Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-08-08 / 32. szám
Evangélikus Élet 1993. augusztus 8. r—-------NAPRÓL Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon. Lk 12,48 VASÁRNAP Áldjátok, népek, a mi Istenünket, hangosan hirdessétek dicséretét! Ö tartott életben bennünket és nem engedte, hogy lábunk inogjon. Zsolt 66,8-9 (Róm 5,18; Mt 25,14-30; Fii 3,7-11[12-14]; Zsolt 14). A megszabadulás öröme énekeltette e sorokat a zsoltárossal. Biztat: Éljük át újra és újra saját életünkben is ezt a szabadulást! Tűz perzselő lángja, ár hömpölygése, hálóként körénk fonódó gondok se rettentsenek. „Hét tűzön megy át az ezüst, ágy ragyog tisztasága", énekelte Luther is. A zsoltárossal együtt tudta: Az Úr fáradt vándorai a kellő időben mindig oázisra lelnek. HÉTFŐ Pál írja: Gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is. 2Kor 8,21 (3Móz 25,14; 1 Kir 3,16-28; ApCsel 23,12-35). Rosszindulatú vádak alól Pál apostol sem volt kivétel. Némelyek nemcsak apostolságát vonták kétségbe, de enyveskezünek is tartották. Csalódniok kellett: az evangélium kincsével jól sáfárkodó, a gyülekezet kincsével is el tud számolni. Isten előtti tisztességünk tükre a másik ember. Tömören és egyszerűen, Veres Péter író szavaival: „A rongy ember is csakúgy meghal egyszer, mint a jó és becsületes ember. Érdemes akkor rongy embernek lenni?" KEDD Ö elküldi majd angyalát előtted. lMóz 24,7 (ApCsel 12,7; Péld 8,12-21; ApCsel 24,1-21). Láthatatlan jelek. Rádióhullámok. Elég egy jó vevőkészülék, s akár életet is menthetnek. Istentől is érkeznek jelek, „hullámok”. Van láthatatlan isteni erőtér. Csak megfelelő hullámhossz és „antenna" kell, hogy vehessük az „adást". Isten legcsodálatosabb jeladása: Jézus Krisztus. Őt küldte el Isten előttünk. Hívó szavát hallva, nyomát követve biztos a megmenekülésünk. SZERDA Alázzátok meg magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. lPt 5,6 (Mik 7.9; lPt 4.7-11; ApCsel 24,22-27). Ismert közmon-S_____________________________________—---------------NAPRA —------v dás volt a korabeli Palesztinában: „Aki felmagasztalja magát, azt Isten megalázza, és aki megalázza magát, azt Isten felmagasztalja.'' Jézus is bclcszőtte egyik péjdázatába (Lk 14,7-11), scz húzódik a későbbi levélíró szavai mögött is. Isten örök rendjéről lebben fel itt a fátyol. Nehéz elfogadni, alkalmazkodni hozzá, mégis: Ez a rend a „lelke” mindennek. CSÜTÖRTÖK Senki se csüggedjen cl! lSám 17,32 (Zsid 10.39; lTim 4.12-16; ApCsel 25,1-12). Az ifjú Dávid nyugtatta így a filiszteusokkal háborúzó Saul királyt és embereit. E szavakkal indult cl nagyívű pályáján. Évezredekkel később a halálosan beteg Ady Endrének „lángóhaja” volt á későbbi nemzedékhez: „Ne csüggedjetek el...határtalan az Életi (A Tűz márciusa.) Életet üdvözlőnek, attól elköszönönek egyaránt erőt ad: Bajban, fenyegetettségben soha nincs egyedül az ember. PÉNTEK Igaz-e Isten előtt a halandó? Alkotója előtt tiszta-e az ember? Jób 4,17 (Róm 3,27.28; Jer 1,11-19; ApCsel 25,13-27). A példás szerzetesi életet élő fiatal Luther Márton vívódása visszhangzik Jób barátjának szavaiban: Hogyan lelek kegyelmes Istenre? Hisz mindaz kevés, mit adni, tenni tudok! Nem ők találtak kegyelmes Istenre; Isten kegyelme találta meg Jóbot is, Luthert is. Vívódásainkban biztos fogódzó: még ha átkozódva futunk is előle, végül utolér az Isten az Ő kegyelmével. SZOMBAT Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az ÚRban bíznak, erejük megújui, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak és nem lankadnak meg. Ézs 40,30-31 (Kol 1,9-11; Mt 7,24-27; ApCsel 26,21-23) A szabadon szárnyaló sas látványán tűnődve, a babiloni fogság „evangélistájának" eszébe jut otthonától elszakított népe lankadtsága, fásultsága. Hallja az igét, s csodálatos vigaszdal csendül fel ajakán: Tekintsetek fel a magasba! Bízzatok! A fogságban hitetek jelenti a szabadságot. Bácskai Károly _________________________________________________J ÉLŐ VÍZ Gipszfigurák Körúti házak erkélyei alatt több helyen is látni gipszszobrokat: félmeztelen, dagadó izmú alakok mosolyogva tartják a rájuk nehezedő terhet. E belül üres, silány „műremekek”, az utca észre nem vett mesealakjai, nem emberekről mintázott szobrok. A körút rohanótolongó forgatagában nincsenek ilyen teherhordozók. Az ember inkább szabadulni akar terheitől. Sokszor szeretnénk megrázni magunkat, hogy lehulljon minden, ami vállunkra s lelkünkre nehezedik. Milyen jó lenne egy csodás mély álom után felébredni felszabadultan, elfelejtve minden nyomasztó élet-terhet. S mivel nincs ilyen mese-álom, a terhektől másképpen igyekszünk szabadulni. A bűnterhet sokszor csak átkereszteljük, hpgy ne tűnjék olyan súlyosnak. Úgy beszélünk róla, mint betegségről, idegrendszeri zavarról, vagy mint ellentmondásos, modern életünk tüneteiről. - A felelősség terhét azzal próbáljuk könnyebbíteni, hogy kinyomozzuk bűneink eredőjét. Az ok-okozati láncsorba iktatott bűn így már csak logikus következmény és nem erkölcsi vétek. - Rendszerint jó kibúvót jelent az is, ha mások bűnével hasonlítjuk össze a magunkét, amit így kicsiny szálkának látunk csupán a hatalmas súlyú gerendákhoz képest. - Az ember ezekkel a kísérleteivel úgy jár, mint ahogy a beugrató kérdés mondja: mi nehezebb: egy kiló vas, vagy egy kiló pehely? A bűn terhe teher marad akkor is, ha nem ismerem el, ha nem akarok tudni róla, ha megmagyarázom vagy másként nevezem. Élet-terheink másik felét gondjaink jelentik. A mindennapos apró kérdésektől kezdve, gyermekeink nevelésének és a világ jövőjének nagy gondjáig, ki tudná megmondani, hogy mennyi minden nehezedik rá egy-egy lélekre. Az ember igyekszik kikapcsolni, elfelejteni ezeket, hogy szabaduljon terhűktől. Csakhogy a lélek rendszerint nem engedelmeskedik ezeknek a próbálkozásoknak. Olyan ez, mintha a szoba rendetlenségét villanyoltással próbálnánk eltüntetni. Lehet, hogy tudatunkból sikerül kiűzni gondjainkat, de a lélek mélye hordja tovább a terhet, s egyszer összeroppanhat a súlyok alatt. A magunk terheitől kellene előbb megszabadulni, hogy segíteni tudjunk másoknak. Jézus éppen ezt kínálja fel nekünk. Amikor keresztjét vitte, nemcsak a gerenda súlya alatt roskadt össze: a világ bünterhét hordozta. így hiteles ma is bocsánatot hirdető szava, amely leveszi rólunk bűneink nyomasztó terhét. A gondoktól megfáradt embert pedig Jézus Isten atyai, gondoskodó szeretetével bátorítja, hogy felszabadultan. Isten gyermekeinek gondtalanságában éljen. így ad Jézus lehetőséget arra, hogy akarata szerint a másokat segítő, terheket átvállaló szeretetben találjuk meg boldogságunkat. Madocsai Miklós IMAVEZÉRFONAL Még nem tudta... Az ifjúsági tábor jó móka volt számára. Nemigen akart eljönni, de most nagyon élvezte a sátorozási az erdő közepén, a nomád életet, a nagy csatangolásokat, a földön ülve fogyasztott ebédeket. Csak azokat a ragyogó napfényes délelőttöket sajnálta, amiket az árnyékban bibliaolvasással kellett eltölteni. No meg a csillagos estéket ott a tábortűz mellett, amikor a „nagyok” fennhangon imádkoztak végeérhetetlenül. Ám a többi nagyszerű eseményért eltűrte ezeket a kínlódásokat. Csütörtök délután, amikor épp egy jól sikerült kirándulásból tért vissza, kapta a hírt, hogy meghalt a keresztapja. Igaz, nagy beteg volt. Hónapok óta kórházban, oxigénsátorban, vérátömlesztésekkel. A hír mégis váratlan és megrázó. Fiatal ember volt, alig több, mint egyéves kisgyerekkel, akit nagyon sokáig vártak. Azon az estén valahogy másképp volt csillagos az ég, és máshogy pattogott a tábortűz. Valaki volt a csillagok közt. Valaki volt a tűzpattogásban. Ezen az estén nem volt kínlódás számára kivárni a fennhangon imádkozok sorát. A szíve a torkában dobogott, próbált szépen fogalmazni. S mire felépítette várát, éppen elhangzott az előző „ámen”. A beállt csendbe az ö könnyekbe fúló, kesze-kusza szófoszlányai jajdultak. Nem várként, silány kis kavicskupacként. Várrá a többiek ámenje tette... Nem tudta még, hogy ezen az estén valami elkezdődött benne... Testvéreim! Valahol, valaki mindig imádkozik. Talán nem Bár nem volt magyarhoni egyházunk lelkésze, de közénk tartozó testvérként tartottuk számon. Ezért is fáj viszonylag korai távozása. Haza készült, nyugdíjas éveiben segíteni akart lelkészhiánnyal küzdő magyar lutherániánknak. A szolgálatba hívó Ür az örök hazába szólította. Hefty László 1930. április 4-én Budapesten született. Édesapja, Frigyes az első világháború egyik leghíresebb pilótája. Édesanyja a Késmárkon született Schwing Maliid, aki három gyermekét isfcnfélclemben és hőséggel nevelte keresztyénnek és magyarnak. A második világháború befejezését követően a család előbb Németországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba került. Az ifjú László lelkes cserkész, több csapat szervezését és oktatását vállalja magára. Érettségi vizsgája után kap belső elhívást a lelkészi pályára. Chicagóban tanul az Evangélikus Teológiai Akadémián, majd ugyanott a Missziói Szemináriumban. Valójában egész életében misszionáriusként működött. Az egyesült amerikai evangélikus egyház küldte Dél-Amcrikába. 1956-ban dr, Leskó Béla utódja lesz Buenos-Airesben, a helybéli Krisztus keresztje nevű magyar evangélikus gyülekezet lelkészeként. Szolgálatát mindig nagy dinamizmus, belső tűz és evangéliumi odaszántság jellemzi. Helyi gyülekezeti munkája mellett öt dél-amerikai országban tizenhárom Icánygyülekezetet szerhalijuk. Talán nem látjuk. Talán kesze-kusza szófoszlányok hagyják el az ajkát. Kis kavicskupacimádságát a mi ámenünk erősítheti várrá! S talán Isten akaratából benne is elkezdődik valami... Koczor Györgyné f Dr. Hefty László 1930-1993 vez a távoli földrészre érkezett magyar kivándorlókból és főként skandináv lutheránusokból. Később e filiák önálló gyülekezetté váltak. Hamar felismerte, hogy a népi és nyelvi hagyományok alapján szerveződő gyülekezetek csak akkor képesek megmaradni, ha saját környezetükben missziói tevékenységet vállalnak, tehát spanyol nyelvű istentiszteleteket is végeznek. Ha nemzeti tradícióikhoz jobban ragaszkodnak, mint az evangéliumhoz, elsorvadnak. Hefty László egész szolgálatát és teológiai gondolkodását meghatározta missziói küldetéstudata. Ez a budapesti Teológiai Akadémián megvédett doktori disszertációjából is nyilvánvaló. A jövő gyülekezetét úgy képzelte el - s ennek megvalósítására törekedett -, hogy annak minden tagja képes hitéről tanúskodni, személyes meggyőződésének tüze áthatja és vonzza ismerőseit és barátait a gyülekezetbe, szolgálatot vállal a közösség építése érdekében (családlátogatás, tcafözés, liturgikus szolgálatban való részvétel, adminisztrációban való segítés). Külön hangsúlyozta az igehirdetésre való felkészítés fontosságát annak érdekében, hogy a lelkész akadályoztatása, kényszerű távolléte se legyen indok az istentisztelet elhagyására. Hefty László szolgálatát Isten gazdagon megáldotta. Egyénisége kedvességet talált spanyol nyelvű honfitársai előtt éppúgy, mint gyülekezeteiben, ahol A VASARNAP 1GEJE MEGTARTANI A BIZALMAT! Zsid 3,12-14 Az elmúlt vasárnap igéje arról a csodáról tanúskodott, amikor Isten bizalomra gyújtja szívünket. Ez azt eredményezi, hogy hisszük Jézusról, hogy O a Krisztus, a mi Megváltónk. Ez a hit azután Isten akaratát keresi, s azt igyekszik beleélni ebbe a világba a szeretet cselekedeteiben. Az istengyermekség kezdetének bizalmát az első szeretet bizalmának is nevezhetjük. Amikor először éli át az ember szíve mélyéig, hogy van mennyei Atyám, van Szabadítom, akkor átérzi, hogy ez olyan nagyszerű dolog, amit'nem szabad elveszíteni! Hogyne lehetne bizalmam Isten iránt, hiszen arra méltatott, hogy egyszülött Fiát értem is adja, irgalma azt jelenti, hogy az én bűneimre is van bocsánat, Jézusért nekem is elkészíttetett az örök élet. Ezért bátorít az apostol: vigyázzatok! Óvakodjatok és figyeljetek! Az Isten által teremtett bizalmat el is lehet veszíteni! Istentől - akihez Jézus által a bizalom, a hit drága köteléke fűz el is lehet szakadni! Természetesen a bizalom kötelékét nem Isten szakítja el, nem Ö vágja, oldja el azt. „Ha hűtlenek vagyunk, Ő hű marad, mert Ő magát meg nem tagadhatja”, olvassuk Pál apostolnak a Timóteushoz írott második levele, második fejezet 13. versében. Már Isten választott népének életében láthatjuk, mennyire hullámzó Istenbe vetett bizalmuk. Egyszer csak úgy lángol bennük Isten hatalmas kezére hagyatkozó engedelmességük, s aztán ugyanaz a szív egyszerre úgy tesz, mintha az élő Isten nem is létezne, s odafordul a bálványokhoz, sőt cinikusan lázadni is képes. „Kövér évek után a soványak hitemben is egyre be-beállnak. Bár szép a kezdet, még a célig minden el is veszhet.” - Énekeljük a 383. ének 4. versében. Hány lelkes, fogadkozó kezdetet láttunk már, s milyen szomorú, amikor talán a konfirmációt követően el kellene kezdeni a kapott új életet, s az ember vagy kiejti szívéből, vagy jó mélyre elássa a rábízott kincseket. Ahelyett, hogy haszonnal forgatná azokat maga és mások hitben való gyarapodására. Az apostol számára nem közömbös, hogy miként folytatódik hitsorsosainak, Krisztusban testvéreinek jövendője. Nem elégszik meg azzal, hogy a maga életében őrizze a „kezdet” szép és erős bizalmát. Valamennyiünket tanít ezzel arra, hogy ne váljunk önteltté, gőgössé Isten iránti bizalmunk tudatában, sőt tudnunk kell, hogy felelősek vagyunk egymásért a hit dolgaiban is! Mi^az útja a bizalom megőrzésének? Éppen azért, mert egyáltalán nem magától értetődő, ha élő hitem van, így szól az apostol: „buzdítsátok egymást' ! Pál apostol fejti ki ennek a buzdításnak tartalmát, amikor ezt mondja: „A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel és intsétek egymást zsoltárokká, dicsémunkálkodott. Isten hűséges hitvessel ajándékozta meg a magyar Vámossy Katalin személyében, aki odaadó hűséges társa és áldozatkész segítője volt lelkészi szolgálatában - négy gyermekük nevelése mellett. Hefty László testvérünk egyszerre volt evangélikus keresztyén és derék magyar ember. Nyelvünket akcentus nélkül szólta. E hazából sokszor kényszerűségből a kivándorlók keserű kenyerét ízlelő magyar testvéreink toborzó lelki atyja és egy közösségbe verbuváló pásztora. Hány ezer kilométert száguldott egyetlen lélekért, Isten a megmondhatója. Hány csalódott szív vigasztalója volt, egyedül azok tudják, akiket pásztorolt. Messze földre vetette a hányatott sors, de hű maradt Urához, Istenéhez. Egyik rokonának írja, amikor már maga is súlyos gyógyíthatatlan beteg: „nem azt kívánom, hogy Isten éltesse még sokáig, hanem legyen élete minden percében az Úr Irénke néni mellett és adja az ő békességét a vándorlás minden percében s fogadja dicsőségébe, amikor eljön a vége a földi próbatételnek.” Bizonyos, hogy e sorokat önmagának is írta. Bár még elhunyta előtt hosszú útra készített tervet hitvesével Észak- Amerikába, Isten a nagy útra hívta az örökkévalóságba. Legyen élete példa s szolgálatáért áldott az Isten. Szebik Imre retekkel, lelki énekekkel hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek!” (Kol 3,16.) Igen, mert még csak az sem elég, ha gondolunk testvéreinkre! Nekik szükségük van a mibennünk lakozó krisztusi beszédre, s nekünk nem különben az övékére. Milyen nagyszerű lenne, ha evangélikus hittestvérek, szerte az ország evangélikus gyülekezeteiben egyre csak buzdítani, bátorítani, vigasztalni kezdenék egymást! Aki Isten gyermeke, így szereti igazán testvéreit! Ezen a szolgálaton van áldás, s nem a csüggesztő, megszomorító, lesújtó, bíráskodó, ítélkező szavainkon, melyek egy egészen más bennünk lakozó lélekről tanúskodnak. Ráadásul a buzdításra nem is csak alkalomadtán van szükségünk s szüksége embertársunknak, hanem minden egyes napon! Péter apostol figyelmeztet: „az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el...” (lPt 5,8b). Csak az Úrban való bizalom által lehet néki ellenállnunk ! Különben közülünk is egyre többen a bűn csábításától „megkeményedett” szívűekké válhatnak. S milyen nagy veszély leselkedik arra, aki még az úgymond magukat „keresztyéneknek” nevezettek között is hántást s nem buzdítást kap. Amikor látunk Istentől elszakadt embereket körülöttünk, gondoljuk csak meg, nekünk nincs-e részünk a dologban? Az apostol igazán bátorítóan szól, amikor azt mondja, hogy társai, részesei lettünk Krisztusnak! Pontosabban Krisztus tett testvéreivé bennünket. Ebben van a bátorító üzenet. Nem kell mást tennünk, mint élő kapcsolatban lennünk Jézussal, igéje, szentségei, az imádság és a gyülekezet közössége által. így tartatik meg, sőt egyre megszilárdul benne való bizalmunk, mert már nem is mi őrizzük, hanem az Ő velünk való kegyelme, szeretete. Dome Dávid IMÁDKOZZUNK! mini- r , TTfl- >• ..........r ..... Szerető mennyei Atyánk! Hálával áldunk, hogy a tőled kapott bizalomban egyre erősíteni akarsz minket. Óvod életünket, ki ne essünk szerető kezedből. Tégy késszé egymás buzdítására a hitben, s a benned való bizalom teremtse meg köztünk is a bizalom éltető légkörét. Jézusért kérünk. Ámen EVANGÉLIKUS RÁDIÓMISZSZIÓ: 19.05—19.20-ig (41 m-es rövidhullám, 7160 kHz). Augusztus 7. szombat : A rádiómisszió gyermekkora - Terray László. Augusztus 8. vasárnap: Madocsai Miklós áhítata. Levelezési cím: Evangélikus Rádiómisszió, 2142 Nagytarcsa, Postafiók 19. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1993. augusztus 8. I. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. 10. német: Beate Braukhof, de II. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Vigh Ilona. XII. Szilágyi E. fasor 24. de. fél 9. Szilaj Attila. Pesthidegkút, II. Báthory u. 8. de. fél ll. Kőszcghy Tamás. Csillaghegy, III. Mj. lyás kir. út 31. de. 10. Donáth László. óbuda, III. Dévai Bíró M. tér de. 10. Újpest, IV. Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos. V. Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pintérné Nagy Erzsébet, de. II. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. Pintér Károly. VII. Városligeti fasor 17. de. 11 (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Vili. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. VIII. Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza VIII. Rákóczi út 57/b. de. 9, szlovák, Csclovszky Ferenc. VIII. Vajda Pétér u. 33. de. fél 10. Wiszkidcnszky András, IX. Thaly Kálmán u. 28. de. II. dr. Rédcy Pál. Kőbánya, X. Kápolna u. 14. de. fél 11. Wiszkidcnszky András. X. Kerepesi út 69. de. 8. Zászkaliczky Pál. Kelenföld, XI. Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Cscpregi András, de. II. (úrv.) Csepregi András, du. 6. Ferenczy Erzsébet. XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Ferenczy Erzsébet. Budahegyvidék, XII. Tartsay V. u. II. de. 9. (úrv.) Csimazia Sándor, de. II. (úrv.) Csizmazia Sándor, du. fél 7. Kőszeghy Tamás. XIII. Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György. XIII. Frangepán u. 43. de. 8. ilj. Kendeh György. XIV. Lőcsei út 32. de. II. (úrv.) Zászkaliczky Pál. XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Zászkaliczky Pál Pestújhely, XV. Templom tér de. 10. Vadon Miklósné. Újpalota, XV. Hártyán köz du. 5. ökumenikus. Rákospalota, Nagytemplom, XV. Régifóti út 73. de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XVI. Hősök tere de. 10. dr. Karner Ágoston. Cinkota, XV. Battyány I. u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI. Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákoshegy, XVII. Tcssedik S. tér de. 9. Marschalkó Gyula. Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Kosa László. Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél 11. Marschalkó Gyula. Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. II. Kosa László. Pcslszentlőrinc, XVIII. Kossuth tér з. de. 10. Havasi Kálmán. Pestszentimre, XVIII. Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Templom tér 1. de. 10. Gáncs Aladár. XIX. Kispest, Hungária út 37. de. 8. Gáncs Aladár. Pestszenterzsébet, XX. Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel, XXI. Katona J. и. de. fél 11. Mezősi György. Budafok, XXII. Játék u. 16. de. II. Rozsé István. Budaörs, Ref. Imaház de. 9. Rözse István. * Istentiszteletek a Balatonnál Badacsonytomaj, de. 9; Balatonalmádi (Bajcsy Zs, u.) du. 4; Balatonboglár (ref. templom) de. 9; Balatonfenyvcs (Pozsonyi u.) du. 6; Balatonfiired (ref. fehér templom)' du. 6. (német); Balatonlelle (ref. templom) de. fél 11; Balatonszárszó (ref. templom) de. 8; Ev. üdülő (Jókai u. 41.) de. 10; Balatonszemes (Fő u. 32.) de. fél 12. (német), du. 2. (magyar); Fonyód (prot. templom) du. 4; Keszthely de. 10 (német); de. 11. (magyar); Kővágóőrs de. fél 12; Révfülöp (ev. templom) de. 10; Siófok de. fél 10 (német) 11 (magyar; Veszprém de. 10. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 9. VASÁRNAPON az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltár előtti igéje: Jn 15,1-5; az igehirdetés alapigéje: Zsid 3,12-14. ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK! címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1993. augusztus 9-én hétfőn du. 13.30 órakor. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió augusztus 22-én, vasárnap de. 10.05-től a csővári evangélikus templomból. Igét hirdet: Tamásy Zoltán lelkész. HAZAI ESEMENYEK SURD A surdi evangélikus templom harmadik harangjának szentelése, ünnepi istentisztelet keretében, augusztus 15- én 10 órakor lesz dr. Harmati Béla püspök szolgálatával. előrendelést 1993. szeptember 15-ig küldjék be a Sajtóosztály címére: 1447 Budapest, Postafiók 500. TÁPIÓSZENTMÁRTON Fehér József és felesége Dudok Erzsébet a gyülekezet sok éven át volt felügyelője Isten iránti hálából 20 ezer forintot, új kristály csillárt adományozott a templomba. - Zsíros János presbiter áldozatos lélekkel végezte cl a templom villanyszerelési munkáit, melyre a hívek jó szívvel adakoztak. Az ECSENYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG keletkezésének 210. évében elkészült az 1842—43-ban épített templomának teljes felújításával. A 150. jubileumi alkalom hálaadó ünnepi istentisztelete - megemlékezéssel - 1993. augusztus 15-én, du. 3 órakor lesz, amelynek szolgálatát német és magyar nyelven Dr. HARMATI BÉLA püspök végzi. Az alkalomra tisztelettel meghívjuk és várjuk az érdeklődőket. SZÜLETÉS Dr. Baranyai Tamás orvosnak és feleségének Győrfi Márta tanítónak Virág Diána nevű gyermekük született. A keresztelés szolgálatát a nagyapa. Baranyai Tamás domonyi lelkész végezte. Apróhirdetés Egyetemista lány albérleti szobát keres Szegeden, szeptembertől. Tel.: 271 7458, vagy „egyetemista" jeligére a szerkesztőségbe. Az ÉSZAKI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLET új címe: 1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 24. Telcfonszámok: 176-2335; 176- 2448. Gondnokság: 176-7987. Telefax: 176-2440. MEGJELENT az EVANGÉLIKUS ÉNEKESKÖNYV új kiadása. Az eddigieknél nagyobb alakú, bibliapapíron, fűzve, ára: 350 Ft (ÁFÁ- val együtt.) A kis alakú énekeskönyv még kapható kis mennyiségben, ára: 150 Ft (ÁFÁ-val együtt). A Sajtóosztály kéri, hogy az ÚTMUTATÓ 1994. és az EVANGÉLIKUS NAPTÁR 1994. c. kiadványokra az Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLŐS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal Postafiók 500. BUDAPEST 1447. Telefon; 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedö Központ Kft. (930041/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 480 Ft, egy évre 960 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 _ Beküldött kéziratokat nem órzünk meg és nem adunk visszal
