Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-01 / 9. szám

57. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1992. MÁRCIUS 1. ÖTVENED VASÁRNAP Az evangéliumban Isten szól Hozzád, ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Várja válaszodat. Hozzád fordul és beszélgetésre hív. Olvasd a Szent írást! Ne mulaszd el a találkozást Vele! Michel Quoist ÁRA: 12 Ft EURÓPA JÖVŐJE - PROTESTÁNS SZEMMEL Evangélikus Óvónők Találkozója Orosházán „Legalább a gyermekemtől megtanulok imádkozni... A fenti megrázóan őszinte vallo­mást egy tótkomlósi édesanyától idézték, aki többek között ezzel indokolta, hogy miért íratja gyer­mekét az ősszel induló Evangéli­kus Óvodába. S ez a keserűen igaz mondat tömör diagnózis a keresz­tyén családok és nevelés jelenlegi helyzetéről. Ehhez a kór- és kor­képhez tartozik Medvegy Antal la­punkban nemrég megjelent találó mondata: „Két megnyomorított generáció kapaszkodik az egyházi iskolába, megváltást vár, miköz­ben maga is vírushordozó.” Sajnos való igaz, hogy a jelenlegi szülők nagy többsége alkalmatlan a gyer­meknevelésre, különösen is a ke­resztyén gyermeknevelésre. A ke­reszteléskor ugyan felelőtlen ki­mondatjuk illetve kimondjuk a nagy ígéretet a keresztyén nevelés vállalására, de eddig vajmi keveset tettünk azért, hogy ez a vállalás megvalósítható s így számonkér- hető is legyen. Ezen a ponton érzem én jelentős fordulatnak, valódi „rendszervál­tásnak” a keresztyén óvodák meg­jelenését szerte az országban. Tu­dom, vannak, akik ezt nem ilyen lelkesen fogadják. Sőt a készülő közoktatási törvény tervezete bi­zonyos pontokon egyenesen meg­kérdőjelezi az óvoda létjogosultsá­gát, illetve csak közvetlenül az is­kolakezdés előtt tartja hasznosnak és szükségesnek. Tény, hogy az ideális megoldás a családban, szü­lők által formálódó kisgyermek lenne, de ettől az ideáltól még igen messze vagyunk. Egyrészt hazánk­ban a növekvő munkanélküliség ellenére is még mindig gazdasági kényszer az édesanyák munkavál­lalása, mert egy fizetésből nem tud megélni a család. Másrészt, ha va­lahol nemis állna fel ez az anyagi kényszerhelyzet, ott is a szülők már említett „nevelésképtelensé­ge” nélkülözhetetlenné teszi az óvodák családpótló, családot segí­tő szolgálatát. Többek között ezek a világos felismerések vezették az evangéli­kus óvónőket Orosházára, ahol a tavalyi piliscsabai kezdet után im­már másodízben találkoztak a már működő vagy éppen most induló; szerveződő evangélikus óvodák küldöttei, hogy egymás hite, ta­pasztalata, tudása által erősödje­nek ebben a nagyon szép, de nem könnyű szolgálatban. A találkozónak a Hajnal utcai óvoda adott otthont a szó legmé­lyebb, legnemesebb értelmében. Az óvónők valóban otthon érez­hették magukat a szép, remekül felszerelt óvodában, ahol evangéli­kus tagozat működik. Az óvoda vezetője, Révész Józsefné vala­mint lelkes munkatársi gárdája mindent megtett, hogy ideális körülményeket biztosítson a ta­lálkozó mintegy 60 résztvevőjé­nek. ‘Láthattunk bemutató taní­tást élőben és videón. Győri Gá­bornak, a találkozó főszervezőjé­nek vezetésével. Komoly szak­mai beszélgetések, viták alakul­tak ki az evangélikus óvodák szolgálatának tartalmi és formai kérdéseiről. Milyen énekanyagot használjunk, mely bibliai törté­netek üzenete szólaltatható meg leginkább az óvodások nyelvén? Hogyan dolgozzon együtt a lel­kész és áz óvónő, Tiniként valósít­ható meg az óvoda és a gyüleke­zet, az óvoda és a templom kap­csolata? Mit jelent az ökumeni­kus nyitottság és a felekezeti jel­leg? Az izgalmas kérdések meg­válaszolásában segítséget kap­tunk a Szarvasi Óvónőképző (már nem óvónőképző, mert fér­fiakat is képeznek) szakértő kép­viselőitől is. Tény, hogy legtöbb óvodánk még a kezdeti útkeresés szakaszá­ban tart, de a már működő óvodák fényképekkel, rajzokkal, videóval illusztrált beszámolóiból színes, vonzó, ígéretes körkép bontakozott ki. Sok még a szervezési, jogi, anya­gi kérdés és bizonytalánság, de egy biztos: egyháznak és társadalom­nak egyaránt gazdagodást jelent az óvodák jövőt formáló, magvető szolgálata. Erőteljesen fogalmazó­dott meg az igény, hasonló találko­zók, továbbképzések rendszeres megtartására. Orosháza remek há­zigazdának bizonyult, köszönet mindazért, amit ezen a hétvégén kaptunk. S várjuk a folytatást, a következő találkozót, mely a tervek szerint májusban Soltvadkerten lesz. Gáncs Péter AZ EURÓPAI PROTESTÁNS NAGYGYŰLÉS PROGRAMJA A nagygyűlés „mottója”: „Azért fogadjátok be egymást, miképpen Krisz­tus is befogadott minket az Isten dicsőségére.” Megnyitó istentisztelet Március 24-én, kedden du. fél 5 órakor a Budapest-Kálvin téri református templomban. Igét hirdet: dr. Harmati Béla evangélikus püspök Utána úrvacsoraosztás lesz. A nagygyűlés színhelye a Rózsadomb Szálló. Szerdától szomba­tig itt folynak az előadások és megbeszélések. Március 29-én, vasárnap a nagygyűlés résztvevői különböző vidéki gyülekezetekben szolgálnak. A nagygyűlés záróalkalma ugyancsak vasárnap du. 6 órakor a Nemzeti Sportcsarnokban. A megnyitó istentiszteletre és a záró alkalomra kérik és váiják a gyülekezetek részvételét. Az Európai Egyházak Konfe­renciája ezév őszén tartja tizedik nagygyűlését Prágában. Az elmúlt években drámai változások történ­tek a földrész különböző országai­ban, és mind a mai napig megvála­szolatlan kérdések egész sora áll előttünk, európaiak előtt. Ebben a helyzetben különösen is nagy vára­kozással tekintenek az egyházak­ra, hogyan értékelik a fordulatot, milyen megoldás felé mutatnak utat keresztyénekként és Európa lakóiként. Nagy felelősség hárul ezért az Európai Egyházak Konfe­renciájára is, amelynek idei nagy­gyűlését a megszokottnál is alapo­sabb előkészületeknek kell meg­előznie. Nem könnyű feladat ma az egyházak sokféleségében meg­találni azt a közös hangot, amelyet magáénak vallhatnak ortodoxok és katolikusok, reformátusok és evangélikusok, baptisták és me- thodisták, vagy más felekezetek tagjai. Az európai protestáns egyházak elengedhetetlenül fontosnak tar­tották, hogy még a prágai nagy­gyűlés előtt tisztázzák egymás kö­zött véleményüket Európa mai problémáival kapcsolatban, és egyeztessék nézeteiket a reformá­ció közös öröksége alapján. Az egységes európai protestáns hang elérésének reményében hívta meg a magyarországi református, evan­gélikus* baptista és methodista egyház Európa egyházainak kép­viselőit Budapestre, hogy március 24-30-ig tartandó nagygyűlésen vitassák meg kontinensünk égető kérdéseit, és biblikus, reformátori állásfoglalást dolgozzanak ki azokkal kapcsolatban, hogy egysé­gesen állhassanak az Európai Egy­házak Konferenciája elé Prágá­ban. E budapesti nagygyűlés szer­vezői alaposan kidolgozott előké­szítő anyagot hoztak az érintett egyházak nyilvánossága elé, amely a protestánsok sajátságos felada­taira mutat rá a mai Európában. Keresztyén felelősség Európáért Ezt a címet kapta a nagygyűlés előkészítő anyaga, és nem véletlen, hogy a tanácskozás egészének ez lett a mottója. Kifejezi, hogy nem más egyházaktól függetlenül, vagy netán ellenére ülnek össze a protes­táns egyházak képviselői, hanem elsősorban egyetemes keresztyén választ keresnek az elmúlt évek so­rán hihetetlen gyorsasággal bekö­vetkezett politikai és társadalmi ÖKUMENIKUS KAPCSOLATAINK Február 25.-március 1. kö­zött az ausztriai Gallneukir- chen konferenciai központban rendezték meg az evangéli­kus és református egyházak ún. Leuenbergi-konferenciá- jának tanácskozását. Ezen előadást tartott dr. Harmati Béla püspök. A Gusztáv Adolf Segély- szolgálat március 9-19. között tartja európai konferenciáját a németországi Hofgeismar- ban (Kassel). Ezen egyházunk képviseletében dr. Harmati Béla püspök és dr. Nagy Ist­ván a Gusztáv Adolf Segély- szolgálat országos vezetője vesz részt. PALYAZAT Az Evangélikus Sajtóosztály és a Református Sajtóosztály kö­zös pályázatot ír ki bibliai tartalmú jelenetek, rövidebb színdarabok írására. Az ünnepkörökhöz (karácsony, húsvét, pünkösd, reformáció) és egyéb egyházi és gyülekezeti ünnepekhez kapcsolódó pálya­művek megírásánál fontos szempont, hogy gjülekezeti alkal­makon is előadhatók legyenek (pl. gyülekezeti szeretetvendég- ség, templomi ünnepély, gyermek és ifjúsági alkalmak stb.). Kívánatos, hogy a választott témák magyar protestáns hagyo­mányokra támaszkodva kerüljenek feldolgozásra. A beérkező pályamunkákat közös evangélikus-református bí­rálóbizottság értékeli és a legjobbnak ítélt művek nyomtatás­ban kiadásra kerülnek. Szerzőik az érvényben lévő szerzői jogdíjat kapják pályadíjul. A kéziratokat kérjük a nyomdai előírásoknak megfelelő formában (30 sor * 60 leütés) 2 pél­dányban beküldeni. A pályaművek beküldési határideje: 1992. augusztus 31. A pályaműveket jeligésen lehet benyújtani az Evangélikus Saj­tóosztály (1088 Budapest, Puskin u. 12.) vagy a Református Sajtóosztály (1146 Budapest, Abonyi u. 21.) címére. Kérjük, a jeligét használó nevét és címét 'lezárt borítékban mellékelni. változások folytán felvetődött kér­désekre, amelyek Európa jövőjét határozzák meg. A reformáció egyházai elsősor­ban azzal járulhatnak hozzá Euró­pa jövőjének építéséhez, ha tisztán hirdetik Isten mindenki számára ingyen felkínált kegyelmének üze­netét. Ez köt össze bennünket - protestánsokat - egymással, más keresztyén egyházakkal és a föld­rész minden lakójával. Ebben gyö­kerezik minden további megállapí­tásunk és cselekvésünk. A követ­kező lépés a hit által, kegyelemből való megigazulás jellegzetesen re- formátori üzenetének hirdetése. Ebből az evangéliumból meríthe­tünk erőt az újrakezdéshez. A ke­gyelem felszabadít a szívet nyo­masztó gondok és félelmek alól, felszabadít a reménységre és biza­lomra, és testvéri közösséget te­remt. Az európai egyházak feladata ma az, hogy újból és az új körül­mények között hirdessék az evan­géliumot. Európa már nem egyér­telműen „keresztyén kontinens”. Az európai ember vallásilag plura­lista társadalomban, elvilágiaso- dott környezetben él. Egyre in­kább érezteti hatását az a meggyő­ződés, hogy az ember Isten nélkül is ura lehet, vagy már ura is lett az életnek. Egyházainknak egyértel­műen hangoztatnia kell, hogy a ma mindenek fölé helyezett „szabad­ság” eszméje nem maradhat fenn Isten nélkül. Ezért kap különös hangsúlyt az evangélizáció napjainkban. A vég­cél természetesen nem lehet egy „keresztyén állam” létrehozása. Az igehirdetés nem válhat társa­dalmi ideológiává. Az evangélizáció minden keresz­tyén egyház közös feladata. Ezért keresnünk kell a protestánsoknak az együttműködést más keresztyén egyházakkal. Nekünk azonban sa­játságos hozzájárulást kell nyújta­nunk a közös keresztyén bizony­ságtételhez. Ennek azonban az a feltétele, hogy a protestáns egyhá­zak közösen tisztázzák saját fel­adatukat. Feladataink a jövő Európájában Az európai országokban bekö­vetkezett változások arra késztet­ték az egyházakat, hogy saját kon­tinensük problémái felé fordulja­nak. Európa jövője azonban szo­rosan összefügg az egész emberiség sorsával, amiért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világméretű vál­ság jeleit. Az elszegényedés, a há­borús fenyegetettség és az ökoló­giai válság veszélye egymástól el­választhatatlan, sőt ezek kölcsönö­sen fokozzák egymást. Egyházaink nem mehetnek el ezek mellett szó nélkül. A nemzetek, nemzetiségek és ki­sebbségek problémája európai sa­játosság. A keresztyénség egyete­mes közösségének rá kell mutatnia a nacionalizmus és a részérdekek veszélyére, ugyanakkor gondol­niuk kell a kisebbségek védelmére is. Ebben a sokszínű környezetben a protestáns egyházak küldetése a communio és a kommunikáció, azaz a közösség és a párbeszéd szorgal­mazása a különböző vagy egymás­sal szemben álló csoportok között. Ezért mindenekelőtt fontos az egyes felekezetek ökumenikus kö­zeledése és a közös feladatok együttes megoldására való kész­ség. Ebben a folyamatban nagy se­gítséget nyújtanak a regionális kapcsolatok, az ökumenikus ren­dezvények, a felekezeti világszö­vetségek és természetesen az Euró­pai Egyházak Konferenciája. A közös európai sors, az egyete­mes keresztyén és a reformátori örökség közös felelősséget ébreszt egyházainkban kontinensünk jö­vőjéért. Ezért nézhetünk örömmel és reménységgel az Európai Egy­házak Konferenciája prágai ülése és az azt megelőző budapesti Euró­pai Protestáns nagygyűlés elé. Vető István--------A TARTALOMBÓL FÓ RUM BÉKÉSCSABÁN EGY MALMÖI BIBLIAÓRÁN KICSI ÁGNES

Next

/
Thumbnails
Contents