Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-05-02 / 18. szám

US Elet 1993. GYERMEKEKNEK Merre menjek én, Uram, kérdezem, Nem látom a célt, mutasd meg nekem! Fut-fut az ember, s nincsen támasza, Öncél vezeti, nem talál haza. Út van sok, de mind elfut sietve, Egy ÚT vezet csak örökéletre! „Hagyd az ÜRra utadat, bízzál benne, mert ö munkálkodik!” Zsolt 37,5 CSODÁK A pilótahal A tengerekben lévő állatok, a különböző hal- és nö­vényfajok sokaságáról, a szárazföldek belsejében élő ember nem sokat tudhat. Egy-két különleges tulajdon­sággal rendelkező élőlény ismeretén kivid (pl.: legnehe­zebb. legvérszomjasabb stb.) nem mozgunk otthonosan az óceánok rejtett, titokzatos világában. Aki azonban ismeri valamennyire a ragadozó halak világát, bizonyára hallott már a kalauz-, vagy pilóta­halról. Ez a sötétkék hátú; keresztben csíkos, tüskés, kis halacska nem a vérszomjasságáról híres. Sőt, nem is húsevő állat, mégis szoros kapcsolat fűzi a cápákhoz. Nagyon ritka eset, hogy egy-egy cápa nem ezeknek az apró kopoltyúsoknak a társaságában szeli a meleg vizű tengert. Ami érdekes az egészben, hogy a cápát, vagy más, ragadozót egyáltalán nem zavarja a sok izgő-mozgó kalauzhal. bár a cápa elég falóink illicit, mégsem kóstol­ja meg soha csíkos barátait. A cápa részéről minden bizonnyal az az oka a barátságnak, hogy a halacskák cikázó úszásukkal megmutatják az ehető hulladékot neki. Csak akkor jeleznek, ha biztosak abban, hogy finom falatokra tellek. Persze azért ők is megpróbálnak hasz­not húzni a nagytestű állatból. Időnként megtisztogat­ják testét a rajta élősködő kis férgektől. Sőt, búvárok megfigyelték, hogy vígan csemegéznek a cápa óriásra látott szájából. Még akkor is, ha beúszásuk után be­csukja. Természetesen nem nyeli le a takarítókat. Elő­fordulhat, hogy ők keresik a száj védelmét. Ha veszély fenyeget, a cápa menedékként kilátja a pofiját, és az egész csapat odabent várja meg a támadó eltűnését. így kölcsönösen segítenek egymásnak, és mindkette­jük jó! jár. Láthatjuk, hogy még egy ilyen félelmetes áltatnak is, mint a cápa, vannak társai, barátai. De hogyan is van ez nálunk, embereknél? Az emberi barátság is kölcsönös érdekekre, egymás kihasználásá­ra épülne? Sokkal több ennél. Az igazi barát nem azt nézi, mit kap, hanem mit adhat, és kitart barátja mel­lett, jóban, rosszban. FÜLÖP ÉS BIBI Adok-veszek Lk 12,13-21 Sziasztok! Szeretitek a ceruzákat? Én nagyon. A tolltar­tómban mindig rend van. Hordok magammal pótradírt meg hegyezöt is. A rotringok fognak a legszebben. De nincs velük szerencsém. Láttam egyszer valakinél olyat, amin átlátszik, hogy mekkora ttegy van benne. Én is vettem. Aztán valaki­nek megtetszett, és elkérte. Nem baj..A papírbolt kiárusítá­sán megint szereztem egy ugyanolyat. A Krisztián kiszúrta: Adjam neki! Nem. De hát van nála egy zöld meg egy fekete. Akkor cseréljünk! Jó. A feketét választottam. Pedig az nem is jó. Nincs kapcsolgatója. Lerágták a végét. És a hegyeket is töri. (Törte.) El volt tömődvc. Itthon szépen kipiszkálgat­tam a grafitdarabokat belőle. Most már működik, de rossz érzéssel veszem a kezembe. Nem nyugszom, amíg nem lesz megint olyan ccrkám, mint amilyen a másik keltő volt. És meg is fogom tartani. Szerezzen mindenki magának! Vagy tanuljon meg rá vigyázni! Én se vagyok milliomos, nem akarom, hogy kihasználjanak. Bibi is igazat ad nekem. Jézus nem kényszerítette a testvé­reket, hogy újra osszák el az örökséget. De azt vajon, amit a bolond gazdagról mondott, azt tényleg nem nekem mond­ta? Hogy vegyél csak nagyobb tolltartót, hogy minél több minden beleférjen! Hogy rajzolj; számolj, radírozzál, élj bol­dogan?! Tudom, hogy sok gyerek hal éhen. nap mint nap. Nekem pedig szinte mindenemből fölöslegem van. De azért ne lehessen rotringom, mert a világ igazságtalan? Én tehetek arról, hogy ilyen? Ki tehet róla? Jézus, amikor az életét adta értünk, nem számolgatta, hogy mi te meg én - megérdemeljük-e. Csak odaadta. Megtette, mert szeret. És félek, hogy én ezután már soha nem örülhetek sokáig a szép, új rotringomnak. Mert jön majd valaki, és elkéri. És újra meg újra oda kell adnom. U Lblbl JÁTÉK Betűvadászat 2. A második mondatot kezdtük cl a múlt héten. A szabá­lyok ugyanazok. A kérdésekből kell a mássalhangzókat kita­lálnotok. A besatírozott mezőbe kell a kitalált betűt beírno­tok. Az iksszel jelölt négyszögek az előző heti betűt jelentik. 1/ a mondatot jelölő tábla ^ L i l i I IMII El ED ELMJ .il I I ! A kérdés a következő. Mit érintett meg a szeráf L/.saiáson a parázzsal? F - A talpát. K - A szívét. II - A szemét. Z A száját. M - Az. orrát. Csak az egész mondatot kell bckiildenetek. Még nem hi­szem, hogy tudhatjátok. Ne kapkodjátok el, mert egy mon­datra csak egyszer lehet tippelni! Az előző heti névsorból kifnaradt egy győztes neve: Karkus Anna - Főt. Bocsánat! Készítették: Antal Tünde, llg Barbara, Krahulcsán Borbá­la, Sándor Éva, Koczor Tamás. Címünk: 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. F___I A FALÓKNAK Május első vasárnapja van. Ne feledkezzetek meg édesanyátokról! Elég egy reggeli simogatás, egy csokor virág vagy egy egyszerű szó: „Hagyd, ma én mosogatok.” Azt mondod, ez természetes, sőt mindennapos nálatok? - De jó! Akkor most készülj többre - én is igyekszem segíteni. Az anyai szeretet, ahogy ott el­mondtam, a gyerek életének és szükségleteinek feltétlen igenlése. De ehhez a jellemzéshez egy fontos kiegészítést kell tenni. A gyerek élete igenlésének két aspektusa van: az egyik a törődés és felelős­ségtudat, amely feltétlenül szüksé­ges a gyerek életének és növekedé­sének megóvásához. A másik vo­natkozás túlmegy a puszta meg­óváson. Ez az a magatartás, amely Az anyai szeretet a gyerekbe beleplántálja az életsze­­retetet, amely megadja neki azt az érzést, hogy jó élni, jó kisfiúnak vagy kislánynak lenni, jó itt lenni ezen a Földön! Az anyai szeretet­nek ezt a két aspektusát nagyon tömören fejezi ki a bibliai terem­téstörténet. Isten megteremti a vi­lágot és az embert. Ez megfelel az egyszerű törődésnek és a létezés igenlésének. De Isten továbbmegy ennél a minimális követelménynél. • Mindennap, miután a természet és az emtfer - meg van teremtve, Isten azt mondja: „Ez jó.” Az anyai szeretet ezen a második lépcsőfokon érezteti a gyerekkel: jó, hogy megszületett; nemcsak az életbenmaradás vágyát, ha­nem az élet szeretetét is elülteti benne. (Részlet Erich Fromm: A szeretet művészete c. könyvéből.) Anna Egy asszony könyörög a temp­lomban. Sir és magában beszél. .Gyermeket kér az Úrtól. Aztán megkapja. Gyönyörű kisfiú. De alig választja el magától, viszi a Temp­lomba, s otthagyja. Az Úrnak szen­teli. Micsoda anya! Hát ezért kel­lett a gyerek? Hogy megszülje, hogy ne gúnyolják meddőségéért? Aztán eldobja egy kegyes megol­dással? (Mert hát itt még szó sem lehel az anyai szeretet legnehezebb feladatáról, az elengedésről!) Ki­csoda ö, aki így mer dönteni gyere­ke fölött? Merész döntés - de ma is megte­szik sokan. Sőt: megteszi mindenki. Talán nem ilyen látványosan, mert amikor megkereszteljük a gyerme­ket, a feje fölött döntünk sorsáról. Hiszen egy. egész életen át hordja testén a kérésztség jelét, Jézus sor­sát. Azaz átadjuk őt Istennek, hogy egészen az Övé legyen. Ha meg nem adjuk át Istennek, vajon nem teszi rá más a kezét... Döntünk hát a gyerekek feje fölött. Hogy merjük ezt tenni? Furcsa kérdés. Ritkán is teszik fői Valószínűleg azért, mert mélyen bennünk él a tapasztalt, melyet Kahlil Gibran Prófétája mond: „Gyermekeitek nem a ti gyermekei­tek. Ók az Elet önmaga iránti vá­gyakozásának fiai és leányai". Ezért nem dobta el Anna gyerme­két, amikor átadta Éli főpapnak. Isten szolgájának, hanem éppen ak­kor vitte ahhoz, aki állal azzá leltei, amiből és amire született: Életté. KIÉ MUNKATÁRSKÉPZŐ TANFOLYAMOK Az idén is megrendezésre kerülnek a KIÉ munkatársképző tanfolyamai, melyek célja a résztvevők hitbeli erősítése, szemé­lyiségük fejlesztése, valamint az ifjúsági munkában szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek átadása. Olyan hitre jutott fiatalok jelentkezését várjuk, akik fontosnak tartják, hogy meg­találják helyüket a szolgálatban. Alsó korhatár: 15 év. A tanfolyam június 28-tól július 7-ig tart, helyszíne Kiskőrös. Részvételi díj 2000 Ft. Ha van rá lehe­tőség, támogassa a jelentkező fiatalokat a helyi ifjúsági csoport vagy gyülekezet. Az útiköltséget térítjük. Akik már részt vettek valamelyik tanfo­lyamon, azoknak Piliscsabán július 8-17. között rendezzük meg a múnkatársképző tanfolyam következő fokozatát. Kérjük, hogy a jelentkezés tartalmazza a következőket: személyi adatok (név, cím, születési időpont, foglalkozás, felekezet stb.), miért szeretnél részt venni a tanfolya­mon? Mit szeretnél tanulni?- milyen ifjúsági munkát végeztél ed­dig? csoportvezetői vagy lelkészi ajánlás. A leveleket a következő címre várjuk április 30-ig: KIÉ MTK tanfolyam, Budapest, Eszék u. 10. II. 1. 1114 AUDIOVIZUÁLIS SZEMINÁRIUM PILISCSABA 1993. május 20-22. Témák: - Új filmek bemutatói.- Munkatársak keresése, felkészítése. Érdeklődés és jelentkezés: Győri János Sámuel 1204 Budapest, Ady E. u. 89. MEGJELENT! IFJÚSÁGI MUNKAPROGRAM 1993. Ifjúsági vezetőknek szeretnénk segítsé­get nyújtani az idei évből még hátralevő időben. Eddig minden lelkésznek lehetőségünk volt megküldeni. Ezenfelül, akik úgy ér­zik, hogy szolgálatukban hasznát tudnák venni a füzetnek, kérjük jelezzék Marton Tamásnál. (1085 Bp. Üllői út 24. T.: 113- 08-86) Bcnczc András JELENTKEZÉS ORSZÁGOS IFJÚSÁGI KONFERENCIÁKRA A konferenciákra a gyülekezeti lelkészen keresztül a hivatalos jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni. A jelentkezési határidőt az újság megjelenése utáni vasárnapig meghosszabbítjuk (május 9.). A konferenciák időpontjai: Gyenesdiás: július 11-17. (20 évesig) 18-24. augusztus 8-14. 15-21. Piliscsaba: július 18-24. (20 évesig) augusztus 8-14. 15-21. Balatonszárszó: augusztus 22-28. (18-30 évesig.) Kolozsvári ' „Dolgoznom kell, azért élek! Festészet nélkül üres a lelkem, helyem nem lelem.” Karácsony táján hírt adtunk lapunk­ban Moh y Sán­dor erdélyi festő­művész budavári kiállításáról. A Nemzeti Galé­riában sok festmé­nye, különösen Er­dély szomorúan szép tájai1 bemuta­tó festményei régi emlékeket idéztei jel a látogatókban. Az erdélyi levegő áradt műveiből. Az Evangélikus Életből Kolozsvárrá is küldtünk néhány példányt, amelyeket a 91 esztendős művész megható sorokban köszönt meg. Levelét kézzel irta, tintával. Szép magyar mondatait öröm volt olvasni. Legújabb levelében arról is beszámol, hogy még múlt év novembe­rében a súlyos operáció utáni lábadozása idején, a bukaresti magyar nagykövetség egyik főtisztviselője kereste jel és kitüntetést adott át neki a magyar állam elnök aláírásával. Beszámolóija befejező sorai bizony nagyon elgondolkoztathatnak minket, itthon élőket: „Elfogadtam... kissé húzódozva... Mire nekem ki­tüntetés. mikor már késő van, éjfélre jár az idő, szipor­kázik az Eg milliárdnyi titokzatos csillaga. Menni muszáj! Ez a törvény és nincs kivétel..." Meghatóan szép sorait így fejezi be: „Tudni kell, az írás mondja: Földből, vízből, levegő­ből szedtük össze, auf it »Este« sorjában mind v issza­levelek... adunk... Majd kiürül a test, a lélek elfáradva megnyug­szik és. \. reánk borul a legsötétebb éjszaka" De addig is sok jó Egészséget, Békét, Bölcsességet mindnyájunknak." Szívesen veti papírra gondolatait, ír elkészült képei születéséről: nemcsak képeinek, megfestett alakjainak is története van. De nemcsak magáról ír meggondolt, szép leveleiben; helyi eseményekről is tájékoztat. írja, hogy az EMKE, az Erdélyi Magyar Kultúr Egylet két értékes festő, Szolnay Sándor és Zsögödi Nagy Imre születésének 100 éves évfordulójáról (1893-1993) akar megemlékezni. Magángyűjtemé­nyekből kölcsönkért festményeikből rendeznek kiállí­tást. Közlése egyben néma figyelmeztetés is: talán ne­künk. itthon is emlékeznünk kellene a két neves festő­művészre. Leveléhez mindig mellékeli egyik kedves festményé­nek kicsinyített levonatát és néhány aforizmáját. Lég­útiéi) egy szép, különleges tavaszi virágát küldte, jel­legzetes „mo" aláírásával a 91. évében járó művész, aki szerint „A tehetség sokrétű... Virágzása az Elet moso­lya". Sebeiken Pálma AWv.Lo, ‘Vu Ijj^Ac'o UCíZ^LcIrr-D úaUft. c ÖV t V( -r lltru'.í|> «',yr«- f-o Uí, AnVtióy'e. I/jiujJC fu . .. Ut /ÓM - tííUi A-rt-rfj -v f 1 'U't'Py-v- prW <íq.C4 •Jíi+í. •t-UmJl, A tu US, vA'ujl., tNn J,xu, i, ZuAt — Zc.fr,. , U-ZrU. hfi-CcOrUu .. • AUAU p,’ fuj*. /Wjfc'í-l túró1 lMM/ i;pztrf j-L >vl_ \dj> U1 úh. •u. íj mUi'UnjiiufA AZoO-iLv-i <mtl<y% .---------A*uAüH&f f í* < Zofvú*y la . , , — fi/, JsJeáa luUt*A. FrZ tMMMtfl : Viztii, AmjÓK/ fi*.rttAk tuu /„£• A"'n r f... AH<fU Uj/ -c iCLí U-pi/WM áj! V (j.<jAiUCU aIphlc,-----( A-e k v'ot p* !--- / -----— Világ világossága „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet vilá­gossága.” Jn 8,12. Az Istenben hívő lélek örökszép szárnyalásai azok a költemé­nyek, ámelyek a keresztyén himnológia remekei. Az egyházatyák istenes vallomásai, a középkori költők himnuszai az európai iro­dalmi kultúra állandó reminiszcenciái. Nálunk Babits Mihály és Sik Sándor műfordításai mutatják, hogy az óegyházi és a közép­kori himnuszok, szekvenciák művésziessége és spiritualitása a las­san „posztmodern” kor teljességre törekvő, ámbár lélekben súlyo­san sebzetten vívódó emberének is őszinte vigasza lehet. Nemrégiben szemelvényes válogatás jelent meg a Gloria Kiadó gondozása révén a keresztyén himnuszköltészet alkotásaiból. A kolozsvári kiadású kicsiny könyv Kovács András Ferenc szer­kesztésének és Babits Mihály, Sik Sándor tolmácsolásának köszön­hető. A kötet címe a fenti jézusi mottót tömöríti a „világ világos­sága" alliterációval. Az. összeállítás törzsanyaga Babits „Amor Sanctus”-a és"Sík Sándor „Himnuszok könyve”. A könyv előszava, de tematikája is lényegében két kulcsszót ragad meg: a carmen és hymnus terminusokat. A carmen dalt, éneket jelent; nem csupán szakrális szóhasználatban használatos. (Horatius híres költeménye, a „Századévi ének” - Carmen saecu­­lare igazolja ezt.) A hymnus magasztos, dicsérő ének, alkalma­zási területe széles körű. (Gondoljunk csak Kölcsey Himnuszára!) Megállapítható, hogy az egyházatyák és a középkori keresztyén énekköltők versei legtöbbször a hymnus elnevezést kapják. A keresztyén himnológiában hogyan írható körül ez a termi­nus? Sevillai Isidarus szerint a hymnus Istent magasztaló örömének („carmen laetitiae et laudis”) éneke. Cassiodorus körülírása alap­ján a hymnus és a carmen, „e két név, ha nem vizsgáljuk alaposan, látszólag csaknem ugyanazt a titkot (myslerium) jelenti." Ez a misztérium a szeretet pali parancsa, amely Babits Amor Sanctus unni műfordítás-gyűjteményének személyes élménye. Rendkívül érdekes Szent Ágoston megfogalmazása a De civitate Dei (Az Isten Állama) című korszakos könyvéből: „Ahogyan szebb a: a festmény, amely sötét színeket alkalmaz a maga helyén, Hg>’ a bűnösök is hozzájárulnak a világegyetem szépségéhez." Tegyük Jiozzá, hogy ez a költőkre is vonatkozhat. Nehéz volna felsorolni, kikre hatott a'z ókeresztyén kor és a középkor gyönyörű himnuszköltése. Alig találunk lírikust, akit nem érintett meg ez a költészet. Baudelaire ciklusára, „A romlás virágaidra is hatott, gondolok itt „De profundis clamavi” (A mélységből kiáltok) című költeményére, nem is szólva Rilke, Ba­bits és Pilinszky János megnyilatkozásairól. A kötet első része az ókeresztyén Nyugat himnuszaiból ad ízelí­tőt, a teljesség igénye nélkül. Szent Nikétász, Poitiers-i Szent Hilarius, Szent Ambrus, Aurelius Prufientius Clemens, Szent Ágos­ton, Elpis, Caelius Sedulinus, Venantius Fortunatus, Nag)’ Szent Gergely egy-egy Istent dicsérő himnusza szólal meg. A második rész a középkor himnuszait mutatja be. Névtelen gól szerzetesek, valamint Paulus Diaconus, Alcuinus Flaccus, Wipo, Béna Her­mann, Hildebert de Lavardin és Pierre Abélard versei képviselik a középkor legszebb lírai tanúságtételeit. S ezzel a névsor koránt­sem teljes, hiszen nehéz a himnuszokról szólni Celanói Tamás, Jacoponeda Todi, Szent Bonaventura, AquinóiSzent Tamás, Kent­­pis Tamás nélkül. Lehet, hogy a felsorolt nevek közül bizony sok ismeretlen a mai kor átlagos olvasói előtt. Mégis része kell hogy legyen ez a lírai kincsestár a mi életünknek is. Szent Nikétász Te Deum lauilamus cimű éneke (Téged dicsérünk Isten), Celanói Ta­más dörgedelmes és félelmetes Dies irae, dies illa verse az utolsó ítéletről (Ama nap, a harag napja), vagy Jacopone da Todi himnu­sza a Fájdalmas Anyáról - európai vallásos kultúránk részei ezek az ősi költemények. Az összeállítás utolsó, harmadik része magyarországi latin him­nuszok közül válogat egyet-egyet. Hét ismeretlen szerző éneke olvasható, s Pázmány Péter Ének Magyarország Védasszonyáról címmel írt vallomása Máriáról. A kötetet névmutatóval egybekö­tött rövid életrajzi tájékoztatás zárja. Az óegyházi szeretet-téma Pált idéző soraira lelhetünk Clair­­vauxd Szent Bernát csodálatos énekét, a „Ritmus az isteni szeretet­­röl" (Amor sanctus, amor mundus) címűt átélve. Utolsó strófájá­nak megszólaltatásával ajánlom szeretettel az olvasók figyelmébe ezt az épületes könyvet. „S oly nagy a szeretet lángja és az égést úgy kívánja. hogy kihunyni sohsefog; semmi zápor el nem oltja s a folyóvíz el nem fojtja: mindig csak jobban lobog. S ez a láng maga az élet: másra nem lehet szükséged! Ami jó még van egyéb,, nélküle mind nem ér semmit! Mind elolvad és elomlik! Mind csak tűnő semmiség..." (Babits Mihály fordítása) llj. Tonipó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents