Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-26 / 30. szám

Evangélikus Elet 57. ÉVFOLYAM 30. SZÁM 1992. JÚLIUS 26. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 6. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 12 Ft Ha emberileg szeretsz valakit, magadhoz kapcsolod. Ha keresztyén módra szereted, Krisztushoz kapcsolod. Michel Quoist-----A TARTALOMBÓL AZ ŐRSÉG KAPUJÁBAN RÁBAMENTI GYÜLEKEZETEK GYÜLEKEZET A MEGYESZÉKHELYEN A REFORMÁCIÓ EGYIK BÖLCSŐJE BOBA Gyülekezet Vas megye keleti határán BEMUTATKOZIK A VASI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE Magyarország nyugati szélén fekvő Vas megye természeti adottsága végtelenül gazdag és változatos. Megtalálható itt az őrségi dimbes-dombos erdőségektől kezdve a Kemenesalja nagy rétjein és mezőgazdasá­gi hasznosítású területein át a kőszegi hegyvidékig a természet csodálatos sokszínűsége. A Rába folyó Vas megyét átlósan kettészeli. A déli oldalon található az őrség, a Kemeneshát és a Kemenesalja, északon pedig - a Kőszegi-hegység nyúlványait leszámítva - a Kisalföld déli része. Település-szerkezetileg Vas megye aprófalvas település, ennek minden szépségével és nehézségével együtt. Jelen van a múlt „ódon levegőjét” megőrző elnéptelenedő kis falu éppen úgy, mint az egyre zsúfoltabbá váló nagyváros, de többségében az egy-két ezres lélekszámot elérő falvak, nagy sűrűségben. Olykor elég 2—3 km-t megtenni, hogy másik faluban legyünk. Nemzetiségét tekintve a magyar mellett megtalálható a német, horvát és vend anyanyelvű lakosság, bár korántsem olyan számban, mint a korábbi évszázadokban. A celldömölki artikuláris gyülekezet múltból ránk maradt feljegyzései között található, hogy egykor „magyar, német, horvát és vend nyelven tartottak egymás után egész nap istentiszteleteket”. E sokszínű palettán helyezkedik el Vas megye 25 anyagyülekezete a hozzájuk tartozó számtalan társgyü­lekezettel és filiával együtt. A 25 anyagyülekezet gondozását 12 aktív korú lelkész - akik közül hárman GYES-en vannak -, két nyugdíjas lelkész, négy segédlelkész és egy diakónus lelkész látja el. Hogy milyen örömök és gondok között, erről próbálnak vázlatos - inkább csak pillanatképnek nevezhető - tájékoztatást adni a gyülekezetek életéről szóló rövid beszámolók. B. L. CELLDÖMÖLK A bobai evangélikus gyülekezet és íiliái: Nemeskocs és Kemenes- pálfa, hasonlóan más kemenesaljai gyülekezetekhez, immár 400 esz­tendős múltra tekint vissza. Négy­száz év teli sok örömmel, de teli sok harccal, küzdelemmel. Egy ilyen rövid kis bemutatko­zásban az ember szinte csak szá­mokat mondhat. 1784: ebben az évben épült az anyagyülekezet temploma a falu szélén, torony nélkül a Türelmi rendeletnek meg­felelően. 1792-ben a nemeskocsi leánygyülekezet épít templomot, de ugyanebben az évben készül el a bobai templom gyönyörű, fara­gott barokk oltára. 1894-ben Ke- menespálfán imaház épül, majd mellé tanítólakot és iskolát is épí­tenek. Közben Bobán is, Nemes- kocsban is többször építenek isko­lát, tanítólakot, Bobán - a jelenleg is állóval együtt - az elmúlt 200 esztendő alatt három paplakot. Ez a múlt nagy vonalakban. És most a jelen. Az anyagyüle­kezetben 250, Nemeskocsban 210 és Kemenespálfán 110 felnőtt egy­háztag él. Elsőtől nyolcadik osztá­lyig tanítunk hittant. Nyolc hitta- nos csoportunkban nyolcvan be­íratott gyermek tanul. Éves átlagban megkeresztelünk 10-12 gyermeket, konfirmálunk ugyanennyit, esketünk 3—4 párt és temetünk 15-20 testvérünket. Az anyagyülekezetben minden vasár­nap, a filiákban kéthetente tartunk istentiszteleteket. Bobán és Ne­meskocsban átlagosan 25-30-an, Kemenespálfán 8-10-en járnak templomba. Három gyülekezet évszámok és egyéb számok tükrében semmi esetre sem mutatja azt az arcot, amit akkor lát az ember, amikor élőben ismer meg egy gyülekezetét. Számokkal nem lehet bemutatni a sok kedves gyermekarcot, akikkel hétről hétre az iskolapadban talál­kozunk, a számok nem beszélnek szorgalmas, napbarnította arcú férfiakról és asszonyokról, akik egész éven át keményen dolgoz­nak. Férfiak és asszonyok, idősek és fiatalok, akik megtöltik élettel a számokat. Gyülekezetek, benne egymás testvérei a Jézus Krisztus­ban. Testvérek, akik tudunk együtt sími a sírókkal és örülni az ömlőkkel. Testvérek, akik nagyon rászorulunk Isten bűnbocsátó ke­gyelmére és szeretetére. Ezek va­gyunk mi bobai, nemeskocsi és ke- menespálfai evangélikusok itt a Marcal mentén, Vas megye keleti határán. Piri Magda A szeretet megmarad 200 éves a nemeskocsi templom 200 éves templomáért adott há­lát Istennek a Nemeskocsi Gyüle­kezet 1992. június 14-én. Piri Mag­da lelkésznek, a gyülekezet történe­téről szóló beszámolóját hallgatva azonban, sokkal régebbi időkre emlékezhettünk vissza. Hiszen a település története az Árpád korra nyúlik vissza, a mai temető helyén már a 13. században község és templom állt. Az 1600-ban elpusz­tult Vadászüllés lakói Bobára és Nemeskocsba költöztek, abba a két faluba, melynek lakossága a refor­máció hatására már az 1540-es években teljes egészében evangéli­kussá lett. Árpád kor - reformáció - üldözések kora - Türelmi Rende­let - templomépítés - napjaink: Va­jon van valami, ami a hosszú évszá­zadok sok küzdelme, szenvedése és öröme, győzelme között megma­radt? Igen! Pál apostol szava ebben a gyülekezetben is valóság lett: „Megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legna­gyobb a szeretet.” (lKor 13,13) Azért adhatott hálát most a Ne­meskocsi Gyülekezet Istennek, mert ő megtartotta, megőrizte a hitet, reménységet és szeretetet eb­ben a kis faluban. Akik előttünk jártak, éltek, akik kint pihennek a temetőben, azoknak a hite, re­ménysége és szeretete beleépült nemcsak a falakba, de a lelki ház­ba, Isten élő, eleven templomába, a gyülekezetbe is. Szebik Imre püspök Ján 3,1-8 alapján hirdette Isten igéjét. A ket­tős ünnepen visszatekintett a 200 évre, amelyen át az evangélium ereje megtartotta a gyülekezetét. Szentháromság ünnepén beszélt arról a titokról, amelyet meg nem fejthetünk, de amely életünkben személyes valóság lehet. Ha Niko- démushoz hasonlóan Jézushoz megyünk, önmagunkra ismerhe­tünk. Rádöbbenünk arra, hogy mennyire betölti életünket három­féle vágy: a gazdagság vágya, a hatalomvágy és a szeretetvágy. Is­ten hajléka azért épült és azért áll, hogy mindaz, aki testtől született, újjászülethessen itt a Lélek által. Az istentiszteleten Celldömölk város énekkarának ajkán is fel­csendült az Istent magasztaló ének. A kórust Sülé Ferenc vezé­nyelte. Ambrus Miklós anyagyüle­kezeti felügyelő nyitotta meg a közgyűlést, melyen többen kö­szöntötték a gyülekezetét: a lelké­szen és a püspökön kívül Bálint László esperes, Nagy János egy­házmegyei felügyelő, Ferenczy Er­zsébet, a gyülekezet egyik volt lel­késze, Szentpály-Juhász Imre re­formátus lelkipásztor, dr. Koltay Jenő katolikus esperes-plébános és László Ervin polgármester szóltak. Miközben a gyülekezet 200 évre tekintett vissza, én 10 esztendőért adtam hálát csöndesen Istennek. 10 évvel ezelőtt itt a Boba-Nemes- kocs-Kemenespálfai gyülekezet­ben kezdtem el a lelkészi szolgála­tot. Áldott legyen Isten a szerete- tért, amely megmarad. Megma­radt és ma is él bennem az a szere­tet, amellyel ez a falu, első szolgá­lati helyem fogadott. Amíg élek, nem felejtem Annus néni (Baturin Pálné) verandáját, ahol ha kellett, 15-20 gyerek is elfért a gyermek- bibliaórákon (akkor még nem volt szabad a „hittanóra” szót használ­ni). Amikor látogatás során be­csöngetek egy lakótelepi lakásba, ma is hálával gondolok Annus né­nire, aki sokszor karonfogott, hogy bejárjuk a falut: itt is, ott is tudott egy betegről, idős testvér­ről, akinek az úrvacsora erejére volt szüksége. Soha nem felejtem, ahogyan a gyerekek hatalmas bú­zavirágcsokrokkal vártak a vonat­nál. A legszebb élményem a gyere­kekkel éppen a templomrenoválás történetéhez fűződik : Ezek az éles szemű gyerekek megfigyelték, hogy templomunk ütött-kopott, vakolat már csak foltokban van rajta. Ettől kezdve nem hagytak nekem békét. Valahányszor talál­koztunk, mindig elmondták: „Tisztelendő néni, fessük ki a templomot!” Hiába magyaráztam, hogy az nem olyan egyszerű dolog. Ahhoz rengeteg pénzt kell, enge­dély, költségvetés, emberek stb. Hiszen nemcsak festeni kell, rosz- szak az ablakok, korhadt a meny- nyezet, megette a szú a szószéket, a padokat... „Majd mi segítünk” - mondták a gyerekek és komo­lyan gondolták. Attól kezdve szó- longatni kezdték a falubelieket: „Jóska bácsi, ugye maga segítene, ha kifestenénk a templomot?” „Ugye, Pista bácsi eljönne dolgoz­ni a templomhoz?” A felnőttek csak zavartan mosolyogtak. Ma­gam sem gondoltam, hogy lesz eb­ből valami. Aztán egy presbiteri gyűlésen kiderült, hogy van egy kevés pénz is. Meg aztán adna is a gyülekezet erre a célra. így történt, hogy nemsokára álltak az állvá­nyok a templom körül, és megin­dult a munka... A 200 éves ünnepre új padokat csináltatott a gyülekezet, amire ak­kor már nem futotta a pénzből. A padok is prédikálnak. Azt hirde­tik: Te, aki ide betérsz, ne siess tovább. Ülj le és légy csendben, mert Isten beszélni akar veled. Ezen a napon sokat gondoltunk vissza a múltra. De Isten kegyel­méből a jövendőre is reménységgel nézhetünk. Hisszük, hogy neki van ereje ahhoz, hogy ezután is meg­tartsa a hitet, reményt és a szerete­tet az ő nemeskocsi népében. Ferenczy Erzsébet Múlt és jelen egy artikuláris gyülekezetben Kis szerénytelenséggel Kemenesalja „fővárosának" szokták nevezni Celldömölköt. Ma már az ország evangélikusai közül is kevesen tudják, hogy a Dömölk név mögött az egykori Nemesdömölk húzódik meg, mely község a történelem folyamán - evengélikus szempontból - jelentős küldetést töltött be. A refor­máció elterjedése idején éppen úgy, mint az ellenrefor­máció időszakában. Az, hogy Kemenesalja a magyarországi reformáció bölcsője lett, Nádasdy Tamás nádornak is köszönhe­tő, aki sárvári várában oltalmat nyújtott a Witten- bergből hazatérő prédikátoroknak, akik innen kiin­dulva hirdették Isten igéjét anyanyelven, magyarul! így már az 1530-as években találunk itt feljegyzések szerint evangélikus gyülekezetét. A szép és reménytel­jes kezdetet nehéz évszázadok követték. A protestáns prédikátorok üldözésének „gyászévtizede” után az 1681. évi soproni országgyűlés hozott némi enyhülést. A király fennhatósága alá tartozó 11 vármegyében engedélyezték, hogy az evangélikusság megyénként két-két templomot építhet, ahol vallását gyakorolhat­ja. így lett Vas megyében Nemesdömölk is artikuláris gyülekezet (articulus - törvénycikkben jegyzett, enge­délyezett). É két helyre járt Vas megye evangélikussá- ga több mint száz esztendőn keresztül istentiszteletre, hitének erősítésére, az összetartozás megélésére. Ezt a múltat őrzi még ma is sok kemenesaljai evangélikus tudatában, hogy „A TEMPLOM” a nemesdömölki templomot jelenti. Pedig már több mint 200 esztende­je annak, hogy szinte minden község rendelkezik saját templommal. Hisz az 1781-ben megjelent Türelmi Rendelet lehetővé tette, hogy ahol száznál több evan­gélikus élt, építhetett templomot és tarthatott tanítót. Ehhez az időszakhoz és Perlaky Gábor nemesdömölki lelkész, majd püspökhöz kötődik a dunántúli egyház- kerület megszervezése. Ma a gyülekezet tagjainak legfőbb vágya és célja, hogy a két év múlva 250. évfordulóját megérő templo­mot külsőleg-belsőleg felújíthassa, ezzel is kifejezésre juttatva - méltó utódai a templomépítő, hitüket válla­ló elődeinek. S bár a celldömölki gyülekezethez tarto­zó öt filiában mindenütt van kis templom, vagy isten- tiszteleti hely (iskolatemplom), e jelentős évforduló az egész gyülekezet közös öröme és feladata. Napjaink lehetőségei új feladatokat és kihívásokat jelentenek gyülekezetünk számára is, melyeknek igyekszünk legjobb tudásunk szerint megfelelni. Le­gyen az az iskolai hitoktatás, ahol a sok csoport miatt már csak négy hitoktató besegítésével tudjuk a hittan­tanítást megoldani; vagy az igény az egyházi óvoda iránt, mely reménységünk szerint szeptembertől gyü­lekezetünkben is működni fog. Küszködünk a közép­generáció elérésével és örömöt jelent a felnőttként kapcsolatot kereső testvéreink nyitottsága és érdeklő­dése. Hisszük, hogy Isten ma is gyülekezetünk és egyhá­zunk megtartó Ura, aki engedelmes követésben meg­áld és megőriz feladatainkban. Ehhez kérjük Szentlel­ke erejét. Bálint László AII. világháború előtt a Sopro­ni-alsó egyházmegye egyik legje­lentősebb gyülekezete volt. Valójá­ban a Répce folyó mentén lévő kis településeket foglalta és foglalja ma is magába. A szórványokkal együtt 11 községben élő gyülekezet lélekszáma abban az időben 1500 lélek felett mozgott. Mivel csupa kis község területén létezett, az el­múlt évtizedekben azután a gyüle­kezeten is beteljesedett a kis ma­gyar falvak sorsa. Lélekszáma ro­hamosan apadt, és az egykor sok filiás nagygyülekezetből egy alig 600 lelket magába foglaló szór­ványgyülekezet lett. A gyülekezet számára nemcsak az a közismert tény jelentett csökkentő hatást, hogy a fiatalok a kis falvakból az ipari települések és városok felé törekedtek, hanem az is, hogy te­rületén sok neves földbirtokos csa­lád volt, akik a háború után rész­ben külföldön, részben másutt te­lepedtek le. így nemcsak patroná- ciójuk - ami komoly anyagi erő­forrást jelentett a gyülekezetnek -, hanem személyük is elveszett a gyülekezet számára. A gyülekezet zsugorodása és el­templomocska renoválásának ügye. Gondozását jelenleg már nyug­díjban levő, volt lelkésze látja el helyettes-lelkészi megbízás alapján a gyülekezet presbitériumának ké­résére. A gyülekezet jövőjét ille­tően fontosnak tűnik, hogy az el­vándorlás a közismert gazdasági tényezők miatt megállt, s hosszú és lassú folyamatban talán számolni lehet valamiféle lélekszám-szapo- rodással is. Bánfi Béla A gyülekezet épületei (templom, lelkészla­kás, csánigi imaház) újonnan renováltak, jó karban lévők, és ami ennél is örvendetesebb tény, nem hiába állanak. Bár a templomlátoga­tással különösképpen dicsekedni nem lehet, de szégyenkezni sem kell miatta, a gyülekezet életé­ben tapasztalható mozgás az élet, hit jele. A gyülekezeti hitoktatásban részt vevő gyerme­keit komoly száma reménység arra, hogy az idő­sebb generáció távozásával helyüket fiatalok foglalják el. A gyülekezet jelenlegi problémája megüresedett lelkészi állásának betöltése, bár lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek, a püspök segédlelkész küldő joga és jóindulata által megoldottá válik. Ugyancsak a gyülekezet jövőjét illeti, hogy visszaüapott volt csánigi is­koláját szeretné elsősorban is az ifjúság számára csendesnapi és konferenciai célokra hasznosí­tani. B. B. A Vasi Evangélikus Egyházmegye térképe NAGYGERESD Gyülekezet a Répce mentén szórványosodása ellenére a 70-es évek elején új lelkészlakást épített, a 80-as évek elején pedig templo­mát renováltatta. A közeljövő megoldandó kérdései közé tarto­zik három egyházi célra visszaigé­nyelt és kapott iskolájának reno­válása, valamint a teljesen elnépte­lenedett répceszemerei filiális RÉPCELAK-CSÁNIG Egy Belmissziói Otthon hatása A Vasi Egyházmegye egyik legkiegyensúlyo- zottabb gyülekezete. Nem tartozik a nagy múlt­ra visszatekintő gyülekezetek sorába, hiszen filia sorból önállósodott - igaz nem a közelmúltban -, ennek ellenére Nyugat-Dunántúl életében fontos szerepet töltött be lelkiélet szempontjá­ból. Az itt működött Belmissziói Otthon sokak számára vált megerősödés, sőt elindulás színhe­lyévé. A gyülekezet lelki életén ma is meglátszik ennek áldott hatása. Időközben, az elmúlt évti­zedek alatt a község (Répcelak) ipari központtá fejlődött két, országos méretekben is jelentős üzeme által. Ennek következménye, hogy az it­teni gyülekezet lélekszáma nem fogyatkozott meg, hanem kevéssel emelkedett is a beköltözé­sek folytán. Bár az nyilvánvaló itt is, hogy az újonnan beköltözött hittestvérek gyülekezeti életbe való bekapcsolása nem mindig zökkenő- mentes.

Next

/
Thumbnails
Contents