Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-10-03 / 40. szám
EGY BOLDOG NAP ALBERTIBEN Evangélikus Elet 1993. október 3. Alberlirsa községében két evangélikus gyülekezet él. Ha Budapestről közelítünk a faluhoz, először Albertibe érkezünk. Ide hívtak meg szeptember 5-én, vasárnap délutánra, mert az alberti gyülekezet hármas ünnepet ünnepelt. Szebik Imre püspök a Káldy Zoltán Szeretetotthon új szárnyát adta át rendeltetsének. Ezzel a kibővült otthon már minden kényelmet és otthonosságot megad a benne lakóknak. A második esemény az újra induló Evangélikus Általános Iskola épületének ünnepélyes átadása és felszentelése volt. Negyvenöt év után nyitotta meg kapuit az iskola és külön öröme lehetett Ponicsán Gyula igazgatónak, aki negyvenöt éve kényszer alatt volt kénytelen átadni a kulcsokat az államosításkor, most pedig, mint az iskola igazgatója ugyancsak ő vehette át a kulcsokat és vezethette be a megjelent vendégeket a tantermekbe. Az induláskor szolgáló két tanítónőt Roszik Mihály lelkész. mint a gyülekezet tagjait, mint tanítványait mutatta be az ünneplő gyülekezetnek : Melicli Melittát és Szakály Ritát. Az iskola udvarán tartott felszentelési ünnepélyen Bánffy György színművész is szolgált Reményik Sándor: Templom és iskola c. költeményének előadásával. Az iskola megnyitása után a gyülekezet a templomba vonult és együtt ünnepelték a templom 215 éves fennállását. Szebik Imre püspök itt a Zsolt 103,1-2 verse alapján prédikált arról, hogy az ember hajlamos a feledékenységre, elfelejt megköszönni, ezért figyelmeztet a zsoltáros a hálaadásra, Isten dicsőítésére. Ez a hajlék azért áll, hogy benne Isten dicsőíttessék. Nem szűnt meg benne az ige hirdetése, az Úr asztalához térdelhettek benne a gyülekezet tagjai, szinkronba tudtak kerülni egymással az emberek, közös utat építeni és tenni a közösségért. Roszik Mihály lelkész beszámolójában számot adott a szeretetotthon bővítéséről és az iskola megújulásáról. 100 nap alatt 520 m2 területű iskola tanteremmel és tornateremmel, öltözővel és szolgálati lakással augusztus végére elkészült és szeptember elsején újra indulhatott a tanítás és nevelés munkája benne. 1711 óta volt iskolája Albertinek és a 45 évi szünet után boldog presbiterek, szülők és családtagok nézhették végig, amint a tanteremben a püspök megáldotta egyenként a kis elsősöket. Az iskola mindig kész volt a fiatalokat az egyház és a társadalom művelt és becsületes tagjaivá nevelni. Az elmúlt 45 év alatt sem „szünetelt” az egyház nevelő hatása, mert - hála Istennek - mindvégig volt hitoktatás, így az egyház benn maradt az iskola falai között. 1991-től négy csoporttal óvoda működik a gyülekezetben 11 dolgozóval és 105 gyermekkel. A szeretetotthon bővítése 60 nap alatt történt. 165 m2-en épültek új szobák és a befogadóképesség 48-ról 56-ra növekedett. így a gyülekezet kicsinyeiről és az öregekről való gondoskodás gyülekezetünk természetes feladatává lett, - fejezte be beszámolóját a lelkész. Dr. Kálmán Attila művelődésügyi államtitkár meleg szavakkal köszöntötte az óvodát, iskolát és szeretetotthont működtető gyülekezetét. Természetes az, hogy a szülők kérik az egyházi iskolát, hiszen a keresztségnél fogadalmat tettek a hitben való nevelésre. Ma új értékrendet építünk. Olyan értékeket kell keresnünk, melyekre országot, társadalmat lehet felépíteni. Hat ilyen értéket sorolt fel: a hit, az erkölcs, a tudás, a testi-lelki harmónia, vagyis az edzettség, a hagyományok őrzése, továbbadása és a nyitottság. Ezekre az értékekre lehet iskolát, tudást és országot építeni. A Kárpátmedencében együtt élő több kultúra és nyelv együttélése nem tragédia, hanem a legnagyobb jótétemény,, mert ezek egymásra hatása csak nyereség valamennyinek. A község polgármestere dr. Kiss Tibor - a gyülekezet tagja - az önkormányzat és az egyházak közötti jó kapcsolat következményének tartja ezt az eredményt. Átadta az önkormányzat ajándékát, egy írásvetítőt. Nagy Ferenc József miniszter a református egyház köszöntését hozta. Hangsúlyozta az egyház nevelő munkájának nagy fontosságát, hogy a külső és anyagi erősödés mellett a lelki megújulást is végre elérje népünk. Ján Antal zólyomi püspök is eljött és szlovák nyelven köszöntött. A nyelvi különbözőség mellett mégis egyek vagyunk a hit megvallásában, a szeretetben, hitben és reménységben és van közös múltunk, közös tanítóink, mint Comenius János. A szlovák egyház nevében kívánt áldást. A német testvérgyülekezet, Schönau lelkésze, Rudi Wolf Roszik Mihály lelkész, Ján Antal és Szebik Imre püspök, Kálmán Attila államtitkár, Nagy Ferenc József miniszter, Detre János esperes „...az igen legyen igen...” gyülekezetének együttérzését és köszöntését az első zsoltár alapján adta át. Detre János esperes a Déli Egyházkerület első általános iskoláját köszöntötte és egyháztörténeti pillanatnak nevezte az eseményt. Felolvasta dr. Harmati Béla püspöknek a gyülekezet nagy eseményét méltató levelét. Dr. Frenkl Róbert országos felügyelő azt emelte ki a nap üzeneteként, hogy az egyház missziói tevékenységét a diakóniai és oktatói munkánk teszi hitelessé és ebben a gyülekezetben ez történik. Szebik Imre püspök foglalta össze az ünnepély lényegét. Az áldás tartalma a 103. zsoltárban tovább hangzik. Bűnbocsánatról, megbocsátásról, feszültségek feloldásáról, megbékélésről szól a zsoltár. Közöttünk és népeink között is oldódjanak ezek a feszültségek. Ezért nagy a felelőssége a szlovák és a magyar egyháznak is. Mi a békesség hídverői akarunk lenni. Nagyon jó hangulatban, mosolygós tekintetek között, gyermekek és felnőttek reményteli közösségében telt el az este, fehér asztal mellett, további köszöntőkkel, visszaemlékezésekkel és ezen az estén minden szívet eltöltött a boldogság. tszm Gondolatok a celldömölki lelkésziktatáson Újsághír: 1993. szeptember 4-én, a celldömölki evangélikus templomban Zügn Tamás megbízott esperes beiktatta szolgálatába Sághy Andrást. Az újonnan választott lelkész, aki Dabrony, Nagyalásony, Kerta és Veszprémgalsa parókusa volt, az Óbudára távozott Bálint László és Bálintné Varsányi Vilma helyére lépett. Egy beiktatási ünnepély valódi értékét soha nem akkor látjuk, amikor éppen történik. Tényleges komolyságát és szépségét nem az elhangzott igehirdetések, a köszöntések száma és hosszúsága, a nagy szavak mennyisége adja meg, nem az elfogyasztott szendvicsek és sütemények súlya méri. Kellékei ezek az ünnepnek, nélkülözhetetlenek, de nem ezektől fénylik igazán ez az ünnep. S nem is a tudósítás hosszúságától, aprólékosan részletező leírásától. Különös, de a lelkésziktatás valódi értékét akkor mérhetjük fel, amikor már elfelejtettük. Mert a választás komolysága, a fogadalom súlya, a fogadalmat tevő hitelessége egyes-egyedül az időben Mécses Szeretetszolgálat Ezt a nevet vette fel a magyar Börtönpasztorációs Társaság, mely Szegeden tartotta ez évi rendes közgyűlését. Ez az országos ökumenikus nonprofit karitatív társaság az egyházak közös lelkészi szolgálatát fogja össze, együttműködve a büntetés-végrehajtás szerveivel. A közgyűlés alapszabálymódosítással vette fel a fenti nevét, egyrészt mert Mécses néven adják ki a börtönökben „világító" lapjukat, melyet már valamennyi börtönben terjesztenek, sőt mintegy 2000 pld. a romániai börtönökben is elvégzi áldásos munkáját. A közgyűlést Gyulay Endre szegedcsanádi katolikus püspök, a társaság egyik elnöke nyitotta meg, emlékeztetve Jézus utolsó ítéletről mondott példázatára, ha betegeket, börtönben lévöket. .. meglátogattatok, velem csclckcdtétek. A szolgálat célkitűzései lassan megvalósulnak, a börtönök légkörét jobbá teszi a lelkészek szolgálata. Ezt egyébként az ülés során dr. Tori Ferenc vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka is megerősítette felszólalásában, mondván, hogy az őrzés biztonságát is javítja és erősíti a rendszeres lelkigondozás, 97. elítéltekkel való törődés. Dr. Majzik Mátyás, a szeretetszolgálat ügyvezető elnöke beszámolt az elmúlt év munkájáról, kiemelve, hogy a különböző egyházak papjai igen áldozatos munkát végeznek és eredményes a szolgálatuk. A szeretetszolgálat munkája kiterjed valamennyi börtönre, a Mécses című lap 10 000 pld.-ban minden zárkába bekerül és számos reflexiót is kaptak már az olvasóktól. Különösen két területre figyelnek még a börtönökön kívül. Az egyik a családok, hozzátartozók gondozása és a kapcsolatteremtés javítása, a másik pedig a magános elítéltek számára levelező és csomagküldő szolgálat szervezése. A levelezés jeligésen folyik és havonta kb. 500 elítélt küld vagy kap levelet. A családtagok 2500 Ft egyszeri segélyt kapnak és újabban tüzelőanyag-utalványt is tudnak adni. Igen fontos feladatnak tekintik a szabadultak utógondozását. Átmeneti szállás működik Szegeden. Mórahalmon egy tanyát vásároltak erre a célra, de egyelőre folyik a küzdelem a helyi lakossággal az elismertetésért. Szekszárdon és Lovasberényben tanácsadó szolgálat működik a szabadultak számára. A Mécses szeretetszolgálat úgy látja, hogy az eddigi eredmények mellett is még sok a tennivaló, ezért a közgyűlés elhatározta, hogy a szervezet vallásos tagjait közös imádkozásra hívja. Felhívás tagjainkhoz és minden érdeklődőhöz Tevékenységünket csak Istenben való hitben és a Tőle nyert erővel tudjuk áldásosán, hatékonyan végezni. A nem vallásos tagjaink és pártolóink pedig rendszeres elmélkedéssel, (tevékenységük átgondolásával, felelősségük öntudatosításával) erősíthetik humánus szemléletüket, mélyíthetik el emberségüket. Ennek tudatában 1993. augusztus 31-én Szegeden tartott Közgyűlésünk egyhangúan felszólítja tagságunkat, pártolóinkat és az érdeklődőket, hogy minden vasárnajv'este 7 órakor az előre megadott ima és elmélkedő szándékok alapján 3-5 percet fordítson közös (egyidöben történő) imádkozásra ill. elmélkedésre. Ima és elmélkedési szándékokat hetente közöljük. Kérjük olvasóinkat, imáikkal is segítsék tevékenységünket, szeretetszolgálatunkat. Minden érdeklődést hálásan fogadunk: MÉCSES SZERETETSZOLGÁLAT MBpT 6753 Szeged, Haller köz 6. Telefon / fax: 62-325-139 Dr. Majzik Mátyás ügyvezető elnök. Október havi imaszándékaink: Október 3. 1. Imádkozzunk azokért/elmélkedjünk azokról, akik ellenszenvvel viszonyulnak a Mécses Szeretetszolgálat törekvései iránt, egyéni érdekeiket szembehelyezve a közösségével. 2. Imádkozzunk azokért/elmélkedjürik azokról, akik a börtön magányában sem érzik szükségét a lelkigondozásnak. bontakozik ki, válik felfoghatóvá. A fogadalmat a hűség méri, a hűséget pedig egy csendes, könyörtelen, semmi mással fel nem cserélhető mérőeszköz: az idő. Amikor már elfelejtettük az új szerepét ízlelgető fiatal esperes szavait, az új lelkész életközeli igehirdetését, a műsort adó fiatalok naiv ifjúsági énekeit, verseit, a lelkészétől búcsúzó kertai asszony elcsukló hangját, amikor már azt is elfelejtettük, hogy volt valaha egy beiktatás, akkor kapja meg súlyát ez az ünnep. Olyan mint a bor, olyan mint a házasság. Az évek érlelik meg, s minél több múlik el felette, annál nemesebbé válik. Ha egy gyülekezet lelkészt választ, döntésének méltóságát az alapozza meg, ha ragaszkodik választottjához. Azzal mutatja meg, hogy komolyan veszi önmagát, ha komolyan veszi saját választását. Amikor a lelkész az oltár és a gyülekezet előtt vállalja a rábízottakat, bármilyen ünnepélyesen hangozzanak is szavai, valójában még súlytalanok. Szándékot tükröznek csupán, s minden szándék súlytalan önmagában. Csak megvalósításában ölt testet, válik súlyossá. „Aki nekem szolgál, engem kövessen” - Jézus szava megkerülhetetlenül megszabja minden idők sáfárainak az utat. S tudjuk: ő nemcsak beszélt, de ismerte is azokat, akikhez szólt, sírt, a sirókkal, nevetett a nevetőkkel. Azt is meghagyta: a sáfár dolga, hogy hü legyen. De nem lehetünk hűek Krisztushoz, ha nem maradunk hűek Krisztus hűségéhez. Ha a lelkésziktatás az esküvőhöz hasonlít, az azt követő vendégség a lakodalomhoz: itt is, ott is voltaképpen előre iszunk a medve bőrére. Hogy lesz-e medve a zsákbamacskából, azt majd az idő dönti el. De elindulni csak reménységgel érdemes. * A valóságban mindez persze nem ilyen drámai: az ünnepséget a néha megcsillanó humor, a versmondó bakija, az ének botladozása teszi emberivé és elviselhetővé. A felszínes csevegés közben zserbót kereső tekintetek, a koccintások az egykor a bécsi császári udvarban is kedvelt sági borral feledtetik az alkalom emelkedettségét. Vagy másképpen: azzá teszik ezt az ünnepet, ami valójában - a bizalom ünnepévé. S hogy ebben az ünnepélyben megtestesült bizalom célhoz érhessen, csupán annyi kell, hogy lelkész is, gyülekezet is komolyan vegye: „a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig ezen túlmegy, az a gonosztól van." Kovács Imre LELKÉSZ-CSENDESNAPOK 1993. október 18-22 között Budapesten a XII., Csörsz u. 18. sz. alatti MOM Művelődési Házban a közismert dr. Samuel KAMALESON metodista lelkipásztor és munkatársai, baptista, evangélikus, metodista, református lelkipásztorok és gyülekezeti munkások részére evangélizációs csendesnapokat tartanak, az Ökumenikus Evangélizációs Munkaközösség rendezésében. Azokkal együtt, akik az elmúlt években részt vettek ezeken az alkalmakon, fordulunk ezúton is a gyülekezetek lelkipásztoraihoz, hogy imádságaikkal és e lehetőség meghirdetésével járuljanak hozzá e csendesnapok áldásos megrendezéséhez. A csendesnapok célja: a lelkipásztorok és missziói munkások megújulása. Ezért hívunk minden, a fenti egyházakban szolgáló lelkipásztort és gyülekezeti munkást. E hívás a lelkipásztorokhoz intézett meghívókon át már elhangzott, de most ismét hangzik: hívjuk Testvéreinket a csend és az Ige közösségébe, a Szentlélek jelenlétét várva és remélve. Az Evangélizációs Munkaközösség készséggel segít azoknak, akik a szállás-étkezési költség térítésében segítséget kérnek. Felvilágosítás és jelentkezés: „Lelkészi Csendesnapok” 1146 Budapest, Abonyi utca 21. címen. Isten könyörüljön rajtunk és újítson meg bennünket. Ökumenikus Evangélizációs Munkaközösség Segély Koszovónak A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Caritas svájci szervezetével való együttműködés keretében, 25 tonna lisztet szállított Koszovóba. A két kamionnyi segélyt, a Teréz nővérről elnevezett pristinai szeretetszolgálat vette át és osztja ki Jugoszlávia déli tartományában a rászorultaknak. A szállítmány, amely Budapestről indult, minden különösebb fennakadás nélkül érkezett meg végcéljához Pristinába. A fuvarozók elé, négynapos útjuk során a szerb hatóság semmiféle akadályt nem gördített. A Szerb Ortodox Egyház egyébként támogatásáról biztosította a magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat koszovói segélyakcióját. A Szeretetszolgálat, amely az év első felében mintegy 1200 tonna élelmet juttatott el a jugoszláv utódállamokba, továbbra is együttműködik a Caritas svájci szervezetivel Koszovó segélyezésében. Levelek Dániába I. Kihelyezett sajtóklub Kecskeméten Kedves Sanne! Amikor Dániához közeledve, a repülőgépről megpillantottuk a dán szigeteket, nem gondoltuk volna, hogy Maga integet olyan türelemmel felénk a koppenhágai repülőtér érkezési oldalán. Köszönjük, hogy abban az ismeretlen világban szeretettel várt és fogadott minket. Tüstént éreztük, hogy barátunk, testvérünk. Gyorsan betuszkolt bennünket a városba induló autóbuszba és irány a vasúti főpályaudvar. Útközben persze ezt is, azt is megmutatta szép fővárosukból. A pályaudvaron aztán több időnk volt. Maga csak mosolygott, mikor megköszöntük a szíves meghívást és elmondhattam, hogy 50 éves lelkészi jubileumom ajándékaképpen veszem Isten kezéből ezt az utat. Akkor ott még nem gondoltuk, hogy mennyi öröm, szépség és élmény vár reánk abban az 500 szigetből álló, fél Magyarországnyi Dániában! Ezután felültetett minket egy fehér mesevonalra. Kényelem, tisztaság, simításra magától megnyíló ajtó. Mondta, hogy a tengernél meglepetés vár reánk. Elbúcsúztunk. Mi meg elindultunk gyorsvonatunkon egy hatórás útra, Sjaelland szigetről Fyn szigetén át a legnagyobb dán félszigetre, Jyllandra, annak is az északi részére. Nemsokára a tengerpartra értünk. Fehérszínű gyorsvonatunk begurult egy hatalmas komphajó gyomrába, a hajó meg elindult egyórás útra a tengeren. A komphajó felső részéből nagyszerű kilátás nyílt a lengene. Majd vissza-, illetve lementünk a vonatunkba. Ezután partra érve, vonatunk folytatta útját az enyhén lankás, szelíd dán tájakon. A sok tanya körül nagy rétek, szántók voltak. A falvak kicsik, szétszórt, egymástól távolabb épített virágos, parkos, többnyire piros zsindely es házakból állnak. Láttunk sok zsúpos háztetöl is, ami ott igencsak drága. Itt-ott szélmalmok áll"k- Közben öblök, szigetek között, mellett futott vonalunk. Régi és újabb templomokat láttunk. És az egész ország evangélikus! Jó érzés volt egy olyan országban lenni, ahol mindenki evangélikus hittestvérünk! Kedves Sanne, térképünkön megmutatta az utat és kért, hogy Alborgban szálljunk ki. Olt várt bennünket Carl Hertz-Jensen lelkész és máris egy kedves falusi parókiára repített minket gépkocsiján. Útközben feltűnt, hogy mindenütt tisztaság, rend van és még a mezei tagutak is betonból készültek. Abban állapodtunk meg, hogy utunk utolsó előtti napján majd Koppenhágában találkozunk. Hála Istennek, pontosan így is történt! Sanne'ott volt és elindultunk szállodánkba, majd az Allamegyházi Hivatal Európa-titkára, kedves Sanne főnöke várt minket. Mosolygott és örült, amikor elmondtam, hogy mint öt, az első magyar nyomda gazdáját is Budán Hess Andrásnak hívták, aki beírta nevét a magyar művelődés történetébe. Ezután Sanne elindult velünk a fővárosba. Régi házakat, udvarokat, templomokat, műemlékeket mulatott. Egyszeresük ott álltunk a Dóm előtt. Ebben a templomban vannak Thorvaldsennek, a világhírű dán szobrásznak az alkotásai. Mindenekelőtt a templom oltárán a Jézus szobor! Felejthetetlen élmény. Jézus hatalmas szobra hátulról is, kél oldalról is megvilágítva. Tündököl, ragyog, - mint mondta és mint írva van. Az ember az oltár előtt állva, Jézus lábai alatt áll. Felnézünk rá, a fénylő, élő ÚRra, amint a dán szöveg szerint most is mondja: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik meg vagytok fáradva és terhelve... Én veletek vagyok minden napon... Sanne még meg akarta mulatni a Dóm tornyából feliilnézetben is Koppenhágát. De mi már fáradtak voltunk felmenni a magas toronyba. A parlament elölt aztán elbúcsúztunk. Köszönjük el nem felejthető kedvességét. Áldja meg Isten! A napokban az ígért könyvet feladom részére, kedves Sanne! Testvéri szíves üdvözletekkel: Sümeghy József A Miniszterelnöki Hivatal szokásos sajtóklubját ezegyszer nem a Parlamentben, hanem Kecskemét városában tartotta meg. A két házigazda Katona Tamás államtitkár és Merász József polgármester, a nap témája: az egyházi ingatlanok átadásának helyzete, tapasztalatai - volt. A házigazdákon kívül jelen volt még Isépy Tamás, Lukáts Miklós és Pálos Miklós államtitkár, valamint dr. Szalay László a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese és dr. Fedor Tibor az Egyházi Kapcsolatok Főosztályáról. Több oldalról került megvilágításra az egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése. Katona Tamás arról beszélt, hotgy az egyházak a kárpótlás keretében kapják vissza javaikat. Isépy Tamás hangsúlyozta, hogy a visszaadás a funkcionalitás elve alapján történik. Csak az kérhető és adható vissza, aminek valamilyen funkciót tudnak biztosítani, tehát nem értékesíthető, eladható az ingatlan. Pálos Miklós államtitkár a visszaadás folyamatáról beszélt. A helyi egyház és önkormányzat tárgyalásával indulhat meg az eljárás. Ha nem tudnak első lépésben megállapodni, úgy az előkészitő bizottsághoz kerül, melyben egyházi és minisztériumi, önkormányzati képviselők döntenek és döntésüket terjesztik fel a kormány elé. Háromféle megoldás lehetséges: vagy visszakapja a kérő egyház az eredeti épületét, vagy csereépületet, ingatlant kap, ha ez sem lehetséges, úgy pénzbeli kárpótlást kaphatnak. Eddig több mint 800 ingatlan került az egyházak birtokába. Lukáts Miklós államtitkár a tárgyalások hangulatáról mondta el, hogy a kezdeti feszültségek feloldódtak, egyáltalán nem voltak ideológiai viták a felek között. Az egyházak nem csupán iskolákat kaptak vissza, hanem szociális és karitatív célú épületeket is. A Művelődésügyi Minisztérium képviselői azt hangoztatták, hogy eddig kb. 600 esetben oldódott meg a kérdés helyben az egyház és az önkormányzat között. Itt nagyrészt olyan épületekről esett szó, melyek megüresedtek. Ahol az egész település egyöntetű kívánsága volt, ott nem volt vita a visszaadásról. Egyébként ez a kezdeti lendület a helyi megoldásoknál bizonyára le fog lassulni. Valamennyien kiemelték, hogy nem visszaadásról van szó ezeknél az eseteknél, hanem a tulajdonjog helyreállításáról, jogilag így helyes mondani. A sok újságírói kérdés megválaszolása után Merász József polgármester elmondta a kecskeméti átadott épületek történetét, majd meginvitálta a csoportot néhány ilyen épület megtekintésére. A katolikus, református és evangélikus egyház lelkészei ismertették az épületek funkcióját és jó volt látni azt is, hogy valamennyi esetben már felújítás, az épület helyreállítása, megszépítése is megtörtént. Kecskemét városa és egyházai példamutatóan cselekedtek e témában. Kecskeméti gyülekezetünk visszanyerte székházát és folyik annak szépítése is. A városi séta végén betérhettünk a szépen megújított Ybl-temp- Iomba és az „öreg templomba", mely újabban a kalocsa-kecskeméti egyházmegye társszékesegyháza lett. A ZSINAT 10. ÜLÉSSZAKA 1993. október 8—10-ig (péntektől vasárnapig) lesz a fasori gimnáziumban. Téma:- Az 1. sz. törvény: A magyarországi Evangélikus Egyház szervezetének alapelvei című törvénytervezet általános és részletes vitája.- A 2. sz. törvény: Az egyházi szolgálat törvényjavaslatának részletes vitája.- Felkészítés az egyházi szolgálatra című törvényjavaslat koncepciója.- Az egyházi szeretetszolgálat és intézményei című törvényjavaslat koncepciója.- A szociáletikai nyilatkozat ismertetése.- Jelentés a zsinati szakbizottságok témafelmérésének és a zsinati bizottságok összetételének helyzetéről.
