Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-09-26 / 39. szám
Evangélikus Élet 58. ÉVFOLYAM 39. SZÁM 1993. SZEPTEMBER 26. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 16. VASÁRNAP Krisztus országa nem kárhoztatás. Nem azért jött, hogy kárhoztasson, ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP hanem hogy bünbocsánattal megtartson. Az Ő országában senki sincs bünbocsánat nélkül. ÁRA: 18 Ft Luther A TARTALOMBÓL Az evangélium észtül ÖKUMENIKUS KONFERENCIA A KISEBBSÉGI JOGOKRÓL ORSZÁGOS EVANGÉLIZÁCIÓS HÉT BESZÉLGETÉS BÖRÖCZ SÁNDOR VADOSFAI LELKÉSSZEL MAGYAR EGYHÁZI KÜLDÖTTSÉG AZ ÉSZTORSZÁGI OTEPÄÄ-BEN mint 200 évig élt ez a nép a cári orosz uralom alatt. Csupán 22 évig szívhatták a szabadság levegőjét (1918-1940), mert a háború alatt és után szintén német, majd szovjet megszállás alá kerültek. Ez politikai, gazdasági és vallási értelemben súlyos romlást hozott. Az egyház a nyílt és burkolt, de mégis nyilvánvaló egyházellenes tendenciák miatt erősen visszaszorult. Ma a lakosságnak mindössze 30%-a tekinthető vallásosnak, és ezen belül kb. 250 000 az evangélikusok száma. Ezek 143 gyülekezetben 90 lelkész és 23 diakónus szolgálatával élik egyházi életüket. Jelentősebb még az ortodoxok száma, és kisebb mértékben találhatók meg az ún. kisegyházak. Észtországnak az 50 éves szovjet uralom alól való felszabadulása azt eredményezte, hogy az eddig gazdaságilag kizsákmányolt ország kezd talpra állni. Az egyházak is kezdik megtalálni feladatukat, és az újra visszakapott lehetőségek kihasználásával igyekeznek az észtül hirdetett evangéliumnak mind nagyobb teret hódítani. Míg a megszállás idején államosított templomaikban és egyházi épületeikben csak bérfizetés ellenében kaphattak helyet, most a visszakapott templomokat, gyülekezeti házakat renoválják és újra az evangélium hirdetésének szolgálatába állítják. Az egzisztenciális fenyegetések miatti felelem korábban sokakat visszatartott az egyház életében való aktív részvételtől. Most egyegy vasárnap 10, 20 sőt 30 keresztelés is van, akik között sok a gyermek, de a felnőtt korú is. Erősen megnövekedett a hitoktatói fiadat is. Szépszámú .kopfirmanduscsoportokban készítik fel a fiatalokat az első úrvacsoravételre. Egy-egy gyülekezetben több énekkar is alakul a gyermekek és felnőttek körében. Az istentisztelet liturgikus betéteit énekkarok éneklik. Öröm hallani ezeket a híreket, s még nagyobb öröm ezt megtapasztalni személyes látogatás során. A lelkészkonferencia Észtország délnyugati részén, Tariu közelében, Otepääben volt. A tanácskozások témájáról és a megbeszélésekről külön cikkben szándékozunk beszámolni. Most még arról kell számot adnunk, hogy a konferencia résztvevői a program záróakkordjaként, egy hét végén, gyülekezetlátogatásra mehettek, ahol részt vehettek istentiszteleteken, gyülekezeti alkalmakon. Ez a személyes tapasztalatszerzés többet jelentett az észt egyházi élet megismerését illetően, mint sok adatnak az elmondása, hiszen mindnyájan láthattuk a szépen felújított, megtelt templomokat és a népes gyülekezeti együttléteket. Haapsaluba négyen jutottunk el, egy finn, két magyarországi és egy erdélyi magyar lelkész. A finn lelkész a liturgiában vett részt, az igehirdetés magyar lelkész ajkáról finnül hangzott észtre való tolmácsolással. Én vettem magamnak azt a bátorságot, hogy köszöntésemet észtül mondjam el, abban a reményben, hogy finn nyelvi ismereteim alapján meglehetősen jól és érthetően tudom elmondani, s megfelelő kiejtéssel és hangsúlyozással fogom átadni a magyarországi evangélikus egyház köszöntését a rokon észt népnek és egyháznak. Az erdélyi lelkész magyarul köszöntötte a gyülekezetét, őt először finnre, majd észtre tolmácsolták. Ázt hiszem, mindnyájunk számára nagy élmény volt az észt hittestvérekkel való találkozás. Imádságainkban emlékezünk rájuk. Vető Béla „MINDENT AZ ÉN KEZEM ALKOTOTT - MEINE HAND HAT ALLES GEMACHT” (Ézs 66,2) Smidéliusz Zoltán esperes, dr. Harmati Béla püspök és IVlónus László lelkész E prófétai igének mindent egybefoglaló gondolata határozta meg 1993. augusztus 15-én délután az Ecsenybe érkezők örömét. A nyolcszáz éves településre 210 évvel ezelőtt érkezett német ajkúak - az 1842-43-ban már másodikként épített templomuk felújításának alkalmával - a 150. évfordulón gyülekeztek a világ minden részéből. Dr. Harmati Béla püspök - német és magyar nyelvű igehirdetésében utalt arra, hogy az egyházközségben harmadik alkalommal végzi szolgálatát, amelyek közös vonása az emlékezés: „életre, építésre és előrehaladásra. Az ige két fogalmat hordoz, a templomra és emberre, a gyülekezetre vonatkozóan. Utóbbiban látva az ősök fáradozását. Emlékhely csupán a templom? Nem lehet Istent idekötni, bár ennek biztosítékát keressük. A templom szép és dísz... Isten azonban nagyobb mint a tenyerünk, templomunk, életünk és világunk.” A gyülekezet leggyászosabb - a kitelepítés - napjára utalva mondta: „Ez a ház maradt a menedék, amelyben megőrizhettük keresztyén örökségünket, mégis ki kell lépni az emberöltő távlataiból abba, amit Jézus ígér. Hiszen látható, mennyi ember - királyok és császárok - kezéből hullott ki a hatalom a történelem folyamán, a templom megmaradt. Hogy felfelé nézzen az ember arra, Akié minden hatalom. Lelkünk bár a múlton csüng, mégis elérkezett a nem remélt alkalom. Amikor máshol vallási hovatartozás miatt templomokat rombolnak - ott a pokol -, itt van Isten lábainak jó alapokon vetett zsámolya.” Folytatás a 3. oldalon Az észtországi haapsalui gyülekezet temploma Lapunk a közelmúltban rövid híradásban közölte, hogy magyarországi evangélikus egyházi delegáció vett részt az észtfinn—magyar lelkészkonferencián Észtországban. Ez a testvéri találkozó az eddigiekben Finnországban vagy Magyarországon volt’ most először tartották ezt észt földön. Ennek magyarázata az, hogy ez a mintegy 45 000 km2 területű, kb. 1,6 millió lakosú ország történelme során alig élvezhette a szabadság áldott lehetőségét. Dán, német, svéd megszállás után több Megnyílt a hetedik... , I TANÉVNYITÓ ÜNNEPÉLY BÉKÉSCSABÁN Az istentisztelet oltári szolgálata RAGYOGJON VILÁGOSSÁGOTOK.,. Az istentisztelet szolgálatát dr. Harmati Béla püspök Táiborszky László esperessel és Aradi András igazgató lelkésszel együtt végezte. A püspök igehirdetésének textusa Mt 5,14-16 volt. Hálaadással említette a gimnázium múltját, a nevelőket és tanítókat, akik itt generációkat neveltek és tanítottak. Elsőként a mostani tanárok felé fordította az ige mondanivalóját: Ti vagytok a föld sója! Jézus ezt tanítványainak mondta, de tudjuk, ott van mögötte: Én vagyok a világ világossága. Nem a magunk fényét, világosságát kell továbbsugároznunk. Egy üzenet hordozói a tanárok és nevelők. Amit az egyház hirdet, amit a templom tanít, azt teszi gyakorlattá az iskola. Feladat az iskola és a szülök számára egyformán: Éljetek úgy, ahogy a világosság Isten színe előtt ragyog. Békéscsabán ragyognak a templomok, így világítsanak a gyülekezet tagjai is. Sugározzon az iskolából a becsület, a pontosság, a hűség és a mások életének megbecsülése, legyen az iskola Isten szeretetének és békességének sugározója. Igehirdetését a püspök e szavakkal fejezte be: 1948-ban Ordass püspököt azért börtönözték be és állították félre, mert ellene állt az iskolák államosításának. Minden új evangélikus iskola megnyitása egyben Ordass püspök rehabilitálása, aki kiállt az evangélikus iskola mellett. A záró oltári szolgálat keretében az iskola új igazgatója és a tanári kar tett esküt, majd a tanulók tettek fogadalmat, mellyel elkötelezték magukat az iskola hagyományai és mai rendje mellett. NYITOTTAK LESZÜNK MINDEN JÓ ÉS SZÉP SZÁMÁRA... A templomban tartották meg a tanévnyitó ünnepélyt is. Elsőként Negyvenöt év után újra van evangélikus gimnázium a magyar evangélikusság fellegvárában, ha úgy tetszik az „evangélikus Rómában”. A békéscsabaiak 1855-ben döntöttek egy gimnázium felállítása mellett, mely először algimnázium, majd 1878-tól főgimnázium volt. 1948-ban államosították, most újra működik a korábbi Rudolf Gimnázium, de Békéscsabai Evangélikus Gimnázium néven. Az önkormányzat épületet és pénzt kapott gimnáziuma felállítására. Az ünnepély a nagytemplomi istentisztelettel kezdődött, melyen a gimnázium növendékei, tanárai és az egyház vezetőin kívül részt vettek a város és a megye képviselői is, az öregdiákok közül sokan, és nagyon sok szülő és rokon. a gimnázium új igazgatója, dr. Nánay László szólt az ünneplő gyülekezethez. Ez a nap nagy betűkkel lesz olvasható a város és az iskola történetében. Ma megújulva, az elődök nemes hagyományait követve nyitja meg kapuit az iskola az evangélikus és a nem evangélikus diákok előtt. Nem véletlen, hogy a templomban vagyunk együtt, ez is jelzi elkötelezettségünket. Megemlékezett a testvériskolákról, a már működő másik hat gimnáziumról. Köszöntötte a régi Dr. Nánay László iskolaigazgató beszédét mondja diákokat, majd megköszönte a szülők bizalmát, hogy gyermekeiket idehozták. Az iskolának ma is élő híre van, igyekezni fogunk megfelelni az elvárásoknak, kibontakoztatni a tehetségeket. Nyitottak leszünk minden jó és szép számára, ehhez szorgalmat és tanulást kért a diákoktól. Kérte a további támogatást az egyház, a gyülekezet, a város és a megye részéről is. Lukáts Miklós államtitkár örömét fejezte ki, hogy részt vehet e történelmi pillanatnál, az iskola újraindításánál. Kérte, hogy az iskola töltse be hivatását és öregbítsék az iskola hagyományát. Az egyházkerület és az országos egyház nevében szólt az ünneplőkhöz dr. Sólyom Jenő kerületi felügyelő. Istennek adott hálát, hogy elérkezett ez a nap. Köszöntötte a tanulókat és a tanárokat, kiemelve, hogy nemcsak tanítani, de nevelni is fognak. Megköszönte a szervezési munkát Aradi Andrásáé igazgatóhelyettesnek és köszönte dr. Nánay Lászlónak, hogy elvállalta az igazgatói szolgálatot. A többi evangélikus gimnázium nevében is üdvözletét adott át, remélve, hogy bele fognak találni ebbe a közösségbe a békéscsabaiak is. Az iskola igazgatótanácsának elnöke - maga is volt diák -, Szenté Béta is örült e nap eseményének, kifejezte azt a szándékot, hogy nyitottak lesznek, bárki beléphet, bárki támogathat. Jó, hogy lesz egy intézmény, mely a város jövendő értelmiségét nevelheti. Köszönetét mondott a város önkormányzatának és a közgyűlésnek, mely így határozott, hogy megnyílhatott ma az evangélikus gimnázium. Mindent meg kell tenni azért, hogy boldog élete legyen gyermekeinknek. Papp János. Békéscsaba polgármestere arról szólt, hogy a város és az iskola az elmúlt évszázadok alatt mindig összeforrt. Az épület ugyan leromlott állapotban van, ezért szükség lesz minden támogatásra. Jó, hogy lesz önkormányzati gimnáziuma is a városnak, egészséges versengés lehet a két iskola között. Ez az iskola mindig kiváló polgárokat nevelt, tegyék ezt ezután is. A volt növendékek nevében többen is szóltak. Dr. Tábori János, aki az iskola növendéke és tanára is volt, a hitben való nevelést hangsúlyozta. Timkó Rudolf az öregdiákok nevében azt kívánta, hogy hitben, szeretetben és békességben végezzék munkájukat egy boldog Magyarországért. Kökényesi Tibor,az iskola mai tanára felolvasta az Öregdiákok Baráti Köre elnökének, Hursan Pálnak levelét. A tanévnyitó piüsorát a diákok szavalata, ének- és zeneszámai egészítették ki. Szavalt Borók Beryll. Ancsin Bettina. Zsíros András. Fabulya Márta, a Budai Barbara és Mariann testvérpár zeneszámot adott elő, míg a frissen alakult iskolai énekkar Rázga József tanár vezetésével Szokolay: Áldjuk Isten... kezdetű müvét adta elő. Dr. Nánay László igazgató végül ünnepélyesen megnyitotta az iskola 138. tanévét. Tóth-Szöllős Mihály Az igazgatótanács elnöke: Szente Béla A tanévnyitó műsorát szolgáltató tanulók csoportja
