Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-10-24 / 43. szám
Zsina ti„ Híradó Az Evangélikus Elet 58. évfolyama 'C'CÜYVAS. számának zsinati melléklete 1993. OKTOBER 24. A ZSINAT TIZEDIK ÜLÉSSZAKA: OKTOBER 8-10. EZ TÖRTÉNT A 10. ÜLÉSSZAKON 1993. október 8-9-10-én háromnapos ülésszakon volt együtt a Zsinat a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban. Pénteken 10 órakor áhítattal kezdődött az együttlét. Dr. Török Gábor tartotta Jób 1,6-12 alapján. A zsinati ülésszak megalakulása, távollévők bejelentése, az őket helyettesítő póttagok bemutatása után megállapították a határozatképességet, a pontos napirendet és az egyes ülések időbeosztását. Tizenöt ülésre oszlott az ülésszak, melynek elnökei: dr. Reuss András, dr. Sólyom Jenő, dr. Andorka Rudolf, Szebik Imre és dr. Frenkl Róbert voltak, egymást váltva. Hosszabb időt jelent mindig a jegyzőkönyv elfogadása. Az előző ülésszak jegyzőkönyvét előzetesen megkapják a zsinati tagok, már otthon tanulmányozhatják és előadhatják kifogásaikat, elvégzik a kiigazításokat. Az ülésszak napirendjén a következő témák szerepeltek: Az 1. sz. Bizottság előterjesztésében tárgyalták az I. törvény tervezetét, mely a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezetének alapelveit tartalmazta. Dr. Koczor Miklós ismertette. A 3. sz. Bizottság előterjesztésében folytatták az egyházi szolgálatról szóló törvénytervezet részletes vitáját. (Az előterjesztést megosztva végezte Zászkaliczky Péter, Bence Imre és Sztruhár András zsinati bizottsági tag.) A 7. sz. Bizottság feladatáról beszámolt dr. Munta\g Andor a bizottság elnöke. A törvényjavaslat címe: Felkészítés az egyházi szolgálatra. A 9. sz. Bizottság feladata: Az egyházi szeretetszolgálat és intézményei c. törvény egész kérdésköre. Ennek koncepciójáról beszámolt Sárkány Tibor, a bizottság elnöke. A fennmaradó időben a zsinat foglalkozott a szakbizottságok témafelméréseinek helyzetével, zsinati bizottságok összetételének kiegészítésével, levelek meghallgatásával. Végül megállapították all. ülésszak napirendjét. All. ülésszak 1994. január 7-8-án lesz. A zsinati ülésszak megnyitó áhítata Jób 1,6-12 JAVASLAT AZ I. TÖRVÉNY TERVEZETÉHEZ I. Törvény A Magyarországi Evangélikus Egyház szervezetének alapelvei Változat: A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeinek alapelvei Kedves Testvéreim! Jól ismert sorok ezek. jól ismert történetet hallottunk. Azt hiszem, mindnyájunknak a megkísértés és a helytállás próbatétele jut eszünkbe erről a történetről. Ugyanakkor nagyon gazdag ez a bibliai történet, több szövete van és egészen másról van szó benne. Rögtön az elején észrevehető, hogy csupán megkísérlésnek nem lehet felfogni, hiszen fordított megkísérlésről van szó. Nem arról, hogy nincs semmid, kövess el bűnt is, ezért megjutamazlak. Hanem éppen fordítva. Jóbnak mindene megvan. A megkísértés az, hogy el kell venni tőle és akkor már nem fog áldani. Nagyon csábító a lehetőség, hogy ezt egy különleges pernek, eljárásnak fogjuk fel, ahol a Sátán a közvádló. Ezt mondja az Úrnak: Megáldottad öt, de ha ezt a visszájára fordítod, bizony megtagad téged. Folytassuk le a bizonyítási eljárást. Meglepő módon az Úr ebbe belemegy és úgy megy bele, hogy végig Jób mellett áll. Lemond „bírói" hivataláról, nem ő fog ítélkezni Jób felett; ezt másra bízza. Ismert a történet folytatása. Jóbot a csapások után barátai keresik fel. A barátok először vigasztalni jöttek, de Jób panasz szavaira ellene fordulnak. Védik a törvényt. Azt a törvényt, mely apáik életét és az övéket szabályozta, -s ez emberileg logikus. A bűnt büntetni kell, a jótett jutalmat érdemel. Büntetést kaptál Jób az Úrtól? Kell, hogy valami vétked legyen. Jób tagadja, Istenhez fordul, - nem ellene. Mondhatjuk, - mindez régen történt, az Ószövetségben, Krisztus előtt. De, ha megnézzük a barátok gondolatait, hogy a barátok által képviselt törvény mit jelent, rá kell döbbennünk, hogy ezek a törvényéJciraJapelvek szabályozzák mai modérh életünket is. Két gondolatj két alapelv tisztán kimutatható a barátok álláspontjában. Nevezetesen: nincs büntetés bűn nélkül. A modern büntetőjog így fogalmaz: nincs bűncselekmény törvény nélkül. Ezt kiegészítő gondolat: nincs büntetés sem törvény nélkül. Minden modern állam büntetőjoga, - a miénk is - mai napig ezen az alapon áll. A másik ebből logikusan következik, aki Isten törvényét megtartja, annál kell, hogy meg legyen a jutalma. A törvény mindenkire, még a törvényhozóra is vonatkozik, - ez is egy régi gondolat. Gondoljunk a francia felvilágosodásra. A legelső követelésük az volt - szemben a középkor joggyakorlatával, hogy a törvény magát a királyt is kötelezi. Ezek emberi törvények, emberek közötti alkalmazásra születtek. Nem szabad azonban emberi gondolatainkat Istenre kivetíteni. A történet befejezése világosan mutatja ezt. A barátok formailag, beszédükben nem vétettek a törvény ellen, nem vétettek Isten ellen. Isten mégis azt mondja róluk - bűnösök. Csak Jób miatt bocsát meg nekik. Mi az igazság ? Mi a Jób igazsága? Mire mutat végső soron ez a történet ? Jób egy dolgot fedez fel, amit a barátok nem fedeznek fel, amit a törvény lélektelen, mechanikus alkalmazása nem is tesz lehetővé, - és ez nem más, mint a szeretet. Kedves Testvéreim! Zsinatunk törvényalkotó zsinat. Törvényeket kell alkotnunk. Vitatkozunk, védjük a magunk igazát. Ez a törvény viszont arról is szól, hogy két dolog közül nem szükségképpen csak az egyik lehet igaz. Hiszen Jób igazsága Isten igazsága. Amen. dr. Török Gábor ti § A Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztény Egyház, - hivatalosan: Magyarországi Evangélikus Egyház - a Magyarországon közös vallásgyakorlat végett jogilag szervezett evangélikusok közössége, Jézus Krisztus anyaszentegyházának része. Változat: A Magyarországi Evangélikus Egyház - teljes nevén Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház - a Magyarországon közös vallásgyakorlat... 2-§ A Magyarországi Evangélikus Egyház Jézus Krisztustól rendelt küldetésének, szolgálatának tekinti, hogy Isten igéjét tisztán és igazán hirdesse, a szentségeket Krisztus rendelése szerint szolgáltassa ki és ennek gyümölcseként a szeretetct Krisztus tanítása és példája szerint gyakorolja. Törvényeivel ehhez biztosít jogi keretet. 3.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház tagja az a magyar állampolgár és az a Magyarországon élő személy, aki keresztségben részesült, az evangélikus egyháznak a Szentíráson alapuló hitvallásos tanítását elfogadja, vallja és képességei szerint megtartani igyekszik. 4- § Az egyháztagság rendesen egyházközségi tagságban valósul meg. Az egyházközség tagja az az egyháztag, aki annak gyülekezeti életében és fenntartásában lelki, szellemi és anyagi erejéhez képest részt vesz, és általában az egyházközség területén lakik. Az egyházközség a tagjairól nyilvántartást vezet. 5- § Minden egyházközségi tag, aki az egyházi törvényekben megfogalmazott feltételeknek megfelel, jogosult a Magyarországi Evangélikus Egyház kormányzásában részt venni, i 6. § A Magyarországi Evangélikus Egyház szervezete részben zsinatpresbiteri, részben képviseleti alapelveken épül fel négyfokú egyházkormányzat kiépítésével. Eszerint az egyház alapintézménye az egyházközség. Áz egyházközségek egyházmegyét, az egyházmegyék egyházkerületet, az egyházkerületek pedig országos egyházat alkotnak. Az egyház jogi hatalma az egyházkormányzati szervek, a zsinat és az egyházi bíróságok között oszlanak meg és az összes jogosult egyháztag közakaratán alapul. 7-§ A Magyarországi Evangélikus Egyház a hatalmi ágakat a törvényesség fokozottabb érvényesülése érdekében a törvényben rögzített célszerű mértékig egymástól elválasztja. 8. § Az evangélikus egyház kormányzatában, törvényhozásában és bíráskodásában az egyházi szervek összetételénél a paritás elve, vagyis a lelkészi és nemlelkészi elem egyforma részvétele érvényesül. Ugyancsak azonos jogokat élveznek a nők a férfiakkal az egyházi élet minden vonatkozásában. 9-§ A Magyarországi Evangélikus Egyházat az évszázados joggyakorlat, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény értelmében önkormányzat illeti meg. A vallást és egyházat érintő ügyekben tehát minden önkormányzati szerv - a törvény keretei között - önállóan intézkedik. A felsőbb egyházi hatóságok kötelesek az alsóbb fokú egyházi hatóságok jogkörének épségben tartásán őrködni. 10. § Egyházi tisztségre csak olyan tiszta erkölcsű egyháztagot lehet megválasztani, aki a tisztséghez szükséges feltételeknek megfelel és az egyházhoz tartozással járó hűség s kötelesség követelményeit nem szegte meg. 1L§ A Magyarországi Evangélikus Egyházban az igehirdetésre, a szentségek kiszolgáltatására és meghatározott egyházi szolgálatokra - rögzített feltételek teljesítése esetében - lelkészeket kell felavatni. A felavatott lelkészi minőség elvesztésének feltételeit is meg kell határozni. 12. § Az egyházi tisztségekre történő választás általában meghatározott időtartamra szól, kivéve, ha az egyházi törvény ettől eltérően rendelkezik. Változat: ...választás általában hatévi időtartamra szól, kivéve... 13. § A tisztségviselőket és alkalmazottakat megválasztásuk előtt jogaikról, kötelességeikről, intézkedési körükről kimutathatóan fel kell világosítani. Működésüket rendszeresen értékelni kell. A hivatali ténykedésük során szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kárt megtéríteni tartoznak. 14. § Minden egyházkormányzati fokozaton évente legalább egy ízben, szabályszerűen meghirdetett közgyűlést kell tartani. A közgyűlések nyilvánosak s azokon a többség törvényesen megnyilvánult akarata dönt. Személyes és anyagi természetű ügyekben, valamint választásoknál titkos szavazást kell elrendelni. 15. § A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának tekinti, hogy az egyház tagjait, munkásait, gyülekezeteit és testületéit rendszeresen felkészítse és kiképezze az egyházi szolgálatra. 16. § Az egyház missziói szolgálatát minden hívőtől elvárja. Ennek érdekében létre kell hozni gyülekezeti és országos missziói intézményeket. A belmissziói feladatok elsődlegessége mellett a külmisszió ápolására is súlyt kell helyezni. Változat: ...hívőtől elvárja. A hitet ébresztő igehirdetöi szolgálathoz létre kell hozni gyülekezetek közötti s országos intézményeket is. Környezetünk hitetlensége, közönye sürgeti a belmissziói szolgálat létesítményeit. A belmissziói feladatok elsődlegessége mellett a külmissziói szolgálat s az ehhez kapcsolódó szervezetek működése is képezze egyházunk feladatát. 17. § Az egyház intézményes szeretetszolgálatához megfelelő belső szervezetet, alkalmasan felszerelt létesítményrendszert kell létrehozni, s ezt rendszeresen kell fejleszteni. Folyamatosan kell megoldani az idős, az egyházi szolgálatból kiöregedettek s az egyházi szolgálat közben tartósan megbetegedettek szükséges ellátását is. (Folytatás a következő oldalon) KOMMÜNIKÉ A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata 1993. október 8-9-10- én tartotta 10. ülésszakát a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban. Tárgyalták az I. törvényt, mely a Magyarországi Evangélikus Egyházról általában szól. Folytatták az egyházi szolgálatról szóló törvény részletes vitáját. Elfogadta a zsinat az egyház munkásairól és a lelkészi szolgálatról szóló fejezeteket. Foglalkozott még a zsinat első olvasásban az egyházi szolgálatra való felkészítésről, valamint a szeretetszolgálatról és intézményeiről szóló törvénytervezetekkel. A zsinat következő ülésszakát 1994. január 7-8-án tartja. Budapest, 1993. október 9. A KÖVETKEZŐ (11.) ÜLÉSSZAK NAPIRENDJE Az I. törvény tervezetének részletes vitája A II. törvény tervezetének folytatólagos részletes vitája A törvénykönyv szerkezetének vitája A szeretetszolgálatról szóló törvénytervezet részletes vitája Felkészítés az egyházi szolgálatra c. törvénytervezet vitája A 6. sz. bizottság jelentése a pedagógusok zsinati tagjainak választása ügyében Missziói bizottság törvénytervezetének első olvasata Bíráskodásról szóló törvény tervezete Szociáletikai nyilatkozat szövegének véglegesítése