Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-10-17 / 42. szám

Ma nyomozósdit játszottunk. Én nagyon szeretem a nagy detektíveket. Nagyítóval kutattunk ujjlenyomatok után. Sikerült bűnjelként lefoglalnunk az öcsém ellenőrzőjét. Csendben osontunk, hiszen egy nyomozó mindig halkan jár. Sajnos a kutya elkezdett ugatni. Nagy megdöbbenésünkre még vért is találtunk. Igaz, hogy csak egy csirke vérét. Kedves ez, Urunk neked, amikor mi ilyeneket játszunk? Hiszen a nyomozó a bűn miatt van. Ha nem lenne gonoszság, nem lenne detektív sem. Mi csak játéknak tekintettük. Nem is tudom... Azt viszont tudom, hogy jobban örülsz annak, hogy detektíveset játszunk, mintha gyilkosost játszanánk. KISISKOLÁSOK BIBLIÁJA JÁTÉK Jézus és a leprás BARKOCHBA Egy leprás jön az úton. A betegsége miatt nem mehet be a falvakba. Jézussal találkozik. Ha akarod, meg tudsz tisztítani - mondja neki. Jézus így szól: Akarom, tisztulj meg! - A leprás azonnal meggyógyul. A kérdéseitek után az emberünkről a következőt lehet tudni:- ember-férfi- újszövetségi alak- Jézus beszélt vele. Ha lesz, a nemleges válaszokat is közlöm, de ilyen még nem volt. Ezt az információt csak két hét múlva látjá­tok. Azt javaslom, hogy folyamatosan kérdezzetek ezentúl, hetente egyet. Próbáljatok meg nem egymásra épülő kérdéseket feltenni. Mivel a kérdések jönnek, de sokszor azonosak a már feltett - de még meg nem jelent - kérdésekkel, ezért a pon­tok így alakultak: 3 pontos: Fancsali Ifjúsági Kör 2 pontos: Illés Adél - Egyházasden­­geleg 2 pontos: Hamvas Barackok - Sze­ged 1 pontos: Bánki Renáta - Várpalota A kérdéseket mindig a lap dátuma utáni keddig kell feladni. FELHÍVÁS Szőlőszem club mozgalom A dabas-gyóni Szőlőszem club tagjai azzal a felhívással fordulnak az ország gyülekezetei­hez, hogy alakítsunk Szőlőszem club hálóza­tot. A club alakítása rendkívül egyszerű. Csak ennyit kell mondani: Rajta, alakítsunk Szőlő­szem clubot! Ha valahol már van ilyen club, kérlek, írjatok róla! A jövő héten a mi beszá­molónk következik. Ebből megtudhatjátok, hogy a Szőlőszem club nem gyerekbibliakör és nem hittan. Még a titkos felavatási szertartá­sunkról is elárulunk néhány apró dolgot, pedig az igazából titok. Ha sok Szőlőszem club ala­kulna az országban, akkor meg lehetne rendez­ni az országos szőlőszem találkozót. Készítették: Antal Tünde, Ilg Bar­bara, Krahulcsán Borbála, Sándor Éva, Koczor Tamás Címünk: 2370 Dabas-Gyón, Luther u. 14. Ha benne vagytok, elkezdünk készülni a reformáció ünnepére. Ekkortájt persze több cikk is megjelenik ebben az újságban is akár történetéről, akár szereplőiről, akár főbb mondanivalójáról. Valamiképpen ezekhez csatlako­zunk mi is, hiszen a 95 tételből veszünk majd néhányat. Bár az írás régi, ma is friss, s az ifjúságnak is élvezhető - ha csak én el nem rontom. Gondolkodjatok hát ezeken Ti is. AZ ELSŐ NÉGY CIKK 1. Urunk és mesterünk a Jézus Krisztus ezt mondja: „ Térjetek meg stb.(Mt4:17)" akarja, hogy a hívek egész élete megtérés legyen. 2. Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a szertartásos bűnbánatra (vagyis a papi hi­vatal körébe tartozó gyónásra és elégtétel­re). 3. De nem is vonatkozik az csupán a benső bűnbánatra; sőt a benső bűnbánat mit sem ér, ha külsőleg, a test különféle sanyargatásában meg nem nyilatkozik. 4. Annak okáért a büntetés mindaddig tart, mig az ember önmagát utálja, vagyis egészen a mennyek országába való bémene­­télig. (Masznyik Endre fordítása) Az első tételt ismerjük, s erősen beleivó­dott gondolkodásunkba. Valahogy így legalábbis: „minden ember vétkezik”, „én is csak ember vagyok” stb. És megnyug­szunk abban, hogy bűneinkből nem tu­dunk szabadulni. Pedig Pál Kol 3,5-ben azt írja: öljétek meg tagjaitokat! S ez nem folyamatos vagy gyakorító igével íratott, hanem egyszeri cselekedetről beszél. Azaz a szüntelen megtérés, a napról napra tartó bűnbánat nem a bűnök elmosását jelenti, hanem a bűnnel való szakítást, komoly küzdelmet, ezt jelzi a 3. cikk is. „A test különféle sanyargatása” - vagy ahogy a tételek magyarázatában olvashatjuk: „a test különféle öldöklése” (1518. május) - nem öncélú vagy önközpontú, hanem ön­magam késztetése az imádságra, böjtölésre és az adakozásra - azaz a jó cselekedetekre, melyek a bűnbánat és a lélek gyümölcsei. Engem ez a 3. cikk igen megdöbbentett, elgondolkodtatott, de még inkább a 4. cikk kifejezése: „míg az ember önmagát utálja”. Ehhez hadd ne én fűzzek magyará­zatot, hanem maga Luther. A 95 tétel ma­gyarázatából idézek Masznyik Endre for­dításában : „A józan ész szerint a bűnbánat keresztjét addig kell hordoznunk, míg az apostol mondása szerint a bűnös test le­omol, az első Ádám embere a maga képével elpusztul, és az új ember Isten képe szerint teljesen helyreáll. Úgy a bűn egész halálig megmarad, még ha elménknek naponként való megújításával napról napra kisebbe­­dik is.” Ez az utálat tehát a keresztünk - legalábbis a keresztünk egyik része -, hi­szen bűneink miatt önmagunkban Isten el­lenségét ismerhetjük fel, s az Úr Isten sze­­retetét csodáló ember, aki rajongva szeret­né Őt viszont, magáénak vallja a zsoltáros kemény szavait -„Ne gyűlöljem-e gyűlölőidet. Uram? Ne útáljam-e támadóidat? Határtalan gyűlölettel gyűlölöm őket, hiszen nekem is ellenségeimmé lettek. ”- persze Krisztus ismeretében már nem másokra, hanem önmagára gondolva. Bencze András „MÉGIS” Beszámoló a KIÉ Nemzeti Szövetség 1993-as nyári programjairól A II. országos KIE-konferencia mottója volt ez a szó - MÉGIS. Most is ezt a szót választottam a programbeszámoló vezérszavául. Rohamosan fejlődő világunkban - ahol az emberi önzés, az anyagi ja­vak hajhászása egyre kiteljesedik - több oíyan dologgal találjuk szem­ben magunkat, amelyek elválaszta­nak Istentől, elvonják figyelmünket Róla. MÉGIS arról adhatok szá­mot, tehetek bizonyságot, hogy idén nyáron is - bár nap mint nap elfordulunk Tőle, visszautasítjuk hívását - megtapasztalhattuk szere­­tetét, kegyelmét, atyai jóságát; en­gedte, hogy figyeljünk Rá, meghall­hattuk hívó szavát, mely együtt ör­vendezésre, éneklésre, tanulásra, testi-lelki-szellemi gyarapodásra hi­vott a programokon keresztül. Ezen együttlétek időbeli sor­rendjét követve az alábbiaknak megfelelően „zajlott le” az idei nyár. Bár tavasszal több programunk volt, néhány olyan jelentőségű, hogy a nyári felsoroláshoz kíván­kozik. Április elején kézműves hét ke­rült megrendezésre Békéscsabán. Hatvanan alkottunk különböző műfajokban: tűzzománc, agyago­zás, festészet és szövés-fonás, textil munka. Április végén színjátszó fesztiválra gyűltek össze csoport­jaink színjátszói, előadták müvei­ket - százötven fiatal tapsolt az előadásokon. Májusban zenei nap volt Kőbányán, ahol az elmúlt hu­szonöt év ifjúsági énekeinek jeles szerzői közül szolgáltak - Győri János Sámuel, Lázár Attila és még sokan - az egybegyült hatvan test­vérnek. Júniusban indult be igazán a „szezon” a táborok terén. Piliscsabán a II. országos konfe­rencián kilencvenen vettünk részt, dán és norvég vendégeket is fogad­tunk. A sporthetet idén is Csákvá­­ron szerveztük, s örvendetes az a tény, hogy tavalyhoz képest két­szer annyian jöttek el, nyolcvanan mozoghattunk egy héten keresztül. A fő hangsúly, mint minden nyáron most is a vezetőképzésre helyeződött. Három helyszínen folyt a képzés szinte egy időben: Kiskörösön, Berekfürdőn és Pilis­csabán. A fiatalok négy szinten negyven „tantárggyal” ismerked­tek, tanultak, épültek közel kétszá­zan. Erdélyi és kárpátaljai testvé­rek is voltak közöttünk a berekfür­dői táborban. Istennek legyen hála ezért, s azért, hogy Erdélyben a hazai vezetőképzők után három helyen készülhettek testvéreink az ifjúsági munkára. A gyermekmun­ka is beindult a KIE-ben, ennek egyik jele a Szánkon létrejött gyer­mektábor júliusban mintegy húsz KIE-csemetével. A Ten Sing munka fontosságát, létjogosultságát igazolja az, hogy a Kiskőrösön augusztusban meg­rendezett vezetőképzőn (Ten Sing) negyvenen vettek részt. Az orszá­gos programokon kívül meg kell említeni a helyi csoportok és a te­rületek táborait. Ezek közül ki­emelném a békéscsabaiak kisújbá­­nyai táborait és a debreceniek sze­merei együttlétét. Mindkét helyen nagytáborhoz hasonló volt a lét­szám. A nyár folyamán mintegy nyolcszáz fiatalt tudtunk elérni a Szentlélek ereje által. Ez a szám nagyon szép, de nem adhat okot a megelégedettségre, hiszen ez is bi­zonyítja, hogy milyen nagy szük­ség van az ifjúsági munkára, arra, hogy az ifjakat Isten eszközeként a nekik megfelelő módon Jézus Krisztushoz elvezessük. Több előadó is részt vállalt eb­ben. Szeretném megemlíteni egy­házaink elöljáróinak szolgálatait: dr. Harmati Béla evangélikus és dr. Márkus Mihály református püspö­kök szolgálata. A lelkészek közül Ablonczy Margit és Ribár János előadásai és szolgálatai. Voltak közöttünk német, osztrák és nor­vég előadók is. Gazdagította, szí­nesítette táborainkat az evangéli­kus teológusokból álló PROMISZ együttes és egy norvég százhúsz tagú Ten Sing ének- és zenekar szolgálatai. Örömmel adhatunk hálát Isten­nek ezekért a programokért, meg­köszönve kegyelmét, megtartó sze­­retetét, megtapasztalt erejét. Bű­nös ember létünkre MÉGIS leha­jolt hozzánk és velünk volt az el­múlt nyáron is! Lábossá Péter KIE-program titkár 'Z/ZCZ KÍSÉRTÉS a JÓRA Etikai olvasókönyvben Sztehlo Gáborról, Bajcsy-Zsilinszky Endréről MACZ ISTVÁN KÍSÉRTÉS A JÓRA (Etikai olvasókönyv) Nem szándékom, hogy kérjelek a jóra. Perzselő szomjat kelteni a jóra: ezért jöttem. (Weöres Sándor) Mát ez István mélységesen mély gon­dolatokkal, egyszerű emberi érzésekkel telített írásai mindnyájunkhoz szólnak - és maradandóan. „Örülj velem" c. köny­vét. akinek kölcsön adtam elolvasásra, egy szál virággal adta vissza: egy sze­rény kis árvácskát tett lapjai közé. „A virág élni lelkesít” - írja a szerző. A „Kí­sértés a jóra" címmel megjelent legutób­bi könyvét íróasztalomon meglátva, ba­rátnőm ,Jaj de érdekes cím” megjegy­zéssel vette kezébe, lapozgatta és most várja, hogy utánam ő is elolvashassa. Miről is szól a „Kísértés a jóra"? Hivatalos meghatározása: etikai olva­sókönyv. És mit mond az írója? „Nem tankönyv, melyet tanítani kell, ám példát, fogalmazási módot, szókincset kínál ahhoz, hogy az erkölcs értékeiről eredményesen lehessen be­szélgetni... Ez a könyv olvasókönyv, melyet nem kell megtanulni, hanem társként kellene elfogadni, hogy segítse kereső értelmedet a Jó felismerésében, vágyó szívedet indítsa a Jó megszerelé­sére, akaratodnak erőt adjon megélni a Jót...” A könyv fejezeteiben a jóság szükségét Albert Schweitzer, Antigone, Salamon király, Arany János, Heming­way, tudósok, írók, királyok és költők, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Balczó And­rás, Babits Mihály, Ady és mások pél­dáján, hitén keresztül mutatja be. Hosszas fejezetet szentel Sztehlo Gá­bornak. „Sztehlo Gábor okossága” címmel. Idéz emlékirataiból. Hűen mu­tatja be az evangélikus lelkészt, ki a háború rettenetében az elhagyott, az üldözött gyermekeket kezdte menteni. A háború zűrzavarában volt benne okosság, hogy képes volt 32 otthont szervezni Budapesten. 1944 októberé­től 1945 március végéig 1500 gyermek és 500 felnőtt életét mentette meg!... Mi, akik csak olvasunk róla, elcsodál­kozhatunk bátorságán, emberszercte­­tén, mellyel „arisztokraták és proletá­rok, nagykereskedők és kispolgárok, illegális kommunisták és jobboldali gondolkodásúak” gyermekeit mentet­te... Sztehlo Gáborban láthatóvá válik az okosság erénye, mely a gyilkos há­ború gyűlöletében az élet szerctete, az életek megmentése mellett döntött. A legfőbb jót választotta: szolgálni a legvédtelenebbeket. - Mennyi okosság kellett, mikor tárgyalt a zsidókat elítélő tisztviselőkkel, az ártatlanokat üldöző nyilasokkal? Mennyi okosság kellett a félelemtől megbénított gyermekekhez, felnőttekhez, hogy higyjenek neki és kövessék őt. Sztehlo Gábor élete példa arra, hogy az ember minden körül­mény között az okosság erényével ké­pes emberhez méltóan cselekedni...” Bajcsy-Zsilinszky Endrét, az embert mutatja be, aki haláláig szerette hazá­ját. Utolsó napjait, óráit így örökíti meg Mácz István példákat mutató kis könyvében: „1944. december 23. szombat. Sop­ronkőhida. A statáriális bizottság a ta­núk és a vádlott meghallgatása nélkül Bajcsy-Zsilinszky Endrét kötél általi halálra ítélte. - Éjszaka felkereste az evangélikus lelkész. A kérdésre, melyet a lelkész tett fel: megbocsátasz-e az ellened vétőknek? - így felelt: „megbo­csátok”. - 1944. december 24. Reggel 8 óra. Vezetik a vesztőhelyre. Az egyik cellában raboskodó Jávor Pál, a híres színész így szól társaihoz: Most végzik ki Bandi bácsit, mondjuk el a Miatyán­­kot... Mikor összekötözött kézzel Zsi­linszky! a bitófához vezették, hango­san felkiáltott: Istennek két szeme van, mindent lát. Éljen Magyarország!” - Szinte átmelegíti a szívünket az a haza­­szeretet, melyben ő élt és kész volt meg­halni - írja a könyv szerzője. Néhány rövid részletet mutattam be Mácz István: Kísértés a jóra c. könyvé­ből, melyet a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium etikai olvasókönyv­vé minősített és a jelen tanévtől 12-18 éves tanulók részére engedélyezett. En­nek a nevelő értékű gazdag példatár­nak elismerését csak örömmel lehet fo­gadni - a szerző köszöntésével. Sebeiken Pálma A könyv a Szent István társulat kiadásában jeleni meg. EVANGÉLIUM SZÍNHÁZ BM DUNA PALOTA Budapest, V., Zrínyi u. 5. a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület védnöksége alatt az EVANGÉLIUM SZÍNHÁZ bemutatja 1993. október 24-én, vasárnap este 7 órakor: THORNTON WILDER HAJSZÁL HÍJÁN színjáték 3 felvonásban Fordította: BÁNYAY GEYZA Mr. Antrobus................ Mrs. Antrobus.............. Sabina......................... Szereplők: ...Körtvélyessy Zsolt, Jászai-djas ...Faragó Vera, Jászai-djas .. Kishonti Ildikó Henry.......................... ...0. Szabó István, Jászai-díjas Glariis.......................... ...KovAcs Barbara Bemondó és rádióriporter. Imre István jósnő.......................... ...Antal Anette Mr. Fitzpatrick, rendező.. .. Udvaros Béla Mr. Hester.................... ...Baracsi Frerenc Mr. Tremeyne.............. .. Simon György, Jászai-djas, érdemes művész Mr. Bailey.................... ...Galgóczy Imre Ivy kisasszony............. ..SZOBOSZLAI ÉVA Sürgönyhordó.............. ..Tihanyi Tóth Csaba- Történik Amerikában, időtlen időkben - Rendező: UDVAROS BÉLA További előadások: október 28, november 6, 8, 13, 15, 21, 22, 25 - december 2, 4, 5, 12, 13. Az előadás létrehozását segítették a Nemzeti Alapítvány, a Lakitelek Alapítvány, a Balansz Trade Kft. d. c. fix Jegyek válthatók: Evangélikus Múzeum (V. Deák Ferenc tér 4.) 117-4173 BM DUNA PALOTA (V. Zrínyi u. 5.) 117-2790 Helyárak: 420 - 320 - 260 - 180 forint AZ EVANGELIUM SZÍNHÁZ az elmúlt évadban mutatkozott be két magyar dráma nagy sikerű előadásával - Tamási Áron „Hegyi pa­tak” és Németh László „A Két Bolyai”. ígéretünkhöz híven ősszel ismét színre lépünk egy időszerű színjátékkal. írója az a Thornton Wilder, akit a magyar közönség gyönyörű regénye, a Szent Lajos király hídján és felejthetetlen színműve, A mi kis városunk révén a szívébe zárt. E müvét, a Hajszál híján-t a második világháború poklában, 1942-ben írta, s az ember legyőzhetetlensé­géről szól. Az emberiség hibák, bűnök, kétségbeesé­sek között eddig még mindig képes volt újrakezdeni az életet. A darab egy modem Jedermann vígjátéki változata. Wilder történelemfilozófiája moralista, hisz az élet értelmében és győzelmében. Ez a hit nem egy konkrét eszmében való hitet jelent, többet annál. En­nek a hitnek a tartalma is titok. A hit emberének legnagyobb alkotása a szeretet. Aki betölti intuitíve megsejtett élethivatását, az titokzatos módon szerete­­tet alkot. Ez minden tevékenység értékmérője. Ezt a teremtő magatartást képviseli játékunk hőse, az Em­beriség-reprezentáns Mr. Antrobus. A szeretet mö­gött a törekvés célja az élet igazolása, harmonizálása. A szeretet - energiaforrás, amelyből az élet táplálko­zik, hogy jobb legyen. Mind eme nemes gondolatokat egy egyszerű polgári család életében ismerjük meg; főszereplője a történelem egy szereplője, az egyszerű és egyszeri Ember - olyan mint mi vagyunk -, de Ő, mi vagyunk a történelem. Ha ennek az Embernek a felelősségtudatát, hitét sikerült megerősiteni magunkban, akik játszuk - és Önökben, akik részt vettek velünk a játékban, akkor nem hiába töltöttük együtt ezt az estét. Udvaros Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents