Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-05-10 / 19. szám
Evangélikus Elet 1992. május 10. A PÁTENS TELJES VISSZAVONÁSA Templom nélküli város A levert forradalom és szabadságharc után Haynau táborszernagy, az önkényuralom teljhatalmú hazai parancsnoka 1850. február 10-én egy 9 pontból álló rendelettel felfüggesztette egyházunk önkormányzatát, és rendeletéivel egy, az uralkodó által kormányzott, kényszer-államegyházi forma megvalósítását erőltette. Az egyes rendeletek után állandó szervezettel is meg akarták szüntetni a protestáns autonómiát. Már 1850-ben készen volt számunkra a 101 szakaszból álló törvényjavaslat, amelynek a végrehajtását azonban 80 lelkész és tanár tiltakozása egyelőre visszatartotta. Módosított, rekatolizáló törekvések is korán jelentkeztek: Thun osztrák közoktatásügyi miniszter már 1851-ben jelentette a császárnak, hogy az egész oktatásügyet a római katolikus klérus szigorú felfogásának kell áthatnia. A sérelmek orvoslását kérő, protestáns küldöttségeket nem bocsátották az uralkodó elé. 1855. augusztus 18-án Ferenc József IX. Piusszal megállapodást kötött, majd a hazai protestantizmust is megkísérelte beállítani politikai céljai szolgálatába, a katolicizmus mögött, amolyan „másod- osztályú” államegyházi jelleggel. 1859. szeptember 10-én császári pátens (nyílt parancs) jelent meg, majd egy nappal később, ezt követte a végrehajtási utasítás. A pátens nyílt és durva beavatkozás volt a hazai protestáns egyházak törvényalkotó és szervezeti ügyeibe. Még 1859. október 8-án újabb rendelet jelent meg, amely megtiltotta a régi egyházkerületek szerinti gyűlések megtartását. Ezután megindult az országos méretű tiltakozás. A tiszakerületi közgyűlés Késmárkról, 1859. szeptember 29-én írásban kérte az uralkodótól a pátens visszavonását. Vezetőink közül Zsedényi Ede felügyelőt és Máday Károly lelkészt perbefogták, börtönre ítélték. Végül 11 evangélikus egyházmegye szervezkedett a pátens szerint, és két ilyen egyházkerület is alakult: a pozsonyi és az újverbá- szi. AZ égyházi1 Sajtó általában pátens-ellenes volt Küzdőtt ellene, Pesti Napló, a Magyar Sajtó, és a Pester Lloyd is. A pátens-ellenes küzdelem egyházunkban nem volt egységes, mert a gyülekezetek között sem volt egyetértés. Pl.: a pesti magyar és német egyházközség az autonóm egyházhoz tartozott, viszont a szlovák egyházközség a patentá- lis pozsonyi egyházkerülethez. 1867. május 15. Az 1860. május 15-i rendelet csak részben vonta vissza a pátenst, és az így szervezkedett egyházmegyék, egyházkerületek fennmaradtak a kiegyezésig. Az egyetemes gyűlés többször is hiába kérte teljes visszavonását. Erre csak a kiegyezés után, Eötvös József miniszter közbenjárására került sor, 1867. május 15-én - 125 éve. Ezután egyházunk pátens szerinti szervezetei is visszatértek régi helyükre. A kiegyezés után protestáns egyházainkat esetenként a szabadelvű katolikus államférfiak is támogatták a teljes egyenjogúságért folyta«...szerte az egész világba...M A Himalája magas vonulatai és a Gangesz medencéje között fekszik Nepál, ez a hazánk területénél másfélszer nagyobb, de lakosságát, kultúráját, természeti viszonyait tekintve oly különböző ázsiai ország. Kínával közös határán emelkedik a 8848 m-es szédítő magasságba a föld legmagasabb hegycsúcsa a Csomolungma (Mont Everest). Nepál a bátor misszionáriusok számára mindig is vonzó, erőpróbára hívó ország volt. Területén ugyanis tilos az evangélium hirdetése. A keresztyénsé- get elfogadót, a megkeresztelkedőt 3 év börtönbüntetés sújtja. Misszionáriusát pedig, aki a keresztelést végzi, akár 6 év is! De az evangélium kétélű kardja elöl egyetlen országot sem lehet teljesen elzárni! 1954 és 1985 között mintegy 17 000 ember lett keresztyénné ebben a kemény hindu államban. Jézus Krisztus ott is gyökeresen átformálja azokat, akik Őt befogadják. így történt ez abban a faluközösségben is, melynek jelentős része keresztyénné lett. Nemcsak a falu lelki gazdagsága szembetűnő, a hindu közösségekkel szemben, hanem a fizikai fejlődés is, mely a megújult életű emberek szorgos munkájának az eredménye. * Kamata 11 éves volt, mikor boldogtalan házassága elkezdődött fétjével, Lakshmival. Mikor Lakshmi beteg lett, felesége elkísérte a távoli kórházba, s míg a gyógyulás hosszú heteit várta, mindkettőjüket meghívták egy keresztyén bibliaórára. S mire Lakshmi testileg felépült, lélekben is új ember lett. Azóta/ő és felesége a/kósház pácienseinek és a hozzátartozóknak a közösségét vezetik, jóllehet, saját családjuk és falujuk kivetette őket, s minden lehetséges hindu ceremóniát elvégeznek, hogy ártsanak nekik. Ok azonban boldogan vallják: „Az egész életünk megváltozott! Azelőtt annyi baj volt körülöttünk, de most boldogok vagyunk s megtaláltuk a békességet!” • Adjunk hálát azért, hogy- Nepál történetében először karátott küzdelmükben. így azután elérhették a vallásfelekezetek viszonosságáról szóló, 1868:53. te. megszövegezését és elfogadását. Irányi Dániel már 1869-ben sürgette a teljes és általános vallásszabadságot. Protestáns egyházaink számára azonban sem ekkor, sem pedig ezután sem szűnt meg a „másodosztályú” államegyházak kísértése. Sajnos, nem is mindig tudtunk ellenállni ennek a kísértésnek. Hosz- szú időnek kellett még eltelnie ahhoz, hogy teljes közjogi egyenlőségre jussunk. Barcza Béla NEPÁL csony reggelén 6.30(!)-kor fél órás keresztyén műsort sugárztt a TV;- az evangélium erősebb mindennél;- vannak olyan elhivatott, bátor misz- szionáriusok, akik a büntetést is vállalva hirdetik az igét. Kérjük Istent azért, hogy- döntse le a korlátokat a világ minden táján;- adjon igaz hitet, kitartást azoknak, akik elindultak az Ö útján;- kétkedéseinkben adjon reményt. Dr. Bálintné Kis Beáta AZ ORGANA TRANSSYLVANICA ALAPÍTVÁNY FELHÍVÁSA Egy évvel ezelőtt alakult és kezdte meg működését az ORGANA TRANSSYLVANICA ALAPÍTVÁNY, azzal a céllal, hogy a kultúrtörténeti erdélyi orgonák felújítását és állagmegóvását, az erdélyi orgonaépítést támogassa. Létrejöttét a művelődési és a közélet számos kiváló személyisége segítette. Május elején lesz egy éve, hogy bemutatkozó hangversenyünket tartottuk a Mátyás-templomban. Az eltelt egy év alatt újabb - kiürült - templomok ajtait és ablakait deszkázták be, utolsó védelemként. Orgonáik megmentésére, áthelyezésére kevés az emberi és anyagi erő: az elvándorló közösségek több száz éves hangszereit a végső pusztulás fenyegeti, amennyiben nem sikerül ezeket idejében élő gyülekezetek tulajdonába helyezni. Az eltelt egy év alatt három erdélyi fiatalember kezdhette meg külföldi tanulmányúit áz orgonajavító szakmában. Ez a tény reményekre jogosít bennünket. A címünkre érkező, támogatást kérő levelek pedig azt jelzik: alapítványunkra mindinkább szükség van! Nem szövünk irreális terveket, hanem ott kívánunk segíteni, ahol arra a legnagyobb az igény. Alapítványunk bemutatkozásának egyéves évfordulóján, 1992. május 10- én vasárnap, este nyolc órakor újabb jótékonysági hangversenyt rendezünk a budapesti Mátyás-templomban, J. S. Bach műveiből. Orgonái: Trajtler Gábor (Deák tér), Hans Eckart Schlandt (Brassó) és Baróti István (Esztergom). Hangversenyünket egyszerre kérésnek és figyelmeztetésnek szánjuk. Kérésünk (minthogy nem kívánunk visszaélni gyülekezeteink áldozatkészségével): önkéntes áldozatvállalcís az erdélyi orgonák megmentéséért. Á figyelmeztetést maga a tragikus helyzet sóhajtja felénk: egy nagy múltú, keresztyén kultúra tárgyi jelképei fuldokolnak, veszítik el zengő hangjukat, mellyel testvéri közösségeket hivatottak egyben tartani. Félő, hogy utolsó történelmi esélyünk - tehát kötelességünk - feltámasztani e múltat idéző s jövőnket predesztináló hangszereket. Az alapítvány Kuratóriuma NYILATKOZAT A Pest megyei Evangélikus Egyházmegye közgyűlése kéri az Egyház- kerület Elnökségét és mindazokat, akik az ügyben egyházi részről illetékesek, hogy minden törvényes eszközzel azon legyenek, hogy az aszódi gimnázium visszakerüljön egyházi tulajdonba. Az 1948-ban államosított gimnázium egyházunk két jelentős örökségét egyesíti és testesíti meg. Az ősi aszódi gimnáziumét, amelyben Petőfi Sándor diákoskodott, valamint a Selmecbányái gimnáziumét, amely a trianoni tragédia után Aszódon folytatta szolgálatát. Az egyházmegye nem mondhat le a leendő lelkészek és nem lelkészi egyházi vezetők utánpótlásának erről a bázisáról. Fenti Nyilatkozatot az egyházmegye 1992. március 21-én tanácskozó rendkívüli közgyűlése egyhangúan elfogadta és sajtóban való közzétételét javasolta. A vidi láda A Hajagos patak magaspartjának szélén húzódó Vid község ládájára a veszprémi vármegyeháza kis múzeumában bukkantam rá. Elmúlt századok megyei közigazgatásának elavult rekvizítumai vették körül: láncok, vasbilincsek, régi lőfegyverek, hajdúuniformisok, kardok, alabárdok között kis asztalkán trónolt kiemelten, mégis szerényen, némán és mégis beszédesen. Két évszázad sok-sok évtizede megkoptatta barna pácolását és kissé hiányossá tette eredetileg fehér színű feliratának betűit. 1797 Nemes Vidi Helység Ládája Készült... János Bíróságába Fedelén hatalmas tintafolt sötétlik arról tanúskodva, hogy nemcsak a község pénzét foglalta magában valamikor a láda, hanem iratokat is. Olyan írásokat, amelyek családoknak vidi közbirtokos voltát igazolták. A török időkben a község teljesen elnéptelenedett; 1589-től 1749-ig puszta, elhagyott faluhely, pré- dium volt, mint sok más települése háborúdúlta országunknak. A hely területe alig múlta felül az 500 katasztrális holdat, mégis a vármegye egyik legtöbb kompossessort (közbirtokost) számoló közbirtoka alakult itt ki. Nemesi jellege az újratelepítés után is megmaradt. A vidi láda őrizte annak idején a vidi kisnemesek birtokhoz való jogát, rejtette igazságukat. Lelkemben régi-régi dallam zendül meg. Csángó ének egyik strófája. Kerek ötven esztendővel ezelőtt tanultam az első szárszói konferencián. Ládából és tartalmáról, ládába zárt igazságról szól ez a dal is. Igazságom el van zárva Román király ládájába. Ha valaki kiváltaná, Azt az Isten megáldaná. Mind a csángó énekes, mind a vidiek igazsága ládába zárva. Pedig az igazság csak úgy ér valamit, ha nyilvánvalóvá válik. All ez a mi igazságunkra vonatkozóan is. Isten szeretet. Irgalmával lehajolt a sokigazságú és éppen ezért boldogtalan emberhez. Szövetséget kötött vele s a szövetség ládájába belehelyeztette a tízparancsolatot tartalmazó két kőtáblát, melyet ha az ember megtart, azaz Isten és embertársai iránti szeretetben jár, akkor nyeri el az annyira áhított boldogságot. Ez a két kőtábla a mi igazságunk, amely azonban el van tőlünk zárva, hiszen semmiféle jószándékkal, erőfeszítéssel nem tudjuk megtartani a tízparancsolatot, betölteni az isteni törvényt, hogy igazságunkká legyen, amire aztán büszkén hivatkozhatnánk. Szívem megdobban. Az idézett népi ének arra utal, hogy az elzárt igazság kiváltható. A bánatos, koldusszegény énekes nem tudja ezt megtenni, de valami gazdag ember képes lenne lepengetni a váltságdíjat. Hát nekünk akadt egy emberünk, az Emberfia Jézus Krisztus, aki Isten iránti engedelmességében és felénk sugárzó szeretetében késznek mutatkozott elzárt igazságunk kiváltására. Szeretetben dúsgazdag lévén, sem volt könnyű számára a váltságdíj megfizetése: életével fizetett. Bűntelen életének igazságát nekünk adta Isten előtt is érvényes tulajdonul. Zeng az ének: ha valaki kiváltaná, azt az Isten megáldaná. Igazságunk kiváltóját megáldotta az Isten önmagát Va sárnap van, és mégsem hallasz sehonnan harangszót. Nem az autók búgása nyomja el. És laknak itt, nem is kevesen. Itt nem szól harang még virágvasámap sem! Mégis itt megyünk templomba. Nem gondolná senki a Munkás Művelődési Központba lépőkről, hogy Isten házába mennek, mi mégis tudjuk: ma is ő szól hozzánk. Istentisztelet van, mégsem hallasz orgonaszót. Még harmóniu- mot sem fújtat a kántor. Kántor sincs. Mégis istentisztelet van, s a lelkes gyülekezet együtt énekli: Királyi zászló jár elöl... Mert éneklő gyülekezet van. Ünneplő gyülekezet. S az ünnep, mely minden gyülekezet hatévenként vissza-vissza- térő alkalma, most a dunaújvárosiak között - úgy érezzük - különlegesebb, jelentősebb: presbitériumot iktatnak. A gyülekezet 14 tagja, akiket megválasztottunk, tudják: Reisch György lelkészünkkel együtt itt gyülekezet-szervező munkát vállaltak, itt templomépítő munkát vállalnak. Ehhez a hatalmas, történelmet-társadalmat formáló feladathoz is hangzott Káposzta Lajos esperes igehirdetése (Jn 18.33-38): Jézus Krisztus igazsága mindenütt, minden korban ugyanaz. Úrvacsoraosztás van, és mégsem látsz térdeplő embereket, mert térdeplő sincs. Mégis szól a bűnbocsánat igéje, mely erőt ad ebben a templom nélküli városban, hogy kezdjünk, belevágjunk és imádkozzunk. Imádkozzunk azért, hogy ha majd zúg a harang, szól az orgona, s térdeplő veszi körül az oltárt, legyen ember, aki megindul a harangszóra. Legyen fiatalság is, kinek hangja együtt szól az idősebbekével. Legyen szív, mely a bűnbocsánatra áhítozik. Ahogy az istentisztelet végén énekeltük: Igen Atyám, mert így kedves előtted... 1992. április 12-én Dunaújvárosban Káposzta Lajos esperes beiktatta hivatalába Rapcsák Ká- rolyné dr. felügyelőt, Sztankovics Lászlóné pénztárost, Herman Jánosáé gondnokot, Szántó Vilmosné jegyzőt, valamint dr. Baráth Károly, Endreffy József, Fúrják Mihály, Jeszenszki Tiborné, Merczel Miklósné,, Miklán Imre, Mórocz Lajosné, Őri Zoltán, Sztankovics András, Tóth Ferenc presbitereket. Tóthné Bence Ágnes „Bölcs ember az, ki sziklára épít" A Szarvasi Ifjúsági Biblia Kör passiójátéka elítélteknek Fotó Mikuska Zoltán A szarvasi Újtemplom evangélikus gyülekezetének lelkésze, Deme Zoltán, éppen tíz esztendővel ezelőtt hívta életre az Ifjúsági Biblia Kört, mely az évek nehézségei során szervezetté alakult, s felvették a Szikla nevet. Az elnevezés a Szarvasi Ifjúsági Keresztyén Lélekmentő Alap rövidítése, s egyben Jézus Krisztus mondására utal, miszerint „Bölcs ember az, aki sziklára épít”. Hisznek abban, hogy ők is erős sziklára építettek, hiszen szervezetük rendszeres, állandó tagja mintegy ötven-hatvan fiatalember, olyanok, kik a társadalom perifériájára szorultak: alkoholisták, kábítószeresek voltak régen, de olyan tagjuk is dolgozik közöttük, aki kétszer is öngyilkosságot követett el hajdanán. Ezek a fiatalok megtértek, s igaz, őszinte életet élnek. A napokban meglátogatták egyik volt társukat, ki rablás büntette miatt a Balassagyarmati Fegyház és Börtön elítéltje. S ha már az intézményben jártak, Az Evangélikus Lelki Segély Szolgálat legközelebbi csendeshetét Tápiószelén az evangélikus parókián (Rákóczi út 7.) tartja május 17-től 23-ig. Erre az alkalomra szeretettel hívjuk mindazokat a testvéreket, akik különféle megkötözött- ségekből (alkohol- és drogfüggőség) szabadulni vágynak, és szabadulásukhoz segítséget szeretnének kapni. Készséggel igyekszünk segíteni a megtérés és az új élet útjának megtalálásában. Az együtt- lét vasárnap délután kezdődik, és a zárónap délelőttjén fejeződik be. A csendeshetet a részvevőknek mindenképpen költségmentessé kívánjuk tenni, ezért kéijük a szolgálatért felelősséget érző testvéreink adományait. Hálásan köszönjük a szolgálat céljára eddig küldött adományokat, s kérjük továbbra is testvéreink áldozatkészségét. Adományokat az Evangélikus Országos Egyház csekkszámlájára (51^-034725-1) vagy címére (1085 Budapest, üllői út 24.) postautalványon, a „Lelki Segély Szolgálat céljára” megjelöléssel lehet küldeni. Csendeshetünket egyházi szervek is támogatják, de szükségünk van testvéreink adományaira is. A minden kegyelem Ura áldásának reményében kéijük testvéreink áldozatkészségét és imádságát. feláldozó engedelmességéért. Felmagasztalta s a világmindenség urává tette, hogy nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké (Fii 2,9-10). De megáldotta Isten azokat is, akiknek az igazságát Jézus kiváltotta. Hogy kik ezek a boldog áldáshordozók? Mi mindnyájan, akik nemcsak hallgatjuk, olvassuk a megváltás igéjét, nemcsak megtartjuk emlékezetünkben, hanem meggyökerezni is engedjük a szívünkben, hogy a megváltás számunkra ne írott ma- laszt legyen csupán, hanem szilárd fundamentum, amelyre bízvást felépíthetjük életünket. Jézus, Megváltónk sírba szállt, Bűnünkért hullott vére, Ámde levert poklot, halált Harmadnap reggelére. (215. é.) Tavasz van s ez nemcsak a természet újraéledésének, hanem a házépítések elkezdésének is ideje, mert aztán elmúlik a tavasz, elröppen a nyár, eltelik az ősz és a hideg tél még mindig fedél nélkül találja az építkező családot. Használjuk ki az időt új életünk építésére. Az alap már adva van: megváltott voltunk. Ne keressünk más fundamentumot, ne tágítsunk a meglévőtől. Jézus Krisztus megváltott minket a bűnnek, ördögnek, halálnak a hatalmából. Ez az igazság a mi igazságunk. Ha erre az alapra építünk, akkor a halált hozó tél sem bonthatja meg fejünk felett a tetőt és nem téphet ki minket Isten szeretetének melegéből. Közismert régi mondás: minden út Rómába vezet. Én ezt a szólást most így formálnám: minden, ami a világon van, Istenre mutat. Még a vidi láda is. Sághy Jenő előadták Jézus szenvedéstörténetét is. A börtön udvarán mintegy százhúsz rab kísérte figyelemmel a Szikla harminc tagjának énekkari és énekbetétekkel gazdagított jelmezes, modern passiótörténetét. Az előadás történelmi értékű, hiszen a gyarmati börtönben először került sor ilyen eseményre. Deme Zoltán örömének adott hangot, hogy megkeresésére a büntetés-végrehajtási intézmény parancsnoka készséggel hozzájárult mintegy háromnegyed órás áhítatukhoz. Palotás Iván ezredes-parancsnok gyermekkorában maga is szereplője volt egy passiójátéknak. Abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy ez a látogatás megnyugvást és lelki békességet adott nem csupán a húsvéti ünnepekre, hanem a hátralévő büntetés letöltéséhez is az elítélteknek. Pótár-Bóta György, a huszonegy esztendős fiatalember 1989 óta volt tagja a szarvasi Ifjúsági Biblia Körnek. Bűnbe esett, rablás részese volt, s büntette után először Deme Zoltánhoz vezetett útja, hogy cselekedetét megbánja. Isten megbocsátott neki, de a büntetést nem kerülhette el. Múlt esztendő novembere óta tölti kétéves ítéletét a börtönben, várhatóan jövő májusában szabadul kedvezménnyel, hiszen jó magatartást tanúsít. A fiatalember rendszeresen imádkozik és levelet ír a Kör tagjainak. Elmondása szerint hitében megerősödött az idáig benntöltött idő alatt. „Istennek nagy ereje van - mondja -, tudom, hogy minden gonoszságtól és bűntől megszabadít, s ha letelik büntetésem, nem kerülök vissza sohasem ide - visszatérek a Körhöz.” Az előadás mellett evangéliumi kiadású könyveket ,és ^iteméqyeket ajándékoztak a Szarvasi Ifjúsági Biblia Kor fiataljai az elítélteknek. §z. N. ANYÁKAT KERESÜNK A KŐSZEGI SOS-GYERMEKFALUBA A jövő év tavaszán teljes egészében elkészül a harmadik magyar SOS Gyermekfalu Kőszegen. Várjuk olyan egyedülálló asszonyok, lányok jelentkezését, akik szívesen választják hivatásul az SOS-anyasá- got, és szívesen élnek az SOS Gyermekfaluban. Az SOS- gyermekfalvakban - mint a világ majd 300 működő gyermekfalujában - egy-egy családi házban egy-egy anya 6-8 állami gondozott gyermeket nevel. Kőszegen 12 családi ház épül. Az anyák fizetést kapnak munkájukért, az összeg megállapítása függ életkortól, iskolai végzettségtől, a már munkában eltöltött évek és a nevelt gyermekek számától. 25 és 40 év közötti jelentkezőket várunk, hiszen élettapasztalatukat tekintjük a sikeres nevelés egyik fő biztosítékának. Speciális szakképzettség nem követelmény, csak bármilyen középfokú végzettségről tanúskodó bizonyítvány. Előnyben részesítjük azokat, akiknek van pedagógiai, egészségügyi, gyermekgondozói szakismeretük. Az anya-jelöltek számára kb. 9 hónapos elméleti és gyakorlati képzést szervezünk, amely bentlakásos, és a gyermekfalu életének speciális ismereteit nyújtja. A tanfolyam idejére egyesületünk a jelölttel tanulmányi szerződést köt, és méltányos ösztöndíjban részesíti. A pályázatokat részletes, kézzel írott önéletrajz mellékelésével (amely eddigi munkahelyeinek felsorolását is tartalmazza) egyesületünk címére 1992. május 30-ig kérjük beküldeni. Az egyesület titkársága szívesen ad szóban, telefonon és levélben is felvilágosítást. Címünk: SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete, 1525 Budapest, postafiók 29. (Bp. I., Szentháromság tér 6.) Telefon: 17544-95 SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete Vezetősége