Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-29 / 13. szám

i j i I D, KOVÁCS SÁNDOR (1869-1942) „Az oly vidék, mely terem ugyan, de csak fáradságos, gondos művelés esetén, mely se nagy bőséget, se nagy ínséget nem ismer, de a szükséges táplálékot megadja - munkás népet nevel. A Ba­kony és Vértes köze, a hol születtem s a hol gyermekkorom évei eltőltek (Veleg, Fehér-megye, 1869.), ilyen vidék. Csa­ládom: mind apai, mind anyai ágon régi jobbágy családból származom, de a falu megszállásakor (1725.) még a mi csalá­dunk nem lakott itt. Az anyai-ág, a Far­kas-család Nyitra megye déli részéről a Mária Terézia korabeli vallásüldözések idején költözött Dunántúlra, s a múlt század végén Velegre. Az apai-ág a Győr megyei evangélikus diaspóra egyik félreeső pontjáról költözött falunkba 1835-ben. Mind apai, mind anyai ágon vallásos érzés szállt rám a munkaszere­tet mellett örökségül; anyám ősei üldöz­tetést szenvedtek vallásukért; apai ágon pedig végigszenvedték őseim a pásztor nélküli nyáj sorsát, de templomtól távol, idegen nyájak között is megőrizték hű­ségüket hitükhöz...” D. Kovács Sándor egyszerű kis­gazda családból származott, és rá­tarti büszkeséggel szokta emleget­ni: „Én még első nemzedékbeli va­gyok.” Mindennemű tevékenysé­gét az hatotta át, hogy ízig-vérig magyarnak és evangélikusnak tud­ta magát! 1896-tól a pozsonyi Teo­lógiai Akadémián, majd 1923-tól az Erzsébet Tudományegyetem soproni hittudományi karán volt a magyar protestáns egyháztörténet és az evangélikus egyházjog taná­ra. Egyházunk egyik legnépsze­rűbb énekköltője volt. 1935-ben Kiss István utódaként választot­ták teljes egyhangúsággal a Du- .náninnenj, Egyházkerület püspö­kévé. „Kitöltőm lelkemet... véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok láto­másokat látnak." (Jóéi 3,1.) Álomra és látomásra egyformán szüksége van az életnek. Amelyik nép nem becsüli meg múltját, s ar­ról nem tud álmokat álmodni, an­nak ifjai gyökértelen, idegen refor­mok utolérhetetlen délibábjai után futnak. Amelyik nép pedig nem lát látomásokat a jövőjéről, nincsenek eszményei, az elsatnyul a nyárspol­gári élet szűk keretei között, és így megy lassú, de biztos halála felé. Kovács Sándornak Isten együtt adta ajándékba a vének álmát és az ifjak látását. Ifjúkorától úgy sze­rette a múltat, ahogyan csak élet­útjukat már megfutott vének tud­ják azt szeretni; Ezért lett történet­tudós. Lehettek és lehetnek, akik­nek egyháztörténeti tudása részle­tesebb és aprólékosabb volt, mint az övé, de kevés volt az olyan, aki oly szintézisben látta volna a múl­tat, mint ahogy ő. Akik lábainál ültek, mikor katedráján beszélt, emlékeznek rá, milyen mesteri mó­don tudta eléjük állítani egy-egy kornak a képét, szellemi arculatát. Olyan élményszerű volt, mintha kortárs vének emlékezése lenne, s olyan színes, eleven, amilyen csak az álom tud lenni. A vének álmait adta ajándékba neki Isten, ezért lett belőle már fia­talon öreg regős, akinek ajkán élet­re kelnek régi, kicsiny és nagy tör­ténetek vigasztalásul, okulásul, mulatságul azoknak, akik hallgat­ják. A vének álmait adta neki Isten, ezért volt a nyelve olyan zamatos, mint az óbor. Benne zengett a Fe­jér megyei falusi gyermek beszédé­nek keresetlensége, s szeretett régi költőinek klasszikusan antik tiszta pátosza. D. Kovács Sándornak azonban ajándékba adta Isten az ifjak láto­mását is. A történelmen kívül még egy nagy szerelme volt, és ez a missziói munka. Ez mozdította ki újra meg újra „múzeumából”, az öreg fóliánsok közül, ültette vo­natra, kocsira s indította el őt, a tudós professzort, majd egy egy­házkerület püspökét, szolgálni tö­rődött testtel, ifjakat megszégyení­tő mozgékonysággal a templom nélkül való népnek, gyűjtögetni és életre kelteni a szétszórtan fekvő csontokat. Talán abban találjuk meg a két iránynak, a vének álmainak és az ifjak látomásainak összefüggését, hogy az, aki a vének szerelmével szerette az egyház történelmét, ezt szerette a szórvány és a misszió­egyház szervező munkájában is, hiszen ez az egyházteremtő Szent­lélek műhelye, ahol a szemeink előtt épül a holnap egyházának történelme. A vének álma és az ifjak látomá­sa egyaránt földhöz kötött. Ezért volt Kovács Sándor is annyira odakötve ehhez a magyar földhöz, amelyből vétetett. Magyar volt ízig-vérig. Erényeiben és hibáiban is. Ezért szerette jobban a magyar történelmet, mint a világtörténel­met; ez volt egyházkormányzati működésének is vezérelve. Ezért kaptak sokkal többet tőle kortár­sai, mint ami maradandóan, írás­ban az utódokra szállt. D. Kovács Sándor az Úr szolgá­ja volt. S az álmokat álmodó vén 73 évesen örök álomra szenderült 1942. március 31-én. Keresztyén hitünk szerint, a látomásokat látó ifjú átment a színről színre látás birodalmába. Mindez 50 esztende­je, a Nagyhéten történt. Április 2- án, Nagycsütörtök délutánján kí­sérték el utolsó földi útjára a Kere­pesi úti temetőben. Az ítélkezés, méricskélés nem a mi dolgunk! A mi feladatunk csak­is az, hogy világosan lássuk a mi bűneinket. Egy ember sem mond­Mindig új, izgalmas feladat a teoló­gus életében, ha kimozdulhat az elmé­leti oktatás hétköznapi világából, és betekintést nyerhet egy-egy gyülekezet életébe. Szeretetet adni és kapni a földi élet legszebbike, és különösen az a teo­lógus számára, aki Urunk üzenetével indul útnak. A február 23-i soltvadkerti teológus­napot is ilyen szeretetteljes készülődés előzte meg. Szabó Lajos zuglói lelkész vezetésével állítottuk össze bemutatko­zó műsorunkat. A vezérfonal megegye­zett a hatvanad vasárnapjának mottó­jával „Süketségből az Ige hallására”. Az Ige központi helyét emeltük ki éle­tünkben hitvallásokkal, versekkel és dalokkal, úgy ahogyan azt mi megéltük gyermekkorunkban, a családban, a misszió felelősségével, és teológusként törekszünk még mélyebben megélni. A hajnali indulás fáradtságát és a drukkot már közvetlenül megérkezé­sünk után sikerült enyhítenie Káposzta Lajos esperesnek, és a gyülekezet pres­bitereinek meleg fogadtatásukkal. A reggeli családi istentiszteleten rögtön szembeszökő volt, hogy a gyülekezet és lelkésze milyen harmóniában él. Ko­moly figyelemmel és érdeklődéssel hall­gatták Mária és Márta tanulságos tör­hatja el joggal önmagáról Isten szí­ne előtt állva, hogy híven sáfárko­dott talentumaival. A mi dolgunk, hogy világosan lássuk a mi köteles­ségeinket. Megtanuljuk a leckét, amire Kovács Sándor püspök éle­tével akart megtanítani az élet Ura: hálásnak lenni Isten minden jótéteményéért. A mi dolgunk, hogy jól ismerjük hitünk alaptaní­tását: Isten előtt minden embernek egyformán ez a neve: elveszett! Áldott legyen Isten Báránya, aki Nagycsütörtök éjszakáján azért ví­vott haláltusát, hogy mi békés ha­zamenetelt lássunk a halálban; és Nagypénteken azért vette magára bűneink büntetését, hogy mi ke­gyelmet találhassunk Isten bírói széke előtt egykor. Ez a HIT éltette és vezette D. Kovács Sándort, s e hitének gyümölcse a következő verse: „Az örök szivárvány..."- Hiszek benned, teremtő Isten, Hi­szek mindenható Atyám. Remé­nyem, éltem szent kezedben Nap keltén és nap nyugatán. Fölém hajol gondviselésed. A menny és föld magasztal téged.- Hiszek tebenned, Üdvösségem, Hiszek megváltó Jézusom. Rom­landó testbe szálltál értem, S győztél bűnön, kárhozaton. Ke­resztfádig hittel kísérlek. Halálod ára örök élet.- Hiszek áldott Szentlélek benned. Gazdag kegyelmed rám ragyog. Te ontasz a küzdőbe enyhet, S áléit fűszálra harmatot. Te gyújts fényt szívem rejtekében, Hogy örökké csak néked égjen. Szabó Magda ténetét Solymár Mónika és Haga Éva szolgálatával. Bócsán is kedves, érdek­lődő hangulat fogadta Szmolár Attila prédikációját, és kis csapatunk liturgiái és zenei szolgálatát. Rendkívül nagy lelkesedéssel fogad­tuk a soltvadkerti óvoda működését, amely igazán jó példa arra, hogy nem lehet elég korán elkezdeni az Úrban való életet. A záró esti alkalom közös nagy szív­dobbanása elárulta, hogy most már mi is ebbe a gyülekezetbe tartozunk - Krisztus testének egységét a szeretet tartja össze. Hálás szívvel gondolunk a gyüleke­zet bátorító szeretetére, hordozó imád­ságaira, rendszeres anyagi és természet­beni adományaira, melyeket egész év­ben tapasztalunk. Közeleg a tavasz, a természet ébre­dezik mély álmából, a soltvadkerti ta­von a hattyúcsalád melegségre vágyik, ahogyan mi is a viszontlátásra. A teológusnap résztvevői Szabó La­jos zuglói lelkész, Bakay Beatrix, Soly­már Mónika, Smidéliusz Gábor máso­déves teológusok, Haga Éva, Loós Zsu­zsanna, Joób Máté, Lábossá György, Szmolár Attila, Tuska Tibor elsőéves hallgatók. Bakay Beatrix JELENTKEZES NYÁRI KANTORKEPZO TANFOLYAMOKRA Egyházunk Kántorképző Intézete három nyári tanfolyamot szervez, amelyek­nek időpontjai: I. június 22-július 11. II. július 13-25. III. augusztus 3-22. A jelentkezéseket május 1-ig kell a Kántorképző Intézet címére (2151 Főt, Berda József u. 3.) beküldeni. A felvételi kérelemhez csatolni kell az illetékes lelkész ajánlólevelét és rövid életrajzot, melyben feltünteti a gyülekezetben eddig végzett tevékenységét és a zenei előképzettségét. A háromhetes tanfolyamok díja 4800 Ft, a kétheteseké 3600 Ft. A felvételről minden jelentkezőnek a Lelkészi Hivatalokon keresztül értesítést küldünk. Szeretettel vátjuk a kántorjelöltek jelentkezését. A Kántorképző Intézet Igazgató Tanácsa A TRANS WORLD RADIO (Monte Carlo) evangélikus műsora ÁPRI­LISBAN 17,30-17,45-ig a 31 m-es rövidhullámon (9435 kHz) 4- én, szombaton: Missziói negyedóra - Keveházi László. 5- én, vasárnap: Állítat - Győri János Sámuel. 11- én, szombaton: Gémes István sorozata. 12- én, vasárnap: Áhítat - Gáncs Péter. 18- án, szombaton: Zenés nagyszombati meditáció - Gáncs Aladár. 19- én, vasárnap: Áhítat - Varga Pál. 25- én, szombaton: Gyermekprogram Nagytarcsáról. 26- án, vasárnap: Áhítat - Antal Béla. • Dr. Frenkl Róbert nagydoktori minősítése Dr. Frenkl Róbert országos egyházi felügyelőnk évek óta végzett kutatásait összegezve nagydoktori értekezést készített „Hormonális és metabolikus edzett­ségi változások" címmel. Az értekezés nyilvános vitája március 12-én volt a Tudományos Minősítő Bizottság előtt igen nagy érdeklődés mellett. - Szeretet­tel köszöntjük felügyelőnket a magas tudományos eredmény elérése alkalmá­ból. * * * Dr. Muntag Andort, Teológiai Akadémiánk dékánját, az ószövetségi tanszék tanszékvezető tanárát március 15-e alkalmából Apáczai Csere János díjjal tüntették ki a felsőoktatás-nevelés területén végzett munkájáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeré­seként. - Szívből gratulálunk az elismerésért és kitüntetésért. Soltvadkerten jártunk Evangélikus Elet 1992. március 29. LÍCEUMI ALAPÍTVÁNY Körlevelet küldött dr. Lampérth Gyula, a Soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) igazgatója a Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Zala és Komárom me­gyei lelkészeknek. Ebben a követ­kezőket írta: „Az Űr 1991. esztendejének jú­lius 1-jétől az ősi Ágostai Hitvallá­sú Evangélikus Líceum (Főgimná­zium) újra Evangélikus Egyházunk iskolája. Hála ezért a történelem Urának, aki megcselekedte azt, amire mi gondolni is alig mertünk. Az iskola a 435. tanévét éli, dol­gozott az elmúlt 43 évben is, bár idegen szellemiséggel. Annak elle­nére hagyományai jelentős részét megőrizte. Az új kezdet, a reményteljes foly­tatás ígérete már az iskola nevében is benne foglaltatik. Berzsenyi Dá­niel Evangélikus Gimnázium (Líce­um). Egyelőre 4-4 párhuzamos osz­tályban tanítunk 14-18 éves fiatalo­kat. Reményeink szerint 1993 szep­temberétől újra indul a nyolcosztá­lyos gimnázium is. így 10 éves kor­tól tudjuk fogadni a testben és lélek­ben gimnáziumi tanulmányokra al­kalmas gyerekeket. Kérem is a gyü­lekezet minden tagját, hogy hittel és szeretettel, de keresztyén felelős­séggel küldje és ajánlja gyermekeit az ősi Líceumba! Az Úr a lehetőséggel mindannyi­unknak feladatot is adott; tanár és diák legjobb tudása és hite szerint köteles munkáját végezni. A gyülekezet tagjait pedig ké­rem, hogy imádkozzanak érettünk! Kérem továbbá a nagyvonalú anya­gi támogatást! A Líceumi Alapítvány az iskola működéséhez, feladatunk sikere­sebb végzéséhez tud hozzásegíteni.” Alapító okiratából a következő­ket tudjuk meg: „A Magyarországi Evangélikus Egyház és az Északi Evangélikus Egyházkerület közös akarattal úgy határoz, hogy Líceumi Alapítványt hoz létre. Az Alapítvány segíti a Soproni Berzsenyi Dániel Evangéli­kus Gimnáziumban az oktatási fel­tételek és az iskolai képzés színvo­nalának javítását. Az Alapítvány nyitott, így vala­mennyi magyar és külföldi állam­polgár, jogi személy, valamint bár­milyen magyarországi és külföldi közösség a célok megvalósításához sokoldalúan csatlakozhat, ha a je­len alapítványrendelés céljaival egyetért, azt anyagi vagy bármilyen más eszközzel támogatni kívánja. Az Alapítvány jogi személy, felada­tai megvalósításában önálló. Az Alapítvány neve: Líceumi Alapítvány Az Alapítvány székhelye: Sop­ron, Széchenyi tér 11. Pf: 77 9401 Telefon: (99)-l2-250 Az Alapítvány célja: az iskolai szertárak fejlesztése, (általában az iskola technikai felszereltségének emelése), fizika, kémia, biológia, számítástechnika (a meglévő gép­park bővítése), nyelvi laboratóri­um, földrajz, történelem (térképek, szemléltető táblázatok stb.), ma­gyar (videó, magnó, lemezjátszó), ének, rajz (az emelt színtű képzés­hez szükséges műalkotások, köny­vek), testnevelés, - a gépek, eszkö­zök működtetéséhez szükséges fo­gyó anyagok beszerzése. Az Álapítvány induló vagyona: 200000 Ft azaz kettőszázezer fo­rint, amely nem használható fel. Az induló vagyon mellett az összes befi­zetés fele tőkésítésre kerül. A befize­tések másik fele és a tőkésített va­gyon (beleértve az induló vagyont is) kamatai használhatók fel a felso­rolt célokra. A valutás befizetésekre azonos feltételek vonatkoznak." Az Alapítvány befizetéséhez csekkek a fenti címen kaphatók. A Győr-Sopron Megyei APEH en­gedélyezte, hogy az alapítványra történt befizetésekről a kuratóri­um igazolást állítson ki, melynek alapján a befizetett adomány év végén az adóalapból levonható. Pályázat tanári állásokra A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) pályázatot hir­det matematika, fizika, számítás- technika, magyar, latin, történelem, angol, német, rajz és műalkotás- elemzés szakos tanári állásokra. Feltételek:- tanárszakos egyetemi oklevél,- legalább egy idegen nyelv isme­rete,- evangélikus egyházhoz, esetleg más felekezethez tartozás. A pályázathoz csatolni kell:- önéletrajzot,- a pedagógiai elképzelések, cél­kitűzések kifejtését kb. 1 oldalon,- az oklevél, a konfirmációi em­léklap és a nyelvvizsga bizonyítvány másolatát,- lelkészi ajánlást. A pályázatokat az iskola címére (9401 Sopron, Széchenyi tér 11. Pf.: 77. Tel.: (99)-12-250 kell megkül­deni 1992. április 5-ig. OSCAR CULLMANN 90 ÉVES Ez év február 25-én töltötte be 90. életévét Oscar Cullmann pro­fesszor, világszerte ismert elzászi lutheránus teológus, aki Schweit­zer Albert utódaként kezdte meg Strasbourgban tanári munkássá­gát. Itt ismerkedtem meg vele. Ak­kor egyben a szeminárium nagyon megértő, segítőkész igazgatója volt. Még a második világháború kitörése előtt Bázelben is hallgat­tam előadásait. Akkor egyidejűleg a párizsi Sorbonn-on is tanított. A háború után New Yorkba, Ró­mába és Párizsba is meghívták. Az Újszövetség kutatója volt. Három téma érdekelte főként: a korai, vagy őskeresztyénség életének ki­alakulása, az üdvtörténet és az ökuménizmus. „St. Pierre” címen Péter apostolról és vértanúságáról 1952-ben írt könyve Rómában is nagy feltűnést keltett és elmélyítet­te a közötte és VI. Pál pápa között szövődött barátságot. Az üdvtörténet kérdésével fog­lalkozik „Christ et le temps” (Krisztus és az idő) c. könyve. Ben­ne rámutat a Szentírás sajátos, a görögökétől merőben különböző időszemléletére. Az új, átdolgozott kiadást megelőzően, még tengelici szolgálatom idején közöltem vele a könyv olvasása közben támadt gondolataimat. 1949. december 24-én írt levelében örömét fejezte ki, hogy „vele együtt gondoltam át könyvét” - noha úgy érzem, csak kísérletet tettem erre. Dedikálva küldte meg „Retour de Christ” cí­mű, Krisztus visszajövetelével fog­lalkozó könyvét és még két másik munkáját. Nagy' távlatokat.nyit a „Krisztus és az idő” c. kötete. Egy- rész megmutatja, hogy „Krisztus gyülekezetének legszerényebb munkája is beletartozik az üdvtör­ténetbe”, ugyanakkor arra is rá­mutat, hogy az Újszövetség szem­léletében „az üdvtörténetnek az ál­lam szolgálata is integráns, szerves része.” Amikor a nemzeti szocia­lizmus hatására az állam minden- hatósága kápráztatta el az embere­ket „Isten és Cézár” c. munkájával segítette az eligazodást. A Krisztus visszatéréséről írt könyve szerint az egyház Krisztus visszatérését várva él és szolgál, létét Krisztus keresztje és feltámadása alapozza meg. Bátran valljuk, hogy a múlt­ban megfeszített Jézus Krisztus mint Küriosz, mint Urunk uralko­dik - bár rejtetten - a jelenben és imádattal kérjük, várjuk visszajöt­tél. Ez a kiáltás szólal meg az őske­resztyén imádságban: Maranatha - Amen, bizony jövel Uram Jézus. „Immortalité de fame ou resur­rection des morts?” - „A lélek hal­hatatlansága vagy a halottak feltá­madása?” c. könyve egy időben jelent meg franciául és németül. Miként annak idején Kamer Ká­roly professzorunk ugyané témá­val foglalkozó könyve, Culhnanné is sokfelé váltott ki megütközést. Világosan mutatott rá ugyanis a görög Platón filozófiájában gyöke­rező lélek-halhatatlansága gondo­lata és a keresztyén feltámadás hit közötti nagy eltérésre. A lélek hal­hatatlanságába vetett hit a halál ítélet-jellegének bagatellizálásához vezet. A feltámadás-hit megrendí­tő. A teljes embert illeti. Új terem­tés. Csoda. Pozitív megállapítás: az egész ember, aki valóságosan meghalt, Isten új teremtő aktusa által új életben részesül. A lélek- halhatatlanság negatív megállapí­tás: a lélek nem hal meg. „Csak ha az első keresztyénekkel egészén át­éljük a halál szörnyű borzalmát, csak akkor tudjuk igazán megérte­ni, átérezni az őskeresztyének meg­rendült húsvéti ujjongását. Az Új­szövetség egész gondolatvilágát a feltámadásba vetett hit domináns módon határozza meg.” A halál a Biblia szerint egyáltalán nem szép. A felbomlás szagát árasztja. Jézus halála sem szép. Csúnyának festi meg a középkor nagy festője Grü­newald. De éppen ez indokolja, hogy miért tudta éppen ő, a nagy­pénteki riasztó látvány mellett, oly páratlan módon ábrázolni a nagy győzelmet, Krisztus feltámadását. Áki nem tudja átérezni a halál bor­zalmát, nem tudja Pál apostollal együtt énekelni: „Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullán­kod?” Egyik Vas megyei lelkészi mun­kaközösségi ülésünkön foglalkoz­tunk Cullmann professzor e köny­vével s megállapítottuk, hogy erre a „kemény eledelre” van szükségünk az egyházban és nem könnyű, „a la carte” étkezésre. Ez a visszhang örömmel töltötte el a professzort. Örülünk annak, hogy a 90 éves professzornak a munkásságát az egész ökumenében nagy megbe­csüléssel fogadták. Adassék meg néki, hogy további tevékenysége segítse nagy álmának megvalósu­lását, az ökuméné kiteljesedését. Lehel Ferenc MEGHÍVÓ Az Ausztriai Magyar Lelkigondozó Szolgá­lat az 1992—1998-as időszakra megválasztott Egyháztanácsát Bécsben (Wien 7, Lindengasse 44), 1992. április 5-én, vasárnap délután, ünne­pélyes keretek között iktatja be hivatalába. Erre az alkalomra az Ausztriában élőkön kívül szíve­sen látunk minden érdeklődőt a magyar nyelvte­rület nyugati peremvidékeiről. A belépés díjta­lan, nagyobb csoportok (autóbusszal érkezők) részvételét kérjük előre jelezni. Az ünnepi műsor (pontos kezdés, televíziófel­vétel). 16.00 Magyar nyelvű istentisztelet. Igét hir­det : D. Dieter Knall (Wien) püspök (összefogla­ló fordítás). Liturgia: Szépfalusi István, aki szolgálati idejében utoljára iktat Egyháztaná­csot. Énekel a Lutheránia (Budapest) énekkar, vezényel Kamp Salamon karnagy. Orgonái: Trajtler Gábor (Budapest), orgonaművész. Utána rövid ünnepi közgyűlés. Kávészünet (büfé). 18.15 Templomi hangverseny. A Lutheránia énekkar előadja J. S. Bach János passióját. A Magyar Állami Operaház szólistái: Fers Márta (szoprán), Németh Judith (alt), Marosvári Péter (tenor), Bercelly István (basszus), Kuncz László (basszus). Kontinuo: Trajtler Gábor orgonamű­vész. A Magyar Filharmónia Kamarazenekara. Hangversenymester: Módrián József Vezényel: Kamp Salamon karnagy. Meditáció: Zászkalicz- ky Péter (Budapest-Deák tér), lelkész. Vége kb. 20.30-20.45 órakor. A FÉBÉ BT „Virágvasárnap­tól húsvétig” témakörben 9 áb­rával és magyarázó szöveggel gyermekek számára színező füze­tet adott ki 40.-Ft-os áron. 1992-es szitanyomásos húsvéti üdvözlő levelezőlapjaik pedig alábbi képünkön láthatók (ere­detiben zöld/arany illetve zöld/ fehér). Ezek ára 18.—Ft. Megren­delési cím: 2081 Piliscsaba, József A. u. 7-9.

Next

/
Thumbnails
Contents