Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-12-27 / 52. szám

Evangélikus Élet 1992. december 27. EVANGÉLIKUS ÉNEKESKÖNYV 161. ÉNEK

Tények és gondolatok a szegénységről Te megszülettél énnekem... - 1992 karácsonya alkalmából

Gerhardt Pál gyönyörű karácsonyi énekének, így a második versszaknak is sokféle üzenete van. Lehet használni különböző alkalmakra. Egyik volt gyülekezetemben születésnapi köszöntő gyanánt énekeltük ezt a versszakot. Különösen az az üzenet volt ilyenkor hangsúlyos, hogy Isten mindent elkészített számunkra már születésünk előtt. Mindannyiunk életében vörösfonalként húzódik végig Isten vezetése, ahogyan minden eseményben, helyzetben, bajban, örömben keres minket.

Van-e már szemed erre? Vagy a karácsonyfa alatt is csak zúgolódással és miértekkel van tele a szived? - Gerhardt Pál csodálkozó örömmel tesz bizonyságot arról, hogy Isten vezet és keres. Hogy mindent elkészít, édest és keserűt, jó és rossz napokat, hogy megszólíthasson, megtalálhasson. Zörget, hogy megnyisd végre szíved ajtaját.

„Es földre jöttél értem...” hangzik énekünk egyik sora. Gondolkoztál-e már azon, hogy mit jelentett Jézusnak, hogy értem földre jött. Mit jelent a földre jönni? Azt, hogy bűn, gyalázat, üldözés, szegénység, betegség és halál világába jött. Emberré lett. Emberi sorsoL vállalt. Nem a mennyből hirdette Isten szerétét, az evangéliumot, hanem ide jött a földre. A próféta szerint fájdalmak férfia és betegségek ismerője lett (Ézsaiás 53,3). A Zsidókhoz írt levél szerint megtanulta azokból, amiket szenvedett, az engedelmességet. Mit is jelent ez? Átélte azt, hogy mivel átvállalta bűneinket, emiatt Isten is elfordult tőle. Mindez ott van Gerhardt idézett sorában: „És földre jöttél értem”.

A folytatást pedig jól ismerjük az evangéliumok elbeszéléseiből. Különösen János evangéliuma ábrázolja igen élesen a Jézus iránti közönyt, a fokozódó ellenszenvet, majd a farizeusok és főpapok nyílt gyűlöletét, mely a kereszthez vezetett. Bach a Karácsonyi Oratórium örömteli zenéjében is beleszövi az egyik tétel zenekari kíséretébe a nagypénteki korái dallamát: „0, Krisztusfő sok sebbel...”. Már itt érezzük, a kereszt árnyékát. Tehát karácsony este sem szabad meghamisítani vagy szépíteni a tényt: hogyan is fogadta a világ Jézust!

Gerhardt énekeit általában jellemzi a személyes hang. Egyesszám első személyben szól. Luther hatalmas koráljai szinte kivétel nélkül többesszámban szólnak, a gyülekezetét szólítják meg (Erős vár a mi Istenünk). Erre is szükség van, hiszen az egyes hívő is mindig a gyülekezetben él. De még közvetlenebbül és melegebben szól Gerhardtnál az egyesszámú bizonyságtevés : „Te megszülettél

énnekem... kiválasztottál enge- met..

Karácsony este vesd fel magadnak a kérdést, elfogadtam-e már boldog hittel, hogy személy szerint értem is eljött. Engem is kiválasztott. Értem is mindent elvégzett.

„Boldog Karácsonyt” kívánunk ilyenkor egymásnak. És ez sok mindent jelenthet: Családi együttlét, gyermekek, unokák boldog mosolya, szép karácsonyfa, alatta sok ajándék. Talán egy kedves üdvözlőlap vagy akár csupán egy nagyon várt karácsonyi telefonhívás. Mindez valóban hozzátartozhat Karácsony hangulatához, színeihez, öröméhez. De tudod-e már énekünkkel együtt vallani: „Te megszülettél énnekem!” Igen, Ő az igazi ajándék, ő a betlehemi Gyermek, aki eljött érted, szenvedett, meghalt és feltámadott, hogy te újra Isten gyermeke lehess, akit Ő megváltott, megszabadított. Ahogy Józsefnek álomban mondta az angyal: Máriának fia fog születni, „akit nevezz el Jézusnak, mert 0 szabadítja meg népét bűneiből.” (Máté 1,21)

Az idei Karácsony talán külsőségeiben szerényebb, talán magányosan vagy betegágyon talál, de az igazi kincs már a tied! Ragadd meg teljes bizonyossággal és ismételd el tízszer, százszor:... Jézus már elvégezett az én üdvömre mindent! G. A.

Karácsony eredendően Isten szeretetének ünnepe, amely Jézus születésében nyilvánult meg. Áttételesen az emberek egymás közötti szerepének ünnepévé is vált. Ez az egymás közötti szeretet az ajándékozásban nyilvánul meg, olyannyira, hogy a karácsony előtti ajándékvásárlási tülekedésben az az érzésünk is támadhat, hogy sokszor megfeledkezünk arról: Karácsony a szeretetnek és nem az ajándékozásnak az ünnepe.

A mai karácsonyon mégis az érem második oldalára, az ajándékozásnak a szegényedés miatt korlátáira kell felhívni a figyelmet. Nem kétséges, hogy 1992 karácsonyán a magyar társadalom tagjainak többsége nehezebb anyagi körülmények között él, mint évekkel korábban. Az átlagos életszínvonal, amelynek emelkedése már az 1970-es évek végén majdnem hogy megállt, az utolsó három évben nem jelentéktelen mértékben csökkent. Az 1989. évi - már évek óta azonos szinten stagnáló - reáljövedelem szinthez képest 1992-re körülbelül 10 százalékkal csökkent az egy főre jutó reáljövedejem.

Az egyes személyek és családok reáljövedelme azonban nem az átKarácsony az az ünnep, melyhez a keresztyénségben talán a legtöbb ének kapcsolódik. Nemcsak számban, hanem jellegben is. Elég, ha a karácsonyi népszokásokra, így a betlehemes játékokra, stb. gondolunk. Ezek a kifejezetten egyházi énekek mellett bőven akad egyéb, örvendező, vidám, de még tréfás dal is. De nem kell ilyen messzire mennünk. Énekeskönyvünkben, tehát az egyházi énekek között is szép sorát találjuk a karácsonyi történethez kapcsolódó, örvendező, hálaadó, sokszínű énekeknek. A 31 karácsonyi ének közül 7 a bibliaórai énekek között található. Ezek mind dallamuk- ' bäh, ttfind szöVégükbéh'Wagykf eredetűek. Az Egyházi esztendő - Karácsony fejezetben álló 24 ének közül pedig 6 magyar, a többi fordítás, ami persze értékükből semmit sem von le.

A magyar dallamok eredetéről, koráról vajmi keveset tudunk. Az bizonyos, hogy ami a kottasorok feletti jelölésben áll, korántsem a keletkezés időpontja. Csak azt jelzi, hogy nyomtatásban, vagy esetleg kézírásos lejegyzésben abból az időből maradt fenn legkorábban. A dallam azonban majd minden esetben már sokkal korábban született meg. Ugyanez áll természetesen a szövegekre is. Hogy ez utóbbiak keltezése általában korábbi, csak azt jelenti, hogy a kottaírás, a dallam lejegyzés és olvasás gyakorlata csak később alakult ki, mint a szövegé. így pl. tudjuk,

Karácsonyi énekeink

I

hogy a Krisztus Urunkban áldott születésén (158. ének) szövegét Pécseit Király Imre az 1600-as évek elején irta, de dallamát csak vagy 100 évvel később jegyezték le (1744-ben jelent meg először nyomtatásban). Azonban bizonyos, hogy már jóval előbb - még az is lehet, hogy más szöveggel párosítva - Pécseli Király Imre szövegének keletkezése eíőtt énekelték. Ez az ének a reformátusok énekeskönyvében is benne van.

Másik régi dallamunk a Csordapásztorok (164.). Ennek a népdal- gyűjtések során több változata is előkerült. Lekottázva és kinyomtatva csak 1774-ben jelent meg elő- ,S^Öíl!‘Si6vlígé énhfek iS több mint száz évvel előbb került kinyomtatásra. A mai római katolikus énekeskönyvben is megtalálható. - Jóval későbbi eredetű az mind a református, mind a katolikus énekeskönyvben is benne lévő közismert Dicsőség, mennyben az Istennek (168.). Ennek is ismeijük szövegíróját : a múlt században élt Simon Jukundián csiksomlyói ferences szerzetes személyében. Dallama az 1800-as évek derekán jelent meg, s menetét, stílusát tekintve valószínűleg nem is régebbi keletű; feltehető, hogy éppen a szövegre készült lendületes melódia. - Hasonló a helyzet az ugyancsak jól ismert és kedvelt két bibliaköri éneknél, a Mennyből az angyal (548.) és a Pásztorok, pásztorok (550.) kezdetűeknél. Ez utóbbinak szintén ismeijük múlt században

élt szövegíróját: Tárkányi Béla költő, apátkanonok, több egyházi ének szövegét szerezte. E két ének is megtalálható a katolikus énekeskönyvben.

Karácsonyi énekeink másik csoportját azok az énekeink alkotják, melyeknek régi dallamához új szöveg társult. A református énekeskönyvben a Jer mindnyájan örüljünk kezdetű ének a 16. században már ismert dallama két ma élő lelkészt késztetett új szöveg írására. Bodrog Miklós írta a Vaksötétben a világ (172.), Madocsai Miklós pedig a Szép karácsony ünnepén (173.) énekünk szövegét. (A dal» lám evangélikus énekeskönyvben, eredeti szövegével az ún1.1 Dunántúli Énekeskönyv kiegészítésére kiadott, 700-as énekeket^ tartalmazó füzetben szerepelt.) - Újévi ének a középkori himnuszból dallamában és szövegében már ugyancsak aló. században megmagyarosodott Né- künk születék mennyei király (179.) kezdetű énekünk, melynek dallamára Túrmezei Erzsébet diakonissza, költő írt szép karácsonyi éneket: Itt a karácsony! Itt a Megváltó! (171.) kezdettel. Az újévi ének a református énekeskönyvben is megtalálható. A bibliaórai énekek között is akad egy hasonló: 0, gyönyörű szép, titokzatos éj (545.), melynek egy múlt században megjelent, de feltehetően régebbi (népi?) dallamára Czikéné Lovich Ilona és Túrmezei Erzsébet írtak egy-egy versszakot. Ez az ének, azonos 1. versszakkal, a katolikus énekeskönyvben is benne van.

A bibliaköri énekek sorában még 4 karácsonyi ének van, melyeié az e században folytatott népdal-gyűjtés során kerültek lejegyzésre. Ezek: Áldott légy te kisde- decske (546.), Szentkarácsony éjszakája (547.) A kis Jézus megszületett (549.) és Mostan kinyílt egy szép rózsavirág (551.). Talán említenem sem kell, hogy ezek mind dallamban, mind szövegükben mennyire ízig-vérig magyarul szólalnak meg. Nem nehezeié s így különösen alkalmasak a gyermekek, de a felnőttek éneklésének is változatosabbá, színesebbé tételére.

" Végül még két különlegesebb énekről kell szólni. Az egyik egy nem magyar, hanem francia karácsonyi dallam és magyar költemény (nem fordítás!) kapcsolata. A Jászolban a szalmán (169.) kezdetű Weöres Sándor verset egy francia karácsonyi dallamra énekeljük, amikor is hallhatjuk, hogy milyen jól illik össze a francia dallam és a magyar szöveg. - A másik ennek mintegy fordítottja: Túrmezei Erzsébet énekének, a Messze joldön minden népek halljátok (540.) nem igazán karácsonyi szövegét a karácsonyi népdal: A kis Jézus megszületett (549.) dallamára írta.

Énekeljük minél többet szép karácsonyi énekünket, magyar és külhonban születetteket, hálaadással és örvendezéssel az Úr dicsőségére!

Sulyok Imre

lagnak megfelelően, hanem nagyon eltérően alakult. 1992. tavaszi adatfelvételünk szerint az egy évvel korábbi helyzethez képest a keresők 67 százalékának reáljövedelme csökkent, 9 százaléké nagyjából változatlan maradt, 25 százaléké viszont nőtt, az utóbbiakon belül 10 százaléké több mint megkétszereződött. Ezek az adatok érthetővé teszik, miért panaszkodik a többség - teljes joggal - az elszegényedésre és miért láthatóak a gazdaságnak sőt fényűzésnek a nyilvánvaló jelei, mint a nagy nyugati személygépkocsik és a drága luxuscikkekkel teli boltok.

Az elszegényedést meg kell különböztetnünk az elszegényedéstől. A szegénységen a létminimumnál kisebb egy személyre jutó havi jövedelmet értjük. A Központi Statisztikai Hivatal által számított létminimum a kétszülős-kétgyer- mekes családokban 1992 nyarán egy személyre és egy hónapra számítva 9000 Ft körül volt, tehát egy ilyen családnak 36 000 Ft jövedelemre volt szüksége a létminimumhoz tartozó kiadások fedezésére. A létminimumnál kisebb jövedelemből élők száma az 1980-as években egy millió körül volt,

1991-re másfél millióra, 1992 tavaszára két-kétésfél millióra nőtt. Mint a fenti adatokból kitűnik, ennél sokkal nagyobb azoknak a száma, akik az elmúlt években szegényebbek lettek, de jövedelmük nem süllyed a létminimum alá.

A szegényedés két fő tényezője az infláció és a munkanélküliség. Az infláció következtében szegényednek mindazok, akik nem képesek keresetüknek az inflációval arányos emelkedését kiharcolni, biztosítani. Ide tartoznak a legalacsonyabb nyugdíjúak kivételével szinte az összes nyugdíjasok, továbbá azoknak igen jelentős része, akik jövedelmének forrása végső soron az állaipi, költsqgyetés, így különösen a pedagógusok. Nem igényel magyarázatot, hogy a gyorsan növekvő számú és már

500 ezer körüli munkanélküliek (nagyrészük szakképzetlen munkás és paraszt) számára súlyos anyagi gondot okoz, hogy korábbi keresetük helyett a jóval alacsonyabb munkanélküli segélyből kell megélniük. Hozzá kell azonban tenni, hogy a szegénység által legveszélyeztetettebb csoportot a gyermekes családok alkotják. A 15 évesnél fiatalabb gyermekeknek mintegy 17 százaléka már 1987- ben is a legszegényebb egy millió közé tartozott.

Az anyagi gondok súlyosbodása miatt nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik nem anyagi, hanem tág értelemben véve lelki problémák miatt szenvednek szükséget. Ide tartozik többet között az 500 ezerre becsülhető alkoholista és családtagjaik, a felnőtt lakosságnak az a mintegy egynegyede, aki depressziós tüneteket mutat, a betegek, rokkantak, mindazok, akik etnikai hovatartozásuk vagy más ok miatt hátrányban vannak stb.

Nemcsak karácsonykor, hanem mindennapi életünkben nekünk keresztyéneknek az a kötelességünk, hogy Jézus tanítása szerint hirdessük: az emberek közötti szeretet, szolidaritás ugyanolyan fontos erkölcsi érték, mint az emberi szabadság és méltóság tiszteletben tartása, ebből pedig az következik, hogy kisebb és nagyobb közösségeknek, legalább a nemzeti közösségig bezárólag (de talán egész Európára, sőt az emberiségre kiterjedően) törekedniük kell arra, hogy tagjaikat megvédjék az anyagi és lelki elnyomorodástól. Ez nagyon konkrét következményekkel kell, hogy járjon az állami szociálpolitika, az egyházak, gyülekezetek és más kisebb közösségek, valamint a családok feladatai területén. Ezzel mérsékelhetjük azokat az anyagi és lelki gondokat, fájdalmakat, amelyeket a jelenlegi - jemélhe- tően átmeneti - gazdasági vissza-5 esés okoz.

Dr. Andorka Rudolf

KÉRÉS

Az ökumenikus PAX RÁDIÓ bemutatkozó műsorai után - a Magyar Rádió segítségével - havonta egy órás adásban lép a hallgatók elé. Reméljük, bogy sugárzási lehetőségeink a médiatörvény megalkotása után hamarosan kibővülnek.

A PAX RÁDIÓT alapítvány működteti, amelynek alapitó tagjai: a római katolikus, református, evangélikus egyház és a zsidó felekezet. Kérjük híveinket, adományaikkal támogassák a PAX RÁDIÓ ALAPÍTVÁNYT. Számlaszámú: OTP Pest Buda Igazgatóság Vállalkozási Iroda 271-98089 580-002241. A küldött összeg az APEH engedélye alapján az adóalapból levonható.

r

T^jfélre járt az idő. A hold letűnt már a nyugati t j horizonton, vastagon ült a sötétség a falun. Kicsinyke fény botorkált a falu utcáján, az éjjeliőr vigyázta vele az alvók nyugalmát. Komótosan ballagott az öreg bakter, botja meg-megkoccant a köveken.

Harmadszor járta végig a falut, mert a harmadik őrváltás ideje volt. Őt ugyan nem váltotta senki sem, mert csak egy éjjeliőrre futotta a falu közpénze. De a megbízatás úgy szólt, hogy úgy járja a falut, mint a városi örök, akik váltogatják egymást. Négyszer. Ehhez képest a fizetése négyszer annyi lehetne, mint most. Legyintett egyet maga elé. Minden éjszaka füstölgőit ezen, most is csak azzal zárta morfondirozását, hogy nincs igazság a földön.

Befordult a falu végén. Maga sem vette észre, szaporább lett a lépése, frissebben botozott a szélső ház felé.

Fény szüremlett ki az ablak fatáblái mögül.- Még mindig ébren vannak - csóválta meg fejét az öreg.

Belesett az ablak hasadékán. Odabenn szálas, ősz ember hajladozott a kis mécses fényében. A szobácska közepén ládák állottak, színig telve a polcokról lekerült holmikkal. Egyik ládában edények, másikban főzőedények, a harmadikban liszt és szárított gyümölcs. Azt igazgatta a benti ember. Bekocogott az ablakon. Az ablak kinyílott.- Aludj már József, kell az erő holnapra is.- Nem tudok aludni, Jórim. Elrakom a kis holminkat.- Mikor indultok?- Reggel. Idejön Mehida az ács. Átveszi a műhelyt meg a munkát, addig, míg visszatérünk. A házra és az állatokra is ö fog vigyázni.

Az öreg bakter sajnálkozva ingatta a fejét.- Éppen most kell elmernetek, amikor a gyermek születését várjátok.- Mit csináljak ? Az a férfi, aki nem engedelmeskedik

Készen az útra

a császár parancsának, és nem jelentkezik szülőfalujában a téli napforduló idején, azt börtönbe csukják.

Az öreg szitkot morgott maga elé.- Az az átkozott filiszteus zsarnok! Meg az az átkozott hitszegő Heródesünk! A Választott Népet merik megszámolni... Amikor az Úrral erősebbek és többek vagyunk minden népnél!

József elszomorodottan bámult maga elé. Sóhajtott.- A helytartó akarja így, hogy most odamenjünk.

Az öreg nem szólt rá semmit sem. Hallgatott mind

a két férfi. Jórim benézett a felforgatott szobába.- Feleséged alszik?

József bólintott.- Korán elaludt Mária. Mindjárt az ünnepesti áhitat után.

Jórim szedelözködött.- Segítsek valamit?- Nem, köszönöm. Reggel felvisszük Mehidával a ládákat a padlásra. Isten tudja, meddig kell elmaradnunk.- Persze a gyermek miatt is. No, milyen nevet szántatok neki?- Isten a Szabadító.

Az öreg elmosolyodott.- Jézus lesz a neve? Adja Isten, hogy az ő életében elmondhassuk itt Izráelben, hogy az Úristen a Szabadító. Szép név, no. ígéretes név. Isten nekünk szóló Ígéretét hirdeti a neve.

Józsefnek megfényesedett a szeme.- Nekünk is reménységünk ez a gyermek. Isten áldjon, Jórim.- Isten őrizzen meg az úton benneteket.

Elfordult, és hajlott alakja beleveszett az éjszakába.

Az ablakban álló ácsmester utána nézett egy hosszú

percig. Aztán becsukta a fatáblákat, és nézte a kiürült polcokat. Reggel még helyén volt minden edény, hombárban a liszt, hálóban az aszalt szilva és füge. A nyitott tűzhelyen néhány megszenesedett fadarab ült a hamuban, holnap már más tüzel rajta.

Jött a PARANCS, és elvette tőle a munkáját.

Felnézett a mennyezetre. Vastag szarufák tartották a kis felházat és a tetőt. Ő építette ezt a házat harminc éve. Szülei elhaltak Betlehemben, és ő vándorútra indult. Itt tanyázott egy évig a faluban, amikor szivét idekötötte egy leány szép szeme. Dalolva építette a házat kettejüknek, de a mennyegző előtt eltemették a lányt a temetődombon. Azóta lett ez a falu az ő faluja. Itt érett emberré, itt szerzett megbecsülést, munkát és földet. Nem mozdult el innen harminc éve, csak az ünnepre ment fel Jeruzsálembe, és néha egy-két napra házat építeni a szomszéd falukba.

A PARANCS innen is kiűzi.

A zsinagógát ő építette újjá, amikor a teteje leégett. Az Úr dicsőségére ingyen. Akkor lett igazán az ö templomává. El nem maradt egy ünnepi alkalomról sem, csak az évi sátoros ünnepeken, amikor Ábrahám sziklájára vitte áldozatát a Mária hegyére épített templomba.

Templomától is elküldi a PARANCS!

Halkan odalépett az ajtóhoz és benézett a kis hálókamrába. Mécsesét megemelte, és úgy nézte a maga külön fekhelyén alvó fiatalasszonyt. A takaró kirajzolta anyasággal ékes alakját. Arcán nem hagyott foltot a várandósság, fejét kezére hajtva aludt szépen. Szép volt és szelíd arcú álmában is.

Őt nézte az ács. Szivébe nyilait a félelem, hogy hátha utoljára pihen felesége itthon. Hátha elpusztul ott messze, amikor életet ad! Kínlódva támasztotta homlokát az ajtófélfának.

A PARANCS még a felesége életét is áldozatul kö- j vetetheti.

Egy jó évvel ezelőtt még fejében sem fordult meg aj gondolat, hogy magának kérje a gyülekezet véneitől eztf a szelíd árvaleányt. Csak a gyámságot vállalta felette,\\ és hetenként egyszer meglátogatta gondviselőit, elbeszélgetett velük és a leánnyal. Szelíd és alázatos volt a\ leány akkor is. Ha kútról hozta haza a korsóját, nemj tréfálkozott, nem fecsegett a többi leánnyal, sietettI haza. És nagyon szerette az Úr házát. A nők elkerítétiA rácsos karzatán gyönyörű alt hagja, az énekvezér ki-(. vánságára, nem egyszer egyedül énekelte az Űr dicsére-i tét. Talán a hangjába szeretett bele ő, az öregedő férfi J talán tiszta szemeibe, csendes alázatosságába. £$1 tavasszal megkérte őt a gyülekezet véneitől. Mikori eljegyezte', és leemelte a leány arcáról a fátyolt\ megrettent. Az anyaságnak induló asszonyok meleg-] sége égett a szemében. Kérdésére a menyasszony ár-, tatlan boldogsággal vallotta meg Jehova szent elren-, delését. *

Nem hitte el. Vizsgálódva nézte, hogy épeszű-e a leány? De arról az arcról csak a tiszta ártatlanság sugárzott. El akarta titkon bocsátani válólevéllel, hogyi magát se keverje gyalázatba.

De még az éjszaka PARANCS jött Izráel ístenétöli

Ez a parancs megrettentette Józsefet. Az Úr tígw jelentkezett nála, mint egykor Ábrahám Atyánálj Alomban. És kijelentette neki is a Titkot. Mária tiszta és ártatlan. Az Úr igéje teremtett benne életet, ugyanaz az Ige, amivel életet teremtett a kopár földre egykor. Ez az élet, aminek edényévé lett az alázatos szolgáló- leány, Izráel és a népek megváltására születik a földre.

Nézte az asszonyt az ajtóból. Feleségét, aki mégsen felesége. Anyját a leendő gyermeknek, aki nem az gyermeke. Hanem az Úré.

Életében először szegényesnek érezte házát. Minthil Izráel főpapjának kellene szállást adnia e durva-vastag