Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-12-03 / 49. szám

Lilian nirado. 1995. december a.

Gondolatok az egyház háztartásáról szóló törvényjavaslatról

A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata 19. ülésszakán 1995. november 4-én tárgyalta első olvasatban a gazdasági bizottság előterjesztését az egyház háztartásáról. Tfekintettel arra, hogy a 19. ülésszak rendkívüli ülésszak volt, kevés idő állt rendelkezésre az anyag elkészítésére, ezért a bizottság a javaslat elkészítése során a személyes konzultációk módszerét és a közvetlen írásbeliséget választotta. A legújabb javaslat (korábban már két különböző javaslat is a zsinat elé került) megvitatására így csak egyetlen bizottsági ülésen kerülhetett sor. A bizottságnak itt döntenie kellett a törvény alapelveiről és a szabályozási körről, valamint a jogszabályi alapokat illetően. Ez utóbbi vonatkozásában a bizottság javaslatát az 1934-37 közötti országos-,■ zsinat törvényeire, az 1953. évi XII. törvénycikkre, valamint az 1967. évi törvénykönyv vonatkozó szabályaira építette, lényegileg azzal a megfontolással, hogy ami bevált és alkalmazható, azon nem kell módosítani.

Több gondot okozott a javaslatnak a világi törvényekkel való összehasonlítása, hiszen időközben a világi törvények lényegesen megváltoztak (az állam és az egyház szétválása, a társadalmi szervezetek törvényi szabályozása, számvitel-ügyviteli eljárások, stb.)

Az előzőkre tekintettel a bizottság úgy határozott, hogy az előterjesztendő törvényjavaslat az egyház háztartására vonatkozzon, ami alapvetően a vagyonnal való gazdálkodást és a szűkebb értelemben vett költségvetési gazdálkodást (bevételeket, kiadásokat) öleli fel. (A tételes rendelkezések végrehajtására készült egy szabályrendelet- tervezet is, amely a számvitelikönyvviteli előírásokat tartalmazza.) A javaslat .a korábbi szabályozáshoz képest 5-6 új megoldást

tartalmaz, ezekből szeretném kiemelni a törzsvagyon kérdését, amelyre nézve a törvényjavaslat megszorító rendelkezéseket tartalmaz (elidegenítés, megterhelés stb.), bevezeti továbbá az ún. hasznot hajtó vagyoni kört és az erre vonatkozó vagyoni szabályozást az egyházi célú tevékenység támogatása érdekében. Új megoldásokat tartalmaz a javaslat továbbá az egyházi szervezetek különböző szintű támogatásait illetően, így például a finanszírozások módszereire (feladatfinanszírozás, címzett és céltámogatások stb.). Külön érdekessége a javaslatnak az a megoldás, amely lehetővé tenné, hogy az országos egyház költségvetését az országos egyház zsinata

hagyja jóvá, ez természetesen évente rendszeresen ülésező zsinatot tenne szükségessé. (A jelenlegi megoldás és az alternatív megoldás közötti döntés alapja, hogy a zsinat törvénynek tekinti-e az államhoz hasonlóan - az országos egyház költségvetését.)

A zsinat több tucat javaslatot tett az előteijesztett javaslathoz, amelyeket a bizottság munkájánál figyelembe vesz majd. A bizottság munkáját is értékelve, a zsinat végül úgy döntött, hogy a javaslatot részletes vitára is alkalmasnak találja, így a javaslat - mellőzve az általános vitát - részletes vitára kerül a következő ülésszakon.

Dr. Horváth József

A törvényalkotás kérdései az egyházi építészeti emlékeink őrzéséről, egyházi építészetünkről

Arcok a zsinaton

Zsinatunk a 18. ülésszakon elfogadta az Egyházi Gyűjteményekről szóló törvényt. A törvénytervezet tárgyalása során azonban világossá vált, hogy az egyházi építészetünkkel kapcsolatos rendelkezések bizonyos részei a gyűjteményi törvénybe kell, hogy tartozzanak (pl. az egyházi műemlékeink védelme), ezért a Zsinat felhatalmazott az Oktatási Bizottság szervezetén belül a tervezet előkészítésével.

Bevonva az Egyházi Építészeti Bizottságot az előkészítésbe, a 19. ülésszakon tartott rövid ismertetés után a felmerült kérdések és gondolatok rendezésénél tartunk. Mindezek ellenére - úgy gondolom - mégsem érdektelenek a sokakat érintő felvetések.

1. Egyházunk épületei és építményei- Egyházi műemlékeink - az országos műemléki jegyzékben nyilvántartott épületek- Egyházi építészeti emlékeink - templomaink, oktatási épületeink, intézményeink, intézeteink.- Egyéb épületek - minden olyan épület és építmény, amely valamelyik egyházi önkormányzati szervezet tulajdonában van.

2. Egyházi műemlékeink védelme- Egyházunk tulajdonában lévő műemlékeink egész nemzetünk kulturális kincsei, ezért az állami műemléki nyilvántartásban is szerepelnek.

Az országos műemlékvédelmi törvény értelmében a műemlékek fenntartásáról a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.- A kötelezettség kiterjed a műemlék sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti kialakításának minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy

azok használat szempontjából nél- külözhetőek-e, vagy sem.- A kötelezettség kiterjed a műemlék eredeti megjelenését eltorzító sérülések, hiányok kijavítás sára, pótlására is.- Műemlékeinken végzendő minden építési munka a törvény előírásai szerint engedélyköteles.

3. Egyházi építészeti emlékeink védelme- Egyházi építészeti emlékeink egyházi közösségeink hitéletének tárgyi feltételei, egyházunk történelmének, kultúrájának, művészetének az alapját képezik. Egyházi jelentőségüknél fogva - függetle: nül attól, hogy az állami műemléki nyilvántartásban nem szerepelnek - egyházunkon belül a műemlékek védelmére vonatkozó rendelkezéseket ezen épületekre is ki kell terjeszteni.- Egyházi építészeti emlékeinken végzendő minden építési mun- ka - függetlenül attól, hogy hatósági engedélyezésre kötelezett vagy sem - az Egyházi Építészeti Bizottság jóváhagyásával végezhető.

§

4. Egyéb épületek védelme- Az egyházi önkormányzatok tulajdonában lévő egyéb épületek fenntartásáról tulajdonosuk köteles gondoskodni.- Minden építési munka, amely az állami törvények alapján hatósági engedélyezésre kötelezett, előzetesen az Egyházi Építészeti Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtandó.- Minden olyan építési munkát, amelynek elvégzéséhez a tulajdonos magasabb önkormányzati szervhez fordul anyagi támogatásért, az Egyházi Építészeti Bizottsághoz kell jóváhagyásra benyújtani.- Egyházunk épületeinek védelmére vonatkozó felvetéseink semmiképpen nem egy centralizált döntéshozó rendszer kiépítését céA bátran tervezett jövő

Mi, fiatalok azzal a reménnyel fogtunk neki a zsinati törvényalkotáshoz, hogy egyházunk életét felpezsdítő törvények születnek, gyorsan és hitből fakadó bátorsággal. Erre a bátorságra ma égetően szükség lenne. Zsibbadt az egyházi életünk, s a veszteségek felett siránkozva nem lehet előre lépni.

A lelkészi szolgálattal és a szolgálatra való felkészítéssel kapcsolatban így születeti meg a „lelkészjelöltség” fogalma. Az, hogy a teológiai tanulmányok 6. éve ún. gyakorlati év legyen, olyan év, amikor a hallgatók a gyülekezetekben „testközelbőr ismerkedhetnek meg a szolgálat ezerarcúságával. Akkor, amikor az említett tön'ények életbeléptetését tárgyalta a Zsinat, azzal a javaslattal éltem, hogy a gyakorlati 6. év bevezetése lépcsőzetesen ' történjék. Úgy, hogy a jövő évtől már a felvételi hirdetésben szerepel ez a kitétel, s közben Teológiai Akadémia jelenlegi hallgatói az alapvizsgát követően nyilatkozhatnak arról, hogy igénybe kívánják-e venni a 6. évet vagy az ötödik év végén teszik le a szigorlatokat. (A javaslatomban azt is megemlítettem, hogy a diploma tekintetében nem lenne különbség 5 ill. 6 év alatt végzettek között addig amíg nem az új rend szerint jelentkeztek.) Ez a javaslat lehetőséget teremtett volna arra, hogy az egyházunk fokozatosan szokjon hozzá egy - reménység szerint - jó újításhoz, s arra is, hogy ne kelljen a jövő század elejéig várni az első „lelkészjelöltek” megjelenésére.

Javaslatomat követően dr. Hafen- scher Károly testvérem arról tartott hosszas fejtegetést, hogy a fiatalokat nem lehet „életre szóló ” döntések elé állítani. Hozzászólásának tartalmi részével maradéktalanul egyetértek, de én nem életre szóló döntésről, hanem egy kísérleti jellegű bátor próbálkozásról beszéltem. S úgy gondolom, hogy szavait azért nem kellett volna elmondania, mert, nem közvetlenül a tárgyhoz kapcsolódtak, s dr. Hafenscher Károly éppen teológiai súlyánál fogva - véleményem szerint - egy merész újítási javaslatot söpörtetett le a zsinat asztaláról. Az ülésvezető elnök a javaslatomat nem is szavaztatta meg. A félelem görcse a közeli megvalósíthatóság

helyett a távoli változásokra voksolt.

A bátor „jövőtervezés” a zsinati munka más fázisából is hiányzik. Egy olyan struktúra körvonalai kezdenek kirajzolódni, amelyek nehézkessé teszik a lendületes szolgálatot.

S akkor, amikor a strukturális kérdések tárgyalásánál az egyházközségek állapotát elemző előterjesztés hangzott el dr. Sólyom Jenő alapos statisztikai felmérés-elemzése által, akkor én magam is megdöbbentem.

Egyházunknak nincs, illetve nem lehet más útja, mint a lelki munka, a belső gyülekezeti munka megerősítése.

S mit csinálok én? Évente közel egy hónapnyi időt töltöttem zsinati munkával. Közel ugyanennyit más bizottsági és megyei feladatok ellátásával. Ez vagy a töltekezés és az erőgyűjtés (magyarul a szabadidő), vagy a gyülekezeti munka rovására ment. Mindenképpen a gyülekezet voljt a vesztes, mert vagy állandó rohanásban vagy teljes kimerültségben látott. A bátran tervezett jövő - ezért dolgoztam - szerény képességeimmel - eddig a zsinatban. Most úgy látom, egyházunkban mindenek elé kell rendelni a gyülekezeti lelki munkát és a pásztori szolgálatot. A szekták veszélye (gyülekezetemben állandó a jelentős munkájuk hatása), és a közöny, érdektelenség s a közösségek széthullása ellen kevés az emberi erő. De ha azt sem tesszük meg amit elvárnak tőlünk a gyülekezetek, akkor hogyan adunk számot? A bátran tervezett jövő - megelevenedő gyülekezetek, ébredő közösségek- ezt nem biztosítja a múltra és a jelen keserűségére építő törvényalkotás.

Más megoldást nem láttam, hogy ne tegyek a lelkiismeretem ellen: a zsinati tagságomról lemondtam.

A további reménykedőknek - akik még ott fáradoznak - sok-sok új ötletet és gazdag fantáziát kívánok. S akik a félelmük, vagy a jelen helyzetet konzerválni akaró szűklátókörűségük miatt gátjai lettek a lendületes törvényalkotásnak - azoknak komoly önvizsgálatot és Lélektől megújulást kérek.

Testvéri szeretettel:

Bence Imre volt zsinati tag

FELVETEL

AZ EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIÁRA

Egyházunk lelkészeinek és hittantanárainak képzése az Evangélikus Teológiai Akadémián folyik, amely egyházunk államilag elismert egyetemi rangú intézménye. Várjuk elsősorban azok jelentkezését, akik Jézus Krisztusban hisznek és elhívást éreznek, hogy az evangélikus egyházban szolgáljanak.

Az Evangélikus Teológiai Akadémián %képzés lehetőségei a következők:

A. Nappali tagozaton a lelkészi szolgálatra felkészítő teológiai tanulmányok. A tanulmányi idő hat év, öt év teológiai és egy év gyakorlati képzés. A. felvétel - melynek alapfeltétele a középiskolai érettségi - felvételi vizsga és beszélgetés alapján történik. Felvehető hallgatók száma: 25 fő. Elsősorban férfi kérvényezők jelentkezését várjuk.

B. Nappali hittantanár-képzés olyan jelentkezők részére, akik az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen vagy a Károli Gáspár Református Egyetemen valamely tanárszakra már felvételt nyertek, ill. ilyen szakot végeznek, s ezt igazolni tudják. A tanulmányi idő öt év. A felvétel felvételi vizsga és beszélgetés nyomán történik. Felvehető hallgatók száma: 10.

C. A levelező tagozaton folyó hittantanár- ill. hitoktatóképzésről hamarosan külön tájékoztatót adunk közre.

A felvételi kérvényhez - melynek fel kell tüntetnie, hogy teológiai (A) vagy nappali hittantanári (B) képzésre jelentkezik a kérvényező - a következő okmányokat kell mellékelni:

1. születési bizonyítvány,

2. a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, érettségi előtt állóknak az iskola által a felvételi vizsgákon a középiskolából hozott pontok kiszámításához kitöltött betétlap (esetleg a középiskola harmadik osztályos év végi és negyedik osztályos félévi bizonyítványának fénymásolata),

3. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező felsőfokú tanulmányokra alkalmas,

4. keresztelési bizonyítvány,

5. legalább két évvel korábbi konfirmációt igazoló bizonyítvány,

6. kézzel írott részletes önéletrajz, mely feltárja a jelentkező családi és szociális körülményeit, kapcsolatát gyülekezetével, valamint a jelentkezés indítékait,

7. az elmúlt két évben végzett egyházi szolgálatairól (az illető gyülekezet lelkésze által) kiállított bizonyítvány,

8. az esetleges állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga bizonyítványa,

9. a jelentkező nevére megcímzett normál méretű boríték.

Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesíthető.

A felvételhez szükséges az illetékes lelkész ajánlása, mindenesetre annak a lelkésznek az ajánlása a jelentkező alkalmasságáról, aki az illetőnek az utóbbi időben lelkipásztora volt. Az ajánlást a lelkész a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia rektorának címezve.

A fentiek szerinti mellékletekkel ellátott és az Evangélikus Teológiai Akadémia Felvételi Bizottságához címzett kérvényeknek, valamint piros postautalványon feladott 1500 Ft. felvételi vizsgadíjnak 1996. március 1-ig kell az Akadémia Rektori Hivatalába (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) beérkeznie.

Az Akadémia lelkészi szolgálatra készülő hallgatói - amennyiben ez csak lehetséges - lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók szerény ösztöndíjban részesülhetnek. Elegendő hely esetén a hittantanár szak nappali hallgatói is kaphatnak elhelyezést a Teológus Otthonban.

A felvételi vizsgát alkalmassági vizsga előzi meg amelyre április közepén kerül sor. Az alkalmassági vizsga területe: beszéd-, ének- és kommunikációkészség.

A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részére egymást követő napokon kerül sor, melynek (várhatóan június végi) időpontjáról a jelentkezők értesítést kapnak. Az időpont módosítására nincs lehetőség.

A felvételi vizsga anyaga:

1. magyar nyelv,

2. az Evangélikus Énekeskönyv páratlan számú énekverses rendjeiben (1, 3, 5, 7, 9, 11) található énekversek éneklése könyv nélkül,

3. általános bibliaismeret (az iskolai hittankönyvek alapján),

4. Luther: Kiskáté,

5. Prőhle Károly „Az evangélium igazsága” c. és

6. Sólyom Jenő „Hazai egyháztörténet” c. hittankönyv.

Az említett kiadványok beszerezhetők a lelkészi hivatalokban és az Evangélikus Sajtóosztályon (1085 Budapest, Üllői út 24. Tfelefon: 134 35 67; 133 64 38).

A felvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe vesszük a jelentkezők latin, és valamely modem nyelvből tett érettségijét ill. állami vizsgáját. Budapest, 1995. november 9.

Dr. Reuss András s. k. rektor

lozzák, hanem annak a meggyőződésnek a kifejezésére szolgálnak, hogy templomaink, iskoláink és egyéb épületeink fenntartása és védelme ne csak a tulajdonosi jogokkal és kötelességekkel felruházott egy-egy egyházközség vállára nehezedő gond és öröm, hanem egész Magyarországi Evangélikus Egyházunk közügye legyen.- Hasonló módon egyházi közügynek tekintjük az egyházunkban zajló építészeti tevékenységet és az építési feladatok végzését.

5. Az egyház szolgálatában végzett építészeti teyékenység- Minden egyházi önkormányzati szervezetnek joga van építési szándékának érvényt szerezni.- A megvalósítás mind teológiai, mind kulturális és gazdasági szempontból egész egyházunkat érintő közügy, ezért - az állami törvények betartása mellett - csak az Egyházi Építészeti Bizottság jóváhagyásával hajtható végre.- Meglévő épületeken végzendő építési munkák jóváhagyási i rendjét az Egyházunk épületeinek védelméről szóló törvényrész határozza meg.

6. Egyházi Építészeti Bizottság- A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése Egyházi Építészeti Bizottságot választ.- Az Építészeti Bizottság jóváhagyási jogokkal felruházott szakmai testület.- Építészeti tervek jóváhagyása mellett feladata: szaktanácsadás, műemlékvédelem felügyelete, egy- 1 házi műemlékek és építészeti emlékek nyilvántartása, tervek, irat- anyagok és dokumentumok gyűjteményének gondozása és szakmai felügyelete.

Egyházi építészeti ügyekért felelős testületet 1942. november 20- án hozott létre egyházunk országos közgyűlése (TUdjuk meg Sándy Gyulának az 1944-ben kiadott „Évangélikus Templomok” című könyvben megjelent írásából).

A testület neve: Egyházművé- j szeti Thnács Építészeti Osztálya * volt.

Az Építészeti Osztály feladatait í a következőkben határozták meg: '

a) Az egyház minden közületé- : ben, intézetében és intézményében felmerült építészeti kérdésekben szaktanácsot adni.

b) Felügyelni arra, hogy minden egyházi építkezés építőművészeti, szerkezeti és gazdasági szempontból a legtökéletesebb legyen.

c) Előmozdítani, hogy mindazok az építmények, amelyeket egyházi közületek és intézmények létesítenek, késő utódoknak is hirdessék országunk és egyházunk jelenkorbeli kultúrszínvonalát.

d) Őrködni, hogy egyházi építkezések alkalmával mindazok az érvényben lévő rendelkezések is betartassanak, amelyek egyes építkező közületek és intézmények vezetőinek figyelmét elkerülték.

Napjainkban is működik hasonló testület Építési és Egyházművészeti Bizottság néven Inotainé Lukácsi Judit vezetésével.

Az 1942-ben megfogalmazott feladatok ma is érvényesek. A tevékenységi kör azonban kiterjeszthető a műemléki és építészeti emlékek gyűjteményének szakmai felügyeletére és gondozására is.

7. Műemlékek és építészeti emlékek gyűjteménye- Az egyházi építészeti emlékek gyűjteményének - amely önálló és összefüggő országos gyűjtőköri közgyűjtemény - fenntartására, kezelésére a múzeumokra, levéltárakra és könyvtárakra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.- A Magyarországi Evangélikus Egyház szervezetei egyházi levéltárakban gyűjtik az egyház tulajdonában lévő épületek terv- és iratanyagait, valamint dokumentumait az Építészeti Bizottság szakmai felügyelete mellett.

Felvetéseink és javaslataink elsősorban építészeti szempontok figyelembevételével születtek.

A tervezet nem önálló törvényfejezetnek készül, hanem részekre bontva épül be a megfelelő törvényfejezetekbe, ezért szükségesnek tartjuk más nézőpontok megnyilvánulását. Várjuk testvéreink írásos véleménynyilvánítását.

Ifi. Benczúr László

ífk