Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-07-09 / 28. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 60. ÉVFOLYAM 28. SZÁM 1995. JÚLIUS 9. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI NEGYEDIK VASÁRNAP ARA: 30 FT A Lélek nagy térsége, ahol kiterjesztheti szárnyait: __________________a csend Antoine de Saint Exupery — A TARTALOMBÓL “ HANGVERSENYEK CSEPELEN - ÚJ ORGONÁVAL HÍREK NYÍREGYHÁZÁRÓL A FELVIDÉK HAJDANVOLT EVANGÉLIKUS VÁROSAIBAN JÁRTUNK (III.) Jézus az öröm forrása Hálaadás Óbudán a 60 éves templom megújulásáért Cserkészek váiják az érkezőket Óbudán Kettős ünnepség Ikladon Kettős ünnep színhelye volt jú­nius 11-ének délutánján az ikladi templom. A helyi gyülekezet Is­ten iránti hálával ekkor vette bir­tokába a Luther tér 1. szám alat­ti vadonatúj, szép gyülekezeti há­zat. A Pest Megyei Egyházmegye pedig itt tartotta általános tiszt­újító közgyűlését. A közgyűlést megelőző isten­tiszteleten dr. Harmati Béla püs­pök a vasárnap evangéliuma sze­rint, a missziói parancs alapján hirdette az igét. Szavaiban rávilá­gított, hogy a missziói parancs­nak tesz eleget az ikladi gyüleke­zet, amikor az új gyülekezeti centrum felépítésével még széle­sebbre tárja a hitélet kereteit. Egyúttal szólt arról, hogy az egy­házmegye újraválasztott espere­sének, Detre János aszódi lelkész­nek, és megválasztott felügyelő­jének, dr Smidéliusz László főor­vosnak a szolgálata a jézusi kül­detés által meghatározott, na­gyon igényes feladat. Mindketten közismert és elismert személyisé­gei egyházunknak, akiket méltán tisztelt meg egyhangú bizalmával az egyházmegye. Őket nem arra kell ösztönözni, hogy még töb­bet, vagy jobban dolgozzanak, hanem arra, hogy egészségükkel visszaélve, túl ne dolgozzák, hajt­sák magukat. Ebben nyújtsanak nekik segítséget a lelkészek és a gyülekezetek. A püspök ezután megerősítet­te tisztségében a két éve már hi­vatalban lévő esperest és beiktat­ta az új felügyelőt. Az egyházmegyei közgyűlés először meghallgatta az egyház­megye szavazatvizsgáló bizottsá­gának a jelentését. Eszerint 30 egyházközség presbitériuma adta le a szavazatát esperesre és egy­házmegyei felügyelőre. Minden szavazat érvényes volt és kivétel nélkül a fenti személyeket tüntet­te ki a bizalmával. A szavazatbontási jegyzőkönyv ismertetése után az esperes je­lentése következett. Szó volt eb­ben a gyülekezetek erőteljes építkezési, tatarozási kedvéről, a lelkészi állások betöltésének gondjairól, általában az egyház­megye pezsgő életéről. Említette a jelentés a gondokat is, többek között az egyházi ingatlanok kár­pótlásának befagyásáról, amely mögött a kincstár anyagi nehéz­ségein túl sajnos politikai ten­denciák is meghúzódnak. Az esperesi jelentést az új fel­ügyelő székfoglaló beszéde kö­vette. Kiderült ebből, hogy sze­mélyesen, nagyon közelről és mélyen ismeri az egyházmegye és az egész egyház jelenét, lehetősé­geit és gondjait. Mint zsinati jegyző, a törvényalkotás rendkí­vül igényes, aprólékos, fárasztó munkájának aktív részese. Meg­köszönte a gyülekezetek bizal­mát és testvéri, segítő szándéká­ról biztosította a híveket. Hitoktatási és számvevőszéki jelentés egészítette ki a közgyű­lés elé tárt tájékoztatást. A jelentések után általános tisztújítás következett. A közgyű­lés a másodfelügyelői tisztségre - amit eddig dr. Smidéliusz László töltött be - dr. Roncz Béla főisko­lai docenst, az Aszódi Evangéli­kus Petőfi Gimnázium igazgató­ját választotta. Az egyházmegye világi jegyzője dr. Dúl Udó End­re gépészmérnök lett. Az egyház- megyei pénztáros feladatát ezu­tán Blázy Árpád gödöllői lelkész látja el. A többi tisztségben eddi­gi viselőiket erősítette meg a köz­gyűlés, majd új presbitériumot és zsinati póttagokat választott. A közgyűlést és a beiktatott új elnökséget jelenlétével megtisz­telte dr. Sólyom Jenő egyházkerü­leti felügyelő, Szemerei Zoltán osztályvezető, Vankó Magdolna országgyűlési képviselő, a helyi és a szomszédos települések pol­gármesterei táviratban, illetve le­vélben köszöntötte Szebik Imre püspök, Pintér János esperes, va­lamint Detre László nyugalma­zott lelkész, az egyházmegye egy­kori esperese, a jelenlegi esperes édesapja. Baranyai Tamás A gyülekezeti ház felszentelé­sénél dr Tasnádi Lajos építész­mérnök adta át a püspöknek a gyülekezeti ház kulcsát. Ajtónyi­tás után a gyülekezet bevonult a gyülekezeti házba. A lelkész is­mertette az építés történetét. Az épületet 35 nap alatt 352 ember hozta tető alá; maga az építkezés másfél évig tartott és kb. 2 millió Ft-ot ér a társadalmi munka. El­készült egy 150 ülőhelyes néző­tér, egy jókora színpad és az első szinten a szükséges helyiségek. Kékesi József felügyelő irányította a munkálatokat, aki maga több, mint 90 napot dolgozott az egy­ház javára. Segítségére voltak nagyszerű munkatársai, akik mindig örömmel végezték a munkát. Kékesi József felügyelő köszöntése után az esperes és a püspök köszöntötte a gyülekeze­tei, majd az idei konfirmandusok egy jelenetet adtak elő, jelezve ezzel azt, hogy a gyülekezet lelki építését elkezdte az új gyülekeze­ti házban. Az ünnepség során a felnőtt énekkar Járjapka József vezetésé­vel többször énekelt s szolgált az ifjúsági énekkar is. Az a tér, ahol az új gyülekezeti ház áll, a Luther tér nevet kapta. Völgyes Pál Idős, meghatott házaspár ül mellettem a padban. Borsos Lajos és felesége arra az 59 évvel ez­előtti napra emlékezik, amikor egymás mellett álltak az oltár előtt és Moór Henrik eskető sza­vait hallgatták... Házasságukat megáldotta az Úr, ma már déd­unokáikat ölelhetik. S a csaknem hat évtized alatt mindig hűséges tagjai voltak a gyülekezetnek, együtt szomorkodtak vele, ami­kor 1944 szilveszter éjszakáján romba dőlt a templom, és most együtt örvendeznek, amikor az­óta sem látott szépségében fény­lik újra. Bizony, még a vendégnek is megindító nézni a zsúfolásig telt templomban a boldog, ragyogó arcokat, a könnyes szemeket. A hangulat azt a 60 évvel ezelőtti napot idézi, amikor Raffay Sándor felépítést-felújítást el lehessen vé­gezni, mindig csak részleteket tudtak rendbe hozni. A perc csak tavaly jött el, amikor Bálint Lász­ló esperes, a gyülekezet lelkésze felvetette: a 60. évfordulóra álljon eredeti állapotában a templom. Persze, akadtak - mint mindig - kishitűek, akik féltek, hogy túl nagy feladat ez egy kis gyüleke­zetnek, hiszen ma alig vannak többen, mint a múlt században. De győzött a bizakodók elszántsá­ga és belevágtak. Néhány hónap alatt elkészült a templombelső. Ä hitélet egy percre sem szünetelt: szombatonként az asszonyok ta­karítottak, söpörtek, felmostak, és vasárnap, állványok, leplek kö­zött, de mindig megtartották az istentiszteletet. Végül nagy anya­gi áldozatok árán; az erős akarat és az isteni gondviselés segítségé­vel június 18-án az ünnepi isten- tisztelet napja is eljött. Szebik Imre, az Északi Egyház- kerület püspöke hálát adott Isten­nek, amiért egyházkerületünkben az elmúlt években sok templom építése, illetve újjáépítése vált le­hetségessé. Igehirdetésében, amelyet az efezeusi levél 2,20-22 alapján tartott, hangsúlyozta, hogy Pál az egyház jövőjén gon­dolkodott, amikor azt mondta: a szegletkő Jézus Krisztus, akiben mi is együtt épülünk az Isten haj­lékává. O az, aki épít, de nekünk magunknak is építkeznünk kell. Mi pedig az igéből építkezünk. Negyven évig mondták, hogy az egyház el fog sorvadni, de mégis azt tapasztaltuk: a kereszténység erősödik, mert ez a természete. S egy olyan vüágban, ahol az embe­rek csak az örömüket keresik, az egyháznak fel kell tudni mutatnia: Jézus az öröm forrása, A hálaadó ünnepi istentisztele­ten a liturgiát Bálint László espe­res és Bálintné Varsányi Vilma végezte. Tátrai Vilmos, a világhírű hegedűművész Bach-művek tol­mácsolásával tette még emlékeze­tesebbé az eseményt. A gyüleke­zet cserkészcsapata, az egyik elő­ző lelkész muzsikáló gyermekei, az énekkar, a nőegylet, a presbite­rek; mindenki nagy örömmel és lelkesedéssel bizonyította, hogy minden korosztály jelen van; él és erősödik ez a nagyon rokonszen­ves gyülekezet, s most újra olyan szép temploma van, mint amilyet megérdemel... U.Á püspök felszentelte az új templo­mot, amelyet Óbuda evangélikus közössége kiharcolt magának. A gyülekezet már a múlt században megalakult, akkor még csak 250 taggal. 1905-ben már imaházzá alakítottak egy épületet az iskola­kertben, de ez a harmincas évekre már kevésnek bizonyult, hiszen a gyülekezet tagjainak száma már jóval ezer fölött járt. így aztán, előteremtve a templomépítés anyagi feltételeit, megbízást ad­tak Friedrich Lóránt építésznek. 1936-ban felépült a templom, a kor építőművészetének legjobb színvonalán, tiszta, modern stílus­ban. A bombatalálat után soha sem volt annyi pénz, hogy a teljes Űj egyházi vezetők Szlovéniában A Szlovéniai Evangélikus Egyház Zsinata új vezetőket választott az egyház élére. Es­peresnek Géza Ernisa lelkészt, felügyelőnek dr. Aleksander Kercmart választották meg. Beiktatásuk június 11-én volt Murska Sobotán (Muraszom­bat), szolgálatukat július 1-jén kezdték meg. A korábbi vezetők: Ludvik Novak esperes 24 évi, Jozef Kuhar 32 évi szolgálat után tet­ték le tisztüket és őket a zsinat a „tiszteletbeli” címmel tün­tette ki. A Szlovéniai Evangélikus Egyház 18 000 lelket számlál. Tizenhárom gyülekezetben és három leánygyülekezetben szerveződve élnek. Nagy kiter­jedésű szórványaik vannak a főváros Ljubljana és Maribor környékén. Az ország lakossá­ga kétmillió körül van. Újabb öröm és ünnep a büki gyülekezetben „Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodálatosan cselekedett.” - olvasom énekeskönyvem belső ol­dalán a buzdító igét. A büki gyülekezetben is sokáig csak a hívők éneke zenghette a di­cséretet, mert az 1892-ben, a Nő­egylet támogatásával vásárolt or­gona hosszú ideig néma volt, de az istentiszteletre érkezők újra meg újra reménykedve pillantot­tak fel a több mint 100 éves mű­emlék orgonára: talán hallhatják még mennyekig hallatszó zengé­sét! Nem a véletlen műve, hogy ép­pen pünkösd hétfőn szólalt meg újra e csodás hangszer. Isten igéjét az úrvacsorás, ünne­pi istentiszteleten Szebik Imre, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke hirdette. Prédikációjába belefoglalta az orgona zúgásának és az első pünkösd hangjainak szimbolikáját. Ahogy a Szentlélek munkálkodik, az orgona muzsikája is áthatja a lelkeket. A Lélek, a szeretet, a bölcsesség, a józanság lelke kiárad közénk, hol sok önzés, félelem, gyávaság lakozik. Illő hát Őt dicsérni és nagy ajándékába be­lekapaszkodni! A szószéki szolgálat után a püs­pök felszentelte a megújított orgo­nát, melyet Trajtler Gábor egyház­zenei igazgató szólaltatott meg, bemutatva az orgona Istent dicsé­rő és emberi szíveket átmelegítő zenéjét. Csodálatos játéka által és Fülöp Attila művész gyönyörű éne­ke hallatán is sokan érezhettük a bennünket újító erőt! Ahogy ez már lenni szokott, az istentisztelethez ünnepi közgyűlés kapcsolódott, melyen az 1994 no­vemberében kezdődő - Tamai Endre és Sipos István orgonaépítők által elvégzett - közel 1,5 millió fo­rintos felújítás menetéről Fatalin Helga, a gyülekezet lelkésze szá­molt be. A hangszer renoválásá­nak szakmai oldalát pedig Tfajtler Gábor művész ismertette a hívek­kel. A zene korokon és rendszere­ken átható és az Isten dicsőségét sugárzó, embereket formáló hatal­mára rámutatva köszöntötte a gyülekezetei Szebik Imre püspök és az egyházmegye örömét tolmá­csolva Zügn Tamás esperes. Dr. Szele Ferenc polgármester - kinek támogató segítsége nyomán az egyházközség 1 millió forintot ka­pott a felújításra - említést tett mind a lelki élet gyakorlása, mind az összetartás fontosságáról. A szép alkalmat kötetlen együtt- lét és beszélgetés követte terített asztalok mellett. Kiemelkedő örömünk újra rá­mutatott Urunk áldó csodáira, méghozzá nem kevesebb igénnyel, mint hogy Őt a hétköznapok kis eseményeiben is észrevegyük. Úgy legyen! Savanyó Edina

Next

/
Thumbnails
Contents