Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-11-13 / 46. szám

Evangélikus Élet 1994. november 13. /-----------NAPRÓL N Min dnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélöszéke elé. 2Kor 5,10. VASÁRNAP Boldogok, akik házadban laknak, szün­telenül dicsérhetnek téged! Zsolt 84,5 (Jel 7,16—17; Mt 25,31-46; Róm 8,18-23 (24-25); Zsolt 50). A zsoltárokban sokszor hangzik fel az „Úr házá­ban” lakozás öröme. A boldog templomozók, a gyülekezetben Istent dicsérők serege méltán örülhet Isten közelségének. Az egyházi esztendő végén ez a zsoltárvers előre viszi tekintetünket az „örök hazá­ra”. Sok lakóhely van ott, melyet Jézus készít övéi­nek. Ezért boldogok, akik ma ennek hírét hallják és örök lesz boldogságuk majd odaát. HÉTFŐ Igyekezzetek még jobban megerősíteni elhi- vatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszi­tek nem fogtok megbotlani soha, és így dicsőségesen fogtok bemenni a mi Urunk és Üdvözítünk, Jézus Krisztus örök országába. 2Pét 1,10-11 (Dán 2,44; Lk 19, 11-28; Jel 11, 3-14). Elhívott és kiválasztott minket Isten, amikor Jézus nevére megkereszteltet­tünk. Nap mint nap kell erősítenünk ezt a tudatot. Vissza az alaphoz, hogy mindig erősebben álljunk. Ahogy Luther erőt merített ebből, úgy tegyünk mi is. Ez az erő arra is elegendő, hogy botlásoktól megőrizzen; ha elbotlunk, kegyelemből felállhas­sunk és kegyelemből az örök országba is bemehes­sünk. KEDD Jézus mondja: Ha valaki nekem szolgál, en­gem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és ha valaki nekem szolgál, azt megbe­csüli az Atya. Jn 12,26 (Józs 24,24; lMóz 19,12-19; Jel 11,15-19). Csak teljes szívvel és odaadással értel­mes szolgálni. A szolga és Ura összetartoznak, egy ritmusban, egy ügyért élnek. Hűséges szolgájáról nem feledkezik meg a gazda, Atyánk arra méltat, hogy nemcsak a földi életben, de az örökkévalóság­ban is követhetjük. A „megbecsülés” az ajándékból kapott üdvösség lesz. SZERDA Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem, telkemet felüdíti. Zsolt 23, 2-3 (ÍJn 2,2; Lk 13, (1-5) 6-9; Róm 2,1-11; Jel 20,1-3). Étel és ital embernek és állatnak életet megtartó szükség­lete. A pásztor ezt keresi a nyáj számára, Isten ezt nyújtja minden teremtményének. De nem mindegy, hogyan élünk vele és hogy észrevesszük-e: kenyéren és üdítő vízen túl az „élet kenyerét” és az „élő vizet” is adja nekünk! CSÜTÖRTÖK Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének Jak 5,16 (Zsolt 50,15; Lk 21,11—19; Jel 20, 4-6). Imádság és erő összetartoznak. Úgy is, hogy erő kell az imádsághoz, le kell győzni fáradtsá­got, közönyt, kételkedést, de úgy is, hogy éppen az imádságból fakad az erő. A hívő ember buzgó kö­nyörgése „hegyeket mozgathat”. Az egyház történe­te gazdagon mutatja a példákat, de jó, ha saját életünk tapasztalata is erősíti ezt a meggyőződésün­ket. PÉNTEK Egyetlen szó sem^ veszett el azokból az ígéretekből, amelyeket az Úr Izráel házának tett. Mind beteljesedett. Józs 21,45 (ApCsel 13,23; 2Thess 1,3-10; Jel 20, 7-10). Isten ígérete nem pusz­tába kiáltott szó. A világ teremtésekor adott ígérete I Ábrahám-Izráel-Dávid vonalán Jézusban beteljese- I dett. Hogyne teljesedne hát be az az ígérete, melyet I néked Jézus által adott megszentelt életre, halálból j feltámadásra és örök életre. SZOMBAT Isten elhívott minket nemcsak a zsidók, I hanem a pogányok közül is. Hóseás szerint is ezt I mondja: „Azt a népet, amely nem az én népem, | hívom az én népemnek, és azt amelyet nem szeretek, j szeretett népemnek.” Róm 9,25 (2Kor 5,1-10; Jel I 20, 11-15). Istené a föld és mind a rajta lakók. Nem S személyválogató, a meghirdetett üdvösség minden- ( kié, aki Jézusban hisz. Nála nincs lehetetlen, nem \ feketít a múlt. A megbocsátásban „szeretett népe” f lehetünk mindannyian, akik a földkerekségen élünk. A szél fú. János 3,8 Filmek, tévé, videó világában élünk. Peregnek, rohannak előt­tünk a képek. És persze mi magunk is „rohanunk”. Tudunk-e még egy­általán megállni, és nyugodtan megnézni egy egyszerű állóképet? Most Rudolf Schäfer német egy­házművésznek arra a képére gon­dolok, amelyen a fenti igét ábrá­zolja. Azt a pillanatot állítja elénk, midőn Jézus az újjászületés titkát próbálja megértetni a kételkedő Nikodémussal. - Hogyan lehet új­jászületni? - kérdi Nikodémus, a zsidók főembere. Válaszul Jézus nem tanítást, nem elméletet ad, hanem egysze­rűen rámutat egy tényre, egy ta­pasztalatra. A Lélektől születés olyan, mint a szél munkája: ta­pasztaljuk, hogy fúj... de nem tud­juk, hogy honnan jön, és hová megy. Mit látunk Rudolf Schäfer ké­pén? Jézus és Nikodémus egymás­sal szemben ül az asztalnál. De­reng már a közeledő napkelte fé­nye. És a nyitott ablakon a füg­gönyt meglibbenti a szél! Vitatni lehet, lehet kételkedni vagy megütközni, de tény, hogy ma is jutnak hitre emberek. Várat­lanul megtapasztalják, hogy Jézus él, szólhatnak hozzá imában, és Ő válaszol. Ez az, amikor „fú a szél”, amikor a Lélek munkálkodni kezd. Amikor megszűnik a mozdu­latlanság, pezsdül az élet. Eszembe jut egy régi temetés a nyírszöllősi gyülekezetben. Fülledt nyári délután van. Ott ülök a lel­kész mellett, mint kántor. Hangzik a prédikáció. A tikkasztó melegben hátamba vág a júliusi nap. Minden­ki bágyadt. Nehéz így igét hallgatni vagy énekelni. De egyszerre várat­lanul fújni kezd a szél! És hirtelen minden más lesz: felfrissül a test, a lélek, tudok figyelni a prédikációra. Éledezni kezd a gyülekezet. Ma, amikor komoly gond a le­vegőszennyeződés, a szmog, mi­lyen örömmel jelzi a meteorológus a szél közeledtét, amely kitisztítja, felfrissíti a város levegőjét. Egyházunk ébredéséért imádko­zunk. Ebbe beletartozik, hogy Is­ten Lelkének szele fújni kezd és ez a szél megkezdi a tisztító munkát is. A tisztulás első jele, hogy bűnné lesz a bűn, vagy a Zsoltáros szavai szerint: „Utolérnek bűneim...” Fájni kezd sok minden, egy mu­lasztás, egy szeretetlen megjegyzés, az Istentől való eltávolodásom, életem üressége, céltalansága... És ebben az állapotban, ha a Lélek fuvallata megérint, naggyá lesz a golgotái kereszt, mint a sza­badulás egyetlen útja. Fontos lesz számomra, hogy a Keresztrefeszí- tett engem is meg tud változtatni. Gáncs Aladár JONI EARECKSON TADA Az a nap a korán jött őszben még a szokásosnál is szürkébb, rondább volt. Már a reggel is rosszul kezdődött. Összevesztem a gyerekkel, mert nem volt haj­landó melegebb kabátot venni. Hamarosan én is indultam a szerkesztőségbe, keresztül vágva a Baross tér szokásos mocskán. Az orrom előtt ment el a villa­mos, fázósan álldogáltam a hi­deg szélben. Napközben senkit sem tudtam elérni azok közül, akiket telefonon hívtam. Hazafe­lé a Közértben már megint jóval többet fizettem a pénztárnál, mint amire számítottam. A lép­csőházban összefutottam a leg­bőbeszédűbb szomszédasszony­nyal. Amikor este készülődni kezdtem, az újonnan vett drága harisnyámon még a kezemben felszaladt a szem. Egyszóval rossz nap volt, csak sajnálni tud­tam magam érte. Igencsak össze kellett szedni magam, hogy neki­vágjak az útnak, az újpesti bap­tista templomba. Már alig találok helyet a zsú­folásig megtelt templomban: Jo- nit - mint mindig - most is többszázan akarják látni és hal­lani. Úgy sejtem, többségünk el­sősorban a szenzációt, az uniku­mot várja, egyfajta látványossá­got: íme egy válltól lefelé béna amerikai nő, aki évtizedek óta járja a világot, segíti a mozgás- sérültek ügyét, amúgy meg hité­ről beszél. Adatszerűén sokat tu­dunk Joni Eareckson Tada-ról, hiszen már negyedszerre jött Magyarországra, könyvei jelen­tek meg nálunk, amelyekben föl­tárja életét. Tudjuk, hogy 17 évesen, egy rosszul sikerült fejes­ugrás során eltört a gerince, azó­ta tolókocsiban tölti napjait, ke­zét is csak gép segítségével képes felemelni. Tudjuk, hogy mind­ezek ellenére boldog házasság­ban él, hogy az egész világon is­merik, hogy bizonyságtételei tíz­ezrekben keltettek visszhangot. Az ember mindezek alapján saj­nálattal és csodálattal tartozik neki, és elmegy megtekinteni. Kicsit még dédelgeti magában az amerikai stílusú evangélizálással szemben érzett idegenkedését, a mindent elárasztó „be happy” érzéstől való európai distanciá­ját, kényelmesen elhelyezkedik székén és várja Jonit. De aztán... Ahogy hallgatom és nézem őt, egyre inkább úgy érzem, hogy nem a béna Joninak van se­gítségre szüksége, hanem nekem, nekünk, akik vele szemben ülünk. Minket szégyenít meg boldogsága, hitének ereje és bizonyossága. És már eltűnik a kíváncsiság belőlem, már nem közönség vagyok, hanem egy, a fogyatékosok között. Itt a templomban, kint az utcán és két­ezer éve a piactéren. Én is ott ku­porgok közöttük, és csak abban reménykedem, hogy Jézus közelít hozzám, és talán megérint. Hallga­tom ezt a velem pontosan egyidős béna amerikai asszonyt, az egysze­rű szövegű gospelt, amely erős hangján cseng: Jézus, Jézus, drága Jézus, bízom benned. Ó, a kegye­lem! Igen, a kegyelem. Csak az. Újlaki Ágnes A VASÁRNAP IGÉJE JÉZUS ÖRÖMKÖNNYEI Jn 11,33-45 Az evangéliumok szerint Jézus I három esetben támaszt fel halot- I tat. Egy tizenkét esztendős kis­lányt, Jairus zsinagógafő leányká­ját, a naini özvegy fiát, és Lázárt, Mária és Márta testvérét. Ma azon kell elmélkednünk, hogy miért teszi mindezt Jézus? Föl kell tennünk a kérdést, mert nemcsak abban természetellenes a. dolog, hogy halott támad föl, ha­nem abban sokkal inkább, hogy miért éppen őt, miért így, és más­kor, mással miért nem tette ezt az ÚR?! Meg kell állapítanunk ugyanis azt talán első hallásra botránkoz- tatónak tűnő tényt, hogy Jairus leánya, a naini ifjú, és Lázár két- | szer haltak meg. Vagyis meghaltak azóta, újból, véglegesen! Ha most valaki pedig azt mon­daná: Micsoda ízetlenség, micsoda torzítás így magyarázni ezeket a szeretetteljes jézusi csodákat! - ak­kor méginkább, egy még botrán- koztatóbb dolgot kell átgondol­nunk! Jézus ugyanis könnyekre fakadt. Az a Jézus, aki sírt Jeruzsálem fe­lett, nem sírt saját halála felett, most sír Lázár halálán. A zsidók meg is jegyzik: Hogy szerette Lá­zárt! Hiszen megsiratja. - Valóban ez lett volna Jézus sírásának az oka? Valóban csupán arról van szó, hogy az Ige testté lett valósága itt is kiütközik; Jézus annyira em- ,bérré lett, hogy őt is szorongatta a bennünket annyiszor gyötrő sírás?- Valami másról van itt szó! Vala­mi másról is! Mert jön Mária a megjegyzésével: Ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem! - Ezek szerint Jézus maga-magát hozta kellemetlen helyzetbe! Most nem kellene sírnia, hiszen hatalmá­ban lett volna az életet a feltámasz­tás különleges „szertartása” nélkül életben tartani. Hát igen! Csak botránkozzunk! Éppen ideje, hogy emberformájúra szabott föltámadás-szemléletün- kön változtassunk! Sőt, élezzük még tovább! Egyes magyarázók szerint Mária hangjá­ban bizonyos szemrehányás is föl­lelhető, amit hitetlenséggel folytat, hiszen nem gondolja, hogy Lázár föltámadása most lesz mindjárt. Ő jól tudja, hogy lesz föltámadás. Az idők végén! De most, az lehetet­len! De ha itt lettél volna! Ezek szerint Mária nem hallott arról, hogy Jézus távolról gyógyította meg a római ember szolgáját? - Itt valami más célja van Jézusnak azon fölül, hogy visszaadja a szere­tett testvért a testvérnek. Észre kell vennünk, hogy ebben a történet­ben nem Lázárért történnek a dol­gok. Itt Lázár és az ő halála csu­pán eszköz az evangélium szolgá­latában. Az evangélium azonban több annál, mint az ember életében pár esztendőnyi meghosszabbítás. Valami többről van itt szó, mint annak bizonygatásáról, hogy Jé­zusnak, Istennek van arra hatal­ma, hogy halottat támasszon föl. Ezt Jézus nem akarja bizonygatni, minthogy azt sém, hogy Isten te­remtette a világot. Az létezik. Füg­getlenül az ember véleményétől. A föltámadás tény, függetlenül az ember hitétől, vagy hitetlenségétől. Mint ahogyan senki nem kérte ki a véleményünket, akarunk-e létez­ni, megszületni és élni, ugyanúgy nem teszik majd föl a kérdést a föltámadásunkkal kapcsolatban sem. - Egy ifjúsági óránkra idege­nek jöttek be. A föltámadásról be­szélgettünk éppen. Az egyik jöve­vény igen hamar bekapcsolódott a beszélgetésbe, s szinte ingerülten jelentette ki: Én pedig, ha van is föltámadás, nem akarok föltá­madni! - Akkor döbbentünk rá, hogy ez nem hit kérdése, de még akaraté sem. Ami itt hit kérdése, az az Örök Élet, az Üdvösség, a Mennyország melletti döntés! Lázár, Mária és Márta testvére kétszer halt meg, hogy megtanít­son minket is a kettős halálra: Meghalni a bűn számára, mielőtt meghal a testünk, hogy a föltáma­dásunk ne kárhozatra, de üdvös­ségre legyen. Jézus könnyei pedig arra inte­nek, hogy nem csak tehetetlenség­ből, nem csak gyászból, nem csak félelemből lehet sírni, hanem meg- hatódottságból is, örömből is: Mi­lyen csodás ország az, ahol nincs többet halál, búcsúzás, csak meg­ható szeretet és béke! Győri János Sámuel IMÁDKOZZUNK! Mindenható, örök Isten! Állj mellénk életünkben és halálunkban, hogy meg ne szégyenüljünk gyengeségünk és hitetlen­kedésünk miatt, hanem irgalmadat ma­gasztalja életünk, és üdvözítő erődről tanúskodjék utolsó óránk is, az Úr Jézus Krisztus által. Ámen. TEOLÓGIAI AKADÉMIA Dr. Németh Ödön igazgató főorvos halálának 18. évfordulóján október 31- én Novotny Dániel, Endreffy Géza, Hal- mágyi Viktória, Szakács Tamás teoló­gusok kapták meg az áldott emlékű kelenföldi presbiter nevét megörökítő alapítvány kamatát. Október 16-iki számunkban közöl­tük első éves teológusaink névsorát. Közülük többen kérték, hogy helyes­bítsük adataikat. Mi a lakóhely szerinti gyülekezetét írtuk be. Kérésükre most kijavítva tesszük közzé azok neveit, ahol változás van: Galgóczi Lívia - Miskolc-Diósgyőr Győri Péter, Benjámin - Nagytarcsa Kézdy Péter - Budapest-Deák tér Körmendy Gál Kristóf - Győr-Öreg- templom Lábossá Péter - Kölese Péter Zoltán - Budapest-Budavár Prjevara Györgyi - Szarvas-Üjtemp- lom. A Keresztény-Zsidó Társaság megis­métli teológiai hetét a MÓZESI KÖNYVEKről DEBRECENBEN 1994. november 13-17 között. Részle­tes program a debreceni felekezetek templomainál található. FELVÉTEL A SOPRONI LÍCEUMBA A soproni Berzsenyi Dániel Evangéli­kus Gimnázium (Líceum) felvételt hir­det nyolcadikosok részére az 1995/96. tanévre a 9. évfolyam első osztályába. Érdeklődni és jelentkezési lapot kérni a helyi evangélikus lelkészi hivatalok­ban és közvetlenül az iskolában lehet. Jelentkezési határidő: 1994. novem­ber 15. Nyíltnapot 1994. november 14-én (hétfő) 16.30 órakor tartunk. Címünk: 9400 Sopron, Széchenyi tér 11. TeL/Fax: (99)-312-250 FELHÍVÁS Szeretettel kérjük azokat a gyüleke­zeteket, egyházi szervezeteket, melyek 1995-ben Gyenesdiáson és Balatonszár­szón konferenciákat kívánnak szervez­ni, hogy előzetes jelentkezésüket, ill. igénybejelentésüket 1994. november 30-ig a Diakóniai Osztály címére (Bu­dapest, Kassák u. 22. — 1134) küldjék meg. Később érkező jelentkezéseket nem tudunk elfogadni, s nem áll mó­dunkban helyet biztosítani. ifj. Kendeh György diák. üv. lelkész BUDAPEST-ANGYALFÖLD November 13-án, a de. 10 órakor kezdődő istentiszteleten Kiss Béla ko­lozsvári lelkész, püspökhelyettes hirde­ti Isten igéjét. Délután 4 órai kezdettel szeretetvendégség lesz a gyülekezetben Kiss Béla szolgálatával. Minden érdeklődő testvérünket sze­retettel hívja és várja az Angyalföldi Gyülekezet. HELYESBÍTÉS Lapunk október 30-i számába, a Já- mim nóráím című cikkbe értelmi hiba csúszott. A harmadik hasáb első bekez­désének vége helyesen így szól: A qumráni iratok mai ismeretében Bultmam elmélete az Újszövetség „mi- tológiátlanításárói” nem születhetett volna meg. GYÖNK November 12-én, szombaton du. 2 órakor a gyönki templomban KRÄHLING DÁNIEL esperes beiktatja a gyülekezet újonnan megválasztott lelkészét, CSELOVSZKY FERENCET lelkészi állásába. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. HIBAJAVÍTÁS 1994. október 30-iki számunk 3. ol­dalán „A reformáció Svédországban más volt” című cikkben a következő hibák fordultak elő: 25. sor: Olvasó - 33. sor. Östmark - 36. sor: Gottland fővárosa Visby - 41. sor: Vaxjö - 50. sor: II. Krisztián (Keresztély) - Szives elnézést kérünk. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1994. november 13. I. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly; de. 10. (német) Dietrich Tigge- mann; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Vígh Ilona; XII. Szilágyi B. fasor 24. de. 9. Madocsai Miklós; Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor; Pesthidegkút, II. Ördög­árok u. 9. de. fél 11. Szilas Attila; Csillag­hegy, III. Mátyás kir. u. 31. de. 10. Thurnay Béla; Óbuda, III. Dévai B. M. tér de. 10. Bálint Lászlóné; Újpest, IV. Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V. Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pintér Károly; de. 11. (úrv.) Fazekas László komamói ref. lelkész; du. 4. szeretetvendégség; VII. Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Muntag Andorne; VIII. Üllői út 24. de. fél 11. Ker­tész Géza; Vili. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc; Vili. Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII. Vajda P. u. 33. de. fél 10. Fabiny Tamás; IX. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbá­nya, X. Kápolna u. 14. de. fél 11. Fabiny Tamás; X. Kerepesi út 69. de. 8. Solymár Mónika teológus; Kelenföld XI. Bocskai út 10. de. 8. Csepregi András; de. 11. Csepregi András; du. 6. Ferenczy Erzsébet; XI. Né­metvölgyi út 138. de. 9. Ferenczy Erzsébet; Budahegyvidék, XII. Tarcsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Kőszeghy Tamás; de. 11. (úrv.) Kő- szeghy Tamás; du. fél 7. Takács József; XIII. Kassák Lajos u. 22. de! 10. ifj. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György; XIV. Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Bencze Imre du. 4. szeretetvendégség: Bencze Imre; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Solymár Mónika teológus; Pestújhely, XV. Templom tér. de. 10. Bizik László; Rákospa­lota, XV, Régifóti út 73. Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád; Rákosszentmihály, XIV. Hő­sök tere. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinko- ta, XVI. Batthyány I. u. de. fél 11. Szalay Tamás; Mátyásföld, XVI. Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás; Rákoshegy XVII. Tessedik tér. de. 9. Kosa László; Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Fűke Szabolcs; Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László; Rákosliget, XVII. Gózon Gyula u. de. 11. Fűke Szabolcs; Pestszentlő- rinc, XVIII. Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán; Pestszentimre XVIII. Rákóczi út 83. ref. templom de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán; Kispest, XIX. Templom tér I. de. 10. Széli Bulcsu; Kispest, Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsu; Pestszenterzsébet, XX. Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI. Deák tér. de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XIII. Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. (úrv.) Solymár Gábor SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 24. VASÁRNAPON az oltár­terítő színe zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Fii 1,18-27; az igehirdetés alapigéje: Jn 11, 33-45. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1994. no­vember 27-én, vasárnap de. 10.05 óra­kor a szügyi evangélikus templomból. Igét hirdet: Záborszky Csaba lelkész. „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK” címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullám­hosszán november 14-én, hétfőn 13.30- kor. Előtte evangélikus énekeinkből hal­lunk bemutatást 13.20-kor. EVANGÉLIKUS RÁDIÓMISZ- SZIÓ: 17.20-17.35-ig, 49 m-es rövid­hullám, 6230 kHz november 12. szom­bat: Riport Fodor Viktor kórház- lelkésszeí; november 13. vasárnap: „Szabadságra elhívva...” - Gémes Ist­ván Levelezési cím: Evangélikus Rádió­misszió, 2142 Nagytarcsa, Pf. 19 HELYREIGAZÍTÁS „Nem vagyok nyugdíjas! Az Evan­gélikus Élet 1994. október 30-iki szá­mának számozatlan 5. oldalán a cikkí­ró két évvel ezelőtti nyugdíjazásomról írt. A híradás feltehetően még mindig a Duna TV téves közlésének hatására íródhatott. Budapest, 1994. október 31. Szépfalusi István.” Az 1995-ös aliánsz imahétnek programját önálló füzet alakjában újra megjelentetjük és megküldjük ingyenesen mindenhová, 'ahol azt kérik. A programból annyi példányt nyomtatunk, hogy a füzet a látogatók kezébe is adható legyen. Így várjuk a rendeléseket az alábbi címre: Evangéliumi Aliánsz 1068 Bu­dapest, Felsőerdősor 5. Számítógépes, pénzügyi ismeretekkel is rendelkező könyvelő(nő)t keres a Sajtóosz­tály. Telefon: 133-6438 Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 133-6438; 134-3567 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (940067/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dij: fél évre 680 Ft, egy évre 1360 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents