Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-10-24 / 43. szám
Zsinati Híradó 1993. október 24. TÖRVÉNYTERVEZET VI. TÖRVÉNY Az egyházi szeretetszolgálat Az egyházi szeretetszolgálatról szóló törvénytervezetet első olvasatban tárgyalta a zsinat. Előterjesztette: Sárkány Tibor. 7. DIAKÓNIA1 OSZTÁLY 1. ALAPELVEK 1. § A Magyarországi Evangélikus Egyház a Jézus Krisztusban való hite gyümölcseként szeretetszolgálatot végez. 2-§ A szeretetszolgálatot a gyülekezetben (gyülekezetekben), intézményekben, egyesületekben, nemzetközi szervezetekben és a gyülekezetek egymás kölcsönös segítésében végzi. 3. § Egyházunk tagjai és gyülekezetei egymás terhét hordozzák, lelki, szellemi és anyagi téren. 4. § Egyházunk a szeretetszolgálat végzésére diakóniai munkásokat képez és küld ki (vagy: állít). 2. SZERETETSZOLGÁLAT A GYÜLEKEZETBEN 5- § A gyülekezeti szeretetszolgálat a gyülekezet minden tagjának hitéből eredő feladata és kötelessége. 6- § A gyülekezet elnöksége szervezi és irányítja a szeretetszolgálatot. Ennek a szolgálatnak a segítésére a gyülekezet presbitériuma diakóniai bizottságot választhat, szabályrendeletet alkothat és diakóniai munkásokat állíthat szolgálatba. 3. SZERETETSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYEKBEN 7-§ Minden egyházkormányzati testület létesíthet és tarthat fenn szeretetintézményt (idősek otthona,. egészségügyi gyermekotthon, gyermek- és ifjúsági nevelőotthon, üdülő stb.). Az alapító okiratot a Diakóniai Osztály (vagy: Diakóniai Tanács) hagyja jóvá. 8-§ Az egyházi szeretetintézmény önálló jogi személy. 9-§ A szeretetintézményt az Igazgató Tanács és a fenntartó testület által megbízott Vezetőség irányítja. A Vezetőség tagjai: az otthonigazgató lelkész, valamint az otthon szakmai és gazdasági vezetője. 10. § A szeretetintézmények működését országos egyházi szabályrendelet és a saját hatáskörben hozott működési szabályzat írjá elő. 4. SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLETEKBEN 11. § Egyházunk készséggel elfogadja az evangélikus egyesületekben végzett szeretetszolgálatot is. 12. § Az evangélikus egyesületekben végzett szeretetszolgálat viszonyát az egyházi szeretetmunkához az Egyházi Törvények ... §-a szabályozza. 5. SZERETETSZOLGÁLAT NEMZETKÖZI TÉREN 13. § Egyházunk szeretetszolgálata feladatának tekinti a nemzetközi diakóniai munkában való részvételt (menekültek, hajléktalanok, kitelepítettek, gyógykezelésre szorulók, éhezők stb.). 14. § E téren végzett munkájában egyházunk kapcsolatot létesít és tart fenn nemzetközi szervezetekkel. 6. A SZERETETSZOLGÁLAT MUNKÁSAINAK KÉPZÉSE ÉS SZOLGÁLATBA ÁLLÍTÁSA 15. § Egyházunk a szeretetszolgálatban női és férfi diakóniai munkásokat képez ki és küld ki. 16. § A diakóniai munkásoknak szakmai és teológiai képzésben, illetve továbbképzésben kell részesülniük. A szakmai képesítés bel- és külföldön egyaránt megszerezhető, nem egyházi intézményekben is. A teológiai képzésről és továbbképzésről egyházunk gondoskodik. 17. § Egyházunk szeretetszolgálatának támogatását, koordinálását és felügyeletét a Diakóniai Osztály (vagy egy később megállapítandó bizottság) végzi (a szeretetintézmények engedélyezése, országos szabályrendelet megalkotása, az egyesületekkel való szerződések megkötése, külföldi kapcsolatok létesítése és ápolása, diakónus-képzés szervezése és irányítása stb.). 8. GUSZTÁV ADOLF SEGÉLYSZOLGÁLAT 18. § A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat (ezentúl: GAS) (esetleg az elnevezése újra: Gusztáv Adolf Gyámintézet) a gyülekezetek egymást kölcsönösen segítő szeretetszolgálata, amelynek munkájában minden gyülekezet részt vesz, ezzel is kifejezve egyházunk egységét és összetartozását. 19. § A GAS a munkáját minden egyházkormányzati szinten végzi. 20. § Minden egyházkormányzati testület presbitériuma a munka végzésére előadót választ, aki a megbízó testületnek beszámolással (vagy: elszámolással) tartozik. 21. § A GAS országos munkájának irányítását és a külföldi testvérszervezetekkel a kapcsolattartást a GAS országos elnöksége önállóan végzi. 22. § A GAS országos elnöksége egy lelkész és egy nem lelkész, akiket az egyházmegyei GAS előadók választanak 6 évre (esetleges változat: az országos presbitérium választ hat évre). 23. § A GAS munkáját szabályrendelet részletezi. Munkában a zsinat HOZZÁSZÓLÁS „Az egyházi szeretetszolgálat” törvénytervezethez 1. A szakbizottság és a zsinat számára szeretném megfontolás tárgyává tenni és javasolni, hogy állítsuk vissza a valamikori Gusztáv Adolf Gyámintézet, jelenleg Gusztáv Adolf Segélyszolgálat egykori önállóságát, amelyre nézve az elgondolt szabályozás a törvénytervezet 8. pontjában található. Ez a kívánság dr. Boleratzky Loránd által képviselt vélemény is, akinek négyoldalnyi javaslata bizonyára a szakbizottság rendelkezésére is áll: „Szervezze újjá a zsinat a Gusztáv Adolf Gyámintézetet” címmel. Távollétében az ő véleményét is képviselem, írásából is felhasználva. 2. Székács József, az ország papja 1842-ben indítványozta, hogy a németországi Gusztáv Adolf Egyesület mintájára a magyar evangélikus egyházban is alakuljon egy „krajcáros vagy garasos” egylet, az arra rászoruló gyülekezetek támogatására. Indítványa először nem talált kellő visszhangra, de később a dunántúli egyházkerületben, majd 1860. október 10-én országos szinten elfogadást nyert, és megalakult egy, a közegyház szervezetétől függetlenül kiépült intézmény. Törvényi szabályozást az 1894. évi zsinaton nyert, és megszületett „Az egyetemes evang. egyházi gyámintézetröl” szóló törvény. Ezt a mindöszsze öt paragrafus terjedelmű szabályozást az 1934-37. évi zsinat érintetlenül hatályban hagyta, azzal a változtatással, hogy nevét „Magyarországi Evangélikus Gusztáv Adolf Gyámintézet”-re változtatta. 3. A gyámintézetnek, mint egyházi intézménynek önállósága abban volt, hogy mind a négy egyházkormányzási szinten saját tisztviselői voltak (egy egyházi és világi elnök, jegyző, pénztáros ellenőr, ügyész és számvizsgáló bizottság), ezek a tisztviselők bizottságokban működtek, az ügyek évente tartott közgyűléseken kerültek megtárgyalásra és nyertek elintézést. Évente egyszer egyetemes gyámintézeti közgyűlésen (amelyet mindig máshol tartottak) döntöttek a beérkezett adományok elosztásáról, az évi munkáról. A gyámintézet közel 90,esztendős működéséről-ooj VJÓ nőzöli'; Vjiylh v'Irrf'jio' "? ;rl csak Isten iránti hálával lehet szólni. 4. A Gusztáv Adolf Gyámintézetet az 1953. március 4-én ülésezett zsinat szüntette meg „Az egyház szeretetszolgálatáról" megalkotott VIII. törvénycikkel, amelynek 27. §-a kimondja: „A jelen törvény életbelépésével az Egyetemes Evangélikus Egyházi Gyámintézetről szóló 1894. évi törvény - a törvényre vonatkozó szabályrendeletekkel együtt - hatályát veszti.” Helyébe a Gyülekezeti Segély lépett, ahogyan ma ismerjük. Tulajdonképpen ugyanazt végzi: „a gyülekezetek egymást segítő, kölcsönös szeretetmunkáját” (E. T. IV. tv. 8. §.). Még módszereiből is sokat átvett az 1953-as törvény és az 1972. január 1-jével hatályba léptetett, a Gyülekezeti Segély működéséről szóló szabályrendelet: megtartotta a nagy szeretetadományt, a kerületenkénti kis szeretetadományt, a kisebb segélyeket és mindezek fedezetét: a perselypénzt, offertóriumot, gyűjtéseket, adományokat. 5. Mégis igaznak érzem dr. Boleratzky Loránd megállapítását: a gyámintézet is áldozatul esett a központosítási törekvéseknek. A kérdéseket és lehetséges megoldásukat a magam részéről a következőkben látom: 5.1. Elveszett a munkában a paritás, amelyik minden egyházkormányzati szinten megvolt. A kettős elnökségek és paritásos bizottságok helyébe az egyházmegyei, egyházkerületi és országos GyS. előadó lépett a lelkészek közül. Kikerültek a munkából azok a nemlelkészek, akik elkötelezetten vitték a kisebbeken való segítés ügyét. Ha valahol, itt is vissza lehet és kell adni a teret a nemlelkészek aktivitásának, segítésének azzal, hogy megszüntetjük ezen a téren is az egyoldalúan elpaposodott helyzetet. 5.2. Elszemélytelenedett az, amit a Gusztáv Adolf Gyámintézet állított oda minden ember elé: „felelős vagy evangélikus egyházunkért... Felelős vagy Magyarország egész evangélikus egyházáért...” Ezt a felelősséget konferenciákkal, vallásos estekkel,, előadásokkal, kitett perselyekkel és gyűjtésekkel ébresztették az ügyért elkötelezett emberek. Ennek helyére mára templomi hirdetések léptek („a mai offertórium az építkező és renováló gyülekezeteket segíti”), és a GyS előadóktól elvárt összesítések, kötelező adminisztrációs ügygyé szürkítve az egykori önkéntes célt. Az elszemélytelenedés a gyülekezetekig hatolt: ha nem tudják, milyen konkrét célra adnak, érdektelenné válik a segítés. 5.3. A hatályban lévő szabályrendelet kimondja: „A Gyülekezeti Segély - mint az Országos Egyház egyik munkaága - az Országos Egyház Elnökségének felügyelete és ellenőrzése alá tartozik” (17. §.). „Az országos lelkész-előadó a szolgálat érdekében az Országos Egyház Elnökségét tájékoztatja, tanácsát kikéri és munkáját az Elnökség útmutatása szerint végzi” (20. §.). Ez a központosítás lépett a korábbi önálló egyházi munkaág helyébe. Félreértés ne essék: a Gusztáv Adolf Gyámintézet és törvényileg szabályozott, felügyelt és ellenőrzött egyházi munkaág volt, de önkormányzata biztosította az öntevékeny működés minden előnyét. A jelenlegi központosított szabályozást, hogy ti. a Gyülekezeti Segély is a maga munkáját „az országos elnökség útmutatása szerint végzi”, a püspöki tiszttel kapcsolatos szeretetlenség is lenne meghagyni. Az eltorzult, túlcentralizált, és 1952-ben kívülről ránk erőltetett struktúrának egy valamikor öntevékenyen létrejött és önállóan virágzó egyházi munkaág esett áldozatul. 6. Nem kívánom a zsinat türelmét további részletekkel igénybe venni. Nem szeretném lebecsülni sem azt az értékes és áldozatos munkát, amelyik a Gusztáv Adolf Gyülekezeti Segély mai formájában is testet ölt. Mégis kérésem a zsinat és a 9. szakbizottság felé dr. Boleratzky Loránd zsinati tag és azon testvéreimmel együtt, akik szeretnék visszaállítani ennek az egyházi munkaágnak régi értékeit, hogy a szakbizottság további munkája terjedjen ki annak megvizsgálására is, hogyan lehetne a törvényi szabályozással megteremteni újra a Gusztáv Adolf Gyülekezeti Segély önálló működését. Zászkaliczky Péter FELKÉSZÍTÉS AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRA (Zsinati 7. sz. bizottság) A bizottság 1993. szeptember 2-án tartott ülésén megtárgyalt egy előre elkészített javaslatot az egyházi szolgálatra felkészítés leendő törvényjavaslatához. Az alábbi döntések születtek: 1. A Teológiai Akadémiára vonatkozó törvényjavaslatot egy későbbi időpontban készítjük elő. mert a felsőoktatási törvény („1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról") alaposabb áttanulmányozására van szükség ahhoz, hogy a zsinaton már egyszer tárgyalt javaslat szövegén a szükséges módosításokat megejtsük. Abban megállapodtunk, hogy dr. Smidéliusz Lászlónak a ..lelkészjelölt"-ségre vonatkozó javaslatát is figyelembe kell venni, de ehhez az erre vonatkozó, a 3. sz. bizottság javaslatában található pontokat előbb újra kell tárgyalni. 2. Az előzetesen készített munkaszöveget a bizottság részletesen megtárgyalta, és a következő zsinati ülésszak elé kívánja terjeszteni azzal, hogy a mostani javaslat legyen az ún. „első olvasat". amelyet megtárgyalás és a szükséges javítások után a februári ülésszak elé terjeszthetünk törvényjavaslatként azzal, hogy ha megfelel, a Zsinat végleges törvényként elfogadhatja. 3. A mostani ülésszak elé terjesztendő szöveg a következő: 1.1 A Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus egyházban az egyetemes papság elvéből következően a gyülekezeti lelkész és presbitérium, vagy a felsőbb egyházi önkormányzati testület vezetőségének megbízásával minden arra alkalmas gyülekezeti tag végezhet egyházi szolgálatot. Ezért az Egyház feladatának tekinti, hogy az tagjait és gyülekezeteit, munkásait és testületéit felkészítse és kiképezze az egyházi szolgálatra. 1.2 A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyházi szolgálatra készítés céljából a különböző egyházi szolgálatokhoz szükséges mértékben és színvonalon tanulmányozza és ismerteti a Szentírást és a Hitvallásokat, az egyház történelmét, tanítását és életét, valamint helyzetét, felelősségét és feladatát hazánkban és a világon. Ez az 1966-os ET I. Törvényének 9. §-ának átalakítása, a Zsinat ún. „deregulációs” határozatának figyelembevételével. Talán jó bevezetés magához a készülő törvényhez. 2.1 A Magyarországi Evangélikus egyház tagjait, egyházi munkásait a következő szolgálatokra készíti fel: a) a lelkészi szolgálatra b) a hittantanári, hitoktatói szolgálatra c) az egyházi iskolákban való tanári, tanítói szolgálatra d) a kántori szolgálatra e) a diakóniai szolgálatra 0 gyülekezeti és magasabb fokú egyházi önkormányzati testületekben való szolgálatra g) az egyházi sajtóban végzendő szolgálatra h) az egyházi ifjúsági- és gyermekmunka területén végzendő szolgálatra, i) a gyülekezetben végzendő speciális szolgálatokra. A felsorolás esetleges. Más szolgálatokat is meg lehet jelölni. Kérdés, hogy mennyire kell részletezni, és hogy mi kerüljön az elkészítendő Szabályzatokba. Ez megállapodás dolga. 2.2 Az egyházi szolgálatra felkészítés különböző intézményekben, tanfolyamokon, konferenciákon folyhat. 2.2.1 Az egyházi szolgálatra felkészítés intézményei: a) A Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) b) A Teológus Otthon (Lelkészképző Intézet) c) Az Egyház kollégiumai d) Missziói Intézetek és Otthonok e) Diakónus- és diakonisszaképző intézetek, anyaházak A Teológiai Akadémiáról külön törvény készül. Ezt is a 7. bizottság készíti és terjeszti elő. Ebben a törvényben csak a felsorolás egyik tagjaként szerepel. A többi intézményről nem kellene külön törvényt alkotni. Esetleg ebben a törvényben kellene egy ilyesféle pontot bevenni: Ezekről az intézményekről az illetékes önkormányzati testületek, vagy azok jóváhagyásával maguk az intézmények szabályrendeletet alkotnak, amely az intézmény működését, fenntartását, munkarendjét szabályozza. 2.2.2 Az egyházi szolgálatra felkészítő tanfolyamokat és konferenciákat szervezhetik: a) különböző egyházi önkormányzati testületek (egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek, országos egyház) b) az előbb felsorolt intézmények c) az egyház egyesületei 2.2.3 A felsorolt intézményekben és konferenciákon oktatói megbízást kaphatnak a) a teológiai tanárok b) megfelelő képesítéssel és megbízatással rendelkező lelkészek c) erre a célra kiképzett és megbízott egyháztagok d) megfelelő képesítéssel rendelkező nem evangélikus szakértők 2.2.4 Az egyházi szolgálatra felkészítés minden más feladatát, koordinálását, végrehajtási rendszerét az illetékes intézmények, egyházi önkormányzati testületek szabályrendeletekkel írják elő. Szóba került a felelősség kérdése, erről azonban azt gondoljuk, hogy a 3. bizottság a megfelelő pontokon kellőképpen megfogalmazott javaslatot tesz. Talán ugyanez vonatkozik a koordinálásra is, erről azonban azt gondoltuk, hogy a szövegünkben is említést teszünk. A fenti szövegünket az október 8-10-i ülésszak elé terjesztjük azzal, hogy általánosságban mindenképpen tárgyaljuk meg. Amennyiben lehetséges, a szövegmódosítási javaslatokat már az ülésszakon is kérjük benyújtani, de legkésőbb november 30-ig kérjük a Teológiai Akadémia címére (1141 Bp. Rózsavölgyi köz 3.) eljuttatni, mert december elején újabb bizottsági ülést kell tartanunk ahhoz, hogy a januári ülésszak elé terjeszthessük a törvényjavaslatot. Ezért csak a határidőig benyújtott írásbeli javaslatokat tudjuk figyelembe venni. Budapest, 1993. szeptember 6. Dr. Muntag Andor a 7. sz. bizottság vezetője
