Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-06-19 / 25. szám

Exangelikus Elet 1994. június 19. NAPRÓL NAPRA Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. Lk 19,10 VASÁRNAP Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent. Mt 5,8 (Lk 15,l-7(8-10| ; lTim 1,12-17; Zsolt 51). Egy gyermekének jut eszembe. „Rút volt szívem, sötét, de Jézus oda oda betért, s mert megmosott a vér, szívem már hófehér. Ott járok majd, tudom, a színarany úton. Ó, micsoda nagy szeretet, lemosta bűneimet.” Valóban boldogok azok, akik befogadták Jézust, mert megmosta és tisztává tette szívüket - és így majd egykoron megláthatják az Istent. HÉTFŐ Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utó­dai vagytok, és ígéret szerint örökösök. Gál 3,29 (Mt 9,1-8; Ám 8,4-12). Milyen sok problémát jelent a földi örökség megosztása, - micsoda családi viszály és harag okozója lehet. Istenünk a szőlőmunkások példázatában világosan megérteti ve­lünk, hogy a mennyei örökség, azaz a mennyország egysé­ges mindazok számára, akik beálltak a munkába, akik Krisztuséi lettek és az ő útján jártak. KEDD Jézus mondja: Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mt 11,29 (Bír 10,6-16; Ám 9,7-15), Felvenni Jézus igáját, azaz rálépni a keskeny útra - nem könnyű dolog, de Jézussal lehetséges. Ő segít dönteni, sőt segít megállni, azaz megmaradni a választott úton. Ő maga mondta, hogy aki az eke szarvára teszi a kezét és mégis visszatekint, az nem alkalmas az Isten országára. Enged­jük, hogy így alkalmassá tegyen az Isten országára. Enged­jük, hogy nála megnyugodjon, megbékéljen szívünk. SZERDA új nevet adnak neked, melyet az Űr maga hatá­roz meg. Ezs 62,2 (Gál 6,15; Lk 15,11-24, Hős 1,1-9) Talán Jákob örülhetett ennek a ténynek legjobban, ami­ről ez az ige beszél: új nevet kapsz! Mekkora szégyenérzet lehetett benne, amikor kimondta nevét. Mi nem szégyell­jük kimondani nevünket, hiszen úgy gondoljuk, szégyellni- való nem fűződik hozzá. Pedig lehet, hogy embertársaink rossz érzéssel gondolnak nevünkre, örüljünk hát, hogy Isten meg akarja tisztítani életünket, és új nevet akar adni: Megváltottalak! CSÜTÖRTÖK Harsogjon hangod, mint a kürt! Mondd meg népemnek, hogy mi a bűne. Ézs 58,1 (ApCsel 3,18-19; Lk 19,1-10; Hős 2,4-15). Nem mondhatnánk sikerembereknek az ószövetségi prófétákat. Isten parancsát teljesítve, mindig rámutattak a nép bűnére. A mai világban sincs másként. Mindazok, akik bűneikre, annak megváltására szólítanak fel, nincse­nek a „sikerlistán”. Pedig „ha azt mondjuk, nincsen bűn mibennünk, magunkat csaljuk meg, és igazság nincsen bennünk”. PÉNTEK ^ békesség Istene pedig tegyen készségessé tite­ket minden jóra, akaratának teljesítésére, és munkálja ben­nünk azt, ami kedves előtte Jézus Krisztus által. Zsid 13,20-21 Lk 1,57-67|68-75| (76-80J. ApCsel 19,1-7: Hős 2,16-25. Igen jó lenne, ha az ember testi fejlődésével párhuzamo­san az Isten előtti kedvességében is növekedne, s még akkor inkább, amikor teste már leépülni kezd! Kéijük a békesség Istenét, hogy erre tegye készségessé a szivünket. SZOMBAT Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Jn 15,7 (2 Móz 32,30-34; Hős 4,1-50). Csakis akkor terem a szőlővessző, ha a szőlőtőn marad. Csakis akkor lesz gyümölcstermő keresztyén életem, ha az el van rejtve Krisztusban, azaz többé nem én élek, hanem él bennem a Krisztus. Mindez, ha Isten kegyelméből meg­valósul életemben, akkor bátran kérhetek, megadja azt Isten, mert kérésem akkor már nem önző, „érdekimádság” lesz, hanem üdvösségemet, sőt mások üdvösségét munkáló kérdés. Tamásy Tamásné A VASÁRNAP IGÉJE KI A NAGY VESZTES? Lk 15,11-32 Felsőbb osztályba léphet A gimnáziumi év végi bizcftyít- ványban mindig szereptelt ez a mondat: „Felsőbb osztályba lép­het”. De mit is jelent ez, „felsőbb osztályba” lépni? Fokozott tanu­lást, nehezebb tantárgyakat, több felelősséget. Aki sikeresen elvégez­te az alsó osztályt, felsőbb osztály­ba mehetett. Nincs ez másképp Jézus tanítvá­nyainak életében sem. Sorba jön­nek az „osztályok”, vagyis az egy­re komolyabb, nehezebb próbák, megméretések, vizsgák. Ezzel kap­csolatban két dolgot kellene jól megtanulnunk. Először is azt, hogy vannak Jé­zus útján is próbák. Nem úgy van az, hogy csupa napsugár a hívő ember útja és élete. Első dolgunk lenne megbarátkozni azzal a tény­nyel és bensőleg elfogadni, hogy jönnek a próbák. Idős emberek mondják, nem kell különösebb do­log ahhoz, hogy jöjjenek a bajok, betegségek, az „idő” magától is meghozza ezeket. Persze Isten vilá­gában többről van szó, mint mondjuk az öregedéssel járó ba­jok. Itt az a törvény érvényesül, hogy akit szeret az Úr, azt megdor­gálja, pontosabban, neveli. A szenvedés nélküli keresztyén élet hamis illúzió. Ezt meg kell monda­nunk, mert sokan azt hiszik hogy a hívő életben minden sima és könnyű lesz, és emiatt már az első próbánál feladják. De még fontosabb megérte­nünk, hogy Isten világában min­dennek értelme és célja van. így a próbának, szenvedésnek is. Az sem véletlen, hogy mikor és milyen nagy teher és szenvedés ér minket. Egyik legjobb példa a Bibliából Ábrahám története. Ha elolvassuk 1 Mózes 12-től sorban, hogy mi minden volt életében, akkor el­mondhatjuk, hogy az ő> élete is próbák sorozata volt, és ezek a próbák fokozatosan egyre nehe­zebbek lettek. Nem véletlenül jött a 22. részben a legnehezebb: Izsák feláldozása. Mi a próbák célja? Röviden megfogalmazva, hogy Isten fel­emeljen minket földhözragadt gondolkodásunkból és hogy foko­zatosan függetlenné tegyen anyagi dolgoktól, emberektől, bizonyos mértékig még szeretett családunk­tól is. Valaki kérdezhetné: de hát miért van szükség erre? Azért, mert ott van az ember szívében egy gör­csös ragaszkodás sok mindenhez. Isten gyakorlatban próbál ezektől elszakítani. Ez viszont csak úgy megy, ha néhá bizony jön talán a betegség, talán anyagi gondok, nélkülözések, rossz nappalok és ál­matlan éjszakák. A kis diák áhítattal nézi a felső­söket. Milyen jó nekik, nemsokára érettségiznek, sok mindent tud­nak, amit én még nem. De me­rünk-e mi keresztyének Isten isko­lájában is a ,felsőbb osztályba” kí­vánkozni? Ne félj a próbáktól! Isten gyen­géd szeretettel és tapintattal adja ezeket. Úgy üresíti meg életünket, hogy igazi vágy legyen bennünk az után, amit készít számunkra az örök életben. Gáncs Aladár A nagy vesztesek sorában él­sportolókat, politikusokat, vi­lágsztárokat látunk, akik „elcsúsz­tak egy banánhéjon”. Nem gon­doltak ők egy pillanatra se lebu­kásra, nem is készült ember soha arra, hogy egyszer az lesz a neve, hogy „elveszett”, mégis eljött a rá- döbbenés fájó pillanata. Nálam is, s talán nálad is. 1. Valahol ott kezdődött, hogy szerettem volna rendelkezni egész életem fölött. Nem akartam tudo­másul venni, hogy lehet csak egyet­lenegy fa is, melyről nem ehetek. Nem éreztem jól magam a nagy rendben, egyáltalán nem akartam mindig szem előtt lenni. Mindent kikérek magamnak - ami csak le­het! És akkor jöttek az örömfaló pillanatok, érintések... Áruházak, játéktermek pénzfaló gépei, a mo­zifilmek nagy kalandokat ígérő vi­lága, és jött a füstös homály bódító világa. Nem így voltál te is? S az öröm helyett az üröm érkezett el egyre teljesebben. - Elvesztem. Elém ötlik Munkácsy Mihály: „Éj­jeli csavargók” c. festménye. (Bp., Szépművészeti Múzeum). Szuro- nyos, puskás csendőrök kíséreté­ben, elöl kötéllel kötözött kezekkel kell vonulniuk a kora reggeli órák­ban portrékat árusító asszonyok, talán asszonyaik és gyermekek te­kintetének kereszttüzében az éjjeli csend háborítóinak. - Micsoda szégyen! S talán nem is sejtik, mi­lyen ítélet vár rájuk. S van, aki ujjal mutogatva magyarázza; kik az elveszettek. 2. De bizonyára eljutott már a világ minden pontjára a hír a mennyei Atya nagy veszteségéről is. Csakhogy ebben nem volt semmi . véletlenszerű! Sőt a próféták szol­gálata nyomán szemünk előtt pe­regnek az események, hogyan ké­szült az Ő Fiával együtt erre a nagy veszteségre évszázadokon keresz­tül. Ugyanis a teremtő Isten nagy veszteségét, az embert az O egyszü­lött Fia veszni hagyásával nyerheti csak vissza. Ezért tudatosan Fiá­nak készíti el a vesztőhelyet a ko­ponyák hegyén, a legnagyobb vesztesek ítéletvégrehajtási helyén, vagyis a Golgotán. S a mindenkor engedelmes Fiú tudja, hogy csak ily nagy váltságdíj kifizetése által vagyunk menthetők. Ezért önként kiissza mindnyájunk helyett az Is­ten megkeseredett szivéből megtelt harag-ítélet poharát. „Magára vet­te szennyes ruhámat...” - tudod mit jelent ez? - Mikor volt, hogy csak egyetlen szennyes ruhadarab­ját is magadra vetted volna annak az árokparton józanodását váró éjjeli csavargónak? Szívünk, lel­künk Isten szeretetétől elszakítva oly erősen vonzódott e múlandó világhoz, hogy ennek minden bű­nét, szennyét belőle magára von­zotta. Az Úr Jézus Krisztus pedig Mindnyájunkat „lehengerel” a mennyei Atyának ezzel az elenged­ni tudó nagy szeretetével! Ezért dönthettem én is úgy: visszame­gyek hozzá! 3. De mi van az otthonmaradt fiúval? Azokkal, akik nem tudnak együtt örülni a megtértekkel, a fel- támadottakkal, a megtaláltakkal az atyai szeretetnek? Mi van azzal, aki lépten nyomon bizonygatja: soha nem loptam, nem hazudtam, házasságot nem törtem, szeretem a templomomat, egyházamat el nem hagynám, amilyen hitben szület­tem, abban akarok meghalni is? Ez az otthonmaradt fiú szívében ugyanolyan messzire elment, mint a „kisebbik”. Mindenem a tiéd - mondja az Atya, hiszen örökség szerint a testvérére eső rész az övé­hez képest elenyésző volt. Aki eb­ben a bőségben telhetetlensége miatt éhezik és szomjazik — ő az igazán nagy vesztes. Szíve vágyai ugyanazok, mint azé, akit ő meg­vet. Mulatni akar barátaival... Nem ilyen elveszett fiúként él né­pünk, aki nem tudta háladással fo­gadni az otthon melegét, békéjét, és elégedetlenségében kérlelhetet­len? Lelkészcsaládok gyermekei, hí­vő szülők gyermekei! Vigyázza­tok! Itt az Ur Jézus Krisztus ró­lunk beszél. Akik el vannak telve a maguk jóságával, a Sátán hiteté- sének különös áldozatai, mond­ván: nekem nincs szükségem meg­térésre. Nem megyek haza.- Ki a legnagyobb vesztes? ifj. Deme Károly IMÁDKOZZUNK! Könyörülj rajtam Istenem, hogy a Te szeretetednek és örömödnek hajlékában, az Úr Jézus Krisztusban éljek minden­kor! Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1994. június 19. I. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szilas Attila; de. 10. német Brauckhoff Beáta, de. II. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. dr. Széchey Béla XII. Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván Pesthidegkút, II. Báthory u. 8. de. fél 11 Kő- szeghy Tamás Csillaghegy, III. Mátyás kir. út 31. de. 10. Donáth László. Óbuda, III. Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálint László Új­pest, IV, Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos. V. Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zay Balázs de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter du. 6. Gáncs Aladár VII. Városligeti fasor 17. de. 9 (tanévzáró) Szirmai Zoltán de. 11. (úrv.) Muntag Andomé du. 6. Nagy Zoltán VIU. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Vili. Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. VIII. Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák Cse- lovszky Ferenc VIII. Vajda Péter u. 33. de. fél 10. Wiszkidenszky András IX. Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya, X. Kápolna u. 14. de. fél 11. Wiszkydenszky András X. Kerepesi út 69. de. 8. Bácskay Károly Kelenföld, XI. Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Csepregi András de. 11. (úrv.) Csepre- gi András du. 6. Missura Tibor XI. Német­völgyi út 138. de. 9. Missura Tibor Budahegy- vidék, XII. Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József de. 11. (úrv.) Takács József du. fél 7. Kőszeghy Tamás XIII. Kassák La­jos u. 22. de. 10. if], Kendeh György. XIII. Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György XIV. Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Bácskai Károly XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bács­kay Károly Pestújhely, XV. Templom tér de. 10. Bízik László. Újpalota, XV. Hártyán köz du. S. ökumenikus Rákospalota, Nagy­templom, XV. Régifóti út 73. de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XVI. Hősök tere de. 10. dr. Karner Ágoston. Cinkota, XVI. Batthyány I. u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI. Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákoshegy, XVII. Tessedik S. tér de. 9. Kustra Csaba Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Kosa László Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél 11. Kustra Csaba Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. Kosa László Pestszentlőrinc, XVIII. Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán. Pestszentimre, XVIII. Rákóczi út 83. (ref. templom) de. há­romnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú. XIX. Kispest, Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet, XX. Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel, XXI. Deák tér de. fél 11 Mezősi György. Budafok, XXII. Játék u. 16. de. 11. Rőzse István. SZENTHÁROMSÁG UTÁN 3. VASÁRNAPON az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltár előtti igéje: IKor 1,27-31; az igehirdetés alap­igéje: Lk 15,11-32. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A MAGYAR RÁDIÓBAN. Jú­nius 26-án, vasárnap 10.05-kor a Kos­suth Rádióban evangélikus istentisztele­tet hallhatunk Pilisről. Igét hirdet: Ke- veháziné Czégényi Klára lelkész. EVANGÉLIKUS RÁDIÓMISZ- SZIÓ: 19.00-19.15-ig, 41 m-es rövid­hullám, 7385 kHz ' június 18. szombat: Levelesláda - Bá­lint Józsefné. június 19. vasárnap: Székely Levente áhítata. Levelezési cím: Evangélikus Rádió­misszió, 2142 Nagytarcsa, Pf. 19. HAZAI ESEMENYEK PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Mustármag Keresztény Általános Iskola és Gimnázium pályázatot hirdet az alábbi tanári szakokra (egyetemi végzettség előnyben): magyar, történelem, matematika, fi­zika, számítástechnika, angol, német. Érdeklődni a 188-81-30,180-26-11- es telefonszámon lehet. Pünkösd va­sárnapján szólí­totta haza Urunk D. De- dinszky Gyula ny. békéscsabai lelkészt, Teoló­giai Akadé­miánk tisztelet­beli doktorát, a tudós helytörténészt és egyházi néprajzost. Dunagáloson (ma Vajdaság) 1905. március 24-én született, ahol édesapja is lelkész volt. Gimnáziumban Újverbászon és Békéscsabán tanult, majd a soproni Teológiai Fakultáson folytatott teológiai tanulmányokat. 1927/28- ban ő volt az első evangélikus teoló­gus, aki Finnországban tanulhatott, a Helsinki Egyetemen. Raifay Sán­dor püspök avatta lelkésszé, család­jában 200 évre visszamenően mindig volt evangélikus lelkész. Kiskőrö­sön, Ipolyvecén és Szarvason volt segédlelkész, majd 1931-ben Kiskő­rös rendes lelkészének választották meg. 1942-től harminc éven át vé­gezte lelkészi szolgálatát, itt ment nyugdíjba is 1972-ben. Mint nyug­díjas, a gyülekezet levéltárában végzett munkát. A negyvenes évek végén egyházkerület főjegyzője (püspökhelyettes) és az országos egyház egyik aljegyzője volt. Az Ordass-per idején az igazság mel­letti kiállása miatt állásától egy ide­ig felfüggesztették, majd megfoszt­va közegyházi tisztségeitől, a gyüle­kezet lelkésze maradhatott. Fiatal korától kezdve írt az egyházi sajtó­ban, könyveket füzeteket adott ki, írásai jelentek meg társadalmi és irodalmi folyóiratokban is. Nem­csak magyar nyelven publikált, de finnül is és főként szlovák nyelven. 1981-ben a Magyar Néprajzi Tár­saság Sebestyén Gyula emlékérmé­vel tüntették ki és ez is mutatja, hogy nyugdíjas éveit is tevékeny munkával töltötte. Szinte utolsó napjáig rendszeresen dolgozott. Finn fordításait lapunkban is több­ször olvashattuk. Nagy felkészültséggel, odaadás­sal végezte lelkészi szolgálatát, lel­kipásztori szeretetére, gyülekezetét látogató szorgalmára a gyülekezet hálásan emlékezik vissza. Tudomá­nyos, kutatói munkájáról tanúskod­nak dolgozatai, könyvei. Figyelmét különösen saját gyülekezete múltjá­ra, hívei hétköznapi szokásaira irá­nyította. Ezek a müvei nagyrészt szlovákul jelentek meg és csak hálás lehet az utókor, hogy megőrizte, fel­dolgozta a szlovák lakosság, gyüle­kezet hagyományait. Nagyon sze­rette a finneket, és több írásában igyekezett megmutatni a finn egy­ház és nép életét. Társszerzőként szerepel (Kiss György és Wolf »Or- dass« Lajossal együtt) egy gyer­mekprédikációkat tartalmazó két­kötetes munkában. Utóbbi időben adta ki sajtóosztályunk A Biblia néprajza című munkáját. „Isten hűséges szolgája, a gyüle­kezet szeretett papja, a teológia, a honismeret és a néprajz kiváló mű­velője, sokak szeretett Gyula bácsi­ja csendesen elpihent”, - olvastuk a Békés Megyei Hírlap május 26-iki számában. Országos napilapok is megemlékeztek elhunytéról. * Temetésén az igehirdetői szolgá­latot dr. Harmati Béla, az egyház- kerület püspöke végezte 2 Tim 4,7-8 alapján. Hálaadással tartozunk en­nél a ravatalnál, annak az Istennek, aki kincseivel elhalmozta életét. Köszönetét mondunk lelkészi és tu­dományos munkájáért. Mindig az igazságot és a jót kereste és írta meg. Ugyanakkor hitvallásra is kényszerülünk. Az ő élete hitvallás volt. Nem alkudott meg, nem is ka­pott mindig dicséretet, de a hitet megtartotta, ébresztette és taní­totta. Táborszky László békéscsabai esperes ismertette életútját, Zász­kaliczky Pál otthonigazgató a Teo­lógiai Akadémia nevében szólt ar­ról, aki a jó Pásztortól tanulta és adta tovább a pásztorolás szolgála­tát. Bielek Gábor katolikus plébá­nos a kortárs szemével figyelte éle­tét. Ő említette bátor helytállását. 1940-ben több száz embert vertek össze a városban, sok volt a sebesült és ő a következő napon ott volt a kórházban segíteni, vigasztalni az üldözötteket. Bátorított, amikor ő is bátorításra szorult. Markku Salmi finn lelkész a test­vérgyülekezet, Mikkeli papja bú­csúzott „Finnország barátjától”, rá­mutatva arra az Istenre aki nagyobb mint a sír és a halál. Pap János Bé­késcsaba város pol­gármestere egyes emberek és a város közössége nevében köszönte meg az Úrnak, hogy „ne­künk adta” De- dinszky Gyulát. A hatalmas gyü­lekezet hitvalló énekléssel búcsú­zott szeretett lelké­szétől a temető­kertben. tszm AZ ÚRNAK SZOLGÁLJATOK apostoli buzdítás jegyében a Magyar Cserkészszövetség ICHTHÜSZ közössége országos nagytábort rendez 1994. július 9-19. között Bodrogolasziban a Lónyai kastély parkjában. Szeretettel várjuk csapatok, rajok, 1 illetve őrsök jelentkezését felelős veze­tőikkel együtt. Egyéni részvétel 14 éves kortól lehetséges. A tábor önelláltó lesz, így a résztvevők teljes tábori fel­szerelést hozzanak magukkal. __ A programban - az ICHTHÜSZ ha­gyományainak megfelelően - egyenlő hangsúllyal jelenik meg a táborélet fel­adatainak betöltése, a környék termé­szeti, történeti és kulturális értékeinek megismerése, valamint az evangélium­ban és a testvériségben való növekedés lehetősége. E nagytábor keretén belül két altá- borban a IX. Cserkészkerület őrsveze­tő- és segédtisztképző tábort rendez. Akik e vezetőképzésben is részesedni kívánnak, s a Magyar Cserkészszövet­ség Alapszabálya szerinti feltételeknek megfelelnek, a jelentkezésükhöz csatol­ják parancsnokuk és lelkészük ajánlá­sát is. Jelentkezni 1994. június 30-ig lehet a 3800 Ft-os részvételi hozzájárulás befi­zetésével az alábbi címen: Vikár Béla, 2315 Szigethalom József Attila u. 49. Tel.: 06-60/349-449, 06-24/365-308. Épületes táborozást és jó munkát kí­ván az ICHTHÜSZ a IX. Cserkész- Közösség kerület elnöksége elnöksége hartai szülői házból indult az aszódi evangélikus leányiskolába, onnét pedig a nagyváradi református tanítóképző­be vezetett... Június 12-i számunkban az első olda­lon felcserélődött két kép: a hatodik hasábban: a felső kép Szépfalusi Ist­vánt, a második Sümeghy Józsefet áb­rázolja. Elnézést kérünk lelkésztár­sainktól és olvasóinktól. HALÁLOZÁS Babka Tivadar ny. legéndi lelkész a balassagyarmati kórházban június 2-án 71 éves korában elhunyt. Az ipolyvecei templomból temették június 4-én a helyi temetőbe, a legéndi és ipolyvecei gyüle­kezet nagy részvétele mellett „...a Bá­rány ... legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz...” (Jel 7,17) Apróhirdetés Lábszárfekély kezelése minden hétfőn 16 órától, vagy megbeszélt időpontban. Dr. Magéra Judith adj. Budapest XII. Krisztina krt. 2-4. II. 23. Tel: 156-30-73 A SAJTÓOSZTÁLY KÖZLEMÉNYE Értesítjük vásárlóinkat, hogy Sajtó- osztályunkon július 1.-augusztus 31. között a kiadványok postázása szünetel. A készpénzes árusítás a helyszínen za­vartalanul folyik. Az esetleg beérkező megrendeléseket szeptember 1. után postásuk. Helyreigazítás Június 5-i számunk harmadik olda­lán „Mint hulló csillag" c. cikkünkben értelemzavaró hiba csúszott be. A cikk első hasábjában a lap alján a mondat helyesen így hangzik: „Hosszú út tá­volságban is, de főként időben, mely a Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő . és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal Postafiók 500. BUDAPEST 1447. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (940047/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 680 Ft, egy évre 1360 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! A

Next

/
Thumbnails
Contents