Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1990-06-03 / 22. szám

cvungeiiKus met 1990. június 3.---------NAPRÓL „N em hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én telkem­mel!” - mondja a Seregek Ura. Zak 4,6 VASÁRNAP: „Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, ( amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát.” Ef 6,16 (Jn 14,23-27; Péld 14,26; ApCsel 2,1-8; Zsolt 97; Róm 8,1-2/3-9(10-11) Harcba hív a vasárnapi igénk. Eb­ben a harcban sebeket kapunk. A sebesülés ellen véd meg a hit pajzsa. Beborítja az egész testünket. Miért nem bújsz a hit pajzsa mögé? Mennyi a sebzett keresztyén: Már csak a sebeit látja, mutogatja, gyógyítgatja úton-útfélen. Nem hitt. Nem hitte: Istennél az igazság, Ő véd meg. Indulj a harcba, de hittel! HÉTFŐ „Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem - mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit és bőségesen áldást árasztok rátok.” Mai 3,10 (Jn, 15,8; Mt 16,13-19; lKor 12,4-11; Zsolt 81; ApCsel 2,22-23. 32-33. 36-39) Próbáld meg! Legalább egyetlen napon, a main, megadni az Istennek, ami az övé. Minden kicsinyes mérícskélés, aggodalom nélkül. Annyifelé pró­bálkoztál, annyi mindent elhittél. Hidd el csak ezen a I napon, ha megadod az Istennek, ami az övé, „megnyílnak I az ég csatornái" - Isten megad ma mindent, amire szüksé­ged van. KEDD „A mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze.” Ézs 53,5 (lPt 2,24; Ez 36,22a, 23-28 lKor 10,1-14) Ritkán hallom ezt a szót: „mi vétkeink”. I Pedig Jézus is figyelmeztet rá a Tőle tanult imádságban. Nem itt kell kezdeni a megújulást? Ég a ház és mindenki I az ablaknál kifelé néz. Nézi a szomszéd házát s közben I saját lakásából is dől a füst. A lángok is felcsapnak és még I mindig kinézel, kifelé kiabálsz. Az Úr szolgája - a mi bűneinkért kapott sebeket; gyalázták és gyalázzák ma is. NAPRA ----­sz ünk! Csak Veled lehet élni, menni a sivatagban. Ebben a XX. századi sivatagban is csak Vele lehet menni! Miért akarsz hát egyedül menni? Még mindig nem hiszed, hogy nem lehet. Jézus is megmondta: „nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” Vele viszont lehet, érdemes. Indulj, de Jézussal! CSÜTÖRTÖK „Annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyben.” Lk 10,20 (Mab 3,18: ApCsel 4,8-21; IKrón 13,1-14) Fejek a képben. Kicsik és nagyok. Van, aki ugrál, integet, csak egy másodpercre benne legyen az adásban, lássák. Aztán boldogan meséli, kérdezi: benne voltam, láttátok? Van fontosabb nyilvánosság, mint a Televízió, mint a napi sajtó, s ez a mennyei nyilvánosság: „Ott álljunk üdvbe öltözötten!” Ez az élet igazi sikere. Erre törekedj, ezt keresd, ennek örülj. A többi nem fontos. PÉNTEK' „Vagy* ki előlegezett neki, hogy vissza kellene fizetnie? Bizony, tőle, általa és érte van minden: övé a dicsőség mindörökké. Amen.” Róm 11,35-36 (Zsolt 65,12; ApCsel 4,23-31; IKrón 15,1-16.25-29) Minden Jézustól! A mai reggel, a mai nap csalódásai, örömei, barátaid, telefonhívások Jézustól, Istentől, szeretetből vannak. Érte, Jézusért kaptad a mai napot. Betegen vagy vidáman, gond­talanul vagy sok gonadal. Igen, Isten szeretetéért van min­den ezen a világon. Nem bizonyítom és nem vitatkozom erről. így nézem a mai nap minden történését Érte, s egyszerre minden más lesz: könnyebb, emberibb, szebb. SZOMBAT „Ne maradjon raeggyalázva az elnyomott!” I Zsolt 74,21 (Jak 2,8-9; ApCsel 8,14-25; IKrón 16,1-22) I Bizony: Ne!... Az egész Szentírás a kisemmizettekért, az I elnyomottakért kiált. Ez akkor is igaz volt, amikor vissza- I éltek ezzel a szóval és ma provokál, amikor észre sem 1 vesszük, hogy Jézus nem versenyre, hanem szeretetre sza- I badít fel. Hogy Isten nem azt váija tőlünk, hogy embertár- I sninlcnt teta.oossi.ik hanem felemeljük. Inén. Jézus azért I PÜNKÖSDVASÁRNAP IGÉJE A SZENTLÉLEK ÁLTAL IS JÉZUS CSELEKSZIK Jn 14,23-31 Pünkösd is Jézus-ünnep. A Szentlé­lek semmit sem tesz Jézus nélkül. Ahol a Lélek munkálkodik, ott jelen van Jé­zus. A Szentlélek eljövetelében Jézus jön hozzánk. Jó, hogy így van, mert életünk teljes idejében szükségünk van Jézusra és Lelkének ajándékaira. Ha Ő nincs mellettünk, hiába rendelkezünk bármi másnál. Életünk legveszedelme­sebb hiánya, ha Őt kell nélkülöznünk. Az igéből biztatás es vigasztalás sugár­zik felénk: a Lélek pünkösdi kiáradá­sában Jézus jön közénk. így ígérte és ígéretét megtartotta. 1. Jézus „szállásra” jön. Nem ideigle­nes, átmeneti közöttünk való tartózko­dása. Jelenléte nem jelképes, hanem va­lóságos. Gondoljuk meg azt is, hogy szavai szerint az Atyával együtt jön, ami azt jelenti, hogy olyan értékeket hoz közénk, amelyek nem földi, nem emberi eredetűek. Általuk hat ránk, formál minket. Megadja, hogy gondol­kodásunkban, beszédünkben és csele­kedeteinkben .Jézusi” mozzanatok le­gyenek. Az Ő közelében mindenki megszabadul megkötözöttségeiből, megtisztul és újjáformálódik. Jézusnak ez a nálunk való tartózko­dása minden másfajta hatalom rabsá­tett? és: „Valóban értem is cseleke­dett?” Akik a hit harcában állanak, tudják, hogy bizony sűrűn kérdezünk így. Az így jelentkező kételkedésben áll mellénk segítőén Jézus Lelke, amikor „mindenre megtanít”, és „mindent eszünkbe juttat”. Ez nem azt jelenti, hogy elfelejtett ismereteket elevenít fel lelkűnkben, vagy hogy olyan igazságok megismerésére segít el, amelyeket ko­rábban nem ismertünk, tudtunk. A ki­fejezések értelme ez: a Jézus által vég­hezvitt váltság eseményének a sodrába kerülünk bele. Jézus művének eredmé­nyeképpen valóban megváltozik, meg­újul életünk. 3. Jézus megajándékoz békességével. Úgy gondolom, nagyon óvatosan kell bánni ezzel a szóval. Általában külső és belső nyugalmat, zavartalanságot, ki­egyensúlyozottságot értünk alatta, és ilyesmit keresünk Jézusnál. A szó tar­talmát csak ellentétek szembeállításá­val közelítjük meg, talán ilyen formá­ban : Nem mi teremtjük meg, de létre­jöttét nekünk is segítenünk kell. Lehe­tetlen kiérdemelni, mégis mindenkié le­het. Megkaphatjuk, de nem birtokol­hatjuk. A maga teljességében sohasem átélhető, mégis vigasztaló valóság. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1990. június 3-in, Pünkösd ünnepén Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Zászkáliczky Péter, du. 6. Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. (úrv.) Szir­mai Zoltán, du. 6. Muntág Andomé. Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza. Rákóczi át 57/b. de. 9. (úrv.) szlovák: Cse- lovszky Ferenc, déli 12. (úrv.) magyar: Ker­tész Gézaj Thaly Kálmán u. 28.'de. 11. (úrv.) Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv,) konfirmá­ció: Fabiny Tamás, du. 5. szeretetvendégség: Szeverényi János. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Fabiny Tamás. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. (úrv.) tanévzáró istentisztelet: Bachorecz Katalin, if]. Kendeh György. Váci út 129. de. negyed 10. (úrv.) ifj. Kendeh György. Fran- gcpán u. 43. de. 8. (úrv.) ifj. Kendeh pyörgy. (Jjpest de. 10. (úrv.) Blázy Lajos. Pesterzsé­bet de. 10. (úrv.) Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán. Pes- timre (református templom, Rákóczi út 81.) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú. Kispest Wekerle- telep de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú. Pestújhely de. 10. (úrv.) Bízik László. Rákospalota (Nagy­templom) de. 10. (úrv.) Bolla Árpád. Rákos­szentmihály de. 10. (úrv.) Mátyásföld de. 9. (úrv.) Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. (úrv.) Szalay Tamás. Rákoshegy de. 9. (úrv.) Kosa László. Rákoscsaba de. 9. (úrv.) Detre János. Rákosliget de. 11. (úrv.) Detre János. Rákoskeresztúr de. fél 11. (úrv.) Kosa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) tanévzáró isten- tisztelet: Madocsai Miklós, de. 10. német

Next

/
Thumbnails
Contents