Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-03-31 / 13. szám

Valláserkölcsön alapuló nevelés a nyíregyházi Búza úti Óvodában 1990 szeptemberétől a társadalmi változásokkal új alternatív lehető­ségek jelentkeztek az óvodákban is. Az utóbbi években már a gyere­kek is egyre gyakrabban beszélget­tek egymás között Istenről, Jézus Krisztusról. Néhány szülő is ér­deklődött a vallásos nevelés fe­lől. Hajdúnánáson már egy éve mű­ködött valláserkölcsön alapuló ne­velés egy óvodai csoportban. Ve­lük felvettem a kapcsolatot, s ta­pasztalataikat szívesen átadták. Már áprilisban elkezdtük a szer­vezést. Segítségemre voltak: a ve­zető óvónő, szaktanácsadók és az egyházak részéről Laborczi Géza evangélikus lelkész. Szóba került a hitoktatás lehetősége is, de végül a közös vélemény az lett, hogy 3-7 éves korú gyermekeknél legered­ményesebb, ha a vallásos nevelés áthatja az egész napi tevékenysé­get. Kolléganőmmel érezzük, hogy ezt a feladatot csak erős hittel, fele­lősséggel végezhetjük. Ezért meg­ragadunk minden továbbképzési alkalmat, amely hitünket erősíti, mélyíti, ismereteinket gyarapítja. Különböző felekezethez tarto­zunk (görög katolikus, evangéli­kus) de mindketten ökumenében gondolkodunk a keresztyén egysé­get vallva. Nem azt keressük ami elválaszt, hanem ami összeköt. Ve­gyes életkorú csoportot indítot­tunk. Testvérek, barátok együtt él­hetnek, játszhatnak, fejlődhetnek itt úgy, mint a családban. A gyerekek többféle vallási fele­kezethez tartoznak. Mindnyájan meg vannak keresztelve. A szülők vallásról, hitről való felfogása kü­lönböző; vannak közöttük akik hívő keresztyének, vannak akik érdeklődnek a keresztyén szelle­miség iránt. Nem egyházi óvoda­ként működünk, a kilenc csoport­ból egyben folyik valláserkölcsön alapuló nevelés ökumenikus szel­lemben. Külsőségekben semmi változás nem történt a csoportszobában, nem vagyunk elkülönítve a többi gyermektől. Mi is az új óvodai nevelési prog­ramot vesszük alapul, melyhez il­lesztjük Jézus szellemiségét és a ke­resztyén erkölcsiséget. Nevelömunkánkat a tízparan­csolat, az evangélium és a krisztusi szeretet fényében csak akkor tudjuk végezni, ha mi magunk mélyen ért­jük, s életünket ehhez igazítjuk. Felnőttek részéről a példaadás a legnagyobb érték, hiteles életünk­kel átadhatjuk az Isten-képet. A szülőkben is szeretnénk erősíteni ezt a szemléletet. Célunk a család­ban meglévő vallásos nevelést erő­síteni, amelyikben még nincs, azt hozzásegíteni lelkészek bevonásá­val. Az alapvető tevékenységek - gondozás, egészséges életmódra nevelés, játék, munka, tanulás so­rán a valláserkölcs normáihoz iga­zodó magatartás; az emberi kap­csolatokban a szeretet, bizalom, türelem, igazságosság, szelídség, szolgálat megismertetését, gyakor­lását, befogadását segítjük elő. Ne­velőmunkánk során olyan szoká­sokat alakítunk ki, melyek az élő és élettelen természet védelmét, a kulturált környezet igényét szol­gálják, miközben az erkölcsi érték­­tartalmak közvetítésére fordítunk nagy gondot. A teremtett világ szépségének megismerésén túl az emberi munka szükségességét, hasznát, örömét is megéreztetjük, saját kis feladatuk megoldása köz­ben. A gyermekek érdeklődésétől, élményétől a közeledő ünnepektől függően választunk bibliai történe­teket. A nap folyamán bármikor kézbe vehetik, nézegethetik a bib­liai történeteket tartalmazó köny­veket, a jól ismert jelenetet el is bábozhatják. Ebben a korban fon­tos szerepük van a meséknek is. A jól megválasztott mesék pozitív erkölcsi tulajdonságokat erősíte­nek (bátorság, igazságérzet, önzet­len szeretet, jószívűség, megbocsá­tás, hálaérzet). A gyermek fejlődésénél a csön­des, figyelmes hallgatásnak éppen olyan jelentősége van, mint a törté­net tartalmának. Halljanak a szí­vükkel is: vegyék észre a hangok színét, dallamát, a bennük csengő barátságot, a szeretet áramlását. Rövid kis imákat is tanítunk: étke­zés előtti-utáni, elalvás előtti és az ökumenikus szöveg alapján a Mi­­atyánkot. „Éneklés a hit után az Isten leg­csodálatosabb ajándéka.” - mond­ta Luther Márton. A keresztyén énekeskönyvekböl tanítunk énekeket, bár kevés kis hangterjedelmü van köztük. A gyerekek szívesen éneklik és ma­guk is gyakran kezdeményezik az éneklést a nap folyamán. Gyakran énekelünk, mi felnőttek, zenehall­gatási céllal templomi énekeket. Elalvás előtt sokszor kérik a gyere­kek, hogy énekeljük az ismert éne­keket. Nyugtatóan hat, elcsendesít és a szendergés perceiben is gyara­pítja érzelmi életüket. Az ünnepek nagyon fontos események a gyer­mekek életében. Azt, hogy mit je­lent a felnőtt életben az ünnep, azt a gyermekkori ünneplések élmé­nyei nagyban befolyásolják. Az elmúlt években a történelmi, illetve nemzetközi ünnepek kerül­tek előtérbe. Az egyházi ünnepek­nél, csak a népi hagyományok fel­elevenítése volt a cél. Feladatunk, hogy a jelképek mellett visszaad­juk a jelentést, a tartalmat is. A nevelés eredményét konkré­tan felmérni nehéz, rövid távon szinte lehetetlen. A mindennapokban - hétközna­pokon, ünnepnapokon - a velük való együttélésben lehet érezni a légkört, a szellemiséget. Én nap mint nap örömmel megyek dolgoz­ni, kellemesen érzem magam a gye­rekek között. Hazafele menet fáradtságot alig érzek, a kis eredményeket, sikere­ket rakom össze és boldogság tölt el. Lelkesedek, tervezgetek, örülök, de azt is érzem, hogy ha kisugároz­ni akarok, akkor folyamatosan töltődni kell. Igyekszem a tőlem telhetőt megtenni, a megkapott ta­lentumot jól hasznosítani, de én csak eszköz vagyok Isten kezében. „Az embernek Fia... nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem, hogy Ő szolgáljon.” (Ml 20,28) Babicz Pálné óvónő ÉLET - VAGY HALÁL? Fiatal leány koromban ezt mondta egy legény: úgy szeretlek, hogy meg tudnék halni érted! - Kérlek, úgy szeress, hogy értem élj! A halál bénító, szívszorító voltát 12 évek kislány­ként éltem át. Mai napig is elevenen élnek nagybeteg édesapám szavai. Kért, maradjak mellette beszélget­ni: meglásd, csatos imakönyvet veszek neked komfir­­mációra! A könyörtelen halál meggátolta. A frissen meszelt szobában a fogason apu zakója és a sapkája - megnyugvást jelentett mindannyiunk számára. Fáj szeretteink elvesztése, de talán még megrázóbb az öngyilkosok halála. Jelenleg világviszonylatban az első helyen áll hazánkban az öngyilkosok száma. Ilyenkor hangzik el a kérdés: miért tette? MOLNÁR CSILLA 1986 júliusában tragikus hir­telenséggel hunyt el (öngyilkos lett). Az újkori szép­­ségkirálynő-választások első Miss Hungary-je. A ka­posvári temetőben tavaly állítottak emléket a fiatalon elhunyt lánynak. Melocco Miklós szobrászművész dombormüvének ragyogó fehér kövében az alábbi felirat áll: „Csilla szépek-szépe, mesék királynője, aludj!” Alig nyiladozó értelmű SZTREHÁNSZKI JÁ­NOSKA nézsai kisfiút tavaly egyik este hiába várták haza szülei. Keresni kezdték az ismerősöknél, majd amikor nem találták, rossz érzés fogta el a szülőket. Már az egész felriasztott utca kereste. Éjjel háromne­gyed egykor végre megtalálták: nyakában a hurok... még meleg volt a teste. Sztrehánszki Jancsika áldozata lett valaminek, amit csak sejtünk! Hogy sátánizmusnak, vagy XX. századi értéktipró világunk bűnének hívjuk, az mindegy. Amikor új értéket kell keresni s az árnyékos sötét oldalon találja meg, akkor nagy baj van. Nagyobb, mint gondolnánk! Hogy Jancsika miért tette? Már nem tudjuk meg. Mint azt sem, hányán követik még. Egyet tehetünk. Figyelünk. Figyelünk a gyermekekre, figyelünk EGY­MÁSRA amíg nem késő! M.-né B. Marika rokkantnyugdíjas. Depresszióra hajlamos, nehezen befolyásolható. Elkeseredésében gyakran folglalkozik az öngyilkosság gondolatával. íme egy verse: A Halál és én. A halál és én jó testvérek vagyunk. Éjszakánként mindig meglátogat./ Megfáradtál? - kérdi./ Igen. Sze­retnék karjaidban megpihenni./ Vár rád az Élet./ Rám már nem vár semmi és senki./ Elszántad magad? Velem jössz a holtak Urához?/ Hát persze. Más vá­lasztásom nincs is./ Hiszen olyan sok szép vár még rád!/ Késő. Nem érdekel a külvilág./ Veled kár vitat­kozni. Meggyőzni úgysem lehet. Gyere. Mit hozol magaddal?/ Kiégett lelkemet./ Ézsaiás 30. 15. A MEGTÉRÉS ÉS A HIGGADT­SÁG SEGÍTENE RAJTATOK, A BÉKE ÉS A BI­ZALOM ERŐT ADNA NEKTEK! Máté 25. „Példázat a talentumokról. Egy ember idegenbe készül, hívatta szolgáit és átadta nékik a vagyonát. Az egyiknek 5 talentumot, a másiknak ket­tőt, a harmadiknak egyet, kinek-kinek képessége sze­rint. Hosszú idő múlva megjön a szolgák Ura és számadást tartott velük. Aki 5 talentumot kapott, az még 5 talentumot nyert hozzá, aki 2 talentumot kapott az még két talentumot nyert hozzá. Ezekhez így szólt: Jól van jó és hü szol­gám, kevesen voltál hű, sokat bízok ezután rád, menj be urad ünnepi lakomájára! Aki egy talentumot ka­pott ezt mondta: Uram tudtam, hogy kemény ember vagy, aki ott is arat ahol nem vetettél. Félelmembe elmentem tehát és elástam a talentumot, íme itt van. Ura így válaszolt neki: Te gonosz és rest szolga, el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, így kamattal kaptam volna vissza ami az enyém. Ve­gyétek el tőle a talentumot. Őt pedig vessétek a külső sötétségbe. Ott lesz majd sírás és fogcsikor­­gatás.” MARIKÁK, kicsik és nagyok, szeretnék segíteni, hogy megtaláljátok az élet értelmét! Falusi utcákon sokszor látni a keresztre feszített Jézust, felirat: AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATOTT! A mi éle­tünk Isten ajándéka. Hogy ne haszontalanul teljenek napjaink, Jézusra kell figyelni, aki önként áldozta fel magát, hogy nekünk örömünk legyen. Csak el kell fogadni a felkínált kegyelmet! TISZTA SZÍVET TEREMTS BENNEM ISTE­NEM, ÉS AZ ERŐS LELKET ÚJÍTSD MEG ÉN­­BENNEM! Zsoltárok 12. Ha nehéz a szívünk az énekek is megnyugvást ad­nak, átsegíthetnek a holtponton: Fogjad kezem oly gyenge vagyok érzem, Hogy nálad nélkül járni sem tudok. Fogjad kezem, és akkor jó Megváltóm, A félelemre többé nincsen ok! Fenyvesiné Unatényi Magdolna HÚSVÉT IGÉJE Világraszóló győzelem - a legkisebb zugban is 1Kor 5,6-8 Tudni. Vajon húsvét mellett nem úgy megyünk el, ahogyan a jegyzőkönyvek írói? Ezek, ha feljegyzésre méltó, de semmilyen intézkedést nem kívánó tényt rögzítenek, a határozat helyére csak ennyit írnak: Tudomásul szolgál. „...a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, már megál­­doztatott" - azt illik mindenkinek tudnia, amint min­denkinek jár a húsvéti kettős munkaszünet vagy az iskolai vakáció hiszen húsvét van! Csaknem min­denki tudja, mikor van ez az ünnep és hogyan ünne­peljük, s melyek a húsvét ünnepéhez kapcsolódó bib­liai történetek. A járatosabbak rámutatnak a zsidó páska-ünnep és a keresztyén húsvét kapcsolatára. Is­tentiszteletre mennek és úrvacsorát vesznek még olya­nok is, akik a hagyományt tisztelik. De aki csak ezt tudja, és ha ezt csak tudja valaki, akkor semmit sem értett meg a húsvétból. Megérteni. Jézus Krisztus nemcsak bölcs tanító, akinek meglepő, követésre méltó szavait mindmáig visszhangozza a világ, hanem Ő „a mi húsvéti bárá­nyunk”, aki már megáldoztatott. Krisztus élete min­­d_en nemzedéket megrendítő jel az Atya irgalmáról. Úgy, mint egykor Egyiptomban a szabadulás idején a páskabárány, mely oltalmat jelentett a pusztító csa­pásban és megmenekülést a szolgaság házából. Ami Krisztus élete, az egyúttal Isten szabadító tette. Akkor értjük meg hát ezt az eseményt, ha nemcsak azt keres­sük és látjuk, hogyan és mint volt akkor, hanem azt is, hogy Jézus Krisztus értünk járta meg az utat és értünk győzött. Nem véletlen, hogy olyan diadalma­san harsognak húsvéti énekeink: „Győzelem, élet Krisztusban miénk lett...” (213,3) és „Élet, halál Ura ő már. Menedék, szikjavár. Száll örömének: Miénk az örök élet!” (214,3). És mégis: ha valaki csak ennyit értett meg a húsvétból, és csak érti a húsvétot, az még nem élte meg. Megélni. Krisztus feltámadása nem maradhat sem holt ismeretanyag, sem az élet újulásának hangulatos ünnepe. Krisztus feltámadásához igazán akkor van közünk, akkor ér bennünk célhoz Krisztus diadala, ha győzelmet arat az egyes ember életében, az egyes életek minden zugában is. Mintha nemcsak az egykori korintusi gyülekezetben lettek volna olyanok, akik szenvedélyesen és rajongva dicsőítik Istent szabada­sáért, akik nagyon pontos kifejezésekkel tudják el­mondani Krisztus váltságát és győzelmét, de ezer ma­gyarázatot találnak arra is, hogy az ö kicsiny életük mindennapi dolgaiban nagyon földien, testien, önző módon, Krisztus nélkül folynak a dolgok. Tudják ők, mi a húsvét! Értik ők, hogy ezek nem babonák, ha­nem világrengető örömhírek! Csak az ő életüket a mi életünket!? - nem rendítik meg, nem lendítik ki a régi kerékvágásból. Krisztushitük és életfolytatásuk két külön pályán halad. Az egyiptomi szabadulás páskájánál minden ková­szosat el kellett távolítani a házból és minden későbbi páskaünnepen kiseperték a házat, hogy morzsa se maradjon. Krisztus azért győzött, hogy megtisztítson. Isten gyermekévé tegyen: nem elég ezt tudni vagy megérteni, meg is kell történjék. Nem parancs ez. ' hanem kihívás és lehetőség. Isten előtt állva gondol- ! juk végig múltunkat és jelenünket, gondolatainkat és , szavainkat, cselekedeteinket és mulasztásainkat le­gyen Krisztus győzelmes minden vétek felett. Győz­zön a pokolba vezető utat is kikövező jószándékaink felett, zabolátlan ösztöneink és indulataink felett, dé­delgetett gyengeségeink és a belénk rögzött bűnök felett, győzzön legjobban önmagát szerető énünk fe­lett. Christus Victor - Krisztus a győztes - így modták a régiek. Győzött Krisztus - Vele én is győzhetek! Vele nekem is győznöm kell! Reuss András Imádság Mindenható Isten, mennyei Atyánk! Jézus Krisztus halálával és feltámadásával értünk legyőzted a bűnt és örök élettel ajándékoztál meg. Dicsérünk és magaszta­lunk ezért. Kérünk, ne engedd, hogy magunkat szép szavakkal vagy hangulatokkal áltassuk. Kérünk, ré­szeltess minket személy szerint és részeltesd egész egy­házadat Krisztus győzelmében: fordítsd szívünket önzé­sünk ellen és ajándékozz meg Benne bízó szívvel, te­remts vágyat új életre bennünk, s teremtsd meg ezt az új életet. Láttasd meg velünk, hogy Krisztus győzelme bennünk: az élet. Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1991. március 31. I., Becsikapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván, de. ÍO. német istentisztelet; de. II. (úrv.) Szcbik Imre. du. 6. (családi) Balicza Iván. II., Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. II., Modori u. 6. de. fél ÍO. Csizmazia Sándor. Pesthidegkút, II. Báthory u. 7. de. fél ll. Köszeghy Tamás. Csillaghegy, III. Mátyás kir. út 31. de. fél ÍO. Donáth László. Óbuda, III. Dévai Bíró M. tér de. ÍO. Nagy István. Újpest, IV. Lcibstück Mária u. 36-38. de. ÍO. Blázy Lajos. V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. II. (úrv.) dr. Harmati Béla, du. 6. Zászkaliczky Péter. VII., Gorkij fasor 17. de. fél ÍO. (úrv.) Szirmai Zoltán, de. ll. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. (ifjúsági) Fodor Viktor. Vili., ÜUö| út 24. fle, fél. II. Kertész Géza. VIII., Karácsony Sándor u. 3I-33. de. 9. Kertész Géza. VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák istentisztelet: Cselovszky Ferenc, déli 12. magyar istentisztelet: Ker­tész Géza. Vili., Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. IX., Thaly Kálmán u. 28. de. II. Rédcy Pál. Kőbánya, X. Kápolna u. 14. de. 10. Fabiny Tamás. X., Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Kelenföld, XI. Bocskay u. 10. de. 8. (úrv.) Bencze Imre. de. 11. (úrv.) Ben­­cze Imre. du. 6. Missura Tibor. XI., Német­völgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Buda­­hegyvidék, XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József, de. 11. (úrv.) Takács József, du. fél 7. Köszeghy Tamás. XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György. XIII., Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György. XIV. Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Pestújhely, XV. Maxim Gorkij tér de. 10. Bízik László. Újpalota, XV., Hártyán köz (Zöld klub) du. 5. ökume­nikus Rákospalota, Nagytemplom, XV. Ré­gifóti út 73. de. 10. Bolla Árpád. Rákosszent­mihály, XVI. Hősök tere de. 10. Kamer Ágoston. Cinkosa, XVI. Kultúrbáz u. de. fél II. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI. Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákoshegy, XV. Tessedik tér 9. de. 9. (úrv.) Kosa László. Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Detre János. Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út III. de. fél 11. Kosa László. Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Detre Já­nos. Pestszentlőrinc, XVII. Kossuth tér 4. de. 10. Havasi Kálmán. Pestszentimre, XVIII. Rákóczi út (református templom) de. három­negyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Baj­­csy-Zs. tér de. 10. Széli Bulcsú. XIX. Kispest, Wekerle-telep de. 8. Széli Bulcsú. Pestszcnt­­erzsébet, XX. Ady Endre u. 89. de. 10. Pintér­­né Nagy Erzsébet. Csepel, XXL Katona J. u. de. fél 11. Mezősi György. Budafok, XXII. Játék u. 16. de. 11. Rőzse István. Budaörs, Ref. Imaház de. 9. Rőzse István. Törökbálint, Szt. István út de. fél 9. Rőzse István. Budake­szi de. 8. Köszeghy Tamás. Húsvét ünnepén az oltárterítö színe: fehér. Az istentisztelet oltári igéje: Mk 16,1-8. Az igehridetés alapigéje: lKor 5,6-8. Húsvét, helyesebben Feltámadás \irt­­nepe. A feltámadott Krisztus királyi diadalát jelentő örömünnep. Krisztus győzelmes Király, életünk Ura, feltá­madásunk biztosítója. Minden vasár­nap a feltámadott, élő Krisztus ünnepe. AZ ÖRÖMHÍR FOLYTATÁSA A következő gondolatmenettej kezdődött az az újság­cikk, amely az Evangélikus Élet hetilapjának 1990. október 28-i számában adott hírt a soltvadkerti Evan­gélikus Óvoda megnyitásáról. „Hol kezdődik a keresztyén nevelés? Gyors felelet­tel mondhatjuk: természetesen a családban. És a kö­zösségi nevelés? Nem lehet elég korán kezdeni. Tehát jó ha már óvodás korban." A cikk első mondatai óvodánk céljai közül a leg­fontosabbakat emelte ki. S utalt arra is, hogy óvo­dánkban német nyelv tanítása is folyik. Lépést tartva a társadalom fejlődésével. Örömmel mondhatjuk el, hogy az elmúlt féléves munkánk nagyon sok változást hozott a gyerekek életében is. Az 56 kisgyerek legtöbbje rövid idő alatt megszokta az őket körülvevő szép környezetet, s a szeretetteljes gondoskodást. Szívesen járnak óvodába, örömüket lelik játékban, tanulásban egyaránt. Egészségesen „gyarapodnak bölcsességben, testben. Isten és ember előtt való kedvességben"(Lk 2,52). Óvodánk oktatási, nevelési feladataiban kerek egésszé formálódott a ke­resztyén nevelés közösségen belül, a német nyelv tanu­lása, és a magyar nyelvű foglalkozások. Kiemelten a pénteki napokat használjuk fel az imádságok, keresz­tyén énekek tanulására. Bibliai ismeretek megalapo­zására, jézusi történeteket mondunk el. Ezeken a napokon közös salátakészítéssel és regge­livel próbáljuk erősíteni a gyerekekben az egymás iránti szeretet és egymáshoz tartozás érzését. Itt tanul­tuk meg az étkezés előtti és utáni imádságokat. A hét többi napját is a reggeli imádsággal kezdjük, így indít­va a délelőtti munkát szeretetben, békességben. A gyerekek születésnapját kiemelt ünnepként tartjuk, alkalmazkodva a német szokásokhoz. Jó érzéssel tölt el bennünket, amikor a gyerekeink játékában, magatartásában visszatükröződik a keresz­tyén nevelés. Pl.: babaetetés és altatás előtt elmondják az odaillő imádságot. Templomba menést játszanak. Rajzaikban megjelennek a templom és a kereszt képei. A mesekönyves polcon - úgy otthon, mint az óvo­dában - a Képes Biblia is megtalálható, melyet szíve­sen lapozgatnak. Kifogyhatatlanok a kérdések „a me­séld még!” - kérés. Az első osztályos hittankönyvet használjuk foglalkoztató füzetként, ebben bármikor színezhetnek, nézegethetik. A német nyelvvel kapcso­latban szintén jó eredményekről számolhatuk be. Eh­hez nagyon sok segítségek nyújt munkatársunk Linda Schumacher németországi óvónő, akit rövid idő alatt mindannyian nagyon megkedveltünk. Nagy szorga­lommal, alkalmazkodással, szeretettel végzi munká­ját. Ennek köszönhető, hogy a kiscsoportban heti egy, középső csoportban heti két német foglalkozás már az első három hónapban is eredményeket hozott. A gye­rekek nemcsak a foglalkozásokon, hanem a szabad játéktevékenység közben is szívesen énekelgetik a né­met dalokat és mondogatják a mondókákat. Az eredmények elérését közös összefogás kíséri, hiszen egy induló óvodában mindig sok a feladat. Ebben nyújtottak nagy segítséget a szülők tenni aka­rásukkal, folyamatos segítőkészségükkel, azzal, hogy a gyülekezettel karöltve magukénak érzik az óvodát. Éz a tenni akarás, tiszteletadás munkánkkal szem­ben. A velünk való együttműködés nagyon fontos ahhoz, hogy mindaz, amit tanítunk, amivel foglalko­zunk öröm legyen a gyerekek számára, s természete­sen mindannyiunk számára. Mindezért ezúton is szeretnénk köszönetét monda­ni. Köszönet illeti meg a gyülekezet vezetőségét, s mindazokat a gyülekezeti tagokat, akik segítségére bármikor számíthatunk. S nem utolsó sorban köszö­netjár a németországi gyülekezeteknek, amelyek szin­tén hozzájárultak az óvodánkban folyó munka bein­dításához. Ajándékaikkal sok örömteli percet szereztek a gye­rekeknek. Mindannyiunk összefogása igy szolgálja hitben, szeretetben, tudásban gyarapodó gyerekeink érdekeit. Frittmann Istvánná, Köhlernc Schiszlcr Ágnes GÖRGEY GÁBOR MÉG MA Nem a szétfoszló álomsemmiben, nem a vágy mézeskalácsországába jutva be, nem a javulás labirintusán végigtapogatózva, nem a kikövetkeztetett gondolatok szerint, nem mitikus áttételeken át, nem az anyagmegmaradás elve alapján, nem irodalmilag és nem jelképesen, nem is jövőre és nem is holnap, hanem még ma velem leszel a paradicsomban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents