Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-11-06 / 45. szám

Evangélikus Élet 1994. november 6. NAPRÓL NAPR A íme, most van a kegyelem ideje! íme, most van az üdvösség napja! 2Kor 6,2 VASÁRNAP Míg ezeket a szavakat mondta Péter, leszállt a Szentlélek mindazokra, akik hallgatták az igét, és elámultak a zsidó származású hívők, akik Péterrel együtt jöttek, hogy a pogányokra is kitölte­tett a Szentlélek ajándéka. ApCsel 10,44-45. (Lk 17,20-24; Róm 14,7-9; Zsolt 44). Isten személyválogatás nélkül árasztja kegyelmét mindenkire, aki csak szomjazza és hallgatja az 0 üzenetét. Szentleikével olyan embereket is megérint­het, akikről nem is gondolnánk. Fogadjuk el őket, de vállaljuk azt is, ha éppen mi lettünk a megszólítottak! HÉTFŐ Én, én vagyok vigasztalótok! Miért félsz halandó embertől, olyan embertől, aki a fű sorsára jut? Ézs 51,12. (Lk 11,14-23; Jel 8,1-5). Akiről Isten azt sugallja, hogy „fű sorsára jut”, annak bizony nincsenek nagy távlatai. Itt, a földi életben azonban sokak napjait megkeseríthetik, s okozhatnak nehezen gyógyuló sebeket. Bennünket azonban óv Isten vigasztaló, és pajzsként körülölelő szeretete. Hiszen mi az övéi vagyunk! KEDD Jézus mondja: Az én Atyámnak az az akara­ta, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen. Jn 6,40. (Mt 24,15-28; Jel 8,6—13). Vajon a látás és a hit sorrendjét emeli ki Jézus? Aligha! Jóval Jézus földi élete után meg talán éppen az ellenkezőjét tapasztalni többször: az lát, aki hisz. Az jár élesebb szemmel a világban, lépten-nyomon rácsodálkozva Isten jelenlétére. A cél szempontjából pedig a sorrend mindegy. A cél pedig az örök élet. SZERDA Pál mondta: Vegyétek tehát tudomásul, atyámfiai, férfiak, hogy őáltala hirdetjük nektek a bűnök bocsánatát, és mindabból, amiből Mózes törvénye által nem igazultatok meg, őáltala minden­ki megigazul, aki hisz. ApCsel 13,38-39. (Mt 24,29-35; Jel 9,1-12). Sok mindentől várhatjuk életünk megtisztulását, fel­lélegzését. A keleti vallások, relaxáció, de még az évszázadokon át fennálló Mózesi-törvények sem tudják azt a megigazulást adni, amit a Jézusban való hit, s az ő kereszthalálában rejlő bűnbocsánat jelent. CSÜTÖRTÖK Csalódik, aki lovaktól vár segítséget, mert nagy erejűk nem ment meg, de az ÚR szeme ügyel az istenfélőkre, akik szeretetében bíznak. Zsolt 33,17-18. (Mt 24, 36-42; Jel 9,13-21). Isten megszámlálhatatlanul sokszor mutatta már meg, hogy nem feltétlenül a fizikai erő fölénye visz győzelemre. A leggyengébb, legkisebb is diadalra juthat, ha Isten szeretetének erejére hagyatkozik. P&fTEK Ha valakit tetten is érnek valamilyen bűn­ben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok hely­re az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél. Gál 6,1. (Jer 18,1-10; Jel 10,1-11). Megeshet, hogy közeli környezetünkben valaki olyat tesz, ami Isten mértéke szerint helytelen. Bi­zony az ilyet nem felismerni nehéz, hanem „kezelni”. Anélkül, hogy megvetnénk, megszégyenítenénk, vagy hogy éppen magunkat fölébe helyeznénk. De „ti, akik lelki emberek vagytok ...” SZOMBAT Felelj nekem, URam, felelj nekem, hadd tudja meg ez a nép, hogy te, az ÚR, vagy az Isten, , és te fordítsd vissza szívüket! lKir 18,37. (Mt 24,43-51; Jel 11,1-2). Mindenkor fontos, hogy Istennel való kapcsolatun­kat ne érezzük egyoldalúnak: ha kérdezzük őt, vá- I laszt várunk; ha sírunk, vigasztalását áhítjuk. Mert • ember mivoltunk számára fontos az Isten-megta- I pasztalás. Akár életeket fordíthat meg. De azt se 3 felejtsük el, hogy Isten is váija a mi visszajelzésein- , két naponta áradó szeretetére, sokféleképpen meg- , mutatkozó segítségére! Koczor Györgyné a ni M. R,a Ék i^p* 1 A VASARNAP IGEJE JÉZUS, AZ ISTEN TEMPLOMADÓJA Mt 17,24-27 De mi lesz holnap...? Filippi 4, 6 Régen látott ismerősömet fedez­tem fel a buszon. Örömmel teszem szóvá, hogy milyen jó színben van. De ő sóhajtva válaszol:- Hát igen, most megvagyok, de mi lesz, ha egyszer megbetegszem, ágynak esem? Ki ad majd egy po­hár vizet? Bizony, főlég idős korban ä jö­vőre gondolás szinte egyenlő az aggodalmaskodással. Bibliánk sok­szor int arra, hogy ne aggodalmas­kodjunk. Miért? Mert az aggoda­lom többszörösen is negatív dolog. Mindenekelőtt, mert mögötte a Kísértő áll. Ő nagyon is ért ahhoz, hogy keserítsen és sötétebbre fesse a bajokat, mint amilyenek. De ve­szedelmes dolog az aggodalom azért is, mert benne Isten szerepét akarja átvenni az ember. Vannak terhek, melyeket min­denképpen fel kell vennünk az élet­ben. Ilyen a tanulás a gyermeknél, fiatalnál, vagy a munka a felnőtt­nél. Ezek nekünk való, „ránk sza­bott” dolgok. De az aggodalom tönkre tesz, mert az olyan teher, amit nem ránk szabtak. Az élet iga­zolja, hogy általában nem a munka szívja ki erőnket, teszi tönkre ide­geinket, hanem éppen a gondok és az aggodalom. Ezért mondja Jé­zus: Ne aggodalmaskodjatok a holnap felől, és ezért mondja Pál apostol, hogy semmi felől ne aggo­dalmaskodjatok. Előttünk van az a kép, hogy a tanítványok a vihar- zö tengerén kétségbeesve tördelik kezüket, pedig Jézus ott van velük. Jézus nem érti ezt, sőt, fáj neki. Más alkalommal úton vannak a tanítványok Jézussal. Egyszer csak észreveszik, hogy nem hoztak ke­nyeret. Aggódva tanakodnak, hogy most mi lesz... Jézus szomo­rúan veti szemükre, hogy hiszen már látták az ötezer, majd a négy­ezer ember csodálatos megvendé- gelését... És most mégis félnek és kemény szívűek, pedig Jézus velük van. Az ige gyakran leplezi le azt a hihetetlen tényt, hogy az átélt jelek és csodák a romlott emberi szívet rendszerint nem változtatják meg. A gazdag és Lázár példázata sze­rint, ha Lázár feltámadna a halál­ból és visszamenne a gazdag test­véreihez, ettől a csodától sem térné­nek meg, ha az ige nem téríti meg őket. Az aggodalom is nagyon mélyen fészkel az ember szívében. Megté­rés nélkül, új szív nélkül, ha Isten százszor kiment egy bajból, a száz­egyedik esetben újra megrémülök: „mi lesz velem?” Az aggodalom és bizalmatlanság Isten szemében egyáltalán nem ártatlan dolog és épp olyan bűn, mint a többi, épp úgy meg kellene gyónnunk napon­ta Isten előtt! Éles példa a tíz bél- poklos története. Jézus mind a ti­zet meggyógyította, de kilenc kö­szönés nélkül ment tovább. Tehát nem láttak okot a hálára. Kemény szívűek maradtak. „Bezsebelték” a gyógyulást, de hallani se akartak megtérésről, érdemtelenségük meg- vallásáról. Semmifelől ne aggódjatok - több ez, mint egy szép fali mondás. Ah­hoz, hogy ebből valóság legyen, bi­zony, a szívünket kell kicserélni. Csak Jézus szeretete tudja összetör­ni a bizalmatlan, kemény szívünket. A legtöbb ember csak „megúszni” és „átvészelni” akarja a bajt, Jézus ennél jóval többet kínál, ha Vele ta­lálkozol, Ö az aggodalmaskodó szívtől tud megszabadítani. Gáncs Aladár Az utolsó istentisztelet 1949. október 31.: A XII. kerületi Böszörményi úti kápolnában utoljára tartottak istentiszteletet. 1949. október 31.: Furcsa szorongással a szívemben ébredtem. Az ablak felöl egyhangú, monoton kopogást hallottam. A kábult álom után fáradtan emeltem tekin­tetemet az ólomszínű, borús égre. Mintha a természet megérezte volna azt a szomorú eseményt, amely sok­sok hívő lélek szemébe csal ma égető, maró könnyeket. Úgy látszik, mintha a komor ég ma ki akarná sírni a szemét. Gyászindulót kopog ki az ablakon sok gyöngyszemként hulló esőcsepp. Gyászindulót - 1949. október 31-re egy hívő gyülekezet néma búcsúztatásá­ra. Ma utoljára hív egy kis kápolna lélekharangja isten- tiszteletre. .. Eddig ujjongó, csilingelő hangon hívogatta a lelkeket, ma mintha ezer és ezer lélek fájdalmas zokogását hintené szerte-széjjel e gyűlölködő, szeretet­len világra. Minden lépés, amely közelebb vitt a kápol­nához, egyre nehezebb lett. Mégis a szívemben ott zson­gott, élt, parázslóit az Isten üzenete: „Erős várunk nékünk az Isten." Az egész gyülekezet arcán mélységes fájdalom tük­röződött. Fiatal, öreg, nő és férfihangok csendültek össze egy alázatos könyörgéssé. - Mikor átléptem a küszöböt, első pillantásom az oltárra esett. Hófehér virágok között ragyogott, élt a Krisztus-kereszt, ame­lyet sápadt, lobogó gyertyafény ölelt körül. Úgy érez­tem magam - valami fojtó döbbenet szárította fel a lelkem mélyére hullott sós könnyeimet mint egy hőn szeretett halottam holtteste mellett. A lelkész szemének bizakodó csillogása nyugodt ha­tározottsággal tolmácsolta az Úr üzenetét: „Mit féltek, óh, kicsinyhitűek?" Mintha ma Krisztus hívogatott volna az Úr asztalá­hoz. Vajon ugyanezt érezték a tanítványok az utolsó va­csorán mint mi, amikor mindnyájunk szivébe belenyi­lallt az érzés - utolsó vacsora itt?... Amikor alázatosan térdet hajtottam az oltár előtt, igazi bűnbánattal, könnyeimen keresztül mélységes hit­tel néztem a megfeszített Krisztusra: „Senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam." Ősi előírás volt Izraelben a templomadó. Minden 20 éves férfi évente köteles volt két juh árát, két drahmát fizetni. Függetlenül attól, hogy hol laktak, a zsidók rendsze­resen eleget tettek ennek a kötele­zettségűknek. A templomadó gyűjtését a páska ünnep előtt egy hónappal szokták megkezdeni. így érthető, miért zaklatják Pétert a kétdrahma szedők Kapemaum- ban, Jézus utolsó jeruzsálemi útja | előtt. A fiák szabadok, állapítja meg I Jézus a Péternek föltett kérdés után. Azonban többről van itt szó, mint egyszerű kiváltságról, a fiák ' kiváltságáról, többről, mint egy- ’ szerű tehermentességről. Péter vá- I laszolt az adószedőknek, amiből megtudjuk, hogy Jézus rendszere- 1 sen fizette a templomadót. Ezért a ' különleges fordulat. Most utoljára a 33 éves Názáreti Jézus a tizen­harmadik templomadóját különle­ges „forrásból”, különleges módon fizeti. Az adót mindig előre kellett fi­zetni. Azonban itt szó sincs a mai lelkészi hivatalokban talán előfor­duló, emberi alkudozásról: már­mint arról, hogy Jézus tudja, ezt az esztendőt nem éli végig, miért fi­zessen? Hiszen az előbb mondta, hogy az emberek kezébe adatik... Jézus különleges módon, de kifi­zeti ezt az utolsó templomadót is. Különleges formában. Egyrészt, hogy az adószedők és a többiek ne botránkozzanak, másrészt azért, hogy Péter és a tanítványok, mi, akik olvassuk az evangéliumot, rá­döbbenjünk: Jézus maga az Isten „templomadója”. Mintha ugyan­arról lenne itt szó, mint a béna gyógyításakor: Mit gondoltok, mit könnyebb, templomadót fizet­ni, vagy az életemet adni a világ bűnéért! S hogy lássátok, hogy az Ember Fia mit fizet..., menj, Péter, vesd ki a horgot! Jézus templomadót fizet, mielőtt templomot tisztít. Jézus templom­adót fizet, mielőtt galambárusok kalitkáit dobálja halomra. Mielőtt pénzváltók asztalát borítja föl. Mi­előtt kalmárok és kupécek pénzéi csilingelve keverednek a szent pén­zekkel, a templomi „valutával”, KITÜNTETÉS Október 23-a alkalmából az oktatás a kultúra területén végzett magas szín­vonalú munkájáért A MAGYAR KÖZ- TÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKE­RESZT KITÜNTETÉST kapta Szeme­rei Zoltán az Országos Egyház gazdasá­gi főosztályvezetője. Ugyancsak ezt a kitüntetést vehette át Gryllusz Dániel, a Kaláka együttes tagjaként. Gratulálunk a kitüntetetteknek. 1994. november 9-én, szerdán de. 9 órakor a Rákospalotai Evangélikus Egyházközség kistemplomában (XV., Juhos u. 28.) dr. Harmati Béla püspök lelkésszé avatja Börönte Mártát. Szere­tettel várják az érdeklődőket. Mi lesz velünk Istenem?'- szakadt fel bennem a \ kérdés... Megnyugtató, áldó kezet éreztem a fejemen, \ s egy nagyon messziről - vagy talán nagyon közelről \ jött hangot: „Ne félj, csak higyj!" Hiába élt mindnyájunk szivében a remény, hogy soha sem lesz vége ennek az istentiszteletnek, elérkeztünk az utolsó, legnehezebb lépéshez. A lelkész lassú, vontatott j léptekkel tette meg utolsó útját az oltárhoz. Ugye, \ testvérem, ilyen nehéz utad még nem volt? A kinyitott Szentírás a lelkész csókjával zárult össze. A feszület felé kinyújtott kar mintha egy pillanatra tétovázott volna... A fekete palást talán még mélyebbre hajolt a keresztcsók alatt. Már csak a lélek mécsesei - a gyertyák vannak hátra. Miért nem alszik el egy fújásra? - talán a hívők forró lehelete jobban szítja a lángot, avagy a világosság nem akar kialudni? S egymás után lobbannak el a kis lángocskák... Mikor az Úr hivatalos szolgája elindult a becsukott Szentírással - amely útravalóul a lelki kenyerünk lesz - s rajta az élő feszülettel -, amely világítani fogja az egyre rögösebb utunkat - az egész gyülekezet feljajdull egy néma zokogásban. Lángbetűkkel villant fel az Úr üzenete: „Ti pedig vigyázzatok magatokra, mert tör­vényszéknek adnak át titeket és gyülekezetekben ver­nek meg titeket Énérettem." Mint egy szomorú gyászmenet, úgy mentünk a lel­kész után. Nem szégyelltük könnyeinket, nem voltunk idegenek egymásnak: Testvérek vagyunk az Úr Jézus Krisztusban. Még egy utolsó pillantást vetettem vissza az ajtóból. A hófehér virágok - amelyek nem régen még élettől virultak - most sápadtan, élettelenül hajtották le fejecs­kéjüket - örökre. Meghaltak az Úr oltárán, áldozatul az Ő nevének. Isten veled, kicsi kápolna, talán még találkozunk. Egy utolsó pillantással visszanéztem... Az esőmosta palatető csillogott, mintha biztatást, erőt és kitartást adott volna útravalóul a további nehéz küzdelemre. dr. Mohr Tamásné Császár Judit Mária * 1949. okt. 31-én készült a cikk, s megemlékezésül 1994 novemberében kerül közlésre. PILISCSABA Kérjük a gyülekezeteket, közössége­ket és egyesüléseket, hogy a jövő évi, piliscsabai Bétel Missziói Otthonban tartani kívánt konferenciák, csendesna­pok tervezett időpontját szíveskedjenek 1994. november 20-ig közölni az otthon vezetőjével. (Varga Gábor, 2081 Piliscsaba, Széchenyi u. 8-12. Tel.: 26/335-218) Lehetőség szerint alternatív időpont megjelölését is kérjük, hogy az esetleges ütközések rendezhetők legyenek. Missziói Otthon Igazgatótanácsa Budapest-Újpest A gyülekezet lelkészét, Blázy Lajost, szeptember 3-án a város díszpolgárává avatták. Isten áldását kérjük életére, szolgálatára. ZENÉS ÁHÍTAT Az Oroszlányi Evangélikus Temp­lomban 1994. november 12-én szomba­ton este 6 órakor. MŰSORON: Magyar zeneszerzők művei és J. S. Bach: F-dúr Mise Előadják: A Gyülekezet Ének- és Zenekara, Somogyi Eszter (szoprán), Nyilas Tünde (alt), Korpás Ferenc (basszus), Trajtler Gábor (orgona). Ve­zényel : Nagy Dániel. Minden érdeklődőt szeretettel vá­runk! Templomot fűtjük. FELVÉTEL A SOPRONI LÍCEUMBA A soproni Berzsenyi Dániel Evangé­likus Gimnázium (Líceum) felvételt hirdet nyolcadikosok részére az 1995/ 96. tanévre a 9. évfolyam első osztályá­ba. Érdeklődni és jelentkezési lapot kérni a helyi evangélikus lelkészi hiva­talokban, és közvetlenül az iskolában lehet. Jelentkezési határidő: 1994. novem­ber 15. Jézus befizeti a templomadót. Mi­előtt Júdások harminc ezüstjei gu­rulnának szanaszéjjel a templom kövezetén, Jézus befizeti a temp- lomadqt! Mielőtt a bethániai asz- szony rápazarolná a Júdás által úgy sajnált drága kenetet, mielőtt az első keresztyén adomány meg­születne, mielőtt az első keresztyén templomra gyűjtenének, mielőtt az első keresztyén egyházfenntartást befizetnék! Jézus megfizeti a temp­lomadót. Most utoljára. Különle­ges módon: a hal szájából. A ké­sőbbi keresztyén szimbólum a hal. Hirdetve azoknak, kik ezzel a jellel élnek majd, hogy nem gazdagod­nak ugyan meg, de adományaik miatt nem lesznek szegényebbek. Sőt, annál inkább gazdagodnak lelkiekben. Jézus megfizeti földi élete utolsó templomadóját, de most kivételesen nemcsak a magá­ét, hanem Péterét is. Hogy megért­se majd a Péterre, a sziklára épülő egyház, a keresztyénség, hogy ha­talmasat változik a templomadó­hoz való hozzáállása annak, aki fölfedezi, nem én adtam, hanem az Isten adott nekem. Az Isten fizet templomadót! Értitek ezt!? Az Isten fizet „egy­házfenntartást” ! Értitek ezt!? Igen, ő fizette meg az Egyház fennmaradását, nem ember, nem valláshős, nem szeren­csés vállalkozók, nem Dáriusz kin­csével rendelkező egyházalapítók és nyugati, pénzes misszionáriu­sok! Nem Te és nem én, hanem az Isten maga. Csak ott él igazán ma a keresztyénség, ahol a jószívű adakozás mögött a megadomá- nyozottság bizonysága húzódik. Jézus templomadója, nem tem­plomot renovál, hanem templo­mot újít meg, hogy teljesen lerom­bol és három nap alatt felépít, úgy, hogy templomkárpitot hasít ketté, hogy minden hívő számára meg­nyíljon a mennyei szentély! Győri János Sámuel IMÁDKOZZUNK! Mennyei Atyánk! A te igéd igazság, amely által örök életre hívtál minket. KjjiwöriiU rajtunk, hogyUmífe e világbán élünk, készüljünk az Örök életre,1 és ’eb­ből áldás fakadjon életünk minden nap­ján hűséges szolgálatra. Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1994. november 6. I., Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Dietrich Tiggemanh; de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly; du. 6. Zsigmondy Árpád. XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Ha­fenscher Károly. Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor. Pesthidegkút, U., Ördög­árok u. 9. de. fél 11. Takács József. .Csillag­hegy, III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Görög ! Tibor. Óbuda, III., Dévai B. M. tér de. 10. Bálint László. Újpest, IV., Leibstück Mária n. 36-38. de. 10. Blázy Lajos. V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Zászkaliczky Péter. VH., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) Muntag Andomé; de. 11. (úrv.) Szirmai Zol­tán ; du. 6. Pocsai Edit. VÚl., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Vm., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc. VDI., Karácsony S. u. 31—33. de. 9. Kertész Géza. Vin., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Fabiny Ta­más. IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Fabiny Tamás. X., Kerepesi út 69. de. 8. Szabóné Mátrai Marianna. Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. Ferenczy Erzsébet; de. fél 10. (családi) Ferenczy Erzsébet; de. 11. (úrv.) Missura Tibor; du. 6. Missura Tibor. XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missu­ra Tibor. Budahegyvidék, XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Péter A. (teol. szuppl); de. 11. (úrv.) Péter A. (teol. szuppl.); du. fél 7. Takács József. XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György. XIII., Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György. XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marian­na. XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna. Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Bizik László. Rákospalota, XV., Régifóti út 73. Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XIV., Hősök tere de. 10. dr. Karner Ágoston. Ciiikota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Sza­lay Tamás. Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kósa László. Rákoscsaba, XVn„ Péceli út 146. de. 9. Marschalkó Gyu­la. Ráikoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kósa László. Rákosliget, XVII., Gőzön Gyula u. de. II. (úrv.) Marschalkó Gyula. Pestszentlörinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán. Pestsszentimre, XVm., Rákóczi út 83. ref. templom de. há­romnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú. Kispest, Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre. Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor. Budaörs (ref. imaház) de. 9. Solymár Gábor. Budake­szi de. 8. Kőszeghy Tamásné SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 23. VASÁRNAPON az oltár­terítő színe zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Róm 13,1-7; az igehirdetés alapigéje: Mt 17,24-27. EVANGÉLIKUS RÁDIÓMISSZIÓ: 17.20-17.35-ig, 49 m-es rövidhullám, 6230 kHz november 5. szombat: Misszió Kenyá­ban - Terray László november 6. vasárnap: „Mégis meggyó­gyítom...” - Gáncs Péter Levelezési cím: Evangélikus Rádiómisz- szió, 2142 Nagytarcsa, Pf. 19. DR. HORST ECHTERNACH egyházfőtanácsos (Hannover) vendégelőadásai az Evangélikus Teológiai Akadémián (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) 1994. november 7-in, hétfőn: 12.15-13.00 óráig: „Hány embert hordozhat a Föld? A világnépesség növekedé­sével kapcsolatos etikai megfontolások”. 14.00-15.30 óráig: „Az egykori NDK egyházai és az állambiztonsági szolgálat kapcsolatainak feldolgozása. Időközi mérleg.” Érdeklődőket szívesen látunk. Nyílt napot 1994. november 14-én (hétfő) 16.30 órakor tartunk. Címünk: 9400 Sopron, Széchenyi tér 11. Tel./Fax: (99)-312-250 kalmából mély gyászunkban osztoztak és részvétüket fejezték ki. A gyászoló Endrődi család.” HEGYI BESZÉD A KÁPOLNA SZÍNPADON (X., Kápolna u. 14.) Gryllus Dániel és Somogyi Zoltán „Hegyi beszéd” című műsora kerül be­mutatásra november 8-án, kedden du. 6 órakor. Előadók: Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos. Keresztény - Zsidó Teológiai Hét lesz 1994. november 6-10-ig minden nap du. 5-6 óra között. Vasárnap - XIV., Nagyfuvaros u. 4.- Zsinagóga Hétfőn - VIII., Gyulai Pál u. 9. - Re­formátus Egyházközség Kedden - IX., Hőgyes E. u. 3. - Unitá­rius Egyházközség Szerdán - XIII., Váci út 91/b. - Kato­likus templom Csütörtök - V., Deák tér 4. Deák téri Evangélikus Templom. Az Evangélikus Rádiómisszió elő­adássorozatában november 12-én, szombaton 10-15.30 óra között a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben Udo Vach szerkesztő tart előadást. Té­ma: „Bevezetés a rádióhomiletikába” - Hogyan szolgáljunk a rádióban? Drobina Ferenc 74 éves korában el­hunyt. Temetése október 20-án volt a kiskundorozsmai temetőben. A gyá­szoló család, valamint a Csengődről, Surdról, Gyékényesről, Nemespátró- ból, Liszóból és Szegedről érkező hí­vek Jn 3,16-ra figyeltek: „Úgy sze­rette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, ahogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete le­gyen”. Toronyórák, harangok villamosítása 5 év jótállással, reális áron. Orbán József, 5500 Gyomaendrőd, Bocskai u. 31. Tel.: 06-386-840 A kirándulók ökumenikus missziói összejövetelén 1994. nov. 13-án du. 4 órakor kivételesen a Református Zsina­ti Székházban (1146 Bp. Szabó József u. 16. sz.) alatt „A magyar református Cseszkó orvosházaspár mártírhalála és gyermekeik megmenekülése Indoné­ziában a második világháború idején” címmel tart előadást dr. Anna Kohl hol­land teológiai tanárnő. HALÁLOZÁSOK Endrődi Frigyes, a fasori gimnázium volt tanára október 16-án, 82 éves ko­rában Budapesten elhunyt. Temetése a kelenföldi evangélikus templomban október 29-én volt. „Minden külön értesítés helyett ez­úton mondunk köszönetét mindazok­nak, akik Endrődi Frigyes elhunyta al­Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLŐS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 133-6438; 134-3567 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedö Központ Kft. (940066/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVARI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 680 Ft, egy évre 1360 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! L i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents