Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-11-28 / 48. szám

Evangélikus Élet 1993. november 28. GYERMEKEKNEK Vannak dolgok, amikben csak gyönyörködni keli. Nem jók semmire. Nincs hasznuk. Nem lehet fizetni értük. Csak vannak. Ezek a legszebbek. Nagyon szeretem őket. Mint például ez a harmatos rózsalevél. Meg szoktál állni néha, hogy gyönyörködj? Fogadom, hogy nem. Megint rohansz a dolgaid után, amik hasznosak, fontosak. Menj csak! Nekem még itt kell állnom egy kicsit, hogy gyönyörködjek. Mert ez olyan szép. Köszönöm, Uram, hogy láthatom ezt a szép harmatos rózsalevelet. KISISKOLÁSOK BIBLIÁJA Jézus a tengeren JÁTÉK Barkochba A tanítványok ha­jóval kelnek át a tó túlsó partjára. Jé­zus útközben elal­szik. Óriási vihar támad. A hajó és az embe­rek nagy veszély­ben vannak. Jézus­hoz fordulnak se­gítségért. Jézus rászól a ten­gerre. A vihar azonnal lecsende­­sül. Az emberek örülnek, hogy meg­menekültek, és cso­dálkozva nézik Jé­zus hatalmát PRÓBÁLD MEG Kígyó ■»’C.iE.B'tJi UK! A rajz alapján el­készített kígyó, ha meleg közelébe ke­rül, forogni kezd a pálcán körbe­­körbe. Ha nem hi­szed, próbáld ki! Furcsa fordulatot vett a játékunk. A Hamvas Ba­rackok ugyanis rákérdeztek, de rosszul. Ez azt jelenti, hogy kiestek. Az egyetlen még játszó csapat tehát a fancsaliak lennének. Ma ők sem szereztek pontot, tehát továbbra is öt pontjuk van. Ha valaki most kapcsolódik be a játékba, akkor még könnyen utolér­heti őket. Különösen akkor, ha jól kérdez rá. A ver­seny tehát megy tovább. Sajnálom a kiesőket. Bánki Renáta írta, hogy a kiesése ellenére tovább játszana. Ez nagyon is lehetséges. A kiesők kérdései is megjelen­nek. Sajnos, a nyerésre nincs módjuk. A kérdéseitek után az emberünkről a következőt lehet tudni: IGEN:- ember- férfi- újszövetségi alak- Jézus beszélt vele- valamelyik evangéliumban szerepel- Jézus halála előtt beszélt vele- Jézus jót tett vele- Lukács evangéliumában szerepel- Emberünk beteg volt- Amikor Jézussal találkozott, nem volt egyedül NEM:- Nem a fügefa alatt ült János evangéliumában- Nem farizeus volt- Nem járt vadfügefán- Nem Zákeus- Nem Nátánáel- Nem a lator- Nem pénzzel dolgozott NEM JELLEMZŐ:- hogy pozitív jellem volt-e Azt javaslom, hogy folyamatosan kérdezzetek, he­tente egyet. Próbáljatok meg nem egymásra épülő kérdéseket feltenni. A pontok megjelenése is a lassú átfutás miatt késik. Jó ha ráírjátok, hogy hányadik kérdést teszitek fel, hogy a félreértéseket elkerüljük. 5 pontos: Fancsali Ifjúsági Kör A kérdéseket mindig a lap dátuma utáni keddig kell feladni. KÉSZÍTETTÉK: Antal Tünde, Ilg Barbara, Krahulcsán Borbála, Sándor Éva, Koczor Tamás. Címünk: 2370 Dabas-Gyón. Luther u. 14. Schedius Lajos idézése- 225 éve született -Mária Terézia és az öt követő uralkodók hazánknak nemcsak a gazdaságát, hanem kulturális intézményeit is igyekeztek „átszervezni". A kulturális „átszervezés" alapelveit az 1777-ben kiadott Nevelési Rend foglalta össze. Ebből következett az a szomorú helyzet, hogy az alsófokú oktatás egészen 1848-ig a legelhanyagoltabb állapotban maradt. A falvak nagyobb részében pl. Má­ria Terézia idejében nem volt iskola, ill. tanító. A taní­tók nagy része hiányos képzettségű ember volt, pl. kiszolgált katona. Legtöbbjük a falu kántorának és jegyzőjének tisztét is betöltötte, és csak mellékesen foglalkozott tanítással. Tankötelezettség nem volt. Az önként iskolába járó jobbágygyermekek is csak a téli hónapokban látogatták az órákat, mert szüleiknek ko­rán munkára kellett fogniuk őket. Az uralkodó egyéb­ként is azt vallotta, hogy „a jobbágy ne okos legyen, hanem engedelmes". Az egyetemi oktatás is megőrizte hagyományos, kle­rikális jellegét. Ilyen viszonyok között fejlődést és haladást jelentett Schedius Lajos működése. Schedius Lajos 1768. december 20-án született Győrött, polgári családból. A jó eszű, szorgalmas if­jú Pozsonyban, Sopronban és Göttingában tanult. Pozsonyban és Sopronban megismerkedett a hazai, Göttingában pedig a külföldi műveltséggel. Teoló­giai és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Teoló­giai disszertációja elnyerte III. György angol király ösztöndíját. A fiatal tudóst 1792-ben kinevezték a pesti egyetemre, a filológia-esztétika tanárává. A Nevelési Rend értelmében az esztétika csak az ajánlott tárgyak közé tartozott. Ő volt az egyete­men az első protestáns professzor. Előbb dékán, majd 1835-től rektor volt. 1847. november 12-én, Pesten halt meg. Munkássága hármas tagolódású. Pedagógus volt. Érdekesek a városi polgárság érdekeihez kapcsolódó, ún. polgári iskolákról szóló fej­tegetései. A róla elnevezett tanterv sokáig használatban volt a protestáns iskolákban. A Pestalozziról elnevezett peda­gógiai irányzatot népszerűsítette. Kult úrpolitikus volt. Részt vett a 90-es évek irodalmi életében. A színjátszás terén is buzgólkodott. Kazinczy-val levelezett. Kisfaludy Auróra-körének te­vékeny résztvevője volt. A pesti evangélikus elemi isko­lának és gimnáziumnak 24 évig felügyelője volt. 1826- ban a Vakok Intézetének igazgatója, 1831-ben a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1842-ben pedig a Kisfaludy Társaság alelnöke lett. Tagja volt az Erdélyi Magyar Társaságnak, a göttingeni, és a jénai Tudós Társaságnak, valamint a harkovi Orosz Akadé­miának. Már 1802-ben felvetette egy Természettudo­mányi Akadémia létesítésének a gondolatát, amelynek feladata lelt volna a természettudományok fejlesztése és népszerűsítése. Szerkesztő volt. Barátjával, Kármán Józseffel az Uránia megindításával előkészítette egy irodalmi központ működését (1794). Szerkesztette a Literari­scher Anzeiger für Ungarn (1797-1799), és a Zeit­schrift von undfür Ungarn (1802-1804) című folyóira­tokat. Magyarul, németül, latinul írt pedagógiai, könyvé­fiataloknak Ádvent Eljövetel. Várakozás. Csend. Valaki érkezik. Jézus közelit. Ma is, most is. Ugyan­úgy, mint akkor, azon az első Adven­ten. Közeledik? Furcsa. Hiszen már itt van - itt él velünk és bennünk feltáma­dása óta. Ahogy megígérte: „Veletek vagyok minden napon, a világ végeze­téig.” Mit is jelent ádvent? Először is emlé­kezést. „Az ádventi idő a történelem »áldott állapotát« idézi föl bennünk. Azt a hatalmas készülődést hozza kö­zénk. amely az ősevangéliumi ígéretek­től kezdve ott ég a megváltást várók szívében. Évezredek vajúdását sűrítjük össze ebben a négy hétben, hogy átéljük a reményből élő ember boldogságát.” (Enzsői Ellák: Szeretet-hittan) Másodszor a jelen, a ma pillanatai szólnak hozzánk ebből a szóból. Várni - ahogy csendesen és váratlanul átölel az Isten. Átölel szavával, szeretetének melegével, testével-vérévcl, Lelkének újjáteremtő hatalmával. Közelít felénk minden pillanatban, ha felnyitjuk a Bibliát, hallgatjuk, és meghalljuk üze­netét, ahogy követein keresztül szól hozzánk. Magunkhoz vesszük testét és vérét: az Úr érkezik hozzánk, hogy bennünk lehessen, és mi Őbenne. O közelít az emberekben is felénk. A se­gítségre szorulókban, a csüggedtekben, a látszólag gondtalan, minden aka­dályt könnyen lekiizdő „siker-embe­rekben”, a mosoly tálán napról napra élőkben, a céltalanokban és céljukat kutatókban. Mindenkiben, akivel csak találkozunk életünk során. Egymásra TALÁN TÖBBEN VANNAK KÖ­ZÖTTETEK, akik gondolkoztak azon, hogy jó lenne ifjúsági körötök­ben karácsonyi műsorral készülni. Ta­lán még többen vannak azok, akik már cl is kezdték a komoly munkát, az elő­készületeket: színdarabokat, jelenete­ket tanultok, hogy aztán karácsonykor majd cgy-egy gyülekezeti alkalom kere­tében szolgáljatok. Az idő azt hiszem már rövid ahhoz, hogy akik most kap­tak kedvet hozzá, azok is megbirkózza­nak egy komolyabb Bctlehcmes-játék bíz minket, hogy egymást támogassuk az úton. Ádvent ezt is jelenti: felkészü­lök a fogadására, ahogy a másik em­berben lép elém. Végül a jövőről is kell szólni. Arról az utolsó eljövetelről, amelyről még csak homályos elképzeléseink, érzése­ink, kibcszélhetetlcn gondolataink szólnak. Pedig aki azt mondta: „Bi­zony, hamar eljövök”, eljön és nem késik. Eljön az ég felhőin nagy hata­lommal és dicsőséggel. Azon a kará­csonyon úgy született erre a földre, hogy semmit sem mondhatott magáé­nak, szegényen érkezett, gazdagság, pompa nélkül, kincseit láthatatlanul, magába rejtve hordta. Győztes Úrként, Királyként tér vissza. Ádvent: múlt, jelen és jövő össze­kapcsolódik ebben a szóban. így teljes egész. Ádvent: „a várakozás megszen­telése, rokona annak a gyönyörű gondo­latnak, hogy meg kell tanulnunk vágya­kozni azután, ami a miénk. Gyermekko­runkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmi­vel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenke­zőleg: nincs nagyobb kaland, mint haza­érkezni. haza találni, beteljesíteni és föl­fedezni azt, ami a miénk... Aki pedig jól várakozik, az időből éppen azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhe­tetlenebb. a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását." (Pilinszky János) Urunk! Adj erőt nékünk vinni szerte szét irgalmad árját, tűnjék a sötét! Ád­venti csendben Téged várunk, jöjj, Urunk, Jézus, maradj nálunk! betanulásával, de talán ez a néhány ötlet segítségül lehet abban, hogy ösz­­szeállítsatok magatok egy rövid mű­sort akár gyerekek, akár a gyülekezet közössége részére. I. Betlehemi hitek Pásztorok - Bölcsek - Mária és Jó­zsef Válogathattok verseket, rövid elbe­széléseket, énekeket. Az előadás alatt szólhat a háttérben halkan karácsonyi zene. Ahhoz, hogy ne legyen túlságo­san „száraz" (vers-ének-vers stb.) a ka­rácsonyi történetet (Lk 2, Mt 2) meg is jeleníthetitek, erre épülhetnek aztán rá a versek, énekek stb. A műsor zárulhat egy rövid igema­gyarázattal, vagy egy imádsággal, ame­lyet közösen fogalmaztok meg, és egy­két mondatot mond mindenki. Nagyon szép, ha gyertyával a kezetekben hang­zik fel az imádság. 2. Láttuk az Ő csillagát (Mt 2,2) Válogathattok verseket a Betlehemi csillagról, a fényről, ami bevilágítja éle­tünk sötét zugait, és amely nélkül nem élhet egyetlen ember sem. Jézus a világ világossága, Ő maga a Fény. Felhasz­nálhatjátok pl. a Vezess c. KIÉ mód­szertani újság 9. számában található kis színdarabot (35. o.) Sok gyülekezeti és ifjúsági ének is van, ami a fényről szól, pl. Új Ének 63, 99, 135, 161, 164, 170, 118, énekes­könyv: 131, 148, 149 stb. Még egy ötlet: A kezetekben tartott gyertyákkal felállhattok egy kará­csonyfa-formába (vagyis háromszög alakba) a műsor végén. A lényeg, hogy egy sorban, jó szorosan álljatok egy­más mellett, ha sokan vagytok, talán jobb, ha „lapjával” álltok, mindkét ol­dalon a középső felé fordulva, így nem lesz lapos a karácsonyfa. A szélsők le­térdelnek, és a földre teszik gyertyáju­kat, befelé haladva a következők min­dig egy kicsivel magasabbra emelik, míg végül a középső a feje fölött, egé­szen magasra nyújtva az égő gyertyá­ját. Úgy a legszebb, ha teljesen leoltjá­tok a villanyt a templomban, és csak a gyertyák fénye világít - közben énekel­hettek egy-két karácsonyi éneket. Végül néhány könyv, ami jó anyagot nyújt a műsor összeállításához: Ádventi kalendárium, A fiú érkezik: mindkettő­ben versek, rövid elbeszélések, Gyökös­­sy Endre: Mai példázatok, Paul Roth: Istennel mindig beszélhetünk, Innen és túl, Aranyhárfa verseskötetek. Csepp a tengerben - evangélikus elbeszélők. Túrmezei Erzsébet, Füle Lajos versei. Jó munkát és áldott szolgálatot kívá­nok! Mai számunktól kezdve az ifjúsági rova­tot Varga Gyöngyi teológiai hallgató szerkeszti. Ezúttal mondunk köszönetét Bencze András lelkésztestvérünknek, a rovat eddigi szerkesztőjének, munkájáért. Mindkettőjükre Isten áldását kérjük. * ÁTÖLEL MINKET JÓSÁGOD, TEREMTŐNK, átölelsz minket, mint tér, mint idő. Áldott légy, hogy karjaidban tartasz - biztosan, erősen. Nem rettent semmi baj. Olyan jó a Te közelséged, olyan jó a Te ölelésed, Istenünk! Mindenki elfér karjaid között - a barátom, a szüleim, a családom, a mosolygós eladó az üzletből, a postás, a kalauz, az az ismeretlen is, aki tegnap a segítségemet kérte. A koldus is a templom sarkáról, meg a csövesek a térről. Magadhoz öleled ezt az egész, melegségre vágyó világot. Te egyedül érzed és érted szeretet-hiányunkat, Te egyedül vagy a békesség forrása, az öröm. Megsimogatod gondoktól ráncolt homlokunk, bekötözöd sebeink, rámosolyogsz sírásra görbülő szánkra, meghallgatod panaszunk, elcsitítod a kétségbeesés hangjait. Kézenfogsz. Magadhoz terelsz. Egyre közelebb és közelebb. Hogy mindnyájan elférjünk keresztté feszített karjaid alatt. Átölelsz minket, mint tér és idő. Végtelenül szeretsz. Olyan végtelenül, mint amilyen határtalan a csillagok sátora a fejünk felett. Úgy szeretsz, ahogy senki más. Áldott légy, hogy őrzői, hordozol! Áldott légy, hogy ölelsz! Engem is. Ámen. szeli,filozófiai, történelmi, társadalomtudományi, gaz­daságtörténeti műveket és verseket. Életművéből hasznosítjuk mindazt, ami előbbre visz, és hazaszeretetei, szolgálatkészséget, elkötelező fele­lősséget tanulhatunk tőle. B. B. Oratórium Gizella királynéról „Áldjad Istent Gizelláért, István király hü társáért, bajor nemzet szép gyöngyéért, első magyar királynéért, kinek az volt leghőbb vágya: jöjjön cl az Úr országa. Alleluja, alleluja.” Dr. Szigethy Lajos, szeretett történelemtanárunk sokszor említette, hogy a múltat nemcsak tudomá­nyos történelemkönyvekből, hanem költői írásokkal is közelebb kell hozni diákhoz, felnőtthöz. Óráin szí­vesen idézett irodalmi müvekből, vagy éppen költői sorokat. Az ö feledhetetlen történelemórái jutottak eszembe október 16-án, egy szép őszi estén Eszter­gomban, amikor „Gizella, az első magyar királyné” életéről szóló oratórium ősbemutatóját, szakmai be­mutatóját hallgattam. A Ferences templomban, ha­talmas szereplőgárdával bemutatásra került mü egy olyan történetet elevenített fel, mely - az utóbbi évti­zedekben nagyon is leegyszerűsített történelemtanítá­sunkban csak háttérbe szorulhatott: a 90 perces mü középpontjában a bajor származású királynő, István király felesége áll s vele a kereszténység felvétele, Ma­gyarország Európába illeszkedése. „Úgy éreztem, hogy valamilyen zenemüvei kellene a késő utókor tiszteletét kifejeznem Gizella iránt” - mondja Vavrinecz Béla zeneszerző és karmester - „A terv jó 10 éve foglalkoztatott, míg 1988 karácsonyán a kezembe került dr. Szántó Konrád könyve „Boldog Gizella, első magyar királyné élete” címmel. Már az olvasás közben éreztem, itt a régóta várt lehetőség! A könyv részletes történelmi elemzései Gizella életének részletes bemutatásával tervem oratórikus megvalósí­tását sugallták..." Szimfonikus zenekar, nagykórus, kiskórus, gyer­mekkar, orgona, hét szólista villantotta fel történel­münk korai időszakát, egy új ezredév kezdetét. Szántó Konrád dallamos verssorai, a történéseket hűen tük­röző szövegei jól illeszkednek a zeneszerző zenei el­gondolásaihoz: „beleszőttem a korabeli magyar gre­­goriánumoknak Istvánra, Imrére alkotott, illetve al­kalmazott dallamait. Ezek mellett a királyleányka gyermekkorát festő gyerekkart egy olyan bajor erdő­beli dalocskára alakítottam, melynek magyar változa­tai a mai napig ismeretesek. A Veszprém-völgyi görög apácák főnökasszonya egy mai görög népdal hangján szólal meg. A papok litániáját egy Somogy megyei estéli énekre alkalmaztam...” (Nem tagadja meg a szerző somogyi szülőföldjét.) Vavrinecz Béta oratóriuma, dr. Szántó Konrád J OFM szövegével a Magyar Zenei Alapítvány és a Corpus tanácsadó iroda segítségével került bemuta­tásra. Az Alapítvány célja „a régi és újabb magyar, illetve magyarországi zenemüvek feltárása, vagy feltá­rásának, új művek megírásának ösztönzése, mindezek összegyűjtése, rendszerezése, közreadása, megszólal­tatása, hangfelvételeken való rögzítése és népszerüsi­­tése”. Jó lenne, ha a mostani nagy érdeklődéssel foga­dott bemutató után minél több elfelejtett, vagy kalló­dó magyar zenemű kerülne bemutatásra, vagy felújí­tásra, igaz, ehhez az Alapítvány támogatására is szük­ség van. Jó gondolat volt és ezért köszönet is illeti az „ősbe­mutató” rendezőségét, hogy a hallgatóság kézbe kap­ta az oratórium sokszorosított szövegét. Sebeiken Pálma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents