Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-15 / 11. szám

Evangélikus Élet 1992. március jjjgj Jfe GYERMEKEKNEK 0 K N K NEHEZ NAPOK Izrael népe vályogot vetett, hogy a város felépíté­séhez legyen elég tégla. Azon a napon, amikor Mózes és Áron a fáraónál járt, a felügyelők kegyetlen törvényt léptettek érvénybe. A munkások félmeztelenül álltak a tűző napon. Döbbenten néztek egymásra. Ilyen kegyetlen paran­csot még nem hallottak.- Hogy magunk szedjük a szalmát a vályoghoz?- Lehetetlen, amit kívánnak! A lázadás a küszöbön állt. A felügyelők, akik ma­guk is kegyetlennek tartották a fáraó parancsát, ordí­tozni kezdtek:- Mindenki azonnal vissza a helyére! A korbácsok lecsaptak. Az emberek visszatértek munkájukhoz.- Ráadásul ugyanazt a mennyiséget kell beszolgál­tatni - morogta egyikük a szomszédjának.- El sem tudom képzelni, hogy fogunk így élni - válaszolta az, de rögtön el is hallgatott, mert egy korbácsos éppen rájuk nézett. Másnap a zsidók hosszú sorai indultak a mezőkre, hogy szalmát szedjenek maguknak. Órák vesztek így el a valóságos munkából. Estére a felét sem tudták teljesíteni a követelt mennyiségnek. Rémülten látták, hogy emiatt a napi ételadag is jóval kevesebb lett.- Mi lesz így velünk? - kérdezgették. Elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a fá­raóhoz. Lehetetlen, hogy az uralkodó ne szánná meg őket. A küldöttségnek hosszasan kellett várakozni, amire beengedték őket. Alázatosan hajlongtak miközben előadták a kérelmüket.- Fenséges fáraó! Miért bánsz így velünk? Szalmát nem adnak szolgáidnak, és mégis azt parancsolják, hogy csináljunk vályogot. Még meg is vernek minket, így néped ellen teszel. A fáraó mérges lett. KI VAGYOK ÉN? 1. ember 1. Küldetésem van. 2. Jól viselem a tengeri utazásokat. 3. Szeretem, ba Isten meg is teszi, amit ígért. 2. ember 1. Nem nagyon szeretnek az embe­rek. 2. Két nevem is ismert. 3. ember 1. Két testvérem van. Ha még nem tudod ebből, nincs sem­mi baj, mert a jövő héten jön a követ­kező meghatározás. Ha már tudod va­lamelyiket, akkor március 26-ig küldd el! írd rá, hogy melyik meghatározás­nál jöttél rá, Ne kapkodd el, mert egy emberre csak egyszer lehet tippelni. Cím: Kossor Tamás, i2373, Dabas- Gyón, Luther u. 14. Az ORSZÁG-VÁROS játék pont­jainál a növények számát vettük figye­lembe és nem az igehelyek számát. Egy növény csak egyszer számított akkor is, ha külön említettétek a fürtjeit és a vesszőit is. A „gally” és a „fa” típusú meghatározások nem kaptak pontot, így alakultak a pontszámok: 844 pontos: Kollár Gábor és Tamás - Dunaegyháza 706 pontos: Kohuth Jolán - Dabas- Gyón 619 pontos: Sinkó Laura - Tét 397 pontos: Solt vadkerti Ifj. kör 313 pontos: Zalán Eszter - Bp. VIII. 291 pontos: Pityer Gabriella - Sopron Lukács Lívia - Galgaguta Mészáros Szilvia - Ho- mokbödöge 215 pontos: Illés Adél - Egyházasden- geleg Bánki Renáta - Várpalota Benke Zsuzsanna - Ajka Marthon Ildikó - Bököd Bobák Attila - Bp. XVII. Fintha Zoltán és Attila - Bakonycsemye 290 pontos: 223 pontos: 195 pontos 188 pontos 143 pontos 124 pontos 51 pontos: Aradszki Tímea - Békés­csaba 50 pontos: Fridrich János - Boba 42 pontos: Rapcsák János - Dabas- Gyón, Bajnok Ildikó - Súr 18 pontos: Smidéliusz Örs - Surd 16 pontos: Palányi Ildikó - Nemes- kolta 12 pontos: Buthi Endre - Beled , Karaba Melinda - Ácsa Szabó Mihály - Bököd Három fordulós bibliai és hittanverseny Minden • versnek, regénynek, fest­ménynek, szobornak... van címe. Mi Cégsem választottunk most címet. A Szentháromság szimbóluma fogja Neked a továbbiakban jelezni, hogy figyelmedet kérjük (!), mert újabb in­formációk születtek az országos ver­senyhez. (Az előzményt a február 2-i és 9-i számokban olvashatod.) Örömmel vettük kezünkbe az első jelentkezők rajzait. Reméljük mégtöb- ben vesznek bátorságot és ragadnak tollat, ceruzát a jelentkezéshez. Elárul­juk, nem, mindennapi esemény részese lehetsz. Évtizedek óta nem volt ilyen rendezvény egyházunkban. Semmikép­pen ne maradj le róla! Akinek később jönne meg a bátorsága, az jelentkezhet a második és a harmadik fordulóra is. Neved, címed, korod, gyülekezeted neve belekerül egy számítógép „prog­ramjába”. Ennek a feldolgozása időt vesz igénybe. így az első forduló jelent­kezési határideje március 30-ra módo­sul. A jelentkezésekre folyamatosan vá­laszolunk. A válaszlevél mellé egy kitű­zőt is küldünk, amit szeretnénk, ha a verseny alatt is viselnél.és a későbbiek- , ben is kedves emlékeket idéznének fel ‘Bentíeíf.'''“ r Tf'r" A vidéki résztvevőknek igény szerint útiköltségtérítéssel szeretnénk meg­könnyíteni a felutazást. A verseny lebonyolításának színhe­lye: Fasori Gimnázium (1992. május 1. fél 11 órai kezdet), de már reggel 9 órától várunk Benneteket különböző programokkal, játéklehetőséggel. A feladatokat igyekeztünk úgy ösz- szeállítani, hogy ne csak szellemileg, hanem testileg is megmozgassunk egy kicsit. Ahol verseny van, ott nyere­mény is található. Á fődíj:... pszt, ti­tok. Csak annyit árulunk el, nem min­dennapi, óriási meglepetés. Három szó kívánkozik ki még a tol­iunkból: ÍRJ! RAJZOLJ! GYERE! Börönte Márta Mai számunkban folytatjuk utunkat Jézussal Jeruzsálem felé. Vegyétek elő hozzá a Bibliát, keressetek térképet is, s ha tehetitek, képeket — emellett azonban ne feledkezzetek meg arról, hogy nem az útvonal követése, hanem Jézus követése a küldetésünk.- Lusták vagytok! Nagyon lusták - válaszolta. - El akartok menni áldozni a ti Isteneteknek. Dolgozni viszont nincs kedvetek. Menjetek csak és tanuljátok meg, hogy mi a rend a mi országunkban. A küldöttség leforrázva szédelgett ki a palota kapu­ján. Az utcán ott állt Mózes és Áron. Rájuk várakoz­tak.- Mit mondott a fáraó? - kérdezte Áron. Mózes nem kérdezett semmit, ő már látta, mi a helyzet. A küldöttség tagjai dühösen mordultak rá- juk.- Büntessen meg benneteket az ÚR! Mindent el­rontottatok. Kellett nektek elégedetlenkedni, most nagyon nagy bajban vagyunk. El fognak pusztítani minket miattatok. Azzal otthagyták őket. Mózes az égre nézett:- Uram, miért engeded, hogy rosszul bánjanak ez­zel a néppel? Miért is küldtél engem? Amióta bementem a fáraó­hoz, hogy beszéljek vele a nevedben, rosszabb a sora ennek a népnek. Te pedig semmit sem tettél néped szabadulásáért. Tele volt keserűséggel Isten iránt. Úgy érezte, egye­dül küzd. Isten azonban nem feledkezett meg róla és népéről. Emellett egy hibaigazítást, kiegészítést találhattok. Febr. 23-i számunk végéről lemaradj egy oldalnyi. Kár, hiszen ez a lényeg. íme, hát: 23. Régi harc ez: megmérkőzni a kígyóval, legyőzni, széttaposni a fejét. Vigyázz a sarkadba mar! Régi harc ez: mindenki védi magát. Ó, jaj, vigyázz, a kígyó! Vadul a sarkadba mar! Lépj a fejére, taposs rá! Kicsúszik a talpam alól! Régi harc ez: félelmet és fá­radtságot legyőzni, vágyakat kielégíteni, uralkodni a másikon, magam alá erőszakolni. Régi harc ez. Magad emésztő. Belepusztulsz, ha győzöl is. Por leszel, ha kincset markolsz A kígyó a sarkadba mar. Régi harc ez. Bár vége lenne, megtalálnám, ki legyőzte, elhinném, hogy széttaposta. Régi harc ez. Megküzdeni önmagámmal, legyőzni az önerőmet - hiszen nincs is ­Régi harc ez: átadni magam. 24. Majd Elé is odaállnak:- ő is Veled van?- Hozzám tartozik - mond­ja az Atyának a Fiú, Miután a harsonák megszólal­tak. (Közreadja: Bencze András Az imádságok Hafenscher Károly: Ma így imádkozzatok c. gyűjteményéből, ill. Ordass Lajos: A keresztfa tövében c. könyvéből valók.) A Tábor-hegyen Lukács 9,28-36 A múlt héten Cézárea-Filippi mellett jártunk, Fülöp felségterüle­tén Itureában, ahol Jézus megkér­dezte tanítványait, kinek mondja őt a sokaság, illetve kinek tartják a tanítványok. S az elégtelen vála­szok után Jézus mutatta be magát: Az Emberfiának sokat kell szen­vednie, el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia.” S azt írtam ev­vel kapcsolatban, ma is egyedül Jézus tudja megmutatni nekünk, kicsoda ő. A múlt heti igénk színhelye a zsidóság és a pogányság határa volt. Ha Jézus továbbment volna, megmaradhatott volna annak, aminek a nép és a tanítványok tu­datában élt: csodatévő gyógyító­nak, kenyéradónak, akit királlyá kell választani. De Jézus megfor­dult, és Jeruzsálem felé vette útját. így értek - legalábbis a hagyo­mány szerint - a Tábor hegyéhez. A tanítványokban még az előző kijelentés élt Jézus haláláról és fel­támadásáról, hat napon át - vagy Lukács szerint nyolc napon át, hi­szen a római időszámításba a kez­dő és a befejező napot is számolták - rágódhattak Jézus szavain, de nem értették. Az ő messiás-képük­be ,nem illett belq Jézus, kijelentése. így értek - legalábbis a hagyo­mány szerint a Tábor hegyéhez, amely a Galileai-tótól nyugatra kb 15—20 km-re fekszik. Nem túl ma­gas ez a hegy, mindössze 588 m, de mivel különálló kiemelkedés, igen jelentős magaslatnak tűnik. Régi hagyomány szerint erre a hegyre ment föl Jézus három tanítványá­val - tehát a legszűkebb körével. Ez a szűk kör is jelzi, ami itt törté­nik, titok, csak a hit számára ért­hető jól. Először semmi különös nem esett: Jézus imádkozott. Gyö- kössy Endre egyik igehirdetésében leírja, micsoda hatalmas erők mű­ködnek az ember imádságakor, ő úgy gondolja, ezek az erők változ­tatták Jézust olyanná, amilyennek a tanítványok látták, amilyennek Lukács leírta. Azt hiszem azon­ban, nem kell magyarázatot keres­nünk a színeváltozásra, hiszen ép­pen titok voltáról tanúskodik a Szentírás. Az üzenet a fontos: Jé­zus egyszerre polgára a mennyei és a földi világnak. Eddig embersége volt látható, sőt ezután is rejtve marad, csak a hit által látható mennyei dicsősége - ebben a pilla­natban, ott a Tábor hegyén egy rövid időre fordult a helyzet: elhal­ványult emberi mivolta, s mennyei dicsősége ragyog, szikrázik. És megjelent Mózes és Illés - szintén mennyei polgárok. Mózes halálá­ról ugyan ír az Ószövetség, de a zsidó hagyomány szerint mint Il­lés, ő sem halt meg, hanem felvite­tett a mennybe, sőt az utolsó idők­ben újra megjelennek ketten, erő­vel és fegyverrel tisztítják meg Iz­raelt. A Jelenések 11-ben is talán az ő megjelenésükről olvashatunk. A három tanítvány látja mind­ezt. Látták - s itt olyan görög szó áll, amely valami olyasmit jelent, hogy túllátni, értve látni. A tanítványokat nemcsak az idilli látvány ragadta meg, hanem értették, hogy a jövendő Országba pillanthattak bele. Ezért mondta. Péter : Jó nekünk itt * lennünk. Ezért akart három sátrat készíteni, hogy megvalósuljék az írás, hogy az utolsó időkben Isten majd népe között sátorozik. Értették ugyan a látványt, hogy a mennyei világot láthatják, de félreértették Jézust, az ő önkinyilatkoztatását, ők azt várták, hogy hamarosan Isten di­csőségének birtokosai lehetnek - pedig Mózes és Illés Jézus halálá­ról beszélt. Még beszélt Péter, amikor felhő takarta be őket - az a védőfelhő, amely Isten vakító dicsősége elől rejti el az embert. És hang hallat­szott: Ez az én Fiam, akit kiválasz­tottam, őt hallgassátok. Ugyanaz a mondat, amely a megkeresztelés­kor is hangzott, de most már nem Jézusnak, hanem a tanítványok­nak szól. S hosszabb is lett: őt hallgassátok. A tanítványok előbb még Jézus dicsőségét látták, de ekkor már nem a fénylő arc, hanem a megszo­kott látszott. Poros ruhában, az úttól elfáradtan látták a halálra készülő Mestert. Őt hallgassátok - ne a fegyverrel, erőszakkal rendet tevőket, őt, aki szelíden hozza a bűnbocsánat ajándékát, őt hall­gassátok, ne azt, aki nem látott halált, s úgy vitetett mennybe, ha­nem a megölt és föltámadott Jé­zust, aki emberi életünk minden terhét, még a halált is hordta. őt hallgassátok - hangzik az is­teni szózat. Múltkor azt kérdez­tük : kicsoda Jézus. Ma választ ka­punk erre a kérdésre: ő az, akit hallgatnunk kell - nemcsak a józan ész határáig, hanem a halálig. Nem csoda, ha az a három tanítvány nem szólt a látottakról. Valóban félelmetes, hogy a halálba menő Jézus, aki minket követésére szólít fel, ilyen dicsőséges. S, hogy mit is jelent az Ő követé­se - talán jövő heti igénk, amely már Samáriában játszódik, felel er­re a kérdésre. Bencze András Megtartotta a KIÉ első országos közgyűlését 1992. február 29-én tartotta a KIÉ áz újta-: :bf; indulás óta első közgyűlését. Történelminek mondható az esemény azért, mert színhelye a Vas u. 2/c alatti épület magytermében volt. Ezt az épületet a KIÉ építtette, s amikor feloszlatták, épületüket is elvették. Most folynak már tárgyalások arról, miképpen le­het ezt vagy más épületet visszakapni. A közgyűlésen nagy számban vettek (észt a küldöttek, egyházunk ifjúságából is ott voltak sokan. Jelentést hallgattak meg az 1991. február másodikén újraalakult szerve­zet egyéves munkájáról. Ennek ismertetésére későbbi számunkban még visszatérünk. Alapszabálymódosítást szavaztak meg, majd megválasztották a tisztségviselőket és a vá­lasztmány tagjait. Elnök továbbra is Hajdú Zoltán református lelkész lett. A nemzeti titkári tisztében megerősítették Szeverényi János evangélikus lelkészt. Tiszteletbeli el­nök Kovács Bálint református lelkész, a régi KIÉ vezetője maradt. Isten áldása kisérje munkájukat! Hézagpótló tudományos munka Boleratzky Lóránd: A magyar evangélikus egyházjog alapjai és jogforrásai Ú gy tűnik, a jogtudo­mányok művelésé­re is érvényes az ősi latin közmondás: Inter arma silent musae. Fegyverek közt hallgatnak a mú­zsák. Valóban, a két vi­lágháború vérzivatarai és az azt követő évtizedek külső-belső feszültségei az egyházjogrendszer tu­dományos feldolgozását és értékelését is meg­akasztották. Hiszen utol­jára a századforduló még békés éveiben jelentek meg evangélikus egyházunk jogtörténetének és tételes jog­rendjének az összefoglaló feldolgozásai. Csecsetka Sámuel pozsonyi teológiai akadémiai tanár 1888-ban - harmadik kiadásában éppen száS éve, 1892-ben - jelentette meg „Magyarhoni evangélikus egyházjogta­nát”, röviddel utána Hörk József (Magyar protestáns egyházjog, 1903) és Mikler Károly (Magyar evangéli­kus egyházjog, 1906) eperjesi kollégiumi professzorok adták ki sokáig közkézen forgó kézikönyveiket. Századunknak egyházunk életét többszörösen gúzsba kötő tragikus eseményei nem kedveztek a to­vábbi feldolgozásoknak. Igaz, világi jogászaink kivá­lóságai - Bruckner Győző, Vfadár Gábor, Zsedényi Béla - a múlt több részletkérdését tették vizsgálat tárgyává kisebb-nagyobb tanulmányaikban, a teoló­giai hallgatóknak, lelkészeknek és világi értelmisé­gieknek kézbe adható nagy kompendium azonban máig váratott magára. Mai nemzedékünk legavatottabb egyházjogásza, dr. Boleratzky Lóránd volt jogakadémiai nyilvános rendes, majd egyetemi magántanár, az Ordass Lajos Baráti Társaság elnöke most kipótolta a sok évtizedes kényszerű hiányt Könyvének csaknem 300 oldalas első kötete előbb az egyházjog alapfogalmaival és elméletével, majd az egyházjog forrásaival foglalko­zik. A katolikus és református egyházfogalom részletes ismertetése után a szerző rátér a számunkra legfonto­sabb evangélikus teológiai, szociológiai és jogi egyház­fogalom tudományos megalapozására. Teológiai alapvetése a tiszta lutheri tanításon épült fel. Háttér­anyagul szolgált számára a hitvallási irataink gyűjte­ménye éppúgy, mint idősb. Prőhle Károly vagy Vajta Vilmos professzorok munkássága. A szociológiai egy­házfogalom fejezete különösen egyházpolitikai és ke­gyességtörténeti szempontból tart majd érdeklődésre számot. Mivel pedig az egyház nemcsak spirituális és nem is csak társadalmi alakulat, hanem jogilag is érzékelhető, ezért a szerző az előbbieknél is részlete­sebben körüljáija ezt a témát. Úgy fogalmaz, hogy evangélikus egyház alatt egyházjogi értelemben véve az evangélikus hitvallásúak meghatározott területen, egy­házi főhatalommal rendelkező híveinek jogi közösségét értjük. Bár a „főhatalom” kifejezés bizonyára számos ellenvetésre is ad majd okot és alkalmat -, íme tessék egyháztagjainknak és zsinati atyáinknak e kérdés fe­lett testvéri eszmecserét folytatni. Különben e kérdés­körhöz tartozik az ott most napirenden volt egyház­tagság kérdése is, amelynek tárgyalása ugyancsak megtalálható e könyvben. Jelen keretek nem engedik meg a sok évtizedes megalapozású tudományos, mégis közérthető mű ér­tékelését. Mégis rámutathatunk még arra, hogy az egyházjog forrásairól szóló fejezetekben a közvetlen jogforrások (törvények, szokásjog, szabályrendele­tek) mellett a közvetett jogforrások egyházjogi szem­pontból való ismertetése és megismerése egész egyhá­zunk, főleg presbitereink számára nagy és hiánypótló jelentőségű. Az utóbbiak között külön fejezetben ol­vashatunk a Biblia, a kánonjog és a hitvallási iratok egyházkormányzatunk számára oly fontos szerepéről. Boleratzky Lóránd a könyvét „Ordass Lajosnak, az egyházi autonómia tántoríthatatlan védelmezőjének emlékére” dedikálta. Bizonyára századunk nagy püs­pökének is az volna ma a kívánsága, hogy ez az úttörő munka messze túlterjedjen az Ordass Lajos Baráti Társaság szűkebb körén és megtermékenyítse egész egyházunk gondolkodását. Dr. Fabiny Tibor * * * A SZERZŐRŐL 1920-ban Neszeién (Zala me­gye) született. Elemi és középis­koláit Zalaegerszegen, jogi ta­nulmányait a miskolci Evangé­likus Jogakadémián végezte. A debreceni egyetem jogi karán summa cum laude szerez jogi doktorátust. Működését a budapesti büntetőtörvényszéken kezdi el; előbb Glosius egyházi ösztöndíjjal 1943-ban a berlini Stutz Egyházjogi Intézetben, majd ezt követően állami ösz­töndíjjal a helsinki egyetemen és finn parlamenti könyvtárban folytat egyházjogi tanulmányokat. To­vábbi külföldi tanulmányokat svéd és később svájci vizűm hiányában folytatni nem tud. Egy évi amerikai hadifogság után 1947-ben a miskolci Evangélikus Jogakadémiára választják meg - Zsedényi Béla ko­rábbi tanszékére - előbb rendkívüli tanárnak, majd még ugyanebben az évben -, miután a debreceni egye­tem jogi karán „Az állam és az evangélikus egyház jogviszonya” c. tárgykörből egyetemi m. tanári képe­sítést szerzett, - ny. rendes tanárnak. A jogakadé­miáknak 1949-ben történt megszüntetése után a bu­dapesti egyetem jogi karára osztják be, de rövidesen elbocsátják politikai okokból. Ezt követően az állami erdészetnél, a földalattinál, majd öntődében fizikai munkásként dolgozott. 1957-ben Ordass Lajos püs­pök egyházkerületének ügyészévé választják, mikor azonban 1958-ban az ő eltávolítását követeli az ÁÉH, erről a tisztségéről lemond. 1957-től ügyvédként előbb Mezőkövesden öt évig, azután Gödöllőn műkö­dött 1983-ig, nyugdíjbameneteléig. Az 1989-ben meg­alakult Ordass Lajos Baráti Kör elnökévé, 1990-ben pedig zsinati taggá választják. 1990-ben a művelődési és közoktatási miniszter rehabilitálja. Jancsó Adrienne budahegyvidéki estjén „Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, És áhítattal ejtsétek a szót...” (Reményik Sándor: Az ige.) Évekkel ezelőtt a Várban, a Zenetudományi Intézet Kodály termében, a nagy érdeklődéssel fogadott „Vers és dal a Vár­ban" című sorozatának egyik önálló estje után idősebb hallga­tói mondták: „úgy jöttünk ki az előadóteremből, mintha temp­lomból jöttünk volna. Szószékké változott az előadói pódium: a hit, a magyar nyelv tisztasága áradt a művésznő csodálato­san szép beszédéből." Február 23-án délután valóban szószékről szólt Jancsó Ad­rienne, a budahegyvidéki evangélikus gyülekezethez, az egy­kori villából alakított templomban. Erdélyi költők: Reményik Sándor, Aprily Lajos, Jékely Zoltán, Dsida Jenő verseit, fel­emelő sorait, szép szavait rendkívüli tehetségével, a költői gondolatok átérzésével, tiszta, őszinte tolmácsolásával adta elő. Nemcsak ö, az ember, a nagytudású művészasszony élte át a költők sorait, átélték hallgatói is. (Napok múlva találkoz­tam a budahegyvidéki evangélikus gyülekezet néhány tagjával, akik egyre-egyre visszatértek a vasárnap hallott versekre, olyanokra, amelyeket „csak most értettek meg igazán Jancsó Adrienne közvetítésével"). Harmónikus életszemléletével a szép és jó iránti törekvést a költők soraival évtizedeken keresztül, sok száz előadóestjén igyekezett és igyekszik ma is megismertetni hallgatóival és közelebb vinni őket azokhoz a művészi, erkölcsi értékekhez, amelyre ma is oly nagy szükség van. Mintha az erdélyi refor­mátus esperes nagyapa hitét vinné tovább, s azt a gondolko­dást, életvitelt meghatározó otthoni nevelést szeretné tovább adni, amellyel a költészetet félretevő időkben is templommá, a költészet templomává tudja alakítani a legszerényebb műve­lődési házak előadótermét. Jancsó Adriennél a hivatás szolgá­lat lett, azért is találja meg az utat hallgatói szivéhez, leikéhez és ezért tudta oly megrázóan, szinte suttogva, kérve mondani Reményik Sándor sorait: „... Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!” Sebeiken Pálma A MAGYAR EVANGÉLIKUS EOYHAZJOO ALAPJAI ES JOGFORRÁSAI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents