Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1994-01-16 / 3. szám
Evangélikus Élet 1994. január 16. í* EED jf*iS GYERMEKEKNEK .. sps W, ' s • J: FIATALOKNAK ■ fc m Ott állnak csendben a kikötőben. Körülöttük minden jég. Foglyok. Csak álmodnak a nagy vízről, de nem futnak ki. Nincs körülöttük a vidám nyári' sokaság, a nyüzsgés, lármás utazósereg. Csak állnak ott, szegény befagyott hajók. Az én szívem is gyakran ilyen. Befagyva álmodozik csak a szeretet hullámairól. Magányos és céltalan. Várja a tavaszt és a nyarat, amikor Te, Uram felolvasztod meleg napsugaraiddal, szereteteddel, békéddel. KISISKOLÁSOK BIBLIÁJA A süketnéma meggyógyítása Egy ember jön az úton. Nem tud beszélni és nem hall semmit. Társai arra kérik Jézust, hogy gyógyítsa meg. Jézus félrevezeti a beteg embert. Megérinti a fülét és a nyelvét. A süketnéma már tud beszélni és hall mindent. Jézus nem akarja azt, hogy csak a csodáiért ügyeljenek rá, ezért el akarja titkolni azt, amit tett. A meggyógyult ember azonban olyan boldog, hogy nem tud hallgatni. FERI BÁCSI JÁTÉKAI Gondoltam egy bibliai történetre Az elmúlt héten a játékunk első fordulóját zártuk le. Már ott megmondtam a kitalálandó bibliai történet első szavát. Most kitalálhatjátok a másodikat. A két kérdésre adott kétszótagos szavakból az első válasz második illetve a másik szó első szó tagját összeillesztve kapjátok a történetre jellemző szót. A két kérdés: 1. Márk evangéliumában Jézus inti a tanítványait, hogy hä útra kelnek, ez legyen rajtuk. 2. Ószövetségi próféta. Neve Náhum könyve mellett található a Bibliában. A megfejtéseket a bekeretezett címre adjátok fel a lap dátuma utáni keddig! PRÓBÁLD MEG! Színezd ki a képet! Színezd ki a képet a következő útmutató szerint: 1 - sárga 2 - piros + - zöld o - kék . - fekete Mit ábrázol? Jó szórakozást! 4•X" 1 2 • l • > • +1 +• \ • 1 \. * V + zV' f 1 v\1 1 1 / • ) \ r / 2 + 1 1 A 1 • i X I + \ .> / / /1 1/ 2 \ • \ / /YS / + M • J 0 + + íAsjVi Y” • / r *1 _• / • i o \ 2 V/2^ V * V )/~Jí l\ +\ \ + \ ___2 > Z+ S'J \ * 1 1 / + (.• *1 X. ( * fi . 3^X7 o 2. / H K 2. + ( f /+ /+) *1 A gyerekrovat készítői stábjának címe: Koczor Tamás, 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. A játékot a kővetkező címre küldjétek: Cselovszky Ferenc, 7064 Gyönk, Petőfi u. 359. Misszió az újságírással! A fenti furcsa címmel harangoztuk be a II. Országos Bibliai és Hittanversenyt. A harang zúgása újságírásra biztatta a versenyzőket. A harangunk hangját az Evangélikus Elet tolmácsolta, de személyes levélben felkerestük — a rendelkezésre álló címek alapján - az elmúlt év versenyzőit is. Bizalommal szólítottuk meg a lelkipásztor és hitoktató testvéreket is. Azt kértük, hogy legyenek a segítségünkre. Eddig nagyon sokat jelentett az áldozatkész segítségük. Itt köszönjük meg ezt a szolgálatot és várjuk a további segítséget. Az újságkészítés nem könnyű dolog, ezt érezték a gyermekek is. Nem merte mindenki vállalni a „betűk forgatását”. Ennek ellenére a legbátrabbak éneket komponáltak, riportot készítettek, számítógéppel szöveget szerkesztettek, rajzoltak... Milyen munkák születtek? Reméljük erre mindenki kíváncsi! Szeretettel mutatjuk be az elkészült munkák egy kis töredékét. Csite László, Mike Zsuzsanna, Nagy Gábor, Simon Eszter, Szarka Csilla tollából: LENTRŐL NÉZEK „Lentről nézek Krisztusra, mikor a kereszten van, de akkor is mikor a mennyben van. Fent. A fent valamiféle feljebbvalóságot is jelent. Isten nálam feljebbvaló, hisz O teremtett. Az ókori görögök úgy hitték, hogy isteneik az Olümposz csúcsán laknak. Ha rájuk néztek a régiek, akkor ők is „lentről néztek”. Ha Istenre nézünk fel, mi is „lentről nézünk”. így is kezdhettem volna: Nézz föl! Miért? Csak a reményvesztett ember nézi a földet. Az Isten reményt ad. Lentről nézek, hisz itt vagyok a földön, Isten pedig a mennyben van. Stop! De azt mondják: Isten itt van köztünk. Akkor miért lentről nézek?” A BÖJTRŐL OLVASTAM... „Ha valakit ünnepelünk a családban, akkor rendszerint az ünnepelt kedvenc étele kerül az asztalra. Ennek az ellentéte a böjt: ha a megszokottnál kevesebbet, vagy egyáltalán nem eszik valaki. Ha valakinek megfájdul a gyomra, akkor a legjobb orvosság, ha „böjtöl”. Annak is kevesebbet kell ennie, aki fogyókúrázik. A bibliai böjt más. Nem azért böjtöl valaki, mert túl sokat evett, vagy mert fogyókúrázik, hanem azért, hogy a testi dolgok (evés, ivás) helyett Isten dolgaira tudjon koncentrálni. ..” Bálint Simon, Bálint Eszter, Balicza Máté írásaiból: HAJLIK, MINT A NÁD... „A cím egy nagyon szép, elgondolkodtató képet juttat az eszembe. Vihar előtt a vízparti nád gyengén hajlik arra, amerre a szél fúj. Ez leginkább arra hasonlít, mint ahogy a sátán csábít minket mindenféle földi jóval. Igen erősen fújhat a szél, tombolhat a vihar, de ellenszél is érkezhet. Ez az ellenszél segíthet egyensúlyban tartani minket. Ennek az „ellenszélnek” a neve: JÉZUS. Az Ő segítségével elűzhetjük a vihart, a szelet. De ez az ellenszél csak akkor érkezik, ha mi hívjuk. Sokan azt gondolják, hogy nem kell mindig vigyázba állni, engedhetnek a szélnek, elhajolhatnak arra, amerre a szél fúj. így engednek a kísértésnek.” KICSI, MINT A MUSTÁRMAG „Valóban! Nagyon kicsi a mi hitünk! De ahhoz, hogy növekedjen, termést, gyümölcsöt hozzon, nem lehet elhanyagolni! Gondosan nevel- getni, öntözgetni kell, mert ha nem jut elegendő táplálékhoz, elpusztul. Ha nem kapja meg az igét, elszárad, mint a fügefa és nem terem jó gyümölcsöt. Előttünk a döntés: vagy a nehezebb, keskeny úton, vagy a szélesebb és könnyebb úton járunk, amely az örök kárhozatra vezet. Jézus előre ment, hogy helyet készítsen nekünk a mennyben. Bár kicsiny hitünk szerint nem juthatunk be, de ha elfogadjuk Krisztus kegyelmének ajándékát, örök üdvösségben lesz részünk.” Kemendi Tímea, Sági Mónika Dö- mölki Hírmondójából: HAJLIK, MINT A NÁD „E szólásról akaratlanul is egy szép, de elgondolkodtató hasonlat jut az eszembe. Egy kissé borult időben az árokparti nádszálak úgy haj- longanak, ahogyan a szél fújja őket. Ugyanez történik a hívő emberekkel is. Nem szélben, például istentiszteleten ők is meghajolnak Isten előtt, valamint Isten igéje előtt. Az az ember aki nem érdekből, nem kényszerből, hanem önnön szive és lelke akaratából hajlong Isten előtt, az üdvözül; bűn- bocsánatra és az Urral való örök életre tesz szert. De amely nád a szél hívószavának minduntalan ellenáll, az egyszer eltörik. S ezzel nem bűnbocsánatot, hanem örök kárhozatot nyer. A tiszta lelkű, nyitott szívű ember az Úr nevére térdet és főt hajtva úgy hajlong, mint a nád, ha a szél játszik vele.” Portschy Szabolcs, Portschy Dániel, PortStihy Adám Evangélium című új- ságából: ..............■••• '** AZ ÖNFELÁLDOZÓ MADÁR „Kiskoromban hallottam egy történetet, amely egy madárcsaládról szólt. A cinegepárnak nemrég keltek ki a fiókái, amikor egy sólyom támadta meg fészküket. A ragadozó éppen lecsapni készült, mire az apamadár kirepült a fészekből és csipkedni, karmolni kezdte a nagy madarat. Az egyik karmolás fején találta a sólymot, mire az mérgesen elrepült. A cinegén is nagyon sok sebet ejtett ellenfele, melynek fájdalmaiba nemsokára belepusztult. A cinegemadár fiókáiért halt meg, Jézus pedig mindannyiunk bűne miatt szenvedett a kereszten. Meghalt, hogy a bűnösöket megmentse.” ÉNEKELJÜNK! i I sül-Jgsjgpt i. Amio in CMi c„„ 1 .... tril tnn tchr! «rpfeni'fe». < 3. A*»1 A« «IU1,1,,*i. U Xrw tHJI Hálás szívvel tettük közzé a gyermekek munkáit, gondolva a 136. Zsoltár első versére: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!” Börönte Márta PESTI EGYHÁZMEGYEI IFJÚSÁGI ÉS GIMNÁZIUMI CSENDESNAP A FASORI GIMNÁZIUMBAN „Örvendezz ifjú míg fiatal vagy, légy jókedvű ifjúságod idején, és élj szived vágya szerint, ahogy jónak látod! De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!" (Préd 11,9-11) A csendesnap november 27-én a zuglói kisifi áhítatával kezdődött a templomban, majd Szirmai Zoltán fasori lelkész bevezető előadásával folytatódott az iskola dísztermében. Az előadás és az ezt követő csoportos beszélgetés valós és valótlan értékeinkről szólt (Mt 13,44-46 alapján). A közös ebéd után a fórum-beszélgetésen Luther Mártonnal, Nagy Heródessel, Francois Villonnal és Jeane d’Arccal találkozhattunk. A fórum keretében nem csupán az adott személyekkel kapcsolatos, de a személyek életében és a mi életünkben is felmerült fontos kérdések is előkerültek, melyekre szintén választ kaphattunk. Az eseményekben gazdag napot'Pángyánszki Ágnes egyetemi lelkész áhítata zárta. Nagy örömünkre szolgált, hogy végre létrejöhetett ez a diákcsendesnap és reméljük - mi mindent megteszünk érte - lesz még méltó folytatása. A Fasori Gimnázium Bibliaköre Az Evangélikus Bábszínház működéséről 1993 novemberében játszóházak szervezésével megnyitotta kapuit az Evangélikus Bábszínház. Már az első alkalommal - amikor Börönte Mártával együtt vezettük a foglalkozást - közel tíz gyermeket üdvözölhettünk körünkben. A november 13-án tartott játszóház témája az „ Üzenetek, melyeket Isten küld az embereknek" címmel rendeztük, ebből, illetve ezt kifejezésül készítettünk különféle képeket, díszleteket. November 20-án meghívott vendégünk volt a FIGU- RINA Animációs kisszínpad. Előadásukban Grimm- meséket láttunk, különböző tárgyak játékában. Az előadás után mi is elkészítettük kedvenc mesefiguráinkat. November 27-én már elkezdtük a karácsonyi előkészületeket, és terménybábokat, természetes anyagokból karácsonyfa-díszeket készítettünk. Erre az alkalomra vendégünk volt Hellénbach Gabriella iparművész. Az'ő segítségével készítettük el a gyékény tárgyakat, állatokat. December 4-én folytattuk a karácsonyi ajándékok készítését, ezúttal papírból. Készültek a foglalkozáson ádventi lámpácskák, ajándék zacskók, faragott gyertyák, csillagok. Ezen a foglalkozáson már 30-an voltunk, és bizton állíthatom, hogy a szülök legalább olyan jól érezték magukat, mint a gyermekek. Mikulási meglepetést Domonkos Béla bábművész szolgáltatott, aki „Afrikai vadászat" címmel mutatott be egy barátságról szóló mesét. A gyerekek végig nagyon élvezték! Az 1993-as év záró alkalmát december 11-én tartottuk. Ezen a délutánon Mészáros Emőke bábtörténész volt a vendégünk. Egyszerű rögtönzött bábokat készítettek Noé történetéhez. Először elkészültek Noé családtagjai, majd az állatok, és végül a bárka. Egyszerre csak mély csend támadt a gyerekek körében, és mind Emőke köré hajoltak. A titkos megbeszélés után előadták az ott lévő szülőknek és érdeklődőknek az egész történetet. A történet végén mindenki meghatottan tapsolt. A gyerekek legfontosabb kérdése persze az volt, hogy hazavihetik-e a bábokat? Ez persze nagyon jól esett a játékvezetőnek. Mivel ez volt az esztendő utolsó találkozása, közös énektanulással, majd imádsággal köszöntünk el egymástól. Itt most vége kellene, hogy legyen az idei év beszámolójának, de ez nem így történt. Amíg a gyerekek báboz- tak, addig az egyik anyuka csodálatos csillagot hajtogatott. így a hivatalos elköszönés után kezdődött a felnőttek csillaghajtogatás-tanulása. Persze, senki sem siettetett bennünket, hogy menjünk már haza, mert már be szeretnének zárni és sietnek haza. A Kőbányai gyülekezet tagjai viszont nem siettettek, hanem megvárták, hogy mindenki elkészüljön az újonnan tanult formával. Itt született meg az az elhatározás, hogy a szülők tudományát „közkinccsé” tegyük. Kedves hitoktató társak és Szülők! Ezennel ajánlom figyelmetekbe januári programunkat. JANUÁR 15-ÉN 15-17 ÓRÁIG Papírhajtogatás (szülők bevonásával) Az ott hajtogatott figurák életre keltése, a megfelelő bibliai történet eljátszásával. JANUÁR 29-ÉN 15-17 ÓRÁIG CSOPORTFOGLALKOZÁS E foglalkozás annyiban tér el az eddig tartott alkalmaktól, hogy a megjelenőktől rendszerességet kíván, mivel itt már egy általunk készített bábelőadás próbáit, illetve bábkészítését kezdjük meg. Tervezett mesénk: Lázár Ervin A nagyravágyó feketerigó című műve. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk Kőbányán, a Kápolna utca 14-ben! AbafTy Zsuzsanna KÖNYVISMERTETÉS Adamik Tamás: Római irodalom az archaikus korban A római irodalom után érdeklődő magyar olvasó mindezidáig nem talált olyan korszerű, magyar szerző által írott magyar nyelvű könyvet, amely pontosan eligazitaná azokban a kérdésekben, amelyek egy Plautus-vígjáték megnézése, vagy egy Horatius-óda elolvasása után felmerülhetnek. Igaz, hogy számos témáról nagyszerű monográfiák szólnak, a legnagyobb római szerzők műveinek magyar nyelvű fordításai is az olvasók rendelkezésére állnak, a római irodalmat a kezdetektől a birodalom bukásáig tárgyaló monográfia azonban nem készült. Van néhány, e témáról készült mű, de terjedelmüknél fogva nem képesek az egyetemi oktatás céljainak megfelelni. Mindenképpen említésre méltó Borzsák István két összefoglalása: A latin nyelv szelleme (Bp. 1942.), A római irodalom története (Bp. 1944.). Ezeknél lényegesen hosszabb Falus Róbert Az antik Róma irodalma c., 1970-ben megjelent alapszintű összefoglalása. A szerzőnek e tárgykörben nem voltak saját kutatásai, különböző külföldi munkák összefoglalásait nyújtotta - hibáktól sem mentesen. E hiányt pótolja Adamik Tamásnak a római irodalom történetét tárgyaló, négy kötetesre tervezett műve. Az I. kötet az 1993-as ünnepi könyvhétre jelent meg. Ebben a római irodalom története a kezdetektől Cicero fellépéséig (Kr. e. 81.) kerül tárgyalásra. A kötet 14 nagyobb részre oszlik. Véleményem szerint leginkább figyelemre méltó az első rész, ebben a szerző bizonyos elvi kérdéseket igyekszik tisztázni a témával kapcsolatban. Az egyik ilyen lényeges probléma, mit nevezünk egyáltalán római irodalomnak. Maga Róma városa ugyanis alig adott jelentős költőket, írókat a világnak. Éppen ezért az olasz, francia szakirodalom a latin irodalom kifejezést használja a római helyett. E szóhasználat is zavart okozhat, hiszen Nagy Károly birodalmában is latinul írtak, ezen munkák mégsem tartoznak az általunk tárgyalt témakörhöz. Ilyen megfontolásból a német szakirodalom kitart a római irodalom elnevezés mellett, hiszen irodalmi normává a Róma városában beszélt nyelv vált. Adamik Tamás - véleményem szerint helyesen - a római irodalomhoz sorolja azokat a görög nyelven írott műveket is, amelyek római szellemiséget tükröznek és a Római Birodalom keretei közt keletkeztek. (Pl. Marcus Aurelius császár görög nyelven írt sztoikus elmélkedései.) Része a római irodalomnak az ó-keresztény szerzők munkássága is, ők ugyanis számos „pogány” irodalmi műfaj formáját átvették, és keresztény tartalommal töltötték meg (Pl. Tertullianus Apologeticuma). Itt kell megjegyeznünk, hogy a legtöbb ó-keresztény szerző kitűnően ismerte a „pogány” irodalmat (vö. Szt. Jeromos XXII. levél). Ugyancsak ebben, az elvi kérdéseket tárgyaló fejezetben, felveti azt a kérdést a szerző, mi lehet az oka annak, hogy számos antik mű elveszett, ill. töredékesen maradt ránk. A Kr. utáni IV. századtól kezdve a könyvtekercseket lassanként kódexek váltották fel. Kódexekre elsősorban azokat a műveket másolták át, amelyeknek gyakorlati hasznuk volt (pl. földművelésről szóló értekezéseket). Másoltak továbbá komoly, erkölcsi mondanivalót hordozó műveket, ezek legnagyobb része esztétitai értéket is képviselt (Pl. Cicero, Horatius művei). Csodalatos módon fennmaradtak olyan munkák is, amelyek - a kora-középkor felfogása szerint - egyáltalán nem képviseltek ilyen erkölcsi értékeket. Gondolunk itt Ovidius frivol tanköltepényére, A szerelem művészetére, valamint Petronius törédékesen fennmaradt, obszcén jeleneteket tartalmazó regényére, a Satyriconra. E művek minden bizonynyal annak köszönhetik fennmaradásukat, hogy voltak igazán művelt szerzetesek, ők felismerték a bennük rejlő értékeket és csöndben másolták, terjesztették ezeket. Ezen elvi kérdések tárgyalása után tizenhárom fejezetben kerül tárgyalásra a fentebb már megjelölt korszak irodalom- története. A kötet átfogó ismereteket nyújt a római vallás fejlődéséről is, nyelvészetig régészeti kérdésekre is kitér, ahol a téma indokolttá teszi. Éppen ezért nemcsak az irodalomtörténettel foglalkozók forgathatják haszonnal. Minden nagy fejezet végén bibliográfia található, a felsorolásokban az egyes fejezetek anyagával kapcsolatban megjelent hazai és külföldi művek jegyzékei találhatók. A szerző hangsúlyt fektet az adott korszak általános jellemzésére, részletesen tárgyalja a korszakban alkotó írók és költők életrajzait, ismerteti a nyelv, a stílus változásait is. Az e témában korábban megjelent műveknek a rövidség csak egyik problémája. További nehézség, hogy az ún. irodalomtörténeti aranykorral (Horatius, Vergilius kora) a többi korszak rovására aránytalanul sokat foglalkoznak. A fentebb ismertetett kötetet - minden valószínűség szerint - követni fogja 1993 karácsonyára az aranykort tárgyaló kötet, majd ezt követi az 1994-es könyvhétre megjelenő irodalomtörténeti ezüstkort tárgyaló kötet, végül, 1994 karácsonyára az olvasó kezébe kerül a késő császárkor irodalmát tárgyaló IV. kötet. Adamik Tamás vállalkozásának jelentős értéke, hogy a különböző irodalomtörténeti korszakok ismertetése során a már említett aránytalanságot sikeresen elkerüli, minden irodalomtörténeti korszakkal azonos terjedelemben foglalkozik. Érdeme továbbá, hogy munkájához jórészt saját kutatásai szolgáltattak alapot. Ä jelen - és az ezt követő három kötet anyagát is - a szerző az ELTE latin szakos hallgatói előtt évek hosszú során, részleteiben már ismertette. A szerző lebilincselő stílusa a könyvet élvezetes Olvasmánnyá teszi nem szakemberek számára is. A mű hézagpótló nemcsak a felsőoktatásban, hanem a művelődni vágyó, főképp humanista gondolkodású nagyközönség számára is. A kiadványt Borzsák István, a téma legkitűnőbb ismerője lektorálta. A pécsi Seneca Kiadó jelentette meg. Bódi Emese
