Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1994-05-15 / 20. szám
Evangélikus Elet 59. ÉVFOLYAM 20. SZÁM 1994. MÁJUS 15. HÚSVÉT UTÁNI HATODIK VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 25 Ft Ha segíteni akarod testvéredet, szeresd és imádkozz érte. Szívedben kell hordanod őt a szeretet révén. Michel Quoist A TARTALOMBÓL TEMPLOMSZENTELÉS NAGYMÁNY0K0N EMLÉLKEZÉS VIETÓRISZ JÓZSEFRE MAGYAR EVANGÉLIKUS TÖRVÉNYKÖNYVEK Takaró Károly protestáns tábori püspök EGYETÉRTÉSBEN ÉLJETEK... Ülésezett az Északi Egyházkerület Presbitériuma 1994. április 20-án a kerület székházában tartotta beszámoló ülését a presbitérium. Farkasházi Ferenc egyházkerületi felügyelő rövid beszéddel nyitotta meg az ülést. A presbiterek meleg szeretettel köszöntötték felügyelőjüket 75. születésnapján. Ugyancsak köszöntötték az egyházkerület pénztárosát, Szemerei Zoltánt is 50. születésnapján. Az egyházkerület életéről, az 1993. év eseményeiről, szolgálatáról Sze- bik Imre püspök számolt be jelentésében. (Jelentését kivonatosan közöljük.) A türelem és vigasztalás Istene adja meg nektek, hogy kölcsönös egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint, hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját. (Róm 15,5-6) Az apostoli intés jelzi, hogy az első keresztyén gyülekezetben is biztatni kellett a sokrétű, más-más háttérből indult és a keresztyén gyülekezetbe Krisztus elkötelezettjeiként megérkezett híveket. Az egykori hatalmas római birodalom világvárosa a zsidó kultúrában gyökeret eresztett, vagy a görög sok-istenhit pogány világában felnevelkedett művelt embereket egyaránt összegyűjtötte, s belőlük verbuválódott a Lélek fuvallatára a keresztyén gyülekezet. Kölcsönös türelemre és a vigasztaló Isten segítségül hívására volt szükségük, hogy egyetértésben éljenek, és hitelre méltóan, vonzóan tudják képviselni Isten ügyét az akkori világ fővárosában. Ami érvényes és igaz a múltra nézve, mennyivel inkább aktuális a mában. Nem teljes átfedésű nézetazonosságot, nem véleménykülönbség nélküli opportunizmust követel tőlünk az egyház Ura, Jézus, de egyetértést evangéliuma hitelesnek bizonyuló képviseletére. Nem a személy hitelesíti az örömüzenetet, hanem a személy magatartása. E tartás pedig Krisztushoz és egyházához való viszonyban vizsgálható. Krisztushoz való kötődésünkben a kegyelemre szorult szolga kopogtat naponkénti vagy évtizedekre szóló múltjával. Az egyházhoz való viszonyunkban pedig a mandátum kötelez a szolgálatra holtomiglan, a kenyéradó gazda iránti tisztesség pedig a mundér becsületének védelmére. A joggal emlegetett iusticia civilis ezt is magában foglalja felfogásom szerint. Vajon egyházunk valamennyi lelkésze és híve jó lelkiismerettel áll meg az egyház Urának színe előtt, mint aki az egyetértést munkálta az elmúlt esztendőben és ezzel hitelessé tette magatartásával és szolgálatával az evangéliumot polarizálódó, feszültségektől terhes, harsány hangoskodás leverő lármájában szenvedő világunkban? A választ mindenkinek személyesen kell megadnia csendben Isten előtt... I. Isten legyen Isten életünkben! Isten legyen Isten - e felszólítás nem mástól, mint magától Luthertől, a reformátortól származik. Korunk embere autonómiára törekszik. Ha van szellemi érték a szekularizált ember szemében, akkor a mindenkitől független szabad gondolkodás és életelv feltétlen elfogadott. A magas erkölcsi piedesztálra helyezett autonómia filozófiai értékén a megvalósítha- tatlansága ejt csorbát. Amióta az ember homo societas, azóta teljes autonómiája megvalósíthatatlan, függetlensége irreális, ha mégis mereven erre törekednék, akkor az önzés elviselhetetlenségének bűnébe sodródnék a személyiség vagy hatalmi mámorának tébolyába szédülne, ahonnan egyenes út visz a pusztulás szakadékába. A döbbenetes az, hogy sokan kipróbálják ezt az utat kortársaink közül... II. Az egyház legyen egyház közöttünk! Feleslegesnek tűnhet e felszólítás. Mégis úgy vélem, rendkívül időszerű. Megbízatásunk az evangélium hirdetése, a Krisztusról szóló bizonyságtétel. Megrendülve gondolok vissza egy újságíró megjegyzésére: a bűnbocsánatot és a feloldozást senki nem mondja el a lelkész helyett Isten nevében. Pedig annak feltétlen hangoznia kell. Égető szükség van rá. Nem menekülhetünk sem szociális tevékenység látványos sikerélményébe. Nem léphetünk a diplomácia csillogó parkettjére, magunk fontosságát hangsúlyozandó. Nem fordulhatunk a pedagógia gyors sikert kínáló tudományához. Nem léphetünk a pszichológia és szociológia sikamlós talajára. Nem léphetünk a gazdasági menedzsment helyére sem, megmentendő egyházunkat sanyarú anyagi nehézségeiből. Vagy mindezt megtehetjük, de önmagunk identitását veszítjük, s küldetésünk velejét adjuk fel. Az egyház legyen egyház, ez any- nyit is tesz, helyezze önmagát, életét és szolgálatát az evangélium mértéke alá. Merje önmagát kritikusan vizsgálni és merjen életén és gyakorlatán változtatni. Mindebből az is következik, hogy az egyház merjen és akarjon az evangélium mértéke alatt más lenni mint a világ. - Részérdekektől az egész egyház küldetésére néző! Utilitarista szempontok helyett altruista gondolkodású! Mulan- dók helyett örökkévalókra tekintő!^ így teheti az egyház az evangéliumot láthatóvá, érzékelhetővé, transzparenssé. Az egyház egyházságához tartozik, hogy állandó párbeszéd testvéri kapcsolatában van a rábízottak- kal. Inti és feddi, tanácsolja és vigasztalja őket. Luther ezt írja: „Legeltetni azt a nagy szolgálatot jelenti, hogy az egyházat a kősziklára építjük, a lelkeket a kereszt- séggel és az úrvacsorával segítjük, a nyugtalanokat megdorgáljuk, az elcsüggedteket megvigasztaljuk, a gyengéket biztatjuk, és mindenki iránt türelemmel viseltetünk.” (Folytatás a 3. oldalon) VADOSFAI ARTIKULÁRIS EMLÉKNAP a vadosfai evangélikus templomban 1994. május 15-én, vasárnap egész napos Ünnepséget, az artikuláris korszakra emlékező „nagycsaládi” találkozót tartunk, amelyre a kedves Testvéreket, a valamikor Vadosfa szárnya alatt élt gyülekezeteket szeretettel hívjuk és várjuk. ÜNNEPI REND Délelőtt 10 órakor ISTENTISZTELET Ünnepi szolgálatot végez és úrvacsorát oszt lelkészekkel együtt Szebik Imre püspök. Az istentiszteleten a csornai Bárdos Lajos Városi Kórus - Nagy Kálmán vezetésével - és Szebik Attila orgonista szolgál. Délután 3 órakor TEMPLOMI ÜNNEPÉLY 1. Gyülekezeti ének. Erős vár a mi Istenünk. 254.1-2 2. Megnyitó. Bárány Gyula esperes 3. Soproni Ev. Gyülekezet Énekkara szolgál. Vezeti: Weltler Sándor 4. Berzsenyi Dániel: Fohászkodás Arany János: Fiamnak. Előadja Gönye Ilona 5. Dr. Harmati Béla püspök előadása 6. Szebik Attila orgonajátéka 7. Szokolay Sándor előadása: A zene szakrális üzenete 8. A Soproni Gyülekezet Énekkara szolgál 9. Az ősök üzenete. Sümeghy József emlékezése 10. A Soproni Gyülekezet Énekkara szolgál 11. Szépfalusi István bécsi magyar lelkész előadást tart 12. Ady Endre három költeményét előadja Kiss Ildikó 13. Szebik Attila oreonajátéka 14. Isten szemléje, (összefoglalás) Böröcz Sándor 15. Gyülekezet éneke: 229. ének 1. és 3. verse 16. Zárószó, imádság. Szebik Imre püspök 17. Gyülekezeti ének: 377.1-4 Himnusz Ebédelőjegyzést május 7-ig a vadosfai lelkészi hivatalba kérjük. LELKIGONDOZÁS A KATONÁK KÖZÖTT Protestáns tábori püspököt iktattak Jelentős mérföldkőhöz érkezett a katonai lelkigondozás. A történelmi egyházakkal aláírt megállapodások alapján megkezdték a tábori püspökségek felállítását. A protestáns tábori püspököt a váltakozás rendje szerint most a református egyház választotta. A Zsinat 71:4 arányban megválasztotta Takaró Károly gyáli lelkészt a püspöki tisztre, az Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma a választást elfogadta, a Honvédelmi Minisztérium pedig megerősítette. Ezek után következett a püspök felszentelése és hivatalába való beiktatása. 1994. április 27-én délután, a Kálvin téri református templomban nagy gyülekezet jelenlétében megtörtént a beiktatás. A gyülekezetben az egyházi személyeken kívül ott volt Für Lajos honvédelmi miniszter, a Honvédség vezetőinek magasrangú személyei, külföldi katonai attasék és külföldi katonai lelkészi szolgálatok vezetői. A püspökszentelés szolgálatát dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Zsinat elnöke végezte. Igehirdetését Ef 6, 10, 14-20 versei alapján tartotta. Isten erős fegyverzetét mutatta meg, mely képes megvédeni bennünket világpusztító urak bál- ványainak imádásától, miután két forró és egy hidegháború a szakadék szélére taszított bennünket. Egyedül a szenvedő Megváltó képes megtartani, mert ő megvívta csatáját ezekkel az erőkkel szemben. A tábori lelkészség a leggyakorlatibb teológiai konzekvenciákat vallja meg és aktualizálja mai helyzetünkben és segít, hogy a sátáni erők helyett Isten önfeláldozó szeretetének diadala következzék be. Isten erős fegyverzetének fel- mutatása és félvétele a tábori lelkészi szolgálat célja. Dr. Harmati Béla püspök imádsága után került sor a felszentelésre, majd a jelenlévő püspökök áldásmondása után az új püspök mondott igehirdetést. lPt 2,10 verse alapján szólt arról, hogy az élő Isten követségében Isten különös szeretetét kell hirdetnie, mely az embert magához vonja. Olyan fiataloknak kell hirdetni, akiknek elemi dolgokat kell elmondani, hogy az ember saját erejéből nem tud a bűn rabságából szabadulni, Jézus szabadított meg. Sokféle nyomorúsággal, sérüléssel élnek emberek, depressziósok, öngyilkossággal kacérkodók, önmagukat emésztő fiatalok között kell felmutatni: van, aki megbocsátott, van aki mindent elfedezett, van belső béA díszelgő katonai egység kesség. Isten népe vagyunk, meg- kegyelmezettek, Isten szeretete miénk a Jézus Krisztusban. Az istentisztelet után ünnepi ülés volt, melyet dr. Bodnár Ákos református főgondnok nyitott meg. Takaró Károly, a beiktatott protestáns tábori püspök székfoglalójában arról szólt, hogy a tábori lelkészek szolgálatát sok meg nem értés kíséri. Nem kell félreérteni. Az egyház nem terjeszkedik, csupán megjelenik ott, ahol Isten akarja, ahová küldi. Ezt a szolgálatot életre hívta először is a szükség, másodszor a jog, az alkotmányos jog, harmadszor Isten akarata, hogy a katonák egymás testvérei, oltalmazói lehessenek. A civil életformával szemben rendkívüli katonai életmód teszi szükségessé, hogy meghaljon az önző életforma és a közösségi legyen élővé. Für Lajos honvédelmi miniszter beszédében köszöntötte az új tábori püspököt. A lelkészi szolgálat bevezetését azért tartja szükségesnek, mert fel kell készíteni a tisztikart arra, hogy „hozzáértően fogadják a bevonulókat, akik számos rendezetlen dologgal, feszültséggel, a világban és családjukban meglévő valós gondokkal érkeznek a laktanyákba. A hadsereg egyébként is koncentrálja a konfliktusokat, amelyek kezeléséhez hozzáértés, a másik ember gondjának átélési képessége, nagyfokú megértés szükséges.” A katonai lelkészi szolgálat létrehozása azért is szükséges volt, hogy mód legyen „egyéni és közösségi lelkigondozásra, a hit és kegyességi élet, a vallásgyakorlás lehetővé tételére, misék, istentiszteletek, biblia- és imaórák megtartására. Ez a szolgálat alkalmas arra is, hogy bizalmi fórumot biztosítson a tisztek és katonák számára, ahová vallási és emberi gondjával mindenki elmehet abban a tudatban, hogy ügyét korrekten és bizalmasan kezelik. A szolgálat alkalmas lesz arra is, hogy ellássa a hivatásos katonák családtagjainak lelkigondozását, az ismét szabadon vállalható egyházi szolgálatokat: házasságkötést, keresztelést, bérmálást, konfirmációt és a temetést is.” Üdvözlések is elhangzottak. Dr. Harmati Béla püspök egyházunk és a MEÖT nevében, dr. Seregély István egri érsek a MKPK elnöke „Isten földi népének katolikus családja” nevében, valamint Frőch- lich Róbert főrabbi kívánt áldást. A németországi protestáns tábori lelkészi szolgálat nevében, az osztrák tábori lelkészek nevében és az Európában állomásozó USA katonák tábori lelkészei nevében hangzott még el köszöntés. Az ülés végén dr. Frenkl Róbert országos felügyelőnk mondott zárszót arról, hogy a testi és lelki egészség megtartása fontos feladat a katonák között. Tóth-SzöUős Mihály EREDMÉNYEK ÉS KUDARCOK... A Déli Egyházkerület Presbitériumának ülése 1994. április 22-én tartotta ülését a presbitérium. Dr. Sólyom Jenő kerületi felügyelő nyitotta meg és bővebb jelentésében összegezte és értékelte az egyházközségek 1993. évről szóló beszámolóit. Az adatszolgáltatások összesítésével adott képet a jelenlegi állapotokról mind lélekszám, mind pedig a gazdasági és gazdálkodási rend tekintetében. Az újonnan bevezetett népmozgalmi és egyházi szolgálati, valamint pénzügyi és gazdasági beszámolók alapján elemezte a kerület helyzetét, a jövő felé mutató irányzatokat. (Ez az elemzés csupán a Déli Egyházkerületről szólt. ígéretet kaptunk arra, hogy kiegészítve az Északi Egyházkerület adataival, a közeli jövőben lapunk hasábjain az egész egyházunkra nézve közölni tudjuk Harmati Béla püspöki jelentése, írását.) Ezután következett dr. melyet kivonatolva közlünk. 1. Eredmények és kudarcok egyházkerületünk életében Isten előtti hálával nézünk körül, amikor felsoroljuk mindazt, amit kaptunk és elértünk az elmúlt évben. Évről évre visszatérő motívumként emlegetjük, hogy sorra tataroztuk épületeinket, új létesítmények születtek. A statisztikai összesítésben olvashatjuk annak a 27 egyházközségnek a nevét, ahol 1 millió forintos értéken felül végeztek munkát. Ebből a szép sorból is hadd emeljem ki Dunaújvárost, ahol a korábbi szocialista város evangélikus népe új templomot épít, vagy Nagymányokot, ahol az elmúlt szombaton, április 16-án szenteltük fel az újonnan épült templomot. Zomba temploma is hamarosan kész lesz és pünkösd vasárnapjának délutánján szenteljük föl... Gyülekezeteinkben éhség található a spirituális javak után, mert „nemcsak kenyérrel él az ember". Ugyanezt mutatja a megtartott húszezer fölötti istentisztelet, a négy és fél ezer felnőtt bibliaóra, a négyezerháromszáz gyermek és ifjúsági bibliaóra stb... Ki gondolta volna még öt évvel ezelőtt, hogy ma kerületünkben öt gimnázium fog működni és ősztől indul a hatodik is, az aszódi? Óvodák működnek Soltvadkerten, Budapest-Kőbányán, Orosházán, Tótkomlóson, Nagytarcsán, előkészítik az indulást Irsán. Igaz ugyan, hogy nem mindenütt felhőtlen az intézmények indítása. Ilyen volt a Budapest Deák téri iskola ügye, most az aszódi, ahol a pedagógusok, az önkormányzat vagy különböző pártok nehezítik meg az egyház dolgát... Sajnos, az is előfordul, hogy a régi idők lelkész-pedagógus, lelkész-kántor ellentétei mintájára ma lelkész kerül szembe az új iskola igazgatójával és ebből áldatlan állapotok születnek. Egy-egy iskolán belül sem mindig egyszerű a sokfelől összeverbuválódott vagy a régi vágányokon haladó átvett tanári kart új, evangélikus iskolai tantestületté összegyúrni. Úgy érzem, évtizedekig is eltarthat az a tanulási folyamat, amelyikben egyházközségek, lelkészek és tanárok valóban gyülekezetté forrhatnak össze és ehhez szükséges Isten igéjének kohója... Egyházi kudarcaink közé tartozik az elmúlt időszakra vonatkozólag, hogy néhány lelkészünk a többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó gyülekezeti statisztikai adatait megküldeni az illetékes es- peresi hivatalnak... Kudarcaink közé tartozik a rehabilitációk elhúzódása is. Van (Folytatás a 3. oldalon)
