alatt meglesz OLVASÓI LEVÉL Mégegyszer az AIDS-ről

Next

/
Thumbnails
Contents