Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-04-11 / 15. szám
Evem gélik us Élet 1993. április n. iftS GYERMEKEKNEK % á. Van egy madaram. Én sem értem hogy, de megismer, és a téren oda repül, ahol én vagyok. Biztos tudja, hogy én adok neki enni. Magokat szoktam neki vinni. Vígan csipegeti. Múltkor beteg voltam és egy hétig az ágyban feküdtem. Azt hittem, már meg se fog ismerni. De megismert és újra odarepült hozzám. Tudom, hogy Neked is fontos, Uram, hogy Hozzád repüljek. FÜLÖP ÉS BIBI Tarisznyát és kardot Lk 22,31-38 Esvásmis! Mit szóltok a jó időhöz? Én legszívesebben már kabát nélkül járnék iskolába. (Még nem engedik.) Tesiórán a réten bukfenceztünk. Hazafelé szedtem két nagy csokor ibolyát. Nagyi kint várt a pádon. Sütkérezett és szomorkodott. Szerintem egész jól bírja magát, és nem is beteg. Félek, hogy meg talál halni. Gyűjti a pénzt, keveset eszik, alig alszik valamit. Engem a renddel nyaggat, anyukámat a főzéssel, aput meg a kerttel. Kérdezem, hogy miért akar itthagyni minket. Bármit megtennék, hogy megint úgy legyen, mint régen. Azt mondta, nincs semmi baj. Csak meg akar tanítani a készülődésre. Oda. Hazafelé.- Látod, éppen a tenyerembe illik ez a vén Biblia. A tarisznyám és a kardom. De akárhogy igyekszem, nem érzem, hogy már hozzáedződtem volna az úthoz. Nemcsak a testnek van szüksége tornára, hanem a léleknek is. Azt a mindennapi kenyér, ezt pedig az imádság táplálja. És mindkettőt Isten szavai védelmezik.- Nem értem. Jézus direkt a lelkére kötötte a tanítványoknak, hogy tarisznyát, erszényt, sarut ne vigyenek.- De akkor még maga is ment utánuk, mikor a városokba kettesével elküldte őket. De Jeruzsálemből, a Földtől a Mennybe, Ö ment először. Tapasztalatból tudta, hogy a kísértőt legyőzni nem elég az emberi erő. Hiába fogadkozik Péter, reggelig Ő is háromszor tagadja meg Jézust. Júdás elárulta. A többiek szétszaladtak. Azt, hogy a próféták jóslatai válnak valóra, egyikük se látta be. De mi már tudjuk, igaz? löyj e*> 3(51 PRÓBÁLD MEG! Réteges kép Ha kétféle zsírkrétával színezel egymásra, karcolással előhívhatod egyik szín alól a másikat. Különös fekete-fehér képeket alkothatsz egy érdekes módszerrel. Kell hozzá gyertya, szappan, egy pohár víz, ecset és tus. Dörzsölj be egy kartonlapot gyertyával, aztán kend át nedves, szappanos ecsettel! Ha megszáradt, fesd le az egészet tussal! Ha valami éles szerszámmal vonalat húzol a fekete mezőn, a vonal hófehér lesz. Kaparj látványos, szép képeket! Igéslapokat, üdvözlőlapokat is készíthetsz ilyen technikával. JÁTÉK Betűvadászat Lassan érkeznek a jó mondatok. Mivel annyira egyszerre külditek be, ezért azt javaslom, hogy még két mondatban mérjétek össze az erőtöket, úgy derüljön ki, ki a legügyesebb. Erre a mondatra még két hetet hagyunk. Addig lehet tippelni mindenkinek. A betümennyiséghez mérten fogom pontozni a megoldásokat. A három mondat pontszámaiból hirdetünk győztest. A mondatot jelölő tábla ez: Az iksszel jelölt négyszög betűit már az előző számokban megtudhattátok. A besatírozott helyen levő mássalhangzót kell most kitalálnotok. A kérdés: Ki volt az, aki patyolatba öltözött? K - Senki, akkor még nem volt patyolat. Y - Jézus példázatában a gazdag. S - Dávid. N - Jonadáb. L - Az angyal. A helyes válaszhoz kapcsolódó mássalhangzót írjátok be a besatírozott mezőbe. A jövő héten újabb mássalhangzót tudhattok meg. A Templomi Bábjátékosok találkozóján felvetődött a hogyan tovább kérdése. Ennek segítésére.tervezünk.egy . .Vb UÍU..G».. ALKOTÓ TÁBORT Tápiószelén augusztus 22-28. között. A jelentkezők szakemberek segítségével és gyermekek bevonásával hoznak létre egy bábelőadást a tábor utolsó estéjére. • Részvételi díj: 2000,- Ft. Érdeklődni lehet: Abaffy Zsuzsanna, 2045 Törökbálint, Október 6. u. 2. Jelentkezés után részletes tájékoztatót küldünk! Készítették: Antal Tünde, llg Barbara, Krahulcsán Borbála, Sándor Éva, Koczor Tamás. Címünk: 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. F___I ATALOKNAK „Azt pedig A keresztyénség nem dogma-vallás. Bár sokan és sokfeleképpen igyekeztek összefoglalni az igaz tanítást, és mi hálásak lehetünk nekik, mert összegzik a kinyilatkoztatást, amelyet Jézusban kaptunk, ám ezek az összegzések éppen azt mutatják, hogy számos kérdésben különböző véleményen vanak a hozzáértők is. És lehet vitatkozni egy-egy tételen. De vannak olyan dolgok, amelyeken nincs mit vitatkozni. János levele ilyen témát érintve írja: „Azt pedig tudjátok..." (ÍJn 3,5). S mi, akik ismerjük azt az időt s a feszült helyzetet, amelyben a levél keletkezett, hozzátehetjük: tudjátok, mert tanultátok. Igen - tanultátok. Mert nem mindenkinek adatik meg a tapasztalat. Jézus szenvedéseit csak egy nemzedék tagjai kísérhették figyelemmel, s a Föltámadottal kevesen találkozhattak. A többiek „csak” hallhattak róla. Azt pedig tudjátok irta János levele -, mert jó helyen tanultátok folytathatjuk mi. Jó helyen: abban a gyülekezetben, amelyben a szeretett tanítvány tapasztalatudjátok... tait, tanításait őrizték, adták tovább. Azt pedig tudjátok - nincs tehát mit vitatkozni ezen. Most azonban nem azokra a tényekre szeretnélek emlékeztetni benneteket, amelyeket János levelében olvashattok, hanem arra, amelyet Pál ír le lKor 15-ben. A Húsvétról, a feltámadás bizonyosságáról lesz szó. Egy évvel ezelőtt bizonytalanságról írtam: vajon hisszük-e, amit ünnepiünk? Néhányan félreértették, azt gondolván, én vagyok bizonytalanságban. Most hadd fogalmazzam hát pozitívan, ahogy Pál is: „Krisztus meghalt bű/leinkért... fiitámadt a harmadik napon " (I Kor 15,3—4). Ez tény. Ha nem is láthattuk a Feltámadottat, ezt tudjuk, mert tanultuk. Olyanoktól, akik ott voltak, találkoztak Vele. Ezen nyugszik a hitünk. Krisztus valóságosan meghalt - nemcsak tetszhalállal, ahogyan némelyek gondolják - és feltámadt - bár elképzelhetetlen számunkra az a test, amelyben megjelent, az az egy bizonyos: Legyőzte a halált. Azt pedig tudjátok - lehet, hogy nem tapasztaljuk, mert oda kell állnunk koporsók mellé, mert pusztuló életeket látunk, magunk körül pusztuló természetet, kapcsolatokat, becsületet, és ez iszonyúan tud fájni, erőnkön felül kísérteni, s csak megfeszített akarattal tudjuk hinni: Krisztus feltámadott, a halált legyőzte az élet. Azt pedig tudjátok - lehet, hogy azt mondják egyesek: belepusztulsz, ha szűk panellakásodban egy keresetből élve akarod gondozni beteg anyósodat, vagy ha szomszédaid gondját nyakadba veszed. Lehet, hogy azt mondják, oda a megélhetésed, ha nem vállalod a tempót - akár a különórákat, akár a munkahelyen. Belepusztulsz, ha nem tartasz lépést, sőt, az Úr szolgálatába állítod jövedelmed tizedét. Belepusztulsz - mondják egyesek, s lehet hogy tényleg belepusztulunk, ahogy Jézus is valósággal belepusztult az engedelmességbe Istennek. De azt tudjuk, hogy van a halottaknak föltámadása, s hogy az a búzamag terem, amelyik belepusztul (Jn 12,24). Azt pedig tudjátok - ennek az ismeretnek örvendünk Húsvétkor. Bencze András Az alábbi cikket a Krisztusi Szolidaritás című lapból kölcsönöztem. Ez a kéthavonta megjelenő nemzetközi lap, a Christian Solidarity International (CSI) folyóirata (Magyar címe: 1242, Budapest Pf 291.) emlékeztei bennünket a keresztyén testvériségre, hogy felelősséggel tartozunk a világ keresztyénéiért: imádkozzunk értük, s esetenként alkalmat ad, hogy levélben fejezzük ki szolidaritásunkat egy-egy testvérünkkel. A legtöbb esetben az iszlám országokban történnek jogtalanságok a keresztyénekkel szemben A legutóbbi, februári számban Oroszországból, Kubqból, Egyiptomból, Nigériából és Szaúd-Arábiából érkezeti egy-egy hír. EGYIPTOM Éket verni az emberek közé A muzulmán vallású egyiptomi író és emberjogi aktivista. Farag Foda meggyilkolása súlyos csapás a kopt kisebbségre. Foda folyamatosan védelmezte jogaikat. Meggyőződéscs muzulmánként nyilvánosan leleplezte az iszlám militarizmust és vallási türelemre hívott fel. Farag Fodát azzal vádolták a fundamentalisták, hogy butítja a népet és eltorzítja a hitet. Foda leleplezte a keresztyének és templomaik elleni folyton szaporodó támadásokat; követelte, hogy fékezzék meg a muzulmán sejkeket, akik fejadót akartak kivetni a nemhívőkre. A szélsőségesek ebbe nem tudtak belenyugodni: számos sikertelen kísérlet után június 8-án meggyilkolták Fodát (47 éves volt). Rettegés a keresztyének közt , Foda halála növelte a keresztyén kisebbség Télélm£L"AV^ néhány1 hónap keresztyének és muzulmánok között kirobbant véres összecsapásai amúgy is mély sebeket hagytak bennük. Fokozódnak a keresztyének elleni támadások, és a kopt házak és üzletek elleni gyújtogatások. A vidéken élő keresztyéneknek védelmi pénzt kell fizetniük, hogy megvédhessék magukat a militáns muzulmánok ellen. „Az élet itt véget ért számunkra - mondta egy idős asszony, aki bátyját és öt unokáját vesztette cl az erőszakos összecsapásokban - el kell mennünk innen." Ötletes stratégia A muzulmán fundamentalisták azonban nemcsak a keresztyéneket üldözik. Az egyiptomi állam ragaszkodik az,iszlám irányelveihez, folytatja a konvertiták bebörtönzését és ellenőrzi a templomokat. Az új terrorizmusellenes törvényt - amely megkönnyíti a rendőrség fellépését a muzulmán fundamentalisták ellen - röviddel Fonda halála után fogadták el. Ugyanekkor azonban egy keresztyénellencs törvényt is beiktattak. Mérsékelt kormánykörök ilyen módszerekkel nem tartják megoldhatónak a problémákat. Szerintük a merénylet egy átfogó, hamis stratégia része, „ezek a szélsőségesek el akarják pusztítani az egyiptomi turizmust, azért, hogy tönkretegyék az országot. Le akarják gyilkolni vezetőinket és értelmiségeinket, és azért támadják a keresztyéneket, hogy gyöngítsék a kormányt, mert így éket verhetnek a népek közé, áthághatatlan szakadékot képezve ezzel muzulmánok és keresztyének között.” Gyászoljuk Fodát, a vallásszabadság bátor harcosát és imádkozzunk több türelemért! Pályázati felhívás igazgatói állásokra A Zsinat által elfogadott egyházi közoktatási törvény előírásainak megfelelően pályázatot írunk ki a következő evangélikus gimnáziumok igazgatói állásainak betöltésére:- Békéscsabai Evangélikus Gimnázium- Bonyhádi Evangélikus Petőfi Sándor Gimnázium Deák téri Evangélikus Gimnázium (Budapest) ■- Budapesti Evangélikus Gimnázium (Fasor) Pályázhatnak olyan evangélikus vallású, konfirmált, erkölcsileg feddhetetlen, rendejrett életű,..az-cgyházhoz hü pedagógusok, akik munkájukat hosszabb ideje kiemelkedően végzik, középiskolai tanári végzettséggel rendelkeznek, s legalább tízéves oktatói gyakorlatuk van. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az idegen nyelvek ismerete. A vezetői megbízás 1993. július 1-i kezdettel hat évre szól, eredményes tevékenység esetén meghosszabbítható. Külső pályázó esetében az igazgatói kinevezéssel az illető az intézmény rendes, határozatlan időre kinevezett tanárává válik. Az igazgató illetményét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény megfelelő paragrafusai értelmében kell megállapítani. A pályázathoz mellékelni kell a pályázó szakmai önéletrajzát, a középiskolai tanári oklevél hitelesített másolatát, az esetleges egyéb végzettséget (nyelvvizsgát) igazoló iratokat, az iskola vezetésére vonatkozó szakmai programot és az intézmény továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket, valamint lelkészi ajánlólevelet. A jelenleg is evangélikus gimnáziumban tanító pályázók esetén elegendő az iskola vezetésével kapcsolatos elképzelések megadása. A pályázatot 1993. április 20-ig a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájához (1085 Budapest, Üllői út 24.) lehet benyújtani. Budapest, 1993. március 16. Magyarországi Evangélikus Egyház Vannak vidékek legbeliil” (Kányád!) „Kiskoromban árvaságra jutottam, életemen de sokat szomorkodtam. Megtanultam, hogy kell tűrni, szenvedni, azt is tudom, hogy kell szívből szeretni.” Erdély sorsának allegóriájaként is értelmezhetnénk ezt a csodás, szomorú népdalt, amelyet Faragó Laura adott elő az Evangélikus Országos Múzeum ideiglenes kiállításának megnyitóján. Az eddig inkább szokásos egyháztörténeti tablók helyett nem vissza-, hanem kitekintő, a határainkon kivülrekedl honfitársaink sorsát, világát bemutató képeket láthatunk a tárlókban. Borbély Gaál Anikó és Váradi Péter Pál küldetésüknek érzik, hogy Erdély magyarlakta falvait járva megörökítsék a katolikus és protestáns közösségek életét: ünnepeiket és hétköznapjaikat, örömeiket és bánataikat. Ez a mintegy három tucat fotó az Erdélyt nem ismerőkhöz is közelebb hozhatja azt a gyönyörű, ellentmondásos világot, ahol a költők népet féltő pesszimizmusán és elszánt szókimondásán, meg a nagyanyáktól tanult bús népdalokon és bűbájos meséken, a nyelv és a hit összetartó és megtartó erejével nőnek fel nemzedékek. Erről az erőről tettek tanúságot Lackovits Emőke megnyitó szavai, amikor erdélyi példákat állítva elénk, szólt a helytállásról, szolgálatról, a sorshoz való hűségről. Döbbenetes és megszégyenítő a templomi tömegjeleneteket látnunk a képeken, amelyek egy-egy falusi gyülekezetben készültek bérmálás vagy konfirmáció alkalmával. A fiatalok piros-jehér-fekete viseletének pompája és gazdagsága is haUelujáz a húsvéti (Körösfő) és pünkösdi (Vista) felvételeken, s a nagypénteki tragédián keseregnek a fekete fejkendők a kiskapusi templom bejáratának árnyékában. Remélhetjük, a köröndi elsőáldozó fiúcskáik később is oly jól egyet tudnak majd érteni, ahogy igaz áhítattal egyszerre teszik össze imádságra a kezüket, ahogy profiljuk és megilletődöltségük bájosan rímel egymáséra. Az egyik képről magányosan álló apáca mosolyog ránk szelíden, a másikról a zaráindokok ezreit vonzó Máriaszobor, „Csíksomlyónak kegyes szép virága". Hasonló elszántságot érzünk a Szent Anna-tó melletti, fenyves rengetegben álló káipolna és a havat taposó, csuhás, kissomlyói remete képének láttán. S a harang nemcsak az élőket hívja, temeti a halottakat: az atykai hóföldte tájban csupán a templomtorony és néhány sírkereszt sötétlik. A tatáin leginkább költői hangulatú felvételen (Damos öreg temetője) széles, víg, kék ég és üde, zöld domboldal a háttere kél omladozó sírkőnek, a távolban fekete ruhás nénike ballag: „Anya szült mindünket. A vég, a semmiből teremtett szolga, asszony karjába ád. Miképp öltöztessen: most ez a dolga. Szül. Óv. Elsirat, fuldkolva. Forró a könny. A fagyos arc nem érzi már. Csak ő, az asszony tudja, honnan jössz, merre tartsz. O kérlelget halált: halasszon. De hasztalan. Tudja az asszony.” (Szilágyi Domokos: Tétován, részlet) Megfeketedett templomboltozat, kidőlt sírkeresztek elhagyatottságról beszélnek. De a dombtetőn álló magyarvalkói erődlemplom századok viharaiban is hirdeti: Erős vár a mi Istenünk! Amen. Ott is úgy legyen! Zás/.kaliczky Zsuzsanna Csonka János és Bánki Donát emléke a Közlekedési Múzeumban Két világhírű magyar tudós emlékét idézi az a kiállítás, amely május 2-ig tekinthető meg a Közlekedési Múzeumban. A „100 éves d karburátor" kiállítás jól érzékelteti annak a találmánynak a jelentőségét, melyet Csonka János és Bánki Donát száz évvel ezelőtt szabadalmaztatott, és amelynek elvei alapján működnek világszerte a mai karburátorok is. Bánki Donát kiváló elméleti és Csonka János kitűnő gyakorlati szakember - mindkettő evangélikus - emberi nagyságára jellemző, hogy alkotó kedvüket a nehézségek sem tudták csökkenteni, azonos cél érdekében dolgoztak és hittek munkájuk fontosságában. Csonka János 1852. január 22-én született Szegeden, a megyeszerte ismert és becsült kovácsmester, Tsonka Vince hetedik gyermekeként. A kor vasipari technikáját apja műhelyében ismerte meg, de 19 éves korában mint azt az akkor többre vágyó fiatalok tették - először hazájában, majd a nagyvilágban ismerkedett a szakmával. Ausztriában, Franciaországban, Londonban tanulmányozta a fejlődő ipart. így születtek a kor későbbi nagy mesterei. Az eredmény nála sem maradt el. 25 évesen elnyeri a Budapesti József Egyetem műhelyfőnöki álllását. Külföldön szerzett tapasztalatait felhasználva 1883 84-ben megépíti és szabadalmaztatja saját gázmotorját, amelyet a Műegyetemen hasznosít. Az új erőforráshoz azonban nagy költséggel járó gázvezeték-hálózatra volt szükség. Más energiahordozót kellett keresni. A petróleumot és a benzint már jól ismerték: az üzemanyag adott volt, de a benne levő energia felszabadítására alkalmas erőgépet kellett kifejleszteni. A legnagyobb probléma a folyékony üzemanyag adagolása volt, sem a petróleum, sem a benzin folyékony halmazállapotban nem bizonyult alkalmasnak motorok hajtására. Különféle berendezésekkel próbálták a folyadékot elpárologtatni, a levegővel keverhetővé tenni. Gottlieb Daimler 1876-ban kifejlesztett párologtatója sem volt még megfelelő. A párologtatók és a gözölögtetők tökéletesítésére irányuló törekvések nem hozták meg a kívánt eredményt. A motor mindenkori üzeméhez alkalmazkodó berendezés a Csonka János és Bánki Donát által 1893. február II-én szabadalmaztatott karburátor volt. Bánki Donát 1859. június 6-án Bánkon született, apja körorvos volt. A reáliskola befejezése után a Műegyetem Gépészmérnöki Karán folytatta tanulmányait s már mint egyetemi hallgató elnyerte a Műegyetem 100,- Ft-os pályadíját a gázmotorokról írt tpnulmányával. 1882-től a Ganz és Tsa Vasöntő és Gépgyárban dolgozott mint beosztott, később főmérnökként. A Ganz-gyár 1886-ban megvásárolt egy osztrák üzemet, amely többek között gázgépekkel is foglalkozott. Az üzem raktárából a használhatatlan gázmotorokat Budapestre szállították, és ezek átszerkesztésével Bánkit, majd 1887-től Csonkát is megbízták. Együttes munkájuk során számos - motorokkal kapcsolatos - szabadalmat nyújtottak be. Ezek közül legkiemelkedőbb a karburátor szabadalom, mely nemcsak belföldön, hanem külföldön is ismertté, elismertté vált. » A szabadalmaztatás 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás Hídvégi János gondos és jól szemléltető összeállítása - a karburátor szerkezeti fejlődésének fóbb állomásait mintegy 50 darab eredeti karburátoron is bemutatja. A kiállítás megnyitásakor két világhírű tudósunk munkásságát dr. Michelberger Bál, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora ismertette, méltatta. \ Schelken Pálma
