Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-07-11 / 28. szám

Zsinati Híradó 1993. július n.

SZOLGÁLAT

zati halóság, mely evangéliumi értelmezés szerint szintén a szolgálat fogalma alá esik. A püspök az anyaszentegyház szolgálatában ’első az egyenlők között’ (primus inter pares) és ez az elsőbbség ugyancsak elég méltóság és felelősség tekintetében egyaránt.” (D. dr. Prőhle Károly: A hit világa, 292.)

2.8. „Minden önálló egyházi állást betöltő lelkész választható..."

A múlt egyházi törvényei nem mindenben iránymutatók, így a lelkészek jogi állásának megállapításában sem. Az 1934-37-es törvények sem rendezték a vallástanító és más, hasonló állású lelkészek másodrendüségét: egyházi tisztségekre nem voltak választhatók, csak az ún. „rendes”, tehát gyülekezeti lelkészi állásba beiktatott lelkészek. Ha

törvényeinkbe bekerül a lelkészi szolgálat egységének ténye, akkor ebből következik, hogy minden önálló állást betöltő lelkész választható legyen minden tisztségre. „Pl. aszerint, hogy milyen önkormányzati testület alkalmaz egy vallástanító lelkészt, nevezhetjük egyházközségi vagy egyházmegyei vagy akár egyházkerületi vallástanító lelkésznek. Az a fontos, hogy ugyanúgy hívánnyal, véglegesen alkalmazott lelkész legyen, mint annak az önkormányzati testületnek más választott lelkésze. A ’rendesen' alkalmazott lelkészek egyenlő jogi állásának többek között az esperesség és az egyházmegyék által zsinati taggá választhatóságban kell majd megnyilvánulnia.” (Néhai dr. Sólyom Jenő: A lelkészi szolgálat egysége, Lelkipásztor, 1948/55).

III. Fejezet

A LELKÉSZI SZOLGÁLAT AZ EGYHÁZKÖZSÉGBEN

I. Cím: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3.1.1. Az egyházközség lelkészei: a gyülekezeti lelkész, a hitoktató lelkész, a gyülekezeti másodlelkész, a segédlelkész, illetve a helyettes lelkész. Az egyházközségi lelkészi állást rendkívüli esetben lelkészjelölt, illetve diakónus lelkész is betöltheti.

3.1.2. Az egyházközség lelkésze köteles

a) hirdetni a gyülekezetben Isten igéjét,

b) szolgálni a szentségekkel,

c) gondoskodni az istentiszteleti és egyéb gyülekezeti alkalmak ellátásáról,

d) pásztorolni a gyülekezetét, az egyház tagjait,

e) végezni és irányítani a hitoktatást, a konfirmációt, az ifjúsági munkát,

0 vállalni és szervezni a szeretetszolgálatot,

g) végezni a lelkészi hivatali munkát, illetve felügyelni a lelkészi hivatalban dolgozókat,

h) vállalni és megszervezni a gyülekezeti élet érdekében minden munkát.

3.1.3. Az egyházközség leikésze minden tevékédys'égében lelkiismeretesen és híven tartja magát lelkészi esküjéhez.

3.1.4. Az egyházközség lelkésze egyházközségével, az egyházi felettes

szervek által jóváhagyott díjlevél alapján, alkalmazotti munkaviszonyba kerül. A munkáltatói jogok törvényben meghatározott részét az egyházi felettes szervek gyakorolják.

3.1.5. Az egyházközség lelkésze, mint aki élethivatásként kötelezte eí magát az egyházi szolgálatra, munkájával és teljes erejével köteles azt végezni. Ezért olyan elfoglaltságot nem vállalhat, amelyik veszélyezteti lelkészi szolgálatának ellátását, illetve hivatalához méltatlan. Tartós elfoglaltság esetén, annak tartamára főállásként vállalt egyházi szolgálatát, valamint járandóságát fel kell függeszteni, de az egyházközséggel kötött külön megegyezés alapján egyes egyházi szolgálatokat elláthat. A lelkész a vállalt másodállást, illetve jelentős lekötöttséggel járó elfoglaltságát köteles a presbitériumnak bejelenteni.

3.1.6. A lelkész vagy családtagjai az egyházközség pénzvagyonát nem kezelhetik, a lelkész azonban az egyházközség minden vagyoni értékének felelős gazdája.

3.1.1. m a íéíkész szülői' hivatása miatt lelkészi kötelességeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, akkor meghatározott időre az egyházközséggel külön megegyezést köthet.

MAGYARÁZAT A SZÖVEGTERVEZETHEZ

3.1.6. „...olyan elfoglaltságot nem vállalhat..."

A szövegjavaslat felveti az új történelmi helyzetből adódó kérdések rendezésének szükségességét, így az országgyűlési képviselővé választott lelkészek esetében, de pl. a másodállást vállaló lelkészek esetében is.

II. Cím: A GYÜLEKEZETI LELKÉSZ

3.2.1. A gyülekezeti (parókus) lelkész az egyházközség felelős lelkésze. Felelős az egyházközségben folyó minden tevékenységért. Ezért az egyházközségben működő többi lelkészt egyházi tevékenységében irányítja, és közvetlen felügyeletet gyakorol felettük. Az egyházközség területén a gyülekezeti lelkész engedélye nélkül - a hivatalosan eljáró esperesen és püspökön kívül - senki egyházi szolgálatot nem végezhet, csak haldoklónál és szükségkeresztelésnél.

3.2.2. A gyülekezeti lelkész, mint aki Istennek szolgál, s mint akitől az egyházközség is a teljes szolgálatkészséget várja el, felelős az igehirdetői és gyülekezeti lelkészi munka szervezéséért, tartalmáért és folyamatos végzéséért. E felelősségben vele az egyházközségben szolgáló többi lelkész is osztozik.

3.2.3. A gyülekezeti lelkész, mint a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkésze, felelős azért, hogy egyháza biblikus és hitvallásos tanítása érvényesüljön munkájában és gyülekezetében. Felelős azért, hogy a gyülekezetben tévtanítások ne terjedjenek, őrködik a gyülekezet egységén. E felelősségben osztoznak vele az egyházközségben szolgáló lelkészeken tűi, az egyházközség tisztségviselői és a presbitérium tagjai is.

III. Cím: A GYÜLEKEZETI

3.3.1. Gyülekezeti hitoktató lelkész az, akit egy vagy több egyázközség a hitoktatás végzésére megszervezett önálló állásban alkalmaz.

3.3.2. A gyülekezeti hitoktató lelkészi állást határozott, vagy határozatlan időre kell megszervezni és

3.2.4. A gyülekezeti lelkész (több lelkész esetén az igazgató lelkész) a lelkészi hivatal felelős vezetője.

3.2.5. A gyülekezeti lelkész az egyházközség felügyelőjével együtt felelős az egyházközség egész háztartásának szabályos ügyviteléért, különösen azért, hogy

a) az egyházközségi számadások és költség-előirányzatok az előírásoknak megfelelően készüljenek el,

b) az egyházközség teljesítse adminisztratív és anyagi kötelezettségeit,

c) az egyházközségi háztartás a költségelőirányzatoknak megfelelően folyjék, és

d) az egyházközség megszerezze az egyházi felettes szervek jóváhagyását mindazon esetekben, amelyekre nézve az egyházi törvények rendelkeznek.

3.2.6. Azokban az egyházközségekben, ahol két vagy több gyülekezeti lelkész szolgál, a gyülekezeti lelkészek közül az egyik igazgató lelkész. Amennyiben erről egyházközségi szabályrendelet másként nem rendelkezik, az igazgató lelkészt a presbitérium választja, és a megbízás háromévi időtartamra szól, amelyet a három év eltelte után meg lehet ismételni. Az igazgató lelkész az egyházközségi felügyelő mellett a közgyűlések és presbiteri ülések elnöke és beosztja a lelkészi szolgálatokat a gyülekezetben.

HITOKTATÓ LELKÉSZ

betölteni ugyanolyan módon, mint a gyülekezeti lelkészi állást.

3.3.3. Az egyházközség a területén működő önálló hitoktató lelkész egyéb szolgálatára csak akkor tarthat igényt, ha vele erre vonatkozólag megállapodik.

IV. Cím: A GYÜLEKEZETI MÁSODLELKÉSZ

3.4.1. A gyülekezeti másodlelkész a gyülekezeti lelkész mellé választott lelkész, aki munkáját a gyülekezeti lelkész irányításával és fokozott felelőssége mellett végzi.

3.4.2. A gyülekezeti másodlelkészi állást határozott, vagy határozatlan időre kell megszervezni és betölteni ugyanolyan módon, mint a gyülekezeti lelkészi állást.

V. Cím: A SEGÉDLELKÉSZ

3.5.1. A segédlelkész a lelkészi oklevéllel rendelkező, de nem önálló lelkészi állást betöltő lelkész, aki a püspök rendelkezése alatt áll. Munkakörét a püspök jelöli ki. A segédlelkész a püspöki kirendelésnek engedelmeskedni tartozik.

3.5.2. Amennyiben a püspök a segédlelkészt gyülekezeti lelkész segítésére rendeli ki, munkáját a gyülekezeti lelkész irányításával beosztottként végzi, de személyében felelős a rábízott munka elvégzéséért és lelkészi munkája tartalmáért.

3.5.3. A segédlelkész a püspöktől önálló egyházközségi munkakört és megbízást is kaphat. Ez esetben a segédlelkész a gyülekezeti lelkész felelősségét hordozza és az esperes közvetlen felügyelete alá tartozik.

VI. Cím: A HELYETTES LELKÉSZ

3.6.1. A helyettes lelkész az egyházközségben szervezett önálló lelkészi hivatal meghatározott időre kiküldött vezetője.

3.6.2. Az egyházközségbe a püspök küld önálló helyettes lelkészt. Amennyiben önálló helyettes lelkész kiküldése nem lehetséges, az esperes bízza meg helyettesítéssel valamelyik szomszédos lelkészt. A helyettes lelkész a gyülekezeti lelkész jogköre és munkaköre szerint működik.

3.6.3. Helyettes lelkész küldésének a következő esetekben van helye:

a) ha a gvülekezeti lelkész meghalt,

b) ha a lelkész beteg, vagy más okból tartósan nem tudja ellátni feladatát és az egyházmegye nem tudja megoldani rendszeres helyettesítését,

c) ha a gyülekezeti lelkészi állás bármi okból megüresedett,

d) ha a gyülekezeti lelkész fegyelmi felfüggesztés alatt áll.

3.6.4. A helyettes lelkész javadalmazása :

a) A gyülekezeti lelkész elhalálozása, betegsége vagy tartós munkaköri akadályoztatása esetén az egyházközség presbitériuma az esperes jóváhagyásával határoz a helyettes lelkész javadalmazásáról. Beteg lelkész helyi javadalmát a helyettesítésre fordítani nem szabad. Ha az egyházközség a helyettesítés terheit nem bírja el, az esperes gondoskodjék arról, hogy az egyházmegyéből támogatást kapjon. Á helyettesítés költségeinek viselésére az egyházközség csak egy évig kötelezhető.

b) A gyülekezeti lelkészi állás bármi okból történt megüresedése esetén a helyettes lelkészt a gyülekezeti lelkészi helyi javadalom háromnegyed része illeti meg, egynegyed része a lelkészalkalmazási eljárásra fordítandó.

c) Gyülekezeti lelkész fegyelmi felfüggesztésének esetében a felfüggesztést elrendelő egyházi hatóság intézkedik a helyettesítés költségeinek a felfüggesztett lelkész javadalmából való fedezéséről.

VII. Cím: A DIAKÓNUS LELKÉSZ

3.7.1. Az egyházközségben szolgáló diakónus lelkész az, aki

a) a Teológiai Akadémia levelező tanfolyamát jeles vagy jó eredjnénynyel elvégezte, és erről végbizonyítványt sircr'zé'ff,'

b) valamely egyházközség kéri és elfogadja szolgálatát,

c) a Teológiai Akadémia tanári karának személyenként mérlegelt álláspontja alapján a szolgálatra megbízást és felhatalmazást kapott, és

d) a Magyarországi Evangélikus Egyház tényleges szolgálatban álló vagy nyugdíjas diakónus lelkészeinek nyilvántartásában szerepel.

A Magyarországi Evangélikus Egyház diakónus lelkészétől elvárja, hogy

d) belső elhívásból kötelezze el magát az egyházi szolgálatra, és

e) diakónus lelkészi hivatásában feddbétetlenül éljen és szol-, gáljon.

3.7.2. A diakónus lelkész a lelkészi szolgálatra való megbízását meghatározott időre és feladatkörre kapja. Szolgálatát az illetékes esperes felügyelete mellett végzi. Magasabb egyházkormányzati tisztséget nem vállalhat, egyházi tudományos minősítésben nem részesülhet.

3.7.3. A diakónus lelkész tanulmányait tovább folytatva teológiai végbizonyítványt, illetve lelkészi oklevelet szerezhet.

VIII. Cím: A GYÜLEKEZETI LELKÉSZ ALKALMAZÁSA 1. Általános rendelkezések

3.8.1.1. A gyülekezeti lelkész alkalmazása az egyházközségi közgyűlés által meghívás, illetve választás útján történik.

3.8.1.2. Gyülekezeti lelkésznek csak az alkalmazható, akinek érvényes lelkészi oklevele van.

3.8.1.3. Az egyházközség a gyülekezeti lelkészt általában a mindenkor érvényes nyugdíjtörvényben megállapított korhatárig alkalmazza. Az alkalmazás történhet meghatározott időre is.

(Var.) Az egyházközség a gyülekezeti lelkészt meghatározott időre, legfeljebb hat évre választja. Ugyanazt a lelkészt a hat év eltelte után ismételten

meg lehet választani. A mindenkori nyugdíjhatár előtti utolsó tíz évben az alkalmazást csak az egyházi bíróság szüntetheti meg.

3.8.1.4. A gyülekezeti lelkész a mindenkori nyugdíjtörvény rendelkezése szerinti korhatár elérésekor önként felajánlja nyugdíjba vonulását. Amennyiben az egyházközség vagy egyházi érdekből a püspök kéri szolgálatának folytatására, nyugdíjba vonulási kérését évenként meg kell ismételnie.

3.8.1.5. Gyülekezeti lelkész alkalmazásának az egyházközség lelkészi állása megüresedésekor és szervezésekor van helye.

MAGYARÁZATOK A SZÖVEGTERVEZETHEZ

3.8.1.1. „...A gyülekezeti lelkész alkalmazása ... meghívás illetve választás útján történik."

Hatályos törvényünk szövege szerint: „A gyülekezeti lelkész alkalmazása úgy történik, hogy vagy a gyülekezet választja meg, vagy a püspök nevezi ki a gyülekezetbe" (ET. II. te. 26. §[!]). Ez utóbbi, tehát a püspök lelkészküldési, lelkészkinevezési jogának bevezetése, első ízben az 1953. évi V. törvénycikkben szerepel, amelyet az 1966-os törvények megerősítették. Korábban a lelkész alkalmazása mindig a gyülekezet joga, feladata, felelőssége volt. így az 1610-ben összehívott zsolnai zsinat határozatainak 9. pontja kimondja, hogy ha egy lelkész „valamely egyház által mcgvalasztatik”, mutassa be magát az illetékes esperesnél és a szuperintendensnél is, ez utóbbinál különösen azért, hogy az meggyőződhessék arról, „vajon élete és tudománya ellen nincs-e kifogás, és hogy törvényes úton nyerte-e meg a meghívást”. Ezt a zsinati határozatot az 1708-as rózsahegyi zsinat is megerősítette, tehát azt a gyakorlatot, hogy a lelkészválasztás a gyülekezet joga és feladata, amely felett az egyházi felsőbbség törvényességi felügyeletet gyakorol. Az 1891-94. évi egyházi Alkotmány kimondja, hogy „A rendes lelkésszé alkalmazás választás útján történik” (64. §.), amit az 1934-37-es törvények azzal egészítenek ki, hogy a választás a „meghívás” lehetőségével is kiegészül, ami csupán az előbbi változata.

Luther nagyon kevés egyházszervezési kérdésben foglalt állást,'de a gyülekezetek lelkészválasztási jogával kapcsolatban határozottan szólal meg és bibliai alapvetést ad: „...egy püspöknek sem szabad valakit alkalmaznia a gyülekezet választása, akarata és meghívása nélkül, - hanem a gyülekezet által megválasztottat és meghívottat meg kell erősítenie, s ha nem teszi, még is meg van erősítve a gyülekezet meghívása által. Sem Titus, sem Timótheus, sem Pál soha egy presbitert sem állított be a gyülekezetbe, a gyülekezet választása, meghívása nélkül. (...) ...sokkal kisebb fontosságú hivatalba maguk az apostolok sem mertek egyeseket diakónusul beállítani a gyülekezet tudta és akarata nélkül, hanem a gyülekezet választotta és hívta meg a 7 diaként és az apostolok megerősítették őket.” (Luther: A keresztyén gyülekezet jogáról

és hatalmáról, 1523.) Ez az alapelv nemcsak a Luther korabeli római katolikus püspökök és a reformáció gyülekezetei összefüggésében igaz, ezért őrződött meg egyházunk sok évszázados gyakorlatában is.

Ezt az elvet és a belőle következő gyakorlatot próbálta még őrizni néhai dr. Sólyom Jenő is az 1948-49-ben „Zsinat elé” írt cikkeiben: „A rendes lelkészek alkalmaztassanak mind választás útján! Mégpedig az illetékes önkormányzati testületnek valamelyik testületi hatósága által. Tehát egy esetben se elnökségi rendelkezéssel” (A lelkészi szolgálat egysége, Lelkipásztor 1948/55.). „A lelkészválasztás tekintetében a lelkészek között erős az az irányzat, hogy legyen a felsőbb egyházi hatóságoknak az eddiginél nagyobb befolyásuk a lelkészi állások betöltéséé. (...).. .vagyis azt óhajtják, hogy az egyházközség csak azok közül választhasson lelkészt, akiket a püspök (vagy valami püspöki szerv) jelöl. Kétségtelenül sok a visszásság a lelkészválasztások körül, sokszor mutatkoznak értetleneknek, méltatlanoknak, vakoknak az egyházközségek, de van sok példája annak is, hogy az egyházközség áldott érzékkel, érett öntudattal áll egy olyan jelölt mellé, akinek ellenében mást ajánl, sőt erőltet ez vagy az a felsőbb hatalmasság. A külföldi lelkészválasztási rendszerekre hivatkozók többnyire elfelejtik, hogy néhol éppen a felsőbb hatóságok túlnyomó hatalma miatt kellett a reform útjára lépni. (...) Akik pedig a ’fel nem ébredt’ tömegű egyházközségek lelkészválasztó szabadságát szívesen korlátoznák a ’hívő’ egyházi fők befolyása növelésének kedvéért, ne feledkezzenek meg arról az egyszerű igazságról, hogy ’az óra körbejár’, jöhet még idő, hogy majd az ún.

2. Gyülekezeti leiké

felébredt gyülekezetek szabadságát kell félteni méltatlan egyházfőktől!” (Egyházközség, Lelkipásztor, 1948/150.)

A püspöki „lelkészküldési jog” 1953- as megjelenése és az 1966-os törvényekben való kiteljesedése (E. T. II. tv. 26. §. (1): 42. § (2); 45. §; 46. §. (5); 47. §. (2); 48-49. §§.) törvényeinkben nemcsak torzulást jelent, amelyik az ősi alapclveket és hagyományt sérti, hanem a gyülekezetek érdektelenségéhez is vezetett. Ugyanakkor a lelkészeket is kiszolgáltatott helyzetbe hozta, hiszen túlzott érdekeltségi és függőségi viszony állt elő a vezetés és a lelkészek között.

A múltban is létező, püspöktől eredő lelkészküldés a helyettes lelkészekre vonatkozott és meghatározott esetekre korlátozódott (vö. szabályrendelet a lelkészválasztásról, 1941, 90-95. §§.) A helyettes lelkész ideiglenes megbízást kapott a valami okból üresen maradt lelkészi állásoknál, amikor is a püspök gondoskodott így a lelkészi munka folyamatos ellátásáról (ezt a jelen törvénytervezet is őrzi. L. 3.6.2.), de a helyettes lelkész esetleges véglegesítése is gyülekezeti döntést, meghívást igényelt. így a gyülekezeti elvből fakadóan minden cselben a gyülekezet határozott a lelkész személyét illetően, a gyülekezet maradt végső soron felelős az ige szolgálatáért.

A kérdés tulajdonképpen eldőlt már, akkor, amikor jelen zsinati törvényhozásunk az egyházközségre vonatkozó általános rendelkezések között az önkormányzatra nézve elfogadta, hogy az egyházközség „tisztségviselőit maga választja” (Egyházközség. 1.4.). A törvénytervezet ennek az elfogadott alapelvnek a következményeit is levonja, amikor szakít a püspöki lelkészküldési jog egyházunktól idegen gondolatával.

zi állás megüresedése

3.8.2.1. A gyülekezeti lelkészi állás megüresedik a gyülekezeti lelkész

a) lemondása esetén, melyet a lelkész írásba foglalva az egyházközségi közgyűlésen a lemondás időpontjának a megjelölésével bejelent, és ezt egyidejűleg az esperesnek is megküldi:

b) halála esetén az elhalálozás napjával,

c) az evangélikus egyházból való kilépése esetén, az erre vonatkozó szándék bejelentésének napjával,

d) nyugdíjazása esetén, a nyugdíjazást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjával, illetőleg az abban megjelölt időponttal,

e) felmondás esetén, amit az egyházközség kezdeményez,

0 áthelyezése esetén, az egyházi bíróság áthelyezést elrendelő határozatának jogerőre emelkedése napjával,

g) hivatalvesztése esetén, az ítélet jogerőre emelkedése napjával.

3.8.2.2. A gyülekezeti lelkészi állás átmenetileg is megüresedhet a lelkész egy évnél hosszabb, határozott időtartamú más irányú elfoglaltsága esetén. Erre az időszakra a lelkészi állást határozott idejű megbízással kell betölteni.

3.8.2.3. A gyülekezeti lelkészi állás megüresedését az egyházközség köteles azonnal jelenteni az esperesnek, aki értesíti a püspököt és az illetékes nyugdíjszervet.

3.8.2.4. Az üresedésben levő gyülekezeti lelkészi állás fenntartott lelkészi állásnak tekintendő. A lelkész javadalmát alkotó tételek az üresedés idejére helyettesítésre, illetve lelkészalkalmazásra használhatók fel. Az utalványozást az esperes és az egyházközségi felügyelő együttesen végzi.

3.8.2.5. A lelkészi állás megüresedésekor az esperes vagy az egyházmegyének az esperes által megbízott egyik lelkésze jár el. Az egyházközségben megteszi az összes szükséges intézkedéseket:

a) Gondoskodik a helyettes lelkész kirendeléséig az egyházi munka zavartalan folytatásáról.

b) Átveszi leltár mellett az egyházközség azon ingóságait, amelyek a lelkész kezelése alatt állottak, és gondoskodik azok megőrzéséről.

c) Meggyőződik a pénztárkönyv naprakész vezetéséről és a pénzeszközök meglétéről.

d) Megállapítja az elmaradt vagy előre felvett javadalmakat.

e) Átadásig zárolja a lelkészi hivatalt. Az üresedés helyén és idején az esperes meghatalmazása nélkül senki hivatalos lelkészi szolgálatot nem végezhet, gyűlést nem hívhat össze, összejövetelt nem tarthat.

3.8.2.6. A lelkészi állás megüresedésével kapcsolatos eljárásokról jegyzőkönyv készül.

3. Gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése

3.8.3.1. A lelkészi állás megüresedése után az esperes vagy megbízottja az egyházközségben a megüresedéstől számított 14 napon belül presbiteri ülést tart.

a) A presbiteri ülésen az esperes megállapítja a lelkészi állás megüresedését, bejelenti intézkedéseit, megállapítja és jegyzőkönyvbe véteti, hogy a lelkészi javadalomból mi illeti meg a volt lelkészt, illetőleg jogutódait.

b) Megállapítja a közgyűlés névjegyzékének érvényességét, szükség esetén pótlását elrendeli.

c) Ismerteti a gyülekezeti lelkész alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket.

d) Felolvastatja a korábbi díjlevelet, és megszövegezted az újat.

3.8.3.2. A presbitérium által megszövegezett díjlevelet jóváhagyásra a legfeljebb 7 napon belül megtartandó egyházközségi közgyűlés elé kell terjeszteni. Ezt követően kell a díjlevelet az egyházmegyei elnökségnek jóváhagynia.

3.8.3.3. A díjlevél, mint munkaszerződés tartalmazza a lelkész és az egyházközség kötelezettségeit és jogait.

a) A díjlevél egyfelől kötelezi a lelkészt arra, hogy az egyházi jogszabályokban számára előírt kötelességeit elvégezze, ezen kívül további kötelezéseket is tartalmazhat a helyi viszonyoknak megfelelően.

b) A díjlevél másfelől tartalmazza a lelkésznek járó javadalmat.

3.8.3.4. A díjlevélnek biztosítania kell:

a) szolgálati lakást,

b) rendszeres havi pénzjavadalmat, esetleg természetbeni juttatást,

c) az egyházközség nyilatkozatát, amelyben kötelezettséget vállal

a lelkész javadalmának értékállóságáról,

d) a lelkészi hivatal helyiségét, berendezését, fűtését, világítását és takarítását,

e) a szolgálati lakásépületének külső és belső karbantartását, tűzbiztosítását és ezek közterheit.

3.8.3.5. Az egyházmegyei elnökség általában nem járulhat hozzá, hogy a javadalmat az előző díjlevélhez képest csökkentsék. Ha a díjlevél bizonyos tételei korszerűtlenek, az egyházmegyei elnökség köteles ezeknek a tételeknek megváltoztatását és az azokon alapuló javadalomnak megfelelő egyenértékkel való pótlását szorgalmazni.

3.8.3.6. A lelkészi javadalom csökkentésének van helye a szerzett jogok sérelme nélkül a következő esetekben :

a) erőtlen egyházközségek egyesítésekor vagy társításakor,

b) ha valamely egyházközség nagymérvű népességi és anyagi elerőtlenedést szenved, de önálló egyházközségként való fenntartását egyházi érdek követeli,

c) ha az egyházközség kisebb egyházközségekre osztódik.

3.8.3.7. Amennyiben az egyházmegyei elnökség a díjlevelet nem hagyja jóvá, azt 14 napon belül észrevétleivel visszajuttatja. Az egyházközség újabb 14 napon belül köteles az abban javasolt módosításokat felülvizsgálni.

3.8.3.8. Az érvényben levő díjlevelet a lelkész és az egyházközségi közgyűlés közös megegyezése módosíthatja. A módosított díjlevelet is az egyházmegyei elnökség hagyja jóvá. A díjlevelet az egyházmegyei elnökség felülvizsgálhatja lelkészválasztási eljárás nélkül is, és annak módosítására javaslatot tehet.