Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-01-16 / 3. szám

Evangélikus Élet 1994. január 16. í* EED jf*iS GYERMEKEKNEK .. sps W, ' s • J: FIATALOKNAK ■ fc m Ott állnak csendben a kikötőben. Körülöttük minden jég. Foglyok. Csak álmodnak a nagy vízről, de nem futnak ki. Nincs körülöttük a vidám nyári' sokaság, a nyüzsgés, lármás utazósereg. Csak állnak ott, szegény befagyott hajók. Az én szívem is gyakran ilyen. Befagyva álmodozik csak a szeretet hullámairól. Magányos és céltalan. Várja a tavaszt és a nyarat, amikor Te, Uram felolvasztod meleg napsugaraiddal, szereteteddel, békéddel. KISISKOLÁSOK BIBLIÁJA A süketnéma meggyógyítása Egy ember jön az úton. Nem tud beszélni és nem hall semmit. Társai arra kérik Jézust, hogy gyógyítsa meg. Jézus félrevezeti a beteg embert. Megérinti a fülét és a nyelvét. A süketnéma már tud beszélni és hall min­dent. Jézus nem akarja azt, hogy csak a csodáiért ügyeljenek rá, ezért el akarja titkolni azt, amit tett. A meggyógyult ember azonban olyan boldog, hogy nem tud hallgatni. FERI BÁCSI JÁTÉKAI Gondoltam egy bibliai történetre Az elmúlt héten a játékunk első fordulóját zártuk le. Már ott megmondtam a kitalálandó bibliai történet első szavát. Most kitalálhatjátok a másodikat. A két kérdésre adott kétszótagos szavakból az első válasz második illetve a másik szó első szó tagját összeillesztve kapjátok a törté­netre jellemző szót. A két kérdés: 1. Márk evangéliumában Jézus inti a tanítvá­nyait, hogy hä útra kelnek, ez legyen rajtuk. 2. Ószövetségi próféta. Neve Náhum könyve mellett található a Bibliában. A megfejtéseket a bekeretezett címre adjátok fel a lap dátuma utáni keddig! PRÓBÁLD MEG! Színezd ki a képet! Színezd ki a képet a következő útmutató sze­rint: 1 - sárga 2 - piros + - zöld o - kék . - fekete Mit ábrázol? Jó szórakozást! 4­•X" 1 2 • l • > • +1 +• \ • 1 \. * V + zV' f 1 v\1 1 1 / • ) \ r / 2 + 1 1 A 1 • i X I + \ .> / / /1 1/ 2 \ • \ / /YS / + M • J 0 + + íAsjVi Y” • / r *1 _• / • i o \ 2 V/2^ V * V )/~J­í l\ +\ \ + \ ___2 > Z+ S'J \ * 1 1 / + (.• *1 X. ( * fi . 3^X7 o 2. / H K 2. + ( f /+ /+) *1 A gyerekrovat készítői stábjának címe: Koczor Tamás, 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. A játékot a kővetkező címre küldjétek: Cselovszky Ferenc, 7064 Gyönk, Petőfi u. 359. Misszió az újságírással! A fenti furcsa címmel harangoztuk be a II. Országos Bibliai és Hittanversenyt. A harang zúgása újságírásra biztatta a versenyzőket. A harangunk hangját az Evangélikus Elet tolmácsolta, de személyes levélben felkerestük — a rendelkezésre álló címek alapján - az elmúlt év versenyzőit is. Bizalommal szólítottuk meg a lelkipásztor és hitoktató testvéreket is. Azt kértük, hogy legyenek a segítségünkre. Eddig nagyon sokat jelentett az áldozatkész segítségük. Itt köszönjük meg ezt a szolgálatot és várjuk a további segítséget. Az újságkészítés nem könnyű dolog, ezt érezték a gyermekek is. Nem merte mindenki vállalni a „betűk forgatá­sát”. Ennek ellenére a legbátrabbak éneket komponáltak, riportot készítettek, számítógéppel szöveget szerkesztet­tek, rajzoltak... Milyen munkák születtek? Reméljük erre mindenki kíváncsi! Szeretettel mutatjuk be az elkészült munkák egy kis töredékét. Csite László, Mike Zsuzsanna, Nagy Gábor, Simon Eszter, Szarka Csilla tollából: LENTRŐL NÉZEK „Lentről nézek Krisztusra, mikor a kereszten van, de akkor is mikor a mennyben van. Fent. A fent valami­féle feljebbvalóságot is jelent. Isten nálam feljebbvaló, hisz O teremtett. Az ókori görögök úgy hitték, hogy isteneik az Olümposz csúcsán lak­nak. Ha rájuk néztek a régiek, akkor ők is „lentről néztek”. Ha Istenre nézünk fel, mi is „lentről nézünk”. így is kezdhettem volna: Nézz föl! Miért? Csak a reményvesztett ember nézi a földet. Az Isten reményt ad. Lentről nézek, hisz itt vagyok a földön, Isten pedig a mennyben van. Stop! De azt mondják: Isten itt van köztünk. Akkor miért lentről nézek?” A BÖJTRŐL OLVASTAM... „Ha valakit ünnepelünk a család­ban, akkor rendszerint az ünnepelt kedvenc étele kerül az asztalra. En­nek az ellentéte a böjt: ha a megszo­kottnál kevesebbet, vagy egyáltalán nem eszik valaki. Ha valakinek meg­fájdul a gyomra, akkor a legjobb or­vosság, ha „böjtöl”. Annak is keve­sebbet kell ennie, aki fogyókúrázik. A bibliai böjt más. Nem azért böj­töl valaki, mert túl sokat evett, vagy mert fogyókúrázik, hanem azért, hogy a testi dolgok (evés, ivás) he­lyett Isten dolgaira tudjon koncent­rálni. ..” Bálint Simon, Bálint Eszter, Balicza Máté írásaiból: HAJLIK, MINT A NÁD... „A cím egy nagyon szép, elgondol­kodtató képet juttat az eszembe. Vi­har előtt a vízparti nád gyengén haj­lik arra, amerre a szél fúj. Ez legin­kább arra hasonlít, mint ahogy a sátán csábít minket mindenféle földi jóval. Igen erősen fújhat a szél, tombol­hat a vihar, de ellenszél is érkezhet. Ez az ellenszél segíthet egyensúlyban tartani minket. Ennek az „ellenszél­nek” a neve: JÉZUS. Az Ő segítségé­vel elűzhetjük a vihart, a szelet. De ez az ellenszél csak akkor érkezik, ha mi hívjuk. Sokan azt gondolják, hogy nem kell mindig vigyázba állni, engedhetnek a szélnek, elhajolhat­nak arra, amerre a szél fúj. így en­gednek a kísértésnek.” KICSI, MINT A MUSTÁRMAG „Valóban! Nagyon kicsi a mi hi­tünk! De ahhoz, hogy növekedjen, termést, gyümölcsöt hozzon, nem le­het elhanyagolni! Gondosan nevel- getni, öntözgetni kell, mert ha nem jut elegendő táplálékhoz, elpusztul. Ha nem kapja meg az igét, elszá­rad, mint a fügefa és nem terem jó gyümölcsöt. Előttünk a döntés: vagy a nehezebb, keskeny úton, vagy a szélesebb és könnyebb úton járunk, amely az örök kárhozatra vezet. Jézus előre ment, hogy helyet ké­szítsen nekünk a mennyben. Bár ki­csiny hitünk szerint nem juthatunk be, de ha elfogadjuk Krisztus kegyel­mének ajándékát, örök üdvösségben lesz részünk.” Kemendi Tímea, Sági Mónika Dö- mölki Hírmondójából: HAJLIK, MINT A NÁD „E szólásról akaratlanul is egy szép, de elgondolkodtató hasonlat jut az eszembe. Egy kissé borult idő­ben az árokparti nádszálak úgy haj- longanak, ahogyan a szél fújja őket. Ugyanez történik a hívő emberek­kel is. Nem szélben, például istentiszte­leten ők is meghajolnak Isten előtt, valamint Isten igéje előtt. Az az ember aki nem érdekből, nem kényszerből, hanem önnön szive és lelke akaratából hajlong Isten előtt, az üdvözül; bűn- bocsánatra és az Urral való örök életre tesz szert. De amely nád a szél hívósza­vának minduntalan ellenáll, az egyszer eltörik. S ezzel nem bűnbocsánatot, hanem örök kárhozatot nyer. A tiszta lelkű, nyitott szívű ember az Úr nevére térdet és főt hajtva úgy hajlong, mint a nád, ha a szél játszik vele.” Portschy Szabolcs, Portschy Dániel, PortStihy Adám Evangélium című új- ságából: ..............■••• '** AZ ÖNFELÁLDOZÓ MADÁR „Kiskoromban hallottam egy tör­ténetet, amely egy madárcsaládról szólt. A cinegepárnak nemrég keltek ki a fiókái, amikor egy sólyom támadta meg fészküket. A ragadozó éppen lecsapni készült, mire az apamadár kirepült a fészekből és csipkedni, karmolni kezdte a nagy madarat. Az egyik karmolás fején találta a sóly­mot, mire az mérgesen elrepült. A ci­negén is nagyon sok sebet ejtett el­lenfele, melynek fájdalmaiba nemso­kára belepusztult. A cinegemadár fiókáiért halt meg, Jézus pedig mindannyiunk bűne miatt szenvedett a kereszten. Meg­halt, hogy a bűnösöket megmentse.” ÉNEKELJÜNK! i I sül-Jgsjgpt i. Amio in CMi c„„ 1 .... tril tnn tchr! «rpfeni'fe». < 3. A*»1 A« «IU1,1,,*i. U Xrw tHJI Hálás szívvel tettük közzé a gyer­mekek munkáit, gondolva a 136. Zsoltár első versére: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!” Börönte Márta PESTI EGYHÁZMEGYEI IFJÚSÁGI ÉS GIMNÁZIUMI CSENDESNAP A FASORI GIMNÁZIUMBAN „Örvendezz ifjú míg fiatal vagy, légy jókedvű ifjúságod idején, és élj szived vágya szerint, ahogy jónak látod! De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!" (Préd 11,9-11) A csendesnap november 27-én a zug­lói kisifi áhítatával kezdődött a temp­lomban, majd Szirmai Zoltán fasori lel­kész bevezető előadásával folytatódott az iskola dísztermében. Az előadás és az ezt követő csoportos beszélgetés valós és valótlan értékeinkről szólt (Mt 13,44-46 alapján). A közös ebéd után a fórum-beszélgetésen Luther Mártonnal, Nagy Heródessel, Francois Villonnal és Jeane d’Arccal találkozhattunk. A fó­rum keretében nem csupán az adott sze­mélyekkel kapcsolatos, de a személyek életében és a mi életünkben is felmerült fontos kérdések is előkerültek, melyekre szintén választ kaphattunk. Az esemé­nyekben gazdag napot'Pángyánszki Ág­nes egyetemi lelkész áhítata zárta. Nagy örömünkre szolgált, hogy végre létrejöhetett ez a diákcsendesnap és re­méljük - mi mindent megteszünk érte - lesz még méltó folytatása. A Fasori Gimnázium Bibliaköre Az Evangélikus Bábszínház működéséről 1993 novemberében játszóházak szervezésével meg­nyitotta kapuit az Evangélikus Bábszínház. Már az első alkalommal - amikor Börönte Mártával együtt vezet­tük a foglalkozást - közel tíz gyermeket üdvözölhet­tünk körünkben. A november 13-án tartott játszóház témája az „ Üzenetek, melyeket Isten küld az emberek­nek" címmel rendeztük, ebből, illetve ezt kifejezésül készítettünk különféle képeket, díszleteket. November 20-án meghívott vendégünk volt a FIGU- RINA Animációs kisszínpad. Előadásukban Grimm- meséket láttunk, különböző tárgyak játékában. Az elő­adás után mi is elkészítettük kedvenc mesefiguráinkat. November 27-én már elkezdtük a karácsonyi előké­születeket, és terménybábokat, természetes anyagokból karácsonyfa-díszeket készítettünk. Erre az alkalomra vendégünk volt Hellénbach Gabriella iparművész. Az'ő segítségével készítettük el a gyékény tárgyakat, állato­kat. December 4-én folytattuk a karácsonyi ajándékok készítését, ezúttal papírból. Készültek a foglalkozáson ádventi lámpácskák, ajándék zacskók, faragott gyer­tyák, csillagok. Ezen a foglalkozáson már 30-an vol­tunk, és bizton állíthatom, hogy a szülök legalább olyan jól érezték magukat, mint a gyermekek. Mikulási meg­lepetést Domonkos Béla bábművész szolgáltatott, aki „Afrikai vadászat" címmel mutatott be egy barátságról szóló mesét. A gyerekek végig nagyon élvezték! Az 1993-as év záró alkalmát december 11-én tartot­tuk. Ezen a délutánon Mészáros Emőke bábtörténész volt a vendégünk. Egyszerű rögtönzött bábokat készí­tettek Noé történetéhez. Először elkészültek Noé csa­ládtagjai, majd az állatok, és végül a bárka. Egyszerre csak mély csend támadt a gyerekek körében, és mind Emőke köré hajoltak. A titkos megbeszélés után előad­ták az ott lévő szülőknek és érdeklődőknek az egész történetet. A történet végén mindenki meghatottan tapsolt. A gyerekek legfontosabb kérdése persze az volt, hogy hazavihetik-e a bábokat? Ez persze nagyon jól esett a játékvezetőnek. Mivel ez volt az esztendő utolsó talál­kozása, közös énektanulással, majd imádsággal kö­szöntünk el egymástól. Itt most vége kellene, hogy legyen az idei év beszámo­lójának, de ez nem így történt. Amíg a gyerekek báboz- tak, addig az egyik anyuka csodálatos csillagot hajto­gatott. így a hivatalos elköszönés után kezdődött a felnőttek csillaghajtogatás-tanulása. Persze, senki sem siettetett bennünket, hogy menjünk már haza, mert már be szeretnének zárni és sietnek haza. A Kőbányai gyü­lekezet tagjai viszont nem siettettek, hanem megvárták, hogy mindenki elkészüljön az újonnan tanult formával. Itt született meg az az elhatározás, hogy a szülők tudo­mányát „közkinccsé” tegyük. Kedves hitoktató társak és Szülők! Ezennel ajánlom figyelmetekbe januári programun­kat. JANUÁR 15-ÉN 15-17 ÓRÁIG Papírhajtogatás (szülők bevonásával) Az ott hajtogatott figurák életre keltése, a megfe­lelő bibliai történet eljátszásával. JANUÁR 29-ÉN 15-17 ÓRÁIG CSOPORTFOG­LALKOZÁS E foglalkozás annyiban tér el az eddig tartott alkalmaktól, hogy a megjelenőktől rendszeressé­get kíván, mivel itt már egy általunk készített bábelőadás próbáit, illetve bábkészítését kezdjük meg. Tervezett mesénk: Lázár Ervin A nagyravágyó feketerigó című műve. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk Kőbá­nyán, a Kápolna utca 14-ben! AbafTy Zsuzsanna KÖNYVISMERTETÉS Adamik Tamás: Római irodalom az archaikus korban A római irodalom után érdeklődő magyar olvasó mindez­idáig nem talált olyan korszerű, magyar szerző által írott magyar nyelvű könyvet, amely pontosan eligazitaná azok­ban a kérdésekben, amelyek egy Plautus-vígjáték megnézése, vagy egy Horatius-óda elolvasása után felmerülhetnek. Igaz, hogy számos témáról nagyszerű monográfiák szólnak, a legnagyobb római szerzők műveinek magyar nyelvű fordítá­sai is az olvasók rendelkezésére állnak, a római irodalmat a kezdetektől a birodalom bukásáig tárgyaló monográfia azonban nem készült. Van néhány, e témáról készült mű, de terjedelmüknél fogva nem képesek az egyetemi oktatás cél­jainak megfelelni. Mindenképpen említésre méltó Borzsák István két összefoglalása: A latin nyelv szelleme (Bp. 1942.), A római irodalom története (Bp. 1944.). Ezeknél lényegesen hosszabb Falus Róbert Az antik Róma irodalma c., 1970-ben megjelent alapszintű összefoglalása. A szerzőnek e tárgykör­ben nem voltak saját kutatásai, különböző külföldi munkák összefoglalásait nyújtotta - hibáktól sem mentesen. E hiányt pótolja Adamik Tamásnak a római irodalom történetét tárgyaló, négy kötetesre tervezett műve. Az I. kötet az 1993-as ünnepi könyvhétre jelent meg. Ebben a római irodalom története a kezdetektől Cicero fellépéséig (Kr. e. 81.) kerül tárgyalásra. A kötet 14 nagyobb részre oszlik. Véleményem szerint leginkább figyelemre mél­tó az első rész, ebben a szerző bizonyos elvi kérdéseket igyekszik tisztázni a témával kapcsolatban. Az egyik ilyen lényeges probléma, mit nevezünk egyáltalán római iroda­lomnak. Maga Róma városa ugyanis alig adott jelentős költőket, írókat a világnak. Éppen ezért az olasz, francia szakirodalom a latin irodalom kifejezést használja a római helyett. E szóhasználat is zavart okozhat, hiszen Nagy Ká­roly birodalmában is latinul írtak, ezen munkák mégsem tartoznak az általunk tárgyalt témakörhöz. Ilyen megfonto­lásból a német szakirodalom kitart a római irodalom elneve­zés mellett, hiszen irodalmi normává a Róma városában beszélt nyelv vált. Adamik Tamás - véleményem szerint helyesen - a római irodalomhoz sorolja azokat a görög nyelven írott műveket is, amelyek római szellemiséget tük­röznek és a Római Birodalom keretei közt keletkeztek. (Pl. Marcus Aurelius császár görög nyelven írt sztoikus elmélke­dései.) Része a római irodalomnak az ó-keresztény szerzők munkássága is, ők ugyanis számos „pogány” irodalmi műfaj formáját átvették, és keresztény tartalommal töltötték meg (Pl. Tertullianus Apologeticuma). Itt kell megjegyeznünk, hogy a legtöbb ó-keresztény szerző kitűnően ismerte a „po­gány” irodalmat (vö. Szt. Jeromos XXII. levél). Ugyancsak ebben, az elvi kérdéseket tárgyaló fejezetben, felveti azt a kérdést a szerző, mi lehet az oka annak, hogy számos antik mű elveszett, ill. töredékesen maradt ránk. A Kr. utáni IV. századtól kezdve a könyvtekercseket lassanként kódexek váltották fel. Kódexekre elsősorban azokat a műveket má­solták át, amelyeknek gyakorlati hasznuk volt (pl. földműve­lésről szóló értekezéseket). Másoltak továbbá komoly, er­kölcsi mondanivalót hordozó műveket, ezek legnagyobb része esztétitai értéket is képviselt (Pl. Cicero, Horatius művei). Csodalatos módon fennmaradtak olyan munkák is, amelyek - a kora-középkor felfogása szerint - egyáltalán nem képviseltek ilyen erkölcsi értékeket. Gondolunk itt Ovi­dius frivol tanköltepényére, A szerelem művészetére, vala­mint Petronius törédékesen fennmaradt, obszcén jeleneteket tartalmazó regényére, a Satyriconra. E művek minden bizony­nyal annak köszönhetik fennmaradásukat, hogy voltak iga­zán művelt szerzetesek, ők felismerték a bennük rejlő értéke­ket és csöndben másolták, terjesztették ezeket. Ezen elvi kérdések tárgyalása után tizenhárom fejezetben kerül tárgyalásra a fentebb már megjelölt korszak irodalom- története. A kötet átfogó ismereteket nyújt a római vallás fejlődésé­ről is, nyelvészetig régészeti kérdésekre is kitér, ahol a téma indokolttá teszi. Éppen ezért nemcsak az irodalomtörténet­tel foglalkozók forgathatják haszonnal. Minden nagy fejezet végén bibliográfia található, a felsorolásokban az egyes feje­zetek anyagával kapcsolatban megjelent hazai és külföldi művek jegyzékei találhatók. A szerző hangsúlyt fektet az adott korszak általános jellemzésére, részletesen tárgyalja a korszakban alkotó írók és költők életrajzait, ismerteti a nyelv, a stílus változásait is. Az e témában korábban megjelent műveknek a rövidség csak egyik problémája. További nehézség, hogy az ún. iroda­lomtörténeti aranykorral (Horatius, Vergilius kora) a többi korszak rovására aránytalanul sokat foglalkoznak. A fen­tebb ismertetett kötetet - minden valószínűség szerint - követni fogja 1993 karácsonyára az aranykort tárgyaló kö­tet, majd ezt követi az 1994-es könyvhétre megjelenő iroda­lomtörténeti ezüstkort tárgyaló kötet, végül, 1994 karácso­nyára az olvasó kezébe kerül a késő császárkor irodalmát tárgyaló IV. kötet. Adamik Tamás vállalkozásának jelentős értéke, hogy a különböző irodalomtörténeti korszakok ismertetése során a már említett aránytalanságot sikeresen elkerüli, minden iro­dalomtörténeti korszakkal azonos terjedelemben foglalko­zik. Érdeme továbbá, hogy munkájához jórészt saját kutatá­sai szolgáltattak alapot. Ä jelen - és az ezt követő három kötet anyagát is - a szerző az ELTE latin szakos hallgatói előtt évek hosszú során, részleteiben már ismertette. A szerző lebilincselő stílusa a könyvet élvezetes Olvas­mánnyá teszi nem szakemberek számára is. A mű hézagpótló nemcsak a felsőoktatásban, hanem a művelődni vágyó, főképp humanista gondolkodású nagykö­zönség számára is. A kiadványt Borzsák István, a téma legkitűnőbb ismerője lektorálta. A pécsi Seneca Kiadó jelentette meg. Bódi Emese

Next

/
Thumbnails
Contents