Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-06-20 / 25. szám

Evangélikus Élet 1993. június 20. Ebben a várban volt a tanácskozás Egy burgenlandi kisvárosban, Stadtschlainingban tartotta gyűlé­sét az újságírók Ökumenikus Munkaközössége, melynek célja, hogy keresztyén újságírók hiteles tájékoztatást adjanak Európában. A szervezet mintegy 120 európai keresztyén újságírót egyesít. Az együttlét témája: Hallgató többség és radikalizmus. Egyházi, politikai és kulturális szakemberek mond­ták el e témáról fontos és időszerű gondolataikat. A többség hallga­tása provokálja a kisebbség radi­kalizmusát. Példákon mutatták be ennek valóságát és az elsőrendű példa a boszniai tragédia volt. A bécsi teológiai professzor dr. J. Dantine így érvelt: protestánsnak lenni azt jelenti, nem hallgatni! Az ugyancsak Bécsben tanító dr. Smail Balic professzor kérte az új­ságírókat, ne hallgassanak a pro­testánsok a boszniai konfliktusról, elmarasztalta a szerb-ortodox egy­házat és az ökumenikus szervezete­ket, melyek nem szolidárisak a ki­sebbséggel, a szenvedőkkel. Elő­adásának címe: A boszniai konflik­tus vallási és mentális háttere volt. Dr. Thomas Hartman-Maco egye­temi tanár A nacionalizmus és az idegengyűlölet gyökereit és össze­függéseit boncolgatta. A keresz­tyének Isten országának polgárai elsősorban és mint ilyenek testvé­reket találnak a különböző népek­ben is. Az ősi radikalizmusnak az új utak elleni küzdelmét oroszor­szági példákon mutatta be Pitirim moszkvai pátriárka. Németországi beszámolót hallottunk dr. G. Mül­ler jénai tartományi gyűlési elnök­től a volt Kelet-Németország terü­letéről: Új názicmus és letargia a fordulat után - címmel. Egyik estén a vár kongresszusi termében, sok külső érdeklődő jelenlétében is, a gyűlés témáját széles körű szimpó­ziumon vitatták meg részben a gyűlés előadói, részben pedig bur­genlandi és bécsi politikusok. Az egyházak tagjait nem szabad hall­gatásra nevelni, felelősségüket ! szüntelenül ébreszteni kell. Ko­runk igen sok kérdést tesz elénk, nemcsak külföldön, itthon is, ami­ben - ha kisebbségben van is véle­ményünk - nem hallgathatunk. * A konferencia zárónapján, va­sárnap a helyi evangélikus gyüle­kezetben vettünk részt istentiszte­leten. A gyülekezet ill. a város régi magyar neve: Városszalonak. Ma AZ EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS KÖNYVTÁR értesíti Olvasóit, hogy a kialakult gya­korlat szerint a könyvtár augusztusban zárva lesz. Júliusban szeretettel várjuk Olvasóinkat a szokásos nyitvatartási rend szerint. mintegy 1450 lélek él itt közösség­ben. Burgenlandban kb. 1520 óta van tudomásunk az evangélikusok jelenlétéről. A Batthyány család ősei evangélikusok voltak, míg itt is be nem következett 1630-ban a főúr katolizálása. Őseinkhez ha­sonlóan ők is átélték a „gyászos évtized” nyomorúságait, az artiku­­láris gyülekezetekbe járást, ha igét akartak hallgatni és úrvacsorát venni. Nemeskér és Nemescsó nincs messze tőlük most sem, és mivel ma a határon átjárás nem jelent különösebb gondot, az isten­tiszteleten elmondott köszönté­semben meghivtam a gyülekezet tagjait a jövőben szándékunk sze­rint rendezendő „artikuláris na­pokra”. Templomuk a Türelmi rendelet után 1787-ben készült el, a torony 1848-ban épült hozzá. Szeretik templomukat, szép szám­mal töltötték meg a vasárnapi is­tentisztelet alkalmával is. Magya­rul ma már igen kevesen beszélnek, de pár kilométerrel odébb van Őr­szigeten magyar nyelvű gyülekezet is. Jó volt testvérek között járni Burgenlandban. tszm Az Evangélikus Teológiai Akadé­mia Könyvtárának nyári nyitvavar­­tása: Júliusban minden kedden és csütörtö­kön tartunk nyitva az Olvasóközönség előtt. Augusztusban pedig a nyári sza­badság miatt zárva leszünk. Az evangélikus templom A IV. HITOKTATÓI NYÁRI TANFOLYAMOT a Budai és a Pesti Egyházmegye rendezésében július 27-én délután­tól, augusztus 3-án délutánig tartjuk az Evangélikus Teológiai Aka­démián (1147 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.). Szállás és étkezés a Teológus Otthonban napi 400,-Ft-ért. Akik szállást kérnek, lehető­leg hozzanak magukkal ágynemühuzatot. Jelentkezés: Bolla Árpád esperesnél, július 10-ig (1152 Budapest, Juhos u. 28. Telefon: 189-0758). Kezdőket és aktív hitoktatókat is várunk. „EGYÜTT - EGYMÁSÉRT” A Pápai Evangélikus Gyüleke­zet adott helyet a VIII. ökumeni­kus területi találkozónak. A gyüle­kezet különös öröme volt, hogy a csendesnapra érkező asszonyokat a hajdani evangélikus iskola épüle­tében fogadhatta. A Gyurátz püs­pökről elnevezett „Gyurátz-ház” alkalmas helynek bizonyult a bib­liakörök és a vendéglátás céljára is. Sokan meghatódva emlegették az itt töltött diákéveket, mint felejthe­tetlen emléket. Ismeretségek kö­tődtek, baráti kapcsolatok frissül­tek, mig felhangzottak a Világima­­nap ismert énekei... A nyitó áhítat alapigéje: lMóz 4, 1-15 volt. Ke­­veháziné Czégényi Klára lelkész szolgálatában az ősi történet mai­vá lett. Káin és Ábel története nemcsak a Bibliából, hanem az irodalomból is ismert a mai ember számára. Ap­­rily Lajos, Illyés Gyula, A. Müller és Sütő András versben és drámá­ban foglalkoznak e témával. Az emberre irányítják a figyelmet, fe­lelősséget ébresztenek. A testvér­­kapcsolat a felelőtlenség beszédes példája. Ez az őstörténet nem egy­szerűen az esemény rögzítése. Ta­nítás arról, hogyan romlott meg a viszony ember és ember között, olyan mélyen és tragikusan. Min­den felelősen gondolkodónak kér­dése ez, még inkább a hívő ember­nek. Az Ige ma Isten színe elé állít és tanít minket. Szól a bűnről, a felelősségről és az égre kiáltó vér­ről. Összefüggés van az első bűn és minden más bűn között. Ami az Édenkertben történt, annak foly­tatása van mindnyájunk életében. Pál írja: „Mindnyájan vétkeztek.” (Róm 5,12) „...Egy ember által jött be a világra a bűn.” Felelősségünk. Isten számon kér. Rákérdez a bűnösre. Hol van a te testvéred? Nincs igazunk, mégis szembeszegülünk Istennel. Az égre kiáltó vérről beszél az Ige. Az ártatlan vér bosszúért ki­ált. Az élet, a kiontott vér Istené. Aki vért ont, Isten világába tör be durván. Nekünk el kell jutni Jézus ártatlanul kiontott véréhez, „mely jobbat beszél, mint az Ábel vére”. Nem bosszúért, hanem megbékélé­sért kiált.. Bocsánatot szerez. A délelőtti előadás címe: Közös jövőt tervezünk, növekvő ellentétek között élünk. Dr. Pásztor Jánosné lMóz 18,16-33. alapján szólt. So­dorna és Gomora pusztulása az Is­ten ítéletének előképe. A városok belső romlottságukkal saját ítéle­tüket készítették elő. A mi külső és belső világunk is mérgezett. Mind­nyájan mondjuk, a világ megérett az ítéletre. Milyen méreteket öltött a gyűlölködés. A bűn az égre kiált. Felismerjük-e, milyenek vagyunk. Nem a világ a rossz, én vagyok a szörnyű. Mi magunk szennyezünk. Magunk építjük az ítéletet ma­gunk körül. Hogyan lehet gyilkol­ni egy szóval, egy tekintettel. A kérdés az, mint Isten népe - eb­ben a romlott társadalomban - ho­gyan viszonyulunk mindehhez? Pápa, ökumenikus területi találkozó Azt tesszük, amit a többiek? Bosszút állni a vélt és valós sérel­mekért? Elefántcsont toronyba vonu­lunk? Nem érdekel a romlott világ. Harcos tevékenységet folyta­tunk, küzdünk egy jobb világért humanitárius cselekedetekkel? Is­ten szól, beszél az övéivel. Isten népe nem eszköz a kezében, hanem munkatárs. Mit tesz Ábrahám Isten kijelen­tett terve alapján? Imádkozik, al­kudozik az Úrral. Isten alkalmaz­kodik az emberhez. Megengedi, hogy emberi módon szóljunk hoz­zá. Ez az alkalmazkodás Krisztus­ban öltött testet. Aki az övéit bará­tainak, testvérének tekinti. Istentől nyert igazságunk kihat a környeze­tünkre. A délutáni bibliakörök négy té­mát öleltek fel asszonyaink mai életének, gyakorlati keresztyénsé­­gének kérdéseiről. A fórumon va­lamennyi csoport munkájáról ösz­­szefoglaló hangzott el. Kitekintés a világba címmel külföldi élmény­­beszámolót hallottunk. Majd Zügn Tamásné Balogh Judit a kör­mendi Nőegylet munkáját ismer­tette. Az úrvacsorái istentiszteleten Bálint Lászlóné Varsányi Vilma lel­kész szolgált Gál 3,28 alapján. Mi emberek különbözők vagyunk. El tudjuk-e fogadni a másik ember másságát? Ahogy Krisztus elfoga­dott minket, úgy fogadjuk el mi is egymást. Egy asszonytestvérünk óriási mezei csokrot helyezett el a temp­lomban. Ez a tarka csokor jelké­pezte a találkozó sokszínűségét. A csendes napon egy katolikus, két református, két baptista és két evangélikus testvérünk szolgált Is­ten üzenetével. Sok helyről jöt­tünk, sokfélék vagyunk, mint a mezei csokor, de Isten szeretete és Jézus Krisztusban megjelent ke­gyelme egy csokorba gyűjti Isten népét. Varga Györgyné A Zsinat 9. ülésszaka 1993. június 25-én, pénteken 10 órakor kezdődik, s június 27-én, vasárnap 16 órakor fejeződik be a Budapesti Evangélikus Gimnázium dísztermében. Várható programja: 1. „A Törvénykönyv beosztása s a még szükséges bizottságok” című kér­désről az 1. sz. Bizottság előterjesztése. 2. „Az egyházi döntési-kormányzási struktúra általános vizsgálata” cím­mel a 3. sz. Bizottság előterjesztése. 3. „Felkészítés az egyházi szolgálatra” című törvényjavaslat, a 7. sz. Bi­zottság előterjesztésében. 4. Az 5. sz. Bizottság előzetes jelentése a bíráskodásról. 5. A 4. sz. Bizottság törvényjavaslata a gazdasági kérdésekről. 6. „Az egyházi szolgálatról” szóló törvényjavaslat a 3. sz. Bizottság előter­jesztésében. 7. A 2. sz. Teológiai Bizottság jelentése. MEGHÍVÓ Gyenesdiási „Kapernaum” Otthonunk júniusban ünnepli fennál­lásának 60. éves évfordulóját. Ez alkalomból 1993. június 20-án du. 3 órakor jubileumi megemlékezést tartunk Kapernaumban. (Cím: Gyenesdiás, Béke út 43.) A megemlékezés sorrendje: 1. Istentisztelet - Igét hirdet: dr. Harmati Béla püspök. 2. Emlékező előadás - Hernádi Tibor ny. lelkész. 3. Köszöntések. Erre a hálaadó ünnepségre minden érdeklődő testvérünket szere­tettel hívunk. (Szállást nem tudunk biztosítani.) Isten iktatott be téged [ a mai napon kézfogásod és esküd nyomán, hogy pásztora légy Isten itteni nyájának. Gyermekek mondták Nagy Veronikának, Csengőd-Páhi-Kaskantyú és szórványai megválasztott lelkészének 1993. május 22-én, a zsúfolásig megtelt csengődi templom­ban. Minden lelkésziktatásnak megvan a rendje - ebben mind egy­forma. S mindegyiknek van valami sajátos színfoltja, mely csak arra jellemző. Itt a gyermekszájak adták a csodálatos színfoltot. Bátran, ízesen, határozottan, szinte felnőttesen és mégis a gyer­mekkor minden szépségével köszöntötték szeretett lelkésznőjüket. A beiktatás szolgálatát dr. Harmati Béla püspök, Káposzta Lajos Bács-Kiskun megyei esperes és ifi. Hafenscher Károly Tolna- Baranyai esperes végezték. A püspök Márk 4. fejezetéből a magától növekvő vetésről prédikált. Magyar és német nyelven. Ugyanis a Bajor Evangélikus Egyház küldöttsége is jelen volt az iktatáson. A szolga hittel nézhet Urára, hogy szolgálatát megáldja, hogy szem legyen a kalászban, hogy hiábavaló ne legyen a munkája. Nagy Veronika választott igéje Ézs. 40,29 volt. Jézussal szeret- I nék osztozni a szenvedésben. Női gyengeségem és a Krisztushoz I való teljes méltatlanságom tudatában kérem, hogy az Ő szeretete vigyen tovább a megkezdett úton. Az ünnepi közgyűlés levezető elnöke a csengődi gyülekezet felügyelője, Nemes László volt. Szebbnél szebb virágcsokrokat hoztak lelkésznőjüknek a gyü­lekezet gyermekei, fiataljai, asszonyai. Mosoly, kézfogás, csók, könnycsepp, öröm, jókívánság - erről beszéltek a virágok is. Káposzta Lajos esperes az erő feletti útról szólt - de ne feledd, hogy Jézus mindig veled van. Dudla Imre egyházmegyei felügyelő az egyházmegye nevében köszöntötte az új szolgatársat. Felkínálva segítő szeretetét, a jö­vőt illetően. Smidéliusz Zoltán esperes és felesége Drobina Erzsébet, Csengőd szülötte - a zalai dombok, a szülőföld köszöntését adták át. Ifj. Hafenscher Károly esperes, az előd az igényességre, s az ökumené­­ben való munkálkodásra tette a hangsúlyt. A Bajor Evangélikus Egyház küldöttsége nevében egy nemrégi­ben megjelent - a bajor egyház életét bemutató - könyvet adtak át, meghívó őt bajor földre, hogy német tudását erősíthesse. Bagi László kiskőrösi református lelkész a közös szolgálat ál­dására, örömére utalt. Zoltán László ny. evangélikus lelkész az indulás esztendeiről szólt. 1946-ban került Csengődre - 1949 karácsonyán hirdették meg a templomépítést. Azóta több és jónevű lelkész szolgált már ebben a szép templomban, örömét fejezte ki, hogy Isten megen­gedte érnie, hogy köszönthette az új lelkészt, láthatta volt gyüle­kezetét, hogy részt vehetett ezen a szívet melengető ünnepen. Sárkány Tiborné, miskolci lelkész - volt csengődi lelkész - figyelmeztetett arra, hogy úton lévő egyház vagyunk. Annak min­den szépségével és gondjával, - de ne feledd kedves szolgatárs, hogy Jézus velünk jön az úton. Dr. Harmati Béla püspök visszaemlékezett arra az időre, ami­kor kiküldte Nagy Veronikát Csengődre segédlelkésznek. Egy évről volt szó - négy segédlelkészi év lett belőle. S ez a lelkészikta­tás vall arról, hogy lelkész és gyülekezet megszerette egymást - s együtt kívánnak dolgozni továbbra is. A község polgármestere az eddigi jó és közös munka folytatásá­ra tette a hangsúlyt. Az iskola igazgatója örömét fejezte ki, mert a hittanórákról mindig a szép éneklés, a szeretetről szóló tanítás hangzott ki, azt kéri: ennek szellemében szolgáljon tovább a megválasztott, beik­tatott lelkésznő. Veronikának minden őt köszöntőhöz és az egész gyülekezethez volt néhány kedves és az elhangzottakhoz kapcsolódó szava. Az istentisztelet után a gyülekezeti terembe vonult az iktatást végző püspök és imával, igével megáldotta a gyülekezeti terem oltárképét, mely egy testvérünk munkája, adománya. Bent a gyülekezeti teremben és kint a szépen parkosított udva­ron csodálatos napsütésben, fogyaszthattuk a gyülekezet asszo­nyainak ételbe varázsolt szeretetét. Kisebb-nagyobb csoportok beszélgettek. A társ-gyülekezetek népe, a messziről jött vendégek - bajor testvéreink. Köszönjük Veronika kedves szavaidat, közöttünk forgolódá­­sodat, a szives kínálást. Fárasztó, de szép nap volt, s ezt bizonyára így élték át Veled kedves Szüleid is, akiknek szeretete körülölelt, a Te örömöd az Övék is. Szabó István EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Mely készült Budapesten 1993. június 2-án az Országos Rendőr-főkapi­tányság és a Magyarországi Történelmi Egyházak és Felekezetek között az alábbi célokkal, kölcsönös - mindkét felet szolgáló - szándékkal: A Magyarországi Egyházaknak és Felekezeteknek döntő szerepe van az egyetemes erkölcsi normák és értékek társadalmi érvényesülésének elősegí­tésében, valamint a veszélyeztetett rétegek gondozásában. Ennek jelentőségét és aktualitását felismerve, a kölcsönös igények és érdekek alapján, melyek a Magyar Köztársaság nyugodt közrendjét és békés fejlődését hivatottak szolgálni, a megállapodó felek a következő feladatokban és munkaterületeken kívánják egymást támogatni:- a rendőrségi fogdákban lévő őrizetesek, előzetes letartóztatottak lelki gondozása, vallásgyakorlásuk személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása,- a rendőrség személyi állományának igény szerinti felvilágosítása az egyház történelméről, szervezetéről, szerepéről, tevékenységéről,- azon személyek - elsősorban fiatalkorúak, büntetés-végrehajtási in­tézetből szabadultak, kábítószer-élvezők vagy egyéb szenvedélybetegek fogadása, gondozása -, akiknek a rendőrség az ilyen jellegű tevékenységet végző egyházi intézmények felkeresését javasolja,- jelentős egyházi rendezvények (körmenetek stb.) biztosítása,- az egyház kérésére - előzetes egyeztetés alapján a jogi lehetőségekre figyelemmel történő - rendőrségi segítségnyújtás,- a muzeális vagy különösen nagy értékű kegytárgyaknak a rendőrség részéről történő - a területileg illetékes rendőri szervek és egyházak meg­állapodásának megfelelő módon és költségviseléssel megvalósitható - rög­zítése annak érdekében, hogy az esetleges betöréses lopások után a tárgyak felkutatása mielőbb eredményesen megtörténjék. Jelen megállapodást a felek keretmegállapodásnak tekintik, melyet mindkét oldalról készek kibővíteni, illetve az újonnan felmerülő és a feleket kölcsönösen érintő körülményekhez igazítani. Indokoltnak tűnik, hogy a területileg illetékes megyei (budapesti) és városi (kerületi) rendőrkapitányságok és az adott területen működő egy­házak és felekezetek a helyi sajátosságok figyelembevételével munkálkod­janak együtt. Erre nézve a felhívást a megállapodó felek a maguk hivatali rendjét gyakorolva megteszik. A megállapodó felek azzal a kölcsönös reményseg­gel Írják alá a jelen megállapodást, hogy ez a közjó és a magyar társadalom erdekeit szolgálja. Magyarországi Római Katolikus Egyház részéről: Dr. Seregély István egri érsek MKPK elnök Magyarországi Református Egyház részéről: Dr. Hegedűs Lóránt püspök, a zsinat lelkészi elnöke Magyarországi Evangélikus Egyház részéről: Dr. Harmati Béla püspök elnök Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége részéről: Dr. Feldmájer Péter elnök, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató Országos Rendőr-főkapitányság részéről: Dr. Pintér Sándor r.vezérörnagy, főkapitány Szervezeti változások a Magyar Katolikus Egyházban A római katolikus egyház hosszú évek óta húzódó nagy gondja oldódott meg II. János Pál pápa pün­kösdkor kiadott bullájának rendelkezéseivel. Egyház­­megyei határokat változtatott meg, új egyházmegyé­ket és új érsekséget állított fel. Eddig három érsekség­re oszlott az ország területe: Esztergom, Kalocsa és Eger székhellyel. Most negyedikként a Veszprémi püs­pökség lett érsekséggé. Az eddigi megyéspüspök, dr. Szendi József, az első érsek. Két új püspökség (egyházmegye) alakult. Az egyik Kaposvár, a másik Debrecen-Nyíregyháza. Előbbinek püspöke Balás Béla eddigi veszprémi segédpüspök, utóbbinak Bosák Nándor az egri Hittudományi Főis­kola rektora lett. Az egyes egyházmegyék határait is módosították, a megváltozott körülményekhez igazí­tották. Mi volt az indítéka ennek a szervezeti rendezésnek? A Püspöki Kar sajtótájékoztatóján kapott informáci­ók szerint elsősorban a lelkipásztori hatékonyság fo­kozása. Ésszerű elvek szerint húzták meg az új határo­kat, hogy mindegyik püspökség nagyjában egyforma nagyságú és lélekszámú legyen. Az elmúlt évtizedek­ben az országon belüli mozgás erősödött, új nagyvá­rosok fejlődtek ki, hatalmas tömegek cseréltek lakó­helyet és az egyházszervezet nem követte ezeket a változásokat. A világháborúkat követő békeszerződé­sek az ősi egyházmegyei határokat szétdarabolták, szükséges volt ezek kiigazítása is. Budapest területén három püspök volt illetékes, mert Nagy-Budapest kialakítása előtt a pesti oldal külső kerületi települései a váci, a budai oldalon lévők a székesfehérvári püs­pökséghez tartoztak, míg a város magja Esztergom­hoz. Most egységesen az újjáalakított Esztergom- Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik. A katolikus egyház megújulásához jól igazodik a most elrendelt szervezeti változás, hiszen a lelkipász­tori munka hatékonyságát segíti és biztosítja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents