Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-01-10 / 2. szám
nd ■3. 1 Attjj, v;) Mi ‘''Pád *ÜÓ, fél 11 '»Isi. ^3« *■9. Uzta. VIL, klonob-ia, §1. «iói Tiali őbá. biny' )óné aiúi I 10 irv.) XI, fás. . 9. rv.) :er. Ich ilj. 11. V, Irai it. ói P-d. 0. IORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Elet 58. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1993. JANUÁR 10. VÍZKERESZT UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP ÁRA: 18 Ft A hívőknek a gondolkodás Istennél kezdődik. A természettudósnak pedig Vele végződik. A világnézetek felépítésénél a vallásnak az alapja az Isten. A természettudománynak pedig koronája az Isten. Planck m sn A TARTALOMBÓL LELKÉSZIKTATÁS BÉREN ÉS BELEDEN GYŐRI DIAKONISSZANŐVÉREK ŐSZI NAPFÉNYBEN EGY RÉGI-ÚJ ISKOLÁRÓL A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA december 15-én tartotta évi rendes közgyűlését. Megválasztotta új elnökét: dr. Harmati Béla evangélikus püspököt. A megüresedett alelnöki tisztre D. Hecker Frigyes metodista szuperintendenst választották, a főtitkári tisztben megerősítették Bóna László református lelkészt. A Theológiai Szemle szerkesztőbizottságában dr. Cserháti Sándor professzor kapott helyet. A közgyűlés soraiban először köszöntötték megfigyelői státusban a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Unitárius Egyházat, az Isten Egyházát, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatot, az Ökumenikus Tanulmányi Központot, a Magyar Bibliatársulat Alapítványt, a Keresztyén Ökumenikus Baráti Társaságot, a Keresztyén Orvosok Társaságát, a Magyar Cserkészszövetséget és az ún. Nemzetközi Egyházat. A közgyűlés foglalkozott az 1996-os világkiállításon való részvétel kérdésével, az imahét megnyitó és záró alkalmaival, valamint az Ökumenikus Tanács 50 éves évfordulójának megemlékezéseivel. Dr. Harmati Béla püspökünk elnöki munkájára Isten gazdag áldását kérjük. I A visszaigényelt ingatlanokról " A Magyarországi Evangélikus Egyház, élve az 1991. évi XXXII. “ $z. törvény adta lehetőséggel, 1991. Október 28-án benyújtotta 1 ingatlan-visszaigénylését a Müve' lődési és Közoktatási Miniszté- 1 riümhoz. A beterjesztett lista 472 1 ingatlant tartalmaz. A Minisztérium egyenként elbírálta a kérelmeket, megállapította, hogy a törvény hatálya alá tartoznak-e, vagy sem, és ezután minden egyes ingatlanra külön-külön bejegyeztette a 10 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat. Ezzel egy időben felszólította az önkormányzatokat (a kezelőt) és az egyházat, hogy az ingatlan átadásáról 30 napon belül egyezzenek meg. Ezt a határidőt 30 nappal mindkét fél, és további 30 nappal az egyház kérésére meg lehetett hosszabbítani. Ezen felszólítások alapján 136 ingatlanról született megállapodás, és összesen 34 ingatlan telekkönyvi átírása megtörtént. Azokban az esetekben, amikor a megállapodás csak azért nem jöhetett létre, mert az adott ingatlan használójának elhelyezésére a helyi önkormányzat nem tudott elegendő anyagi fedezetet biztosítani és ezt az Országgyűlés által e célra elkölönített keretből kérte, illetve amikor nem jött létre megegyezés, az iratokat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium útján kellett : a Kormánybizottság elé terjeszte: nünk, amelyben az egyház és az állam képviselői egyenlő számban : vettek részt. Evangélikus Egyhá: zunk 1992. évre 21 db kérelmet vitt ; a Bizottság elé, amelyek közül formai okokból egyet sem kellett elutasítani. Az Országgyűlés 1992. évben 1 milliárd 100 millió forintot : biztosított a volt egyházi ingatlanokkal kapcsolatos kiadásokra, ezt kb. létszámarányosan osztották el az egyes felekezetek között. Egyházunkra így 53 900 000 Ft. jutott, amelyből 15 db ingatlanügyet tudtunk megoldani. Ez utóbbi listát és összeget a Kormány az 1992. október 29-i ülésén jóváhagyta, erről a művelődési és közoktatási miniszter fog hivatalosan értesíteni bennünket. A következőkben néhány olyan dologra szeretném felhivni a figyelmet, amely az eddigi tapasztalataink alapján félreértésekre adhatott okot, így ezek tisztázása a további tárgyalásoknál fontos lehet: 1. Az ingatlan-visszaigénylés benyújtásának határideje ugyan lejárt, de a listát az egyház indokolt esetben bármikor módosíthatja, és 1991. június 22-től a törvény megjelenésével elrendelt általános elidegenítési és terhelési tilalom még érvényben van. Tehát, ha egy gyülekezet még most vissza akar kérni valamilyen ingatlant, ennek akadálya nincs, a régi és az új tulajdoni lap beküldése után az Országos Iroda intézkedik. 2. Az átvevő gyülekezet és az átadó által megkötött megállapodás egy eredeti aláírásokkal ellátott példányát az Országos Irodába kérjük beküldeni. Különösen akkor, ha a Kormánybizottságtól várjuk a kártalanítást, mert az csak azokat az ingatlanokat tárgyalja, amelyeket az Országos Iroda beterjesztett. A megállapodás szükséges még az egyház tulajdonjogának földhivatali bejegyeztetéséhez is, amely rendesen az Országos Iroda feladata, mivel az elidegenítési és terhelési tilalom a javára van bejegyezve. 3. A Kormánybizottság számára a kártalanítás mértékének meghatározásánál elfogadható okirat az ingatlan szakértői forgalmi értékbecslése. Ezért ezt célszerű a végleges megállapodás megkötése előtt elkészíttetni az önkormányzattal, ellenkező esetben a Kormánybizottság a tárgyaláshoz képest 30 napos határidővel a pótlást rendeli el. 4. Gyakori gond, hogy visszakért épületeink állaga erősen leromlott, és az önkormányzat nem akarja vállalni a helyreállítás költségeit. Ebben az esetben olyan megállapodástervezetet javaslok írásban elküldeni az átadónak, mely szerint a gyülekezet a helyreállítás becsült összegének egy részét vállalja, de a nagyobb, jelentősebb részt a jelenlegi tulajdonostól (ill. kezelőtől) várja, hiszen ez idő szerint a jó gazda gondosságával neki kell felelni az épületek állapotáért. Amennyiben az önkormányzat 30 napon belül nem írja alá ezt a megállapodást, úgy az ő aláírásuk nélkül fogjuk a Kormánybizottság elé terjeszteni, ahol majd személyesen kell döntésük mellett kiállniuk. Bár ilyen eset még nem került a Kormánybizottság elé, az eddigi tapasztalataink alapján jogosan feltételezhetjük, hogy a Bizottság az általunk készített megállapodást elfogadja, de az is lehet, hogy a jó karba helyezés indokolt költségeit teljes egészében az átadóra hárítja. 5. Semmiképpen nem javaslom, hogy egyetlen gyülekezet is ellenszolgáltatás nélkül lemondjon bármilyen ingatlanáról. A törvény is ezt írja: „az egyház tényleges tevékenysége szerint szükséges mértékben és időben kerül az ingatlan a volt tulajdonos egyház tulajdonába és használatába.” Tehát, ha egy közösség ma úgy érzi, hogy nem tudja a volt ingatlanát sem rendeltetésszerűen használni, sem anyagilag fenntartani, akkor lehet az önkormányzattal úgy megegyezni, mely szerint a gyülekezet az igényét fenntartja, de az épületet a 10 éves elidegenítési-terhelési tilalom idején belül egy későbbi időpontban kívánja átvenni. Az átadás részletes feltételeiről pedig majd az így meghatározott évben kell megállapodni. Isten iránti hálával mondhatjuk el, hogy néhány esettől eltekintve, a tárgyalások rendben, békességben folynak. Előfordult viszont, hogy a visszakért ingatlant a tilalom ellenére az önkormányzat eladta, ebben az esetben, birva a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatását, a törvényesség érdekében bírói úton szerzünk érvényt jogos igényeinknek. Csaknem 9 év áll még rendelkezésünkre, hogy a történelem Urától kapott lehetőséggel élve, visszakérhessük volt ingatlanainkat. De soha ne szűnjünk meg imádkozni azért, hogy a Szentlélek hiteles, példamutató bizonyságtevőkkel és élő gyülekezettel töltse meg épületeinket. Veperdi Zoltán KORSZERŰ KERESZTENYSEG Egyházmegyei elnökség beiktatása Szekszárdon Rendkívüli közgyűlést tartott a Tolna-Baranyai Egyházmegye december 12-én Szekszárdon. Előzményt volt ennek a gyűlésnek. Lack ne r Aladár esperes egészségi állapotára való tekintettel nem tudta tovább vállalni saját nagy kiterjedésű gyülekezete mellett az egyházmegye vezetését és lemondott tisztségéről. Az egyházmegyei presbitérium kiírta a választásokat és ennek eredményeként esperessé ifj. Hafen scher Karoly szekszárdi lelkészt, egyházmegyei felügyelővé An dór ka Árpád szekszárdi presbiteri választották meg. A szekszárdi templom megtelt a közgyűlés hivatalos tagjaival, testvéregyházak képviselőivel, szekszárdi és a két megyebeli gyülekezetek tagjaival, hazai és külföldi vendégekkel, érdeklődőkkel. Az iktató istentiszteleten dr. Harmati Béla püspök mellett Lackner Aladár leköszönő esperes és Varsányi Ferenc egyházmegyei főjegyző szolgált. Az iktató igehirdetés Ézs 35,3—4 alapján bátorítás volt az új tisztségviselők, de az egész egyházmegye számára. Ez az egyházmegye sokat szenvedett, különösen az utóbbi évtizedekben, tépett egyházmegye, próbált csapat, ahol a kitelepítések minden szenvedése és nyomora még mindig visszacseng. Ebben a helyzetben fontos a prófétai ige: „erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket.” Ketten küldetnek ma el, nekik is szükségük van megerősödésre, hogy másokat tudjanak erősíteni. Erősödjenek meg a kegyelemben, hogy mások számára erőforrás lehessenek. Nyolc-tíz templomban szolgáló lelkészeknek is szükségük van megerősödésre. Ne féljetek, kezdjetek újat. Mindketten lelkészcsaládból jöttetek, ismeritek az egyházi szolgálat minden terhét, örömét. Tegyétek, ami rátok bízatott, ami pedig Isten d9lga, hagyjátok Óreá! Andorka Árpád felügyelő beköszöntőjében személyes életének néhány mélyen ható élményét mondta el, mellyel egyrészt a papi ház meghitt levegőjét, másrészt az elmúlt nehéz évek szenvedéseit a kitelepítések következményeit idézte fel. A lelkészek felé fordulva, ezeket mondta: „Hadd kérjem őket a további' hűséges helytállásra... A hívekkel való találkozást, személyes kapcsolattartást óriási jelentőségűnek tartom. Ez elsőrendű feladat és meghozza a maga gyümölcseit s ez realizálódik a gyülekezethez való tartozásban... Ha ez nem történik meg s elmarad, meglazulnak a kapcsolatok, elmaradnak az istentiszteletekről s előbb-utóbb bottal üthetjük a nyomukat, esetleg a szekták között találjuk meg őket... Legyen szabad ugyanakkor gyülekezeteinket is arra kérnem, hogy e forrongó világban is, ahol a mai ember oly sok mindent átértékel, megmaradjanak az Isten iránti hűségben, az ige szeretetében, evangélikus egyházunkhoz való ragaszkodásban... Karácsonyra készülünk. Annak születésére, aki a szeretetet hozta magával erre a földre s áldozta fel magát értünk, hogy mi is nagyon szeressük egymást. Katolikusok, reformátusok, evangélikusok, de egyéb felekezethez tartozó testvérek, szívleljük meg ezt az üzenetet és szeretettel hordozzuk egymást. Csak így leszünk méltóak a keresztény névre. Az esperesi beköszöntőben ifj. Hafenscher Károly arról tett bizonyságot, hogy nem a csüggedés lelkét adta nekünk Isten. A Lélek ajándékai között említette a szülői házat, a Deák téri gyülekezetei, eddig végzett szolgálatait különböző gyülekezetekben, a fóti kántorképzésben való forgolódását és eredményeit, Pannonhalma értékeit, de elődjének, Lackner Aladár esperesnek vezetői munkáját is. Három területet nevezett meg, melyen valami sajátosat szeretne a megszokotthoz hozzátenni. Korszerű kereszténység: úgy szólni, úgy hirdetni az igét templomainkban, hogy az érthető, fogható, aprópénzre váltható legyen. Nem kevesek számára érthető, kegyeskedő nyelven, nem a mai fiatalok számára megmosolyogható archaikus Károli-nyelven, hanem a mai ember nyelvén, de mindig igényesen formálva, színvonalasan fogalmazva. Korszerű kereszténység: újra kell gondolni a formákat. Istentiszteleteink légkörére és formáira éppen úgy vonatkozik ez, mint az egyházi élet hivatalos és kötetlen alkalmaira. Korszerű kereszténység: tudjuk, hogy kik vagyunk és mi dolgunk a világban. Tisztázzuk identitásunkat, kik vagyunk, mit akarunk, mi a célunk. Reális egyházképre van szükségünk. Fel. kell mérni helyzetünket, hogy tervezni tudjunk. Be kell mérni anyagi és lelki teherbíró képességünket, hiszen nem lehet mindig segélyekből élni, másra várni. Es ide tartozik az is, hogy a külső tényezők számára tisztázzuk, hogy mi az egyház valóságos feladata, s mik ázok a hamis elvárások, amelyek akár politikai, akár más színezettel olyasmire kérnek, ami nem a mi dolgunk. Komolyan kell vennünk az energiagazdálkodás feladatát. Az erőt felülről kapjuk, de nem pocsékolásra, hanem ügyes, leleményes, hatékony felhasználásra. így kell komolyan végiggondolnunk egyházmegyénk munkabeosztását. Ha jól gazdálkodunk, akkor még ilyen hiányos létszámmal is több áldást tudunk hordozni és továbbadni. így kell óvnunk egészségünket. Ezt az energiagazdálkodást nem csupán a lelkészek szintjén kell megvalósítani, hanem minél több testvért kell bevonni az aktív szolgálatba, hogy a lelkész a sajátos munkáját, az igehirdetés és pásztorolás feladatát végezhesse. Kiki a maga szakképzettségével, tehetségével, képességeivel hozzájárulhat a helyi gyülekezet, az egyházmegyei közösség életéhez. „Nem a csüggedés lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erőét, hogy jól gazdálkodjunk, a szeretet lelkét, hogy korszerű keresztény életünkkel vigyük a jó hírt s a józanság lelkét, hogy reális egyházképet kialakítva végezzük azt, amit Urunk ránk bízott.” Varsányi Ferenc egyházmegyei főjegyző vezette a közgyűlést és üdvözölte elsőként az új, beiktatott elnökséget. Lackner Aladár kívánt erőt az út mutatásához, dr. Muth Lajos felügyelő a szekszárdi gyülekezet nevében féltő szeretetüket és segítőkészségüket hangsúlyozta. Dr. Sólyom Jenő egyházkerülcti felügyelő a szolgáló magatartásra. Káposzta Lajos esperes az egymás iránti szeretet „adósságára" figyelmeztetett. Friedrich Nägelsbach bajor egyháztanácsos, a testvéregyház köszöntését hozta, dr. Mayer Mihály pécsi katolikus megyéspüspök arról szólt, hogy Jézus jár előttünk, nyomába kell lépnünk, dr. Hafenscher Károly - az édesapa - a Miatyánk doxológiájára irányította esperessé lett fia figyelmét, mint amiről soha nem feledkezhetünk meg. Gryllus Vilmos felügyelő a Deák téri gyülekezet nevében, Zászkaliczky Pál igazgató a Teológusok Otthona nevében. Szemerei László esperes a református testvéregyház gyülekezetei nevében köszöntött. Dr. Jakus Péter alpolgármester a keszthelyi gyülekezet. Kocsis Imre Antal polgármester Szekszárd városa jókívánságait és szeretetetét tolmácsolta, végül pedig a püspök megköszönte Lackner Aladár és Weil Henrik leköszönő esperes és felügyelő szolgálatát, egészséget és jó erőt kívánva további életükre. Az új elnökségnek pedig a kapott tehetségeik és ajándékaik jó felhasználását, eredményes, jó munkát kívánt. Fiatal egyházmegyei vezetés került a Tolna-Baranyai egyházmegye élére. Legyen erejük és bölcsességük, hogy ezen a nagyon nehéz és erőt próbáló területen energiájukkal jól gazdálkodva, korszerű kereszténységet élhessenek. tszm Fotók: Kapfinger András
