Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1994-10-09 / 41. szám
Evangélikus Élet 1994. október | MINDEN KŐTEMPLOMNÁL SZEBB A LELKI TEMPLOM AZ IGE TARTJA MEG AZ EGYHÁZAT- Templom-újraszentelés Marcalgergelyin Evangélikus Értelmiségi Műhely A falu felé érkezőket lenyűgözte a nyárutó napfényében tündöklő templom. A tető fémrészei kápráztatóan tükrözték vissza a sugarakat. A harmonikus szerkesztésű neogótikus épület karcsú tornya, a piros hódfarkú cserépfedésbe illesztett világos keresztek, a tetőn és a sekrestyén, bámulatosak. Az ünnepi istentisztelet első részében a marcalgergélyi és a külső- vati testvérek gazdag műsorral szolgáltak. Először Salamon imádsága hangzott el a Bibliából, majd hat fiatal hat költő versét mondta el. A marcalgergelyi testvérek két éneket énekeltek szóló és kar-felelgetéssel. Külsővat település énekkara hat művet adott elő gitár- és furulyadíszítéssel. A zenei anyag átfogta a különböző földrészek muzsikáját, azon belül hallottunk klasz- szikust, korálszerűt és spirituálékat is. A fiatalok Szebik Imre püspököt, Varga György esperest és Kiss Attila egyházmegyei felügyelőt igével köszöntötték. A püspök igehirdetési alapigéje lKir 8, 56-60 volt. Szent az egyház. A megújult marcalgergelyi templom hirdesse Isten dicsőségét. Istennek mindig a legszebbet szabad adni! Hála, hogy megérhettük :zt a napot. Legyenek áldottak a kezek, akik fáradoztak, adakoztak. Áldott az Úr, Aki nem engedte, hogy elvesszen egy is a kicsinyek közül. 1610-ben szerveződött a gyülekezet. Eleink felismerték Isten igazságát. 1910 a harmadik templomépítés éve. Érzelmeink kisugárzásával minden kőtemplomnál szebb a lelki templom. Az Ige tartja meg az egyházat. „Ha az Úrral akartok élni, csak úgy lehet, ha betűzitek az Igét. Ez a megmaradás feltétele.” Szép a mai ünnep, részesüljetek minden vasárnap az Ige áldásában. A jó gyümölcsök ékesítsék életünket, zabolázzák indulatainkat, acélozzák meg akaratunkat. Egyedül képtelenek vagyunk erre. Vele lehet! A templom az imádság háza. Az ;mber nem képes megállni. Hozzá kiálts! Nem a gyengék mennek Hozzá, hanem az erősek. Az Ige int, hogy mindig az Ő útjain járjunk. Hat napon át dolgozzál, a hetediket szenteld meg. Pihenj meg, szenteld meg nevét. Hirdetvén, ő a hatalmas, kezében a jövő és az üdvösség. Arra törekedjünk, hogy életünk és bűnbocsánatunk legyen. Nem lehet elfelejteni Istent, ő szembejön velünk. Ez a boldogság útja. Isten gyönyörködik hívei örömében, boldog életében. Isten arra biztat, ott születnek győzelmek, ahol tudok megbocsátani. Megbocsátja minden bűnödet. Mindnyájan kötelezettek vagyunk, hogy dicsőítsük őt. Legyetek tanítványai, hirdessétek nevét. Az Isten választott népe a lelki Izrael. ő építi, tartja az egyházat. Mondjuk el Isten nagyságáról, jóságáról, amit átéltünk, hogy megváltotta a világot. - A püspök imádságában hálát adott Istennek, hogy hozzánk beszél, megbocsát és közösséget ad itt és az előremen- tekkel. „Istenem, boldogok vagyunk, hogy van templomunk!” Kiss Zoltánná nyugdíjas tanítónő, a gyülekezet kántora tanította be és vezényelte az énekeket. Az ünnepi közgyűlésen Kovács Etelka lelkésznő ismertette a gyülekezet és a templomépítés történetét. 1754-ben porig leégett a templom és a papiak. Az anyakönyvek nagyrésze is megsemmisült. Á hívek hűséges, egyszerű emberek voltak, akik tudtak áldozatot hozni a templomért. Saját házukat zsúppal fedték, de a templomra zsindelyt vettek, az alját „pádi- mentomos” kővel rakták le. Az előző templom is ezen a helyen állt, de kicsinek bizonyult. Dr. Mohá- csy Lajos lelkész idejében épült a jelenlegi, a harmadik templom. 1910. december 18-án szentelték. Minden gyülekezeti tag erejéhez mérten segített. A szájhagyomány őrzi a kereszt felrakásáról, a harangok beemeléséről szóló részleteket, továbbá hogyan vitték a „maltert” létrán, kosárban a fejükön az asszonyok. A környék egyik legnagyobb temploma a marcalgergelyi templom. Tervezője Barcza Elek. A torony 42 m magas. Az állagmegóvás sürgőssé vált életveszélyes volta miatt. 1989-ben kezdődött a levelezés, az ügyintézés. A kérés meghallgatásra talált, több felől jött a segítség. Hosszú és fáradságos munka után kívül-belül teljes pompájában áll az Isten háza. „A hála, az első köszönet Istennek szól, ha Ő nem segít minket, soha el nem készülünk.” A lelkésznő megemlékezett a munkát végzőkről és az adakozókról. Ismertette az ünnepi alkalomra érkezett köszöntéseket. A püspök köszöntötte a gyülekezetét és a „hősies” munkát végző lelkésznőt, aki vasárnapról vasárnapra az istentiszteletek garmadát tartja a nagy körzetben. Az egyházkerület nevében is köszönetét fejezte ki a végzett munkáért. „Istené a dicsőség, miénk az öröm. Szeressétek és becsüljetek meg a templomot, magatok éj ültök benne. Isten ajándékaival hagyjátok magatokat meggazdagítani.” Varga György esperes a veszpréA „semmissé nyilvánítás” törvénye Múlt számunkban „Az egyházi bíráskodásról" megalkotott zsinati :örvényről írtunk, kiemelve egyik egfontosabb teendőt, bírák megválasztását, az új bíróságok megalakítását. Ez a most következő lónapokban történhetik meg. Ha :zek a bíróságok megalakultak, ikkor következhet a második törvény végrehajtása is. „Törvény az 1938. és 1990. kötött törvénysértően alkalmazott 'oghátrányok semmissé nyilvánításáról" - ez volt a megalkotott második törvény. A benne foglaltak- lak alapján ezt szokták egyszerűsítve a „rehabilitáció törvényének" nondani. A törvény teljes szövegét apunk július 24-iki számának zsi- íati mellékletében, a Zsinati Hír- idóban már közöltük. Most csudán a legfontosabb rendelkezéseit íúzzuk alá emlékeztetőül. A törvény 1. §-a kimondja: „az 1938. június 28. és 1990. május 2. zözött megszületett minden olyan sgyházkormányzati döntés, amely őghátrányt alkalmazott a Magyar- országi Evangéliks Egyház bármely mi egyházmegye nevében köszönte meg a lelkésznő emberfeletti munkáját, amit a templom megújításáért tett. Isten adta az erőt hozzá. Akik az Úrban bíznak, erejük megújul - biztatott az igével. „Ti vagytok a világ világossága.” Isten szeretetéröl tegyen bizonyságot a gyülekezet is. Az esperes megemlékezett Mohácsi Lajos templomépítő lelkészről, aki nyugdíjas éveit Pápán töltötte. Leánya, Mohácsy Márta Pápán él, most is jelen van, és mindig nagy szeretettel emlékezik a marcalgergelyi gyülekezetre. Igével és kedves gondolatokkal köszöntötték a templomrenováló lelkésznőt Sághy András celldö- mölki lelkész a vasi egyházmegye nevében, Kiss Attila egyházmegyei felügyelő, Pőcze István nagyaláso- nyi lelkész, Boros Lajos, a somló- szöllősi gyülekezet nyugdíjas lelkésze, Tóth Sándor nyugdíjas lelkész, Magassy Sándor nyugdíjas lelkész, Magassy Sándorné sikátori diakónus lelkész, Szakái Árpád keme- neshőgyészi lelkész. A közgyűlés után a fiatalok a hősök emlékművén koszorúkat helyeztek el. Áz ünnepség a művelődési házban elkészített fehér asztal mellett folytatódott. Tanúi lehettünk a gyülekezeti összefogás szép példájának, az ünnepség közösségteremtő erejének. Varga Györgyné Dörgés, villámlás, zuhogó eső ellenére hatvanan gyűltünk össze szeptember 16-án a Deák téri Gimnázium dísztermében az EÉM első beszélgetési alkalmára. Bevezető meditáció után (Kolossé levél 2. fejezetének első 8 verse alapján) célkitűzésként Hafenscher Károly bejelentette, hogy beszélgetéseink az előkészületek szerint két összefüggő gondolati mederben folynak : az evangélikus önismeret erősítése és segítés a mai életben való eligazodáshoz. Mindkét téma felvezetése után élénk beszélgetésben derült ki: mennyi égető kérdése van a mai magyar evangélikus értelmiségnek a jelenlévők szerint: Mit jelent fel- nötthitű evangélikusnak lenni? Mennyire ismerjük evangélikus egyházunkat tanítás, életfolytatás, magyarországi, európai és világ perspektívában? Miért lenne szükség egy ún. „felnőttkátéra” nálunk is más egyházak tapasztalata alapján is? Mit jelent az aktív részvétel, a szemlélődő, páholykeresztény típus helyett? Jézusra igentmondó, az egyházat nemkedvelő individuális evangélikus értelmiségi típus bevonása a gyülekezeti életbe. A keresztény egység kérdése elvileg és gyakorlatban. Az evangélikus hátterű, de inaktív, az egyház peremén élők érdekeltté tétele. Mit vár az evangélikus értelmiség az evangélikus prédikációtól ma és mit tud adni a mai lelkész? Kis-közösség - nagy egyház? Centralizációdecentralizáció? Helyi gyülekezet vagy/és Országos egyház közösségének átélése? stb. Még az előzőnél is hosszabb listán sorolható fel a mai élet, társadalmi kérdések iránti érzékenység sok mutatója. Itt olyan problémák, erkölcsi és életfolytatásbeli kérdések vetődtek fel, amikkel az EÉM-nek sürgősen foglalkoznia kell pl.: Szűkülő anyagi forrásaink, munkanélküliség, gyerme-. keink magatartása, ifjúságunk életvitele, mai devianciák? (drog, szex, bűnözés elszomorító uralmi szerepe.) Változó eszményképek. Hírek, tájékoztatás megbízhatósága, manipulálása (média szerepe ma). Hitünk, keresztény életstílusunk vállalása a szekularizált világban. Van-e ma megbízható értékrend? Mit várnak ma az egyháztól és mit tud nyújtani? Az egyházi vezetőségnek felelős szerepe a társadalomban, hogy valóban az evangélikus egyház hangját képviseljék - ebben mit tud segíteni az EÉM? A közerkölcs javításában mit tud tenni kisebbségi helyzetben élő egyházunk? Mit jelent az egyházban a hatalom? A magyarság és kereszténység viszonyának ösz- szefüggése: vádlottak vagy vádlók vagyunk-e szüntelenül? Élég-e ez vagy az feladatként? Szép és helyes magyar beszéd - A magyarság megmaradásának kérdése (népapadás, beolvadás, kivándorlás stb.) - Az egyház anyagi önfenntartása egy piacgazdaságban gondolkodó társadalomban. Történelmi és kisegyházak szerepe. Mindez csak néhány kérdés a sok közüL Kérdőíveket osztottunk ki, amelyeken a jelenlévők írásban osztályozhatták a kérdéseket fontosságuk szerint és lehetőséget kaptak, hogy a felsoroltakon kívül mégja- vasoljanak újabb kérdéseket. Ezeket a kérdőíveket kiértékeltük a témák előfordulási sorrendje, fontossági mutatójuk szerint és .figyelembe vettük az esetleges vendégelőadókra tett javaslatokat is. Érdemes néhány gondolatszilánkot megemlíteni a szóban hangzott vagy írásban érkezett véleményekből : Miért nem szeretnek minket a társadalomban? - Mi az a hiány egyházunk életében - amit mindnyájan érzünk? Miért nincs kisugárzása egyházunknak a kívülállók felé? Hogyan tudnánk megszólítani a velünk és a kereszténységgel nem törődő embereket? Menynyire döntő elem evangélikussá- gunk családunk és önmagunk életében? - A legkeresettebb témakörök és a további javasolt témák azt mutatják, hogy valóban élénk az érdeklődés az EÉM iránt és ha megtaláljuk a megfelelő hangot, jó szolgálatot végezhetünk - Legközelebbi üléseink időpontja: október 14, november 17. és december 16. mindig pénteken du. 1/2 7-től kb. 9 óráig. Azzal akarunk foglalkozni, amit a jelenlevők fontosnak tartanak, a listák még nincsenek lezárva. Jelentősnek tartom ezt az egyházunkban új kezdeményezést! Poós László presbiter Levél a Magyar Köztársaság elnökéhez A Budapesti Evangélikus Gimnázium, a Deák téri Evangélikus Gimnázium, a „Szülők a Piarista Iskoláért Szövetség” Egyesülete, a Patrona Hungáriáé Gimnázium, a Lónyay utcai Református Gimnázium szülői közösségei levéllel fordultak Göncz Árpádhoz, a Magyar Köztársaság elnökéhez. A levél aláírói arra kémek minden egyházi iskola szülői képviseletet, hogy ha egyetért az alábbiakban közölt gondolatokkal, támogató nyilatkozatát az aláírásokkal együtt küldje el a mozgalmat összefogó Fasori Gimnázium címére: 1071 Budapest, Városligeti fasor 17-21. tagjával szemben annak származása, társadalmi helyzete, politikai nézete, erkölcsi meggyőződése, illetve keresztyén hite megvallása miatt, törvénysértő, alaptalan, ezért semmis." A 2. §-ban azt tudjuk meg, hogy „a Magyarországi Evangélikus Egyház bármely tagja, mint felperes, keresettel kérheti annak ítéleti megállapításait, hogy a vele szemben alkalmazott joghátrány az 1. § (1) bekezdés hatálya alá esik.” A keresetet az illetékes Egyházkerületi bíróságnál lehet előterjeszteni. Azt is figyelembe kell venni, hogy a 4. § szerint a semmisség megállapítása iránti keresetet saját magának kell előterjeszteni annak, akit a joghátrány ért. Ha már nem él, hozzátartozója is kérheti. E rövid ismertetés összefoglalása : minden eddig közölt, vagy bármi más módon ismertetett névsor érvénytelen. A jövőben az egyházkerületi bíróságnál kell beadni keresetet, hogy megállapíthassák, érte-e joghátrány, esete e törvény hatálya alá tartozik-e? T. Göncz Árpád Köztársasági Elnök Úrnak Budapest Igen Tisztelt Elnök Úr! A felsorolt egyházi fenntartású iskolák szülői képviselete nevében fordulunk Önhöz, Önön keresztül valamennyi felelős személyhez, fölemelve szavunkat azon kinyilvánított vélemények ellen, amelyek az egyházi kézben lévő iskolákat meg akarják fosztani az eddig folyósított és ezután folyósítandó, törvényben és közoktatási megállapodásban rögzített pénzügyi támogatásoktól. Tudomásunk szerint az általános iskola nyolc osztálynak megfelelő számú osztály elvégzése minden magyar gyermek számára kötelező és hazánkban a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint a szükséges alapismeretek megszerzéséhez, s kinek-kinek a képességei szerinti fölsőbb iskolákba lépéshez való jogot az alkotmány mindenkinek egyenlő mértékben biztosítja. A tárca által tervezett elvonások viszont súlyosan hátrányos helyzetbe hozzák és működésképtelenné is teszik a felekezeti-egyházi iskolákat, amelyekkel szemben pedig hagyományosan igen magas elvárásai vannak a társadalomnak. Ezáltal - ha közvetett módon is - csorbítják a föntebb felsorolt alkotmányos jogokat. Ez ellen a leghatározottabban, tiltakozunk! Úgy gondoljuk, hogy a demokrácia, amelynek kialakításán együttesen munkálkodunk hazánkban, mindenkinek egyenlő jogokat biztosit, nemre, fajra, bőrszínre, vallásra, felekezetre való tekintet nélkül, s remélni merjük, hogy a másság iránti nyitottság és tolerancia elve sem csupán egy-egy szűkebb népcsoport, közösség befogadásának hangzatos és időleges jelszava, hanem olyan gyakorlat, amely a „kevésbé másokra" és az „ugyanolyanokra" is érvényes. Ebből az alap- elvből kiindulva, súlyosan diszkriminatív döntésnek ítéljük az egyházi iskolák állami támogatásának megvonását, de akár csak megnyirbálását is - elvi és gazdasági szempontból egyaránt. Elvi szempontból azért, mert az a szülő, aki gyermekének nevelésére, erkölcsi és szellemi fejlődésére odafigyelve egy-egy felekezeti iskola állandóságával, kiegyensúlyozottságával kívánja biztosítani, . kénytelen gyermekével együtt valamiféle megbélyegzettsé- get vállalni, egyfajta diszkriminációt elszenvedni s ezáltal az egyenlők közt egyenlőtlenebbé válni. Gazdasági szempontból pedig azért, mert az államnak fizetett adója, amelynek bizonyos kvótája a közoktatás finanszírozását szolgálja, nem jelentkezik saját gyermeke oktatásában, így a demokrácia szabadságával élve választott felekezeti iskola (amely szintén a közoktatás része!) működőképességének fenntartása érdekében másodszor is súlyosan adóznia kell. Reméljük, jelen levelünk is hozzájárul ahhoz, hogy az egyházifelekezeti iskolákkal kapcsolatosan tervezett intézkedések nem történnek meg, mert kellő reflexió után Ön, Önök is rádöbbennek súlyosan kirekesztő, és az Ön, Önök által is vallott elvekkel gyökeresen ellentétes voltukra. Bizonyosan egyetérthetünk abban, hogy könnyebb megelőzni, mint utóbb orvosolni valamit. Ezért is emeljük föl szavunkat - hisszük, hogy még időben - az egyházi iskolák folyamatos működőképessége érdekében, mert az oktatásnak és nevelésnek az ott biztosított formája a társadalom jelentős részének jogos igénye. Budapest, 1994. szeptember Kérésre közöljük e levelet, azzal a megjegyzéssel, hogy ez ügyben csak egyeni nyilatkozatok hangzottak el, döntés nem volt. Sőt a miniszterelnöki expozé szerint az egyházi iskolák megkapják a közoktatási megálapodás szerinti összeget. (Szerkesztő.) „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről!” NAGYALASONYBAN augusztus 21-én vasárnap délelőtt 10 órakor gyülekezett a falu népe vendégeikkel együtt az evangélikus templomba, hogy megemlékezzen néhai Karner Gusztáv és felesége, Nagy Ilona evangélikus tanítóházaspárról. ötven évvel ezelőtt kis gyülekezet búcsúzott csendben tőlük, akik 40 éven át odaadóan munkálkodtak iskolában és templomban, az evangéliumból áradó szeretettel nemcsak a gyülekezetben, de a községben is. Most szabadon, boldogan emlékezett az ünneplő gyülekezet „öreg diákjaival” az élen, Pőcze István ifjú segédlelkész hívására. Az ő szívét indította sokak hálája leányuk özv. Dombi Lászlóné imájával együtt, hogy Isten igéjének engedelmes- kedve, istentisztelet keretében emlékezzenek. Az igehirdetést e sorok írója végezte, mivel felesége a hálás diákok sorát nevelte. A Zsidókhoz írt levél 13,7-8 versek alapján szólt arról, hogy „az ünnepi megemlékezés legyen számunkra felhívás, hogy a hitben elöljáróinkra úgy emlékezzünk, hogy az a hitünkben megerősítsen. Magatartásuk, tanításuk és életük indítsanak bennünket gyülekezetszere tetre, hitben való életfolytatásra. Az idősebb nemzedék járjon nemes példával az ifjabbak előtt: Isten tiszteletében és ember- szeretetben." Az öreg diákok nevében Csöngei Dezső gondnok köszöntése után Szabó Lajos ny. tisztviselő pápai lakos olvasta fel megemlékezését, amelyet alább részleteiben olvashatjuk. Köszöntését így kezdte: „Mint a falu szülötte — 70 évvel ezelőtt - én itt töltöttem vidám és szomorú gyermek éveimet és itt járhattam hat évig az evangélikus iskolába. Ezért nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy itt most elmondhatom emlékezésemet a „KARNER TANÍTÓ HÁZASPÁRRÓL”. Az iskolai első napon az „ARANYOS TANÍTÓNÉNF fogadott és 3 évig tanított, tnajd a záróvizsgán, itt a templomban esti imát mondhattam. A nagy iskolában 4-6-ig, sőt még az ismétlőben is a szigorú, de igazságos tanító úr tanított. A 130-140 gyereket kettén tanították nagy türelemmel, fáradhatatlanul reggel 8 órától esti 6 óráig. Hálával tartozók azért, hogy soha nem éreztették velem, hogy katolikus vallású vagyok többed magammal. Pápa városába kerülve is, hazajárva résztvettem az általuk rendezett színdarabokban, amelyeket kultúrház hiánya miatt pajtákban adtunk elő. Ezzel is segítették az ifjúságot a művelődésben és a nemes szórakozásban. Sajnos a 2. világháború, majd az utána következő évek gátolták nemes munkájúkat, de nem ragaszkodásomat. Fog- ■ Ságból megérkezve, felkereshettem őket és munkakörömnél fogva, segíthettem áruhiányukat pótolni, míg ők mézzel ajándékoztak meg, Tanító úr nagy méhész volt. Nyugdíjba vonulásuk után Győrött is felkerestük barátommal és boldog öleléssel köszönthettük egymást. Míg élék, mindig szeretettel gondolok reájuk, mint akik részesei voltak életem formálásának, a munkában való helytállásban, a családi-életben és az emberek megbecsülésében. Emléküket kegyelettel őrizzük egykori diákjai." Az ünnepség befejező részében özv. Dombi Lászlóné, leányuk, köszönte meg szüleiről való megemlékezés eme megtisztelő ünnepét, amelyen népes családjával együtt vehetett részt. Meghívta a lelkészlakás udvarára baráti beszélgetésre a jelen levőket, ahol unokák és gyülekezet asszonyai süteménnyel és üdítőitalokkal vendégelték meg a barátságos ünnep résztvevőit. Pőcze lelkész pedig zárószavaival megköszönte a család, gyülekezet, a vendégek és falu népének részvételét, külön is a pedagóguskar és a község vezetésének a megjelenését. Imádsággal és áldással, valamint a himnusz éneklésével záródott az ünnepség. Tóth Sándor ny. lelkész Kettős jubileum a veszprémi gyülekezetben Szeptember 18-án, a vasárnap délelőtti istentiszteleten a Veszprémben kétszáz évvel ezelőtt született Haubner Máté szuperintendensre emlékezett a kétszáz éves veszprémi gyülekezet közössége. Ebből az alkalomból Szebik Imre püspök prédikált a Zsid 13,7 - Emlékezzetek meg elöljáróitokról! -, a Zsolt 95,1 - örvendezzetek az Úr előtt! - és a 2Móz 20,8 - Emlékezzél meg a nyugalom napjáról! - alapján. A jubilálás emlékezést, örvendezést és ünneplést jelent. Elöljáróinkra, Isten embereire emlékezünk, akik Isten igéjét hirdették. Haubner Máté az evangéliumért, a magyar népért, és a nemzeti függetlenségért kitartóan, következetesen szolgált, lelkipásztori szeretettel gondozta a rá bízottakat. örvendezésre hív ma az Úr, aki kétszáz éven át fenntartotta ezt a gyülekezetét. Nincs más megtartó erő, csak Jézus Krisztus, aki életét adta váltságul értünk, hogy sorsunk zord bilincseit lerázhassuk, hogy felszabadítson bennünket szeretetre, megbocsátásra. Kétszáz éven át hirdették itt Jézus Krisztus evangéliumát, kedvezőtlen körülmények között, iskola- és parókiaépítés mellett, az utolsó ötven évben ateista világgondolkodásban. Isten örül egyetlen megtérő bűnösnek, örül gyülekezetünk létén is. Szabad örömöt szerezni Istennek - mondta a püspök. Ezen a kettős jubileumon ünnepel a veszprémi gyülekezet. Ünnepelni az Úr házában, Isten igéjét hallgatva lehet. Mikor újra találkozunk Istenne' várjuk, hogy megszólítson, megél .ítsen. Tudjuk, hogy nem szerencse, nem a véletlen irányítja holnapunkat, hanem Isten igéje, ígérete. Előre nézni annyit jelent, mint visszatekinteni. A múlt érlel, biztatást ad. Tekintsünk előre, Isten a jövő Istene. Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen Szabó Géza ny. tanár tartott információkban gazdag előadást Haubner életútjáról. B. E. HÍREK BÁNK Az egyházközség (Nógrád m.) lelké- szi állása megüresedett A gyülekezet pályázat útján kívánja a lelkészi állást betölteni. Fizetés megfelel az országos átlagnak. A pályázat megjelenésétől számított 10 napon belül lehet jelentkezni az Esperesi Hivatalban (2660 Balassagyarmat, Kossuth u. 36.). • - . DUNAEGYHÁZA-APOSTAG A két gyülekezet a megüresedett lelkészi állásra megválasztotta Mónus László - eddigi ecsenyi - lelkészt. Beiktatása 1994. október 16-án, vasárnap du. 3 órakor lesz Dunaegyházán. A beiktatás szolgálatát Káposzta Lajos esperes végzi. Igét hirdet: dr. Harmati Béla püspök. Minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak.
