Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-04-17 / 16. szám

Evangélikus Élet 1994. áprilís 17. NAPRÓL NAPRA Az Úr szeretetével tele van a föld (Zsolt. 33,5) Krisztus mondja: Én vagyok a jó pásztor. Az én juhaim ; hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követ- | nek engem, én örök életet adok nekik. Jn 10, 11. 27-28 VASÁRNAP Fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. 1 Móz 2,15 (1 Pt 4,10; Jn 10, 11-16; lPt 2,21-25; Zsolt 87) „Ha megszólitlak, Uram, tudom, első kérdésed hozzám: „Szükséged van rám?” S a te válaszod: „Itt vagyok! Nem | láthatsz meg, de én vagyok a fény, amelyben mindent látsz. Nem hallasz, s mégis kezed ereje vagyok, cselekszem akkor is, ha nem ismered útjaimat. S alkotok akkor is, ha műve­met nem ismered.” Istenem add, hogy megismeijem, és szeressem művedet!” HÉTFŐ Mikor pedig Jézus már közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örven­dezve fennhangon dicsérni kezdte Istent mindazokért a csodákért, amelyeket láttak. Lk 19,37 (Ézs 66,10; 4Móz 17,16-26; Ef 3,4-21.) „Jer dicsérjük Istent szívvel, szájjal, lélekkel. Ki nagy dicső dolgot cselekszik mindenekkel. Ki bölcsőnktől fogva mindeddig eltartott és számtalan jókkal minket elárasztott. Atyának, Fiúnak, és Szentlélek Istennek, a Szenthárom­ságnak, hűséges éltetőnknek. Dicséret, dicsőség, legyen magasztalás, most és mindenkoron örök hálaadás.” KEDD Hasonlóképpen vette a poharat is az Úr Jézus miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz újszö­vetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” 1 Kor 11,25 (lMóz 9,13; Mt 26,31-35; Ef 4,1-6). Jézus eltörölt minden áldozatot. S kereszthalálával új szövetséget kötött az egész emberiséggel. Amikor az Úr oltárához térdelünk, érezzük ennek a szövetségnek az áldá­sait? Le tudjuk tenni oda súlyos terheinket, hogy újat kezdve induljunk tovább? A bűnbocsánat és a kegyelem az, ami ezt lehetővé teszi számunkra. SZERDA A türelem és vigasztalás Istene adja meg nektek, hogy kölcsönös egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisz­tus akarata szerint, hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsé­Róm tek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját. 15,5-6 (Zsolt 147,1; Mt 18,10-14; Ef 7-16). „Mennyire vágyunk ma különösképpen egy olyan kö­zösségbe, ahol a kölcsönös megértés uralkodik. így élnek gyülekezeteink? Isten adja meg nekünk, hogy így megvál­tozva, rá figyelve, benne bízva egy szívvel és egy szájjal tudjuk dicsőíteni a mi mennyei Atyánkat. Legyen kölcsö­nös megértés a mozgatója életünknek, cselekedeteinknek, gondolatainknak a gyülekezeten belül és kívül egyaránt.” CSÜTÖRTÖK Jézus mondja: Én nem magamtól szóltam, hanem aki elküldött engem, maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak és mit beszéljek. Jn 12, 49 (2Móz 33-11; IPt 5,14; Ef 4,17-24). „Mire küldött az Isten? Arra, hogy gyűlöld azt, aki éppúgy mint te mása, s pusztán azért, mert károdat kíván­ja? Mire küldött? Azért, hogy marakodj, s visszaharapd a beléd harapöt, vagy hogy utána menj, és hogyha fájna szegénynek a rajtad ejtett marása, te adj sebére egy kis balzsamot? Nyilván nem azért küldött, hogy ítélkezz, hisz magadat ítélned épp elég lesz, és irgalmat ha rád kerül a sor, hol lelsz, ha magad sem irgalmazol? Gyűlöl? Szeresd, s tán megválthatod akkor magadat is, őt is a kárhozattól.” PÉNTEK Ábrahám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fo­gadta el őt. 1Móz15, 6 (Gál 3-9; Zsid 13-12,16; Ef 4,25-32). „A jövő a hívőké, nem a hitetleneké és kétkedőké! A jö­vő a bátraké, akik mernek remélni és cselekedni, nem a kishitűeké és határozatlanoké! A jövő azoké, akik szeret­nek és nem a gyűlölködőké.” SZOMBAT Hálát adunk Neked, hogy meghallgattál, és megszabadítottál. Zsolt 118, 21 (Jn 16,24; ApCsel 20,17-38; Ef 1,5-14). „Úristen, mennyei Atyánk! Tőled kapunk szüntelenül mindenféle jót bőséggel, és Te őrizel meg minket kegyelme­sen naponként minden gonosztól. Kérünk Téged, add ne­künk Szentlelkedet, hogy mindezt teljes szivünkkel, igaz hitben felismeijük, és kegyes jóságodért s irgalmadért hálát adjunk most és örökké. Jézus Krisztus, a Te Fiadért, a mi Urunkért.” • Nagy Edina Az Ő sebei János 20,24-29 Ugye, emlékszel? mikor gyer­mekkorodban elestél, térdedet fel­sebezted. Hányszor futottál édes­anyádhoz és mutattad a fájó, vérző sebet. Igen. A felnőtt ember se más. Bennünk van: ha sebet ka­pok, mindjárt mutatni akarom és elpanaszolni másoknak. Ha meg­bántanak, hatíiar kijön belőlem a keserű mondat: - Ezt tette velem. Ezt mondta rólam... Bizony tele vagyunk sebekkel. Sebekkel, amelyeket az „élet” ad: csalódás, baj, betegség. Úgy gon­dolom, ezekkel túl sokat is foglal­kozunk. Ahogy reggel kinyitod a szemedet, mindjárt ezek jutnak eszedbe, a sebek. Az én sebeim. Sebek, amelyeket, úgy vélem, nem érdemeltem meg. Mások egészsé­gesek... Jó gyermekeik vannak... De én, de nekem... Isten elhagyott, nem törődik velem. Kétségtelen, hogy Jézus ettől is meg akar szabadítani. Még arra is megtaníthat, hogy feledd el, ha se­bet kaptál. Igen. A tüske ott van a szívedben, de ne foglalkozz vele, ne mutogasd. Tamást nem a saját sebei foglal­koztatták. Ő Jézus sebeit látta meg. Érdekes: nem arcát, hangját, szemét kezét... pedig ezek is sokat mondhattak volna. Hiszen az ar­cáról sugárzott'a szeretet, hangjá­ból a szelídség. Szemében ott volt a szánalom, vagy kezében a gyó­gyító erő. De mindez Tamásnak nem volt elég. 0 Jézus sebeit akar­ta látni. Ez volt számára a csodála­tos. Csak ezekről ismerte meg iga­zán Jézust. Jézus sebei hirdették számára a kettős realitást, hogy ezek a sebek az én bűnöm miatt vannak, és hogy ezek a sebek a nekem is szóló bűnbocsánat biztos jelei. Tamás számára ezek a sebek olyanok voltak, mint a Bárány vé­re az ajtófélfán az Egyiptomban sanyargatott zsidók számára -, akiknek ez a vér biztos záloga volt annak, hogy oda az öldöklő an­gyal nem megy be. Lám ezért ismerte fel Tamás Jé­zust a sebeiről. Nem tanításáról, nem beszédjéről, nem csodatettei­ről, hanem sebeiről. Azzal kezdtük, hogy saját se­beink foglalkoztatnak. De ha vala­ki Jézus sebeire tekint, kettős gyó­gyulásban van része. Egyrészt megszűnik a bűn vádolása, rende­ződik a bűn ■ kérdésér G miattam szenvedett'.' Néús' feffént többé ‘bű­nös adósságom terhe, hiszen 0 magára vette azt. Es gyógyít az önsajnálatból is. Jézus sebeit látva, eltörpül az én szenvedésem. O ártatlanul szenve­dett - míg én, méltán. És ha 0 elhordozta a legnagyobb fájdal­mat, emellett kicsivé lesz a mi szen­vedésünk. Saját sebeink háttérbe szorulnak. Gyógyít úgy, hogy az Ő sebeit látom, és úgy is, hogy megtanít meglátni mások sebeit, mások ter­hét. .. Gáncs Aladár A VASÁRNAP IGÉJE „SZERETSZ-E ENGEM?” Jn 21,15-19 „Szeretsz-e engem?" Ezt kérdez­te Jézus feltámadása után tanítvá­nyától, Pétertől. Nem egyszer kér­dezte, hanem egymás után három­szor. Mást is kérdezhetett volna tőle. Például ezt: Mit tettél Péter azon az éjszakán, amikor a főpap udva­rába hurcoltak, s ott kihallgattak engem? Hol voltál, amikor a ke­resztfán függtem, s keservesen gyötrődtem? Hová lett a bátorsá­god? Mivé lett a fogadkozásod? Miért tagadtad, hogy közöd volt hozzám? Nem, Jézus nem tett fel ilyen nehéz kérdéseket tanítványának. Nem emlékeztette őt ennyire nyíl­tan a tagadására, elbukására. Csak azt kérdezte csendben: Szeretsz-e engem? Feltámadott Urunk, az élő Jé­zus Krisztus most személy szerint . tőlünk kérdezi: Szeretsz-e engem? Nem azt kérdezi: Mit tudsz ró­lam? Mit hiszel felőlem? Mit tettél és mit teszel értem? Azt kérdezi: Szeretsz-e engem? Miért kérdezi? - Talán nem tud­ja, hogy mi van a szívünkben? O ne tudná, aki mindenkinél jobban ismeri szívünk titkait? Miért kérdi? Miért? Azért, mert az a legfontosabb, legdöntőbb, életünket, örök sor­sunkat meghatározó, hogy szeret­jük-e őt. Szeretjük-e őt azzal a sze­retettel, amellyel ő szeretett és sze­ret most is minket Ragaszko- dunk-e hozzá azzal a ragaszkodás­sal, amellyel ő ragaszkodik hoz­zánk? Szolgálunk-e neki azzal a hűséggel, amellyel ő szolgál ne­künk? A Krisztus követése ott kezdő­dik, hogy szeretjük őt. Ragaszko­dunk hozzá életre-halálra. Hogy vállaljuk az ő útját, a szolgáló, ál­dozatos szeretet útját. Ha nem mérlegeljük, érdemes-e követni őt, hanem boldogan me­gyünk, amerre ő vezet, tudván, hogy vele járni jó és célra, üdvös­ségre vezető. Mit felelünk mi Jézusnak? Mit m9$dm)k neki? Péter háromszor is elmondta: Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged. A DIAKÓNIA TESTVÉRKÖZÖS­SÉG Piliscsabán tartja idei első csendes­napjait április 28-30-ig. Erre hívjuk a Szeretetszolgálatunkban dolgozó és a Gyülekezeteinkben szeretetmunkát vég­ző Testvéreket. - Jelentkezni: Béthel Misszió Otthon Piliscsaba 2081 Szé- cheny u. 8-12. címen lehet. Részvételi díj 700,-Ft. - A Csendesnap témája: HÚSVÉT UTÁN (Lk 24.13-35.) Igét Nobik Erzsébet szarvasi lelkész hirdet. Én ezt mondom: Uram, te min­dent tudsz, te tudod, hogy nem mindig és nem eléggé szeretlek. Nekem sokszor nehéz követni Té­ged. Nem tudok mindig eléggé hin­ni és nem tudok engedelmeskedni Neked. De azt is tudod Uram, hogy szeretnélek mindig szeretni Téged. Szeretnélek mindig hűen követni Téged. Szeretném, ha so­hasem szomorítanálak meg Téged. Uram, szeretném, ha a hitben meg­erősítenél engem. Ha állhatatossá, hűségessé tennél engem. Ha erősen fognád a kezem. Ha a sötétségben világosságom lennél. Erőtlensé­gemben Te lennél az erőm. Halá­lomban lennél az életem. S miért ne lehetne Ő üdvünk, életünk? Ha pedig valóban azzá lesz Ő a számunkra, akkor örömöt szerez nekünk, amikor ezt mond­ja: „Legeltesd az én juhaimat!” Ez a megbízás egykor Péternek szólt. De nem csak ő kapta ezt a feladatot, hanem a többi tanítvány is. Tőlük várta Jézus, hogy folytas­sák azt a munkát, amit ő elkezdett. Hogy pásztorolják a nyájat, vezes­sék Isten vándorló népét. Nincs magasztosabb, szebb fel­adat. Nincs üdvösségesebb, neme­sebb küldetés. Nem könnyű ez. Sokszor nagyon is nehéz. Gyakran sikertelen. Olykor szenvedéssel is járó. Végső soron azonban üdvös­séget munkáló. Erre a szent szolgálatra hív min­ket is az Úr. Nem csak hív, illetve küld, de fel is készít és megerősít. Engedjük, hogy ezt megtegye ve­lünk! Táborszky László IMÁDKOZZUNK! Szívből szeretlek, Jézusom. Légy velem vándorutamon Irgalmaddal á sírig! Nélküled mi e földi tér, Ég, világ véled föl nem ér, Lelkem csak benne bízik. Dicséretedre szolgálni, Embertársamnak használni Mindvégig segíts ebben! Tévelygés el ne ámítson, Csalárd remény ne csábítson, Hogy keresztem fölvehessem, Békességgel viselhessem. EMEN Az evangélikus lelkészek második or­szágos erőnléti bajnoksága Hartán, 1994. július 4-én szombaton reggel 8 órakor kezdődik, nem lelkészek számá­ra is. Egésznapos sport- és kulturális program várja az érdeklődőket. Szere­tettel várnak mindenkit a rendezők. GEISTLINGER PÁL HAZAMENT Búcsú Mészáros Miklóstól A Keresztény-Zsidó Társaság soron következő előadását dr. Singer Ödön főrabbi tartja HÚSVÉT ÉS PÜN­KÖSD KÖZÖTT címmel, a Budai Zsi­dó Hitközség Kultúrtermében (II. Frankel Leó u. 49.1.) 1994. április 21­1994. február 14-én 81. életévé­ben, hazahívta az Úr Geistlinger Pál evangélikus lelkészt, aki hosszú éveken át két burgenlandi gyüleke­zetnek volt a lelkipásztora: Auszt­ria egyetlen magyarnyelvű falusi gyülekezetének, az őriszigetinek és a német nyelvet használó stoobinak (ezt a községet egykor Csávának hívták). Az elhunyt lelkész felől elmond­hatjuk, hogy „ároni család”-ból származott. Édesapja, nagyapja, sőt dédapja is lelkész volt; az utóbbi - Karsay Sándor - a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspö­keként is szolgált. Régebben el­hunyt testvérbátyja esperes volt. Mivel Geistlinger Pál mind a ma­gyart, mind a németet anyanyelvi szinten beszélte, feladatának tekin­tette, hogy jól megismerje az emlí­tett nyelveken írt teológiai műveket és kegyességi irodalmat, ezen olvas­mányait a gyülekezeti munkában felhasználja és a gyakorlat síkján is tegyen valamit azért, hogy szűkebb hazájában, Burgenlandban, de ezen túl, Ausztria más részeiben is is­mertté tegye a Magyarországi Evangélikus Egyház történetét és életét. 1956 őszén egyik szervezője volt a Magyarország felé irányított segítségnek, később pedig gyakran tett látogatásokat Magyarorszá­gon, hogy - ahol lehetősége volt ilyesmire - támogatást nyújtson. Előszeretettel vett részt egyházi ün­nepségeken és konferenciákon és szerepet vállalt a határhoz közel eső gyülekezetekben szolgáló magyar és osztrák lelkészek találkozóik megszervezésében. 1993. június 20- án, a fasori templom vasárnapi is­tentiszteletén, alkalma volt az azon egyjegyűitek előtt beszámolni nyolc évtizedre kiterjedő életének főbb eseményeiről. Pár héttel ké­sőbb az EVANGÉLIKUS ÉLET is méltatta hosszú élete során végzett szolgálatát. 1994. február 19-én helyezték el Stoob község temetőjében korábban elhunyt hitvestársa mellé koporsóját. Ezen a hálaadásban gazdag isten­tiszteleten igen sok osztrák és né­hány magyar lelkész is résztvett, kö­züliül többen szolgáltak is. Nagy so­kaság volt jelen ezen az alkalmon, mint ahogyan sokan voltak az előző napon tartott búcsúztatáson is. Meg­jelentek fia és leánya, iüetőleg az ő leszármazottaik, nagyszámú roko­nainak a képviselői mellett barátai és tisztelői és volt gyülekezeteinek tag­jai közül sokan. Mi, kortársai, ke­gyelettel őrizzük Geistlinger Pál em­lékét és hisszük, hogy Máté 25. feje­zetében, a 21. versben olvasható ígé­ret számára is örömhír. „Jól van, jó és hű szolgám...” Nemrégiben megszomoro­dott szívvel áll­tuk körül Mé­száros Miklós­nak, a csákvári gyülekezet fel­ügyelőjének, a Fejér-Komáromi Egyházmegye vi­lági főjegyzőjének koporsóját. A halál már hónapokkal előbb je­lezte jövetelét, készültünk is rá és mégis nehezen akartuk tudomásul venni a bekövetkezett halál tényét. Érthető a fájdalmunk, mert a halál nem barát, hanem ellenség, aki megfoszt, elrabol, megszegényít. Emberileg sosem tudjuk megszokni, mindig fájdalommal és jogos köny- nyekkel jár. Sem a Szentírás, sem hitünk nem tiltja a sírást, a könny- hullatást, a szív bánatát és gyászát. A nagyszámú gyülekezetnek Lá­bossá Lajos esperes hirdette a vi­gasztalás evangéliumát: „Boldo­gok, akik sírnak, mert megvigasz- taltatnak”. Mészáros Miklós már kora ifjú­ságától fogva megismerte a bűnöket megbocsátó Jézusban, a halál felett is diadalmaskodó Istent. Sőt, ke­gyelemre szoruló bűnösként egész életét ajándéknak vallotta. Aján­déknak 42 éven át feleségét, 4 gyer­mekét szeretteikkel együtt, szere­tett lakóhelyét, Csákvárt, aminek fejlődéséért, szebbé, gazdagabbá té­teléért szüntelen munkálkodott. Nem utolsósorban szeretett egyhá­zát, amiért szűkebb és tágabb csa­ládjával együtt minden tőle telhetőt megtett, hogy az Istentől rendelt küldetését rendben betölthesse, kü­lönös felelősséggel azóta, amióta helyben lakó lelkipásztora nincs a gyülekezetnek. Őrá minden időben és körülmények között lehetett szá­mítani. Csendben, minden hangos­kodás nélkül tudta, mi a dolga Isten egyházában. A megajándékozott ember min­dig hálás, nem felejti el, ki az aján­dékozó! Most a mi dolgunk is: megkö­szönni Istennek a 67 évet. Családja, az egész falu és egyházmegyénk né­pe Istennek adjon hálát az életéért, minden hasznos, jó szolgálatáért, kedves lényéért és barátságáért! „Szólnak a harangok: sirassák el velünk együtt Mészáros Miklós testvérünket! Sirassa, első renden szeretett temploma harangja, ame­lyet ő oly sokszor meghúzott, hogy hívja az élőket az Istennel való ta­lálkozásra: új, Istentől megajándé­kozott élete. A harangok szavát visszhangozza most a Vértesnek minden zege-zuga, ősvadona és ál­latvilága és továbbítsa a síró érc­hangot egészen az Isten színe elé, mert Isten így ígérte neki feleségé­vel való szinte utolsó igeolvasása­kor: „ajándékul kapod az életet, bárhová mégy”. Ebben a kis szócs­kában: bárhová, benne van az örök­kévaló hajlék is, ahol helyet készí­tett az Isten minden Őt szeretőnek! - hisszük, neki is!” - fejezte be az esperes igehirdetését. A sírnál As- bóth László, a gyülekezetét most gondozó oroszlányi lelkész, a volt lelkészek közül Zászkaliczky Péter és Simonfay Ferenc, a református testvérgyülekezet részéről id. és ifj. Kiss Boáz lelkipásztorok, a helyi római katolikus egyház és a Keresz­tény Demokrata Néppárt nevében, melynek Mészáros Mihály helyi el­nöke volt, Talks József világi elnök búcsúzott. Majd a szeretet virágai borították el a csákvári temető leg­frissebb sírját! L.L. én csütörtökön du. 6 órakor. ORGONAHANGVERSENY Április 23-án, szombaton este 7 óra­kor a Bosnyák téri katolikus templom­ban Kovács László Attila (Kolozsvár) orgonaestje lesz. A kolozsvári Protes­táns Teológiai Fakultás evangélikus professzora Bach, Mendelssohn, Dup- ré és Kuusisto-műveket játszik. A belé­pés díjtalan! Offertóriumot kérnek. A Keresztyén Ökumenikus Baráti Társaság szervezésében április 18-án 18 órakor a fasori gimnáziumban Ébredési mozgalmak az evangélikus egyházban címmel előadást tart dr. Fabiny Tibor teológiai profeszor. A Börtönpasztorációs Társaság áp­rilis 17-i imatémája: imádkozzunk azért / elmélkedjünk arról, hogy az őr­zők a tevékenységüket ne gyűlölettől vezérelve, de a szeretet felelősségével végezzék. VALLÁSOS KÖLTEMÉNYEK címmel megjelent és Sajtóosztályun­kon kapható a nemrég elhunyt id. Harmati Béla lelkész válogatott ver­seit tartalmazó posztumusz kötet. Ára: 260,- Ft. A Debreceni Református Kollégium Dísztermében 1994. április 20-án du. 5 órakor kerül bemutatásra dr. Anna Marié Kool: A Magyar Protestáns Külmisszióról írt doktori disszertáció­ja. Bevezetőt mond dr. Czeglédy Sán­dor, a könyvről szól dr. Bűt ősi János professzor. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1994. április 17. I. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szilás Attila; de. 10. német BrauckhofT Beáta, de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós; du. 6. dr. Széchey Béla; XII. Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Pesthidegkút, II. Báthory u. 8. de. fél 11. Takács József; Csillaghegy, III. Mátyás kir. út 31. de. 10. Donáth László; Óbuda, III. Dévai Biró M. tér de. 10. Bálint László; Új­pest, IV. Leibstück Mária u. 36-38 de. 10. Blázy Lajos. V. Deák tér 4. de. 9. (úrv.) ^Gerőfi Gyuláné, de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter, du.6. Gerőfi Gyuláné; VII. Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) du.6. Vili. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII. Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; Vili. Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák Csclovszky Ferenc; VIII. Vajda Péter u. 33. de. fél 10. Bencze Imre; IX. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X. Kápolna u, 14. de. fél 11. Bencze ímre; X. Kerepesi út 69. de. 8. (szupplikáció) Smidéliusz Gábor; Kelenföld, XI. Bocskai ut 10. de. 8. (úrv.) Ferenczy Erzsébet, de. 11. (úrv.) Ferenczy Erzsébet, du. 6. Missura Tibor; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Budahegyvidék, XII. Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Kőszeghy Tamás, de. 11. (úrv.) Kőszeghy Tamás, du. fél 7 Takács József; XIII. Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György; XIV. Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) (szupplikáció) Smidéliusz Gábor; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (szupplikáció) Smidéliusz Gábor; Pestúj­hely, XV. Templom tér de. 10. Bizik László; Újpalota, XV. Hártyán köz du. 5. ökumeni­kus; Rákospalota, Nagytemplom, XV. Régi­fóti út 73. de. 10. Bolla Árpád; Rákosszent­mihály, XVI. Hősök tere de. 10. dr. Karner Ágoston; Cinkota, XVI. Battyány 1. u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI. Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás; Rákoshegy, XVII. Tessedik S. tér de. 9. Kosa László; Rákoscsa­ba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László; Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. Marschalkó Gyula; Pestszentlőrinc, XVIII. Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán; Pestszentimre, XVUI. Rá­kóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú. XIX. Kispest, Hun­gária út 37. de. 8. Széli Bulcsú. Pestszenter- zsébet, XX. Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI. Deák tér de. fél 11. Mezősi György; Budafok, XXII. Játék u. 16. de. 11. Rőzse István HÚSVÉT UTÁN 2. VASÁRNA­PON az oltárterítő színe: fehér. A dél­előtti istentisztelet oltár előtti igéje: IPt 5,1-5; az igehirdetés alapigéje: Jn 21,15-19. EVANGÉLIKUS RÁDIÓMISZ- SZIÓ: 19.00-19.15-ig, 41 m-es rövid­hullám, 7385 kHz április 16. szombat: Levelesláda április 17 vasárnap: dr. Füzesi Zoltán áhítata , Levelezési cím: Evangélikus Rádió- misszó, 2142 Nagytarcsa, Pf. 19. SZÜLETÉS Szabó András mórichidai segédlel­késznek és Klcnk Zsuzsanna tanárnő­nek 1994. április 3-án Áron nevű máso­dik gyermekük született. HALÁLOZÁS Uliha Károlyné sz. Keresztes Ilona ny. tanítónő 1994. március 3-án Vá­cott, hosszantartó, türelemmel viselt betegség után, az úrvacsorát magához véve, hazatért Urához. Szeretetne vágyó, nem szép, gyermektelen, főiskolai végzettségű nő (155/45 éves) keresz­tyén gondolkodású társat keres. „Légy csen­des szívvel” jeligére a Szerkesztőség címére. Lingel típusú könyvszekrényt vennék. Tel.: 111-8982. GÉM olasz házi és templomi, valamint RODGERS amerikai templomi orgonák ren­delhetők a magyarországi képviseletnél. Tel.: 112-8410 Kisméretű garzonlakást vennék. SÜR­GŐS. Radosné Lengyel Anna Tel.: Í67-3219 (este). Levélcím: 1025 Tö­rökvész út 95-97/A Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLŐS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal Postafiók 500. BUDAPEST 1447. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (940038/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: \ SEBESVARI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 680 Ft. egy évre 1360 Ft, Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents