Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-03-01 / 9. szám
57. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1992. MÁRCIUS 1. ÖTVENED VASÁRNAP Az evangéliumban Isten szól Hozzád, ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Várja válaszodat. Hozzád fordul és beszélgetésre hív. Olvasd a Szent írást! Ne mulaszd el a találkozást Vele! Michel Quoist ÁRA: 12 Ft EURÓPA JÖVŐJE - PROTESTÁNS SZEMMEL Evangélikus Óvónők Találkozója Orosházán „Legalább a gyermekemtől megtanulok imádkozni... A fenti megrázóan őszinte vallomást egy tótkomlósi édesanyától idézték, aki többek között ezzel indokolta, hogy miért íratja gyermekét az ősszel induló Evangélikus Óvodába. S ez a keserűen igaz mondat tömör diagnózis a keresztyén családok és nevelés jelenlegi helyzetéről. Ehhez a kór- és korképhez tartozik Medvegy Antal lapunkban nemrég megjelent találó mondata: „Két megnyomorított generáció kapaszkodik az egyházi iskolába, megváltást vár, miközben maga is vírushordozó.” Sajnos való igaz, hogy a jelenlegi szülők nagy többsége alkalmatlan a gyermeknevelésre, különösen is a keresztyén gyermeknevelésre. A kereszteléskor ugyan felelőtlen kimondatjuk illetve kimondjuk a nagy ígéretet a keresztyén nevelés vállalására, de eddig vajmi keveset tettünk azért, hogy ez a vállalás megvalósítható s így számonkér- hető is legyen. Ezen a ponton érzem én jelentős fordulatnak, valódi „rendszerváltásnak” a keresztyén óvodák megjelenését szerte az országban. Tudom, vannak, akik ezt nem ilyen lelkesen fogadják. Sőt a készülő közoktatási törvény tervezete bizonyos pontokon egyenesen megkérdőjelezi az óvoda létjogosultságát, illetve csak közvetlenül az iskolakezdés előtt tartja hasznosnak és szükségesnek. Tény, hogy az ideális megoldás a családban, szülők által formálódó kisgyermek lenne, de ettől az ideáltól még igen messze vagyunk. Egyrészt hazánkban a növekvő munkanélküliség ellenére is még mindig gazdasági kényszer az édesanyák munkavállalása, mert egy fizetésből nem tud megélni a család. Másrészt, ha valahol nemis állna fel ez az anyagi kényszerhelyzet, ott is a szülők már említett „nevelésképtelensége” nélkülözhetetlenné teszi az óvodák családpótló, családot segítő szolgálatát. Többek között ezek a világos felismerések vezették az evangélikus óvónőket Orosházára, ahol a tavalyi piliscsabai kezdet után immár másodízben találkoztak a már működő vagy éppen most induló; szerveződő evangélikus óvodák küldöttei, hogy egymás hite, tapasztalata, tudása által erősödjenek ebben a nagyon szép, de nem könnyű szolgálatban. A találkozónak a Hajnal utcai óvoda adott otthont a szó legmélyebb, legnemesebb értelmében. Az óvónők valóban otthon érezhették magukat a szép, remekül felszerelt óvodában, ahol evangélikus tagozat működik. Az óvoda vezetője, Révész Józsefné valamint lelkes munkatársi gárdája mindent megtett, hogy ideális körülményeket biztosítson a találkozó mintegy 60 résztvevőjének. ‘Láthattunk bemutató tanítást élőben és videón. Győri Gábornak, a találkozó főszervezőjének vezetésével. Komoly szakmai beszélgetések, viták alakultak ki az evangélikus óvodák szolgálatának tartalmi és formai kérdéseiről. Milyen énekanyagot használjunk, mely bibliai történetek üzenete szólaltatható meg leginkább az óvodások nyelvén? Hogyan dolgozzon együtt a lelkész és áz óvónő, Tiniként valósítható meg az óvoda és a gyülekezet, az óvoda és a templom kapcsolata? Mit jelent az ökumenikus nyitottság és a felekezeti jelleg? Az izgalmas kérdések megválaszolásában segítséget kaptunk a Szarvasi Óvónőképző (már nem óvónőképző, mert férfiakat is képeznek) szakértő képviselőitől is. Tény, hogy legtöbb óvodánk még a kezdeti útkeresés szakaszában tart, de a már működő óvodák fényképekkel, rajzokkal, videóval illusztrált beszámolóiból színes, vonzó, ígéretes körkép bontakozott ki. Sok még a szervezési, jogi, anyagi kérdés és bizonytalánság, de egy biztos: egyháznak és társadalomnak egyaránt gazdagodást jelent az óvodák jövőt formáló, magvető szolgálata. Erőteljesen fogalmazódott meg az igény, hasonló találkozók, továbbképzések rendszeres megtartására. Orosháza remek házigazdának bizonyult, köszönet mindazért, amit ezen a hétvégén kaptunk. S várjuk a folytatást, a következő találkozót, mely a tervek szerint májusban Soltvadkerten lesz. Gáncs Péter AZ EURÓPAI PROTESTÁNS NAGYGYŰLÉS PROGRAMJA A nagygyűlés „mottója”: „Azért fogadjátok be egymást, miképpen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.” Megnyitó istentisztelet Március 24-én, kedden du. fél 5 órakor a Budapest-Kálvin téri református templomban. Igét hirdet: dr. Harmati Béla evangélikus püspök Utána úrvacsoraosztás lesz. A nagygyűlés színhelye a Rózsadomb Szálló. Szerdától szombatig itt folynak az előadások és megbeszélések. Március 29-én, vasárnap a nagygyűlés résztvevői különböző vidéki gyülekezetekben szolgálnak. A nagygyűlés záróalkalma ugyancsak vasárnap du. 6 órakor a Nemzeti Sportcsarnokban. A megnyitó istentiszteletre és a záró alkalomra kérik és váiják a gyülekezetek részvételét. Az Európai Egyházak Konferenciája ezév őszén tartja tizedik nagygyűlését Prágában. Az elmúlt években drámai változások történtek a földrész különböző országaiban, és mind a mai napig megválaszolatlan kérdések egész sora áll előttünk, európaiak előtt. Ebben a helyzetben különösen is nagy várakozással tekintenek az egyházakra, hogyan értékelik a fordulatot, milyen megoldás felé mutatnak utat keresztyénekként és Európa lakóiként. Nagy felelősség hárul ezért az Európai Egyházak Konferenciájára is, amelynek idei nagygyűlését a megszokottnál is alaposabb előkészületeknek kell megelőznie. Nem könnyű feladat ma az egyházak sokféleségében megtalálni azt a közös hangot, amelyet magáénak vallhatnak ortodoxok és katolikusok, reformátusok és evangélikusok, baptisták és me- thodisták, vagy más felekezetek tagjai. Az európai protestáns egyházak elengedhetetlenül fontosnak tartották, hogy még a prágai nagygyűlés előtt tisztázzák egymás között véleményüket Európa mai problémáival kapcsolatban, és egyeztessék nézeteiket a reformáció közös öröksége alapján. Az egységes európai protestáns hang elérésének reményében hívta meg a magyarországi református, evangélikus* baptista és methodista egyház Európa egyházainak képviselőit Budapestre, hogy március 24-30-ig tartandó nagygyűlésen vitassák meg kontinensünk égető kérdéseit, és biblikus, reformátori állásfoglalást dolgozzanak ki azokkal kapcsolatban, hogy egységesen állhassanak az Európai Egyházak Konferenciája elé Prágában. E budapesti nagygyűlés szervezői alaposan kidolgozott előkészítő anyagot hoztak az érintett egyházak nyilvánossága elé, amely a protestánsok sajátságos feladataira mutat rá a mai Európában. Keresztyén felelősség Európáért Ezt a címet kapta a nagygyűlés előkészítő anyaga, és nem véletlen, hogy a tanácskozás egészének ez lett a mottója. Kifejezi, hogy nem más egyházaktól függetlenül, vagy netán ellenére ülnek össze a protestáns egyházak képviselői, hanem elsősorban egyetemes keresztyén választ keresnek az elmúlt évek során hihetetlen gyorsasággal bekövetkezett politikai és társadalmi ÖKUMENIKUS KAPCSOLATAINK Február 25.-március 1. között az ausztriai Gallneukir- chen konferenciai központban rendezték meg az evangélikus és református egyházak ún. Leuenbergi-konferenciá- jának tanácskozását. Ezen előadást tartott dr. Harmati Béla püspök. A Gusztáv Adolf Segély- szolgálat március 9-19. között tartja európai konferenciáját a németországi Hofgeismar- ban (Kassel). Ezen egyházunk képviseletében dr. Harmati Béla püspök és dr. Nagy István a Gusztáv Adolf Segély- szolgálat országos vezetője vesz részt. PALYAZAT Az Evangélikus Sajtóosztály és a Református Sajtóosztály közös pályázatot ír ki bibliai tartalmú jelenetek, rövidebb színdarabok írására. Az ünnepkörökhöz (karácsony, húsvét, pünkösd, reformáció) és egyéb egyházi és gyülekezeti ünnepekhez kapcsolódó pályaművek megírásánál fontos szempont, hogy gjülekezeti alkalmakon is előadhatók legyenek (pl. gyülekezeti szeretetvendég- ség, templomi ünnepély, gyermek és ifjúsági alkalmak stb.). Kívánatos, hogy a választott témák magyar protestáns hagyományokra támaszkodva kerüljenek feldolgozásra. A beérkező pályamunkákat közös evangélikus-református bírálóbizottság értékeli és a legjobbnak ítélt művek nyomtatásban kiadásra kerülnek. Szerzőik az érvényben lévő szerzői jogdíjat kapják pályadíjul. A kéziratokat kérjük a nyomdai előírásoknak megfelelő formában (30 sor * 60 leütés) 2 példányban beküldeni. A pályaművek beküldési határideje: 1992. augusztus 31. A pályaműveket jeligésen lehet benyújtani az Evangélikus Sajtóosztály (1088 Budapest, Puskin u. 12.) vagy a Református Sajtóosztály (1146 Budapest, Abonyi u. 21.) címére. Kérjük, a jeligét használó nevét és címét 'lezárt borítékban mellékelni. változások folytán felvetődött kérdésekre, amelyek Európa jövőjét határozzák meg. A reformáció egyházai elsősorban azzal járulhatnak hozzá Európa jövőjének építéséhez, ha tisztán hirdetik Isten mindenki számára ingyen felkínált kegyelmének üzenetét. Ez köt össze bennünket - protestánsokat - egymással, más keresztyén egyházakkal és a földrész minden lakójával. Ebben gyökerezik minden további megállapításunk és cselekvésünk. A következő lépés a hit által, kegyelemből való megigazulás jellegzetesen re- formátori üzenetének hirdetése. Ebből az evangéliumból meríthetünk erőt az újrakezdéshez. A kegyelem felszabadít a szívet nyomasztó gondok és félelmek alól, felszabadít a reménységre és bizalomra, és testvéri közösséget teremt. Az európai egyházak feladata ma az, hogy újból és az új körülmények között hirdessék az evangéliumot. Európa már nem egyértelműen „keresztyén kontinens”. Az európai ember vallásilag pluralista társadalomban, elvilágiaso- dott környezetben él. Egyre inkább érezteti hatását az a meggyőződés, hogy az ember Isten nélkül is ura lehet, vagy már ura is lett az életnek. Egyházainknak egyértelműen hangoztatnia kell, hogy a ma mindenek fölé helyezett „szabadság” eszméje nem maradhat fenn Isten nélkül. Ezért kap különös hangsúlyt az evangélizáció napjainkban. A végcél természetesen nem lehet egy „keresztyén állam” létrehozása. Az igehirdetés nem válhat társadalmi ideológiává. Az evangélizáció minden keresztyén egyház közös feladata. Ezért keresnünk kell a protestánsoknak az együttműködést más keresztyén egyházakkal. Nekünk azonban sajátságos hozzájárulást kell nyújtanunk a közös keresztyén bizonyságtételhez. Ennek azonban az a feltétele, hogy a protestáns egyházak közösen tisztázzák saját feladatukat. Feladataink a jövő Európájában Az európai országokban bekövetkezett változások arra késztették az egyházakat, hogy saját kontinensük problémái felé forduljanak. Európa jövője azonban szorosan összefügg az egész emberiség sorsával, amiért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világméretű válság jeleit. Az elszegényedés, a háborús fenyegetettség és az ökológiai válság veszélye egymástól elválaszthatatlan, sőt ezek kölcsönösen fokozzák egymást. Egyházaink nem mehetnek el ezek mellett szó nélkül. A nemzetek, nemzetiségek és kisebbségek problémája európai sajátosság. A keresztyénség egyetemes közösségének rá kell mutatnia a nacionalizmus és a részérdekek veszélyére, ugyanakkor gondolniuk kell a kisebbségek védelmére is. Ebben a sokszínű környezetben a protestáns egyházak küldetése a communio és a kommunikáció, azaz a közösség és a párbeszéd szorgalmazása a különböző vagy egymással szemben álló csoportok között. Ezért mindenekelőtt fontos az egyes felekezetek ökumenikus közeledése és a közös feladatok együttes megoldására való készség. Ebben a folyamatban nagy segítséget nyújtanak a regionális kapcsolatok, az ökumenikus rendezvények, a felekezeti világszövetségek és természetesen az Európai Egyházak Konferenciája. A közös európai sors, az egyetemes keresztyén és a reformátori örökség közös felelősséget ébreszt egyházainkban kontinensünk jövőjéért. Ezért nézhetünk örömmel és reménységgel az Európai Egyházak Konferenciája prágai ülése és az azt megelőző budapesti Európai Protestáns nagygyűlés elé. Vető István--------A TARTALOMBÓL FÓ RUM BÉKÉSCSABÁN EGY MALMÖI BIBLIAÓRÁN KICSI ÁGNES
