Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-06-07 / 23. szám

PÜNKÖSDHÉTFŐ IGÉJE

SZABAD VEGYÉRTÉK AZ IGAZI KINCSRE...

Lukács 12,32-34

Evangélikus Élet 1992. június 7.

Drága, kedves ige számomra a jézusi biztatás: ne félj kicsiny nyáj. Ezzel az igével indultam szolgálatba a szekszárdi gyülekezetben, s azóta számtalanszor átéltem: valóban nincs okunk félni, mert gondoskodó Atyánk van, aki gazdag életre hív minket.

Tudom, nem könnyű mindig elfogadni ezt a biztatást. Ha komolyan vesszük, hogy félelmetes világban élünk, akkor joggal aggódunk. Aggódunk a gazdasági problémák miatt éppen úgy, mint a politikai feszültségek miatt. Elkeserítenek, s rettegésben tartanak háborús torzsalkodások szomszédunkban és távoli országokban. Rettegésben tart a növekvő bűnözés kicsiben és nagyban. Izgulunk, hogy betegség ne töijön ránk. De aggódunk az egyházi életben is, hiszen nagy a feladat és a felelősség ma, és sokszor nem tudunk megfelelni az elvárásnak (s nem is egyszerűen emberek elvárásának, hanem Isten elvárásának), félünk hogy elszaladnak kihasználatlan lehetőségek.

Ne félj kicsiny nyáj! - ha az Isten kezében tudod magad. Ezt hozzá kell tennünk, hiszen Jézus szavai e kiemelt mondatok előtt erről beszélnek. Van okunk bőven a félelemre, ha magunk köré nézünk, s van alap az aggodalomra, ha magunkba tekintünk. De ha Istenre nézünk, ha vele kialakul a szeretetkapcsolat (ő mindent megtett, s megtesz ezért), akkor tűnik a félelem. Nem azért, mert a látóterűnkből kikerülnek a félelmetes dolgok, hanem azért, mert Isten nagyobb és hatalmasabb a legnagyobb, félelmet okozó erőnél is.

A szeretet kiűzi a félelmet - írja János a levelében, s így igaz: az Istennel való szeretetkapcsolatban szűnnek félelmek, oldódnak görcsök, kivilágosodik a sötétnek látott jövendő. Mindez azért; mert a mennyei Atya .jónak látta”, hogy ‘nekünk adja országát. Ilyen egyértelmű az Isten indulata irántunk...

A vele való szeretetkapcsolat következményeiről is beszél Urunk. Ismétlem, következményekről, s nem parancsokról. Adjátok el vagyonotokat, szerezzetek magatoknak igazi értékeket... Aki Isten erőterébe kerül, az előbb- utóbb átértékel mindent: pénzt, vagyont, használati tárgyakat, emberi kapcsolatokat. Mert az Isten koordinátarendszerében más az értéke az emberek által nagyra tartott kincseknek. Nem lemondást jelent ez, hanem igazi gazdagodást. Csak új látásra van szükség, arra, hogy valaki megnyissa a szemünket, hogy jól lássunk. Egyszerű példa: gyülekezetünk Bonyhádon leselejtezett orgonájáról évtizedekkel később derült ki, hogy páratlan érték: a roncsnak tűnő hangszer egyedülálló kincs. Emberek nem tudták, s annál nagyobb volt a „meglepetés” a szakértő értékelése után.

Sokszor legyintünk a lelki értékekre, a fontos az, amit kézzel megfoghatok, amit érzékszerveimmel birtokolhatok. Isten közelébe kerülve, mennyei Atyánk irányítja a szemünket az igazi értékekre.

Miért ne élvezzük, s gyűjtsük a múlandó kincseket a maradandók mellett - kérdezi a mai gondolkodású ember. Jézus ezzel a kérdéssel is számol. Válasza ez: mert ahol a ti kincsetek, ott lesz a szivetek is. Szívünk olyan molekula, amelynek csak egy szabad vegyértéke van. Ezért nem mindegy, hogy mi foglalja le, kiszorítva mást. Ha a múlandó kincsek lekötik, nem lesz hely a maradandónak. S az idő múlik, és az életünk is a múlandóság rabságában marad. De ha van „szabad vegyértéke” a maradandó kincsnek, az életünket is maradandóvá teszi.

Ne félj te kicsi nyáj! Ha Isten kezébe teszed életedet, akkor nem kell félned a múlandóságtól: sem életed, sem kincsed pusztulásától. Mert úgy látta jónak Atyátok, hogy nektek adja az ORSZÁGOT! Ámen.

ifj. Hafenscher Károly Imádkozzunk!

Urunk, adj félelem nélküli, tisztán látó, értéket kereső és értéket teremtó életet. Ámen.

ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1992. június 8.

I. Bécsikapu tér de. 10 német istentisztelet Gémes Pál; de. 11. (úrv) Szilas Attila; du. 6. (úrv) Szilas Attila. □. Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor. Pesthidegkút, II. Báthory u. 7. de. fél 11. Kőszeghy Tamás. Csillaghegy, III. Mátyás kir. út 31. de. 10. Donáth László. Óbuda, III. Dévai Bíró M. tér. de. 10. Nagy István. Újpest, IV. Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos. V. Deák tér 4. de. 11. (úrv) Pintér Károly; du. 6. Brebovszky Éva. VII. Gorkij fasor 17. de. 11. (úrv) Fodor Viktor du. 6. Szirmai Zoltán. Vin. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. VIII. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. VIII. Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák istentisztelet: Cselovszky Ferenc, déli 12. magyar istentisztelet: Kertész Géza. VIII. Vajda Péter u. 33. de. fél 10. Fabiny Tamás. IX. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya, X. Kápolna u. 24. de. fél 11. Fabiny Tamás. Kelenföld, XI. Bocskay u. 10. de. 11. Missura Tibor; du. 6. Ferenczy Erzsébet. XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Budahegyvidék, XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. (úrv) Takács József; de. 11. (úrv) Takács József du. fél 7. Kőszeghy Tamás. XIII. Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György. XIII. Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György. XIV. Lőcsei út 32. de. 11. lelkészavatás dr. Harmati Béla Pestújhely, XV. Maxim Gorkij tér de. 10. Bizik László Újpalota, XV. Hártyán köz du. 5. ökumenikus istentisztelet. Rákospalota, Nagytemplom, XV. Régifóti út 73. du. 6. Bol- Ia Árpád. Rákosszentmihály, XVI.. Hősök tere de. 10. Kamer Ágoston Cinkota, XVI. Kultúrház u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI. Prodám n. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákoshegy, XVII. Tessedik tér de. 9. Detre János. Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Kosa László. Rákoskeresztúr,

XVII. Pesti út 111. de. fél 11. Detre János. Rákosliget, XVII. Gőzön Gy. u. de. 11. Kosa László. Pestszentlőrinc, XVIII. Kossuth tér 4. de. 10. Havasi Kálmán. Pestszentimre,

XVIII. Rákóczi út (Református templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest,

XIX. Bajcsy Zs. tér de. 10. Széli Bulcsú. Kispest, XIX. Wekerle-telep, de. 8. Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet, XX. Ady Endre u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel, XXI. Katona J. u. de. fél 11. Mezősi György. Budafok, XXII. Játék u. 16. de. 11. Rőzse István.

PÜNKÖSD 2. NAPJÁN az oltárterítő színe: piros. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: ApCsel 2,42-47; az igehirdetés alapigéje: Lk 12,32-34.

BUTHY DÉNES 1915-1922

Kegyelmes mennyei Ura, Akit sok küzdelmes éven át hűségesen szolgált, 1992. március 29-én hívta el az örökélet örömébe, Buthy Dénes evangélikus lelkészt, 77 éves korában.

Buthy Dénes a Sopron megyei Beleden született 1915. január 22-én. Iskolái elvégzésével a Pécsi Tudományegyetem Sopronban székelő evangélikus teológiai karára iratkozott be, hogy lelki elhívása szerint készülhessen fel a lelkészi szolgálatra. 1938. szeptember 18-án szentelte fel őt Győrben D. Kapi Béla dunántúli püspök, hogy kibocsássa a szent munkára, lelkek gondozására. Szolgálatát Balatonszárszón-kezdte meg, rnip| pzói^ápy|glJ(és2fPiajdj93^jHm.siófoki lelkésszé lett, ah?) JJtöftg,$js#tfte a reá bízo^a^t^já^ótó^^e^ta^p időre esik a II. világháború kitörése, az idegen megszállás a maga lefekőlo ideológiájával, ilyen körülmények között végezte Buthy Dénes munkáját ott a balatonvidéki, jobbára szórvány jellegű gyülekezetben, annak sokféle ügyes-bajos elkívánásai közepette, nem is beszélve akár az állami, akár az egyházi politikai nyomásról és követelményekről. Itt alapított családot is, övéinek is jó gondját viselve. Az 1956. évi szabadságharc letörése körüü zavarokat kihasználva, menekül el szeretteivel, hogy aztán rövid ausztriai tartózkodás után 1957. január 1-jével megkezdje a buffalói „Megváltónk” Egyházban a magyar evangélikusok pásztorolását. A tulajdonképpen kis gyülekezet mégis nagyobb igényeinek fáradhatatlanul tett eleget. Gondozta a híveket, bátorította őket abban a sorshelyzetben, amit magának és családjának is meg kellett tapasztalnia. 1964 és 1968 között még a torontói magyar evangélikus gyülekezet gondozását is vállalta. Mindig keményen állott ki az ún. kisebbségi jogokért, hogy kedves magyarjai ne szenvedjenek hátrányt az egyházi szervezetben, de ugyanúgy ékes szószólója rolt a hazai magyar evangélikus egyház és magyarság ügyének. A dotáció elégtelen volta és a család szüksége folytán szorgalmas estiórázással megszerezte a magiszteri fokozatú tanári diplomát, s középiskolai matematikát és latint tanított. A körülményeiből támadt próbákat lelkészi és tanári működése során fegyelmezetten viseli el. Amikor nyugalomba került, akkor is vállalta tovább a fogyó gyülekezet gondozását, mely 1989-ben ünnepelte fennállásának 75. évét. Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferenciában kedves lelkésztárs volt. Utolsó tizenkét évében esperesként betöltötte az alelnöki tisztet. Jótollú írásai időről időre napvilágot láttak az Erős Kárban.

Lelkészi pályája 54. évében szűnt meg szive dobogni. A gyászistentiszteleten, április 2-án a szent szolgálatot Jerge Marié püspöki lelkész vezette az „Upper New York” Evangélikus Egyházkerület részéről, s vele együtt fungált D. Brachna Gábor, az AMEK főesperese, valamint Kuhlne Howard evangélikus és Aday-Keresztúry Lajos, wellandi református lelkész. A grant- streeti kis magyar evangélikus templomot megtöltő, búcsúzó gyülekezet szeretettel vette körül gyermekeit, Erzsébetet (Szabó Józsefnét), Évát (lelkésszé lett leányát), Jánost és Dénest, s velük a család további tagjait. Buthy Dénest az „Elmlawn” temetőben helyezték nyugalomra.

Kitekintés a világegyházba

A pünkösdi esemény jelzi, hogy Jézus tanítványai nemcsak Gali- leába, Júdeába, vagy Samáriába kaptak küldetést. Mintegy 15-16 nemzetből és népből vannak jelen ott Jeruzsálemben s megértik a csodát: Isten kiönti Lelkét mindenkire : fiatalokra és vénekre, különböző nemzetből érkezettekre, s mindenki megtudhatta, hogy Jézust Krisztussá és Úrrá tette az Isten. Nincs többé határ, nincs, ami korlátozná a Krisztus evangéliumának igényét. Akinek minden hatalom adatott, az minden népre igényt tart és minden napra ígéri jelenlétét. Világraszóló hír, amit Jézus hozott: Isten szereti ezt a világot. Világra érvényes a missziói parancs, nemcsak egy római tartományra, sem idő, sem tér, sem nyelv nem szabhat határt a Jézusügynek. Világméretű ügy a keresz- tyénség ügye azóta is. Természetes tehát, ha pünkösdkor nemcsak a magunk egyéni keresztyénségével, vagy gyülekezetünk ügyeivel vagyunk, elfoglalva, hanem kitekintünk a nagyvilágba és gondolunk arra, hogy ma már mind a hat világrészen vannak emberek, akik Jézust Krisztusnak és Úrnak vallják, vagyis keresztyének. Pünkösd szétrepeszti kicsiny látókörünket, megtanít túlnézni kerítésünkön, falunk, városunk, országunk, Földrészünk határain. Ilyenkor újra és újra élhetjük, valóságnak tarthatjuk és csodálkozhatunk azon, amit a názáreti vándorprédikátor szent vízióként tanítványaira hagyott. „Miután a Szent Lélek eljön rátok, vesztek erőt és tanúim lesztek nekem, mind Jeruzsálemben, mind az egész Júdeábán és Samáriábán, egészen a Föld végső határáig” (ApCsel 1,8).

Reformátorunk, Luther, a wittenbergi professzor járt ugyan Rómában, néhány német városban, várban és faluban is megfordult, levelezett Rotterdami Erasmus- szal és a magyar királynővel, de sejtése sem lehetett, mekkora a lakott Föld, kortársa Kolumbusz mit is fedezett föl és hol van Amerika, milyen lehet a világ túl a Török birodalmon, nem is volt érzéke a földrajzhoz és középkori elképzelései voltak a világmindenségről, ÁBÉgíír, §j^yai^ifl;;fl^0ijn4#s4gában

f

lgbáÜsan gjm^ojj^dptt ésjejezte í magát, nem maradt Iáját-választófejedelme szűk kis tartományában, hanem az egész világ keresz- tyénségéről beszélt. Két ismert példára emlékezzünk most: A Kis Kátéban a III. Hitágazat magyarázatában írja, hogy a Szent j^lek nemcsak őt hívta el az evangélium által, s világosította meg ajándékaival, szentelte meg és tartotta meg, hanem „a Földön az egész keresztyénséget hívja, gyűjti, megvilágosítja, megszenteli és Jézus Krisztusnál az igaz hitben megtartja...” majd úgy folytatja, hogy magát és mindazokat, akiket tanít egynek tudja a csodálatos Krisztus-test tagjaiként „Ebben a keresztyénségben kegyelme gazdagságából nekem és minden hívőnek minden bűnt naponta megbocsát, az ítélet napján engem és minden holtat feltámaszt és nekem

minden Krisztusban hívővel együtt örök életet ad”.

Az imádsággal kapcsolatban, a gyakorló imádkozó Luther tudta, hogy néha gyöngék, erőtelenek vagyunk az imádságban, mindig csak tanulók, de nem vagyunk egyedül és a világ keresztyénsége segítségünkre lehet. így ír: „gondold meg azt is, hogy nem egyedül térdelsz és állsz itt, hanem veled együtt térdel és áll az egész keresztyénség, vagy minden kegyes keresztyén s te közöttük, s egy szívvel lélekkel, egyetértve imádkoztok, amit Isten nem vethet el”. Ez a középkori ember, Luther a Krisztussal kapcsolatban élte át, mit is jelent, hogy egy világméretű nagy család tagja. Á Szent Lélek világosította meg, hogy a Krisztus ügy, amit képviselni akart, az nem Róma, nem Wittenberg, nem Zürich és nem Marburg ügye, nem is Jeruzsálemé, hanem az egész világé, mert az egész világ a Krisztusé.

Kitekinteni a nagyvilágba és a világ keresztyénségébe sokféleképpen lehet. Lehet utazások során, lehet külföldi testvérekkel találkozásban itthon és lehet imádságban is. Belső szobánk ablaka nemcsak felfelé nyitott, hanem kifelé is. Tavaly (1991 februárjában) az ausztráliai Canberrában tartotta az Egyházak Világtanácsa naggyűlé- sét. Magyarul is megjelent a Jövel Szent Lélek - újítsd meg az egész teremtettséget című könyvecske, hat bibliatanulmányt és sok-sok imádságot tartalmazott. Olvasói átélhették, talán először életükben, hogy például miként imádkoznak

a déli félteke keresztyénéi. Az imádságban egyesülhettünk mindazokkal, akik ezt a könyvet összeállították és azokkal, akik a világgyűlésen részt vehettek, lényegében a 310 tagegyházat számláló Egyházak Világtanácsa egyházaival, sőt az egész világ keresztyénségével.

Évente több száz könyv megy át a kezemen. Egy kettő az íróasztalomon marad s válik állandó olvasmányommá. Ilyen könyvem most a németül és angolul megjelent Isten népével a Földön című imádságoskönyv (Mit Gottes Volk auf Erden-With all God’s people) az Egyházak Világtanácsa kiadásában. Az év 52 hetére ad imádsá- gos anyagot. Minden héten más és más ország, terület egyházaiért imádkozunk. Amikor e sorokat írom, a 21. héten vagyunk s Albánia, Bulgária, Jugoszlávia van soron. Mögöttünk már Izrael, Egyiptom, Görögország, Algéria, Kína, Japán, Dánia, Finnország, Svédország, Franciaország, Szudán, Uganda, Argentína, Uruguay, Brazília keresztyénéi, előttünk Románia, Magyarország, Nigéria, Thaiföld, Indonézia, Burundi, Zimbabwe, Dél-Afrika keresztyénéi. Statisztikai adatok, a nép életének leírása, a helyi egyházak adatai és imádságok, énekek, meditációk. Egy év alatt bejárja a világot az is, aki mindig csak belső szobája imádságos ablakán tekint ki. Pünkösdkor idén így tekintek ki a világ keresztyénségére.

Dr. Hafenscher Károly

A szügyi gyülekezet örömei

Gyülekezetünkben először tartottunk presbiter házaspárok találkozóját. Március 14-én nemcsak a szügyi, hanem az anyagyülekezethez tartozó csesztvei, mohorai és patvarci filiák presbiterei gyülekeztek össze erre az .alkalomra. A találkozó új énekek tanulásával kezdődött. A helyi lelkész írásmagyarázata után a presbiter-családok szolgálatáról hallhattunk útmutatást a Zsid 10,24-26 alapján. Mélyen a szívünkbe vésődött, hogy a presbiter legyen hű egyházunkhoz. Becsülje meg közösségét, őrizze hagyományait.^ Le- fÍ^én' tirffidígf ‘pféfóh'1 a* gySfekteSetbéti Jbüzgó 'igehallgatásával, úrvacsora véte- lével. Családjában is legyen szolgáló szív. A fehér asztal mellett jó volt megismerni egymást, gyülekezeteink örömeit és feladatait. Hálaadó szívvel köszöntük meg Urunknak ezt a találkozást. Úgy érezzük, hogy nagy szükség van az ilyen alkalmakra, mert egymás hite által megerősödve térhettünk visz- sza otthonainkba és gyülekezeteinkbe.

Barna Jánosné presbiter

Március 29-én örömmel indultunk el két autóbusszal Budapestre, hogy részt vegyünk az Európai Protestáns Egyházak Nagygyűlésének záró istentiszteletén. Utunk első állomása a kelepföldi templom volt. Örömmel hallgattuk a német lelkész igehirdetését Ferenczy Erzsébet lelkésznő tolmácsolásával. Megható volt látni és hallgatni az 50 fős Minneapolisi Kórust. Ebéd után meglepetés ért bennünket, mert lelkészünk bejelentette, hogy engedélyt kaptunk az Országház megtekintésére. Megilletődve léptünk be a Parlamentbe, melynek belseje tükrözi a millenniumi kor hangulatát. - Továbbvitt utunk a Hősök-terére, onnan a Bazilikába, majd a Mátyás templomban gyönyörködhettünk. Jó volt hallgatni a főváros nevezetességeinek történetét ifj. Záborszky Csaba idegenvezető szolgálatával. Este a Nemzeti Sportcsarnokban a Nagygyűlés záró istentiszteletének szolgálatai szívünket-lelkünket gazdagították.

A fárasztó, de élményekben gazdag nap után mind a 70 testvérem nevében szeretnék köszönetét mondani azoknak, akik ezt a szép utat megszervezték Sé feléjthfetetlenné tették SzäiiJSiifctäi' -iuA -a- Sealai Anita

A szügyi ifjúság találkozót szervezett, melyre meghívta szeretettel a terényie- ket. Április 4-én Sulyok Anna lelkésznő vezetésével érkeztek a fiatalok. 12 teré- nyi és 25 szügyi fiatal gyülekezett össze a visszakapott egyházi épületben. Énekkel köszöntöttük a vendégeket. Ők rövid műsorral szolgáltak. A bemutatkozás játékos formában történt. A lelkésznő Mt 7,7 alapján tartott írásmagyarázatot, melyet testvéri beszélgetés követett. A szeretetvendégség után lelkipásztorunk a templomban ismertette egyház- községünk és templomunk történetét. Jobban megismerve őseink hithűségét, mindnyájan biztatást kaptunk a hit harcához. Kérjük Isten vezetését, hogy mi, mai fiatalok modern világunk útvesztői között is maradjunk Jézus tanítványai. Ez a találkozó is a testvéri közösség fontosságát mélyítette el közöttünk. Abban a reményben búcsúztunk, hogy a hallott ige alapján, kéréseink közé soroljuk ezután az ilyen testvéri találkozók megismétlését. Bérces Ildikó

SZENCI MOLNÁR ALBERT (1574-1634)

Fő műve a zsoltárok verses fordítása

A Felvidéken Pozsonytól Nagyszombat irányába autózva szép magyar vonatkozású emlékekre találunk. A terület Trianon óta Nyugat-Szlovákia része, ám Cseklészen még áll a szebb napokat megélt egykori Eszterházy-kastély, melynek nagyméretű, háromtornyú épületét gróf Eszterházy József terveztette Fischer von Erlachhal barokk stílusban, majd 1756- ban Fellner Jakab építőművésszel alakíttatták át rokokó stílusban.

Magyarbél is kastélyáról volt nevezetes. Gróf Csá- ky Imre püspök építtette (1722-1725 között) Hildebrandt egyik tanítványával. Négy saroktornya, egy főtomya, pazar lépcsőcsamoka van és dísztermében korabeli freskók láthatók. Ma Szlovákia egyik legnagyobb méretű barokk kastélya.

A közelben tízezer lakosú város következik: Szene, Szenei Molnár Albert (1574-1634) zsoltárfordító, nyelvtudós - filológus utazó szülőhelye, ahol örömünkre a közelmúlt óta utcanév viseli nevét: a Molnár Albert utca; a főterén egy török-ház nevű reneszánsz (1552) épület; és különös nevezetessége Szenc- nek még a fokozatosan nagyobbított Napos-tó, mely Szlovákia „Kis-Balatonjának” számít és e mai nyári szabadtéri fürdőváros tavát már egy 1252-ből származó okirat is említi.

Szenei Molnár Albert élete hat évtizede arra az átmeneti periódusra esik, melyet késő-reneszánsz vagy késő-humanizmus korának jelölnek. Ekkor bontakozott az ellenreformáció, erősödött meg a katolicizmus, fejlődött ki a barokk művészet. Ő főként anyanyelven, fordításokkal, szövegkiadásokkal, a humanista filológia és tudományosság eszközeivel igyekezett a magyarság kezébe adni olyan müveket, amelyekben szerinte hiányt szenvedett éppen a protestáns tanok védelme és megerősítése érdekében.

ősei székelyek; nagyapja, apja molnár volt: nevükben is mesterségüket viselték. Ä keresztségben Albert nevet kap, apja örömében a molnárok jelképét, sze- kercéjét is kezéhez érinti, hogy mesterségének folytatója legyen. A fiú azonban nem lett sem molnára, sem polgára Szencnek, de lett tudós professzora német és

holland egyetemeknek, és lett a legtöbb kiadást megélt magyar nyelvű könyv, a protestáns zsoltáros könyv szerzője. 1604-ben elkészített magyar-latin szótárát személyesen vitte Prágába, Rudolf császárnak. Itt találkozott és került barátságba Keplerrel, a kor híres csillagászával. 1606-ban fejezte be élete fő művét, Dávid zsoltárainak verses fordítását. Az ótestamento- mi zsoltárok különösen kedves énekeivé lettek a kálvini egyházaknak s mindenekfelett a magyarországi kálvinistáknak. A XC. ZSOLTÁR máig Szenei Molnár Albert verselésében tündöklik: Te benned bíztunk eleitől fogva, / Uram, téged tartottunk hajlékunknak / Mikor még semmi hegyek nem voltának, / Hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva: / Te voltál és te vagy erős Isten, / És te megmaradsz minden időben.

Szerencsés sorsa, hogy már gyermekfejjel jelen lehetett a 16. sz.-i Magyarország monumentális írói és kiadói vállalkozásánál, a Vizsolyi Biblia nyomtatásánál. Belföldi vándorlása során akkor tartózkodott Göncön, amikor Károli Gáspár vezetésével a környékbeli prédikátorok és tanítók összefogásával készült a teljes magyar Biblia szövege. Molnár Albert diákként szerény részt is vehetett a nyomdai munkálatokban: -.. .lábánál forganék az böcsületes embernek, Károü Gáspárnak az gönci prédikátornak, az ki fő igazgatója volt az kinyomtatásnak, és engem gyakorta az visoli nyomtatóhelyben kiküldött az őtőle írott leve- lecskékkel. ... - Az 1590-ben elkezdődő külföldi pe- regrinációja (vándorlása) - kisebb megszakításokkal 1624-ig, ötven éves koráig tartott. Végigjárta a kortár- sai által is látogatott európai egyetemvárosokat; s alkalma volt személyes kapcsolatba kerülni a kálvinista reformáció nagy alakjaival. 1612-ben, a Biblia másodszori újrakiadását követően családjával hazatelepült. Először Batthyány Ferenc udvari prédikátora lett Ro- honcon s végül Erdélyben Bethlen Gábor parancsára

elkészítette és megjelentette Kálvin Institúciójának magyar fordítását is. A zsoltárfordításhoz hasonló hézagpótló teológiai kézikönyvet adva a protestáns prédikátorok és hívek kezébe.

Felismerte, hogy mivel segítheti Magyarországot és Erdélyt, hogy legalább a művelődés területén felzár- kózhassék a művelt európai nemzetekhez, mivel használhat legjobban hazájának, honfitársainak. Méltán mondta magáról, hogy - ez nyelvnek nem utolsó ékesgetője vagyok... - Helye valóban ott van a nagy magyar költők és írók között.

Kolozsvár híres temetője a Házsongárdi temető. Itt nyugszik a magyar irodalom és művelődéstörténet számos nagy alakja, köztük Szenei Molnár Albert is. Szegénységben, elfeledve halt meg. Zsoltárfordításai, szótárai, művei az évszázadok folyamán nagyszámú új kiadást értek meg.

Szenei Molnár Albert az elsők közt volt, akiben a nemzeti érzés mint szellemi érték öntudatra ébredt. Ha kellett feláldozta külföldi sikerét és magasabb nyugati életformáját, hogy a nemzeti kultúráért küzdhessen. Önálló teológiai rendszere és munkássága nem volt, de a változásokra, problémákra érzékenyen, tanítani és használni akarva, felismerte kora szellemi igényeit. Műveltségét és fordítói tehetségét bátran állította azok szolgálatába. - A nemzet szellemi önmagára eszmélésé- nek első felkiáltójele Molnár Albert megdöbbentő élete. - fejtegeti Szerb Antal. - Amint a karunkról csak akkor veszünk tudomást, amikor fáj, a szellem fordulatát is akkor tudja lejegyezni a figyelő történelem, amikor egy emberben betegséggé lesz az, ami addig emésztve, de hang nélkül gyötörte a közösséget. Szenei Molnár Albert, amint Négyesy mondta, „az irodalom szenvedélyének tán első rabja magyar fajunkból”, fanatikusa, áldozata, nemes értelemben vett futóbolondja az új irodalmi tudatnak, az új, szellemibb Magyarországnak.

Kiemelkedő műve építésében Szenei Molnár nem is gondolt magyar segítségre. A Nyugat segítségével kívánta Magyarországot Nyugattá tenni. Német fejedelmek és könyvkiadók adományaiból német földön nyomtatta ki magyar könyveit. Egy áhítatos német kiadó meg azért adta ki magyar zsoltárait, mert megmenekült a pestistől. A protestánsok közös szellemi kincseit kívánta magyarra átültetni, hogy azzal a magyarság szellemi színvonalát a Nyugathoz emelje. Ugyanakkor bebizonyítsa a nyugati nemzetek számára a magyarság képességét a szellemi felemelkedésre.

A vándortípusú ember fő jellemvonása, hogy céljához szinte sosem ér. Szenei Molnár Albertról sem jegyzett fel megpihenő öregkort az irodalomtörténet. Életműve szimbolikus értékű tanúságtétel egy emberfölötti elszánás mellett.

Korok és egyéniségek szerint több formája van a hazaszeretetnek. Legemberibb a szellemi hazaszeretet, mely Szenei Molnárban megszületett. Ritka és különleges ez a hazaszeretet, melyben az ország szolgálata már-már istentiszteletté emelkedik, szentesül. A legszebb magyar alkotók hazaszeretete válik ilyenné a jövőben. Mélységeit az avatatlan felmérni sem képes. A „legnagyobb magyar” Széchenyi, a himnu- szos Kölcsey, a Szózat-szerző Vörösmarty hazaszeretete ez és istenhites-zsoltáros magaslati csúcsain az Ady Endréé.

Szenei Molnár Albert emlékezetére egy erdélyi verselő latin kétsorost írt:

„Hungáriáé Cunas, curas Calami, Thalamique Debeo Theutoniac; Dacia dat tumulum.” „Bölcsömet Magyarország, nászt, s tudást a Német adta nekem, s Erdély őrzi csontjaimat.” Szenei Molnár példája máig követhető: hazánkat, anyanyelvűnket szolgálhatjuk, bárhol éljünk is, ha lángra lobban bennünk a hit és a hazaszeretet.

Molnár Albert Szénéről indult. A szülőföld látta el útravalóval, tarisznyázta fel hűséggel, hittel, tisztességgel és alkalmazkodó képességgel. Erdélyben Kolozsvárott a Házsongárdon pihent meg örökre.

Dr. Domonkos János