Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-08-16 / 33. szám
Evangélikus Élet 57. ÉVFOLYAM 33. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 16. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 9. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 12 Ft Valamikor a saját erőmben bíztam, de az nem volt erő, és amikor így akartam járni, s mikor azt gondoltam, hogy állok, akkor inkább elestem és többet mentem hátra, mint előre. Augustinus A TARTALOMBÓL ' FELHÍVÁS HÍVEINKHEZ! EGY MINTASZERŰ ISTENTISZTELET FÓT0N Május hónapban hírt adtunk arról, hogy központi egyházi hivatalok postacíme megváltozott. Sajnos, ez nem ment át a köztudatba, ezért a régi címzéssel írt levelek csak nagy késéssel érkeznek meg, mert először egy elosztó hivatalba kerülnek. Nyomatékosan kérjük híveinket, hogy az alábbi egyházi hivatalaink címzésénél feltétlenül használják az új, postafiókos címzést, a 1088 Puskin u. 12. helyett Az új cím: Postafiók 500 BUDAPEST 1447 LELKÉSZAVATÁS RÁKOSPALOTÁN Az új postai címen a kővetkező hivatalok érhetők el: Déli Egyházkerület Püspöki Hivatala Evangélikus Sajtóosztály Evangélikus Élet szerkesztősége és kiadóhivatala Lelkipásztor kiadóhivatala ÄLANDI NYÁR Diakonia szerkesztősége és kiadóhivatala Evangélikus Egyház Külügyi Szolgálata Köszönjük figyelmüket és megértésüket. ADY ENDRE Imádság háború után Uram, háborúból jövök in, Mindennek vége, vége: Békits ki Magaddal s magammal, Hiszen Te vagy a Béke. Nézd: tüzes daganat a szivem S nincs, ami nyugtot adjon. Csókolj egy csókot a szivemre. Hogy egy kicsit lohadjon. Lecsukódtak bús nagy szemeim Számára a világnak. Nincs már nekik látnivalójuk, Csak Téged, Téged látnak. Kit rohanó lábam egykoron Térdig gázolt a vérben S most nézd, Uram, nincs nekem lábam, Csak térdem van, csak térdem. Nem harcolok és nem csókolok, Elszáradt már az ajkam S száraz karó a két karom már, Uram, nézz végig rajtam. Uram, láss meg Te is engemet. Mindennek vége, vége. Békits ki Magaddal s magammal. Hiszen Te vagy a Béke. Művelődésünk folyamatos, nem veszett el. Beszámoló a Kővágóőrsi Egyházi Napról A nyár kellős közepén, kánikulában, a szabadságok és a megérdemelt pihenés idején nem jó ünnepségeket, előadásokat szervezni, hiszen legtöbben a hús vizeket, a kikapcsolódást keresik. Egyházunkban mégis sor került egy ilyen rendezvényre, méghozzá a Balaton-felvidéken, Kővágóőr- sön. Gyülekezeti napnak hirdették, - több lett belőle, mert nemcsak a kővágóőrsiek és a szomszéd dörgicseiek vettek részt, de sok ismerős arcot láttunk fővárosi gyülekezetekből, sőt az ország más tájairól is. Bebizonyosodott, hogy híveink között vannak, akik a pihenést nem csupán a semmittevésben látják, hanem készek arra is, hogy közben gondolkozzanak, rendszerezzék tudásukat, ismereteiket, kicseréljék azokat másokéval, vagyis feltöltekezzenek és vigyenek magukkal valamit haza, ha visszazökkennek mindennapi munkájukba. Ilyen alkalom volt egy teli templom népe számára a Kővágóörsi Egyházi Nap, mert előadásai és igehirdetése egész egyházunknak szóló üzenetté lett. A néhány éve helyreállított műemlék templom kiválóan alkalmas ilyen jellegű összejövetelekre. Sze- bik Imre püspök be is jelentette, hogy ez a rendezvény „hagyományteremtő alkalom”. Szeretnénk évről évre megismételni és erre különös adottsága van a múltra tekintve, hiszen a templom mellett régi algimnáziumi épület áll, melyet újra egyházi tulajdonba szeretnénk venni és központ lehet a Dunántúlon egyházunk és művelődésünk kérdéseinek átgondolására. A megjelent vendégeket a Veszprémi Egyházmegye nevében üdvözölte Varga György esperes. Riczinger József lelkész vezette a programot, felkérve a jeles előadókat. Elsőként dr. Kosáry Domokos akadémikus, professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást „Művelődésünk: múlt - jelen - jövő" címmel. Legelőször kifejezte örömét, hogy ezen az alkalmon részt vehet és előadást tarthat, mert nagy hiány közéletünkben, hogy nem beszélünk eleget egymással. Nagyon fontos éppen arról beszélgetni, ami most a témánk: művelődésünkről. Hármas feladatot kell magunk előtt látnunk: Megismerni, átvenni és elsajátítani a múlt örökségét. Ezeket a szellemi és morális kincseket gazdagítani új alkotásokkal, és végül az értékrendet továbbadni a jövőnek. Ez a hármas feladat kötelez minket is. A történész professzor alapvető meglátása, hogy művelődésünk folyamatos, nem veszett el, nem a nulláról kell indulnunk. Keserves évtizedek után újra meg kell keresnünk azt, ami érték megmaradt és felmutatni, megerősíteni és továbbvinni. A múlttal foglalkozni azért is fontos, mert holnap már a „ma” is múlttá lesz. Előadása további részében azt a színfoltot kereste meg, ami különösképpen evangélikus művelődésünket jellemzi. Ez a kővágóőrsi templom és mellette a régi iskola a magyar középkori kultúrát mutatja európai stílusban! Ez mindannyiunk közös múltja e hazában. A művelődésben új szin a reformációban jelentkezett és itt az egyház- történelemből jól ismert képekkel elevenítette fel főként a Dunántúl művelődési eseményeit és eredményeit. Szólt a Nádasdyakról és Sárvárról, Sylvester János magyar nyelvtanáról és Újszövetség-fordításáról, Dévai Biró Mátyásról és Huszár Gálról. Arról a pusztulásról, mely 1541, Buda eleste után az egész Dunántúlt, így Kővágóőrsöt is elérte. De a török kitakarodása után hamar megmutatkozott, hogy a művelődésben folyamatosság van. Főként német hatásra a Franke-féle pietizmus mutat fel eredményeket a művelődés előrehaladása terén. Pozsony és Győr hatása érződik. Neveket lehet említeni, de mi mindig a nagy szereplőkről veszünk tudomást, pedig a kis közösségek örökítették át ezeket a hatásokat. Fontos tényként említette meg, hogy egyházunk - minden dicsekvést mellőzve - az 1930-as hivatalos statisztika szerint a művelődés átörökítésében számarányán felül igen sokat tett. A statisztika szerint ekkor az evangélikusság az ország lélekszámának 6,1 %-át tette ki. Az értelmiségi - főként a nevelési — pályákon a számarány ennek kétszerese volt: 12,3%! Sőt a tanítói pályán még ennél is nagyobb volt részvételünk: 14%! Azt is megjegyezte, hogy ez a hozzáállás a magyar művelődéshez az egyházi személyek részéről mindig szolgálat volt. Az evangélikus hagyomány integráns része kulturális örökségünknek. Meg kell őrizni és tovább kell adni. Ilyen hagyomány az egyházban a helyi közösségek fontossága is. A múlt évtizedekben ezt tették tönkre, de most ezek lesznek a folyamatosság segítői. A magyar művelődés gazdag és sokszínű folytonossága nem szakadt meg. Súlyos károk érték, sokan szenvedtek, sokan elmentek az országból (amerikai egyetemeken igen sok magyar tudós tanít és kutat!). A folyamatosság megtartása mellett nem engedhetjük meg a minőség csökkenését. Az emberi minőségből a maximumot kell kihozni. Szakmai hozzáértés, alkotókészség és moralitás, - e három benne van a minőségben. Rendelkezünk olyan nemzeti és művelődési értékekkel, melyeket elismer a világ is. Nem szabad csak a gazdasági racionalitást előtérbe engedni. A tudomány művelése meg kell, hogy előzze, különben visszazuhanunk a harmadik, sőt negyedik világba. Nem vagyunk kiszolgáltatottak, a történelem rajtunk keresztül működik. Felelősségünk nagy, nehézségeink is nagyok. De nem fognak elmarasztalni kötelességünkben, ha meglátjuk feladatunkat és művelődésünk folytonosságában mai szolgálatunkat jól végezzük, - fejezte be nagy hatású előadását Kosáry professzor. Dr. Frenkl Róbert „Protestáns szellemiségünk napjainkban” címmel szólt hozzá a témához. Véleménye megegyezett az előtte szólóval: a protestáns szellemiség nem tört el, nem szakadt meg, megvan kontinuitása. Ma csupán a hangsúlyokat kell megkeresni. Három sajátosságot emelt ki, melyek attól válnak protestánssá, hogy az egyház építésében nyilvánulnak meg. Az első sajátosság, hogy az ember szerintünk Istentől függő autonóm ember. Ez az ember mindig azt nézi, mi, az ami tőle függ, mi a feladata? Ez azt is jelenti, hogy mindig az élet terheiben való részvétel a döntő. A másik sajátosság a minőség. Ez a legjobban megmutatkozik az iskolaügyben. Az egyházi iskola minőséget jelent. És pedig úgy, hogy Jézus Krisztushoz és Istenhez vezet. A harmadik sajátosság a nyitottság, a tolerancia, a szigorúság magunk iránt. Morális megújulásra van szükségünk. Mindannyiunk közös feladata: építeni. Az egyházat, a nemzetet. Élőadásának ösz- szefoglaló befejezéseként Ady: Imádság háború után c< versét mondta el. (A verset cikkünk felett olvashatjuk.) Az istentiszteleti keretben elhangzó előadások után megszólalt az igehirdetés is. Szebik Imre püspök lTim 1,5-6 alapján szólt az igazi kegyesség feltételéről: a tiszta szívről és a jó lelkiismeretről. A szív az egész embert, a teljes személyiséget jelöli, az élet forrása, ahonnan minden kiindul. Ezért kell minden dolognál jobban őrizni szívünket. Sajnos, szívünket sok negatív vonás jellemzi: ingatag, háborgó, erőtelen, tehetetlen, irigy, csalfa és bosszúvágyó és legkevésbé tiszta. Mit tehetünk a tiszta szívért? őszintén be kell vallanunk szivünk sötétségét, őszintén kell kiáltani: tiszta szívet teremts bennem; és őszintén kell hinni, hogy Isten meg is adja annak, aki kéri. Isten ad tiszta szívet! A lelküsmeret titokzatos jelenMEGHÍVÓ Örömmel adjuk hírül, hogy Budai Szeretetotthonunk Ördögárok-úti főépületének átalakítását befejezve, azt 1992. augusztus 23-án fél 11 órakor kezdődő istentiszteleten adja át a szolgálatnak pesthidegkúti templomunkban SZEBIK IMRE püspök. Az építkezés céljáról, történetéről - az istentisztelet utáni közgyűlésen számol be Csizmazia Sándor igazgató. Tisztelettel és szeretettel hívjuk hálaadó ünnepünkre szeretetszolgálatunk minden barátját! „SAREPTA” BUDAI EVANGÉLIKUS SZERETETOTTHON Igazgatótanácsa ség az emberben. Megszólal és visszajelez, megnyugtat és békességet ad, de felzaklat és nyugtalanít, ha vétünk Isten törvénye ellen. A lelkiismeret Isten jelzése önmagáról és az ő rendjéről. Jó lelkiis- meretünk akkor lehet, ha Isten rendjét érvényesnek fogadjuk el magunk és masok életében. Jó lelkiismeretünk akkor lehet, ha merjük bevallani: minden bűnömmel egyedül Te ellened vétkeztem. Jó lelkiismeretünk akkor lehet, ha Isten bocsánatát hittel és boldogan érvényesnek tudjuk, szükségesnek ismerjük el és terített asztalának boldog vendégei leszünk. Tiszta szív es jó íelkiismeret egyszerű jellemzője lehet életünknek. Ahol élik, ott áramlik a szeretet, bőséges a megbecsülés, ébred a remény az élethez és érkezik Isten országa. Kérjük hát mindkettőt! A programot szépen egészítette ki a Kővágóőrsön táborozó fafúvós fiatalok néhány száma. J. Chr. Bach C-dur trióját, Johann Wentt Trió szerenádját és Trieben See: Klarinét trióját adták elő, Käfer György tanár betanításában. Az ünnepség a Kővágóőrsi Napok rendezvényének keretében került sorra és a gyülekezet vezetősége mellett köszönet illeti Csaby Évát, a község polgármesternőjét is. A templomi ünnepély után szere- tetvendégségen folytatódott ä beszélgetés és szóba jött a templom orgonájának szükséges felújítása is. Ha ez megtörténne, orgonahangversenyek egészíthetnék ki a Bala- ton-felvidék egyházi, művelődési és kulturális rendezvényeinek sorát. Reméljük, erre sem kell sokáig várnunk. Tóth-SzöllAs Mihály VALLÁSI IRÁNYZATOK MAI VILÁGUNKBAN A New Age (6.) Gyakran elhangzó bírálat a new age- irányzatok részéről: a kereszténységben jobban kellene látszódnia annak, hogy meg van váltva. Ezzel egyrészt Jézus Krisztus jelentőségét akaiják elvitatni (ezzel szemben: Jn 14,6. ÍJn 2, 18, 22, 23!), másrészt az „újjászületés” és „megváltás” kozmikus energiák segítségével, önmegváltás formájában történő, vélt lehetőségét akaiják népszerűsíteni. Világméretű találkozókat rendeznek „szakembereiknek”: Hannover (1988.), Szellem és természet világkonferencia; sámánkongresszusok, stb., és a „tömegeknek”: 1979 óta „tudatvásárok” New Yorkban, Mind- Body-Spirit (ész, személy, szellem) fesztiválok 1988 óta Londonban, New Age fesztiválok 1988 óta Hamburgban. Zarándoklatokat hirdetnek a New Age központokba, ahol a vízöntő korszak könyveit tanulmányozhatják, „szertartásaikhoz” kellékeket vásárolhatnak, misztikus tapasztalatokat gyűjthetnek az emberek. A szivárvány szimbolizálja pl. az „én-tudat” egyesülését a „kozmi- kus-tudat”-tal. Kapcsolódik hozzá a szivárvány-szertartás (ezzel szemben: 1Móz9,1-17!). A piramis a világegység szimbóluma, ezért beszélnek „piramis- energiáról”. Belekezdtek egy piramisban elhelyezkedő világváros/falu építéséhez, amit az évezred-fordulón akarnak felavatni. Trevelyan könyve (1983.) a Földanyáról szól (Gaia-mítosz), mint valami élőlényről. Megújulása hozza az ember újjászületését (ezzel szemben: Jn 3, 3.5!). De a Földanya is beleolvad a világmindenségbe, minden egyes emberrel együtt. Ezáltal megszűnik a felelős, döntésre képes személyiség, alaktalanná válnak az emberi kapcsolatok (család, társadalom, gyülekezet). A New Age meg akaija szüntetni a keresztyén ember-felfogást (D. Bend- rath). A tudományosság látszatát keltve, a racionális gondolkodást akaija túlhaladni. Valamilyen „életérzést” akar közvetíteni (Semjén Zs.). Amikor a New Age a jövőről akaija fellebbenteni a fátylat, akkor elképzelései korunk válságaihoz kötődnek. A keresztyénség szerint a jövő abból ismeretes, hogy Jézus Krisztus győzött (kereszthalálában és feltámadásában). Isten újat teremt, ami soha el nem múlik (Jel 21,1.4.5). Országa azonban már megjelent (Mk 1,15. Lk 17, 21. 2Kor 5,17). Ezért hiv minket Jézus Krisztus cselekvő életre (Mt 5,48. Ef 6,10-17. Zsid 6,1. - Ézs 55, 10.11; 56, 1.2). A „Vallási irányzatok mai világunkban” c. sorozatunk befejezésénél, végezetül még arra kell figyelnünk, hogy a különböző vallásoknak és a kereszténységnek mi az egymáshoz való viszonya. A keresztyénség (= az Anyaszent- egy ház és a judaizmus = Izráel), mint láttuk Isten igei (külön) kinyilatkoztatásán alapul. Jézus Krisztus áll a középpontban. A vallások azonban Isten egyetemes kinyilatkoztatásából tükröznek valamit nagyon töredékesen, ahogy ezt megismerhetjük - eléggé homályosan - a természet világán (Zsolt 19. 104. Róm 1,18-21; 1,32; 2,1.14.15. Mt 6, 26-28. Jn 1,4.5.9.10; 8,12), a történelmen (az embervilágon, ApCsel 14,17; 17,26-28.) és a lelkiismereten keresztül. Istent ezért mondja a Biblia elrejtőzkö- dőnek (Ef 5, 8). Ezért van szükségünk Jézus Krisztusra (Zsid 1,1-14). - Őrá, egyedül! RAzse István mii ..tiiíH mai JL*f1-