Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-10-17 / 42. szám
Evangélikus Élet 58. ÉVFOLYAM 42. SZÁM 1993. OKTÓBER 17. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 19. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS ARA: 18 Ft Az igazi szeretet nem tud senkire sem haragudni, csak magára. Kempis Tamás — A TARTALOMBÓL — KIS GYÜLEKEZET NAGY ÜNNEPE KEZDET ÉS FOLYTATÁS A MISSZIÓ VILÁGÁBÓL Rákospalota: Az új parókia TESTVÉRGYÜLEKEZETEK KÖZÖS MUNKÁJA Orgona- és harangszentelés Kecskeméten Két „zenei esemény” egy istentiszteleten - így is összefoglalhatnánk azt, ami Kecskeméten az Ybltemplomban történt egy szeptemberi vasárnapon. A két „hangszer” pedig a felújított orgona és az új harang volt, melynek szentelésére gyülekeztek a templomba a kecskeméti hivek és vendégeik, a németországi Rüsselsheim társgyülekezetének őket meglátogató tagjai és sokan a városból. Az utóbbi években dinamikus építő munka valósult meg a templomnál. A külső után megújult a templom belseje, ezért adtak hálát éppen egy évvel ezelőtt. Már akkor jelezték, hogy múlhatatlanul szükséges az orgona rendbehozása, hiszen a háború óta csak kisebb javítások, tisztogatások voltak a hangszeren. ,Az Úrnak szentelt legyen az új harang" Kis János, a gyülekezet lelkésze arról számolt be, hogy „az elmúlt év ennek a kis gyülekezetnek az életében sok örvendezésre és hálaadásra buzdít.” Terven felül teljesítettek, hiszen az orgona is megújult, de még harang is került abba a templomba, melynek eddigi 130 éves történetében soha nem volt harangja. Az 1928-ban Angster József által épített 28 regiszteres romantikus orgona sokat szenvedett a háború alatt. Szinte teljesen szétszedték avatatlan kezek, az orgona szekrény lakóhelyül is szolgált, sípjait széthordták. Teljes felújítást igényelt a hangszer. A rüsselsheimi testvérgyülekezet révén sikerült megtalálni a német orgonaépítőket, akik a munkát két hónap alatt végezték el. Áz összes bőrözés cseréjét az ifjúság segítségével csinálták meg, pótolták a hiányzó sípokat és teljesen újra építették a hangszert. A fedezetet nagyobb részében a testvérgyülekezet adta. Ez a nagylelkű segítség hozta meg annak lehetőségét, hogy ilyen rövid idő alatt a gyülekezet, de egész egyházunk is egy kitűnő, szépen zengő hangszerrel gazdagabb legyen. Az orgona újraépítését Günther Hard mester és munkatársai végezték, akiknek a gyülekezet nevében mondott köszönetét a lelkész, hiszen jelen voltak ők is. A templomnak fennállása óta nem volt harangja. Igaz, tornya sem alkalmas arra, hogy harangot helyezzenek el benne. Az egész gondolatot egy céladomány indította el és egyre erősödött a vágy, hogy harang hívogasson Isten dicsőítésére. Most érkezett el az idő. Gombos Miklós harangöntő mester készítette el és az istentisztelet folyamán a templomhajóból húzták'fel a 162 kg súlyú harangot a padlástérben elkészí-Az orgona hangja mellett emelkedik a harang a tetőtérbe tett állványra. A harang oldalán egyszerű szöveg olvasható: „Az Atya, Fiú, Szentlélek Isten dicsőségére önttették a Kecskeméti Evangélikus Gyülekezet hívei. 1993." Másik oldalán egy Luther rózsa található. Az ünnepi istentiszteleten dr. Harmati Béla püspök lTim 6,6-12 versei alapján prédikált. Az ember és az élet megújulásáról van itt szó. Az élet több, mint pénz és haszon. Olyan hozzáállással, mentalitással kell élni, hogy megelégedettek legyünk. A harang figyelmeztet arra, hogy van egy spirituális dimenzió. Ének és zene végig kíséri életünket, fájdalmainkat, örömünket és hálaadásunkat. Úgy szólaljon meg az orgona, hogy a szívünket szólítsa meg. Az igazság itt többet jelent, mint a polgári jogot, jelenti a pietást, a szeretetben való életfolytatást. Ez a templom, ez az orgona és ez a harang úgy szolgáljon, hogy megmelegedjen a szívünk és ne csak a családunkat, a magunk képéhez hasonló embereket tudjuk szeretni, hanem lehajoljunk másokhoz és tudjunk áldozatot hozni. Segítse minden eszköz a gyülekezetei a megújulás és előrelépés útján. A liturgiában Káposzta Lajos esperes és Kis János lelkész voltak a segítők. Először az orgona felszentelése történt meg, majd a virágfüzérrel feldíszített harang elé lépett a püspök, hogy a felszentelés igéit elmondja. Ezután megszólalt az orgona és Trajtler Gábor orgonaművészünk Bach: a-moll prelúdium és fúgáját játszotta, miközben elindult a harang felfelé, hogy még az istentisztelet tartama alatt megszólalhasson. A szerelést elvégezték és pontban déli 12 órakor megkondult az új harang Harmati püspök volt első megszólaltatója. Rövid közgyűlésen hangzott el a lelkész beszámolója, melyet fent ismertettem, majd köszöntések következtek. Káposzta Lajos esperes a gyülekezet lendületes előrehaladását emelte ki és köszönetét mondott a lelkésznek eredményes munkájáért. Dudla Imre egyházmegyei felügyelő egyháztörténeti eseménynek mondta ami most történt, mely a „hírős város” gyülekezetének „lelki rangot" adott. Hans Werner Steiner rüsselsheimi lelkész hivatkozott arra, hogy egy éve voltak itt utoljára, és ebben az évben szép közös munkát tudott végezni a két gyülekezet. A fő dolog az, hogy itt nem rólunk, hanem Istenről van szó. Szabó Gábor református esperes felidézte a két gyülekezet múltjából az 1911 -es földrengés idejét, amikor templomuk megrongálódása miatt ide jártak istentiszteletre. Akkor nem volt harang és orgona, de volt testvéri szeretet és ez megmaradt. Merász József polgármester a város és a megyei vezetés nevében köszönte meg a bevégződött munkát, hiszen ez a város gazdagodását is jelenti. A püspök zárszavával fejeződött be az ünnepély. Délután Trajtler Gábor orgonamüvész hangverseny keretében bemutatta az orgona hangszíneit, romantikus prgonadarabokat játszott, J. S. Bach-, Dubois-, C. Franck-, Widor-, és Liszt-műveket. A gyülekezet nagy részvétele jelezte azt, hogy nagy szükség volt az orgona felújítására, mert van kereslet a művészi orgonazene iránt. Tóth-Szöllős Mihály LELKÉSZLAKÁS-SZENTELÉS RÁKOSPALOTÁN ten kegyelme legyen mindazokkal, akik a lelkészlakás építését valamilyen formában is segítették - fejezte be gondolatait Bolla Árpád. A külföldi vendégek közül elsőként Per Auen Sveaas, a norvégiai Drammen lelkésze mondott köszöntőt. Szólt arról, hogy magyarországi látogatásának egyik célja, hogy a magyar és norvég gyülekezetek között megkezdje a testvérkapcsolatok láncolatának kiépítését. Utána Terho Haemeenkorpi, az ulvilai finn testvérgyülekezet lelkésze tolmácsolta híveinek üdvözletét. Kiemelte, hogy a keresztyén testvéri közösség nem maradhat meg egyetlen gyülekezetben. hanem keresi a többi gyülekezettel való kapcsolatot. így csatlakozhat Isten nagy csaladjához. A porrogszentkirályi testvérgyülekezet felügyelője köszönetét fejezte ki, hogy viszonozhatták a rákospalotaiak tavaszi látogatását, mégpedig egy ilyen jeles ünnepen. Sikter János lelkész egy zsoltárvers felolvasása után átnyújtotta gyülekezete ajándékát: egy, a porrogszentkirályi evangélikus tempíomot ábrázoló fafaragást. Ernst Dehlinger méltatta Bolla Árpád faradhatatlan tenniakarását, melynek példája a most elkészült lelkészlakás, amely egyedülálló Közép-Európában. Egy olyan mű, mely megmutatja, hogyan működik Isten az embereken keresztül. A köszöntések sorát Harmati Béla püspök zárta. Kifejezte afeletti örömét, hogy a rákospalotai gyülekezet egyrészt tud előre nézni, hiszen a jövőre tekintve építette az új lelkészlakást. Másrészt tud kifelé nézni. mert egy magyar és egy finn után most még egy norvég gyülekezettel is a testvérkapcsolatok felvételén fáradozik. A közgyűlés után az új parókia elé vonult az ünneplő sokaság, ahol Harmati Béla püspök megáldotta az épületet és átadta rendeltetésének. A tervező átnyújtotta a lelkészlakás kulcsát, amelyet ezután ténylegesen is birtokba vehetett a gyülekezet. Jó volt látni, hogy ahol a hit és a cselekedetek együtt járnak, ott Isten valósága láthatóvá válik. Veperdi Zoltán „Ne nekünk. Uram, ne nekünk,... hanem a Te nevednek szerezz dicsőséget, szeretetedért és hűségedért.” - a 115. Zsoltár 1. verse így szólította meg az 1993. szeptember 18.-i lelkészlakás szentelésére készült meghívón az ünnepre érkezőket. S ezzel egyben meg is határozta a nevezetes szombat délután alapelvét: a két gyülekezet és négy nemzet képviselőiből összegyűlt hívősereg első renden Isten nevét dicsőítette. Dr. Harmati Béla püspököt, a Nagytemplom előtt fogadta a vendéglátó Rákospalotai Gyülekezet, valamint a magyar testvérgyülekezet Porrogszentkirályról, Terho Haemeenkorpi lelkész, és felesége az ulvilai, finn testvérgyülekezet képviselői, továbbá Per Auen Sveaas, a norvégiai Drammen evangélikusainak pásztora és Ernst Dehlinger német lelkész. A templom bejáratánál felsorakozott presbiterek élén Agárdi György köszöntötte a püspököt, aki Jézus főpapi imádságából választotta (Jn 17,15-17.) az alapigét. Szólt arról, hogy ezen az ünnepen nemcsak egy házzal lett több Rákospalotán, hanem az egyház épült, hiszen Budapestről, a hazai és külföldi testvérgyülekezetekből eljött, egymás szavát nem mindig értők. Isten színe előtt egy közösséggé lettek. Jézus szavai alapján mondhatjuk, hogy az egyház, a gyülekezet e világban van, de nem e világból való. Ez azt jelenti, hogy az egyház olyan épület, amelynek alapköve Krisztus, és ameiy felfelé, Istenre mutat. A Rákospalotai Egyházközség úgy határozott, miszerint e világban, ebben a kerületben úgy építi tovább az egyházat, hogy annak látható jele is megmutatkozzék. S felépült a Nagytemplom mellett a lelkészlakás, hogy azzal együtt, aki majd benne lakik, itt, a földön. Istennek szolgáljon. Az igehirdetés után a gyülekezet énekkara szolgált. Majd megalakult a közgyűlés, melyen először Bánfai László felügyelő Szertartás a belépés előtt köszöntötte a megjelenteket, közöttük a római katolikus és a református egyház képviselőit, valamint Czibik Tamást, a kerület polgármesterét. Beszédében kiemelte mindazt a látható munkát, amelyet az elmúlt tizenhárom évben Bolla Árpád espe-KüIföldi és hazai lelkészek csoportja res-lelkész pásztorolásával végzett a gyülekezet, s amelynek koronája a most elkészült lelkészlakás. De intett arra, hogy a hívek dicsekvése inkább az a láthatatlan munka legyen, amelyet az eltelt időszakban. hitünk szerint a Szentlélek végzett közöttünk. Ezután Bolla Árpád sorolta föl az építkezés főbb állomásait. Nagy Tamás építészmérnök nemcsak a terveket készítette el, hanem gondos apaként, mindvégig figyelemmel kísérte a kivitelezést. Az építőket szinte lehetetlen mind megnevezni, de köszönet illeti valamennyiüket lelkiismeretes munkájukért. Megemlékezett Sebők János gondnokról és feleségéről, akik ugyanezen telken lakva, hűséggel viselték három éven át az építéssel járó nehézségeket. Megköszönte a Déli Egyházkerület anyagi támogatását, a gyülekezet adományait, és a XV. kér. önkormányzat segítségét, amely egymillió forinttal járult hozzá az építkezéshez. Köszönetét mondott a finn testvérgyülekezetnek, akik többször is elküldték offertóriumukat, valamint Ernst Dehlingernek leleményes szeretetéért. Is-ORSZÁGOS PROTESTÁNS NAPOK 1993. október 24-31. Reformációi sorozat a gyülekezetekben a helyi hagyományok szerint KIEMELT RENDEZVÉNYEK: ACSA: október 24. Du. hálaadó istentiszteleten regionális énekkarok találkozója HARTA: október 31. Zeneiskolások szolgálatával közös reformáció-est az evangélikus templomban KECSKEMÉT: oki. 31. Orgonahangverseny azevangélikus templomban KISKÖRÖS: október 31. Zeneiskola fúvós zenekara szolgálatával közös evangélikus-református ünnepi istentisztelet SOLTVADKERT: október31. A reformáció énekei bemutatja az ifjúsági fúvós ötös de. 10 óra du. közös istentisztlet az evangélikus templomban, Luther végrendeletének feldolgozása SZEKSZÁRD: október 25-26. A protestantizmus mai üzenete és szerepe 17 óra október 27-30. Nemzetközi Bach-Buxtehude orgonaverseny október 31. 14 óra Rock-oratórium: Jónás és Jézus BONYHÁD: október 26-27. Előadássorozat az evangélikus gimnázium rendezésében (Dr. Gyapay, dr. Cserháti, dr. Prőhle előadásai) október 29. Rock-oratórium: Jónás és Jézus PÉCS: Egész hetes előadássorozat az evangélikus gyülekezeti teremben MISKOLC: október 28. Orgonahangverseny Trajtler Gábor szolgálatával PÁPA: oki. 29. Bíró Lajos orgonaművész hangversenye 17 óra DOMONY: október 30. Egyházmegyei ifjúsági találkozó MONOR: október 30. 14 óra „Az evangélikus identitás jelenleg” konferencia A Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerülete és a Budavári Evangélikus Egyházközség a Bécsi kapu téri templomban 1993. október 24-én de. 11 órakor ünnepi istentiszteleten emlékezik meg néhai D. Túróczy Zoltán püspök személyéről és szolgálatáról születése 100. évfordulóján. Igét hirdet: Szebik Imre püspök Előadást tart: Dr. Fabiny Tibor teol. professzor Minden testvérünket és érdeklődő hívünket szeretettel várunk. Budapest. 1993. október hó Az Északi Egyházkerület és a Budavári Evangélikus Egyházközség Elnöksége „Mindeddig megsegített bennünket az ÚR!” 1Sám 7,12 A Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, megalakulása, és Békéscsaba Város újratelepítésének 275. évfordulója alkalmával 1993. október 24-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Nagytemplomban hálaadó ünnepi istentiszteletet tart, dr. Harmati Béla és Ján Antal (Zólyom) püspökök szolgálatával. Közreműködik az Egyházközség, valamint a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium énekkara. Az istentisztelethez csatlakozóan ünnepi közgyűlés lesz a Nagytemplomban, s azt követően kiállítás nyílik a központi gyülekezeti házban. (Luther u. 1.)
