Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-01-22 / 4. szám

KARÁCSONY SAREPTÁBAN Riport egy téli szombatról Egyszerű, kézzel írt és sokszoro­sított meghívót hozott a posta a karácsony előtti napokban. A SA­REPTA Budai Evangélikus Szere­tetotthonba hívtak a gyermekek karácsonyi ünnepélyére. A kora délutáni órákban lázas izgalom töl­Az istentisztelet után Kecskemé­ti Pál lelkésszel beszélgettem. Már őszülő, de még fiatalos. A hangja is.- Mennyi felkészülés kell egy ilyen istentisztelethez?- Sok. Talán a nyelvi rész, ami itt érdekes lehet. A szlovák nyelvet én iskolában soha nem tanultam, csupán szüleimtől hallottam. Vala­mikor Kisbócsán, ahol laktunk, édesapám és édesanyám szlovákul beszélgettek. Kisbócsa szlovák szórvány volt, onnan aztán bejöt­tünk Kiskőrösre lakni.- Milyen alkalomból indultak új­ra a szlovák nyelvű istentiszteletek Kiskörösön ?- Nem nacionalizmusból, csu­pán a hagyomány felújítása céljá­ból. Amikor ezt elkezdtük, nagyon örültek neki. Szarvasról járt át idő­közönként vendéglelkész, Nobik Erzsébet. Ezt a tényt a gyülekezet értékelte. Most én vállaltam el. Ha házhoz megyek, idős néniknek úr­vacsorát osztani, akkor ők szlová­kul szólnak hozzám, mert tudják, hogy értem.- És miért csak évente egyszer? Nem lehetne sűrűbben, vagy akár mint a hajósi sváboknál, hetente?- Nem tudom, hogy milyen igény lenne rá...- Akkor miért voltak ilyen sokan most?- Talán a felolvasást végző gye­rekek miatt. A szülők; ismerősök.- Hogy történik a felkészülés?- A perikóparend szerinti ige­szakasz alapján először magyarul írom meg a prédikációt, aztán Ko­vács Györgyné tanár néni lefordítja szlovákra. Ebből kell összehoz­nunk az öregekkel egy olyan szö­veget, hogy az itteni nép megértse. Ez azért szükséges, mert a kiskőrö­si ember sok mai szót nem ért, mi­vel itt egy régebbi nyelvállapotot tötte el a fiatal és idősebb gyerme­kek szívét. Minden gyermek feszül­ten várja a karácsonyt, de ez a vára­kozás különösen megható volt ezeknél a gyermekeknél, akik szelle­miekben, és testi értelemben is kor­látozottak. Ha meggondoljuk azt, használnak. Ha ez sűrűbbé válna, akkor nagyon pontosan meg kelle­ne tanulnom szlovákul - és tótul. Ezt már el is kezdtem. Az egyete­men egyik ismerősöm szlovákul ta­nul, s hetente küldi az előadások anyagát kazettán, ezeket én rend­szeresen hallgatom - akár egy táv­oktatás! (Folytatás az 1. oldalról) konfliktusok megelőzésére na­gyobb hangsúly esik, mint a konf­liktusokba való beavatkozásra. Ha valamilyen konfliktus más fegyve­res összecsapáshoz vezet, akkor annak lezárása tekintetében az EBEÉ is tehetetlen marad. Ez épp­úgy érvényes Bosznia-Hercegovi­nára, Örményországra és Azerbaj­dzsánra, Grúziára, a Csecsenföld- re, mint minden más európai terü­letre, ahol háború vagy polgárhá­ború tör ki. Magam, mint aki egyházi megfi­gyelőként veszek részt ezen a kon­ferencián, tulajdonképpen sajná­lom, hogy a konfliktusok megelő­zésének a katonai vonatkozásaira ennyire kiemelt hangsúly esik. Az egyházak kívánatosnak tartották volna, hogy az EBEE budapesti konferenciája sokkal nagyobb mértékben állítsa a figyelem kö­zéppontjába a gazdasági igazsá­gosság és az emberi jogok kérdé­seit is. Hiszen a gazdasági igazsá­gosságért és az emberi jogokért va­ló síkraszállás ugyancsak a konf­liktusok megelőzését szolgálja. Ijedten látjuk, hogy Európa ko­rábbi politikai megosztottsága he­lyére újabb megosztottság lép, és­pedig a szegény és gazdag államok, valamint - az egyes országokon belül - a szegények és a gazdagok között. Ezért sajnáljuk, hogy az EBEÉ nem kezeli hatékonyabban a gazdasági együttműködés ügyét. Úgy látom, a nyugati államok a gazdasági kérdéseket inkább Brüsszelben akarják megvitatni. De nekünk, egyházaknak a jövő­ben még inkább sürgetnünk kell, hogy az EBEÉ erőteljesebben töre­kedjen a valóban összeurópai gaz­dasági rend létrehozására. Persze ezt a munkát nemzeti szinten kell elkezdeni: az egyházaknak saját or­száguk kormányától kell előbb igé- nyelniök a gazdasági igazságosság kérdéseivel való foglalkozást, hogy azután az EBEÉ-ben is valóságos vitát lehessen folytatni róluk.- Hogyan ítéli meg az ún. „em­beri dimenzió" kérdéseinek a keze­lését ezen a konferencián ? Vélemé­hogy nehezükre esik a beszéd, sok­szor nem találják a megfelelő szava­kat, nem mindig tiszta a kiejtésük, most igazán elcsodálkoztunk, akik végighallgattuk, amint ádventtől karácsonyig, az ígéretektől a betle­hemi beteljesülésig elmondták Jé­zus várásának, megérkezésének eseményeit. Közben jelenetek for­májában el is játszották, énekkel kísérték mondandójukat, sőt „ze­nekart” is alkottak, amint különbö­ző ritmushangszerekkel ütötték az énekek ütemét, pontosan, el nem tévesztve a helyes ritmust. Képeink tanúskodjanak előadá­sukról, szolgálatukról és legyen emlék számukra. Az előadást az Egészségügyi Gyermekotthon gyógypedagógusa, Jilling Matild állította össze és tanította be. Csiz- mazia Sándor igazgató ünnepi áhí­tata segítette a karácsonyi evangé­lium befogadását. Az ünnepélyt örömmel nézte és hallgatta végig az otthon vendége, Szebik Imre püspök, valamint több szülő és ro­kon, és az Öregek Otthonának la­kói is. tszm- Tehát akkor alakul valami Kis­kőrösön ez ügyben ?...- Ha egyházunk hagyományait nézem, akkor mindenképpen fon­tos lenne $ nemzetiségek ilyetén gondozása is.- Sok sikert kívánok ehhez a ke­ménynek ígérkező munkához! Ifj. Káposzta Lajos nye szerint melyek a vitából levon­ható legfontosabb következtetések?- Már korán jelezték nekünk, hogy az emberi dimenzió terén Bu­dapesten nem új szabályok, nor­mák létrehozása, hanem a már meglévők alkalmazása lesz a fő szempont. Ebben sok igazság van: amikor például nemrég az ökume­nikus szervezetek Genfben fellép­tek a vallásszabadságnak az albán alkotmány tervezetében észlelhető korlátozása ellen, az EBEÉ szöve­gei jelentették az egyetlen használ­ható alapot Vagy egy másik pél­da : az EBEÉ nemzeti kisebbségek­kel foglalkozó főbiztosa 1992 óta fontos intézménynek bizonyult a nemzeti kisebbségek és a lakosság többségi része között végzett köz­vetítő munkájával, amely szintén az EBEÉ normáin alapult. Ezt ál­talában mindenki elismeri, noha a médiában ritkán esik róla szó, hi­szen sok akció nem annyira látvá­nyos. Nekünk, egyházaknak per­sze az a véleményünk - és ezt Bu­dapesten is előadtuk -, hogy nem elegendő a kisebbségekhez tartozó egyes személyek jogait rendezni. A nemzeti kisebbségeknek, mint csoportoknak is, megfelelő jogok­kal kell rendelkezniük; hiszen mit ér, ha egyénileg használhatom az anyanyelvemet, de az iskolai okta­tásban vagy a hatóságok előtt nem, mert más a hivatalos nyelv. Az ilyen közösségi jogok közé tar­tozik egyebek között az is, hogy a kisebbség saját kultúrájának és vallásának a gyakorlásával ápol­hassa önazonosságát. A jövőben is ki fogunk állni ezért.- Gyakran mondják, hogy az egyházaknak és az ökumenikus tes­tületeknek sajátos lehetőségei és feladatai vannak a jóirányú európai fejlődés, illetve az EBEÉ támogatá­sa tekintetében. Tulajdonképpen miről van itt elsősorban szó?- Az egyházaknak és egyházi szervezeteknek több sajátos adott­sága van. Az egyik az, hogy pél­dául nekünk az Égyházak Emberi A ködös, hűvös kora reggelen az újpesti buszállomásnál öten-hatan összetalálkozunk, tanárok, növendé­kek. Öröm egy hét elteltével újra lát­ni egymást. Vidám beszélgetés köz­ben a busz gyorsan ér ki Fótra. A Kántorképző Intézet frissen reno­vált épületének eleven színe jóked­vünket csak fokozza: nem volt hiába kerülgetni hosszú időn keresztül az állványokat! Mikor beérkezünk az épület halijába, már öt helyről szól­nak a hangszerek: a nagyteremből, a haliból és a sarokszobából az orgo­nák, a nagy hálóból a harmonium és a kis szobából a zongora. Azok a növendékek gyakorolnak itt kora reggeltől, akik vagy már pénteken megérkeztek, mert messze laknak, vagy akik a fűtött helyen való gya­korlás kedvéért jóval korábban ide­érkeztek. Erzsiké néni - intézetveze­tőnk - szeretettel fogad bennünket, és számbaveszi a megérkezőket. Kez­dődik a téli kántorképző tanfolyam dolgos hétköznapja. Rövid megbeszélés, órabeosztás után az oktatás öt helyen folyik. A tanárok: Kertész Botond egyete­mista - harmóniumot, Csernyik Ré­ka zenetanár - szolfézst és zeneelmé­letet, Füke Veronika konzervatóriu- mi tanár - partitúraolvasást és kar- gyakorlatot, Makán Hargita konzer-« vatóriumot végzett teológushallga­tónk - egyházi éneket, e sorok írója - orgonát tanít. Az idén felvett hu­szonnyolc növendékből kilencen harmóniumoznak. A többiek orgo­nisták. A növendékek a tanároknál egyénileg vagy csoportosan jelennek meg a beosztás szerint. Előnyt kap­nak azok, akik nagyon messze lak­nak, hogy lehetőleg még délelőtt vé­gezzenek. Ida harmadikos gimnazista Iha- rosberényből, ő még az orgonatanul­mányok elején tart. Richárd kétszáz­ötven kilométert utazik hazáig, to- vábbképzős, vagyis van már okleve­le, de jobban szeretne orgonáim: ő Bach nagy prelúdiumait tanulja. A tengelici Katalin zongoratanárnő: orgonista képesítésre is szert akart tenni, mert a gyülekezetben igénylik szolgálatát. Jó előképzettsége segít­ségével a tanulmányokban nagy lép­tekkel halad. A keszthelyi Észter zongoraszakos a pécsi konzervatóri­umban : vele is nagyobb művek meg­tanulása a cél. Judit, a szegedi gim­názium diákja: Bach korálelőjáté- kaival most kezd ismerkedni. A tót- komlósi János még Debrecenben is­merte meg az orgonajáték alapjait. Gazdálkodó család dolgozó tagja. A nehéz fizikai munka ellenére ő is Bach korálelőjátékait játssza. Jogi Programja keretében Európa minden országában vannak tag­egyházaink, és így jó áttekintéssel rendelkezünk. Ügyanakkor az egyházak közvetlen kapcsolatban állnak az emberekkel, és ennek kö­vetkeztében lehetőségük van arra, hogy a más szinten tevékenykedő szervezetekkel szemben éppen a hátrányos helyzetűek hangját szó­laltassák meg. Végül: az evangé­lium alapján az emberi élet minden területével foglalkoznunk kell, és ez azt jelenti, hogy nem tartozunk azok közé a társadalmi szervezetek közé, amelyek csak egyetlen témá­ra összpontosítanak. Ugyanakkor ez az adottság az olyan összefüggé­sek felismerését és képviseletét is elősegíti számunkra, mint például az, hogy az emberi jogok tisztelet­ben tartását is döntő fontosságú­nak kell tekinteni a biztonságpoli­tikai és gazdasági kérdésekben. Az Egyházak Emberi Jogi Prog­ramja kezdettől fogva, 1975-től érintkezik az EBEÉ-vel. Ennek so­rán az egyházak mindig átadták sajátos tapasztalataikat. Az egyhá­zak ökumenikus közösségében már régóta tanuljuk a konfliktu­sok erőszakmentes rendezésének a módját, és azt, hogy miként kell kiállni egy-egy adott helyen az em­berekért. Ezekkel a tapasztalatok­kal akarjuk segíteni az EBEÉ-nek azokat a misszióit is, amelyek a konfliktusok erőszakmentes meg­oldását szolgálják. E helyen bizonyára nem szüksé­ges külön hangsúlyoznom, hogy nekünk, keresztyéneknek és egy­házaknak egészen különleges indí­tékból és egészen különleges mér­ték szerint kell cselekednünk: Jé­zus Krisztus evangéliuma alapján. Ez nem áll egyetlen más társadalmi szervezetre sem.- Az Egyházak Emberi Jogi Programjának összesen mintegy harminc megfigyelője vett részt a felülvizsgálati konferencián. Mi volt a céljuk, és milyen módszereket alkalmaztak? A paksi Edit zongoratanárnő: gyülekezeti szolgálat érdekében is­merkedik második hangszerével, az orgonával. Feri Hidasra igyekszik haza, most egy régi mester, Bruhns egyik nagy prelúdiumát gyakorolja. Közben megszólal a kolomp, amelynek hangját minden Fótot is­merő öreg vagy fiatal igen kedveli. Negyven évvel ezelőtt is ez szólított ebédhez. Erzsiké néni ízletes étellel vár mindenkit az alagsori ebédlőbe. Ebéd után a Pest környéki növen­dékek következnek. Galgagyörkről Anikó, Csővárról Bea, Pestlőrincről Margit, Kispestről Anna, Vecsésről Dorottya. Csak akkor sietnek, ha kántori vagy más gyülekezeti szolgá­lat szólítja őket. Vannak, akik még a korátok tanulásánál tartanak, de van olyan is, aki Bach egyik legnehe­zebb előjátékával is megbirkózik. Karácsony előtt azonban mindenki­nek jut egy, az ünnepre alkalmas kedves kis előjáték, pásztorát vagy bölcsődal. így a gyülekezeteknek is van öröme a zenei meglepetésben. Külön csoportot képeznek azok a növendékek, Csaba, Gabi és Zsófi, akik orgonát más intézményben, konzervatóriumban vagy zeneisko­lában tanulnak. Orgonaórát itt nem kapnak, hiszen hangszert csak egy tanártól lehet tanulni, ők hárman azért jönnek Fótra, hogy azokat a tárgyakat tanulják, amelyeket isko­lájukban nem tanulhatnak, de itt el­sajátíthatnak: liturgika, egyházi ének, partitúraolvasás, kargyakor­lat, orgonaismeret. És még valamit, ami a kántori szolgálatban igencsak fontos: a rögtönzés alapelemeivel is­merkednek meg, hogy a korátok elé kis bevezetéseket, előjátékokat tud­janak játszani, szépeket és zenei szer­kesztésben szabályosakat. Egyiküket ezek a tanulmányok segítik a tanár­képző főiskola karvezetői szakára való felvételben. Kicsit hosszabb orgonaórát kap Tamás, aki Brassóból utazik ide. A távolság miatt csak ritkábban tud jönni, de a feladott nagyobb anyag­ból szépen felel óráról órára. Nagy reménye lehet, hogy hét társával együtt megkapja a kántori oklevelet, melyet bizony nem mindenki tud elérni a követelmények magas szín­vonala miatt. A reménység szerinti idei nyolc oklevél kimagasló szám, nyári tanfolyamok és sok-sok őszi­téli szombat kemény munkája áll az eredmény mögött. Nem siet haza János, ö az intézet bentlakója. Az erdélyi Kiskapus kántora volt eddig, most egyházunk kántorképzős ösztöndíjasa. A ko­lozsvári teológiára való felvételre is- A budapesti konferenciára há­rom súlyponti témát választot­tunk: a rasszizmust és idegengyű­löletet, a vallásszabadságot és a nemzeti kisebbségek ügyét. Ez utóbbiról tavaly nagyszabású ta­nácskozást tartottunk Budapes­ten, és most ennek az eredményeit akartuk átadni az EBEÉ konferen­ciájának. A rasszizmus és az ide­gengyűlölet összefüggésében úgy látjuk, sürgősen cselekedni kell, mert manapság csaknem minden európai országban erőszakos cse­lekményekre kerül sor az idege­nekkel szemben. A vallásszabad­ság kérdése pedig ismét időszerűvé vált, mert sok egykori szocialista országban új alkotmányt és törvé­nyeket készítenek, amelyek a val­lásszabadság ügyét is érintik.- Az Európai Egyházak Konfe­renciájának emberi jogi munkacso­portja, valamint az Egyházak Em­beri Jogi Programjának a bizottsá­ga néhány héttel ezelőtt Budapesten tanácskozott. Hálásak lennénk, ha munkájukról rövid tájékoztatást kaphatnánk.- Mindkét bizottságnak az a fel­adata, hogy a titkárság tevékeny­ségét kisélje figyelemmel, és készít­sen javaslatokat munkájára nézve. Azzal a kérdéssel kell foglalkoz- niok, hogy a közeljövőben melyek lesznek a kiemelt feladatok az em­beri jogokkal kapcsolatos egyházi tevékenység területén és az EBEÉ összefüggésében, összetételüket úgy alakitottuk, hogy minél több egyháznak a hangja juthasson szó­hoz az e kérdésekre adott válasz­ban. Az emberi jogi kérdésekkel kap­csolatos munka terén a következő évekre a vallásszabadságot, vala­mint az egyház és állam kapcsola­tát választottuk súlyponti témául. Folyamatos tanulmányi munkát alakítunk ki, amely az egyházakat hivatott segíteni, hogy megfelelő módon tudjanak hatást gyakorol­ni az egyes országokban végbeme­nő folyamatokra. Ezzel összefüg­itt készül. Vele együtt még nyolc nö­vendéket oktat Kertész Botond har- móniumra, alapfokon, ők többnyire pestiek vagy Pest környékiek: Zsu­zsi, Lídia, Észter, Attila, Pista és a három Éva. Utolsó növendék rend­szerint a csurgói Kati, aki már nem utazik haza. Itt száll meg éjszakára. Lefekvésig is gyakorol még, hiszen hét közben alig van módja erre: faso­ri diák. E gimnázium mellett nem könnyű az oklevelet megszerezni, pe­dig ez a célja. A hatórás buszt még elérjük néhá- nyan, akik utolsónak maradtunk az intézetben. Dolgos, szép napunk volt. Tanárok és növendékek őszinte szeretettel kívánjuk: „Viszontlátásra jövő szombaton!” Trajtler Gábor A fekete lottó, avagy száz bolond összefog („A bolondok meghalnak esztelenségük miatt.” Péld 10,21) Volt egyszer száz bolond, akiket szörnyen bosszantott, hogy innen is, onnan is azt hallották: a széles és nagy forgalmú autópályán vaktában átro­hanni életveszélyes. És mert nagyon szerették mindig azt tenni, amire éppen kedvük szottyant, elhatározták, hogy bebizonyítják: ebből egy szó sem igaz. Csúcsforgalom idején felsorakoztak a járda szélén, egymástól méterenkénti távolságra, és adott jelre behunyt szem­mel nekiiramodtak, át a túloldalra. Eközben kilencvenen meghaltak, de tí­zen átjutottak. Ezek másnap ugyanígy cselekedtek. Közülük egyetlenegy ma­radt életben. Ez az egy bolond aztán elkezdte be­járni a vidéket, s híresztelni: Lám, én kétszer is megtettem, ami állítólag igen veszélyes, és íme: kutya bajom! Hittek is neki kilencvenkilencen, s ezek vezérükkel pontosan ugyanazt tették, amit bolond elődeik. így megy ez azóta is, és a megmaradt egy bolond mindig százat csinál. Cifra csokrot'köthetnénk azokból a módokból, amelyekkel emberek bene­veznek a „fekete lottó“-ra. Itt 100 sors­jegyből 99 előbb vagy utóbb nyer. Ki mit: gyűlölséget, elárvulást, betegséget, halált. Van-e bátorságunk fölfedezni, ha valamelyikre hajlamosak vagyunk? gésben Kovách Attila püspök fon­tos előadást tartott a rendszervál­tozás utáni magyarországi helyzet­ről. Emellett elhatároztuk, hogy tanfolyamot rendezünk az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó egyhá­zi munkatársak számára, továbbá új tanulmányi csoportot alakítunk a rasszizmus témájáról, és tanács­kozást rendezünk a katonai szol­gálat lelkiismereti okokból történő megtagadásáról.- Volt-e kapcsolatuk a megfi­gyelőiknek a felülvizsgálati konfe­rencia alatt a magyarországi egy­házakkal, illetve létrejött-e valami­lyen együttműködés közöttük?- Természetesen igen! Először is meg kell említenem, hogy minden megfigyelőnk az ökumenikus Ta­nács helyiségeiben lakott, és ott tartották valamennyi tanácskozá­sukat. Hálás köszönetünket fejez­zük ki ezért a rendkívüli vendég­szeretetért. Mindenki igen jól érez­te itt magát. Kovách püspök és Vörös Éva testvéreink végigkísér­ték megfigyelőink munkáját, és a magyarországi egyházak kitűnő képviselőinek bizonyultak. Sok mindent megmagyaráztak és sok mindenben segítettek. Emellett az Ökumenikus Tanács az EBEÉ találkozó alkalmából ökumenikus istentiszteletre bocsá­tott ki meghívást, továbbá foga­dást rendezett a diplomatáknak, a sajtó képviselőinek és az Egyházak Emberi Jogi Programja bizottsá­gának. Mindez fontos lehetőséget biztosított kapcsolatok teremtésé­re és ápolására. Néhány megfigye­lőnk előadást tartott gyülekezetek­ben, teológiai főiskolákon, továb­bá istentiszteleteken köszöntötte a gyülekezetét. Végülis nem minden­napi dolog ilyen sok nemzetközi egyházi szakembert vendégül lát­ni; úgyhogy ennek hasznából a gyülekezetnek is részesedniök kell. Persze a legtöbb megfigyelőnk nem csupán azért jött, hogy maga beszéljen, hanem hogy figyeljen, és a lehető legjobban megismerje a magyarországi helyzetet. Ezekért a lehetőségekért különösen hálásak vagyunk. K. A. SOKNEMZETISÉGŰ EGYHÁZUNK - MA Szlovák hagyományok Kiskőrösön Bodrog Miklós EBEE az egyházak szemszögéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents