Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-07-26 / 30. szám
Evangélikus Elet 57. ÉVFOLYAM 30. SZÁM 1992. JÚLIUS 26. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 6. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 12 Ft Ha emberileg szeretsz valakit, magadhoz kapcsolod. Ha keresztyén módra szereted, Krisztushoz kapcsolod. Michel Quoist-----A TARTALOMBÓL AZ ŐRSÉG KAPUJÁBAN RÁBAMENTI GYÜLEKEZETEK GYÜLEKEZET A MEGYESZÉKHELYEN A REFORMÁCIÓ EGYIK BÖLCSŐJE BOBA Gyülekezet Vas megye keleti határán BEMUTATKOZIK A VASI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE Magyarország nyugati szélén fekvő Vas megye természeti adottsága végtelenül gazdag és változatos. Megtalálható itt az őrségi dimbes-dombos erdőségektől kezdve a Kemenesalja nagy rétjein és mezőgazdasági hasznosítású területein át a kőszegi hegyvidékig a természet csodálatos sokszínűsége. A Rába folyó Vas megyét átlósan kettészeli. A déli oldalon található az őrség, a Kemeneshát és a Kemenesalja, északon pedig - a Kőszegi-hegység nyúlványait leszámítva - a Kisalföld déli része. Település-szerkezetileg Vas megye aprófalvas település, ennek minden szépségével és nehézségével együtt. Jelen van a múlt „ódon levegőjét” megőrző elnéptelenedő kis falu éppen úgy, mint az egyre zsúfoltabbá váló nagyváros, de többségében az egy-két ezres lélekszámot elérő falvak, nagy sűrűségben. Olykor elég 2—3 km-t megtenni, hogy másik faluban legyünk. Nemzetiségét tekintve a magyar mellett megtalálható a német, horvát és vend anyanyelvű lakosság, bár korántsem olyan számban, mint a korábbi évszázadokban. A celldömölki artikuláris gyülekezet múltból ránk maradt feljegyzései között található, hogy egykor „magyar, német, horvát és vend nyelven tartottak egymás után egész nap istentiszteleteket”. E sokszínű palettán helyezkedik el Vas megye 25 anyagyülekezete a hozzájuk tartozó számtalan társgyülekezettel és filiával együtt. A 25 anyagyülekezet gondozását 12 aktív korú lelkész - akik közül hárman GYES-en vannak -, két nyugdíjas lelkész, négy segédlelkész és egy diakónus lelkész látja el. Hogy milyen örömök és gondok között, erről próbálnak vázlatos - inkább csak pillanatképnek nevezhető - tájékoztatást adni a gyülekezetek életéről szóló rövid beszámolók. B. L. CELLDÖMÖLK A bobai evangélikus gyülekezet és íiliái: Nemeskocs és Kemenes- pálfa, hasonlóan más kemenesaljai gyülekezetekhez, immár 400 esztendős múltra tekint vissza. Négyszáz év teli sok örömmel, de teli sok harccal, küzdelemmel. Egy ilyen rövid kis bemutatkozásban az ember szinte csak számokat mondhat. 1784: ebben az évben épült az anyagyülekezet temploma a falu szélén, torony nélkül a Türelmi rendeletnek megfelelően. 1792-ben a nemeskocsi leánygyülekezet épít templomot, de ugyanebben az évben készül el a bobai templom gyönyörű, faragott barokk oltára. 1894-ben Ke- menespálfán imaház épül, majd mellé tanítólakot és iskolát is építenek. Közben Bobán is, Nemes- kocsban is többször építenek iskolát, tanítólakot, Bobán - a jelenleg is állóval együtt - az elmúlt 200 esztendő alatt három paplakot. Ez a múlt nagy vonalakban. És most a jelen. Az anyagyülekezetben 250, Nemeskocsban 210 és Kemenespálfán 110 felnőtt egyháztag él. Elsőtől nyolcadik osztályig tanítunk hittant. Nyolc hitta- nos csoportunkban nyolcvan beíratott gyermek tanul. Éves átlagban megkeresztelünk 10-12 gyermeket, konfirmálunk ugyanennyit, esketünk 3—4 párt és temetünk 15-20 testvérünket. Az anyagyülekezetben minden vasárnap, a filiákban kéthetente tartunk istentiszteleteket. Bobán és Nemeskocsban átlagosan 25-30-an, Kemenespálfán 8-10-en járnak templomba. Három gyülekezet évszámok és egyéb számok tükrében semmi esetre sem mutatja azt az arcot, amit akkor lát az ember, amikor élőben ismer meg egy gyülekezetét. Számokkal nem lehet bemutatni a sok kedves gyermekarcot, akikkel hétről hétre az iskolapadban találkozunk, a számok nem beszélnek szorgalmas, napbarnította arcú férfiakról és asszonyokról, akik egész éven át keményen dolgoznak. Férfiak és asszonyok, idősek és fiatalok, akik megtöltik élettel a számokat. Gyülekezetek, benne egymás testvérei a Jézus Krisztusban. Testvérek, akik tudunk együtt sími a sírókkal és örülni az ömlőkkel. Testvérek, akik nagyon rászorulunk Isten bűnbocsátó kegyelmére és szeretetére. Ezek vagyunk mi bobai, nemeskocsi és ke- menespálfai evangélikusok itt a Marcal mentén, Vas megye keleti határán. Piri Magda A szeretet megmarad 200 éves a nemeskocsi templom 200 éves templomáért adott hálát Istennek a Nemeskocsi Gyülekezet 1992. június 14-én. Piri Magda lelkésznek, a gyülekezet történetéről szóló beszámolóját hallgatva azonban, sokkal régebbi időkre emlékezhettünk vissza. Hiszen a település története az Árpád korra nyúlik vissza, a mai temető helyén már a 13. században község és templom állt. Az 1600-ban elpusztult Vadászüllés lakói Bobára és Nemeskocsba költöztek, abba a két faluba, melynek lakossága a reformáció hatására már az 1540-es években teljes egészében evangélikussá lett. Árpád kor - reformáció - üldözések kora - Türelmi Rendelet - templomépítés - napjaink: Vajon van valami, ami a hosszú évszázadok sok küzdelme, szenvedése és öröme, győzelme között megmaradt? Igen! Pál apostol szava ebben a gyülekezetben is valóság lett: „Megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” (lKor 13,13) Azért adhatott hálát most a Nemeskocsi Gyülekezet Istennek, mert ő megtartotta, megőrizte a hitet, reménységet és szeretetet ebben a kis faluban. Akik előttünk jártak, éltek, akik kint pihennek a temetőben, azoknak a hite, reménysége és szeretete beleépült nemcsak a falakba, de a lelki házba, Isten élő, eleven templomába, a gyülekezetbe is. Szebik Imre püspök Ján 3,1-8 alapján hirdette Isten igéjét. A kettős ünnepen visszatekintett a 200 évre, amelyen át az evangélium ereje megtartotta a gyülekezetét. Szentháromság ünnepén beszélt arról a titokról, amelyet meg nem fejthetünk, de amely életünkben személyes valóság lehet. Ha Niko- démushoz hasonlóan Jézushoz megyünk, önmagunkra ismerhetünk. Rádöbbenünk arra, hogy mennyire betölti életünket háromféle vágy: a gazdagság vágya, a hatalomvágy és a szeretetvágy. Isten hajléka azért épült és azért áll, hogy mindaz, aki testtől született, újjászülethessen itt a Lélek által. Az istentiszteleten Celldömölk város énekkarának ajkán is felcsendült az Istent magasztaló ének. A kórust Sülé Ferenc vezényelte. Ambrus Miklós anyagyülekezeti felügyelő nyitotta meg a közgyűlést, melyen többen köszöntötték a gyülekezetét: a lelkészen és a püspökön kívül Bálint László esperes, Nagy János egyházmegyei felügyelő, Ferenczy Erzsébet, a gyülekezet egyik volt lelkésze, Szentpály-Juhász Imre református lelkipásztor, dr. Koltay Jenő katolikus esperes-plébános és László Ervin polgármester szóltak. Miközben a gyülekezet 200 évre tekintett vissza, én 10 esztendőért adtam hálát csöndesen Istennek. 10 évvel ezelőtt itt a Boba-Nemes- kocs-Kemenespálfai gyülekezetben kezdtem el a lelkészi szolgálatot. Áldott legyen Isten a szerete- tért, amely megmarad. Megmaradt és ma is él bennem az a szeretet, amellyel ez a falu, első szolgálati helyem fogadott. Amíg élek, nem felejtem Annus néni (Baturin Pálné) verandáját, ahol ha kellett, 15-20 gyerek is elfért a gyermek- bibliaórákon (akkor még nem volt szabad a „hittanóra” szót használni). Amikor látogatás során becsöngetek egy lakótelepi lakásba, ma is hálával gondolok Annus nénire, aki sokszor karonfogott, hogy bejárjuk a falut: itt is, ott is tudott egy betegről, idős testvérről, akinek az úrvacsora erejére volt szüksége. Soha nem felejtem, ahogyan a gyerekek hatalmas búzavirágcsokrokkal vártak a vonatnál. A legszebb élményem a gyerekekkel éppen a templomrenoválás történetéhez fűződik : Ezek az éles szemű gyerekek megfigyelték, hogy templomunk ütött-kopott, vakolat már csak foltokban van rajta. Ettől kezdve nem hagytak nekem békét. Valahányszor találkoztunk, mindig elmondták: „Tisztelendő néni, fessük ki a templomot!” Hiába magyaráztam, hogy az nem olyan egyszerű dolog. Ahhoz rengeteg pénzt kell, engedély, költségvetés, emberek stb. Hiszen nemcsak festeni kell, rosz- szak az ablakok, korhadt a meny- nyezet, megette a szú a szószéket, a padokat... „Majd mi segítünk” - mondták a gyerekek és komolyan gondolták. Attól kezdve szó- longatni kezdték a falubelieket: „Jóska bácsi, ugye maga segítene, ha kifestenénk a templomot?” „Ugye, Pista bácsi eljönne dolgozni a templomhoz?” A felnőttek csak zavartan mosolyogtak. Magam sem gondoltam, hogy lesz ebből valami. Aztán egy presbiteri gyűlésen kiderült, hogy van egy kevés pénz is. Meg aztán adna is a gyülekezet erre a célra. így történt, hogy nemsokára álltak az állványok a templom körül, és megindult a munka... A 200 éves ünnepre új padokat csináltatott a gyülekezet, amire akkor már nem futotta a pénzből. A padok is prédikálnak. Azt hirdetik: Te, aki ide betérsz, ne siess tovább. Ülj le és légy csendben, mert Isten beszélni akar veled. Ezen a napon sokat gondoltunk vissza a múltra. De Isten kegyelméből a jövendőre is reménységgel nézhetünk. Hisszük, hogy neki van ereje ahhoz, hogy ezután is megtartsa a hitet, reményt és a szeretetet az ő nemeskocsi népében. Ferenczy Erzsébet Múlt és jelen egy artikuláris gyülekezetben Kis szerénytelenséggel Kemenesalja „fővárosának" szokták nevezni Celldömölköt. Ma már az ország evangélikusai közül is kevesen tudják, hogy a Dömölk név mögött az egykori Nemesdömölk húzódik meg, mely község a történelem folyamán - evengélikus szempontból - jelentős küldetést töltött be. A reformáció elterjedése idején éppen úgy, mint az ellenreformáció időszakában. Az, hogy Kemenesalja a magyarországi reformáció bölcsője lett, Nádasdy Tamás nádornak is köszönhető, aki sárvári várában oltalmat nyújtott a Witten- bergből hazatérő prédikátoroknak, akik innen kiindulva hirdették Isten igéjét anyanyelven, magyarul! így már az 1530-as években találunk itt feljegyzések szerint evangélikus gyülekezetét. A szép és reményteljes kezdetet nehéz évszázadok követték. A protestáns prédikátorok üldözésének „gyászévtizede” után az 1681. évi soproni országgyűlés hozott némi enyhülést. A király fennhatósága alá tartozó 11 vármegyében engedélyezték, hogy az evangélikusság megyénként két-két templomot építhet, ahol vallását gyakorolhatja. így lett Vas megyében Nemesdömölk is artikuláris gyülekezet (articulus - törvénycikkben jegyzett, engedélyezett). É két helyre járt Vas megye evangélikussá- ga több mint száz esztendőn keresztül istentiszteletre, hitének erősítésére, az összetartozás megélésére. Ezt a múltat őrzi még ma is sok kemenesaljai evangélikus tudatában, hogy „A TEMPLOM” a nemesdömölki templomot jelenti. Pedig már több mint 200 esztendeje annak, hogy szinte minden község rendelkezik saját templommal. Hisz az 1781-ben megjelent Türelmi Rendelet lehetővé tette, hogy ahol száznál több evangélikus élt, építhetett templomot és tarthatott tanítót. Ehhez az időszakhoz és Perlaky Gábor nemesdömölki lelkész, majd püspökhöz kötődik a dunántúli egyház- kerület megszervezése. Ma a gyülekezet tagjainak legfőbb vágya és célja, hogy a két év múlva 250. évfordulóját megérő templomot külsőleg-belsőleg felújíthassa, ezzel is kifejezésre juttatva - méltó utódai a templomépítő, hitüket vállaló elődeinek. S bár a celldömölki gyülekezethez tartozó öt filiában mindenütt van kis templom, vagy isten- tiszteleti hely (iskolatemplom), e jelentős évforduló az egész gyülekezet közös öröme és feladata. Napjaink lehetőségei új feladatokat és kihívásokat jelentenek gyülekezetünk számára is, melyeknek igyekszünk legjobb tudásunk szerint megfelelni. Legyen az az iskolai hitoktatás, ahol a sok csoport miatt már csak négy hitoktató besegítésével tudjuk a hittantanítást megoldani; vagy az igény az egyházi óvoda iránt, mely reménységünk szerint szeptembertől gyülekezetünkben is működni fog. Küszködünk a középgeneráció elérésével és örömöt jelent a felnőttként kapcsolatot kereső testvéreink nyitottsága és érdeklődése. Hisszük, hogy Isten ma is gyülekezetünk és egyházunk megtartó Ura, aki engedelmes követésben megáld és megőriz feladatainkban. Ehhez kérjük Szentlelke erejét. Bálint László AII. világháború előtt a Soproni-alsó egyházmegye egyik legjelentősebb gyülekezete volt. Valójában a Répce folyó mentén lévő kis településeket foglalta és foglalja ma is magába. A szórványokkal együtt 11 községben élő gyülekezet lélekszáma abban az időben 1500 lélek felett mozgott. Mivel csupa kis község területén létezett, az elmúlt évtizedekben azután a gyülekezeten is beteljesedett a kis magyar falvak sorsa. Lélekszáma rohamosan apadt, és az egykor sok filiás nagygyülekezetből egy alig 600 lelket magába foglaló szórványgyülekezet lett. A gyülekezet számára nemcsak az a közismert tény jelentett csökkentő hatást, hogy a fiatalok a kis falvakból az ipari települések és városok felé törekedtek, hanem az is, hogy területén sok neves földbirtokos család volt, akik a háború után részben külföldön, részben másutt telepedtek le. így nemcsak patroná- ciójuk - ami komoly anyagi erőforrást jelentett a gyülekezetnek -, hanem személyük is elveszett a gyülekezet számára. A gyülekezet zsugorodása és eltemplomocska renoválásának ügye. Gondozását jelenleg már nyugdíjban levő, volt lelkésze látja el helyettes-lelkészi megbízás alapján a gyülekezet presbitériumának kérésére. A gyülekezet jövőjét illetően fontosnak tűnik, hogy az elvándorlás a közismert gazdasági tényezők miatt megállt, s hosszú és lassú folyamatban talán számolni lehet valamiféle lélekszám-szapo- rodással is. Bánfi Béla A gyülekezet épületei (templom, lelkészlakás, csánigi imaház) újonnan renováltak, jó karban lévők, és ami ennél is örvendetesebb tény, nem hiába állanak. Bár a templomlátogatással különösképpen dicsekedni nem lehet, de szégyenkezni sem kell miatta, a gyülekezet életében tapasztalható mozgás az élet, hit jele. A gyülekezeti hitoktatásban részt vevő gyermekeit komoly száma reménység arra, hogy az idősebb generáció távozásával helyüket fiatalok foglalják el. A gyülekezet jelenlegi problémája megüresedett lelkészi állásának betöltése, bár lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek, a püspök segédlelkész küldő joga és jóindulata által megoldottá válik. Ugyancsak a gyülekezet jövőjét illeti, hogy visszaüapott volt csánigi iskoláját szeretné elsősorban is az ifjúság számára csendesnapi és konferenciai célokra hasznosítani. B. B. A Vasi Evangélikus Egyházmegye térképe NAGYGERESD Gyülekezet a Répce mentén szórványosodása ellenére a 70-es évek elején új lelkészlakást épített, a 80-as évek elején pedig templomát renováltatta. A közeljövő megoldandó kérdései közé tartozik három egyházi célra visszaigényelt és kapott iskolájának renoválása, valamint a teljesen elnéptelenedett répceszemerei filiális RÉPCELAK-CSÁNIG Egy Belmissziói Otthon hatása A Vasi Egyházmegye egyik legkiegyensúlyo- zottabb gyülekezete. Nem tartozik a nagy múltra visszatekintő gyülekezetek sorába, hiszen filia sorból önállósodott - igaz nem a közelmúltban -, ennek ellenére Nyugat-Dunántúl életében fontos szerepet töltött be lelkiélet szempontjából. Az itt működött Belmissziói Otthon sokak számára vált megerősödés, sőt elindulás színhelyévé. A gyülekezet lelki életén ma is meglátszik ennek áldott hatása. Időközben, az elmúlt évtizedek alatt a község (Répcelak) ipari központtá fejlődött két, országos méretekben is jelentős üzeme által. Ennek következménye, hogy az itteni gyülekezet lélekszáma nem fogyatkozott meg, hanem kevéssel emelkedett is a beköltözések folytán. Bár az nyilvánvaló itt is, hogy az újonnan beköltözött hittestvérek gyülekezeti életbe való bekapcsolása nem mindig zökkenő- mentes.
