Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1994-05-22 / 21. szám
Evangélikus Elét im májúS'2Í 250 ÉVE ELINDULT 30 EVANGÉLIKUS CSALÁD ZOMBÁRÓL... Orosháza városa és evangélikus gyülekezete ünnepelt 1994. április 24. vasárnap. A város harmadik újjászületésének volt 250 éves évfordulója. Az első települést 1241-ben a tatár rombolta le. a másodikat 1595-ben a török pusztította el. A 18. században az ellenreformáció következtében települt be újra a város. Korábban Győr, Sopron és Vas megyében élt evangélikusok elűzettek falvaikból a Tolna megyei Zombára. Itt is csupán 18 évig élhettek háborítatlanul. A falu ura ragaszkodott ahhoz, hogy a birtokán élők a: ö katolikus vallását kövessék, ezért a harminc család felkerekedett papjával együtt. Szekerekkel, családtagjaikkal és minden jószágaikkal elindultak kelet felé. Átkeltek a Dunán majd a Tiszán is, és 1744. április 24-én megérkeztek arra a helyre, melyet ma is Szőlőhegynek neveznek. Itt telepedtek le és építették fel templomukat, házaikat. Itt helyezték el a Zombáról magukkal hozott kis harangot is, mely ma is ott látható a nagy templomban. A város erősödött, lakói gyarapodtak. Evangélikus városnak mondták régen, és ma is így emlegetik. A 250 éves jubileumi ünnepségről négy tételben számolunk be. Evangélikus Egyház püspök-elnökének a szolgálatával történt. Az alapkőletétel idején az Egyházközség lelkészei: Pintér János esperes, Győri Gábor igazgatólelkész és Ribár János lelkész. Az Egyházközség felügyelője: Benkő Pál, másodfelügyelői: Szász János és Bérezés Elemérné. A Szentháromság egy igaz Isten áldása legyen az épülő templomon, az abban szolgálatot végzőkön és mindazokon, akiknek lelki otthona lesz ez a ház, hogy a majd itt hangzó ige és a kiszolr gáltatásra kerülő szentségek ereje által sokan vallhassák a zsoltá- rossal együtt: „Uram, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég. Nemzedékről nemzedékre megmarad igazságod" (Zsolt 119, 89-90.). Orosháza, 1994. április 24.” Az alapkőbe tett fémhengerben elhelyezték a tisztikar, a presbitérium és képviselő-testület 1. Új templom alapkőletétele Azon a Szőlőhegyen, ahol az első érkezők letelepedtek, ott készülnek új templom építésére az orosháziak. Ez ma a város egyik külső kerülete. Úgy ünnepli a város és a gyülekezet az évfordulót, hogy új templomot épít. K°ra délelőtt nagyszámú gyülekezet állta körül a saroktelket, melyet egy épület bontása után szépen elegyengettek. Az alapkő körül dr. Harmati Béla püspök mellett Pintér János, Táborszky László és Bolla Árpád esperesek szolgáltak. 2Kor 5,17 alapján szólt a püspök igehirdetése arról, hogy ami itt történik, Krisztustól van. Isteni reménységgel építenek. Ez új elindulás és nagy reménység. Szólitsa meg itt Isten az embereket, az ifjúságot. A hitvalló ősökre emlékezve, jöjjön létre új teremtés. „Hálaadással tesszük le e templom alapkövét. Isten maradjon ezzel a néppel és a nép maradjon Istennel” - fejezte be igehirdetését a püspök. Az alapkőbe helyezett okmány szövegét Pintér János esperes ismertette : „ TEMPLOMÉPÍTÉSI ALAPÍTÓ OKIRAT A Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugat-Békési Egyházmegyéjének OROSHÁZI EGYHÁZKÖZSÉGE az Úr 1994. esztendejében, az Egyházközség és Orosháza település alapításának 250. évfordulóján, a történelmet formáló teremtő szent Isten, és az életét minden emberért feláldozó Jézus Krisztus, és az egyházat teremtő és fenntartó Szent Lélek dicsőségére, a Szőlő városrész lelki ellátásának biztosítására, már az első világháború előtt felvetődött templomépítési szándék beteljesítésére templom építését határozta el a Szent István utca (18. sz.) és a Szőlő körút kereszteződésénél. A telket erre a célra az Orosházi Önkormányzattól vásárolta az Evangélikus Egyházközség. A templom építését támogatta a város polgármestere, dr. Gulyás Mihály. A templomot tervezte Benczúr László okleveles építészmérnök (Budapest - 1122 - Goldmark K. u. 281b.), a zombai templom tervezője. Az ünnepélyes alapkőletétel a negyedévezredes jubileum napján, 1994. április 24-én, vasárnap délelőtt 9 órakor, dr. Harmati Béla, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökének, a Magyarországi és a városi képviselő-testület névsorát, a gyülekezet Harangszó c. lapjának eddig megjelent két számát, az Evangélikus Elet és az Orosházi Napló április 24- iki számának egy példányát. A gyülekezet ifjúsága versmondással és énekekkel szolgált. 2. Ünnepi istentisztelet a nagytemplomban Zsúfolásig megtöltött templom, igen sok vendég, közöttük a Zombai Gyülekezet küldöttsége, a finn (Tampere-Hermäläi) és a Fazekasvarsándi (Romá- nia-Arad m.) Gyülekezet tagjai, sokan a szomszédok közül és még többen az Orosházáról elszármazott, de most ünnepelni hazatérő hívek közül. Az istentisztelet oltári szolgálatát az ökumené jellemezte: katolikus, evangélikus és református lelkész végezte az evangélikus liturgia szerint. A szószéken Harmati Béla püspök IPt 1,3-9 alapján hirdette az igét. Hálaadással tekintsünk fel Arra, akitől jön az élet. Mindeddig megsegített az Úr (ezt hirdeti a zombai harang felirata is)! Azokra az értékekre nézzünk, melyek Jézus igéjéből származnak. Ezek mindig „erkölcsi védőhálót” jelentettek az itt lakók számára. Becsületet és tisztességet, és ez erkölcsi tőkéből nőtt ki az új élet. Az ige arról beszél nekünk, hogy minden leverő, külső félelmetes dolog ellenére mi nem ezekre nézünk, hanem azt tapasztaljuk, hogy a spiritualitás ereje végtelen. „Csak azért is” valóság a spiritualitás ereje, miénk az élő reménység, és kipróbált hittel nézhetünk Istenünkre. Újra tanuljuk a hitet, Isten nem pusztulást, de életet és erőt ad. A záró oltári szolgálat keretében a két orosházi cserkészcsapat zászlóját áldotta meg a püspök, és a testületek nevében szalagot kötöttek rájuk. Az istentisztelet után rövid ünnepi ülés volt. Az istentiszteleten és az ülésen is részt vett Für Lajos honvédelmi miniszter, dr. Gulyás Mihály polgármester, a város önkormányzatának számos tagja és együtt ünnepelt a gyülekezettel. Győri Gábor igazgató-lelkész ismertette a gyülekezet történetét a zombai elindulástól a város és egyházközség megalapításán keresztül napjainkig. Zombáról együtt jött el híveivel Horváth András lelkészük, és a hamar felépített templom körül építették a várost. Ez a templom paticsból (vesszősövényből és sárból) készült. Negyvenkét év alatt épült a kőtemplomuk. A mai templom helyén fatemplom állt. Először a tornyot építették tűzfigyelésre, majd 1786-ban összeépítették a főhajóval, és 1830-ban a déli szárnnyal bővítették. Ma a templom 3500 személyt fogad be. . Ünnepi nyilatkozatot is felolvasott Pintér János esperes, melyben hitet tettek az ősök öröksége mellett és a jövő felé biztató reménységgel mutattak irányt. Köszöntések is hangzottak. Szigeti János zombai helytörténész meghatóan emlékezett a kis harang mellett a múltra és jelentette: „megvagyunk, élünk, magyarok vagyunk!” Dr. Sólyom Jenő egyházkerületi felügyelő arról szólt, hogy az ünneplés nem csupán hálaadás, de elkötelezés is. Farkas Elemér a helyi zsidó közösség üdvözletét adta át és a Holocaustra emlékezve mondott imádságot. A köszöntésekre Ribár János lelkész válaszolt. 3. Emlékparkavatás a város szívében A templom és a gimnázium épülete közötti hatalmas területen a város parkot létesített, és ebben emlékművet alkottak a város történelmi fordulóinak megörökítésére, örök emlékeztetőül. Hatalmas termésköveken évszámok jelzik a tatár, a török pusztítását, az ország tragédiáinak fordulóit, háborús veszteségeket és hazánk teljes szabadságának megszületését. Ezen a kövön arany számokkal áll 1991, amikor az utolsó szovjet katona elhagyta hazánk területét és végleg felszabadultunk! A középső területen áll Szerváciusz Tibor szobrászművész „Síró anya" szobra, mögötte hatalmas köveken egy kis harang emlékeztet. Dr. Gulyás Mihály polgármester elmondta e park születésének történetét. Negyven éven keresztül nem volt szabad saját hőseinkre emlékeznünk, hazánk földjén meghalt szovjet, román, bolgár, angol és amerikai katonák sírját minden évben koszo- rúzták, saját hőseinkre egy szál virággal sem lehetett emlékezni. Ez az emlékmű évszázadok tragédiáját véste kőbe. Most már leróhatjuk kegyeletünket hőseink előtt - de amazokat is megkoszorúzzuk, mert mindenkit megillet a tisztelet és emlékezés. Für Lajos honvédelmi miniszter ünnepi beszédében a történész kitűnő szemmértékével mérte fel a múltat. Fontos emlékezni arra, amire ez az emlékmű emlékeztet. Történelmünk első öt évszázada a felemelkedés, a fényes ívelések kora volt, a következő évszázadok tele voltak tragédiákkal és sorscsapásokkal. Pusztult a magyar. Miközben szükség volt arra, hogy idegen ajkúakkal telepítsék be a hazát, Orosháza kivétel maradt. Trianon - a második Mohács - óriási vérvesztesége lett magyarságunknak, majd a 20. század - a szörnyűségek százada - különböző színű diktatúráival, haláltáboraival és fogolytáboraival tragikussá tette itt az életet. Ez az emlékpark figyelmeztessen arra, hogy ez a múlt vissza ne térhessen. Emlékeztessen az ősökre, akik „csak azért is” emberi életet teremtettek! Vigyázzunk, hogy az a múlt vissza ne térhessen, vigyázzunk a szabadság útjára! Segítsen meg Isten ezután is mind az idők végezetéig! Az emlékparkot Harmati Béla püspök áldotta meg. 4. A Hajnal óvoda szentelése A közös ebéd után a Hajnal utcába sétált a gyülekezet nagy része. Itt áll az óvoda épülete, mely ma teljesen egyházi intézmény. Harmati Béla püspök röviden szólt az összegyűlt gyermekekhez és szüleikhez, óvónőikhez. „A gyermekek itt Jézus közelében, lehajló szeretetének közelében vannak.” Öröm volt végignézni az éneklő, játszó gyermekseregen. Miközben a püspök megáldotta őket, hallgattuk a gyermekek énekét: „Jöjj, Jézusunk! Hű barátunk, Óvodánkba Téged várunk..." Az óvoda bejáratánál van egy jelkép, mely a Hajnal óvoda lényegére mutat rá. Ez előtt sorakozott fel a gyermeksereg és szüleik, itt hangzott el az óvoda megáldása és Isten segítségül hívása az óvoda munkájához, a nevelők szolgálatához. Ebben az óvodában 150 beíratott gyermekkel foglalkoznak. Van egy evangélikus tagozatú általános iskolájuk, ebben, már két évfolyam osztályában mintegy 100 gyermek, és a gimnázium tagozatában 50 fiatal tanul. Fejlődik az iskolaügy, a nevelés ügye is Orosházán. így ünnepelt a gyülekezet 1994. április 24-én, megalakulásának 250. évfordulóján. tszm KERESZTREJTVÉNY 1 2 3 A 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Rejtvén)unkhen l\il u|>o\u>l KorinitiM.ikln»/ ii i leveleinek egyikéből idé/.ünk: .....Vun égi lest. meg fö ldi test, de más az égi ragyogása, más a földié, más a nap sugárzása, más a hold fényessége, más a csillagok tündöklése, sőt egyik csillag fényessége....................."Az idézet befejezése rejtvényünkben ol vasható. VÍZSZINTES SOROK: A. Az idézet első része— B. Józsué őse— Időmérő eszköz— Kerti szerszám— Kínai hosszmérték— C. Amerikai egyetem— Túlzottan kedves— Értelme— Kálium vegyjele—D. Tetterő, szívósság— Ide menekült Dávid Saul elől— Apósa, ősi magyar szóval— Ha megelőzi, ide kerül— E. Áron legidősebb fia— A görög-római mitológia egyik királya— A varrógép egyik részét— F. Egyenáramú elektromos eszköz pozitív sarka— Repülőgép— Bejárul— («. \ jcni/iiNuk'ini varostul eg\ik tornyának neve volt— Város volt Gileád földjén— Ilyen hárfa is van— H. Országos Rendező Iroda— Tetszetős, mutatós— Pilátus Krisztus keresztjén helyeztette el— Kis emelkedő— I. Női név— Keresztül— Asztácium vegyjele— Megerősített királyi város Kánaánban— Évezred, örökkévalóság görögül— J. Magyarországi kisebbség— Pl. a TV egyik bevételi forrása— Dehogy! Hajítana— A magyar ABC 14. magánhangzója— K. Az idézet második részének folytatása— FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Az idézet második része— 2. ókori helység Júdában— Nabukodonozor király testőrségének parancsnoka— 3. Észak-Skócia latin nevének hagyományos magyar formája— Egyik főiskolánk rövidítve— 4. Friss— Személyeidre—Félig hamis!— Sziget Svédországban— 5. Tűzben— ősi magyar név— 6. Megszólítás— Tojás németül— Remiim vcgviyle— S/micn— MtiViis/i kilcjc/cM forma— - 7. Dávid lia— Lusta— S/olnii/ácis hang— 8. Kalap, sapka, németül— Újabb kőkor— Bizony !— 9. Felöt!— Pénzzel tartozik— Közép-amerikai köztársaság—10. Ruhán van— Szélsőséges más szóval— Ad, régiesen— 11. Romániai város— Becézett női név— Norvégia, Németország autóiele— Nem, dehogy!— 12. Sodrott anyagú női runakelme— Ünnepélyes hangú költemény— Csont, latinul— 13. Pudingmárka— óegyiptomi napisten— Tartójába— 14. Kivezette népet Égyiptomból— Arab országból való—15. Nem igazi—Varos az akabai-öbőinél— Fúvóshangszer— Kén vegyjele— 16. Az idézet első részének folytatása— A görög ABC egyik betűje— Megfejtéseket június 1-ig keljük a kiadóhivatalba beküldeni. A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki.
